Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-05 / 208. szám

A Vasárnap, 1982. szeptember 5." Rét bét múlva nyit a BNV Két hét múlva, szeptem­ber 17-én nyitja meg kapuit az öszi Budapesti Nemzet­közi Vásár, a fogyasztási cikkek hagyományos sereg­szemléje. Az idén magyar­etszággal együtt 41 ország és a Palesztinai Felszabadi­tási Szervezet kiállítói mu­tatják be újdonságaikat. A Budapesti Nemzetközi Vásár a kőbányai vásár­városban szeptember 17-én. pénteken délután 14 órától fogadja először a látogató­kat. Szombaton és vasárnap 10—19 óráig tart nyitva. Magyar és amerikai íilozóíusok tanacskozása Budapesten Magyar és amerikai filo­zófusok közös tanácskozása kezdődött meg szombaton a budgpesti Kossuth klubban. A Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intéze­tének 3 napos rendezvényén neves amerikai, illetve ma­gyar tudósok cserélnek véle­ményt a történetiség és ra­cionalitás témájában: meg­vitatják a történelem mene­tében rekonstruálható éssze­rűség elméleti kérdéseit. A magyar—amerikai tu­dományos kapcsolatok úiabb állomását ielentő tanácsko­zás folytatása az Amerikai Filozófiai Társaság kezdemé­nyezésére az elmúlt évben Berr.ban tartott eszmecseré­nek. Áz öregek érdekében Tanácsi intézkedések, társadalmi összefogás Munkába álltak a betakaritógépek A téeszekben már minden rendeződött az idei nagy munkához, az őszi betakarí­táshoz. Aki ilyenkor szándé­kozna megszervezni a mun­kák sorát, bizonyára jobban tenné, ha hozzá se fogna. Szeptemberre már — szok­ták mondani a szakemberek — eldől, hogy mennyire stra­pabírók a gépek, mikorra jönnek a diákok, s hová-ki­nek adják a termést. Telefo­nok csörögnek, telexek ko­pognak, ismerősök, partnerek nyitnak egymásra ajtót, s döntenek a pillanatnyi, de előre meghatározott szándé­koknak megfelelően. Ez min­den évben így történik, mi­re a határban megjelennek a betakaritógépek. Az idei ösz mutatósabbnak ígérkezik a tavalyinál. Majd­hogynem karnyi csöveket eresztettek a kukoricák, ököl­nyi gumókat növesztettek a krumplibokrok, s dúsak a szőlcHugasok fürtjei, az al­mafák gyümölcsei szépek. A megkésett tarlómunkák ugyan hátrébb vetettek né­hány gazdaságot, de a több­ség idejében, tervszerűen föl tudott készülni az őszi mun­kák dandárjára. Ahol tehet­ték, elébe mentek a dolgok­nak, szakszóval élve — igye­keztek széthúzni a „betaka­rítási csúcsot". Ha egyálta­lán lehetséges az ilyesmi, hi­szen minden őszi munka egyformán fontos és lénye­ges, mert a föld adta ter­mést kell biztos helyre hor­dani. A silózók, a szüretelők, a hagyma- és a burgonyasze­dők már elkezdték a mun­kát.. Akárcsak a napraforgó­aratók és a répaásók is. A környékünkön talán a sán­dorfalviak voltak a legfür­gébbek, mert a hét csütör­tökjén beleborozdultak a kombájnok a napraforgó­táblákba is. A Magyar—Len­gyel Barátság Tsz-ben a ta­vasszal 560 hektár ricát ve­tettek, s legnagyobb örö­mükre mind szép, nagy bu­gákat növesztett. Hat kom­bájn járja a táblákat, s ha nem esik tartósan az eső. jövő hét közepére elcsépelik a dóci földek termését. A jó előkészületekhez sorolják a közösségben, hogy időben sikerült a helikopternek le­vélszán to permet tel beszórni a ricatáblákat, s így lénye­gesén gyorsabb és egysze­rűbb