Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-29 / 254. szám

4 Péntek, 1982. október 29. A közlekedés biztonságát veszélyeztető ittas járművezetők Szigorúbb büntetések A szesze* ital mértéktelen fogyasztása az élet különböző területein okoz gondot, problémát. A bűnözési helyzetkép időszakos értékelésénél is egyre gyakrabban „találkozni" az alkohollal, mint befolyásoló, elősegítő tényezővel. A túlzott alkoholfogyasztás ma már társadalmi meretú. jelenség — korra és nemre való tekintet nélkül — visszaszorítása érdekében elsősorban társadalmi meretú nevelő és gyógyító inlezkedésekre van szükség. Az utóbbi időben mind több bűncselekményt követnek el alkoholos állapotban. A büntetőjog a maga eszközeivel csak végső esetben igyekszik ennek gátat .szabni, amennyiben a köznyugalomra, a közbiztonságra jelentenek veszélyt. Ilyen neazélycket rejt, ha a járművezetők vezetés közben fogyasztanak szeszes italt. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy minden nevelő es adminisztratív intézkedés ellenére emelkedik az rlyen cselekmények száma. 1980-ban Szegeden 173, a .szegedi járásban 86; 1981ben a városban 185, a járasban 90 ügyben indult büntetőeljárás. 1982 első idő<Kak« sem mutat javulást Az első félévben a város és a járás területén összesen 141 ügyben kellett eljárni. S ha figyelembe veszszük a szabálysértéseket, még elkeserítőbb a kép. A motorizáció korában feltetlenül szükséges, hogy a nagy veszélyforrást jelentő közúti közlekedésben az Idevonatkozo szabályokat mindenki betartsa, sót, ezen túlmenően a közös érdek azt is megköveteli, hogy a szabályok betartása erdekében a vezetők olyan állapotban közlekedjenek, amely képessé teszi őket a közlekedés váratlan helyzeteinek, változásainak felismerésére az annak megfelelő cselekedetre. Ezen felismerést a helyes cselekvést gátolja az ittas állapot, hiszen a képességek beszűkülnek, a reflexek lelassulnak, ami végzetes következményekkel járhat Érthető tehát, hogy a társadalom védekezik. Ennek egyik eszköze a büntetőjogi szabályozás. Csak a „súlyosabb" esetekben alkalmazható: a Btk. 188. § (1) bekezdése szerint „aki szeszes italtól befolyásolt állapotban vasúti, vagy légi jármüvet, valamint gépi meghajtású vízi járművet, vagy úszó munkagépet, avagy közúton gépi meghajtású járművet vezet, vétséget követ el". A büntetőjog e vonatkozásában — leszűkítve a továbbiakat csak a közúti közlekedésre — csak gépi meghajtású Jármüvek alkoholos ellapotban történő vezetései tiltja es bünteti. E körbe tartozik minden olyan Jármű, amit beépített erőgép hajt. Természetszerű, hogy ilyen alapon gépi járműnek számít a mezőgazdasagi vontató, a segédmotorkerékpár és a villamos is. A szeszes italtól befolyásolt állapoton olyan helyzetet kell érteni, amikor a járművezető véralkoholszintje, valamint a klinikai tünetek alapján az állapítható meg, hogy a járművezető nem képes biztonságos vezetésre. Az állandó bírói gyakorlat szerint, ha az elkövető vérében 0,008 a véralkoholkoncentráció, továbbá a klinikai tünetek azt mutatják, hogy a biztonságos közlekedésre nem alkalmas a vezető. akkor ezt a bűncselekményt kell megállapítani. Szeretném kiemelni, hogy a közölt érték nem tekinthető i •öszolut merteknek! Mert! ha valakinél ez a szint nem mutatható ki, de az alkohol tűrőképessége miatt ilyen állapotban bizonytalanná, fáradttá, zavarossá válik a vezetése, akkor is meg kell állapítani az ittas vezetés vétségét, mivel a közlekedésre veszélyt jelent A jogi szabályozás azonban nemcsak büntetőjogi, hanem