Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-19 / 245. szám
/mug(60 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V /Q- e AZ M SZM P VÁROS.eBIZOT 72. évfolyam 245. szám 1982. október 19., kedd Ara: 1,40 forint NAK LAPJA Aranykorona helyett — pont Földértékelés! tájértekezlet Szegeden Még a múlt században állapították meg a földek értékét. Jelenleg is a kataszteri értéket aranykoronában merjük. Ebből adódóan előfordulhat. hogy a határ menti földekre még mindig a szabadkai piac értékei lennének az irányadók, az 1800as évek szabályozásai alapjan. Ugyanis a hajdani értékítélettel a földek minőségét például az határozta meg, milyen közel esnek a nagyobb városhoz. A nagyüzemek térhódításával, a közben eltelt idővel ezek az állapotok megváltoztak. Emiatt határozta el nemrégiben a Minisztertanács az új földértékelési rendszer bevezetését. Ennek jegyében kezdődött tegnap, hétfőn Szegeden kétnapos dél-alföldi földértékelési tájértekezlet. Az újszegedi Oktatási és Továbbképzési Intézetben dr. Gál Gyula, a földhivatal vezetője megnyitója után Szilágyi Ernő, a Csongrád megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője tájékoztatta a megjelenteket mezőgazdaságunk jelenlegi állapotáról. Mint ismeretes, új szempontok alapján értékelik a földet, s az eddigi aranykorona helyett ponttal jelzik majd a föld minőségét. A földmérők munkájának eddigi tapasztalatait Tornyai László felügyelő ismertette, maja Ka2i Géza hivatalvezető-helyettes adott számot a szűkebb pátriánkban folyó munkálatokról. A régi, elavult aranykoronás kataszteri tiszta jövedelmi rendszer helyett új, tudományosan megalapozott mintateres földértékelést rendszert alakúénak ki. A munkálatokat tavaly kezdték, s 1985 végérc fejezik be. jövedelemszabáiyozásra 1986. január 1-től használják majd ezt a formát. Mint kiderült, a rendszer kialakítása a mintaterek hálózatán alapul. Felhasználják a genetikus talajtérképek adatait, s a földek közgazdasági tulajdonságait is. Községenként mérik fel a terepet, melyek lényegében általános helyszíni ellenőrzéssel kezdődnek. Ekkor vezetik át a lapokra az időközben beállott művelési ágváltozásokat is. Például szántóföldbe szőlőt ültettek. A térképeket ellenőrzik, ahoi szükséges, újra rajzoljak. Ezután mintagödröket ásnak — minden 15—20 hek1áron —, s a jeljemző rétegekből a földhivatal szakemberei talajmintákat vesznetc, s azt a laboratóriumokban megvizsgálják. Megállapítják a föld termőképességét, tulajdonságait, értékét. A helyszíni és a lahoraíóriumi eredmények alapjan állítják össze az adott mintatérre vonatkozó pontszámot. Ennek végleges megállapításakor a domborzati és az éghajlati tényezőket is figyelőmbe veszik. E látszatra kicsi, de mégis jelentős munkához a mezőgazdasági üzemek és a tanácsok segítségét kérik. Egv-egv földértékelési körzet átlagpontszámának kialakítása után géppel dolgozzák föl az adatokat.. Az új földértékelés eredményét ezután közszemlére teszik. A földértékelést tavaly — a megfelelő jogi szabályozás után — kezdték, s Csongrád megyében a vásárhelyi és a csongrádi körzet után a szegedi járással be is fejezik. A napokban végezték el a munkát az algyői határban a földértékelők. s nemsokára Dorozsmán kezdenek újba. A tegnapi, hétfői tanácskozás egyik apropója volt, hogy összehangolják a BácsKiskun, Békés és a Szolnok megyében folyó munkálatokat. Nehogy előforduljon olyan furcsa eset, hogy a megyehatár egyik oldalán levő föld dupla értékű, mint a másikon levő