Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-28 / 253. szám

I Csütörtök, 1982. október 28: Rácz Pál felszólalása az EHSZ-ben • New York (MTI) Rácz Pál nagykövet Ma­gyarország állandó ENSZ­kéoviselőie felszólalt a köz­gyűlés plenáris ülésén a ..kambodzsai helyzettel" fog­lalkozó napirendi pont vitá­jában. Hangsúlyozta, horv azok akik ezt a vitát a világszer­vezetre kényszerítik, nem vesznek tudomást a Kam­bodzsai Népköztársaság al­kotmányos rendiének meg­szilárdulásáról és konstruk­tív. megegyezésre törekvő külpolitikájáról. A -kambod­zsai helyzet" megvitatását erőltető körök ténykedése nemcsak durva beavatkozás egv szuverén nép belügyei­be: ezek a körök akarva­akaratlan védelmükbe ve­szik azokat is. akik a kam­bodzsai népirtásban bűnösek, és akik most a külföldön lét­rehozott -koalíciós kormány" cégére alatt kivániák foly­tatni a nemzetközi közvéle­ményt megtévesztő, káros te­vékenységüket Méhes Lajos Csehszlovákjába utazott ft Budapest (MTI) Méhes Lajos ipari minisz­ter Ladislaw Gerle szövetsé­gi kormányelnök-helvettes meghívására szerdán Cseh­szlovákiába utazott. ahol tárgyalásokat folytat a kohó­és nehézipari, az általános gépipari, a tüzelóanvag- és energetikai valamint az elektronikai Ipari miniszté­riumok vezetőivel, a kétol­dalú együttműködés időszerű kérdéseiről Nemzetközi szakszervezeti • Prága (MTI) A szocialista országok szakszervezeti központjainak n politikai és kulturális munka kérdéseivel foglalko­zód titkárai tanácskozásra ül­tek össze szerdán Prágában. A megbeszélésen a bolgár, csehszlovák, kubai, laoszi, magvar. mongol. NDK-beli. román, szovjet és vietnami szakszervezetek küldöttsége vesz részt. Tanácskozik a LEMP KB plénuma • Varsó (MTI) Varsóban szerdán a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága meg­kezdte kétnapos ülését, a tizediket a tavaly nyáron tartott rendkívüli pártkong­resszus óta. Az ország tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek kulcskérdéseiről van szó, különös tekintettel a válság leküzdésével kapcso­latos feladatokra. Az évtizfed végéig szóló tervekben biztosítani kell; hogy a kőszénbányászat az utóbbi hónapokban elért szinten maradjon. Gondos­kodni kell arról is, hogy fejlődjék a barnaszénbányá­szat, mert ez lesz a követ­kező tíz évben az elektro­mos energetikai ipar fej­lesztésének fő bázisa. Ezt hangsúlyozta Jerzy Roma­nik, a Politikai Bizottság tagja, a KB bányászati bi­zottságának elnöke, aki a PB beszámolóját követően az oi^zág üzemanyag- és energiahelyzetét elemezte. Mint mondotta, már eddig is számos jó tanulmány, ja­vaslat született a termelés energiaigényességének csök­kentéséről, a gyakorlatban azonban nem sok történt. Romanik ezért javasolta: a Központi Bizottság ülése in­dítványozza a szejmnek, hogy mielőbb dolgozzon ki törvényt az energiagazdálko­dásról. A lengyel gazdaság prob­lémáinak leküzdéséről szól­va a Politikai Bizottság re­ferátuma hangsúlyozta a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal való tartós, szilárd kapcsolatok jelentőségét. Különösen fon­tos a Szovjetunióval való együttműködés. Az idei év­ben a Szovjetunió 70 milli­árd zlotyval több értékű árut exportált Lengyelor­szágnak, mint amennyit az a Szovjetuniónak. A szovjet vezetés ezenkívül már hoz­zájárult ahhoz, hogy ez a mérleghiány a jövő eszten­dőben is a mostanihoz