Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-30 / 255. szám

jW<Z> VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 255. szám 1982. október 30., szombat Ára: 1,80 forint Tárgyalt az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Portugál Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékozta­tót elfogadta és megállapí­totta. hogy a látogatás Idő­szerű és hasznos volt, elő­mozdította a kölcsönös meg­ismerést, a két ország kap-* csolatainak szélesítését. és elősegíti az ebben rejlő le­hetőségek eddigieknél ered­ményesebb kihasználását. Ugyancsak az Elnöki Ta­nács elnöke tájékoztatta a testületet Babrak Karmal­nek. az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság Forra­dalmi Tanácsa elnökének baráti látogatásáról. Az El­nöki Tanács a beszámolót elfogadta, és megállapította, hogv a tárgyalások, s a meg­kötött barátsági és együtt­működési szerződés jól szol­gálják a két nép közötti kapcsolatok építését, szélesí­tését Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet foga­dott el a nemzetközi szerző­désekkel kapcsolatos eljá­rásról. Nemzetközi kapcso­lataink fejlődése időszerűvé tette új, átfogó eljárási sza­bályok megalkotását. Az új jogszabály célja, hogy átte­kinthetően biztosítsa a ha­zánk érdekeinek megfelelő eredményes szerződéskötési tevékenységet, és a szerző­dések megalkotásával össze­függő munka minden szaka­szában maradéktalanul meg­feleljen a sokirányú szak­mai és jogi követelmények­nek. Az EUnöki Tanács határo­zatot hozott a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 65. évfordulója alkalmából ado­mányozandó kitüntetésekről. Bírákat mentett fel és vá­lasztott, maid egyéb, folya­matban levő ügyekről tár­gyalt. Dunaújyáros Energia­megtakarítás Az energiafelhasználás csökkentésével, a tüzelőolaj helyettesítésével 33 millió forint energiaköltséget taka­rít meg az idén a Dunai | Vasmű. A kombinát két ko­hójában olajról földgáztüze­lésre tértek át, amivel tíz­ezer tonna fűtőolaj felhasz­nálását tették fölöslegessé. Nagyobb arányban haszno­sítják az erőműben a koksz­gyártás melléktermékeit. Az energiaracionalizálási beru­házások a hulladékenergia, elsősorban a füstgáz hasz­nosítását szolgálják, így be­fejezés előtt áll a konver­teracélmű hőhasznosító ka­zánjának szerelése, ez órán­ként hatvan tonna nagy nyomású gőzt termel majd az erőmű számára. A dunaújvárosi nagyüzem legnagyobb energiaésszerű­sitő vállalkozása a martin­kemencék technológiai mó­dosítása. „Kincses" kísérletek Termálvíz a kádban — Távfűtés olcsóbban Export Japánba Az Egyesült Izzó halogén­lámpái a japán piacon is megjelentek, és a magyar vállalat a távol-keleti autó­gyárak jelentős szállítóinak soréba lépett. A Toyota után a második legnagyobb japán autógyár, a Nissan kontinensünkön Datsun gépkocsijairól is­mert. Ülést tartott a járási pártbizottság Tegnap, pénteken a járási hivatal épületében ülést tar­tott az MSZMP szegedi járá­si bizottsága. Az ülést Sza­bó Lajos, a pártbizottság tit­kára nyitotta meg, azután a Hpra látogatása Antal a KSZV-ben Somogyi Károlyné felvétele Apró Antal a KSZV újszegedi gyárának szövöd éjében elismerő sorokat ír a Juhász Gyula szocialista brigád napló jába Tegnap, pénteken Apró vei, képviselőivel találko­Antal, az MSZMP KB tagja, zott, tájékoztatta őket idő­az