parcella. Elhangzott, hogy Csongrád megyében 66 községben 213 ezer 994 földdarabon 1712 minta felhasználásával állapítják meg a földek új ertekét. Ebből Szeged városra és a járásra 88 ezer 174 földdarab, 875 mintatér jut a hivatal szakembereinek. Csaknem 170 ezer hektár földel kell újraértékelniük. (A megyében 426 ezer 268 hektárt.) A tervek az év végére a terület harmadának újraértékelését írják elő. Szó volt a tegnapi tanácskozáson a munkák jelenlegi állásáról, amely szerint a megyében 57 százalékos, a szegedi tei ületen 40 százalékos az eredmény. A kiadott írásbeli tájékoztató szerint a mezögaz.dasagi üzemek élénk érdeklődéssel kísérik a földmérők. munkáját, hiszen az értekelés jelentősen befolyásolja majd jövedelmüket. Az új földértékelési munka — figyelembe véve a jelenlegi szabályozást, az ingatlan-nyilvántartás újabb átalakítását is jelenti. Azt is hihetnénk, hogy a földértékelés csak adminisztratív munka, ha nem volna ismeretes, hogy a térképek készítése közben folyamatosan felülvizsgálták a mintákat. Ebben gép állt a szakemberek segítségére. A földmérők az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságtól kértek igazolást az ártéri területek vizsgálatához. Ezek szerint a Körös, Maros, Tisza árvédelmi töltései közötti földeket ártéri területnek tekintik, mivel ezeket a parcellákat rendszeresen elönti a víz. A földmérők szerint így. egy igazolással, lényegében megoldódott a munkájuk. Kiderült még a tegnap kezdődött tanácskozáson, hogy az ingatlan-nyilvántartás újabb átalakításához sok irat igazolás, megállapodás, jegyzőkönyv szükséges. Erre tarla lom jegyzéket használnak az érdekeltek. Felsoroljak a községenként szükséges iratokat. Kimutatást készítenek a felhasználandó országos intézkedésekről is. „Érdekessége" ennek, hogy olyan mezőgazdasági üzemet. amelynek öt községben terül el a földje, ötször muszáj felkeresniük az adatbővítő" lista kitöltéséhez szükséges tények beszerzése miatt. A fölmérés jelentős adminisztrációt igényel, ezért a talajmunkát a mezőgazdászok, az adatgyűj-. tést, a bővítő lista készítését, a gépi feldolgozás munkáit a földnyilvántartás szakemberei végzik. Miután elkészültek a papírmunkák, a termőhelyről értékszámtablázatot készítenek. Ennek alapján egyforma minősítést kap például a szatymazi és a csengelei föld is. Eddig két tájértekezletet tartottak, s ezután is lesz még kettő, mivel 1985 nyar-aig a Pénzügyminisztériumnak át kell adniuk az új értékelési rendszer tapasztalatait. A talaj értékének megállapításával egy időben megkezdődött a földek úgynevezett közgazdasági értékének megállapítása is. A koimány a Magyar Tudományos Akadémiát bízta meg e feladat végrehajtásával Csongrád megyében kísérleti jelleggel a makói Kossuth, a székkutasi Űj Elet és a nagymágocsi Egyesült Termelőszövetkezetben mérik föld a gazdálkodást. Mindazért, hogy az új értékrendszer megállapításánál ne csak a föld termőképessége, hanem az ott folyó gazdálkodás színvonala is meghatározza a térség gazdasági értékét. Ezzel újabb száz évig kívánják megnyugtatóan rendezni a földek értékét. A földértékelés! tájértekerieten ma. kedden négy megye mezőgazdászai számolnak be a területükön folyo munkáról, majd a jövő évi feladatokra való felkészülést ismerteti Bacsa Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügvi Minisztérium osztályvezetője. II leszerelésről, a békéről Az Országos Béketanács kibővített ülése Hétfőn a Parlament vadász-termében kibővített ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége. A