Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-07 / 209. szám

Kedd, 1982. szeptember 7. i • ... 3 Csak férfiaknak Somogyi Károlyné felvétele Jó hír a férfiaknak: kizárólag számukra árusítanak ezentúl cipőt, mégpedig bőséges választékban Szegeden, az Április 4. Cipőipari Szövetkezet és a Komplett Ruházati Vállalat közös üzemeltetésű boltiában, a Kígvo utca 3. szám alatt. Az átalakított, önkiszolgáló rendszerű üzletben 1 millió 600 ezer forintos nyitókészlettel fogadták a vásár­lókat. akik 2 ezer 400 pár cipőből. 25 modellből válogat­hattak. A szokatlanul szép kínálat valamennvi darabia a szövetkezet terméke. A iövöben azonban — amenriviben az ellátás biztosítása úgv kívánja — más ipari szövetkezetek áruit is forgalmazzák. Az újszerű üzemeltetési formában működő mintaboltban — hallottuk a tegnap délelőtti meg­nyitón — a piackutatás mellett arra is lesz mód. hogv a meglevő modellekből egyedi darabok elkészítésére is vegve­nek fel rendelést. KGST­tanácskozás A KGST egészségügyi együttmÚKÖdési állandó bi­zottságában részt vevű orszá­gok közül Bulgária, Cseh­szlovákia, Kuba. Lengyelor­szág, Magyarország az NDK és a Szovjetunió egész­ségügyi számítástechnikai szakértőinek ötnapos tanács­kozása kezdődött hétfőn Tengelicen, a Tolna megyei Tanács oktatási központjá­ban. A résztvevők az egész­ségügyben használható auto­matizált irányítási rendszer, valamint a sokprofilú kór­ház-rendelőintézeti informá­ciós rendszer kialakításának kérdéseit, az ezzel kapcsola­tos eredményeket és tenni­valókat vitatják meg. A Tolna megyei Balassa János Kórház és Rendelőin­tézet az egyik úttörője ha­zánkban az egészségügyi számítástechnikai rendszerek alkalmazásának, s ez irányú törekvései külföldön is fi­gyelmet keltetek. Ezért esett a választás a tanácskozás mostani színhelyére, a Szek­szárdhoz közeli Tengelicre. A résztvevők szerdán Szek­szárdon megtekintik a me­gyei kórház dokumentációs és információs központját, a Videoton gyár pedig csü­törtökön bemutatót tart leg­újabb számítástechnikai gyármányaiból Tengelicen. (MTI) Szőlő és bor évi ötvenmillió dollár exportbevétel ló jövedelemforrás a kisállattenyésztés ié^í A mezőgazdasági nagy- kötésére három megye Üzemek és a háztáji oazda- Bács. Tolna és Csongrád ságok közötti jól szervezett házinyúltenyésztöi számára közvetí­együttműködés eredménye ként kifizetődő vállalkozás a átvételt. Az üzemben napon kedelmi vállalatok téséve! az ócsai tsz. A tsz-ek és a háztáji gaz­szervezik meg a rendszeres daságok között kialakult kisállattartás, -tenyésztés. A nyúlból, baromfiból. ga­együttműködési formát mind nyulat több állami gazdaság is adaptálja gazdálkodási mér­ta tíz-tizenkétezer dolgoznak fel és továbbíta­lambból és prémes állatból nak konyhakész termékként legének javítására. A Sár­származó exportbevétel az a külföldi megrendelőkhöz, szentmihályi Állami Gazda­állattenyésztés egészéhez ké- A 150 kilométeres áruterme­ság korszerűtlenné vált ser­tésistállóit nutriateleppé ala­kította át. és egyúttal meg­dollárt —. ám ramozva érkezik az ..alap- szervezte más üzemek, illet­jelentösége ennél jóval na- anyag" A külpiaci prognó- ve kistenyésztők számára a gyobt. A vállalkozás ugyanis zissal összhangban tovább- nutriatartást. Jelenleg már nem fejlesztik a házinyúltermesz- az egész országban koordi­tést. s a .következő években nália a prémesállat-tenyész­pes', ugyan viszonylag kis lő körzetből naprakészen, tétel —'' így is eléri az évi percnyi pontossággal prog­ötvenmillió általában beruházást igényel, elsősorban a megle­vő épületek hasznosításán mintegy harmincezres törzs- tést. tíz mezőgazdasági V itatkoztak a szakemberek. melvik szőlőt érdemes termeszteni honi tá­jainkon. Amelyik sokat terem vagy amelyikhez van génünk? Egvben meg­egyeznek: azt. amelyik legjobban képes al­kalmazkodni az éghajlathoz és a