Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-20 / 246. szám
4 v Szerda, 1982. október 20: Mentálhigiénés jegyzetel? (2) « Napjaink és az idegesség Az eddigiekben általánosságban esett szó az idegességről, az orvos-beteg szerepről. Feltettük a kérdést, hova fordulhat, hol kereshet segítséget az ember lelki problémáira, konfliktusaira, feszültségeire (önmagánál, másaknál, orvosnál)? Évtizedek óta tevékenykednek szakemberek: pszichológusok, szociológusok, viselkedéskutatók stb., akiknek éppen ez a munkaterületük. Hazánkban ez a lehetőség kevéssé ismert, aminek helyi okai vannak. Az emberi viselkedés kutatása az utóbbi időkben sokat fejlődött, és úgy látszik, hogy sokkal nagyobb mértékben határozzák meg társadalmi, pszichológiai, kulturális, történeti, pedagógiai, sőt akár nyelvi tényezők is, mint az idegrendszer pillanatnyi állapota. Ez érvényes az egészséges, de tágabb határok között az „ideges" emberre is. Ebből t kövétkezőn a magatartás nehézségei t, zökk en ői t is eze n szempontok alapján kell elemezni és korrigálni. Tény, hogy sem az erkölcsi elítélés, sem a gyógyszeres kúrák nem hoztak eredményt, érdemes hát az új módszerrel próbálkozni. A pszichológiai tanácsadán lényege: az emberi személyiség és viselkedés torvenyszerüsegelnek megismertetese, ezek réven az önismeret, és mások ismeretének kialakítása. Ma legtöbben „ösztönösen" viselkedünk, ezt „természetesnek" nevezzük és még büszkék is vagyunk rá. Holott a viselkedésnek objektív, megismerhető törvényszerűségéi vannak, lehetőség van a magatartás tudatos irányítására, kontrolljára. Ezzel kiküszöbölhetjük a feszültségeket önmagunk, de még inkább mások számára Autót vezetni egyedül ls megtanulhatunk, persze sok próbálkozás és kudarc árán. De menynyivel könnyebb egy értő ta• nárral. Még idegen a gondolat, hogy fontos kérdésekben — amiket aligha mérhetünk egy szakadt cipő* vagy az elromlott autó javításához — mint: párválasztás, életcélok kitűzése, gyermeknevelés, együttélés stb. szakember tanácsát, segítségét kérjük. Pedig — előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz, mert túl vagyunk azon a ponton, amikor még elég volt az ösztönös megérzés. Bizonyság? Amiről most beszélünk: az „ideges zavarok" tömeges méretűvé válása. Vannak dolgok, amikről az emberek hiszik, tanulni nem kell, mégis értenek hozzá. Ilyen a gyereknevelés, a po\ litika, a szerelem és a futball. Az új nemzedék, a világ állapota, a párkapcsolatok és a szexuális élet milliónyi kínzó zavara, no és a magyar futball is bizonyítja: ez a hit alaptalan, hamis! Mégis, az a gondolat, hogy szakembertől tanuljunk beszélni, viselkedni, egymáshoz viszonyulni — szokatlan és idegen. Az ösztönös, a „természetes" viselkedés ma, a városokban összezárt, mesterséges környezetben élő emberek között egyre nyilvánvalóbban növekvő feszültséget, az elviselhetetlenség érzését kelti mind nagyobb tömegekben. Sokan azt hiszik, ez valami betegség, ami „ellen" gyógyszert kell szedni. Ez tévedés! A közösség magatartásán kell változtatni, és ehhez az út az egyén magatartásának megváltoztatásán át vezet. Ezen viselkedésformák némelyikével ismerkedünk a továbbiakban, megkísérelve okaikat, összefüggéseiket megérteni. Szorongás ^ és neurózis A szorongás mindannyiunk hétköznapi £lménye. Hozzátartozik az élethez, mint az öröm, -a bánat, a lelkesedés vagy a lehangoltság, a közöny és általában a hangulatok ezernyi árnyalata. Pszichológiailag a szorongás a