tanácskozáson részt vettek a Magyar ENSZ Társaság Intéző Bizottságának tagjai is. A megjelenteket Sebestyén Nándorné. az Országos Béketanács elnöke köszöntötte, majd Púja Frigyes külügyminiszter időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót. Részletesen szólt azokról a tényezőkről, amelyek az elmúlt hónapokban kedvezőtlenül befolyásolták a világpolitikai helyzetet,' akadályozták az enyhülési folyamat kibontakozását. Ezt követően beszámolt az ENSZ II. rendkívüli leszerelési ülésszakának munkájáról, s azokról a jelenlegi tárgyalásokról, melyek középpontjában a fegyverkorlátozási kérdések állnak. A külügyminiszteri tájékoztató után Sarkadi Nagy Barna, az Országos Béketanács főtitkára összegezte a magyar békemozgalom tevékenységének idei tapasztalatait. Bevezetőjében arról szólt, hogy munkájuk feltételei az elmúlt időszakban a korábbiaknál jóval kedvezőtlenebbül alakultak. A világpolitikai folyamatokban a feszültség ele- : mei váltak meghatározóvá.j A békeharcosok azonban nem hátráltak meg. s erejük megsokszorozásával vesznek részt a békéért folytatott küzdelemben. Megállapította, hogy a magyar békemozgalom és aktivistái is hozzájárultak az elért eredményekhez. Mindenütt ott hallatták szavukat, ahol síkraszálltak a béke ügyéért. Kiemelte, hogy a nemzetközi háborúellenes küzdelemhez ösztönzést ad a Szovjetunió és a szocialista országok megingathatatlan tárgyalási készsége, az a magatartás, amelylyel elkerülték az imperialista erők kihívását, mindvégig nyugodt hangnemben adták meg a kellő választ. Szólt arról is, hogy az el nem kötelezett országok közül mind többen — alapvető érdekeiket felismerve — csatlakoznak a békemozgalomhoz, magukénak vallva törekvéseit. A magyar és a nemzetközi békemozgalom kapcsolatát elemezve rámutatott: céljainknak megfelelően keressük a tőkés országok békeszervezeteivel való együttműködés formáit, eközben arra törekszünk, hogy ne az elválasztó, hanem az összekötő elemeket erősítsük. Ennek érdekében be kell számukra mutatni napjaink Magyarországát, hogy lássák, mit értünk el a szocializmus építésében. Minderre annál is inkább szükség van, tette hozzá, mert még mindig sok a rosszindulatú koholmány, hat a nyugati tömegkommunikációs eszközök ellenséges propagandája. A továbbiakban arról szólt, hogy közvéleményünk mind nagyobb figyelmet szentel a béke kérdésének, mint ahogyan ezt az idei béke és barátsági hónap hazai rendezvénysorozata is megmutatta. Végezetül ismertette az október 24-én kezdődő, s egy hétig tartó leszerelési hét célját s programját. Az országszerte megrendezendő fórumokon arra hívják fel majd a figyelmet, hogy az enyhülésnek, a fegyverkorlátozásnak nincs más, észszerű alternatívája. Az idei program nem a látványos. nagy rendezvényekre helyezi a fő hangsúlyt. Sokkal inkább arra törekszenek, hogy „emberléntékű" találkozókon közvetlenül fejthesse ki mindenki véleményét a leszerelésről, a béke és a háború ügyéről. A leszerelési hét hivatalosan október 31-én zárul, ám a találkozó soha nem fejeződik be: például Szegeden, november első hetében tartják meg azt a nemzetközi diákszemináriumot, amelyen a hallgatók arról fejtik ki álláspontjukat: mit tehetnek (Folytatás a 2. oldalon.) Képviselők tanácskozássá A megújuló szövetkezeti jogról Á győzelem pillanata Somogyi K.,'o,yr.o rc*. vétele Húrom és fél napi mezfc-zílett munka után. olajipari szakemberek és tűzoltók, műhelyben szakmunkások és bizton- I ság technikai szakértők együttműködésének