Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-29 / 228. szám

2 Szerda, 1982, szeptember "2§; Á szikesek tudósa volt Emlékezés Herke Sándorra Hatalmas területeket tartottak számon, évszázadokon keresztül úgy, hogy azokon biztonságosan termelni szinte semmit nem lehet. Elkerülte ezeket az eke vasa, és az esztendő nagyobbik felében a legelő állat is. Századunk nagy erőfeszítése, hogy a természet által elrontott, szikkel megvert földeket a teremteni tudó emberi elme segítségével termővé tegye. Kiemelkedő egyénisége, fáradhatatlan munkása volt e küzdelemnek a csongrádi születésű, termékeny éveinek javát Szegeden töltő Herke Sándor. Vegyészmérnöki diplomával a zsebében a Magyaróvári Növénytermesztési Kísérleti Állomáson kezdte tudományos pályáját Közel két évtizedet töltött ott, vizsgálta többek között a sörárpa és a cukorrépa minőségét befolyásoló tényezőket kutatta, miként növelhető a termés a minőség romlása nélkül. Ma is számon tartott eredményeket ért el a pillangós virágú növények gyökerén élö baktériumok tanulmányozása során. ö dolgozta ki a növények foszfor-szükségletének meghatározására az első biokémiai módszert is. Szegedre 1924-ben nevezték ki, a talajtani és agrokémiai kísérleti állomás létrehozásával bízták meg. Az állomás kezdetben mindössze a fővegyészből és egyetlen segéderőből állott, később is csak egy vegyészmérnökkel, Prettenhofíer Imrével gyarapodott Számottevő létszámbeli növekedésre tizennyolc évet kellett várniuk. A Duna—Tisza-közi szikes területek tanuimáiiiyozáea közben 'jutott arra a következtetésre Herke Sándor, hogy a javításnak és a hasznosításnak fontos föltétele a belvizek elvezetése. Szikjavítási kísérleteibe később a céltudatos öntözést is bekapcsolta, elnyerve az európai szakemberek mellett az amerikai, japán, kínai és indiai kutatók érdeklődését is. Rizs termesztési kísérletei a szikes területek javítását és hasznosítását egyaránt szolgálták. Indítványára 1912ben már oktatófilmet is készítettek a talajjavítás módozatairól. Fáradhatatlan munkásságának szinte fölmérhet ellenek a következményei. Születésének századik évfordulóján, emlékülést tartottak tegnap délelőtt Szegeden, a Gabonatermesztési Kutatóintézetben. A rá emlékezők népes csoportjában családja tagjai is ott voltak. Szénnel Imre intézeti igazgató megnyitója után Fekete Zoltán, a Magyar Agrártudományi Egyesület Talajtani Társaságának tiszteletbeli elnöke, Ábrahám Lajos, a talajtani szakosztály elnöke és Harmati István tudományos osztályvezető tartott előadást. Fölolvasták Szökefalvi-Nagy Béla akadémikusnak, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnökének a levelét is. A Kossuth-díjas tudós méltató* hangoztatták, hogy az eredményekben bővelkedő életpálya legfőbb alakítója « szívós következetesség, a kitartó, kemény munka és a rokcmszenves szerénység vott A szik nehezen adta meg magát. Az emlékülés résztvevői megkoszorúzták az intézet falán levő emléktáblát és koszorút helyeztek a kiváló kutató sírjára is. Baleset-elhárítás, RtuRkaepészséeiigy Hazánkban a korábbi sok- az elmaradást fel fcel szó- tok végrehajtásával. Megálféle, gyakran egymást ismét- rrtolni. Arra is felhívta a fi- lapította, hogy a SZOT lő jogszabály helyett az gyeimet, hogy az ágazati- Munkavédelmi Továbbképző országos és ágazati szabvá- iparági szakszervezeteket