készenléti feszültségnek felel meg, megoldatlan feladat vagy veszélyhelyzet előtt érezzük és igen fontos biológiai funkciója van, éppen úgy, mint a fájdalomnak: ébren tartja és mozgósítja a szervezet erőit, tartalékait valamely feladat elvégzésére, vagy veszély leküzdésére. Üjabb kérdés: lehet egy érzelmi állapot betegség? Hajlunk arra, hogy betegségen számunkra kellemetlent, zavarót, túlzottan bántót értsünk. , De betegnek mondjuk a szélsőségesen viselkedő embereket, a képtelen ötleteket, a messzire szaladó képzeletet, az ellentmondásos gazdasági életet is. Ilyen átvitt értelemben egy érzelem is lehet „beteges". Az efféle hasonlatokat azonban szó szerint vesszük, így aztán az elégedetlenséget, összeférhetetlenséget, boldogtalanságot orvossal, gyógyszerekkel szeretnénk helyrehozni. Jobb megmaradni a betegség orvosi értelmezésénél: olyan élettani folyamatokat nevezünk betegségnek, melyek az ember biológiai, vagy társas funkcióját veszélyeztetik, károsítják. Betegség biológiai működészavar; enélkül nincs íetegség. Viszont előfordulhat, hogy ezt a zavart nem ismerjük, mint például érelmeszesedés vagy daganatok esetében. Bátran állíthatjuk, hogy egy biológiai rendellenességnek szervezeti oka van; ha még nem ismerjük, majd később fogjuk megismerni. Kérdés, hogy ez az állítás érvényes-e emberi viselkedésre? Minden emberi megnyilvánulásnak van biológiai megfelelője az ember agyában? Például annak, hogy jó napottal, vagy kézcsókkal köszönök egy munkatársamnak? Szó sincs róla! Az ember viselkedése nenf szolgai tükröződése az idegsejtek működésének. Ebből többen azt következtetik, hogy a „test" és „lélek" egymástól független, így a viselekedésnek semmi köze sincs bológiai folyamatokhoz. De független maradhat-e ,.lelkünk", viselkedésünk például az elfogyasztott pálinkától? Továbbá mindenki látott már magas lázban félrebeszélő embert, gyereket; fejsérülés utdn zavarttá vált, sőt tartósan megváltozott személyiségű embert. Az agyműködés és a viselkedés kapcsolata sokkal bonyolultabb, mint az egyszerű elméletek hitték. Példának képzeljük el a távirányított műhold helyzetét: rossz pályára állhat, lezuhanhat, mert a szerkezete elromlott — de azért is, mert rosszul irányították. Pusztán abból, hogy lezuhant, még nem lehet sem egyiket, sem másikat kijelenteni, hanem meg kell vizsgálni a tényeket Mert kifo^istalan szerkezetet is lehet rosszul irányítani, ugyanakkor hibás szerkezet is elvergődhet a célig. A szenvedő vagy bajkeverő emberi viselkedésnek is lehet oka az egyén betegsége, vagy a kártékony környezet; ezt pusztán a viselkedés alapján nem lehet eldönteni — meg kell vizsgálni a tényeket. Az elmebetegségek súlyos viselkedészavarokkal, halluci náci ókkal, mozgászavarokkal járnak; sokáig ezek alapján hitték szervezeti betegségnek. Később felismerték, hogy ez csak hit, szervi elváltozást nem találtak, tehát tagadni kezdték létezésüket. Ma viszont egyre inkább sikerül feltárni a mögöttük álló szervezeti rendellenességet, és ezeket már ténylegesen gyógykezelni tudjuk. Nem azokban, akik furcsán viselkednek! Csakis azokban, akikben ezek a biológiai zavarok kimutathatók. Tudjuk, hogy a magas vérnyomást sem a panaszok, hanem a vérnyomásmérés alapján állapítja meg az orvos. Bánki Mihály (Folytatása: jövő fzerdán.) „Idetartozónak érzem magam Az életutat akár rendhagyónak is lehetne tekinteni. Szerencsére, mégsem az. Sőt, a példa — úgy látszik — ragadós. Akiről szó van: Borda Béla, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat kisteleki üzemének igazgatója. Harmincöt éve dolgozik a tejiparban, s harminc esztendeje tölt be üzemvezetői beosztást. Kisteleken 1961 óta dolgozik, azaz 21 éve. Hogy hogyan is kezdődött? — Csanyteleken születtem. Édesapám az ottarti nagybirtokon dolgozott. Én is ott kaptam először munkát. Aztán. 