köszönhetően, sikerrel járt a tápéi rét 619-es vízvisszanyomó kútjának elfojtási akciója. Vasárnan délutánra elhallgatott a gáz Szegeden is jól hallható dübörgése. A győzelem előtti nillanatok egyikét örökítette meg fotóriporterünk: néhány pere múlva helyére illeszkedett az új tolózár Széles körű politikai, szakmai előkészítés. társadalmi vita, érdekképviseleti szervek véleményezése után rövidesen megújul a különféle mezőgazdasági. ipari, fogyasztási, lakás- és takarékszövetkezetekre vonatkozó terjedelmes joganyag. Erről a témáról volt szó hétfőn az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nak ülésén a Parlamentben. Petrik Ferenc igazságügymini sz'er-helyettes és Kovács Imre mezőgazdasági és élelm e-'.és ügy j miniszterhelyet les előterjesztésében tárgyalták meg a képviselők — meghívott szakemberekkel egvütt — a tervezett módosításokat. Szóba került, hogy a szövetkezeti jobszabályokat 1977-ben az akkori igényeknek megfelelően módosították. azóta azonban az általános társadalmi fejlődés, és különcsen a gyorsan változó gazdasági körülmények több területen felvetették n jogi szabályozás . továbbfejlesztésének szükségességét. A mostani kodifikáció elsőrendűen azt a célt szolgálja, hogv — a bevált, szövetkeze'.i elvek továbbvitelével és iriege-ósílésével együtt — továbbfejlesszék a szövetkezeti demokráciát. mindenekelőtt- az önkormányzatok fórumrendszeré:. Összesen kilenc törvényi szintű, ille'őleg végreháj: ási jogszabály megújításáról, korszerűsítéséről van szó. A legfontosabb törekvések közé tartozik, hogy erősíteni kell — miként több képviselő is fogalmazott — a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszeréé így a munkahelyi. illetőleg területi tanácskozások szerepét, hatókörét. Tágabb teret kívánnak biztosítani a jövőben a szövetkezetek működési rendje önállóbb kialakításának, megszabadítva pl. a szövetkezeti alapszabályokat a magasabb szintű jogszabály „átmásolásától'", egyáltalán: a sablonoktól. A módosítások célja az is, hogy erősödjék a szövetkezeteknél a tagok vagyoni kötődése, és ezzel kapcsolatos anyagi érdekeltsége is. Egyetértéssel fogadták a képviselők azt az elgondolást. hogy egységes intézményként bevezetik az úgynevezett célrészjegyet. Ebben nemcsak a száve'kezethez tartozás, a tulajdonosi érzés fejeződhet ki. hanem az ilyen önkéntes vagyoni hozzájárulás is növelheti az anyagi alapot a szövetkezesek által tervbe vett fejlesztésekhez, termelési vállalkozásokhoz. A szövetkezeti önkormányzat szervezetének és működésének további javítása érdekében növelik a küldöttgyűlések hatáskörét, például az éves terv, illetőleg a zárszámadás jóváhagyása tekintetében. Érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügyelő bizottságok működéséhez. A várható jogszabály,korszerűsítések fő törekvései között került szóba a képvisetöi munkaértekezleten hnev a változtatásoknak különösen a szövetkezetek gazdasági önállóságának erősödései kell szolgálniuk. figvelemmel üzemnagyságukra és gazdaIk -dá-;i körülményeik eltérő jellegére is. Megelégedéssel nyugtázták a képviselők. hogy a tervezett módosításoknál érvényesítik a szövetkezeti kongresszusok határozataiban megfogalmazott javaslatokat. s figyelembe veszik az egyes szövetkezeti ágazatok eltérő sajátosságait |s. A bizottsági ülés vitáiéban felszólalt Németh Ferenc, az OKISZ elnökhelye'tesc is. A felvetett gondolatokra a két miniszterhelyettes válaszolt, s az ülés az elnöklő Gajdócsi István zárszavával ért véget. (MTI) \