Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-07 / 235. szám

59 Csütörtök, 1982. oktőfier f: M a gyár—f ra n c i a tudományos együttműködés A •, Magyar Tudományos 'Akadémia meghívására szt-otember 30-tól október 6-1$ hazánkban tartózkodott a franciaországi tudományos kutatások országos központjának (CNRS) küldöttsége, Vladimír Mertouroff-nak. a CNRS külügyi igazgatójának vezetésével. A küldöttség tárgyaiésokat folytatott az MTA vezetőivel, áttekintették és értékelték a két intézmény között érvényben levő tudományos együttműködési egyezmény végrehajtását, Megvitatták kapcsolataik időszerű kérdéseit, és kidolgozták az együttműködés irányelveit a következő évekre. Megállapították, hogy az elmúlt évek során rendszeres és eredményes kapcsolat alakult ki az MTA és a CNRS kutatóintézetei között. A jövőben megkülönböztetett figyelmet kívánnak fordítani a molekuláris biológiai, a katalitikus kémiai, a környezettudományi, a táisadalomtudományi — különösen a két ország kulturális és gazdasági kapcsolatait összehasonlító — kutatásokra. 1985-ben — az MTA és a CNRS egyezménye megkötésének 25. évfordulója alkalmából — konferenciát rendeznek, amelyen a két és fél évtizedes tudományos együttműködés tapasztalatait, eredményeit kívánják áttekinteni, elemezni. A két fél mostani tárgyalásáról jegyzőkönyv készült. amelyet szerdán írt alá Láng István, az MTA főtitkárhelyettese, valamint Wladimir Mercouroff. (MTI) Haydnsziíiipozion Szerdán kétnapos nemzetközi Haydn-szimpozion kezdődött a Liszt Ferenc Zeneművészet i Főiskolán. A zenetudósok találkozóiét a budapesti osztrák kulturális intézet szervezte, Ebből az alkalomból Artúr Kremsner, az Intézménv igazgatója az MTI tudósítójának elmondta: — Az idén szerte a világon megemlékeznek Joseph Haydn születésének 250, évfordulójáról, így Magyarországon és Ausztriában is számos ünnepségen méltatták és méltatják. a nagv zeneköltő munkásságát, A rendezvények sorában azonban első az ilyen, közös tudományos tanácskozás. amely több a szokásos megemlékezésnél. A két. napon tíz referátum hangzik el. A nagy zeneköltő munkásságának avatott ismerői tájékoztatást adnak kutatásaik legfrissebb eredményeiről. Egymásra nézve Színes magyar film. Galgóczl Erzsébet Törvényen belül című kisregényéből írta: Galgóezl Erzsébet és Makk Károly. Fényképezte: Andor Tamás. Zene: Dós László és Másik János. Rendezte: Makk Károly. Főbb szereplök: Jadwiga Jankowgka, Grazyna Szaplowska, Jozef Kroner, Reviczky Gábor, Bács Ferenc. ^zt akartam elérni, hogy a film végén a néző már ne arra emlékezzék elsősorban, hogy egy hasonneműek szerelméről szóló históriát lálott, hanem, hogy az alapkérdést —: két egymást szerető ember miképpen tud vagy nem tud egymással élni — sikerüljön átemelni az általános jelentés szférájába" — Makk Károly idézett mondata legújabb filmjéről a Filmvilág májusi számában volt olvasható. Az Egymásra nézve a magyar versenyfilm volt Idén Cannes-ban, a filmkritikusok nemzetközi szervezetének díját kapta meg, H főszereplő a legjobb női alakítás diját nyerte el — s most, a honi bemutató napján igazolhatjuk a rendezői hitvallást: Makk Károlynak sikerült elérnie fenti célját. A film alapanyagát jelentő kisregény és az Egymásra nézve forgatókönyve között lényeges dramaturgiai eltérések vannak: újra bebizonyosodott, hogy leginkább mégiscsak maga a szerző tud legjobban