más jogszabályi intézkedéssel is óvja, védi a közlekedés biztonságát. A szabálysértési törvény — mintegy a megelőzést is szolgálva — tiltja és bünteti azt, aki ittas állapotban „nem gépi meghajtású járművet" — lovas kocsit vagy kerékpárt — vezet. A vétséget elkövetők büntetését a Btk. 1 évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel sújtja, míg a szabálysértőt 5000 forintig terjedő pénzbírsággal, A vétséget elkövető személyeknél a főbüntetés mellejt a bíróság még mellékbüntetést is alkalmazhat, ami a járművezetéstől való rövidebb, vagy hosszabb ideig tartó eltiltásban nyilvánul meg. Az eltiltás legkisebb időtartama 1 év, leghosszabb 10 év. Teljesen érthetetlen, hogy ilyen büntetőjogi következmények tudatában és ismeretében mégis emelkedik az ittas vezetők száma. Álláspontom szerint azonban elsősorban nem a büntetéstől való félelemnek (?) kellene visszatartani a gépjármű-vezetőinket az ilyen cselekményektől. hanem egy olyan erkölcsi felfogásnak, amely elitéli ezt az alapvető emberi érdekeket sértő magatartást! A közelmúlt súlyos személyi sérülésekkel járó balesetei sem döbbentik rá az elkövetőket magatartásuk társadalmi veszélyességére? Egyesek néhány száz méter megtételére sem hajlandóak gyalogosan, mi több, súlyos italos állapotban vállalkoznak arra, hogy barátaikat, ismerőseiket lakásukra szállítsák, s az út sok esetben tragikusan ér véget. Sajnálatosan nő azoknak az elkövetőknek száma is, akik ilyen cselekményért már bíróság, vagy szabálysértési hatóság előtt álltak, mégis mertek alkoholos állapotban közlekedni. Vannak, akik visszatérően, minden évben hatóság elé kerülnek, mégsem igen érdekli őket, ha a bíróság pénzbüntetéssel büntet, csupán akkor keresik a segítő kapcsolatokat (?!), amikor a jogosítványaikat bevonják, és a járművezetéstől eltiltják őket Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy a cselekmények veszélyes volta miatt kijózanodás után senki nem hivatkozhat arra, hogy az állásához, munkavégzéséhez szükséges a jogosítvány. Hiszen ezt minden nagyon jól tudja akkor, amikor ilyen állást vállal, és azt is — hiszen vizsgát tesz belőle —, hogy ittas állapotban tilos közlekedni. Aki gépjárművel rendelkezik. illetőleg közlekedik. le kell mondania az alkoholról. Aki képtelen rá, ne vezessen járművet, de ne is vásároljon: ezt kívánja közlekedésünk biztonsága, nem utolsósorban pedig magának az elkövetőnek érdeke is! Amennyiben az intő szó nem talál megértésre, senki se csodálkozzék azon, hogy a büntetések szigorúbbak lesznek az elkövetkezendő időkben! Dr. Jármai Tibor Szílánkmentes szélvédő A szilánkmentes biztonsági gépkocsi-ablaküvegeiről ismert francia Triplex-cég újfajta, több rétegű szélvédő üveget készített. Ez az üveg külső ütés hatására gyakorlatilag nem reped meg, ha azonban belülről a vezetőnek vagy a mellette levő utasnak a feje ütődik hozzá, apró szemcsékre hull szét. mégpedig olyan szemcsékre, amelyeknek nincsenek éles széleik. Az üveget belülről széttörő utas egyáltalán nem sérül meg, s rendszerint az ütődést is alig érzi meg. Olcsó halhús A skóciai Stirling Egyetemen olyan eljárást dolgoztak ki, amellyel a táplálékban szegény harmadik világbeli országok sokkal több olcsó halhúshoz juthatnak hozzá. A melegégövi tilapia halnak — Délkelet-Ázsia és Afrika egyik legkeresettebb népélelmezési cikkének — a hímjei sakkal gyorsabban és nagyobbra növekszenek, mint nőivarú egyedei. Ezért emberi táplálék céljára főként a hímeket érdemes j szaporítani, és növeszteni. Fölismerték, hogv