Délmagyarország, 1982. október (72. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-15 / 242. szám

120 Péntek, 1982. októfcer 8. Tanítsd meg a gyerekeket Tiszta hangra, érthető beszédre Répa. retek, mogyoró, ko­rán reggel.. Ugye nem szükséges folytatni a mon­dókát. Ismerjük, hisz el­mondatták velünk oly sok­szor anyáink. Akikkel ugyanúgy jópárszor elismé­teltették az ó anyáik. És ki tudja hány évtizeden ke­resztül járt szájról-szájra ez és még sok másik gyerek, nyelvtörő, beszédtisztító ver­sike. Mondtuk mert mon­danunk kellett a dallamos kis szövegeket mindaddig míg nem pergett az r, míg nem sikerült sistergősre az s, míg nem emlékeztetett méhecske zümmögesére a z. Akkoriban még beszél­gettek a szülök egymással es gyerekeikkel, akkoriban meg meghallgatták őket Akkor még több idő jutott a beszédkészség fejlesztésé­re. s kevesebb a hallgatás­ra. Ma jóval több a beszéd­zavarokkal küszködő gyerek, mint évtizedekkel ezelőtt votí. Az okáról Vekerdi Zsu­zsa és Pábith Maria logo­pédusokkal beszélgettünk. — Sokak számára bizo­nyára hihetetlenül hangzik, mégis tény, a gyerekek be­szédhibájának részben pszi­chés okok állnak a hátteré­ben. Már-már divatos szó­lammá válik, mégsem le­het elégszer elismételni, hogy a korai anya-gyerek kapcsolat meghatározó egy egesz életre. Mindenhez kö­ze van, így az emberi tevé­kenység legfontosabbikahoz, « beszed kiaiakulasához és fejlődéséhez. Évtizedekkel ezelőtt valóban kevesebb volt a hibás beszédű kis­gyerek mint ma. Az ok töb­bek között abban keresendő, hogy korábban nagy család vette körül a kisgyereket, több beszédminta ás alkalom kínálkozott a számara. Az edesanyák ls töbtrideig fog­lalkoztak gyerekeikikel mint mainapság. Hiába a gyermek­gondozási szabadság, ha a három év javarészét nem a gyermekneveles tölti ki. A gj'erek a családban szinte észrevétlenül tanulja meg a beszédet Ez azonban csak latszatra spontán tanulási folyamat. A közvetlen kör­nyezet — főként az anya — segítése elengedhetetlen fel­tétele a problémamentes es tiszta hangejtés kialakulásá­nak. Sajátosan mai jelenség, hogy a szülők nem beszél­nek eleget a par hónapos gyerekekkel — mondván úgysem érti — pedig a han­gos szóra már a csecsemő­korban szükség van. Elszi­getelődik egymástól anya és gyei-eke, s a kommunikáció kiiktatásával mindketten társtalanná válnak, érzelmi kapcsolatuk meglazul. Nem szabad elfelejteni, a gyerek beszéde mindig a környezet beszédének a tükörképe, az utánzata. — Talán egy példával le­hetne érzékletesebbé t enni azt a láncreakciót, mely az anya-gyerek érzelmi kapcso­lat harmóniájának a hiányá­ból indul és beszédhibához vezet. — Sok szüld nem ls gon­dol arra. hogy gyereke hosz­szvi ideig tartó ujjszopása, a pönzeséghez vezető üt első lépcsőfoka. A kicsi mintegy pótcselekvésként- végzi ezt, egyrészt mert túlságosan ko­rán abbahagyták szoptatását, másrészt mert nem foglal­koznak vele annyit, ameny­nyit igén vei ne. Ez a szaka­dás és hiányérzet készteti az ujjszopásra. Az állan­dóan szájban tartott kéz pe­dig akadályozza az állcsont normális fejlődését. — A hangok helytelen, pontatlan ejtése nem mindig indokolja a szakmai beavat­kozást. Milyen esetben szük­séges a logopédus segítsége? — Minden olyan gyerek­nek. aki valamilyen beszéd­zavarral küzd, legkésőbb négy-öt éves korban szak­emberhez kell kerülnie. Egy­re több logopédus vallja azonban, hogy már csecse­mőkortól figyelni keíl a