1942-től a helybeli tejüzerpben helyezkedtem el. Ott dolgoztam 1946-ig. Éreztem, tanulnom kellene. Közben magánúton elvégeztem a négy polgárit. A fölszabadulás után aztán alkalma lett nappali tagozaton továbbtanulnia. A csermajori tejipari szakközépiskolában szerzett sajtvajmesteri oklevelet, 1950ben. Ezután Budapesten helyezkedett el a tejiparnál, művezető lett Közben megszerezte a technikusi oklevelet js. Néhány év után úgy látták, alkalmas vezető munkakör betöltésére. 1952ben megbízták a vásárhelyi, 1953-ban pedig — az akkor átalakított — gyopárosi tejüzem vezetésével. Innen helyezték át 1961-ben Kistelekre. Akkoriban ez az üzem a községet és a környékét látta el tejjel, tejtermékekkel. Kisüzem volt, alacsony technológiai színvonallal. A következő évben, 1962-ben kezdték meg a fehér sajt gyártását, évente 4—5 vagonnal, exportra. Keresett termékük lett, hát 1972-ben — még mindig hagyományos technológiával — továbbfejlesztették gyártását, s évente 45—50 vagonnal tudtak már exportálni. Később, 1976-ban elérkezett a lépésváltás ideje. Tudták, ha javítaniuk sikerül a minőséget, jóval nagyobb mennyiségben is eladhatják a tőkés piacokon árujukat. A vállalat hitelt vett föl — a 41 millióból 36-ot gépi beruházásokra fordítottak —, s 1977-ben piacra dobták a magyar szabadalom alapján készült krémfehér sajtot. A modern, zárt technológiával 1978-tól évente 150 vagonnyit tudtak gyártani, de a folyamatos fejlesztések révén az idén elérik a 400 vagonos mennyiséget. — Gyors volt a fejlődés... — Régen hatvanan dolgoztak az üzemben. Nehéz munkával 35—40 milliós értéket állítottak elő. Ma hetvenen, jóval kisebb erőfeszítéssel a 300 milliónál tartunk. — Kutatóintézet, bank, vállalat, mindenki összefogott a megújulás érdekében. És itt, helyben? — Meg kellett nyerni az itt dolgozókat. A változásoktól sokszor idegenkednek az emberek. De aztán — ha az eredményt is látják —, könnyen -megértik a célt. Ügy érzem, nagyon jó a légkör^ az üzemben. Mindenkinek' presztízskérdés is, mit adunk ki a kezünkből. Ma öt szocialista brigád dolgozik az üzemben, amit a sajátjuknak éreznek. Hogy mi bizonyítja ezt? Nyolc családból itt dolgozik a férj és a feleség is. Sok szülőnek itt kezdett dolgozni és tanulni a gyereke. A vezetők mind kistelekiek. Itt kezdték, fizikai munkával, továbbtanultak, s ma mindenben lehet építeni rájuk. Ha nem éreznék magukénak az üzemet, így lenne? — Szóval, befogadták az „idegenből" jött vezetőt? ... — Amikor ide kerültem, én voltam az egyedüli párttag az üzemben. Most tizennyolcan vagyunk. Tíz éve, 1972-ben megalakíthattuk a párt- és KlSZ-alapszervezetünket is .., — És Kistelek? — Egy évre, hogy ide jöttem, már a kisteleki MSZMP csúcsvezetőség, később a pártbizottság tagja lettem. Azóta is az vagyok. — Szóval, befogadták? — Ügy érzem, úgy tekintenek, mint, aki mindig Kisteleken élt. Idetartozónak érzem magam ... Alighanem jó, ha valaki egy szakmában tölti le az eletét Föltehetően jó, ha fizikai munkával kezdi, ha sokfélét csinál a szakmában, ha.megismeri minden csinját-binját. Ma már talán rendhágyó az ilyen életút Borda Béla példája szerencsére ragadósnak tűnik. Jó néhány fiatal járja Kisteleken ezt az utat. Egy életpályát pedig alighanem akkor jegyeznek sikeresként, ha a példát követendőnek tartják. Sz. L Á Tápai Krisztus Felmondás ós szabadság nyugdíjazáskor % N. I.