a dolga a tányérica­cséplö kombáinosoknak. Egy időben más munkát is kínál az ösz a sándorfalvi­aknak. Naponta kétszáz diá'k segíti a hagymaszedőket. A magról vetett növény hatvan hektáron ad elfoglaltságot az embereknek, s a jövő héten már a sorszedő gepeknek is. Ugyanis először rónákba do­bálják a vöröshagymákat, és utána azt gépsor rakja a pótkocsira. A leenagyobb hagvmater­mő vidéken. Makó környé­kén is régóta dolgoznak a hagymaszedők. Mint hírlik, még nincsenek értékesítési gondjaik, a mutatós portéka bevőre talál a piacon. Az őszi nagy munkák egyike a burgonyaszedés is. Hasonioan a másik földben termő növényhez, a hagy­mához, ennek a termesztése is elképzelhetetlen ügyes gé­pek nélkül. A vetéstől a zsá­kolásig már alig maradt munkája az emberi kéznek, mindent a technikára bízott a kényszer és a haladás. Nagymágocson, az Egyesült Tsz-ben, ahol az Egységes Zöldség- és Burgonyater­mesztési Társulás gazdaságai termesztetik meg a vetni va­ló gumókat — 25 hektárról fölszedték a magnak való korai krumpilit. Most a hol­land-fajta a' soron követke­ző. s amelyik a szabályosnál nagyobbra nő, azt a piacra viszik. Általában gond szo­kott lenni a vetőmagtermesz­tő gazdaságban, hogy hamar kinőnek a gumók a szab­vány alól, s bizony ilyenkor ráfizet a közösség. Ássák már az őszi érésűnek titu­lált, piros héjú burgonyát Sándorfalván, Forráskúton, Rúzsán és Kisteleken is. Ezekből a szövetkezetekből nemcsak a megyei piacokon, hanem az ország minden ré­szébe küldenek árut. Egyik nagy partnerük a Csongrád megyei Zöldért Vállalat, de szívesen kötnek más keres­kedő cégekkel is üzletet, s maguk is gyakran keresnek vevőt a burgonyára. Szőregen, a Tisza—Maros Szög Tsz-ben. az állatok té­li takarmányának a begyűj­tése adja a legnagyobb el­foglaltságot. Javában silóz­nak. learatták a lóbabot és elvetették a repcét. Szapo­rodnak a lucernabálák, s nemsokára beállnak a sorba a napraforgó- és a kukorica­törő kombájnok is. Folytatódnak a talajelőké­szítő munkálatok. Trágyát szórnak, műtrágyát terítenek, földet forgatnak nemcsak Szőregen. hanem a többi gazdaságban is. Már az új répának, kukoricának szán­tanak, hogy legyen ideje szétporladni a rögöknek, s szellőzni a földnek. A töb­bet mégis a jövő évi kenyér­nek való mag ágyának az előkészítése kívánja, mert a jól előkészített talaj alapja lehet a bő termésnek. Szokták mondani, hogy Csongrád megyében megkö­zelítően akkora az őszi be­takarítandó terület, mint amekkoráról learatták nyá­ron a gabonát Ez megköze­lítően igaz is — 125 ezer hektáron terem az idén be­hordani való — de a munka lényegesen több, s bonyolul­tabb. mint az aratás. Ennél fogva sokkal nehezebb és vi­szontagságosabb. S ha a ku­lisszák mögött már nyugod­tabbak is az őszi nagy mun­kák szervezői, a többség azért aggódhat. Milliárdos érték hál még kint a sza­bad ég alatt... M. T. Tények, számok bizonyít­ják. hogy az időskorúak ér­dekében fokozottabb a tár­saaalmi gondoskodás, a törő­dés. Ez a gesztus nem szo­rul különösebb magyarázat­ra. „kijár" az öregeknek, an­nál is inkább, mert arányuk állandóan emelkedik, és Bé­kés megye után az ország­ban itt a megyében él a legtöbb nyugdíiaskorú. Saj­nos létezik még egv olyan ok. ami miatt a közfigyelem