permahs beszedte.! lodes fel-1 tételeire. Ennek okán szeret­nénk mi is itt Szegeden, hogy már a bölcsődében vé­gezhessük a korrekciós mun­kát és kiszűrhessük azokat, akiknek segítségre van szük­sége. Ebben a korban ugyan­is még könnyebb megelőzni, mint később átalakítani a rögzült zavarokat A pösze­séggel, dadogással, hadarás­sal és egyéb ejtési problé­mákkal bajlódók kisebb há­nyada kerül csak szakem­berhez. Az óvodai, iskolai szűrések során találjuk meg a beszédhibás gyerekeket. — Milyen következményei lehetnek az elhanyagolt be­szédhibának, illetve a meg­késett beszédfejlódésnek? — A megkésett beszéd­fejlődés nagy nehézséget je­lenthet később az írás és olvasás, a hangok megkü­lönböztetése és szavak han­gokra bontása idején. Az ol­vasásgyengeség miatt aztán a helyesírásban is sajátos hibák jelentkeznek, később pedig mind nehezebbé válik a tanulás. Így gyűrűzik te­hát életkorról életkorra egy idejében teljesen javítható és „gyógyítható", aprónak tűnő, s mégis nagyon fon­tos beszédzavar. * A logopédia a hangos és írott beszéddel történő köz­lés zavarainak megelőzésé­vel és elhárításával foglal­kozó pedagógiai tevékenység. Így hangzik hivatalos és szá­raz meghatározása annak a határtalan türelmet és gyer­mekszeretetet igénylő mun­kánali. melynek eredménye az ember lételeme: a tiszta hang, az érthető beszéd. Lépésről lépésre araszolni a cél felé több ezer kilo­méteres úton — nincs jobb hasonlatom a beszédjavítók tevékenységére. Kitartóan küzdeni minden normális ajakkerekítésért, lélegzet­vételért és artikulációért Könnyedén tanítani a részek tisztaságát, az egész jó csen­géséért. Játszani úgy, hogy a négy-öt éves gyerek kel­lemes élményekkel hagyja el a logopédus szobáját. Ügy menjen el már az első fog­lalkozásról, hogy holnap és holnapután várja a vissza­érkezést oda, ahol mesélnek neki, ahol nem tudja miért, de az ujját a torkára keli tennie, ha kimondja a szót: galamb. Ahol kistükröt tar­tarvak a szája elé ha azt mondja: hó, ahol ugyanúgy kell az ajkát kerekítenie mint a bohócnak a festett képen. S ahol hite szerint játszhat a játék öröméért, s ahol valójában megküzd az emberi hang tisztaságáért. Mindezt megtenni nem könnyű. Sem a tanítónak, sem a tanulónak. Akkor sem, ha néhány körülmény gátolja e gyógyító-nevelő munkát. Nincsenek megfele­lő tárgyi feltételek. Helye­sebben amik vannak, azokat mind maguk a beszédjaví­tók készítik el. Házi mód­szerekkel „gyártják" mind­azokat a szemléltető eszkö­zöket, rajzokat, ábrákat, pa­pírmasé-figurákat, melyek a beszédjavítás módszerének elengedhetetlen eszközei. Gondjaikon enyhíteni kelle­ne, hisz tennivalójuk akad így is bőven. Nem más, mint egyre több embert megtaní­tani a tiszta, szép magyar beszédre. Kalocsai Katalin Gólyáért szibériai hiúz Északi juhokat, kecskéket, szamarakat, pumákat, púpos tevéket, lámákat és egy szi­bériai hiúzt — együttesen 50 értékes állatot kapott leg­újabb cserepartnerétől. az NDK-beli erfurti állatkert­től a győri vadaskert. A kö­zeljövőben — viszonzásként tíz gólyát és 20 kormoránt küldenek Győrből Erfurtba. Hazánkban a budapesti és a veszprémi után a győri va­daskertnek van a legna­gyobb állatállománya. Nagyvárosok az ezred­fordulón A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyik munkabi­zottságának a becslése sze­rint 2000-ben Mexikóváros lesz a világ legnépesebb vá­rosa, 32 millió lakossal. Sao Paulo (Brazília) követi majd 26 