Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-21 / 247. szám

/Ml^f (oO VILÁG PROLETÁRJAI#EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 247. szám 1982. október 21.; csütörtök Ara: 1,40 forint M SZMP SZEG E D V Á R O Sí BIZO TT S Á Ülésezett a megyei tanács vb púja Frigyes Fejlesztések 6s gondok A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, szerdán délelőtt Szegeden ülésezett. A tanácskozáson részt vett és felszólalt dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese és dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára is. A testület Szabó Sándor megyei tanácselnök előterjesztésében megvitatta és elfogadta a megyei tanács végrehajtó bizottsága tevékenységéről, különös tekintettel a nem tanácsi szervekkel való együttműködés tapasztalatairól szóló beszámolót. Ezt a témát a testület, azért tűzte napirendre, mert a vb először számol majd be munkájáról a Minisztertanácsnak. Korábban — legutóbb 1976-ban — a Tanácsi Koordinációs Bizottság vitatta meg a vb munkáját. A mostani jelentés az elmúlt hat év feladatvégzéséről, eredményeiről ad áttekintést Moszkvába utazott Púja Frigyes külügyminiszter szerdán elutazott Moszkvába, ahoi részt vesz a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) A kommunális ellátás Szegeden Tanácskozás az Ingatlankezelésről Irányelvek a szervezetek továbbfejlesztésére Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban szerdán országos értekezleten tárgyalták meg az ingatlankezelő szervezetek továbbfejlesztésének legfontosabb feladatait e vállalatok es költségvetési üzemek gazdasági és szakszervezeti vezetői. Juhász Ottó. a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára nyitotta meg a taaácskozást, majd Jantner Antal miniszterhelyettes és Kócsó Illésné, a szakszervezet titkára ismertette a köxös tennivalókat. Hangsúlyozták, hogy az ingatlankezelés fejlesztésével a feladatokhoz rugalmasabban alkalmazkodó szervezeteket kell kialakítani, amelyek hatékonyabban járulnak hozzá a lakásállomány értékének megőrzéséhez és a lehetőségek szerinti növeléséhez is. Munkájukat a szó szoros értelmében szolgáltatásnak tekintsék, tehát tevékenységük fejlesztése is a bérlők érdekeit szolgálja. A szakszervezeti testületek is nyújtsanak segítséget a szervezetek korszerűsítéséhez, s ahhoz, hogy jobban megbecsüljék a gyors és jó minőségű munkát. . A tanácskozáson megtárgyalták az ingatlankezelő szervezetek továbbfejlesztéséről kiadott EVM-i rányel veket, és meghatározták a tennivalókat. Az országban több mint 150 tanácsi ingatlankezelő, valamint város- és községgazdálkodási vállalat és költségvetési üzem intézi — az ország teljes lakásállományának egyötödét meghaladó — mintegy 760 ezer tanácsi bérlakás fenntartásának gondozásának ügyeit. Az utóbbi tíz. évben jelentősen bővültek a rendelkezésükre álló anyagi erőforrások. de az ingatlankezelési és fenntartási munka fejlődése nem követte ezt az ütemet, elmaradt a jogos társadalmi igényektől. Ezért a lakásellátás és gazdálkodás javításával összhangban a tanácsi ingatlankezelő szervezeteket is korszerűsítik. A Központi Bizottság és a kormány határozatának megfelelően az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érdekeltek bevonásával kidolgozta és kiadta a tanácsi ingatlankezelő szervezetek továbbfejlesztésének ágazati irányelveit, hogy 1985-re országszerte megteremthessék e szervezetek korszerűbb működésének feltételeit. Fontos követelmény, hogy a szervezeti és érdekeltségi rendszer korszerűsítésének eredményeként a korábbinál jobban és megbízhatóbban lássák el az ingatlankezelési és lakóházfenntartási feladatokat s a lakossági bejelentések gyorsabb. bürokrácia nélküli intézésével, valamint a javítások szakszerűbb és jobb minőségű elvégzésével erősítsék kapcsolataikat és együttműködésüket a bérlőkkel. Az ágazati irányelvek főbb változatot ajánlanak a szervezeti korszerűsítésre. A fővárosban és a nagyobb városokban indokolt az önálló — tiszta profilú — ingatlankezelő vállalatokat fenntartani. ha a kezelt bérlemények