Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

Szombat, 1982. október 30. Sokft-le szerelőinari munka folyik a SZOTE 5 szintes. 210 személyes épülő kollégiumában, * Zrínyi es az Eötvös utca sarkán. Válaszfalakat emelnek, villany-, víz-, fűtésszerelők dolgoznak itt. a téli hónapokban védett helyen — téliesített munkaterületen — dolgozhatnak az építők , Megemlékezés a takarékossági világnapon Hódmezővásárhelyen, a vá- vevőit — közöttük Bessenyei rosi tanácsházán tartották tegnap, pénteken a takarékossági világnap alkalmából a megyei ünnepséget. Dr. Perjési László, az OTP Csonrád megyei igazgatója köszöntötte az ünnepség. résztZsoltot, a megy.ei pártbizottság munkatársát, Molnár Sándort, a Hazafias Népfront megyei titkárát, Kovács Sándort, az SZMT titkárát, dr. Katona Istvánt, a megyei tanács vb oöztályveSzabadkai levél n negyedszázados jubileum jegyében — A dolgozók érdekének védelmét ellátó szakszervezetek a határ mindkét oldalán azonos célokért küzdenek. Arra törekszenek, hogy a dolgozó emberek minél jobb körülmények között dolgozhassanak és élhessenek. Ezt a célkitűzésüket 6okszor nem azonos, de ugyancsak sok esetben hasonló módszerekkel érik el. A tapasztalatok cseréje épA keretet mindehhez természetesen országaink kapcsolatainak örvendetes fejlődése adta meg. Ezeknek a baráti és jószomszédi kapcsolatoknak a kiépítéséhez a maguk részéről a szakszervezetek is hozzájárultak. Hamarosan 25. évfordulója lesz egy szabadkai szakszervezeti küldöttség szegedi látogatásának. A szakszervezetek együttműködését még pen ezért lehet kölcsönösen ekkor, egészen pontosan, hasznos — hangozhatna egy hivatalos nyilatkozat része, de ilyen hivatalos közlemény nem jelent meg a Csongrád megyei szakszervezetek és a szabadkai ^tözségi Szakszervezeti Tanács vezetőinek legutóbbi tárgyalásai után. Amolyan „rutinjellegű" látogatásnak is ve1957 novemberében alapozták meg a szóban forgó szegedi látogatás során. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának Sebők János vezette küldöttsége ennek a jubileumnak a jegyében járt háromnapos látogatáson Szabadkán. A delegáció programja azonhetjük ma már a Csongrád ban korántsem csak az ünmegyeiek delegációjának szabadkai tartózkodását, mintahogy ugyanígy rendszeresnek mondható a szabadkai szakszervezeti küldöttségek látogatása is a délmagyarországi megyében. A szakszervezeti küldöttségek eme rendszeres cseréjének azonban minden alkalommal komoly tartalma van. Nemcsak beilleszkednek ezek a látogatások a két szomszédos szocialista ország fejlődő baráti kapcsolatainak alakulásába, a testvérvárosi kapcsolatok egyre eredményesebb és kőngrétabb fejlődésébe, hanem a maguk módján komoly hozzájáru• lást jelentenek egymás jobb ' megismeréséhez, a barátság elmélyítéséhez is. Nem véletlenül hangsúlyozták ezúttal Szabadkán is, hogy a munkások közvetlen kapcsolatai, =z emberi kontaktusok sokszor nagyobb eredményeket hozhatnak, mint megannyi hivatalos tárgyalás. Ezekben a közvetlen kapcsolatokban pedig nincs hiány. Több északbácskai és dél-magyarországi munkaszervezet hivatalos. üzleti kapcsolatai révén alakultak ki tartós barátságok. Az üzletkötések, a rendszeres árucsere-forgalom több esetben is a személyes kapcsolatok eredményeként jöttek létre, illetve növekedtek. neplésre szorítkozott. A magyar szakszervezeti küldöttség ellátogatott a szabadkai Aurometalba, a Veljko Vlahovic nevét viselő munkásegyetemre, valamint megtekintette a Kultúrotthont, megismerkedett annak programjával. A küldöttség tagjai konkrét