millió lakossal. Columbia fővárosának, Bogotának a lakossága pedig addigra megháromszorozódik: 9 mil­lió lesz. A harmadik világ városai közül ugyancsak há­romszorosára nő az ezred­fordulóra Manila (Fülöp-szi­getek), Karachi (Pakisztán) ás Dzsakarta (Indonézia) la­kossága, míg Kinshasáé (Zaire) a jelenleginek a négyszeresére nő. Napelemek Az Egyesült Államokban széles körű kutatómunka fo­lyik egyrészt olcsóbb, más­részt nagyobb hatásfokú napelemek előállítására. Az Union Carbide Társaságnak most sikerült olyan napele­met kifejlesztenie, amely az eddigieknél csekélyebb tisz­taságú szilíciumból készül, a hatásfoka mégis 8 száza­lékos, ami megfelel a lénye­gesen jobb minőségű szilí­ciumot igénylő pollkristályos elemek hatásfokának. A Varian nevű vállalat viszont két különböző félve­zető cellából álló napgene­rátort készített. Ez árammá alakítja a napnak az olyan sugarait is, amelyek a szok­ványos napcellákat - csupán felmelegítették. Ugyanis a generátornak tükörből és szűrőből álló rendszere a napnak a hosszúhullámú su­garait egy szilícium nap­elemre vetíti, s így ezeket is hasznosítja, míg a rövid­hullámú sugarakat átereszti az alumínium-gallium-arze­nidből álló cellára. A két cella révén a generátor ha­tásfoka 28,5 százalékos. Vidám szüret A Hazafias Népfront Fe­jér megyei Bizottságának el­nöksége 1966. júniusban 3 napos tapasztalatcserére hívta a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksé­gét. Nagy István alelnök, a mihálytelki Üj Élet Tsz az­óta már nyugdíjas elnöke. Széli János, a szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz elnöke, a megyei elnökség tagja és én. a megyei titkár tettünk eleget a szívélyes meghívásnak. Megérkezé­sünk után Székesfehérvárott a Hazafias Népfront megyei titkárságán dr. Bruckner Tibor, a Hazafias Népfront Fejér megyei Bizottság elnö­ke, Csóka János megyei tit­kár fogadott bennünket, is­mertették a tapasztalatcse­re-látogatás programját. Számunkra nem volt na­gyon zsúfolt és fárasztó, de igen hasznos ismeretekkel gazdagodtunk. Széli János tsz-elnök nagy érdeklődéssel szemlélte a korszerű telepítésű táblákat, amelyeknek 60 százaléka korán érő, nemes csemege­szőlő volt A szatymazi Finn—Magyar Barátság Tsz­ben akkor kezdték a melo­rizációt, az első nagyüzemi tábla kialakftását, igen sok belső lelki, szemléleti konf­liktussal, viharos összecsa­pásával az indulatoknak. A szőlőtermelő gazdaságban estig tartó szemlélődés köz­ben Széli János kifejezésre juttatta, hogy de jó volna a • szatymazi homokon is meg­valósítani ezt a korszerű te­lepítést, a jövő megalapozá­sáért. János barátomat biz­tatta az igazgató és a fóker­tész, hogy megfelelő talaj­előkészítéssel mindez a ho­mokon is megvalósítható, s ajánlották segítségüket. Előttem nem ismert, hogy Széli János kérte-e a fel­ajánlott patronálást. Ám tény, 1968—1975 között a Finn—Magyar Barátság Tsz­ben a telepítési szemlélet nehézségei ellenére korsze­rű nagyüzemi táblák léte­sültek nemes csemegesző­lőkből. Ezek termőre for­dulva gazdag termést hoz­tak, magas jövedelemmel, elősegítették a termelőszö­vetkezet gazdasági megerő­södését. a „Kiváló Termelő­szövetkezet" cím elnyerését. Már nyugdíjasként. 