gazdálkodni művével, s társként Makk Károlynak, a csodálatos szépségű Szerelem alkotójának szakmai érettsége volt még garancia arra, hogy miközben például az irodalmi műben narrátor)-,.magánnyomozói" funkciót betöltő, tehát a drámaiságot emberi léptékűvé transzponáló Marosi főhadnagy alakja teljesen kiiktatódott a filmváltozatból, más szereplök is eltűntek vagy átalakultak az Egymásra nézve egyszerre váljék a mai magyar filmművészet immáron hagyományosnak nevezhető nagy történelemvlzsgáló vonulatának legfrissebb reprezentánsává és a lélektani megközelítésben hazai filmjeinkben régóta hiányolt minőség fontos darabjává. A pszichológiai feladvány a felszínen legalábbis nehéz diónak látszik: a homoszexualitás köztudott tabuvolta elvben lehetetlenné tenné a mélyebb érzelmiérzéki folyamatok finom ábrázolását, enélkül pedig nincs lélektani dráma sem. A film megoldása a gordiuszi csomót nem bogozgató, hanem rögvest átvágó kardéval azonos; nyíltan fölvállal mindent, ami a jó ízlés és a funkcionális kívánalmak határain belül van, egységbe foglalja mindezt, nagy ráadásként pedig a történelmi pillanat megragadása — 1958—1960 — az a punt, ahol Makk K,ároly kiteljesíteni képes mindazt, amit a nők egymás közötti szerelme' ürügyén (mert erről van sző) Magyarország egy adott: históriai periódusáról mondani akar. így aztán a film végén valóban elfeledkezhetünk arról, hogy itt végső soron egy szexuálisan perverz személyiség tragédiáját láttuk. Hiszen igazából sokkal nagyobb drámával állunk szemben: egy nemzeti tragédiát követő idős/ak első néhány évében az igazmondás óriási morális kényszerébe és magánéleti szerencsétlenségeibe egyaránt belehaló értékes karakter, „egy magányos csillag" Szalánczky Éva újságírónő pusztulásával — avagy (közvetett) elpusztulásával. Hol van. hol lehet az igazságok kimondhatóságának határa? Vajon nem azon mérhető-e a szabadság foka, mennyire 'toleráns a társadalom a magánélet szférái iránt (is)? Az 1958-ot közvetlenül követő évekre vonatkozóan is nem kellene-e már a fekete-fehér ítélkezést fölváltani az árnyaltabb, komplexebb értékelésnek? Többek között ilyen kérdéseket feszeget ez az egyszerre jellegzetesen Makk Károly-1 és mélyen „galgóczis" alkotás. Téeszesítés tragédiákkal, lakkozott riportok kényszere, börtönök, rendőrök — ebben a világban Szalánczky Éva végzete kettős eltévelyedésének köszönhető: nemcsak emberi vonzalmaiban perverz, hanem abban ls, mennyire képtelen hazudni, „okos", a kivárásra alapozó kompromisszumokat kötni. Két ekkora perverzió pedig együtt ritkán ér boldog véget a Duna—Tisza táján.... Az Egymásra nézve szépségéről, katartikus hatásáról az önmagában is kiváló keretmegoldásról, a főszereplő Jadwiga Jankowska egészen bravúros alakításáról részletek helyett legyen szabad csak a (meglehetősen ritka) döbbent csendet felidézni a sajtóvetítés végén. Amikor Éva véres teste ott fekszik a szögesdrótokkal és őrtornyokkal zsúfolt határon — még idebenn, az országban. Amelyről ő azt mondta: „ez az ország a hazám, akár tetszik, akár nem". Domonkos László Képek az állattanból m A József Attila Tudományegyetem Ady téri épületenek földszinti folyosóján portréfotók. Az állattani tanszék egykori vezetőit ábrázolják, köztük olyan nemzetközi hírű tudóselődök arcképe *néz ránk, mint dr. Apáthy István, aki az Idegszövettan terén, dr. Géléi József, aki a protozoakutetásokban