kérdésekről érdeklődtek. A szakszervezetek együttműködése keretében ezúttal a dolgozók érdekeinek védelméről, képzésükről, tovább- és átképzésükről volt szó. Ezen a téren a szabadkaiak gyakorlatát és tapasztalatait igen magasra értékelték a szegedi szakszervezeti küldöttség tagjai is. Sebők János hangsúlyozta, hogy ez a látogatás is hasznosnak bizonyult, hiszen a látottak és hallót tak egy részét odahaza esetleg maguk is felhasználhatják. Az immár negyedszázados együttműködés keretében természetes volt, hogy a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának szabadkai szakszervezeti küldöttséget hívott meg Szegedre. Az is természetes, hogy a szabadkaiak ezt a meghívást köszönettel elfogadták. A látogatás pontos időpontját — a korábbi gyakorlat szellemében — később határozzák meg, de arra előreláthatólag 1983 első telében kerül sor. Németh János zetőjét — majd Csizmadia Sándorné dr. Hódmezővásárhely tanácselnöke mondott ünnepi beszédet Megemlékezett arról, hogy a takarékpénztárak 1924ben megtartott milánói kongresszusa óta világszerte mindenütt október utolsó napját nyilvánították a takarékos emberek ünnepévé. Azóta az október a takarékpénztárak életében nemcsak az ünneplés, hanem a számvetés időszaka is. Számokkal bizonyítható, hogy most is — a korábbiakhoz hasonlóan — jó eredménnyel zárhatja az évet az OTP Csongrád megyében. A lakossági betétállomány elérte a 7,6 milliárd forintot, az évi növekedés pedig 340 millió forint. Az egy főre eső betétösszeg átlaga meghaladja a 16 ezer 800 forintot. Abban ma már mindenki egyetért, hogy jövőnk tervezéséhez, formálásához elengedhetetlen a takarékosság. szinte az élet valamennyi területén. Ésszerűbben kell bánni az eddigieknél a természet kincseivel, a munkánkat könnyítő eszközökkel, anyagokkal és végül, természetesen a pénzzel is. Társadalmunkban természetes, hogy az embereknél újabb és újabb igények bontakoznak ki, amelynek feltétele a beosztó életmód. Takarékoskodni ugyanakkor csak az az ember képes, aki nemcsak a mának él, hanem életének célját, értelmét a jövő építésében látja. Ezután dr. Perjési László jutalmat adott át. Gazdaságpolitikánk a jövő években Az ötödik Csongrád megyei közgazdasági naook záró plenáris ülésére tegnap, pénteken került sor Szegeden, a Technika Házában. Dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tartott előadást az 1963—85-ös évek gazdaságpolitikájáról. lehet kijelenteni, hiszakát lépkedjük, ezzel többé-kevésbé dr. Csikós Nagy Béla is egyetértett, hiszen igen erős gazdasági kihívások közepette kell gazdaságunkat megőrizni. Lassan vége az idei évnek, a gazdasági szakemberek miközben értékelik eredményeinket, készítíK a jövő esztendő tervét. E munka közben — amint azt az előadó is hangsúlyozta — áttekintik az elmúlt három évet, s a jövő évi tervek fölvázolásakor ugyancsak három esztendőre előre „kalkulálnak". is t. A legutóbbi gazdasági szabályozó rendszer bevezetésével sok új vonás került a termelő és a piaci viszonyainkba. A legfőbb célkitűzésünk az volt, hogy megfelelően alkalmazkodjunk a világgazdaságban bekövetkezett és kedvezőtlen helyzethez, ugyanakkor őrizzük meg az elért életszínvonalunkat. Hogyan alakult az elmúlt években népgazdaságunk helyzete? E kérdést gyakran fölteszik manapság. Dr. Csikós Nagy Béla úgy értékelte az elmúlt esztendőket, hogy számunkra azok hátrányosak voltak: a világpiaci árak jobban emelkedtek, mint amennyire számítottunk, viszont az általunk fölkínált áruk árának javulása nem volt olyan mértékű, mint gondoltuk, s nem is kompenzálta vásárlásainkat, kiadásainkat. E helyzet viszont rávilágított néhány belső hiányosságunkra is: kiderült, még mindig nem olyan rugalmasak vállalataink, mint azt hittük. Ezért vált szükségessé, hogy á nemzeti jövedelemből kevesebbet fordíthatunk fejlesztésekre. De ez sem elegendő persze az üdvösséghez. Hiába reméltük azt, hogy a népgazdaság fejlődése évente elérheti a háromszázalékos növekedést, annak csak a fele teljesült. Az elmúlt esztendők tapasztalatait most fölhasználják a jövő évi terv készítésénél. Hogyan minősíthetjük jelenlegi gazdasági viszonyainkat? Sokan válságnak nevezik a helyzetet. Ezt így nem szen a válság jegyei „nem áilnak össze". Bár kapacitásaink egyes területeken nincsenek kihasználva, de nincs munkanélküliség, és az árak sem úgy viselkednek, mint a válságban szokásos. A stagnálás kifejezést lehetne használni, de azt félreértés nélkül, mivel nem a spontaneitás hatására alakul a stagnáció. Részletesen beszélt az előadó közgazdasági elméleti kérdésekről, amelyek a válság, a stagnálás, illetve az infláció megjelenésének kérdéskörébe tartoznak. Jelenlegi gazdasági körülményeinkről elmondta, hogy most kereslet-visszafogó irányt követünk. Sajnos exportpotenciálunk nem lett oly erős, amint azt fejlesztéseink és termelésünk importszükséglete föltételezte volna — mondta az előadó. S ilyen szituációban inkább az adósságok növekednek, mint a bevételek. Beszélt dr. Csikós Nagy Béla a mai pénzpiaci helyzetről. A pénzpiacon inkább a visszafogás uralkodik, mint a hitelezés. Ilyen körülmények között új növekedési pályát kellett keresni a mi gazdaságunk számára is: nem lehetett évi 5 százalékos növekedést tervezni, meg kellett elégedni az évi 3 százalékos javulással. 3. 2. Az uralkodó gazdasági viszonyok nem csupán egyes országokat érintenek, hanem kivétel nélkül mindenkit. Bár az egyik ország gazdasága így, a másiké másképpen reagál a hatásokra. A magyar gazdaság talpon maradt, elkerülte a fizetésképtelenséget. Eleget teszünk fizetési kötelezettségeinknek. természetesen ehhez újabb hitelekre is szükségünk volt, de ebben segítséget jelentett, hogv tagjai lettünk a Nemzetközi Valutaalapnak és a Világbanknak. Vannak, akik li'v fogalmaznak, hogy a hitelügyek túlélésének az időGazdaságimnnkaközösségek a textiliparban Kétszáz vállalati, gazdasági munkaközösség működik eredményesen a hazai textil- és konfekcióiparban, főként a vállalati berenÖt megyéből Szövetkezeti vezetők megbeszélése Az ország déli részének megyéit képviselték tegnap Szegeden, a MESZÖV-ök és az áfészek elnökei az újszegedi pártiskola nagytermében megtartott területi tanácskozáson. Ocskó Imre, a Csongrád megyei Szövetség elnöke köszöntötte BácsKiskun. Békés. Baranya, Tolna és Csongrád megye fogyasztási szövetkezeteinek vezetőit. Az idei esztendő első három negyedévének kereskedelmi, ellátási, gazdálkodási tapasztalatairól dr. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese szólt. A területi tanácskozás munkájában részt vett Szente Imre, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője és Dévényi Lajos, a KPVDSZ országos bizottságának titkárságvezetője is. A SZÖVOSZ elnökhelyettesének egyik legfontosabb feladataként a beszerzési piac lehetőségeinek a bővítését jelölte meg. de szóba került, hogy fokozzák az áfészek a jövőben az ipari, melléküzemági tevékenységet. Vidékünkön sem fordítottak eddig kellő figyelmet a fogyasztási szövetkezetek a kisegítő üzemek szervezésére, s magára az ipari jellegű termelésre. A szerződéses üzletvitel további kiterjesztése is fontos a forgalmi, kereskedelmi nyereségesség miatt. A jövőben főként a vendéglátó és kereskedelmi egységekre célszerű pályázatot kiírni, ám lehetőség nyílik a szeszfőzdék. szikvízüzemek, pékségek bérleti üzemeltetésédezések jobb kihasználását segítik elő — állapították meg pénteken Székesfehérváron, harminc ruházati vállalat szakembereinek országos tanácskozásán. A kisvállalkozások kissorozatú termékek előállításával, hulladék- és maradékanyagok feldolgozásával is foglalkoznak, de a legtöbb vállalati hasznot a karbantartó munkaközösségek hozzák a gépiek munkaidőn kívüli felújításával. korszerűsítésével Jó példaként említették a textil- és ruhagyárak eszközeinek. gépeinek hétvégi kihasználását illetve a kismama.szalagok második műszakra történő bérbe adását is. Elmondta az előadó, hogy a jövő esztendei tervünket a mai szituáció határozza meg, de ugyanakkor olyan tervet kell készíteni, amely alkalmazkodni képes a gyors változásokra. Már a kiindulásnál figyelembe kell venni a további ésszerű takarékosságot anyaggal és energiával. Magas minőségű és jól eladható termékekkel érdemes csak megjelenni a piacokon. Dr. Csikós Nagy Béla részletesebben elemezte a világgazdaság mai állapotát, s szerinte a válság néhány év múlva alábbhagy, s megkezdődik egy mérsékelt föllendülés, amely ugyan nem lesz olyan színvonalon, mint a válság kezdete előtt volt. Arra alapozta e megállapítását, hogy az országok adott termelési struktúráját, kapacitásait véglegesen leállítani aligha lehet. S már itt-ott jelentkeznek az előjelei egy szolid föllendülés csíráinak. Előadásának befejező részében árpolitikai kérdésekkel foglalkozott. A jövő esztendőre tervezett áremelkedések ugyan számokban magasnak tűnhetnek, de mégis elviselhetőbb lesz, mert annak nagy része már megvalósult, s ígv 1983-ra elenyésző része „jut". * Tegnap fölkereste dr. Csikós Nagy Béla államtitkár a megyei pártbizottságot, ahol dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, és eszmecserét folytattak időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről. A beszélgetésen részt vett Papdi József, a pártbizottság titkára is. Délután az államtitkár meglátogatta a Magyar Közgazdasági Társaság Csongrád megyei szervezetének új helyiségeit melyeket a Londoni körút 13. szám alatt (a PM Ellenőrzési Igazgatóságának épületében) alakítottak ki. G I. Pályaválasztási vetélkedő Szegeden, a Szakszervezetek Megyei Tanácsánaí székházában tartották meg a pályaválasztási vetélkedj szegedi járási döntőjét. Az első helyszínen rendezett va télkedőből az ásotthalmi ál talános iskola csapata ke rült ki győztesen. Tagjai Hevesi Györgyi, Kispétet Erika és Sárkány Ágnes volt. Felkészítő tanáruk Forgó Gyuláné. A másik csoportban a mórahalmi általános iskola diákjai bizonyultak legjobbnak. A csapat tagjai Kószó Edit, Kószó Csaba és Csonka Attila. Felkészítő tanáruk: Fröhlich Andrásné. A győztes csapatok részt vesznek (december 10-én. Szegeden) a vetélkedő megyei döntőjen. Kisiparosok a műjégpályáért Legutóbb arról értesültünk, hogy három szegedi kisiparos szervezett műhelyében szombati társadalmi munkaakciót, és a munkanap termelési eredményét befizették a műjégpálya esztergályos és Mészáros Sándor kovácsmesterek 1500—1500 forinttal járultak hozzá az önkéntes szombati társadalmi műszak eredményeként a műjégpálya anyagi alapjához. Példájuk csekkszámlájára. Kovács Já- bizonyára vonzó lesz más nos kovács- és kocsigyártó- kisiparosok, továbbá kiskemester 2500, Kálmán László reskedők számára is. I