ha kis mennyiségű hím nemi hormont tesznek a vízbe, nem sokkal azután, hogv az ivadékok világra jönnek. kivétel nélkül hímek lesznek belőlük. Az egyetemi kutatócsoport laboratóriumi körülmények között 2000—3000 tilapia ivadékot tenyészt évente. Az eljárást kormánytámogatással most dolgozzák át nagyüzemi alkalmazásra: akkora új tenyészmedencét építenek, hogy benne havonta 30 000 ivadékot kaphatnak. Az eljárást, egyébként terepen" is kipróbálják, mégpedig a kenyai Mombasóban. Az eredmények iránt tnár hat ország 1 érdeklődött. Hagyományok Tápén A libatolvaj A termelőszövetkezetek megalakulását követően egy sereg olyan paraszti jog veszett ki, amelyek évszázadokon át parancsoltak fegyelmet és önfegyelmet a falusiaknak. íratlanok voltak, de aki megszegte, az „örökre elhajította a kalapácsot, mögbélyegzött embör lött". Főbenjáró bűnnek számított a lopás, a káromkodás és a hazugsag, de elítélték azt is, aki verekedett, italozott. Gyerekcsínyt a szülők intéssel vagy fenyegetéssel büntettek. „Ha ráadásul szömtelen is vót a gyerök, ügöncsak elverték otthon az áztatott szatyorfüllel." A hazudozástól, meg a káromkodástól azzal Ijesztgették a régi gyerekeket, hogy „gyiin a pap. azt' lévági a nyelvedet!" Ha mégis előfordult, hogy a gyerek bűnt követett el szülei a paphoz küldték gyónni, amely után megáldozott. A lopás Tápén is a legnagyobb bűnnek számított, de abból soha senki nem tudott megélni. „Gyerökkorunkban a Tisza széli dűlőben sokan termesztöt tek dinnyét. Atúsztuk a Tiszát, belevetöttünk egy-két dinynyét. a vízbe, ráhasaltunk, és visszaúsztunk az innenső partra, ahol mögöttük a szerzeményt." Gyümölcslopást büntethette a sértett is. de „csak a fejit ütötték a gyeröknek, hogy mög né sántújjon." Ha jó6zág gázolt a vetésbe, a károsult megdobhatta hanttal — Tápén gjöröntyével — de agyon akkor sem üthette, ha nagy kárt csinált. A csőszök a más földjébe tévedt, kóborló jószágot behajtották a községháza udvarába. Estefelé a gazda ment érte. Akkor viszont már ott volt a károsult és a csősz is. Ha az állat gazdája és a sértett megegyeztek — pár liter kukoricában vagy bizonyos pénzösszegben —, akkor a csősz kiengedte a jószágot, de a figyelmetlen gazda néki is tartozott fizetni egy-két pengőt. Am, ha a vétek és a kar súlyos volt, akkor a bíró elé kerültek. Gyakran előfordult. hogy valaki néhány fordulóval többet szántott a földjében, közben átcsellent a szomszédéba. Az ilyen „eiszántást" a sértett szó nélkül vissza szánthatta a mesgyekaróig. Megesett, hogy több szomszéd is kukoricát vetett és szedésekor óhatatlanul leszedtek egymáséból egy sort. Ilyenkor megszámolták, hány csövet szedtek le jogtalanul, s azt visszaadták a tulajdonosnak. Tanyai gazdák gabonaéréskor nem ereszthették ki jószágaikat a tanyatelekról. Ha mégis kiszabadultak. és kárt tettek akár az álló, akár a keresztbe rakott gabonában, a sértett joggal követelte kára kiegyenlítését pénzben vagy gabonában. A Tiszának engedély nélküli halászata is lopásnak számított, de az árteret bárki „tapogathatta". Az embereket, osaládokat károsító tudatos lopások csak nagyon ritkán fordultak elő. öregjeink Palika Jóskát emlegetik, aki fölcsapott „tollés vajkeresködőnek." Híre a falu hátárán kívülre nyúlt, „onnan lopott, ahun vót. és mindönt, amj a kezeügyibe került. Égyik alkalommal Fecske Miskáéknál ebédölt a család. Edös Jóska — a bérós — még odakint végezködött a jószágoknál. Jóska, te! — szólt a gazda — gyere mán önni, fiam! Palika Jóska éppen a ház előtt mönt el. Látta, hogy