országgyűlés elnöke, sze- szerű nemzetközi, bel- és gedi országgyűlési képviselő, gazdaságpolitikai kérdések­szegedi látogatásának máso- ről. dik napján a KSZV újszege- Tegnap este Apró Antal, di szövőgyárába látogatott, szegedi látogatásának végén, Kíséretében volt dr. Székely találkozott Csongrád megye Sándor, az MSZMP Szeged vezetőivel, dr. Komócsin Mi­városi bizottságának titkára hállyal, az MSZMP KB tag­és Papp Gyula, a városi ta- jával> a megyei pártbizott­nacs elnöke. , , „ .... . . „ , , Délután Apró Antal, a válla- sa* elso titkárává! es Szabó lat gazdasági, párt- és tár- Sandorral, a megyei tanács sadalmj szerveinek vezetői- elnökével. testület megvitatta a szege­di járás mezőgazdasági üze­mei közötti differenciáltság­ról, a különbségek csökken­tébe érdekében teendő to­vábbi lépésekről szóló jelen­tést, amelyhez dr. Somogyi Ferenc, a pártbizottság első titkára fűzött szóbeli kiegé­szítést. Az anyag vitájában fölszólalt Fekete Flóriánné (Balástya), dr. Papp Elemér (Szatymaz), Szász Gergely (Pusztaszer), Fekete Ferenc (Csengele), Keresztúri Ist­ván (Sándorfalva), dr. Masa István (Bordány), Sándor Tibor (Forráskút) és dr.Sze­berényi Sándor, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársa. A pártbi­zottság az előterjesztett je­lentést elfogadta, s egyúttal megszabta a teendőket is. Ezt követően dr. Somogyi Ferenc tájékoztatta a testü­letet a végrehajtó bizottság és az apparátus két pártbi­zottsági ülés közötti munká­járól. Tanácskozott a KISZ KB Pénteken ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség Központi Bi­zottsága, Fejti Györgynek, a Központi Bizottság első tit­kárának elnökletével. A tes­tület tagjai megtárgyalták és elfogadták a KISZ szervezeti életének korszerűsítésével, valamint továbbfejlesztésé­vel összefüggő időszerű fel­adatokat. A KB hangsúlyoz­ta: összhangban a KISZ mű­ködésének alapelveivel — a demokratikus centralizmus­sal és a közvetlen ,elvi. po­litikai eszközökkel történő pártirányítással — szüksé­ges, hogy szélesedjék az if­júsági szövetség életének demokratizmusa; erősödjék munkájának jellege, munka­stílusát az élő politizálás, a meggyőzés, a nyitottság, a rugalmasság jellemezte. Szerencsésnek tartják Sze­gedet: bőviben van a ter­málvíznek. Szerencsésnek tartják Szegedet: legalábbis egyelőre nem szűkölködik ivóvízben. Mégsem mai ke­letű a gondolat, hogy az ivóvízzel takarékoskodni kell, s hogy ebben a ter­málvíznek is szerepe lehet. Ha a strandok fürdésre al­kalmas minőségű termálvi­zet használnak, miért ne le­hetne alkalmassá tenni a szegedi termálvízeket ottho­ni, fürdőszobai fürdésre is? Sőt: ha az ivóvíz kincs, mi­ért pocsékoljuk tízliter­számra a W. C.-fogantyúk meghúzásakor? A termálvi­zek természetadta energiája nem olcsóbb-e, mint a szén­hidrogének elégetéséből származó energia? Éppen most, amikor minden lehet­séges fórumon az energia­gazdálkodás és -takarékos­ság fontosságáról beszélünk, megengedhetjük-e magunk­nak azt a luxust, hogy hagy­juk veszendőbe menni a föld ajándékát? Vízügyi, geológiai, hőtech­nikai szakemberek a kérdés­sorozatra már régen megad­ták a választ: s nem is csak elméletben. Szegeden ter­málvíz fűti az Odessza lakó­telep hatszáznál több laká­sát, s az orvostudományi egyetem jő néhány épületét is. Igaz: a csővezetékekben a vízsók maradandó