és dr. Ábrahám Ambrus, aki az idegrendszerek, érzékszervek, neurosecretio és receptor rendszerek vizsgálatának területén ért el kimagasló eredményeket. Az állattani tanszék tevékenysége egykoron átfogta a tudományág teljes spektrumát. falai között ötvöződött minden részterület. Ám az utóbbi évtizedek — melyet szokás a biológia forradalmának is nevezni — új vizsgálati módszerek bevezetésével, interdiszciplináris kutatásaival, tágabb horizontokat nyitó eszköz- és műszerparkjával nemcsak átrendezték a tudományág struktúráját, de jó néhány régi részterület önállósodáséhoz vezettek. Kialakult például u biofizika él biokémia, a genetika és a mikrobiológia, s mint minden új hullám, ez ls vlszszaszorította a hagyományos, Immár klasszikus alaptudományokat, Ez a változás nem rekedt meg a szegedi egyetem falainál sem. a régi állattani tanszékből specifikus területekkel foglalkozó csoportok, tanszékek váltak ki, De lehet-e mikrobiológiát vagy genetikát érteni és művelni olyan alapismeretek hiányában, mint az állatrendszertan és -szervezettan, az állatföldrajz, az ökológia vagy az etológia?! A válasz természetesen nem. A JATE állattani tanszéke, ha nem Is az érdeklődés napi fényköreiben, de felelőssége teljes tudatában és nemzetközi mércével mérhető eredményességgel dolgozik a zsúfolt Ady téri épületszárnyban. Munkáiét a neves elődök fényképei vigyázzák n folyosón, mindjárt a bejárat mellett. Dr Móczár László egyetemi tanár szobájának falát ls fotók díszítik. Nagyszerű, a laikus számára ls izgalmas felvételek szöcskéről, diftózsról, hangvéról, lepkéről és bögölyről. A fényképeket — amelyek árulkodnak n professzor tudományos kutatási, területéről és Minden előadásra várják a nyugdíjasokat Válaszol az illetékes A mozisok úgy számolják duplán a nagy sikerű filmek vetítésének idejét, mint mások a háborús éveket, Természetesen sokkal kellemesebb a mi időszámításunk, hiszen valamennyien örülünk. ha telt házak előtt vetítjük a filmeket, és boldogok vagyunk, h,ogy nagy Irántuk az érdeklődés. A filmszínházak dolgozói ilyenkor vizsgáznak udvariasságból. Türelmük, munkabírásuk is megmérettetik. A vizsga sajnos, nem mindig sikerül jól. így történt ez a Ben Hur című film vetítésekor is. El kell ismernünk, sok -bosszúságot okoztunk nézőinknek. Nagy sikerű filmek esetén mindig gyakori a Jogos és - a vélt sérelem, de még |ilyen sok sosem hangzott el, Mnint az említett film adá! sakor, amelyet egv hónap I alatt 50 ezren néztek meg Szegeden. Mészáros Lajos (Szeged, Orhajós utca) a Délmagyarországban, Tápai Antal (Szeged, Jakab Lajos utca) a mozi panaszkönyvében tetto szóvá, hogv a nyugdljasbérletre elővételben nem kapott jegyet. Így kizártuk a nyugdijasokat, hiszen az egyhónapos vetítés ideje alatt ritkán fordult elő, hogy aznapi előadásra jegyet lehetett volna váltani. Egy korábbi rendelkezésre hivatkozott a pénztáros és az üzemvezető, mely szerint a nyugdíjasbérletre csak aznapi és az első előadásra kaphatnak kedvezményt. Ez a rendelkezés már régen a múlté, hiszen leghűségesebb látogatóinkat, a nyugdíjasokat súitottuk ezzel. Az utóbbi években nincs semmiféle megkülönböztetés, elővételben bármelyik előadásra válthatnak jegyet nyugdijasbérletre. Munkatársaim nevében elnézést kérek a megbántott nyugdíjasoktól, és továbbra is szeretettel várjuk őket filmszínházainkban. Vigasztalásul közölhetem, hogy ismét