termő­talajhoz. s amelyiket időben be is hord­hatnak a pincékhez. Környékünkön, a ha­talmas homokvilágban, éppen ezért az úgynevezett alföldi fajtákra esküsznek a hozzáértők. Csongrád környékén inkább a vörösbornak-valót. Pusztamérgesen pedig a fehér szőlőt termesztik szívesen, mind­kettőt a maga előnyéért. Reneszánszát éli szőlőtermesztésünk a tanácskozások summázata szerint: szén jövő ígérkezik a szőlősgazdáknak, a pin­cegazdaságoknak. Piaca mutatkozik a jó bornak. Mindez persze nemcsak az össze­jövetelek összegezéséből vetítődik elénk hanem a borforgalmazással megbízott cé­gek gyakorlata is ezt példázza. Mostanában kétszeresen is igaz: a jó bornak nem kell cégér. Ha néha mutatkozik is fönnakadás a borforgalom csatornáin, a minőségi por­téka általában megtalálja a maga vevőiét. Az sem titok, hogy a pincegazdaságok nagv nehézségek árán tudják tartani a lé­pést. Kevés az emberük, elavultak a gé­peik. s mi több: hozott anyagból dolgoz­nak. A szőlőtermesztés kultúrájához iga­zodik a borfeldolgozás is. A rosszból ne­hezen lesz jó. a gyenge savanyú szőlőből sem erjed kelendő, ió minőségű bor. Az is igaz. hogv a szőlőtermesztés ingadozását a borvásárló ember nem tapasztalia. mert a boltokban mindig azonos aromáiú inniva­lót talál. A pincegazdaságok boszorkány­konyháiban nem is litkőliák. hogv egy­szer 'így sikerül, másszor úgv. de a végén mindig előírásnak megfelelő bort külde­nek a kereskedőknek. Erre való utalással kérdezte meg a múltkoriban az egvik tanácskozás részt­vevője — epés kérdést szegezve a borkom­binát igazgatóiának —. lehetne-e néha szőlőből is csinálni a bolti borokat? Ter­mészetesen hirtelen megrökönyödött min­denki a végtelenül naivnak tetsző felveté­sen. de a válaszra kért szakember bő fel­világosítást adott a borkészítés folyama­táról. Kiemelte, hogv nem képzelhető el a szőlő nélküli bor. de házasítani, keverni mindenképpen szükséges a forgalomba ke­rülő palackos italokat. Éppen a gazdálko­dás pillanatnyi kívánalmai szerint. Egvet­len pincegazdaság sem dolgozhat veszte­séggel. s a hatalmas mennviség gyakorta a minőség rovására megy. Ö maga vetette fö!r*rifc lériné''kívánatos? *fík áz * értékei szerint szelektálnák és árulhatnák a bo­rokat. A könnyű asztali italok, amelyek a közfogyasztásra készülnek, olcsók lenné­nek. a minőségi — úgynevezett társalgási — borok pedig annyiba kerülnének, amenv­nyiért a pincegazdaságokban előállítják. Igaz. lényeges különbség lenne bor és bor között, de bizonyára megérné. Jobb áru készítésére serkentené és érdekeltté is tenné a borászokat, s tudnák tartani a lé­pést az igényes nyugati partnerekkel. Megfogalmazódott már — e gondolat kapcsán —. hogv mindez most még lé­nyegesen nem befolyásolná a szőlőtermesz­tésünket. de a jövőben mindenképpen ser­kenthetné a gazdaságos munkát Jelenleg még minden gazdaság a mindenáron való több termelésre rendezkedik be. Ehhez vá­sárol gépet, erre figyelemmel határozza meg a telepítés helvét és módiát. Fölis­mert dolog ma már. hogy a sok nem min­dig hasznos. Egy optimális határ túllépése többet árt. mint használ. A pincegazdaságokban tudják ezt. Céljuk is. hogy minél több minőségi szőlő kerül­jön a feldolgozó gépsorokra. Viszont a gazdaságok meg éppen á több termésre invitálódnak. s nem szívesen vállalják a kevesebb, de jobb áru kockázatát. Más lapra tartozik, hogy nincsenek is meg hoz­zá a feltételek. Kiskörös és Soltvadkert környékén már például újra azt feszegetik a szőlősgazdák, hogy ajánlatos volna fordítani a jelenlegi gyakorlaton. Vagyis hatékony szőlőter­mesztéshez alakítani a gépeket, nem pe­dig fordítva. (Ismeretes, hogv a szőlősoro­kat azért ültették maidnem három méter­re egymástól, hogy kényszerű sor mű velő gépek kényelmesen elférienek köztük.) Az sem titok a szőlőtermesztők berkeiben: a mai gazdasági viszonyok előbb-utóbb rá­kényszerítik