ha­sonló maradjon. Stanislato Bejper, a Poli­tikai Bizottság póttagja, a gdanski' vajdasági pártbi­zottság első titkára a ten­gergazdálkodás és a hajó­gyártás helyzetét, szerepét vázolta. Igen fontos kérdés­nek nevezte a hajógyárak kapacitásának megfelelő ki­használását és termelésük részarányának növelését az exportban. Az ülésen szintén részt vevő Janusz Obodowskl, a miniszterelnök első helyet­tese kifejtette a kormány ál­láspontját a napirenden sze­replő kérdésekről. Obodowski elmondta, hogy még mindig jóval több a forgalomban levő pénz, mint az áru. Az év első kilenc hónapjában a lakosság be­vételei csaknem 270 milliárd zlotyval haladták meg a kiadásokat. Ez az összeg nem egyenletesen oszlik meg: biztos, hogy a társa­dalom jelentős része pénz­hiánnyal küzd, ami azt je­lenti, hogy az említett ösz­szeg túlnyomó része a pia­ci nehézségeket kihasználó spekulánsok zsebébe került. A kormány továbbra is arra törekszik, hogv adminisztra­tív eszközökkel és megfelelő adópolitikával megfékezze a spekulációt — mondotta Obodowski. Délután hat tematikus munkacsoportban folvtatták tanácskozásukat a KB-ülés résztvevőt Javaslat a szejmben Edward Giereknek (aki 1970 decemberétől 1980 szep­temberéig a LEMP KB első titkára volt — a szerk.) és Edward Babiuch volt mi­niszterelnöknek az alkot­mányjogi felelősségre voná­sát is kérte beadványában szejmképviselők egy csq­portja — közölte szerdán a PAP lengyel hírügynökség. Egyben részleteket ismer­tetett arról, hogy ugyanez a képviselőcsoport kedden be­nyújtott indítványában mi­ért javasolta Piotr Jarosze­wicz volt miniszterelnök és három miniszterelnök-he­lyettes alkotmányjogi fele­lősségre vonását. A lengyel hírügynökség szerint a képviselők azzal vádolják az említett volt ve­zetőket, hogv megsértették a népgazdasági tervekben foglalt célkitűzéseket és ará­nyokat, s ezzel súlyos gazda­ságpolitikai károkat okoz­tak. Megsokszorozott erőfeszítések a béke megőrzése érdekében Leonyid Brezsnyev beszéde a Kremlben m Moszkva (MTI) A veszélyesen kiéleződött nemzetközi helyzetről, a Kí­nához fűződő kapcsolatok javításának igényéről és idősze­rű belpolitikai kérdésekről köztük a szovjet hadserea éf haditengerészeti flotta előtt álló feladatokról szólt teonao. szerdán Moszkvában elmondott beszédében Leonyid Brezs­nyev. Az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leo felsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta parancsnoki' állományának a Kremlben megtartott tanácskozásán szólalt fel. Bonyolult időszakban élünk, amikor a nemzetközi helyzet arra kényszerít ben­nünket, hogy megkétszerez­zük, megháromszorozzuk a béke védelme, a nukleáris háború veszélyének elhárí­tása érdekében tett erőfeszí­téseinket — állapította meg Leonyid Brezsnyev. — Eb­ben a küzdelemben fejlesz­teni kell együttműködésün­ket mindenkivel, akinek drága a béke ügye. Köteles­ségünk az js, hogy szakadat­lanul erősítsük országunk védelmi képességét, meg­őrizzük éberségünket. A nemzetközi helyzet bo­nyolultabbá válásának oka­ként az SZKP KB főtitkára az amerikai vezetői köriÁ ál­tal a szocializmus ellen In­dított politikai, ideológiai és gazdasági támadást, a min­den korábbinál erőteljesebb amerikai háborús készülő­dést jelölte meg. Emlékezte­tett rá, hogy az európai NATO-tagországokban fo­lyik az amerikai közép-ható­távolságú nukleáris eszközök telepítésének gyakorlati elő­készítése. Az amerikai poli­tika következménye volt Iz­rael libanoni agressziója, s ugyancsak az Egyesült Álla­mok tevékenysége miatt igen bonyolult helyzet ala­kult ki Afrika. Ázsia és Kö­zép-Amerika több térségé­ben is. Ilyen körülményeknek nem kis jelentősége van a Kíná­hoz fűződő viszonynak — mondotta az SZKP KB fő­titkára. — Aíi őszintén kí­vánjuk kapcsolataink nor­malizálását ezzel az ország­gal és minden tőlünk telhe­tőt rneg is teszünk ennek ér­dekében. A Kínai Népköz­társaság külpolitikájában egyelőre nem fedezhetők fel elvi jelentőségű változások, de az észrevehető új voná­sokat nená szabad figyelmen kívül hagynunk. A politikában > azonban nem elegendőek csupán a szavak. Egy állam politiká­ja csak akkor lehet haté­kony, ha valós gazdasági és katonai erőn. a nép mara­déktalan támogatásán, a szövetségesekhez és bará­tokhoz fűződő szilárd baráti kapcsolatokon és harci szö­vetségen nyugszik. Mi mindezeknek birtokában vagyunk és továbbra is azon leszünk, hogy meg­őrizzük őket — mondotta Brezsnyev. A Szovjetunió gazdasági helyzetéről szólva. Leonyid Brezsnyev megállapította, hogv az ipar megfelelő ütemben dolgozik, s szinte kizárólag a hazai nyers- és alapanyagokra támaszkod­va képes ellátni az orszá­got minden szükséges ter­mékkel. Persze vannak ne­hézségek és hiányosságok is. A gazdasági szakemberek­nek még komoly munkát kell végezniük e hiányossá­Túl az egymilliárdon G> Peking (MTI) Kína lakosainak száma július elsején nulla órákor 1 milliárd 31 millió 882 ezer 511 fő volt — jelentette be szerdán a Kfnai Állami Sta­tisztikai Hivatal, közzétéve az idei népszámlálás első adatait Kína lakosaihoz számolták Tajvan, Csinmen, Macu és más szigetek, vala­mint Hongkong és Macao lakóit is, nélkülük Kínában 1 milliárd 8 millió ember él. Az 1964-eg népszámlálás óta, 18 év alatt Kína lakos­sága több mint 313 millió­val nőtt, az évi átlagos nö­vekedés több mint 17 millió, azaz 2,1 százalék. A lakos­ság 93.3 százaléka kínai (han), 6,7 százalék nemzeti kisebbség. A férfiak túlsúlyban van­nak, a lakosság 51,5 százalé­kát férfiak teszik ki. Váro­sokban él a lakosság 20,6 százaléka; ez az arány 1964­ben 18,4 százalék volt Kína legnagyobb városa elővárosokkal együtt Sang­haj (11 859 748 lakos); ezt a főváros, Peking követi (9 230 687). Hét kínai tarto­mány lakosainak száma meg­haladja az ötvenmilliót, a sort a közéj százmilliós Sze­csuan tartomány vezeti (90 713 310 fő), utána Honan és Santung tartomány követ­kezik közel 75—75 milliós lélekszámmal. A fegyveres erők létszáma: 4 millió 238 ezer fő. Az analfabéták és félanal­fabéták (a 12 éven felüli ol­vasni egyáltalán nem, vagy csak csak kicsit tudó szemé­lyek) száma: 235 millió 820 ezer. Arányuk 18 év alatt 38,1 százalékról 23,5 száza­lékra csökkent Kuvait-az ezeregy olajkút országa Nem ls oly art rég — há­rom éve sincs még — egy nyugat-európai ország állam­fője látogatott Kuvaitba. Az energiaválság kellős közepén a vendég államának főváro­sában ekkoriban a pislákoló lámpák épp csak emlékez­tettek a főutak hajdani fényárjára — a gépből lete­kintve viszont csupa fénykon­túrokból láthatta maga alatt a sivatagi várost. Kuvait hirtelen nőtt vas­beton épületeit színes lámpa­füzérekkel díszítették, mese­beli látvánnyá varázsolva nappal jóval szürkébb út­jait. A kontraszt mintegy jelképe is volt a sivatagi csodának: a hirtelen jött gazdagságnak, ennek az Ezeregyéjszaka történeteibe illő históriának — csak ép­pen nem pengő aranyak ke­rültek elő a kincseskamrá­ból, hanem értékes kőolaj a beduin törzs földjéből. Amikor 1765-ben Carsten Niebuhr dán utazó az öböl partján fekvő városba láto­gatott, mintegy tízezer em­berre kecsülte a település — kereskedelemmel, hajózással, gyöngyhalászattal foglalkozó — lakóinak számét. Ma vi­szont — hála a kőolajnak — nagyjából egymillió ember él az alig több mint 17 ezer négyzetkilométeren olyan jólé'tben, amelyről az apák nemzedéke még csak nem is álmodhatott. Kuvait sorsának fordula­tát több tényező egybeesése hozta meg: a kőolajklncs felfedezése, a gyarmati rend­szer összeomlása, amely az angol protektorátusnak 1961­ben méghozta a politikai függetlenséget, a kőolajex­portáló országok szervezeté­nek megalakulása, az ener­giaválság, a fekete arany árának megsokszorozódása, s mindemellett az ország sta­bilitása a Közel-Kelet poli­tikai viharaiban. Az ország Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Jaber al­Ahmed al-Jaber al-Sabah sejknek, Kuvait állam emír jének a meghívására a közeljövőben hivatalos, ba­ráti látogatásra Kuvaitba utazik. alkotmányos emirátus, Jaber al-Sabah sejk a kinevezett miniszterelnök, és minisz­tertanács révén kormá­nyoz. Politikai pártok sin­csenek, viszony minden ku­vaiti joga közvetlenül az uralkodóhoz fordulni ügyei­ben. A beduin törzs életét gyö­keresen átalakította a kő­olajgazdaság. Bár mindig él a nosztalgia a sivatagi élet­forma szabadsága iránt, a kereskedő nép gyorsan al­kalmazkodott az új helyzet­hez. A lakosság zöme a gyor­san korszerűsödő fővárosban települt le — a kormányzat a jövedelem jelentős részét lakásépítkezésekre, az infra­struktúra megteremtésére ruházta be. ingyenes az egészségügyi ellátás és az oktatás — és ami igen nagy vívmánynak számít az Arab­félszigeten, Kuvait élenjárt abban, hogy a nőkre is ki­terjesztette a közoktatást. Igen sok külföldi áramlott az országba — elsősorban Iránból, Irakból, Indiából, Pakisztánból, illetve a kör­nyező arab országokból, hogy elvégezze az iparosítással járó szakmunkákat, bizto­sítva a munkaerőt a nagy építkezésekhez. Sok palesztin, " egyiptomi él é6 dolgozik Kuvaitban, míg az üzleti életbén, a szakértői posztokon számos nyugati menédzset, mértlök található. A kuvaiti állam­polgárság megszerzése sok külföldi álma — hiszen rendkívüli jogokkal jár — de ez a kiváltság kevesek­nek jut osztályrészül. Ma a lakosság nagyobbik része bevándoroltakból áll, ők ad­ják a személyzetet a luxus­hotelekben, az éttermekben, őket látni az aszfaltozógé­pek mögött, amelyek utat fektetnek a sivatagba. Ami a gazdasági életet il­leti, a kuvaiti kőolajtársa­ságot államosították, és így kormány ellenőrzi a terme­lést — a kutatásban ter­mészetesen nagy szerepe van •a külföldi társaságoknak is, amelyek koncessziókat kap­nak. Egyébként külföldi nem birtokolhat földet az or­szágban, és vállalatot csak kuvaiti állampolgár nevén — azzal közösen — alapít­hat. Így sok kuvaiti vált dúsgazdaggá. Ma az egymil­liós országban több mint ne­gyedmillió gépkocsi fut, mind nagy amerikai személyautó. A benzin természetesen ol­csóbb, mint másutt, s az or­szág nagyszabású beruházási programot