is egyre inkább a 60—70 évesekre irányul. Igen sok gyerek megtagadja idős szü­leitől azt a támogatást, sze­retetteljes foglalkozást, ami­re rászorulnának. igényel­nék Helyüket az állam kénytelen betölteni. A taná­csi ielentéreket böngészve kiderül kevés eredményt értek el az igazgatási szer­vek. hogy kötelességükre szorítsák a megfeledkezett gyermekeket. Persze a bí­rói pecséttel kierőszakolt gondoskodásban nincs sem­milyen köszönet, és végül is nem oldia meg az jdőskoní­ak ellátásának gondjait. Te­hát „hagyományos feladat" lálható már öregek napközi otthona. A szegedi járásban azonban csak 4 működik. Ezen a területen a nagg szá­mú tanyai lakosság ellátása nácit a házi szociális gon­dozo szolgálatot fejlesztet­ték. Szakemberek újkeletű véleménye szerint a napkö­zi otthonok nemcsak közked­veltek hanem működésük is egyre hatékonyabb. És nem szabad elfelejtkezni arról a pszichológiai jelenségről sem. hogv az idős emberek ragaszkodnak lakásukhoz, a megszokott négy sarokhoz, és a szociális otthont már csak akkor választják, ha le­estek, lábukról, és nincs. aki rájuk nyisson. Újdonság a városokban az öregek házának építése — Szegeden jól ismert a felső­városi garzon —. amely az idős embereknek minden ké_ nyelmet és gondozást megad, de garantálja az önállósá­got is. amelvről nyugdíjas éveikben sem mondanak le. Természetesen továbbra is szükség van — lesz a szo­ciális otthonokra, építésük, felújításuk a helyi tanácsok­fel­adat volt és marad. Egy rö­vid felmérésből. helyzet­elemzésből hamar kiderül, hogy az elmúlt néhány év alatt ezen a teyületen meny­nyit iavult Csongrád megye helyzete. az öregek gondozása, amelv. ... ,. „ . nek eredményei remélhető- ^„'J!^ leg nem arra ösztönzi a jö­vőben a fiatalokat, hogv szo­ciálos otthonba dugják idős szüleiket, azzal az apropó­val. az állam majd úgyis törődik velük. Statisztikai számítások szerint az idős korúak ará­nya a 80-as évek közepén még ink.ább észrevehetőbb lesz. mint most. és ha nem is beszélhetünk a társadalom elöregedési folyamatáról, de arr3 mindenképp kell gon­dolni. hogy számuk az ez­redfordulóig egyre inkább növekszik. Epp ezért napja­inkban igen fontos eldönte­ni. hogy a közösségi aon­doskedás melyik formája le­gyen a célravezető, a meg­határozó. Ma úgy tűnik, hogy n lei7­kultiváltabb forma a félszo­ciális ellátás. Az utóbbi évekten a megyei tanács ezért is hívta fel nyomaté­kosan a helyi közigazgatási szervek figyelmét az öregek napközi otthona hálózat bő­vítésére. Például a makói járás minden községében ta­Szegeden az ötödik ötéves tervben megkezdődött a szo­ciális otthonok jelentős fej­lesztése. a beruházások egy része azonban a hatodik öt­éves tervben fejeződik be. A Tisza partján 220-szal bővül a férőhelyek száma. Ebből 113 az újszerű garzonház­ban, másik 110 helyet pedig régi épület átalakításával biztosítják. Az úi épületet az. év végén ad iák át. az át­alakított részt pedig 1984­ben Hódmezővásárhelyen, a kúivöWi gyógyintézet üres telték, a konyhát felújítot­ták. s tavaly az egész intéz, mériyt központi fűtéssel lát­ták el. Makón a szociális otthon 20 hellyel való bőví­tése é6 a régi épület re­konsti gkciás költségei nek biztosítása miatt, kommu­nális kötvényt bocsátottak