száma a négyezret eléri vagy meghaladja. Az ilyen IKV teljes körűen gondoskodik a kezelés és a fenntartás ellátásáról. A felújítási és korszerűsítési munkákat pedig az arra szakosított vállalatokkal, szövetkezetekkel végezteti el. A kisebb és önálló IKV-nál is célszerű, ha szervezetileg elkülönítik a kezelő-fenntartói feladatoktól a felújítási munkákat végző építőipari részleget, s az anyavállalathoz csatolva leányvállalati formában működtetik. Altalános célnak tekinthető. hogy a fenntartási munka — a karbantartás és felújítás — fokozatosan vállalkozás jelegűvé váljék. Így jobban mérhető munkájuk hatékonysága. A kezelői feladatok ellátásának továbbfejlesztésében alapvető cél. elsősorban a fővárosban és a nagyobb városokban, hogy 1983. januártól 1985. januárig fokozatosan önelszámoló -— meghatározott pénzügvj eszközökkel keretgazdálkodást folytató — egységekké fejlesszék a házkezelőségeket, s bővítsék hatáskörüket, jogosultságukat. s ezzel növeljék felelősségüket is. Indokolt. hogy a felújítási munkákat végző szervezeti egységeket áthelyezzék a területi házkezelőségekhez. Jövő-! ben js célszerű azonban központi szervezetként működtetni a hibaelhárító és javítási gyorsszolgálatot, s fokozatosan fel kell készíteni arra, hogy fogadhassa és teljesíthesse a lakossági megrendeléseket is. Az állam'i lakóházak és bérlemények felújításában és korszerűsítésében elsősorban a tervszerű előkészítés, a megrendelés és az ellenőrzés az IKV-k feladata. A bérlőkre háruló javítási és karbantartási feladatok megkönnyítése érdekében, szükség van arra. hogy bővítsék a lakossági szolgáltatást végző kisszervezetek körét, jobban bevonják a kisiparosokat és a mellékfoglalkozást vállaló szakembereket, s az IKV házkezelőségeknél is kiépítsék a lakosságnak szolgáltatást végző javító, karbantartó részlegeket. Fontos feladat, hogy a nagyobb lakótelepeken elegendő számú javítóegység, tehát megfelelő és szolgáltató hálózat működjön. Az ÉVM ágazati irányelveinek kiegészítésére további irányelvek, jogszabályok és egyéb intézkedések kiadására kerül sor. egyebek között a bérlőközösségek kialakításával, az ingatlankezelő szervezetek gazdasági szabályozói "és érdekeltségi rendszeréről és más tennivalókról. (MTI) Szeged kommunális ellátása. a várható fejlesztések, az energiatakarékosság lehetőségei mindarkiviunkat érdeklő és érintő téma. Megnyugtató a gondok, nehézségek ellenére is. hogy a tervezett műszaki-gazdasági intézkedések összhangban vannak a VI. ötéves tervj népgazdasági, tanácsi, várospolitikai feladatokkal, magukban foglalják az ésszerű energiagazdálkodással kapcsolatos tennivalókat. A város földgázszükségletének 55 százalékát ipari, 18 százalékát lakossági. 27 százalékát pedig kommunális fogyasztás teszi ki. 'Ezzel párhuzamosan a DÉGÁZ — a városi tanáccsal egyetértésben — fejlesztette a pbgáz cseretelep-hálózatot is. Szembetűnő azonban a pbgázfogyasztás csökkenő tendenciája, s előtérbe került a város biztonságos földgázellátását célzó középnyomású vezetékrendszer fejlesztése. Ez megfelel a városfejlesztési terveknek. Már elkészült a ságváritelepi, a petőfitelepi és a tápéi középnyomású vezeték stb.. építik a dorozsmai gerincvezetéket idén kezdődik és jövőre fejeződik be a szőregi gerincvezeték épitése, és lehetővé válik Béketelep gázellátása is. Az országban először Szegeden kezdődött el önerőből az elosztóhálózat fejlesztése. Már 262 utca építési igényét tartják nyilván a tanácsnál. Ebből a múlt év december 31ig 19. idén augusztus 30-ig újabb 16 utcában fejeződött be a munka. Az elmúlt három esztendő tapasztalata azt mutatja, hogy az igények és a kivitelezői teljesítés közötti különbség állandóan növekszik. Ezért további kapacitások szervezését kezdték meg. A növekvő villamosenergiaszükségletek kielégítése érdekében idén befejeződött a Paks—Szeged közötti 400 kV-os távvezeték és a Sándorfalvi úti 400/120 kV-os főelosztói állomás építése. Az alaphálózathoz kapcsolódó táppontok kifogástalanul működnek, s nagyrészt százszázalékos tartalékkal