12 munkanapon részt vettem a termő nagyüzemi táblák szüretén, jókedvű tsz-tagok­kal együtt. Az első napon bizonyos fenntartással fo­gadtak a szüretelők. Gon­dolták, hogy az aszfaltkop­tató városi öreg nyugdíjas, két nap múlva tán már ki sem jön szüretelni. Az el­ső két napon izomfájdalom kínzott, de csak mentem szüretelni. A tsz-tagok befo­gadtak, látták, hogy nem teljesít többet nálam senki a munkaidőben. Teljesít­mény rekeszszám után fizet­ték a munkabért. Az idő csodálatos volt, 24—25 fo­kos, szőlőérlelő meleggel. Vidám, jókedvű szüretelők kertbarátoknak A zöldségfélék tárolása A zöldségfélék tárolása alatt egyrészt a termékek rövid ideig tartó átmeneti tárolá­sát, másrészt a hosszabb szegyűlt víz így kifolyhat. taféléket indokolt ilyenkor gyökérrel felfelé elhelyezni, mert a levelek között ösz­voltunk, a Délmagyarország riportere, fotósa, többször meglátogatott bennünket, a szüretelés hangulatáról. ri­portot, felvételeket készítet­tek. A rioort és a felvételek megjelenése után kézről­kézre adták az újságot, és aki felismerte magát a fel­vételen. lelkesedett. A szü­reti munka nem volt fá­rasztó a résztvevőnek, mert éreztük a jól végzett munka örömét, jó ízét. A nagyüzemi telepítések, az elért eredmények növe­kedése alapján a szatymazi tanyai tsz-tagok jelentős háztáji eredményekkel együtt szemléletük nagyot változott, s ez a közgondol­kozás politikailag igen nagy jelentőségű volt. Az 1967 után történt előrelépés a vezetésnek, s tagoknak az érdeme. A közös alap meg­teremtése. a fel nem osztha­tó vagyon gyarapítása. a korszerű nagyüzemi táblák telepítési gondja a vezető­ségé volt. A nagyüzemi te­lepítések a Finn—Magyar Barátság Termelőszövetke­zet területén a nagykiterje­désű, sűrű tanyás település miatt tán nehezebb volt, mint az átszervezés idősza­kában a téeszbe lépés. A közös gazdálkodás ere­jét bizonyította a vidám | S2üret, a termőre fordult i ideig tartó elhelyezését ért­jük Nem minden zöldségfajta alkalmas téli tárolásra. El­sősorban a késő őszi beta­karításúak jöhetnek számí­tásba. Jól tárolhatók a ká­posztafélék, a torma, a téli retek, a cékla, a gyökér­zöldségfélék, a hagymafélék és a burgonya. A termesz­tett fajták tárolhatósága kö­zött is vannak. idejű fajták általában nem alkalmasak téli tárolásra. Ezen fajták anyagcsere fo­lyamata nemcsak a termesz­tés alatt gyorsabb, hanem a tárolás alkalmával is, ami A tárolóberendezés alkal­massága szempontjából leg­fontosabb tényező a biztosit­ható hőmérséklet, amely a zöldségfélék szempontjából akkor a legkedvezőbb, ha 0-tól +4 fok közötti. A zöldségfélék nagyrésze —1 fokig jelentősen nem káro­sodik, de a burgonya eseté­ben már ízelváltozás ta­pasztalható. A tároló ned­nagy különbségek vességtartalmára is gondot A rövid tenyész- kell fordítani. Nedves kö­rülményeket igényelnek a Káposztafélék, a sárgarépa, petrezselyem, a zeller, a cék­la ; alacsonyabb páratarta­lom kell a hagymafélék, a burgonya tárolásához, a sü­gyorsabb felhasználásukat tőtök pedig a száraz tároló­teszi szükségessé. Nagyon lényeges szem­pont a tárolhatóság szem­pontjából a zöldség érettségi foka. A túl korán szedett növény gyorsabban fonnyad, a túl érett pedig gyakran rostossá válik, felreped, ko­rábban rothadásnak indul. A téli tárolásra szánt káposz­taféléket általában a teljes kifejlődésük előtt be kell takarítani, míg a burgonya akkor tartható el legbizton­ságosabban, ha teljes érés állapotában takarítottuk be. Szedésre legalkalmasabb az esőmentes, száraz idő. Kötött talajból azonban a gyökérzöldségféléket lehető­leg eső után szedjük fel, mivel, az ilyen talajon a száraz földből történő fel­szedés