ki. Az eddig értékesített kötvényekből 4 millió forint jött össze. A kiviteli tervek már elkészültek, az építke­zéshez. a jövő évben kezde­nek hozzá. A csongrádi 50 helyes szociális otthon mű­szaki állapotán az idén úgy próbálnak javítani. hogy először a gáztüzelést hono­sítú'ik meg, és ennek szere­lési munkáit végzik el. A körképhez még hozzátarto­zik: folyamatosan végzik az ópusztaszeri kastély rekonst­rukcióját. a soron következő felújítások vedig a mórahal­mi. nagymágocsi és a derek­egyházi szociális otthonok. Néhány évvel ezelőtt a megye; tanács foglalkozott azzal, hogy a gyönyörű szép nagvmágocsi kastély maidan kulturális rendezvényeknek adjor. helyet. Ez az elképze­lés azonban a hatodik öt­éves tervben nem valósítha­tó meg. hiszen nincs beru­házás' keret arra. hogy a pótlásra" 350 helyes újépü­letet emeljenek. Az Egészségügyi Miniszté­rium irányelvei alapján évekkel ezelőtt megkezdő­dött a szociális otthonok szakosítása, és igy új ott­hontípusokat hoztak létre. Megoldódott részben a sú­lyos értelmi fogyatékosok, a foglalkoztatható értelmi fo­gyatékosok. az elmebetegek szociális gondozása. A beru­házások. felújítások mellett nem lebecsülendő körül­mény. hogy megkétszerező­dött a házi szociális gondo­zásban részesülők száma. Míg 1977-ben 1198. addig ta­épületét újították fel. és ta- vaI? év végén már 2413 idős . . _ . ... - nm 1 4.J1 : 1 ' valv a szociális otthont oda­költóztették azért, hogv a régi épületet lebonthassák, és üres telken egv úi. 200 férőhelyes öregek ottho­nát hozzák tető alá n hato­dik ötéves tervben. Szen­tesen a szociális otthon élet­veszélyes szárnyát alászige­Készül második Somogyi Károlyne felvételei Napról napra változik, szépül az Országos Villamosipari Tröszt épülő 400 120 kilo­voltos alállomása a Szeged—Sándorfalva közötti út mellett. Az első. 250 megawattos transzformátort üzembe helveztek, de az OVIT szakemberei ezekben a napokban is dol­goznak a magasban, a második transzformatort a közeljövőben adják maid át. emberrel törődtek ilv mó­don Köztudott, hogv a me­gyében a városi lakosság mellett igen magas a tanyán élő időskorúak aránya. 1970­ben a tanvai lakosság ÍR. 1980 ban 22 százaléka volt a 60 éven felüli. Tanvákról elsősorban a munkaképes korúak költöznek el. na­gyobb számban az idősek maradnak. Az ott élő öregek 20 százaléka — több mint 2500 ember — teljesen ma­ganvos Minden tanyás köz­ségben két hivatásos gondo­zó foglalkozik velük, de munkáiukat több tiszteletdí­jas is segíti. Idézhetnénk tovább a sta­tisztikát. számokat, a beru­házásokra fordított millió­kat. Az állam erőfeszítése azonban soha nem lesz ele­gendő és teljes értékű, ha a törődésből. gondoskodásból a hozzátartozók nagyobb anyagi és erkölcsi részese­dést nem vállalnak. H. M. Magyar gazdasági napok a Szovjetunióban A Szovjetunióban ötödik alkalommal kerül sor szep­tember 20. és október l. kö­zött magyar gazdasági és műszaki napokra. Az elő­adássorozat célja, hogy meg­ismertesse a szovjet szakem­bereket a magyar gazdasági élet aktuális kérdéseivel, elősegítse a kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatokat, fórumot adjon az együttműködés új formáinak, lehetőségeinek felkutatására,

Next

/
Thumbnails
Contents