-né szegedi olvasónk munkaviszonyát a munkáltatója nyugdíjazásra hivatkozással felmondással megszünteti. A felmondás december 19-re szól. A felmondási időn belül tlec. 1töl december 19-ig felmentette a munkavégzés alól. A munkáltató olvasónk évi szabadságát november 30-i terjedő időre kiadta, de a decemberre járó szabadságot már nem. hivatkozva arra, hogy ez idő alatt már munkát nem végez. Kérdése az. hogy a felmondási időre jogosult-e fizetett szabadságra? Igen. Először is kezdjük azzal, hogy a nyugdíjazás cimén úgy a munkáltató, mind pedig a dolgozó a munkaviszonyt felmondással megszüntetheti. Van még egy lehetőség, az pedig az, amikor a munkaviszonyt közös megegyezéssel szüntetik meg. Abban az esetben, ha a muunkaviszonyt a munkáltató mondja fel. akkor figyelemmel kell lenni arra. hogy a felmondáskor a dolgozó az öregségi nyugdíjra jogosult legyen, vagyis töltse be a nyugdíjkorhatárt, és 25 'évi szolgálati idővel rendelkezzen. Természetesen a felmondáskor figyelemmel kell lenni arra. hogy a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása a 15 nap és a hat hónapon belül mennyi időt határoz meg. Ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg. akkor a tizenöt napos felmondási idő a dolgozó által munkaviszonyban töltött tíz év után négy, húsz év utón és harminc év után p«lig hat hétre emelkedik. A munkáltató a felmondási idő egy részét vagy annak tartamára a dolgozót a munkavégzés alól felméntheti. A munkaviszonynak a munkáltató által történő felmondása esetére a kötelező felmentés időtartamát tizenöt-harminc nap között a kollektív szerződés állapítja meg a felmondási idő mértékének figyelembevételével. Ha a munkaviszony év közben szűnik meg, a dolgozó az évi fizetett szabadságának a munkaviszony megszűnéséig eltelt idővel arányos részére jogosult. Olvasónk esetében ez azt je-' lenti, hogy mivel a munkaviszonya december 19-én szűnik meg. a fizetett szabadságra decemberre is jogosult. Tehát a felmondási időre, és ezen belül a felmentési időre is jogosult a dolgozó az év; fizetett szabadságának arányos részére. Amennyiben a munkáltató vitatná a felmentési idő után iárö fizetett szabadságra való jogosultságát, úgy az esetben jogában áll a munkaügyi döntőbizottsághoz fordulnia, és kérni az elmaradt egy hónap után járó fizetett szabadság pénzben való megváltását. Megjegyezzük, hogy legtöbb munkahelyen a hosszú szolgálattal rendelkező dolgozónak. ha év közben szűnik meg a munkaviszonya nyugdíjazás miatt, akkor az egész évre járó fizetett szabadságot kiadja a felmentési idő " meghosszabbításával vagy pénzben megválttá Dr. V. M. A jelenlegi — 1964-ben lezárt — tápai Régi temetőt még újnak emlegették, amikor a mai Költő utca—Törökverő utca—Árvácska utca által határolt területen a múlt század vége táján lezartak egy temetőt. A Költő utca Juhász Gyula nevét és emlékét őrzi. Ezen az — akkor még faluszéli — csapaton gyakran sétált Tápéra Utja a temető mellett vezetett eb Annak a temetőnek a Szeged felé eső sarkában állott egy -fakereszt plén Krisztussal, díszes keresztvédő fémlemezzel. Hite'cs emlékezések szerint a keresztet Hódi Ilona tápai óreglány állíttatta, hogy kerülje el a falut a fagy és a tűzveszély, s