műsorra tűzzük a Ben Hur című filmet, így alkalmuk lesz majd megnézni. Sok panasz érkezett azzal kapcsolatban is, hogy nem a kért előadásra kapták a jegyet, és ezt sajnos, már későn vették észre. Utólagosan több reklamáció hangzott el számolás miatt ls, sérelmezve, hogy pénztárosaink a nézők rovására tévedtek. Tatár Attila (Szamos u. fl.) panaszkönyvbe Jegyezte fel, hogyan lehetséges megelőzni a félreértéseket. Véleménye szerint egyértelmű feliratokkal kellene figyelmeztetni a nézőket, hogy a pénztártól való távozás előtt győződjenek meg árról, hogv a kért jegyet kaDták-e. illetve a vetített film helyárának megfelelően számolt-e a pénztáros. Valóban h'ánvoznak pénztáraink mellől a figyelmeztető táblák, ezért ezeket n-stoUuk. ,4 jövőben igypk-zvvk felkészültebben. vdiwrlasabban. naevnhb türelemmel fogadni nézőinket. ' Dr. Horváth Lászlónc, a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója a tanszéken az elmúlt több mint egy évtizedben zajlott munka profiljáról is —. ő maga készítette. — A Természettudományi Múzeum volt előző munkahelyem, ahová 1937-ben kerültem, mint rovartani kutató. A múzeumi gyűjtő-, rendszerező és feldolgozó munka nálam mindig párosult az ismeretterjesztéssel és a pedagógiai tevékenységgel. Ez utóbbi különben sem volt idegen számomra, hisz édesapám tanár volt, s magam is tanárkodtam egy időben. Az ismeretterjesztés is végigkíséri életemet, hosszú évek óta népszerűsítő cikkeket írok, előadásokat tartok. Fél évszázada fényképezek, géppel a nyakamban bejártam a világ sok részét, utazásaim során eljutottam Ausztráliába, ŰJGuineába, Dél-Amerikába, Egyiptomba. Hatalmas Ismeretanyag gyűlt össze. Ennyi év alatt a műszerek, fényképezőgépek is óriásit fejlődtek, ma már 0,2 milliméteres élő állatokról is kiváló fotók készíthetők, nem is beszélve a mikroszkopok alatt feltáruló csodás világról. Rengeteg élmény és izgalom színezte az etnlógiai-viselkedéstani megfigyeléseket, Volt úgy, hogy hajnali 5-kor már ültem élesre töltött fényképezőgéppel egy vadméh fészke előtt, de az észlelt tény bizonyítása érdekében csak késő délután kattintottam el a masinát. — A rendszertan — bér volt idő, amikor lezárt tudományágnak tekintették sokan — ma ls élő, új és új feladatokat kijelölő alapja az állattan egészének. Én magam ma már elsősorban rovarrendszertannal, foglalkozom. Ennek lényege, hogyha fölfedeznek egy-egy új fajt, annuk nevet kell adni, meg kell határozni. Én három család világanyagán dolgozom, legutóbb egy mongóliai kollekció több új fajánRk „keresztapja" voltam, Harmincegy évig elsősorban a hártya sszdrnyúakkal, mindenekelőtt a darazsakkal foglalkoztam. A tanszéken az elmúlt, több mint egy évtized alatt a kutatómunka eredményeit 187 dolgozatban jelentettük meg, Üj ökológiai programot hajtunk végre, földolgozzuk a Kiskunsági Nemzeti Párk teljes rovnregvütteseinek életét. Miután megmondjuk az ott élő fajok nevét, azaz meghatározzuk. olyan kérdésekre keresünk választ, hogy mit csinál, hogyan él, mi a szerepe a rdvaregyüttésben, mit és hogyan étkezik, hogyan hat másokra, miként reagál a környezet hatásaira, egyszóval miként viselkedik. Így kapcsolódik szerves egységge rendszertan, szervezettan, etológia és ökológia. Ennek a szemléletnek érvényesítése egvre sürgetőbb feladat. Zamárdlban például, ahol 1956-ban tudományos filmet forgattunk a darazsakról, ma már a beton az