az udvaron száradnak a ruhák. Belépött — nem vót akkoriban kerítés —, összekapkodta űket, aztán elinalt, de az ajtó előtt bekiabált, hogy: mingyár gyüvök! A csendőrök a temetőkápolna melletti kúdúsok házába tanálták mög, ott lakott. Elverték, a ruhákat is visszavitették vele. de nem használt néki, véribe vót a lophatnék. Máskor mög a rétbe kódórgott. Leiére tartott, rásütétödött. A vaksötétbe rászóltak a csendőrök: Allj, ki vagy? Jóska tudta, hogy nem üsmerték mög, hangot változtatott, és úgy mondta: toll- és vajkeresködő! Mán rég a másik határba járt. amikor a csendőrök rágyüttek, hogy elszalasztották Palika Jóskát. Egyszer elfogták, mögvasalták, de a kompnál mögugrott. Csak akkor tuttuk mög hogy még éL amikor mögén csak a kösségl .ázára kísérték a csendőrök. Lúd vót a hóna alatt. A csendőrök lökdösték, hogy szaporábban lépköggyön, mög kiabálja azt, hogy így jár minden libatolvaj. Jóskábul nem hiányzott a huncutság, módosított a szövegön. Azt kiabálta. hogy így jár mindön liba! öreg volt már, nemigen tudtak vele mit kezdeni a csendőrök se1 Néhány napra bezárták a dunyiba. addig I nyugalom vót a faluba." Ifj. Lele József kertbarátoknak Szőlő- és gyümolcstelepités A korábbiakban már tájékoztattuk olvasóinkat az ültetvénytelepítést megelőző talajelokészitésről, tápanyagutánpótlásról. Az ősz beálltával megnyitják kapuikat a szaporítóanyag-forgíumazást végző faiskolai lerakatok is, megkezdődik az árusítás. A szóló telepítésénél figyelembe kell venni, hogy melegigényes növény. Lehetőleg déli, délkeleti vagy délnyugati fekvésű területre ültessük. Különösen fontos ez a kései fajtáknál. Mélyfekvésú, fagyzugos, nyírkos területre szőlőt ne telepítsünk. A szaporítóanyag megválasztásánál szem előtt kell tartani: hogy kötött talajra — a filoxéra kártétele miatt — gyökeres szőlőoltványt, immúnis homoktalajra saját gyökerű európai szőlőveszszőt kell telepíteni. A gyökeres szőlő-szaporítóanyagot vásárlás után az ültetésig nem túl száraz pincében, nyirkos homokban vagy a szabadban vermelve védjük meg a kiszáradástól és egyéb károsodástól. Közvetlenül telepítés előtt 24 órán át áztassuk vízben, miután a vékonyabb gyökereket egykét centi, a vastagabbakat öt-hat centi hosszúságúra, a vesszőt egy-két világos rügyre visszavágtuk. A szőlőt ültethetjük ősszel vagy tavasszal, de csak fagymentes időben. A tőke helyét ültetés előtt pontosan jelöljük ki. A szőlőt forgatott területen fúróval is ültethetjük, talajon azonban minden esetben ássunk gödröt. Vigyázzunk az ültetés mélységére! Az oltás helye két-három centiméterrel a talajfelszín felett maradjon. Ha fúróval ültetünk, a földet a lyukba helyezett oltványhoz nyomjuk, majd beiszapoljuk. Gödörbe ültetéskor arra kell vigyázni, hogy a gyökérzet ne érintkezzen a gödör aljara tett szerves é6 műtrágyával. A megfelelő mélységre helyezett oltvány mellé a gyökérzónába huzzunk porhanyós földet, tapossuk meg és iszapoljuk be. Ezután a gödröt teljesen betemetjük, a földet újból tömörítjük. Az ültetés után a tőkét porhanyós földdel felkupacoljuk (csirkézzük) úgy, hogy a földréteg az alsó egy-két szemet 2—4 centiméter vastagságban takarja. A tőkék helyét pálcával jelöljük meg. öszi ültetés esetén, ha a telepítést nem metszettük vissza, a csirkézést tavasszal kibontjuk, egy hajtást egy-két világos rügyre visszametsszük, a többit tőből eltávolítjuk és a tőkét ismét felkupacoljuk. Az ültetést követő évben az ültetvényt lehetőleg folyamatosan öntözni kell. A gyümölcs és dísznövény területének kijelölésénél