Intézetnek — főleg a kihevyokba foglalják a baleset- már a szabványok előkészí- helyezett tagozatok segítséelhárítással és a munka- tő munkálataiba is min- gével — sikerült- elérnie, egészségüggyel kapcsolatos denütt vonják be. Szüksé- hogy lényegesen nőtt a képkövetelményeket. Az Orszá- gesnek tartja továbbá, hogy zett munkavédelmi szakemgos Munkavédelmi Bizott- a szabványosítással kapcso- berek száma. Már most látság rendszeresen figyelem- latos ismereteket a munka- ható, hogy 1983—85. között mel kíséri a szabványosítás védelmi szakémberképzés tovább nő a népgazdaság menetét, és ha fennakadást tanterveibe is vegyék fel. igénye a képzett munkavétapasztal, erre figyelmezteti Az OMB részletesebben ls delmi szakemberek iránt, az Illetékeseket. Keddi ülé- foglalkozott a munkavédel- Az Intézet erre felkészül, s sén is napirendre tűzte até- mi szakemberképzés és to- munkáját úgy fejleszti tornát, és megállapította, hogy vábbképzés helyzetével, az vább, hogy munkavédelmi a szabványosítás végrehajtó- e kérdésben augusztusban módszertani és koordinációs ta egyes ágazatok, alágaza- megjelent minisztertanácsi központként is tok esetében nem kielégítő, rendeletből adódó új felada- majd feladatalt. Az OMB a továbbiakban irányelvet fogadott el a munkavédelmi vizsgára kötelezett tanácsi szakigazgatási vezetők vizsgáztatásának keretköveteimé nyeire. Végül Főcze Lajos, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője tájékoztatta az OMB-t több időszerű feladat végrehajtásáról. Továbbá a SZOT Munkavédelmi Főfelügyelőségének a vasúti átjárókban történt katasztrófák alapján teendő elodázhatatlan állami intézkedésekre tett javaslatairól. Nyitottság, kezdeményezőkészség Egy elismerés háttere — Szemelvények a CSOMIÉP Gyermekek SZGI-szanatóriumi üdültetéséről Á vasasszakszervezet ja- Jövőre már nvaralnl térvaslatára szeptember 29. és hetnek vissza Vajtára a október 26-a között a SZOT lisztérzékeny > gyermekek, első ízben biztosítja 120 augusztus 4. és 17. között, lisztérzékenv általános isko- Ugyancsak a jövő auguszlás beutalását a Fejér me- tusban 170 cukorbeteg áltagyei. Budapesttől 123 kilo- iá nos iskolást fogad a SZOT méterre fekvő vattai gyer- boglárlettei gyermeküdülő. meksZanatóriumba. ahol a tanév további részében enyhén mozgássérülteket fogadnak. A gluténmentes diétát fogyasztó gyermekek szervezetten eddig még nem üdülhettek. Most üdülés közben tanulnak ls, képzett pedagógusok oktatják őket. Az orvosi felügyeletről, valamint a diétás nővérről az Országos Csecsemő- és Gyermekegészségügyi Intézet gasztroenterológiai munkacsoportja gondoskodik. A beutaltak gluténmentes kenyérellátását a Székesfehérvári Sütőipari Vállalat Alba Regia szocialista brigádja társadalmi munkában vállalta. A szülőknek gyermekük betegsége nem kis gondot okoz, mivel részükre külön kell főzni és sütni. A vajtai gyermekszanatórium munkatársai közül többen részt vettek előzetes képzésben, hogy az előírt diétát biztosítani tudják. Már egv éve folyik Kőszegen a légzőszervi és asztmatikus ártalmakban szenvedő. Vajtán az enyhén mozgássérült általános iskolások SZOT szanatóriumi beutalása, amelyekre az b előzetes orvosi javaslatot a szabadság-hegyi gyermekgyógyintézetnek kell megküldeni. A gyermekszanatóriumi térítési díj a négy hétre 500 forint A kéthetes beutalójegy 308 forint ára Képzőművészeti rövidfilmek fesztivállá Kedden ünnepélyes kere- először a Magyar Diafilmtek között nyitották meg gyártó Vállalat képzöművéSjzolnokon, a Tisza iilmszín- szeti ismeretterjesztő soroházban a IV. országos kép- zataival és most debütálnak zőmüvészeti rövidíilmszem- amatőrfilmesek is. A képzőlét A képzőművészeti vi- művészeti filmek seregszemlághét eseményeihez kapcso- léjén a zsűri három katególódó rendezvényen az 1975 riában értékeli a bemutatott óta készült hazai filmek műveket, ezenkívül több külegjobbjait mutatják be a löndíjat adnak át. Szerdán filmeseknek, képzőművé- „Képzőművészet és film" szeknek, művészettörténé- címmel tanácskozást rendezszeknek, a mozilátogató kö- nek a két művészeti ág kép„Manapság egy építőipari vállalat vezetői gárdájának két lehetősége van: begubózhat és ujjal mutogatva a tnegváiltoiaott körülményekre, csökkenő létszámra, anyagbeszerzési nehézségekre, lankadó beruházási kedvre, másokban keresi saját sikertelensége okát. Vagy — és ez a másik lehetőség — tudomásul véve a körülményeket, rugalmasabb vállalkozáspolitikával, új technikaműszaki megoldások felkutatásával, dolgozói egyéni érdekeltségi rendszerének kimunkálásával, fokozottabb nyitottsággal és megbízhatósággal veszi elejét a kudarcnak." 0 Elmondani könnyű, ám egy vállalat életében a gyakorlatba is átüttetni a választott megoldást, bizony, évekig eltarthat. Jó adag előrelátás, szakmai ismeret, egyet akaró munkatársak nélkül pedig egyenesen lehetetlen is az oly sokat hangoztatott nyitottságot, rugalmasságot ésszerű feladatokra, pontosan tartott határidőkre, kielégítő munkakörülményekre, megnyugtató jövedelmekre „lefordítani". Hogy mégsem kell vágyálomnak tartanunk az effajta, jó értelemben vett pálfordulást, arra ott igazolásul a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat esete. (Egyébként épp a CSOMIÉP igazgatójának, dr. Boldizsár Sándornak szavait idéztük a bevezetőben, egy sajtótájékoztatónak induló, s kötetlenné váló beszélgetés kezdő gondolatait emelve kij Hogyan lett hát egy évtizedekkel korábban csak tatarozással, utóbb csak új beruházások kivitelezésével foglalkozó vállalatból egykét év alatt a mai, korszerű _ ipari háttérrel rendelkező, elláthassa évente 300 millió forint termelési értéket előállító, az intézmény- és lakóház-felújításból egyre nagyobbrészt kérő, s ezért technológiai változásra is kész építőipari vállalkozó? A lelassult pénzügyi folyamatok ellenére gazdaságosan működő, a csökkenő létszám ellenére is eredményesen tevékenykedő vállalatnak nincs titka. Felgyorsult tempója annál inkább. 1981-ben — másutt tán épp központosították a termelésirányítást — a CSOMIEPnél decentralizáltak: hét főüzemet hoztak létre, nagyobb önállóságot és egyben nagyobb felelősséget is adtak mindegyiknek. Jogot arra, hogv a megbízatások tétlen várása helyett „menjenek a munka után". Kerestek kooperációs alkalmakat is: a Dunai Vasmű anyagot ad — a CSOMIÉP vasszerkezetet gyárt. A Csongrád megyei meliorációs program műtárgyainak 60—70 százaléka Vásárhelyen készül. Könnyűszerkezetes építési technológiájukra alapozva húsz pályázatot adtak be — exportmunkára. Legjobban összeszokott munkacsapatuknak — a környéken éppen nem lévén testre szabott feladat — Budapesten kerestek elfoglaltságot, Nem a rosszul fizetettekből valót gyakorlatából gú vállalkozói tanácsot alakítottak, amelynek „felkért ügyészei" olykor hivatalból ellenzik egy-egy szerződés megkötését, hogy „több szem többbet lát" alapon minden körülményt mérlegelhessenek. S gyakran adódnak ilyen helyzetek: dönteniük kellett, hogy a lehetséges új technológiák közül melyekre adják a . voksukat, melyekre készüljenek fel gépekkel, munkamódszerekkel. Az öntött helyszíni betonozással készülő kísérleti, Április 4. útjai lakóházról, a CSOMITERV által szabadalmaztatott zsalu-, illetve födémemeléses eljárásról egy Püspök u.tcai lakóház-felújítás ürügyén lapunk is írt már részletesebben. Arról, hogy a felújítások előkészítéséből, ügyeinek intézéséből is részt kér magának a CSOMIÉP. egyelőre csak annyit mondunk: fővállalkozói iroda létrehozását tervezik Szegeden. A kezdeményezőkészség bizonyítására felhozhatnánk szegedi leányvállalatuk példáját. a gazdaságossági törekvések szemléltetésére a szerződéses üzemel tetésre kiadott gépek, járművek esetét. (Jogszabály nem tiltja, tehát bérbe adtak saját dolgozóiknak tíz teherautót és két munkagépet. A kocsik kihasználtsága hatvan százalékkal nőtt; a vállalat költségmentes árbevételhez jut, s aki a kormánynál ül, az sem jár rosszul.. j Felismerve az egyéni érdekeltség munkára ösztönző hatását, a tiszta bértömeg-gazdálkodás mellett, döntöttek a vállalat vezetői: így, aki többet dolgor zik, meg is tudják fizetni. (Katonának ment, vagy gjes-en levő munkatársaik bérének ötven szájaiékán osztoznak a távollevő helyett is dolgozók, s mióta a bérszámfejtők is teljesítménybérben végzik munkájukat, az eddigi 150 helyett háromszáz dolgozó bérét is képesek kiszámítani.. j • Kiragadott példáink sorát még hosszan folytathatnank — hiszen még nem is szóltunk a minőségj munkáért kapott, s a műszak végén a pénztárban készpénzre váltható „jutalomcsekkről", vagy a fiatalítási törekvésekről, a munkaversenynek az egyéni büszkeségtudatra építő új formáiról. Lesz rá még alkalom — egyre többször találkozhatunk mostanában a CSOMIÉP brigádjaival Szegeden is. Felújítási tevékenységük felének Szeged a helyszíne. Idézettel kezdtük, azzal te fejezzük be — kommentár ehhez már nem kell. „A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elismerését fejezi ki a vállalat dolgozóinak, vezetésének az elmúlt években végzett eredményes munkájáért." Kelt Szegeden, 1982. szeptember 21-én. Pálfjr Katalin Dalosintő az énekversenyen Hétfőn késő éjjel a Zeneakadémián véget ért a nemzetközi Kodály—Erkel-énekverseny dalkategóriájának küzdelemsorozata, melyen tizenheten indultak. A döntőbe hat versenyző jutott. Az utolsó fordulóban egy előre meg nem határozott, maximum 18 perces dalciklus vagy dalciklusrészlet tolmácsolása volt a feladat A versenyzőit választása Wolf-, Schumann-, Brahms-, Mahler-, illetve Gavrilin-kompozíciókra esett A nemzetkőzi zsűri — Forrai Miklós elnökletével — az 50 ezer forintos első díjat nem adta ki. Az egyenként 25 ezer forintos második díjat Ardó Máriának és Kovács Brigittának, a két darab 15 ezer forintos harmadik dijat Tóth Jánosnak és a szovjet Larisza Kurgyumovának, ' a két darab 10 ezer forintos különdíjat Benza Györgyinek és a román Lillana-Margareta Bizineche-nek ítélte. zönségnek. Az ünnepi vetítések a Chiovini Ferenc festőművészről készült filmmel emlékeztek az alföldi festészet tavaly elhunyt kiválóságára, majd az eddigi fesztiválokon legtöbb díjat nyert filmet, Kollányi Ágoston rendező Ének a vasról cimű alkotását — láthatta a megnyitó közönsége. Ezt követően megkezdődtek a bemutatók, s a szerda "sttg zajló versenyvetítéseken 78 alkotás kerül a nézők elé, A Magvar Filmgyártó Vállalat 35, a Magyar Televízió 25 rövidfilmmel szerepel. A fesztivál közönsége ezúttal találkozik viselőinek részvételével. Eredményhirdetésre csütörtökön kerül sor. (MTI) A zenei VI Nem az amúgvis szaporodó ülések számának növelésére. hanem döntéseik alaposabb előkészítésére 15 taFakitermelő-verseny Nemzetközi fakitermelő- ország és a Szovjetunió verseny kezdődött kedden a — legjobb motorfűrészKeszthely melletti Gyenes- kezelőit Soós Gábor, meződláson. Á nem hivatalos Eu- gazdasági és élelmezésügyi répa-bajnokságon induló 12 államtitkár köszöntötte. Vaország — Bulgária. Cseh- lamennyj nemzet színeit hászlovákla. Dánia, Finnország, romtagú csapat képviseli. A Jugoszlávia, Lengyelország, magyar együttesben Kollár Magyarország, NDK, Nor- István. Molnár Miklós. és végia, Románia, Svéd- Palkovics Antal szerepel. Idén js szerte az országban gazdag programmal emlékeznek meg október elsejéről, a zenei világnapról, amelyet az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa — a szocialista országok képviselőinek ajánlását elfogadva — 1975-ben avatott a muzsika ünnepévé. A zenei világnap alapeszméje az, hogy mivel a zene mondanivalóját, üzenetét szerte a világon, mindenki megérti, a muzsika a béke ügyét, a népiek barátságának gondolatát szolgálja. Ennek jegyében tartják a Zeneakadémián a müncheni Baryton-trió hangversenyét, amelyen a 250 évvel ezelőtt született Joseph Haydn kompozíciói kapnak helyet. A koncerten Somfai László zenetörténész méltatja a nap jelentőségét. A zenei világnap alkalmából hangversenyt rendeznek többek között a nyíregyházi Vasvári Pál Gimnáziumban, ahol Durkó Zsolt zeneszerző mond ünnepi köszöntőt, a szekszárdi Babits Mihály Művelődési Központban, a kecskeméti Nagytemplomban. Másnap, október 2-án koncertnek ad otthont a budafoki úttörő, ifjúsági és művelődési központ, ahol Láng István zeneszerző szól az ünnep jelentőségéről, a pécsi Leövey Klára Gimnázium, a gödöllői Városi-járásri művelődési központ, ahol Lendvay Kamilló zeneszerző emlékezik meg az eseményről, a kaposvári Munkácsy gimnázium, október 9-én pedig a bajai Türr István Sportcsarnok. ahol Bozay Attila zeneszerző beszél. A zenei világnap alkalmából kerül sor október 3-án a Kodály Zoltán népzenei találkozó gálaműsorára a zalaegerszegi városi művelődési központban, ahol dr. Koplár Lajos megyei tanácselnök-helyettes mond ünnepi köszöntőt. A hangversenyeken a hazai kórusélet legismertebb együttesei lépnek fel, olyan énekkarok, amelyek különböző hazai és nemzetközi* fórumokon már szép sikert arattak. Igor Sztravinszkij, Kodály Zoltán és Karol Szymanowski születésének századik évfordulója alkalmából ünnepi hangversenyt rendez ma, szerdán este 7 órai kezdettel a városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a Magyar Zeneművészek Szövetségének dél-magyarországi csoportja, a zeneművészeti főiskola Lenin krt. 79. sz. alatti épületében. A zenei világnapnak tisztelgő műsorban természetesen Kodály, Sztravinszkil és Szymanowski művei szerepelnek, bevezetőt mond: Gönczi László zenetörténész.