akaratukat a telepítőkre. Ügv lesz iobb. ha a területre az eddiginél több tőkét ültetnek. A munka maidnem ugyan­annyi. a termés viszont lényegesen bő­vebb. Nyilvánvaló a visszatérés nemcsak el­határozás kérdése. A jelenleg forgalomban levő gépek mind az úgynevezett széles sorközi művelésre alkalmasak. A bevált, jó francia technika beszerzése is illúzió ebben a valutainséaes világban. ígv egve­lőre csak baráti beszélgetések, hivatalos tanácskozások okfejtése marad a homoki gazdálkodók jobbító törekvése. S zándékában persze már ez is nemes cselekedet, s remélhetőleg nern hiá­bavaló az okos. megfontolt igyeke­zet — amelynek egvik példája éppen a ma. kedden Kecskeméten tartandó bemu­tató. A Kertészeti Egvetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete a katonatelep! nemesítőtelepre hívja a környékbeli szak­embereket. hogv a szőlőtermesztés jelené­ről és jövőjéről táiékoztttssá résztvevő­ket. Igaz. elsősorban a piacra való szőlőt kínálják az érdeklődőknek, de bizonyára a borok szakértői sem csalódnak, mivel egyetlen szőlőstanácskozás sem nélkülöz­heti a lényeget: csak ió szőlőből erjedhet a ió bor. M. T. alapszik, többnyire a nyug­díjasok. a háziasszonyok ki­használatlan munkaerejét tenyészet kialakítását terve- nagyüzemben. , 22 áfész-en keresztül négyezernél több áll kapcso­zi a vaskűtj Bácska Tsz. Az ócsai Vörös Október kistenyésztővel köti le. s ennek nyomán Termelőszövetkezet a nyúl latban. Az integráció kere­igen gyakran a nagyüzemi mellett galamb tartására és tében havonta háromszor körülmények között már broitercsirke nevelésére is vásárolja vissza az élő ólla­gazdaságtalan termelés még megszervezi a- együttrnűkö- tokát, illetve a nyers bőrt és jó jövedelemforrás a terme, dést a háztáji gazdaságok- a prémet. Megfelelő tenyész­í ősze vetkezetnek, háztájinak kai. Kisállattenyésztő szak- állatokat biztosít partnerei­egyaránt. Különösen előnyös a nyúl­tartás. mivel takarmányozá­sához szükségtelen az im­portfehérje. ugyanakkor a nyúlnak kedvezőek az ex­portlehetőségei. főként Olasz­országba E helyzet kiakná­zására alakult meg a Duna­varsányi Húsnyúltermelési Rendszer. amely 27 termelő­szövetkezettel. két feldolgo­zó és négv felvásárló válla­lattal valamint nvolcvan saját teleppel áll közvetlen kapcsolatban. A rendszer összesen 26 ezer ki*ál1atte­h'észtő munkáját koordinál­ta. A tagok tavaly 2642 ton­na nvúlhúst adtak át a fel­vásárlóknak. s idén e meny. nviség előreláthatóan tovább növekszik. A rendszer széleskörűen segíti a kisállattartókat. A vágónyúltermeléshez szüksé­ges valamennyi feltételt biz­tosítja számukra. ígv ketre­cet. tápot, tenvésznyulat ad. sőt az állategészségügyi szol­gálato. is megszervezi. Ugyancsak a nyúlhús nö­vekvő piaci lehetőségeinek kihasználására fogott vállal­kozásba a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet. A közös gazdaságban nyúlvágóhidat építettek, s a - kapacitás le­csoportjában jelenleg már nek a vérfrissítés érdeké­3203 tag tevékenykedik. A kölcsönösen előnyös integrá­ben külföldről vásárol szü­lőpárokat. Nemcsak speciális ció nyomán évről évre nö- nutriatápot fejlesztett ki. és vekszik a termelési kedv. s ad át partnereiknek, hanem az idén előreláthatóan ösz- a-/, elméleti tudnivalók elsa szességében már több mint iátitására tapasztalatcseré­öt és fél millió dollár értékű ket, bemutatókat is szervez, árut exportálhat a külkeres. Megkezdődött a cukorgyártás Hatvanban és Szolnokon Egymillió 380 ezer tonna répát dolgoznak fel A Mátravidéki Cukorgyá- ben összesen 730 ezer tonna rak hatvani üzemében va- cukorrépa feldolgozásával sárnap reggel megkezdődött számolnak, ez mintegy száz­a cukorgyártás. Már az első ezer tonnával több az előző szállítmányok ígéretesek: a évi termésnél. Ezért felké­beérkezett répa cukortartal- szültek arra. hogy mindkét ma 12-töl 16 fokig