uralkodó, és vfkendhá/ak sora. Zsugorodik az élő természet, ezá'tal szűkül az állatok, kőztük a rovarok élettere Is. Nem vé-' letien, hogy külföldön nagy expedíciók gyűjtik a ritkuló példányokat, igyekezvén megakadályozni teljem PÜSZtulásukat. Ha nem kellene vizsgáxni, a tanszék folyosóján levő tárlók nagyszerű társasjátékok ls lehetnének. Az üvegfalak mögött szirtes diákon a teljes állatrendszertan. Lent, a nyomógombok mellett az egyes példányok latin neve. Ha a hallgató Jó gombot nyom meg — azaz tudja az állat latin nevét —, fölíénylik a színes dia az állat képével. Viszszalgazolás, verbális és vizuális rögzítés egyszerre, s együttesen teljes kép az egysejtűektől a főemlősökig. — Rendkívül fontosnak tai lom az audiovizuális módszerek mind szélesebb kinú alkalmazását az egyetemi oktatásban — mondja dr Móczár László. — Ezért ls igyekeztem új, komplex módszereket kidolgozni. A tát lók, demonstrációs táblák, segédeszközök sokaságát készítettük el, Például a tendszer- ós szervezettant földolgozó 35 sorozatot 2600 diaképpel, de említhetném, hogy a színes — élő állatokról, több nézetből, természetes környezetben készített — fotók mellé igyekeztünk magnóra rögzíteni, s a képhez kapcsolni hangjukat is. Ezeknek az ismereteknek és hatásoknak egyesített képe rögződik, egységes és teljes kép alakul ki nemcsak minden egyes állatról, de az egész természetről. Sokan érdeklődnek ez iránt az audiovizuális oktatási rendszer iránt Svájctól japánig, az NSZK-tól az USA-ig. Nem az a cél, hogy u hallgatók egy-egy vizsgára bebiflázzák a könyvet, hanem — a komplex vizsgatételek is ezt segítik —• az anyag feletti áttekintés a legfontosabb, épp ezért számítunk önálló gondolkodásukra, szintetizáló képességükre, tapasztalataik leszűrésére, Ismereteik rendszerezésére. Azért, hogy tiszta, világos és egységes. Jól megalapozott képük legyen a természetről. Amelyre . minden biológiai tudomány művelőjének elengedhetetlen szüksége van, még a génsebészet korában is. Dr. Móczár László egyetemi tanár tizenhárom évi síi-gedi tanszékvezetés után nyugdíjba készül. Nugyszerű kincset hagy maga után, s ezzel a hagyatékkal bizonyára élni fognak az utódok. A munka persze tovább folyik, felerősödik száméra a tudományos-kutató , tevékenység, melyet az elmúlt évtizedben kissé hátiéi bc szorított az egyetemi elfoglaltság. Néhány hirtyásszárnyú család egész világra kiterjedő anyagának moncgraflkut feldolgozása vár dr. Móczár Lászlóra. Tandi Lajos Koszorúzási ünnepség Rónai Sándor. a magyar forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 90. évfordulója alkalmából koszorúzásl ünnepséget rendeztek szerdáh a Mező Imre úti temetőben. A munkásmozgalmi panteonnál levő urnánál a tisztelet és a megemlékezés koszorúit a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagiu. a KB titkára és Dabrónahi Gyula, a KB tagja; a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Úszta Gyula, az Elnöki Tanács tagja; az országgyűlés képviseletében Pesta László. a parlament jegvzőie és Pióker Ignác képviselő, helyezte el. Az urnát megkoszorúzták a Külkereskedelmi Minisztérium, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Magvar —Szovjet Baráti Társaság képviselői A kegyelet vD rágaival borították Rónai Sándor urnáját hozzátartozói. harcostársai és a nevét viselő iskola tanulót. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI)