Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-22 / 248. szám

frlflíO v; M S Z M P SZEGE V Á R Ö, S i'V B: Í Z .O T T S Á <» Á N A K L A P J A v V Az ipar helyzete feladatai Dr. Szabó Imre előadása az SZVT fisztújitó | n > r r közgyűlésén A Szervezési és Vezetési életre hívják a felügyelő az operatívabb megoldáso­Tudományos Társaság bizottságokat, de ezek tulaj- kon töi je a fejét... Csongrád megyei szerveze- donképpen a vállalati stra- Dr. Szabó Imre nagy ér­te tegnap, csütörtökön dél- tégia megtervezésének szol- deklődéssel fogadott beszé­után tartotta tisztújító köz- gálói lesznek. Az egyszemé- de után Virág József, az gyűlését a Technika Házá- lyes vezetés elve természe- SZVT Csongrád megyei , ban. Az egybegyűlteket, tesen csorbítatlan marad. És szervezetének elnöke szá­köztük dr. Györffy Lászlót, ha már itt tartunk; új do- molt be a társaság 1978 óta a megyei pártbizottság osz- log, hogy több vezetői meg- végzett munkájáról. 1970­tályvezető-helyettesét és dr. bízást meghatározptt időre ban alakultak, négy év alatt Csonka Istvánt, a szegedi adnak csak ezek után. Ez több mint 200 rendezvényü­városi pártbizottság osztály- rugalmasabb rotációt tesz kön tízezer ember vett vezetőjét, dr. Kapás Pál, a leheióvé. Természetesen részt. Szerveztek előadáso­társasag titkára köszöntöt- azok. akik a feladatokat tö- kat, kcnzultációkat, tanfo­te. Ott volt dr. Fejes Pál, kéletesen ellátják, ugyan- lyamokat, kerekasztal-be­az MTESZ megyei elnöke is. úgy. mint az élet más terű- szélgetéseket. Büszkék rá, Dr. Szabó Imre ipari mi- letem, a felsőoktatásban hogy az innovációról példá­niszterhelyettes iparunk például, továbbra is a he- ul Szegeden tartották az el­helyzetéröi és a soron levő lyükön maradnak. ső. országos érdeklődést ki­feladatokról tartott előadást. TavíLani szükséees a vál váUÓ előadássorozatot. Gyü­Elöljaróban az ágazat jelen- ialatok Ulső Tdekeltléai ™lcsóző nemzetközi kap­S1 ho^fl' 3 nemzeti reifdszerét A minísztS csolatckat, sikerült kiépíteni, jellemez, hogy a nemzeti lyett több teleDhelveg A tarsaságnák ma több termelésnek 50 százalékát „aulaiatok oéSnér- mínt 300 tagja van. Nem­a1^eszközirrormánUv8nTacsa°k Steílf azt, 'holmitól nyugdíjasokból is az eszközállomány nak csak { . eváreevsáeek szerveztek egy szekciót. EfrToko1iaSZen Hazánkban^0!1 S^rS 1983-ban három országos müho 600 ezer az tóarűzők hogy ók ^^nyiben és mi- rendezvényt tartanak. Sze­£áma Ez nagviábó az ak vel hozzá a válla- rétnek létrehozni a társaság LT^JSitlati eredményekhez. A nem- szentes, csoportját tervezik sokára napvilágot látó azt is, hogy Szegeden mar­irányelvek éppen ezért ketingklubot alakítanak, gyáregységi mérlegek készí- A tagság a beszámolót el­tésére ösztönzik a vállalato- fogadta, majd Zombori kat. Zoltán, a jelölő bizottság Tovább tart az ipar de- elnöke terjesztette elő a mig"az iparon" belün'ágaza"- centializációja. Az összter- tisztujitasra a listát. A III s az ipaioo ueiuu agaza cj-áralák-át állítiák- tarsasag egyhangú szavazas­tok rangsoraban a konnyu- meK -* szazaiekat állítják » ipar csak a harmadik he- J-« ,6 r«f^^f^n'kévé ^ íorTásl1^ Sng^aTva^on- SLotS^ mu^SÍ Szabó Imre, hogy a kézmű- nal való hatékony gazdálko- munkafársáh ves- es háziiparban 70 ezeí nehezen lehetséges ak- .^.i*,"?? ember keresi kenyerét. Szá- k°r, amikor egy gyár csak * mukat meg lehetne három- telepeket létesít, de törzs- «* igazgatojat választóba szorozni, mindez különö- gyaranak műhelyei kihasz­sebb beruházást sem igé- nálatlanok. s közben a gyár nyelne, ám a vállalkozó em- termelési értékét sem növe­berek betanítását nagyipari lj. A decentralizáció a szál­vállalatoknak kellene vál- htási költségek növekedésé­lalni. Azért lenne fontos, vei is együtt jár. tiv kei esők egyharmada. Ez a körülbelül másfél millió ember termeli meg az ösz­szes exportált javak három­negyed részét. Magyaror­szágra ma is elsősorban a gépipar túlsúlya jellemző, Terv­teljesítés A Miskolci Szénbányák Vállalat edelényi aknája csütörtökön teljesítette éves termelési tervét. A terv 191 400 tonna szén felszínre hozását írta elő az edelényi bányászok számára. A dél­előtti műszakban dolgozó brigádok hozták felszínre a teljesítéshez szükséges utol­só tonnákat. A vállalások szerint az év hátralevő ré­szében még harminchétezer tonna jó minőségű fűtő­anyagot adnak a népgazda­ságnak. Az edelényi akna több mint kéthónapos előnye, a határidő előtti tervteljesítés azért is értékes tett. mert a korábbi években különböző okok miatt rapszodikus volt a termelés. (MTI) P. F. Konferencia A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének főbb elvi kérdéseiről csütörtökön kétnapos tudományos kon­ferencia kezdődött a SZOT székházában. A szakszerve­zetek elméleti kutatóintéze­te és a SZOT több más szer­ve rendezte a tanácskozást, amelyen vállalati gazdasági és tömegszervezeti vezetők, szociológusok, a tudományos élet képviselői vesznek részt. A tanácskozást Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára nyitotta meg, majd előadások hangzottak el a munkahelyi demokrácia fej­lesztésének irápyáról és fel­tételeiről, a vállalati veze­tők és a szakszervezetek fel­adatairól. zenet vegyenek! KínáSat és kereslet Időjárás mindig van, az­zal mindig lehet viccelni, s ráadásul az „mindig az év­szakhoz képest" van. Jó két évtizede néhai Sándor Já­nos karikaturista költötte át a tavaszi mondókát képpé formálva: Sándor, József, Benedek zsákban hozza a — szenet, fát, kokszot. Ak­koriban jót derültem rajta, mert mire megjelent ezer ágra sütött a nap. később, tejjel-mézzel — fűtőolajjal folyó napjainkban ugyan­ezen azért, mert hát kinek kell ma már az a darabos fűtőanyag. ' Hogy most eszembe jut, nem véletlen: nemrégiben egyik ismerő­sömnek öt liter borért kí­náltak egy jó karban le­vő olajkályhát. És ez ko­rántsem azt jelenti, hogy a bor ára ment föl! Évtizede szélnek eresztettük bányá­szainkat, most meg eocén­programot hirdetünk. Szó­val a szenet, fát. kokszot új­ra hozhatja Sándor, József, Benedek, no meg a Tüzép. Van-e-elég szén? — kérdez­tem magamtól, no és a leg­illetékesebbektől. dr. Kókai Józseftől, az Alföldi Tüzép Vállalat Csongrád megyei kirendeltsége igazgatójától, és Ónodi Jánostól, a róku­si Tüzép-telep vezetőjétől. Ha a telep előtt várakozó­kat kérdezem azt mondják baj van, ha a vezetőket, azt. mondják nincs. Az előbbiek panasza, hogy nem vehet­nek a legjobb minőségű szénből annyit, amennyit akarnak, mert — úgymond — kapcsolt áruként „hozzá­vágják" a gyengébb minő­hogy így legyen, mert a kéz­művesek és a háziiparban dolgozók termékeinek érté­két elsősorban nem az anyaghányad, hanem a hoz­záadott munka adja. Beszédének további részé­ben azokról a várható in­tézkedésekről beszélt a mi­niszterhelyettes, amelyek az ipar rugalmasabb irányítá­sát, a kédermunka javítását és az úi típusú vállalati bel­ső mechanizmusok kialakí­tását teszik lehetővé. Ismét Beszédének befejező ré­szében a miniszterhelyettes azt hangsúlyozta, hogy hiba volna a világgazdasági re­cesszióra hárítani minden bajt. A feladatokra kell koncentrálnunk. Mozgósíta­nunk kell a szellemi tőkét, alkalmazkodnunk szükséges a piacokhoz, javítanunk kell a közgazdasági munkát. Csak egy példa. Az ipar 178 kutatóhelyén 35 ezer ember dolgozik. Közülük 13 ezer­nek a feladata, hogy a jobb, Fáccmvadászat Kedvező az idei vadszaporulat Már szeptember elején meg lehetett volna kezdeni a vadászati idényt, de csak a napiokban láttak munká­hoz a puskás emberek a fá­cánkakasok kilövésével. Szándékosan várakoztak, hogy fejlődjenek. súlyban gyarapodjanak a vadszár­nyasok. Dragon József Csongrád megyei fővadász arról tájékoztatott, hogy a tavalyinál jobb szezon. ígér­kezik, mivel az állomány szaporodása szempontjából kedvező volt a nyári és az öszí időjárás. A megve vadásztársaságai 68 ezer fácáncsibát keltettek, nevellek fel és engedtek szabadon. Nem csupán nyolc­hetes korukig vigyáztak rá­juk. hanem utána olyan he­lyeken engeáték el őket. ahol szem előtt voltak, és még hetekig gondoskodhat­tak róluk. Így a megválto­zott körülményekhez köny­nyebben alkalmazkodtak a A SZEBISZ tanműhelyében mesterségesen keltetett fá­cáncsibék. Február 15-ig tart a fácánkiiövés, s a tervek szerint több mint 80 ezret ejtenek majd el. Sok év óta most először dicsekedhetnek a vadászok ] azzal, hogy területükön nö- j kedett a nyúlállomány. Ez részben az oplimális időjá- | rásnak. részben az elrendelt | intézkedések betartásának, a vadászati kíméletnek kö­szönhető. A kíméletet fenn­tartják, s ezen a télen is csak élő befogásokat, hálós vadászatokat terveznek. Az erdők, mezők értékes állományának átteleléséről , idejében és tervszerűen gon­doskodnak. A nagvüzemileg nehezen hasznosítható, félre eső. gépekkel alig megköze­líthető területeken parcellá­kat béreltek a vadásztársasá­gok. Ezeken a földeken ter­melik meg a tél; etetéshez szükséges takarmány egy ré­szét. Általános törekvés a magyar szakmunkásképzésben, hogv a tanulók az üzemekben vagv legalább üzemszerű körülmények között tanuliák meg a szakmát. Ehhez nvúitana'.f nagv segítséget az üzemi tanm áhelyek. A Szegedi Bútoripari Szövetkezetnél eddi i is mű­ködött. tanműhely. Az úi. Cserie sori kozponti telephelyen azonban a tavalvi évben kezd­ték meg a munkát a tanulók. Az alapgépekkel iól fölszerelt műhelyben három évfolya­mon 45 tanuló saiátítia el a szakma fogásait. Az elsősök fürészelnek, gvalulnák. mérnél* a másodikosok a géoí megmunkálást tanuliák. a harmadik évben pedig már a termelés­ben dolgoznak. Képeink — Nagy László felvételei — az úi tanműhelyben készültek. ségű fajtákat. Miért nem le­het a pénzemért azt és any­nyit venni, amennyit aka­rok, miféle intézkedés ez? Központi. Azt mondják ugyanis a szakemberek, hogy eladni csak azt lehet ami van, és olyat amilyen rendelkezésre áll. Az igaz­ság, hogy ma Magyarorszá­gon a legjobb minőségű a lengyel szén. Ebből viszont csak annyi van, hogy meg kell határozni, mennyit vá­sárolhatnak, különben pil­lanatok alatt elfogy. így például egy kazántulajdo­nosnak — akit nyilvántar­tanak a Tüzép-központban —, ha száz mázsa szenet adnak, annak háromnegyed része az országos utasítás­nak megfelelően hazai da­rabos szén. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a ma oly keresett szénfajtát tíz éve még kedvezménnyel is árulták. Azóta rájöttek mi­lyen jó. Nem rosszak a hazai sze­nek. És van ts belőlük elég. Ezt nemcsak mondták a Tü­zép vezetői, hanem mutat­ták is. Az elmúlt hét végén tizenhét féle szénből vá­laszthattak a vásárlók a szegedi telepen. Év közben viszont összesen 23 fajtát kínál a kereskedő. Ennyi­ből csak-csak összejön a té­lirevaló, nem árválkodhat­nak a kályhák. Apropó, kályha. Szóval van mivel, van is hol, de nincs miben. Már­mint fűteni. Emiatt bosszú­sak — de nagyon — az etázsfűtésre berendezett la­kások tulajdonosai, mert hát megszívlelnék ők a ta­nácsot, hogy tessék áttérni olajró) szénre. Ámde, ami a szénfűtésű kazánok válasz­tékát illeti, megszámolhat­nánk az egyik kezünkön .., Azt mondja a kereskedő, a Delta 301. számú nagyüzle­tének boltvezetője. Horváth •Jenő. hogy szinte nincs olyan nap. amikor nem ost­romolnák őket kazánért. Sajnos hasztalan. így aztán' mondhatjuk mi a magunkét, mennyire kellene a lépés­váltás. A bolt forgalma is példázza a fűtésben elindult változást. Egyetlen olajká*"­ha mellett S-féle szénfűtéstí­böl választhat a vevő, és választ is. mert nem csak a kínálat, a kereslet is tükrö­zi. hogy újra sláger lett a szén. A kereskedő úgy fo­galmaz: az olajkályha elad­hatatlan. Szén is van, fa is van, kályha is van, többféle is, mégse mindig elégedett a vevő. Ag eddig megszokott tetszetős, a szobaberende­zéshez harmonikusan il­leszkedő olaikálvhákkai egy­előre még nem teljes siker­rel veszik f"l a versenyt a most kínált széntüzelésű kálvhák Kevésbé udvaria­san fogalmazva, csúnyák. Amelyik szebb, azt ir.ee el­kapkodják. Pillanatnyilag csal; ígéretben. ..előrejelzés­ben" van a nagyobb termek fűtésére alkalmas. nagy teljesítményű kályha. Ami viszont még keresettebb, még kapósabb lenne. a csempekályha — az meg előrejelzésben sincs. Másfél éve színét se látták a bolt­ban. Márpedig az feltámad­hatna halottaiból. mert nemcsak szép — d" okos" is. I. Z» 72. évfolyam 248. szám 1982. október 22., péntek Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4

Next

/
Thumbnails
Contents