a gumók nagy részét megsérti, illetve a gyökerek eltörnek, s az áru értékét és eltarthatóságát is rontja. teret kedveli. A saját szük­ségletünkre termelt zöldség­félék tárolását a felsorolt szempontok figyelembevéte­lével legcélszerűbb pincé­ben vagy elkülönített rak­tárban megoldani. A szabadtéri tárolási mó­dok közül a leggyakoribb a prizmázás. Jól tárolhatók ilyen körülmények között a káposztafélék, a burgonya és a gyökérzöldségfélék- A prizma helye lehetőleg ne legyen túl alacsony, hogy a télvégi, tavaszi olvadáskor ne kerüljön a terület víz alá. A prizma rakását kezd­hetjük a föld felszínén, de célszerűbb egy-két ásónyom mélységűre kiásni, ami megkönnyíti a . földelést, s Így a fagy ellen ^biztonsá­gosabban megöVflátíó a ter­mény. A prizma aljára aján­latos szalmát rakni, ami szigetelésként is hat, de a . . . , ,, szellőzés is kedvezőbb. A A kiszedett vagy learatott izma magassága és széles­sége a tárolandó zoldségtol függően változik. Ha mód van rá ne rakjunk túl szé­les és magas prizmát, mert a szellőztetése és a földelése is nehézkes. A gázcsere biz­tosítására a prizma aljára és tetejére a hossztengellyel párhuzamosan szellöztető­kürtőket vagy rácsokat he­lyezzünk el. A prizmát 20— 30 centiméter vastagon szal­maréteggel takarjuk, utána 15—20 centiméter vastag földréteg következik. A priz­ma gerincét mindaddig nem takarjuk be földdel, amig a hőmérséklet tartósan fagy­pont alá nem süllyed, és ki­bontjuk — csak a • szalma­takarás marad meg — mi­után a hőmérséklet tartósan fagypont fölé emelkedik. A hideg fokozódásával a föld­réteget növeljük a prizmá­kon. Ha mód van rá, a prizma hőmérsékletetét hő­mérővel ellenőrizzük. zöldségnövényeket tisztítani, válogatni és osztályozni kell. Ennek módja zöldségfajon­ként változik. A káposzta­félék tisztítása a felesleges külső boritólevelek eltávo­lításából áll. A gyökérzöld­ségféléknél a levélzet eltá­volítása, a talp- és oldal­gyökerek levágása, vala­mint a gyökérre tapadt föld eltávolítása a feladat. A hagymaféléket, a burgonyát, a sütőtököt tárolás előtt vá­logatni kell, a beteg és sé­rült egyedeket el kell távo­lítani. Általános bevezetett gya­korlat a tárolásra szánt zöldségfélék 1—2 napos szik­kasztása. Ez alatt az idő alatt sok vizet tartalmazó zöldségfélék elpárologtatják fölösleges vizüket, az esős időben szedett növényzet leveléről elpárolog az eső­víz, a gyökerekről a ráta­padt nedves föld. A káposz­Á mustfok átszámítása alkoholfokra Szüret után a kipréselt must cukortartalmát foko­lással állapítjuk meg. Méré­sére a borászati szaküzle­tekben kapható megfelelő fokoló berendezés. Az ol­csóbb mustfokolókkal hő­mérsékleti korrekció nem al­kalmazható, azonban az lé­nyeges eltérést nem okoz a saját felhasználású must fo­kolása esetén. A bor minő­ségét a sav és a különböző aromaanyagok mellett befo­lyásolja az alkoholtartalma is. A minőségi borok alko­holtartalma a 11,5 Maligand­fokot meghaladja. Tájékoztató jelleggel az alábbiakban közöljük, hogy a különböző cukortartalmú mustokból milyen alkohol­tartalmú bor várható: a szatymazi kon. nagyüzemi táblá­Katona Sándor A must kiterjedő " A must kiterjedő cukorfoka alkohol cukorfoka alkohol 10 5,6 20 12,8 11 6.3 21 13,6 12 7,0 22 14,3 13 7.7 23 15,1 14 8,4 24 15,9 15 9.1 25 16,7 16 9.8 26 17.5 17 10,6 27 18.3 18 11,3 28 Több cukor 19 12,1 nem erjed ki Dr. Tóth Mihály megyei lőkertésáf 1 t

Next

/
Thumbnails
Contents