minden természeti veszedelem. öreg tápaiak Hódélonka (Hódi Eonka) „körötjeként" emlegetnék. Szinté biztosra vehető, hogy a fakeresztet tápai ács, a Krisztust és a föléje hajlított csipkés bádog emezt szintén helybeli kovács készítette. Megfestő piktorára, az .eredeti színekle senki sem emlékszik. Talán Juhász Gyula korában VOJ* sértetlen. A mostani igen durva átfestése néhány éves. Amikor a jelzett temetőt lezárták, lassan gazdátlanná vált ott minden, a Krisztus ls Juhász Gyula megszánta. s gyönyörű versében megénekelte: „Az ország útján függ, s a földre néz, / Arcán szelíd mosoly a szenvedés. / A falu népét nézi csöndesen, / Amint ballagva munkából megven." Nézte biz', nézte, de bármilyen csöndesen nézelődött. a hányattatást nem kerülhette el. Házhelynek osztották a területet, a Krisztust „áthelyezték" az akkoriban kialakuló Nagy utca széJére. a mostani Rudai Nagy Antal utca 38—40. számú házak helyére. Kiskert vette körül, tánai öregek gondozták, körösztjáró búcsú alkalmára át is festették Nem sokkal később a Hősök kertjébe került. Az 1950-es évek elején érmen oda tervezték a szabadtéri színpadot, merthngv az emlékhelyet szórakozóoarkká alakították K'ásHk. s a közeli út mellé tették. Itt már senki sem gondozta. 1964ben a Tiszatáj Tsz központi irodaházának díszes kerítést csináltak, s a szegény Krisztus megint nem jó helyen állt: ki kellett ásni. Az út mentén lapult hónapokig, mígnem megsajnálta egy tápai asszony, Török Andrásné, és néhány szomszéd segítségével a saját udvarának utca felőli sarkában fölállította. Gondozza, dédelgeti, virággal díszíti, de semmi biztosíték nincs arra, hogy ez a helye tápai kálváriájának utolsó állomása lesz. Durva festése alól ma is éppoly- szomorúan nézi a falu népét, mint régen. Ha erős szegek nem tartanák a fára, támaszkodnia kellene, mert a közelmúlt napok szeles vihara rádpntötte a kerítésre. Nem csoda, hiszen a közel másfél 'évszázados fáját megette a föld. Vasa — talán az esetenkénti átfestések révén — viszonylag épen megmaradt. Tán végső veszélybe , került, a Tápai Krisztus, juhász Gyula egyetlen tápai ereklyéje. Nem akármilyen útszéli pléh Krisztus a tápai! Aki ismeri Juhász Gyula róla szóló versét, az tudja, milyen megrázó élményt adott ez az egyszerű kereszt a költőnek. Ilia Mihály szavaival: „Már a legkorábbi tápai ihletésű Juhász-verseknél is megfigyelhető, hogv milyen finom érzékkel reagál a költő a falu népének naiv paraszti vallásosságára. babonás hitére. Ezt a naiv hitet... Juhász a tápai útjain sokszor látott átmenti Krisztusról szóló vei sében idézi egyetértőn. Talán a legközismertebb Juhász- vers ez, tápai élmény, de mondandóját tekintve általános magyar paraszti vágyak kifejezője: a magára maradottságé, a földéhségé is." * , A közeli napokban a Móra Ferenc Múzeum restaurátorai veszik gondozásukba a becses „hagyatékot". Konzerválása, helyreállítása a múzeumban lesz. S amiko.- elkészül, ismét visszakerül mostani helyére. Tápéra. Ifj. Lele József Tömbgarázs egy hét alatt Alagútzsalus tömbgarázsrendsz.ert 'fejlesztett ki a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat. A rendszer lényege. hogy sorban vagy tömbben egy időben négy garázst készítenek helyszíni monolit vasbetonszerkezetből és előre gyártott elemekből mindöszsze egy hét alatt. Egy-egy garázs alapterülete 2,70X5,50 méter, magassága legfeljebb 2.40 méter. Külön kívánságra ugyancsak előre gyártott elemekből szerelőaknát is készítenek.