kezdett, már most gondolva arra, hogy a hat­•van-hetven évre elegendő kőolajkincs kitermelése után is megmaradjanak a jólét alapjai. Mesevilág? A gazdasági világválság és a szomszédos közel-keleti térségben dúló súlyos háborúk (az ország Irakkal határos, az öböl túl­só partján Irán iszlám for­radalma jelent kihívást, s nagy szerepet játszanak ven­dégmunkásai között a pa­lesztinok) beárnyékolják Ku­vait láthatárát is. A kőolaj­jövedelmek a kereslet ha­nyatlása miatt hosszú évek óta előszöf Csökkennek, meg kell" húzni a nadrágszíjat az ezeregy kőolajkút országá­ban is. Perszé: kevésbé, mint másutt. A csoda — amellyel igyekeznek okosan gazdál­kodni — tovább tart Ku­vaitban. Baracs Dénes gok kiküszöbölése érdeké­ben. Lassan javul a helyzet a beruházások területén, bár itt már éreztetik hatá­sukat az utóbbi időszakban t hozott intézkedések. A me­zőgazdaságban nagy mun­ka folyik annak érdekében, hogy az országnak távlati­lag ne legyen szüksége kül­földi gabonavásárlásokra, maradéktalanul ki tudják elégíteni a lakosság növek­vő igényeit. A szovjet veze­tés megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonít az SZKP KB májusi plénumjm elfogadott élelmiszerprog­ramnak. A továbbiakban Leorj^id Bjezsnyev elismerő szavak­kal szólt a szovjet hadse­regnek és haditengerészeti flottának, azok parancsnoki állományának tevékenysé­géről, megállapítva, hogv az utóbbi évek nagy hadgya­korlatai kedvező eredmé­nyeket hoztak, s ezekből sok fontos következtetést lehetett levonni a jövőre nézve. A fegyveres erőket a leg­korszerűbb fegyverekkel és haditechnikával látjuk el. A fegyveres erőknek mindig méltóaknak kell lenniük érre a gondoskodásra. Ma olyan időket élünk, amikor a hadsereg és a hadiflotta felkészültségének szintjét még magasabbra kell emel­ni. A katonai felkészültség növelésével állandóan, meg­különböztetett felelősségtu­dattal. a növekvő követel­ménvekből kiindulva kell foglalkozni. s akkor semmi­lyen váratlan eseménv sem érhet bennünket felkészü­letlenül — mondotta Leo­nyid Brezsnyev. Az SZKP KB főtitká­ra végezetül a hadse- ­reg anyagi felszereltsé­gének kérdéseiről szólt. Ki­jelentette: a katonai-műsza­ki téren vívott küzdelem nagyon kiéleződött, s gyak­ran alapvetően új jelleget ölt. Ezen a területen meg­engedhetetlen a lemaradás. Számítunk rá, hogy tudósa­ink, tervezőink, mérnökeink, műszaki szakembereink min­den lehetségest megtesznek az e területen felmerült fel­adatok sikeres végrehajtása érdekében. A szerdai tanácskozáson felszólalt Dmitrij Usztyinov marsall, az SZKP KB Po­litikai, Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere is. Beszédében a szovjet hadsereg és haditen­gerészeti flotta katonai és politikai felkészültségéről, az annak tökéletesítésével kapcsolatos további felada­tokról szólt. Czinege Lajos látogatása Angolában A Luanda (MTI) A Czineee Laios hadsereg­tábornok. honvédelmi mi­niszter vezette katonai kül­döttség afrikai útia során az Angolai Népi Köztársaság­ban befejezte látogatását. Czinege Lajost és a delegáció tagjait fogadta Jósé Eduardo dos Santos. az Angolai Népi Köztársaság elnöke. az MPLA-Munkaoárt elnöke, a néni felszabadító fegyveres erők parancsnoka. A küldöttség ezt követően afrikai utazásának következő állomására. Bissau-Guineába utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents