Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-30 / 229. szám

szeptember m. 3 Ifjúsági |Országgyűlési bizottság ölése \Utfft faft a kÖZépÍSKOla? emlékművet avattak Szerdán Budapesten, a XI. kerületi Kosztolányi Dezső téren felavatták a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja harcainak és hősi halottainak emléket állító műalkotást. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kezdeményezésére hat budapesti egyetem szervező bizottságot hozott létre egy történelmi tanulmány elkészítésére. A tudományos munkában feltárják az egyetemisták és a hozzájuk csatlakozott ipari tanulók ellenállási tevékenységét. Az eddigi kutatások 29 hősi halott nevét derítették fel. Az ő emlékük előtt kívánt tisztelegni az utókor Illés Gyula szobrászművész és Gulyás Zoltán építész a környezetbe harmonikusan illeszkedő antifasiszta ifjúsági emlékművével. Az avatóünnepségen Mádi Szabó Gábor színművésznek, a Görgey zászlóalj volt tagjának szavalatát követően Zimányi Tibor, a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja volt vezetője a bajtársak nevében emlékezett meg a magyar antifasiszta ellenállásról. ebben az ifjúság részvételéről. Ezután Köpeczi Béla művelődési miniszter mondott emlékműavató beszédet. Ezt követően koszorúzási ünnepséget tartottak. Napirenden a vízgazdálkodás Mai életünk követelményeihez alkalmazkodik, változik vízgazdálkodásunk struktúrája is. Ez a módosulás hosszú folyamat, és bár egyes elemei már az előző tervidőszakokban kialakultak, a jövőben még fontosabbá válik a takarékosabb vízfelhasználás, vizeink minőségének védelme — egyebek között hangsúlyozta vízgazdálkodásunk lidőszerű kérdéseiről szólva Kovács Antal államtitkár, jaz Országos Vízügyi Hivatal telnöke. az országgyűlés metzőgazdasági bizottságának (szerdai ülésén. A parlament (őszi ülésszakára készülve a itanácskozás résztvevői — köztük más országgyűlési bizottságok vezetői és tagjai, minisztériumok, országos főhatóságok képviselői — az államtitkártól tájékozódhattak az elmúlt időszak eredményeiről, a jelen és a jövő vízügyi feladatairól. Víztartalékaink kielégít-' hetik szükségleteinket — hangsúlyozta az államtitkár —. ha a vízkészletezésben, -elosztásban új, a követelményeknek megfelelőbb módszereket alkalmazunk. A tanácskozáson kérdést tett fel, s véleményt mondott Kangyalka Antal és Dobi Ferenc Csongrád megyei képviselő is. Önaepségek a fegyveres erők napján A' fegyveres erők napja alkalmából szerdán koszorúzási ünnepséget rendeztek a Hősök terén, a Magyar Hősök Emlékművénél. Pá! kozdon, az 1848-as emlékműnél koszorúzási ünnepséget és ifjúsági nagygyűlést rendeztek. Az ünnepség után a pákozdi haditechniHavasi Ferenc előadása a Politikai Akadémián A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán /la vasi Ferenc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára tartott előadást ,.Külgazdasági stratégiánk megvalósításának feladatai" címmel. Az előadáson megjelenteket, gazdasági, politikai, ideológiai, társadalmi életünk képviselőit Lakatos Ernő, a Központi Bizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője köszöntötte. , Somogyi Károlyné felvétele i Negyven tonnás konténeremelő bakdaru elemeit szerelik j össze ezekben a napokban a MÁV úi konténerállomásán, a i Tisza-pályaudvaron. A nagykanizsai EPGf.P gyártotta az egyes elemeket, amelyeket 125 tonnás vasúti daru segítségével emelnek be, az összeállítást a noroszlöi Magyar— Szovjet Barátság Tsz szakemberei végzik. Képünk tegnan készült, a munka egyik látványos szakaszáról kai parkban honvédelmi versenyt, tűzoltó- és rendőrségi bemutatót tartottak. A fegyveres erők napja alkalmából zászlófelvonási ünnepséget rendeztek szerda reggel a Gellérthegyen, a Felszabadulási Emlékműnél. Katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót, és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter a fegvveres erők napja alkalmából szerdán fogadást adott a Magvar Néphadsereg Művelődési Házában. Jelen volt Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rdcz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztálvvezetője, továbbá a politikai és a társadalmi élet több képviselője. Részt vettek a fogadáson az ideiglenesen hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport parancsnokságának tagjai, Konsztantyin Kocsetov altábornagynak, a déli hadseregcsoport parancsnokának vezetésével, s ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos véderő, katonai és légügyi attaséja. A fogadáson Czinege Bajos pohárköszöntőt mondott. * A fegyveres erők napja alkalmából a MÁV-igazgatóság MHSZ-klubjai tegnap délután ünnepséget rendeztek a vasutas művelődési házban. Gádzser József, a tartalékos honvédelmi klub elnöke méltatta az ünnep jelentőségét, majd Lovász Lázár vasútigazgató kitüntetéseket adott át. Honvédelmi Érdemérem 25 év után kitüntetést kapott Gazsi Lajosné ügyintéző, Balázs fi Ferenc, a szegedi üzemfőnökség ügyintézője, Gajda György, a kiskunhalasi üzemfőnökség szb-titkára és Szabics István. a kecskeméti pályafenntartási főnökség vezetője. A Honvédelmi Érdemérem 10 év után kitüntetést Lóki Béla, a szegedi üzemfőnökség vezetője vette át. MHSZ Kiváló Munkáért arany fokozatát kapta Dorogi Péter diszpécser, Vezérigazgatói Dicséretben részesült Füle Antal csoportvezető. Kiemelkedő honvédelmi és munkásőri tevékenységük elismeréseként 145-en pénzjutalomban részesültek. P

edagógiai és közéleti fórumokon egyaránt kevés szó esik mostanában a középiskolákról, mintha ez az iskolafok közoktatásunk mostohagyereke volna. Régóta nincsenek nagyszabású — például szerkezeti — változások a középfokú oktatásban, és a most következő évtizedben sem kerül sor gyökeres, az alapokig lehatoló reformokra: minden bizonnyal e két ok rejlik az érdeklődés lanyhulása mögött. Pedig a középiskola sem állóvíz, amit minél előbb föl kellene kavarni, a mostanában gyakran emlegetett folyamatos korszerűsítés ugyanis minden típusára kiterjed. a gimnáziumra és a szakközépiskolára éppúgv. mint a szakmunkásképzésre. Nem ugrásszerű változtatásokkal, hanem lépésről lépésre kívánunk haladni a jobb. a jelenleginél hatékonyabb képzést nyújtó iskola felé — elsősorban a tartalmi munka színvonalának emelésével. Ez idő tájt semmi sem indckolia az iskolaszerkezet átalakítását, az elsietett lépésektől a külföldi példák is óva intenek bennünket, az oktató-nevelő munka javításának viszont minden iskolában megvannak a pedagógiai tartalékai. A közeljövőben csupán a középfokú képzés belső arányainak változásával kell számolnunk az érettségit adó iskolák javára. Persze ezt sem öncélból tesszük, hanem a tanulóifiúság műveltségi szintiének tovaboi emelése és a felsőoktatás utánpótlásának szélesítése érdekében. Mindenfajta iskolafejlesztést csak a távlati célokkal és a jelenlegi feszültségek föloldásával összhangban lehet megoldani. Most például nem kis gondot okoz. hogv a középfokú képzésben meglehetősen nagv a lemorzsolódás, ennek következtében a húsz-harminc év közötti korosztály 65 százalékának nincsen középfokú végzettsége. Egy másik ellentmondás: a továbbtanulásra előkészítő, illetve a szakmai képzést adó középiskolák mereven elkülönülnek egymástól, ez pedig azért baj mert csak nagyon kevés átmenet van ígv a különböző iskolatípusok között, ami a fiatalok pályaválasztását, végső soron társadalmi beilleszkedését nehezíti meg. Feszültségek forrása az is. hogy a középfokú továbbtanulás belső arányai túlságosan is a szakirányú oktatás felé tolódnak el az utóbbi évtizedben. A továbbtanuló nyolcadikosoknak nyolcvan százaléka szakmai képzést nyújtó középiskolába megv — zömmel fizikai dolgozók gyerekeiről van szó —. és csak húsz százalékuk jelentkezik gimnáziumba: többségükben lánvok. Ebből a húsz százalékból kerül ki aztán az egyetemi-f éAkolai hallgatók hetven százaléka. Miért bai mindez? Azért, mert a kívánatos társadalmi mobilitás szempontjából kedvezőtlenül alakul a felsőfokon tanulók társadalmi összetétele, számos területen egészségtelen a nők. és a férfiak aránva. bizonyos értelmiségi pályák pedig — például a pedagógusi, az orvosi stb. — fokozatosan elnőiesednek. Kutatók és oktatáspolitikai szakemberek huzamosabb idő óta keresik a megoldás módozatait. Mind többen vélekednek úgv. hogv a középiskolát minél előbb a tartalmi és szerkezeti integráció irányába kell fejleszteni. Ennek kezdő lépése az lenne, ha a gimnázium és a szakközépiskola első-második osztályában a közismereti tantárgyak — vagyis az általános müvelés — törzsanyaga közelebb kerülne egymáshoz. Ilymódon megvalósulhatna a gimnázium és a szakmai végzettséget nvúitó középiskolák közötti átlépés lehetősége, más szóval a fiatalságnak a mostaninál megalapozottabb és rugalmasabb pályaválasztása. E megoldás mellett foglalt állást az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi határozata is. Nem lesz könnyű kidolgozni az egvséges középiskola modelljét, mert számos szakmai, módszertani, szervezési, s főleg szemléleti akadályon kell áthágniuk az úttörőknek — akik egyébként máris munkához láttak. Több éves előkészítő tevékenység után az 1979—80-as tanévben a szegedi egvetem pedagógiai tanszékének irányításóval kísérlet kezdődött kilenc budapesti. miskolci és szegedi gimnáziumban és szakközépiskolában a középiskola első két évfolyamának az egységesítésére és a középfokú szakképzés rendszerének átalakítására. A tartalmi munka alapján a gimnáziumi óraterv, ettől csak a következőkben térnek el: a magvar irodalom a második osztályban heti három óra helyett két óra; az orosz az első osztályban heti négy helyett három a második osztályban heti három helvett kettő: a második idegen nyelv mindkét osztályban heti három helyett kettő: a technika az első'ben heti két óra helvett négv. a másodikban két óra helvett hét óra — végeredményben a műszaki műveltség pozíciói erősödtek némiképpen. A

kezdeti eredmények biztatóak. Ágoston Gvörgv egyetem'i tanár, a kísérlet irányítóia nemrégiben ígv foglalta össze a — felmérésekkel is alátámasztott — tapasztalatokat: ..A kísérleti osztálvok az általánosan művelő táravak lényeges ismereteit, megnyugtatóan elsajátították. és feladataikban is alkalmazni tudják. Különösen örvendetes, hogv nem értek el rosszabb eredményt mint a kontröllósztálvok. amelvek között a gimnáziumiak voltak többsétjbep.j ^őj, q- az idegen nyelvet kivéve — eredményeik, ha csekély mértékben is. jobbak, mint a kontroliosztályok tanulóié." P. Kovács Imre Előtérben: társadalomés gazdaságpolitikai kérdések Pártoktatás a járásban Az elmúlt tanévben majdnem 3300-an vettek részt a szegedi járás lakói közül a pártoktatás különböző tanfolyamain, illetve tanultak a marxizmus—leninizmus esti egyetem külöfiböző tagozatain. A tekintélyes létszám magáért beszél. Nemcsak arról vall, hogy az emberek egyre inkább érdeklödnek az ideológiai-politikai kérdések iránt, hanem arról is, hogy egyre gyorsabban változó világunkban szükségét is érzik az ily módon megszerezhető tudásnak, amely több lehetőséget biztosít számukra a mégalapozott tájékozódásra. Az idei oktatási évben ugyan valamivel kevesebb résztvevővel számolnak a járásból (közel háromezren jelentkeztek a különböző tanfolyamokra), ám sokat mond, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a gazdaság- és társadalompolitikai kérdések iránt. A jelentkezők számának valamelyes csökkenését magyarázza az is, hogy mind többen szerzik meg az alapfokú politikai végzettséget. Növekszik viszont az érdeklődés az új tanulási lehetőségek, új oktatási formák iránt. Hiszen az említett számon kívül mintegy 600-an kezdtek tanulni tavaly a konzultációs továbbképzés keretében. Az elmúlt tanévben gazdaságpolitikai, az idén pedig társadalompolitikai kérdésekkel foglalkoznak ezeken a tanfolyamokon. Megnőtt az érdeklődés a tavalyihoz viszonyítva a felsőfokú pártoktatás, a marxizmus—leninizmus esti egyetem iránt is a szegedi járásban. Sok a jelentkező a Végső búcsú Mikus Sándortól Gyászolók sokasága, a családtagokkal együtt barátok, pályatársak, tanítványok és tisztelők serege kísérte szerdán utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben Mikus Sándor kétszeres Kossuth-díjas kiváló szobrászművészt, akit a tudósművész parcellában helyeétek végső nyugalomra. A képzőművészeti főiskola nyugalmazott tanárának, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége volt elnökének ravatalánál — ahol a vörös szemfedővel borított koporsó előtt bíborpárnán helyezték el Mikus Sándor kitüntetéseit — díszőrséget álltak az elhunyt elvtársai, a társadalmi és kulturális élet több vezető személyiségei. A búcsúbeszédek után a kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész sírját a pá- I lyatársak, a barátok, a tisz- ' telők koszorúk sokaságával j borították. 1 speciális tanfolyamokra is. Az idei oktatási évben agrár- és szövetkezetpolitikai speciális tanfolyam indul a mezőgazdaságban dolgozók számára. Tanulságos néhány adatot idézni, amelyek az érdeklődés változásait illusztrálják. Tavaly 21 tanfolyamot kellett indítani gazdaságpolitikai kérdésekről, az idén 20 indul. Társadalompolitikai kérdésekkel az elmúlt tanévben 22, az idein 24 tanfolyamon foglalkoznak, míg a nemzetközi politikai kérdések a tavalyi 21 helyett a most induló tanévben csak 9 tanfolyam napirendjén szerepelnek. Mindez azt jelzi, hogy a pártoktatás, s az iránta megnyilvánulj érdeklődés jellege érzékenyen reagál a realitásokra. Hiszen nemzetközi politikai kérdésekről mindenki egyre alaposabban tájékozódhat a tömegtájékoztatásból. A gazdaság- és társadalompolitikai kérdések viszont egyre inkább foglalkoztatják az embereket, mivel hogy ebben a szférában zajlanak a leggyorsabb, az embereket leginkább foglalkoztató és érintő változások. A szeptember a pártoktatásban mindenekelőtt a propagandisták felkészítésének időszaka. A hamarosan kezdődő tanfolyamok oktatóit ilyenkor készítik föl szervezett formában arra, hogy minden szempontból friss és aktuális ismeretanyagot adhassanak hallgatóiknak. I