terjed. gyár az elkövetkező 125 na­igazgatója azt is elmondotta hogy a vállalat másik gyá­rában. Selypen, szerdán in­(MTI) I dul a termelés. A két üzem­Nemzetközi konferencia a villamosgépekről Hétfőn 33 ország, mintegy gyűltek össze a szakembe 350 szakemberének részvété- rek. hogy összefoglalják a tu- kel is. levet nemzetközi villamos- domán.vág eddig elért leg- A resztvevők foglalkoznak gcp-konferencia kezdődött fontosabb eredményeit. és a ma még csak a tudósok Budapesten, az MTESZ szék- újabb két évre meghatároz- fantaziájaban létező üneári­házában. /ák a legfontosabb fejlődési san vontatott kerekek nél­A három napig tartó ta- irányokat. A villamosgép- kül, a pálva felett lebegve nácskozást Polinszky Ká- tudomány egyaránt fontos a hala'ó vonatok létrehozásá­roly, a Budapesti Műszaki fejlett és a fejlődő országok val. A várakozások szerint Egyetem rektora, a Magyar számára. az ilyen vonatok elérhetik Tudományos Akadémia alel- A konferencián 29 szekció- az óránkénti 500 kilométeres nöke nyitotta meg. Elmon- ban. mintegy 280 előadást sebességet is. A tervek sze­dotta. hogy a nemzetközi tu- hallgatnak meg a résztve- rint szupravezetőket alkal­dományor közvélemény élén- vök, foglalkozva a villamos- mazva. amelyek erősen hű­ken érdeklődik a magyar gépek általános elméletével, tött állapotban szinte ellen­tudományos eredmények a villamoshajtásokkal. a vil- állás nélkül továbbítják az iránt. Ezzel is magyarázható, lamosgépek fűtésének és me- energiát, rendkívül kicsiny hogy London. Bécs, Brüsszel, legedésének problémáival, és energiaráfordítással üzemei­Athén után Budapesten első ízben a transzlormáto- tethetők a szerelvények. ... .... ... , , Pon folyamatosan teljes ka­Y.Lab°,paritással dolgozik, és na­ponta hatezer tonna répából készítenek cukrot. ' Negyvennyolc órával a fel­dolgozási szezon kezdése után raktárba került az első 300 tonna új cukor a szolnoki cukorgyárban. Vasárnap Sze­ged térségéből három irány­vonat. a környékbeli gazda­ságokból pedig 40 tíztonnás Volán-tehergépkocsi érkezett rakományával a gyár terü­letére. Vasárnap az új kam­pány legnagyobb eredményét rokkal kapcsolatos kérdések- i produkálta a gyár. ötezer­háromszáz tonna répát dol­gozott fel. A korai szezon­kezdés pontos és fegyelme­zett együttműködést követe) meg az tizemtől és a termelő gazdaságoktól. A 124 napra tervezett kam­pány ideje alatt 650 ezer tonna répa feldolgozása a terv. A hatalmas tömegű nyersanyagból 65—70 ezer tonna új cukor készül. A kész cukor minősége — mint a szakemberek mondják — jobb lesz a tavalyinál. (MTI) A kohászat • •• rr ' r rr I jovojerol Hétfőn Siófokon megkez­dődött a nyolcadik országos nyersvas- és acélgyártó kon­ferencia az Országos Ma­gyar Bányászati és Kohásza­ti Egyesület rendezésében. A háromnapos tanácskozáson a kétszáz magyar résztvevőn kívül negyven külföldi ven­dég is jelen van. köztük len­gyel. NDK-, és NSZK-beli. belga és japán szakemberek. A megnyitó plenáris ülé­sén Soltész István iparj mi­niszterhelyettes tartott elő­adást A magyar vaskohászat hosszú távú fejlesztésének koncepciója címmel. Mint el­mondta a kedvezőtlen világ­gazdasági hatások több szempontból érzékenyen érin­tették a vaskohászatot min­den országban így a magyar kohaszatot is. Ez indokolja a hosszú távú fejlesztési kon­cepció kidolgozását amely­nek' cé'iq a kohósítandó ér­cek vastartalmanak növele­se. a fajalgos energiafel­használás csökkentése, a be­tét minőségének javítása, az olvasztási technológiák kor­szerűsítése. Mindeze az anyag- és energiamegtakar tást. a minőség javításé' korszerűbb termékek előálli tását szolgálja. Valamenm kohóműben gyárt ástechnoU' giai fejlesztéseket végeznek fajlagos kokszfelhasználá csökkentésére. A versenyké­pesség fokozása érdekében tovább csökkentik a martin­acél-termelés részarányát.

Next

/
Thumbnails
Contents