rendelkeznek. Üzemzavar esetén az elromlott szakasz gyors kiiktatása után minimálisra csökkenthető a javítandó hálózatrész. A belterületi villamosenergia-ellátás százszázalékosnak mondható. Feszültségingadozásra, jelentősebb feszültségesésre, illetve korlátozásra régóta nem került sor. Ma mintegy 12 500 lámpa szolgálja SzeJól halad a szüret Jól halad az állami gazdaságokban a szőlőszüret, a termés ?5 százalékát már leszedték. Az üzemek között meglehetősen nagyok az eltérések. Az idén a jogszabályok már lehetőséget adtak arra, hogy a tsz-ekhez hasonlóan az állami gazdaságok is szőlőtermesztési szakcsoportokat alakíthassanak. Az első tapasztalatok kedvezők: a szüreti összesítések szerint a szakcsoportok átlagban 10— 15 százalékkal, nagyobb termést szedhettek le. mint a hagyományos szervezeti formában gazdálkodó társaik. Szó szerint gyümölcsözőnek bizonyult tehát a személyi érdekeltség fokozása. A jogszabály adta lehetőséggel az elsők között élt a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, ahol 450 hektár szőlőt szakcsoportok művelnek. A szüret ideién hétvégeken valósággal kiürül Kiskunhalas — a családtagok barátok segítenek a szedésnél. Az állami gazdaságok borfeldolgozóiba, az eger-mátravidéki, illetve a villányi, mecsekaljai borkombinátba sorra érkeznek a szőlőszállítmányok. A cukorfok általában megfelelő, igaz a korán érő fajtáknál a nyári aszályos idő következtében némileg alatta maradt az átlagnak. A legkorábban érő csemegefajtákból készült idei állami gazdasági borok már meg is jelentek a bolti forgalomban, nagyobb arányban azonban csak novembertől kezdik meg a szállítást a kereskedelmi hálózatba, illetve exportra. (MTI) ged közvilágítását, s ezeknek 70 százaléka korszerű, jó hatásfokú. Azokon a helyeken. ahol erre műszaki és pénzügyi lehetőség volt, az úgynevezett féléjjeles közvilágítást vezették be. Ez 1980tól napjainkig, mintegy 3,5 millió forint költségmegtakarítást eredményezett. A fontosabb csomópontokat, és a gyalogosok átkelőhelyeit nátriumíényű világítással látták el. Távhőszolgáltatásban 20 ezer 90 lakás, melegvíz-ellátásban 18 ezer 847 lakás részesül. Jelenleg 26 fűtőmű látja el Szeged lakásainak körülbelül egyharmadát hőenergiával. Az átlagos szobahőmérséklet a legutóbbi fűtési szezonban 22.04 fokos volt. A jogos reklamációk túlnyomó többsége Rókus városrészből érkezett. Az új lakótelepekről a fűtőmű átadását, illetve a beköltözést követően sorozatosan jelentkeznek panaszok. Legtöbb probléma az új fűtési rendszerek szabályozatlanságából ered. A beépített hőmennyiségmérők segítségével a fűtés minősége is ellenőrizhető. Az 1982—83-as szezonra több mint 400 különböző szivattyú és hőcserélő, 120 kazán, valamint a teljes fűtöművj gépészeti berendezések kijavításával készült föl a városgazdálkodási vállalat. Vízellátásunkról a Szegedi Vízművek és Fürdők Vállalat gondoskodik. A berendezések műszaki állapotát j<énak ítélik, jelentősebb korlátozásra régóta nem került sor. A vízmennyiség nyáron is fedezi a város szükségleteit. A táralók megfelelőek, a rókusi 4 ezer köbméteres víztorony elkészülése után azonban tovább javul a helyzet. Gondot okoz a város alatti vízkészletek csökkenése. A gondok csökkentése, illetve me.; iintetése érdekében három évvel ezelőtt elkezdődött az algvői vízmű építése, amely első ütemében napi 25 ezer köbméter vizet ad maid mély fúrású artézi kutakból amelyet 15 kilométeres vezetéken juttatnak el a városi hálózatba. A távvezetékből eddig 7 kilométeres szakasz Ítészült el. Továbbra is gondot okoz a csatornázatlan területek szennyvízelvezetése, részben pénzhiány részben a csatornaszakaszok szűk áteresztőképessége miatt. Épül a Egyelőre még kedvez az időjárás az építőknek, a leendő szegedi könyvtár kiilsö munkálatait is nagyobb létszámmá] igyekeznek még a tél beállta előtt elvégezni. Ezekben a napokban is több vállalat szakemberéi dolgoznak itt. A Dóm téri épületekhez hasonlóan, klinkertéglával készül az épület burkolata (felső képünkön). A kazánházban villanyszerelők dolgoznak (alsó képünk)