is szem előtt kell tartani a kultúra talaj- és hőmérsékleti igényét. Ha nem ültetjük el azonnal a csemetét, átmenetileg vermelni kell. Ültetés előtt a főbb gyökerek végét két-három centiméterrel vágjuk vissza, majd néhány órára állítsuk vízbe, azaz szívassuk meg a növényt. Fagyos időben ültetni nem szabad! Az ültetésnél a növényt úgy helyezzük el a gödörbe, hogy az a talaj ülepedése után ugyanolyan mélységre kerüljön, mint a faiskolában volt. A gyümölcsfák lombkárfevői Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy adjunk tájékoztatást arról, mi okozza az almafák, meggyfák levélfoltosságát, illetve a kártevők ellen hogyan lehet hatékonyan védekezni. Ahhoz, hogy eredményesen tudjunk a kártevők ellen védekezni, röviden meg kell ismerni élettanukat. Az alföldi termőtájon komolyabb kártételükkel 1981-ben találkoztunk gyümölcsöseinkben. Okozói az almalevél-törpemoly és az almalevél-sátorosmoly. Az almalevél-törpemoly lepkéje igen apró, kifeszített szárnyakkal is mindössze 4,1—4,9 milliméter. Elülső szárnya barnásfekete, lilás árnyalattal, ' szürkésbarna szőrökkel szegélyezett. A szárny második harmadának végén harántirányú fehér sáv van. A hátsó szárnyak lándzsa alakúak, hamuszürkék. Tojásuk zöldes árnyalatú, ellipszis alakú, a levél fonákján egyesével található. Hossza 0,22, szélessége 0,16 milliméter. A lárva áttetsző, világoszöld, lapított testű, lábatlan. A kifejlett lárva hossza 3,5 milliméter. A báb kezdetben zöldessárga, később szürkésbarna. Báb állapotban a talajban telel át. Az áttelelt nemzedék lepkéi 9,5—10 Celsius fokon már repülnek. A tojásból kikelő lárva a tojás héját a levél felől fúrja át és közvetlen a levélbe hatol, így a levélen keletkező nyílást a tojás héja takarja. A teljes kifejlődés — amely 12—16 napig tart — után a lárvák a levélen átfúrják magukat, a földre leereszkednek és a talajba bábozódnak. Kezdetben az akna alig látható a levélen, amely a lárva növekedésével az ürülék felszaporodásával, kígyó alakú járatok készítésével egyre láthatóbb lesz. Az elhagyott akna gyakran ezüstfehér csillogásé. Erős fertőzés esetén egy levélen 35—50 akna is található. Az almalevél-sátorosmoly lepkéje kiieszített szárnyakkal 6—10 milliméter. Alapszíne világos zsemlebarna, eiüiső szárnya fehéres, ék alakú mintázatokkal. Tojása ellipszis alakú, sárgászöld színű, átmérője 0,28—0,32 milliméter. A levél színen található, a fiatal lárvák teste lapított. Később a test hengeres lesz és megjelennek a lábak. A bábozódás az aknában történik, innen re,pül ki a lepke. Először a levélen egy sötétbarna vöröses, majdnem körkörös akna látszik, majd ez a felső bőrszövet ezüstfehérré változik. A kifejlett lárva szövőmirigye segítségével összehúzza az aknát, így alakul ki a sátorakna. Az akna jelentős levélfelületet foglal el, erős fertőzés esetén az asszimilációs' felület jelentősen csökken. A lárvák mindvégig rejtett életet élnek, így még a felszívódó készítményekkel sem tudunk megfelelő eredményt elérni. A leginkább sebezhető stádium a lepkeállapotban van. Mivejl mindkét fajnak évente három-négy nemzedéke van, április közepétől folyamatosan figyelemmel kell kisérni a rajzásokat, és amikor az első lepkéket észleltük, meg kell kezdeni a védekezést. A forgalomban levő növényvédő szerek közül eredményesen használhatók a szintetikus piretroidok (Decis—25 EC és a Chinetrin—25 EC). A rajzások elhúzódása miatt az eredményes védekezés érdekében célszerű a permetezést négyöt nap múlva megismételni. Dr. Tóth Mihály megyei íőkerlész