lera­kódásai, a radiátorok belse­jében a kövesedés. a szeler pek piszkolódása, az egyre hűlő víz felgyorsuló sókép­ződése karbantartási nehéz­ségeket okoz. Ám a hatva­nas évekbeli kezdeménye­zést mégsem kell szégyellni­ük a szakembereknek. Any­nyi tapasztalatot mindazon­által szereztek, hogy ma már biztosan állíthatják: a termálvizet használni kell, de nem úgy. Hogyan más­képp? Nem messze a Bika-tóhoz, a Tölgyes utcában tíz évvel ezelőtt egy kutatófúrás eredményeképp szénhidro­gén helyett 69 Celsius-fokos meleg víz tört fel. Az ötlet születését —, hogy ezt a ter­málvizet valamiképp hasz­nálni kellene Tarján és az Északi városrész gázfogyasz­tásának csökkentésére — 1979-ben követték az első gyakorlati lépések. Elkészül­tek a kísérleti hévízellátás tervei a MÉLYÉPTERV és a DÉLTERV kooperációjában. Építettek egy négyszáz köb­méteres tárolómedencét, szi­vattyúházat és összekötő ve­zetéket Tarján VII. üteméig. Ám ekkor „közbeszólt" a szabvány, mely szerint a használati meleg víznek is ivóvízminőségűnek kell len­nie. Az a termálvíz tényleg nem volt színtelen, szagta­lan, íztelen, de a szakembe­rek úgy vélték, megfelelő víztisztítással javítani lehet a minőséget, s akkor már háztartási célra alkalmas lesz. Egy időközbeni szab­ványfelülvizsgálat újabb lö­kést adott a próbálkozásnak. s az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság által kiírt pályázat is lendített az ügyön. A Földmérő és Ta­lajvizsgáló Vállalat ugyanis a DÉLTERV-vei közösen el­ső díjasként lehetőséget ka­pott a pályamunka megva­lósítására. Négy héten át laboratóriu­mi méretű, de helyszíni kí­sérletben igazolták a felté­telezést: nincs a termálvíz­ben vas és mangán, de van gáz. A vízben oldott sók és a gáz kivonása után megál­lapították: további kezelés nélkül még akár iható is a víz, a melegvíz-hálózatba mindenképpen bevezethető. A legkedvezőbb tisztítási formát megtalálván a múlt héten megkezdték az úgyne­vezett félüzemi kísérletet — már 300 liter percenkénti teljesítménnyel, egyelőre a Bika-tóba vezetve a kísérle­ti műszereken átfolyó ter­málvizet. Ha az Országos Közegész­ségügyi Intézet is áldását adja a kísérlet megállapítá­saira — az adatok feldolgo­zása az év végén fejeződik be —, akkor meglesz az elvi lehetőség arra, hogy az Északi városrészben a meg­levő melegvíz-rendszer cse­kély átalakításával termál­vízben fürödjenek a lakók. Hány lakásban? A jelenleg működő egy kút 3 ezer la­kást láthatna el, de a szak­emberek szerint nem szabad egyetlen forrásra alapozni a biztonságos melegvíz-ellá­tást." Azt tartják: egy kút nem kút. két kút félkút, há­rom kút egy kút... S ak­kor már több mint ötezer lakás melegvíz-csapjaiból folyhatna termálvíz! Az országos főhatóságok, az energiatakarékos megol­dások pénzügyi támogatói a szegedi kezdeményezést eddig is figyelemmel kísér­ték, a városi tanácsnak te­hát jó esélye van arra, hogy központi keretből kapjon pénzt a vízkezelési berende­zésekre, a hálózat-átalakítás­ra. Bevezetőnkben szóltunk már arról, hogy Szegeden a termálvizes távfűtésnek is vannak már példái, tapasz­talatai. S mivel a KGST-n belüli munkamegosztásban Magyarország a 100 Celsius­fok alatti hévízek hasznosí­tásának kutatásával vesz részt, érthetően jelentős részfeladattal bízta meg a szegedieket a koordinátori szerepet vállaló Központi Bányászati Fejlesztési Inté­zet. A vízszerzés, -hasznosí­tás. -elvezetés új technoló­giáját kell kidolgozniuk a tervezőkkel szövetkező geo­lógusoknak, vízügyi és mű­szaki szakembereknek, méghozzá a gyakorlatban igazolva a termálvizes táv­fűtés gazdaságosságát. A kísérleti koncepció elve röviden a következő: szi­vattyúval nyerik a vizet a kutakból, hogy a nyomás ál­landó legyen. A bika-tavi kísérletre is alapozott vízke­zelési (gáztalanítási) eljárás után a távfűtési rendszer már meglevő kazánházaiban hőcserélőkön vezetik át a termálvizet, amely átadva energiáját felmelegíti a la­kásradiátorokban keringte­tett tiszta vizet. (A némi­képp lehűlt termálvíz még mindig hordoz energiát: al­kalmas a használati meleg víz hőfokának növelésére.) A „fáradt" termálvizet vé­gül — nem úgy, mint most a Tiszába — visszasajtolják a földbe, ahol ismét felme­legszik. s bezárja a „kört". A gazdasági és technoló­giai előnyök nyilvánvalóak: a termálvíznek kétszeri energiaátadó funkciója van, nem károsítja a tényleges fűtési rendszert, nem szeny­nyezi az élő vizeket, után­pótlása is garantált. (A visz­szasaj tolt víz 25 év alatt tesz meg a föld mélyében egy kilométert, van tehát ideje felmelegedni.) Nyáron, ami­kor nincs szükség a teljes energiamennyiségre, a hasz­nálati meleg víz felforrósí­tására használható a csök­kentett teljesítménnyel mű­ködtetett kutak vize. Az elvek tisztázása irtán lássuk a megvalósulás lépé­seit. A félüzemi kísérletnek te­kinthető akció már megkez­dődött: Felsőváros II. üte­mében, a kazánház mellett a Kőolajkutató Vállalat már hozzálátott az első kútpár (a termelő és a visszasajtoló kút) fúrásához. A célszerű­ség érvényesült a hely kivá­lasztásakor: ha már megle­vő, működő fűtőmű mellé telepítik a kutat. az időjá­rástól függően variálhatják, termálvízzel vagy gázzal melegítik-e a távfűtési háló­zat vizét. Ha jobb az idő, elegendőek a kutak is, ha foga van a fagynak, besegít a gázenergia is. S még egy előny: a jelenlegi építési technológia változtatására nincs szükség, egyetlen toló. zár elforgatásával szabályoz­ható a kívánt hőfok. A táv­latok kecsegtetőek: a műsza­ki tudományos számítások szerint a már működő táv­fűtőművek üzemideje a fe­lére csökkenthető. (Ujabbak építése esetén — tervezési módosítással — akár egy hó­napra is rövidíthető.) Hogy jelenleg egy kútpá­rat fúrnak, ielzi az akció kí­sérlet voltát. A termálvíz távfűtési hasznosítására is igaz, hogy a hidrogeológiai viszonyok előre ki nem szá­mítható változása miatt fel­tétlenül kútcsoportokra van szükség. Ha a kísérlet iga­zolja a papírformát — az 1983—84-es fűtési szezon lesz a próba és értékelés ideje —, akkor nem csupán Felsőváros II. ütemében ha­nem a hídfőkörnyék 1200, még ezután énítendő laká­sában is termálenergia ad majd meleget. Az ott élők megnyugtatására egyébként hadd idézzem azoknak a szakembereknek az ígéretét, akik e cikk írásához hozzá­segítettek. Molnár Ferenc, Csonka Zoltán. Udvardy Endre és Grósz Valter — a termálenergia hasznosításá­nak a DÉLTERV-nél dolgo­zó ..bábái" — egvbebangzó­an állították: a kísérlet pró­báját a fe^őv^-os'air i-qfpl­5<?hb óbból „„hősi, majd észre, hogv a nr- -ikori '"''Isö mog. ^lelően fűtik lakásukat. Ed­dig ezt nemigen mondhattuk el... Pálfy Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents