Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-26 / 226. szám

Vasárnap, 1982. szeptember 26. 5 Népi iparművészek találkozója Október 2-től területi kiállítás A szakszervezetek amatőr népi iparművészeinek talál­kozóját rendezték meg teg­nap, szombaton Szegeden, a Juhász Gyula Művelődési Központban. A Dunaújvá­rosban tavasszal megtartan­dó IV. Országos Amatőr Népművészeti Kiállítás te­rületi bemutatójára Békés és Csongrád megyéből — szak­körök kollektív és egyéni munkáinak formájában — érkezett, összesen 420 pálya­munka készítői közül mint­egy száz meghívottnak a Népművelési Intézet, a Mó­ra Ferenc Múzeum é a Fő­városi Művelődési Ház a zsűriben résztvett illetékese tartott szakmai tájékoztatót. Hímzések, kézimunkák — elsősorban hódmezővásárhe­lyi, békési és kalocsai min­ták —. fafaragások. faze­kasmunkák és népi játé­kok jelentik a szakszerve­zetben tevékenykedő népi iparművészek alkotásainak zömét, amely az amatőr­mozgalom sajátos, eddig talán kellőképpen figyelem­be nem vett ágát képvise­lik. Az országos kiállítás te­rületi bemutatóját október 2-án nyitják meg, ugyan­csak a Juhász Gyula Mű­velődési Központban, ahol október 17-ig nanonta dél­előtt 10 és este 6 óra között tekinthetik meg az érdeklő­dők a legjobb műveket. Az egyes szakkörök öt, az egyé­ni pályázók három alkotá­sukkal indulhattak, ezek közül választotta ki tegnap a zsűri azokat a népi ipar­művészeti munkákat ame­lyek a Dél-Alföld népmű­vészetének amatőrök által képviselt, Izgalmasan erede­ti színeit reprezentálják előbb a szegedi, majd pedig az országos kiállításon. üvaféüfm@p$ég Szombaton Budapesten, a II. kerületi Dimitrov úti általános iskola ünnepélyes körülmények között felvette Georgi Dimitrovnak, a bol-' gár nemzetközi munkás­mozgalom száz éve szüle­tett, kiemelkedő alakjának nevét. Az ünnepségen — amelyen megjelent Hanga Mária művelődési miniszter­Szívgyógyászok tapasztalatcseréje Űjra Magyarországra láto­gat az amerikai szívgyógyász társaság vándor fakultása, amely időnként a világ or­szágaiban előadásokon is­merteti a szívgyógyászat leg­újabb eredményeit, mai problémait. Legutóbb 1979­ben, azelőtt 1975-ben tartot­tak előadásokat hazánkban e társaság képviselői. A tár­saság 51. vándorfakultását Eliot Corday, a Los Ange­les-i egyetem professzora ve­zeti. A tudósok e csoportja október 1. és 6. között az Országos Kardiológiai Inté­zet és a Balatonfüredi Álla­mi Kórház szakorvosaival cseréli ki tapasztalatait, majd a Magyar Tudomá­nyos Akadémia veszprémi bizottságának székházában tart előadássorozatot. Itt a kétnapos tudományos ülésen — miként a kardiológiai in­tézetben elmondták — a ma­gyar szívgyógyászokkal meg­vitatják a koszorúér-sebé­szet eredményeit, a koszorú­ér-betegséget okozó rizikó­faktorok — kockázati ténye­zők — befolyásolásának le­hetőségeit. (MTI) Nyolcan a döntőben A nemzetközi Kodály—Er­kel énekverseny ária kategó­riájában pénteken a késő esti órákban befejeződtek a középdöntők. A tizenhét énekes közül a zsűri dönté­se alapján nyolcan verse­nyezhetnek az utolsó fordu­lóban. A döntőbe jutott Ar­dó Mária (Magyarország), Milü Dülgerova-Krasznyiko­va (Bulgária), Jiro Futagami (Japán), Dan Georgescu (Ro­mánia), Xiaoping Hu (Kína), Irina Milkjavicsute (Szovjet­unió), Vitalij Tarascsenko (Szovjetunió) és Yan-Guing tven (Kína). Érdekessége a versenynek, hogy a döntő­ben szereplő mindhárom férfiénekes tenorista. A döntőt szeptember 28­án, kedden este fél 8-kor rendezik meg az Erkel Szín­házban: a fiatal művészek díszletek között, jelmezben — az Operaház művészeinek és zenekarának közreműkö­désével — adnak elő jelene­teket Rossini, Verdi és Puc­cini operáiból. postaláda társszerzőnk az olvasó helyettes, s ott. voltak a kül­ügyminisztérium. a kerületi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői is — Boncso Mitev, a Bolgár Nép­köztársaság budapesti nagy­követe mondott beszédet, majd leleplezte az iskola fa­lán a .nagykövetség ajándé­kaként elhelyezett, dombor­művet. (MTI) oka, hogy csúcsidőben sem csuklós buszt indítanak? Kohajda Péter, mielőtt a Postaládának írt volna, már jelentette a petőfitelepi Gyé­mánt utca és Csap utca sar­ki, valamint a 11-es szá­mú ház előtti lámpa hibá­ját a DÉMASZ 14-022-es te­lefonszámán. Személyesen is járt az Északi kirendeltsé­gen — eredménytelenül. Közzétesszük hát a beje­lentést. Sok a veréb a Fésű utca 1/B előtti fán — írja Gebei Tiborné —, s nyilván irtá­nő és két, fehér köpenyes suk útját-módját szeretné férfi dulakodását. A szem- megtudakolni. Nem szeret­tanúkat kéri az eset szen- nénk levéllavinát elindíta­vedő alanya, hogy Bordány, ni .ezért diplomatikusan Seregélyes dűlő 9. szám alá nem foglalunk állást a kér­Pálházy Éva Budapesten Anyag, és Arhivatal köz- címzett levélben jelentkez- désben, csupán közreadjuk él, de rendszeres olvasója leményeit természetesen zenek, az ügy tisztázását se- az észrevételt, lehet lapunknak, mert már minden esetben közlik a na- gítendő. jjem lehet biztonságosan nem először mond véle­ményt a Postaládában köz­zétett észrevételekről. Most a tanácsháza toronyórájának kongatásáról fejti ki — egyetértő, helyeslő — né­zetét, azt írván: „én örül­nék, ha hallanám! Sajnos, csupán a maguk itt Budapesten olyan nagy hallgatóit, nézőit Ha egy üzlet egyszer meg­indul — tartja a szólás­mondás, a Posta .ádánkba „be­dobott" levelekből is az de­rül ki, hogy egy-egy téma akár heteken át is foglal­koztatja olvasóinkat. Ezen a héten jó néhány, - koráb­bi írásaink és más lapok cikkei visszhangjaként író­dott levél gyűlt össze, ezek­ből válogattunk először. És kivételesen nem a Válaszol az illetékes fejezetben ad­Juk közre egy, az egészség­ügyben igazán illetékes vá- ban áll. Illetve éppen, hogy után fél kettő és kettő kö­laszát, mejt a témához — csak áll — egy olvasói kér- zött az üjszegedi Liget ven­mely, m'nt olvashatták és dést tartalmazó levél is kap- déglő előtt többen látták egy olvasni fogják, az utcán sor- csolódik. Visszhang pilapok, amelyeknek és persze a rádiónak, a tele­víziónak is jogában áll, hogy az árak várható ala­kulásáról, a tervezett in­tézkedésekről a szakterület nénk, ha a történtek ismerőit megkérdezzék, s t0. napját és óráját, olvasóit, tájékoz­A mai Postaláda szerkesz- kihajtani a József Attila sü­tőjének is volna egy ké­rése, dr. Tóth Károlynéhoz, aki lakáscíméből csak az ut­canevet írta meg. Szeret­M pon­vala­mint a házszámot is tudat­ná velünk, hogy segíthes­sünk. Kotlár Sándorné a Blaha Lujza utcából a Volánnak címezte kérdését: tudják-e a zaj! Bizony, jobban meg tassák. Ha rádióműsorokat kellene becsülniük a sze- ismételnénk, lapunk na­gedieknek Magyarország leg- ponta egy-egy vastag könyv­szebb terét és városházát". , . . , .., , ... , Egy félfüllel hallott rá- kent kerulne olvasomk ke" dióműsor foglalkoztatja z^be • • • Schmidt József öttömösi le- Az Esti Hírlap egy au­vélírónkat. Azt hallotta, gusztus 23-án megjelent, hogy a növényvédő szerek szegedi témájú cikkéhez foltsága miatt, gyakran le­áremelésére jövőre sor ke- kapcsolódik dr. Veress Sán- maradnak az utasok? Mi az rül. Olvasónk az adást kö- dor levele. A cikkíró a Sze­vető napokban várta, hogy geden gyakran érezhető­majd lapunk is közzéteszi a hagymaszag miatt fintor­hírt. de persze hiába keres- gott. Levélírónk is. Mit te a közleményt. (Gondol- mondjunk? Ennél a hagy­juk, nagyon azért nem bán- maszagnál ártalmasabb kör­ta ...) Levélírónk úgy véli, nyezetszennyező jelenségek­ről is lévén tudomásunk, először inkább azok ellen szeretnénk hadba szállni. gárútra a Kecskeméti és a Debreceni utcából, mert a sövény a villamost, a fasor pedig az úttesten haladó járműveket takarja — írja Nagy Ferenc. A magunk vé­leményét egy kérdésben szeretnénk megfogalmazni: ugye, nem kívánja ' olva­sónk, hogy a gyalogosokat a villamostól védő sövényt és « gyönyörű fasort kivág­. , .... . ják? Remélhetőleg a for­a forgalomirányítók es szer- galomtechniku3ok tudnak vezok hogy a 71-es au o- megoldast ajániani... buszról, a szolo kocsik zsu- " összeállította: Pálfy Katalin elhallgattuk az információt, pedig nem erről van szó. Az árváltozásokat, az Országos Ártalmas zajok A legszebb zene is zajjá Ide kívánkozik Hun Géza válhat, ha túl hangos (az erő- Roosevelt téri olvasónk le­sítése... így vélték azok a vele. A környék lakóinak levélírók, akik korábban a pihenését több közeli szóra­Diófa vendéglőből áradó kozóhely diszkózenéje, s a muzsika miatt fogtak tol- hazafelé tartó vendégek lÓT­lat, s őket támogatja Csúcs mája zavarja. Az Égő András, Gyapjas Pál utca Arany, az Építők és a ken­28. szám alatt lakó olva- deripariak klubja, a hajó­sónk is, mondván, nem bár és korábban a diszkó­csupán este 10 és reggel 6 hajó mellé újabban a Tisza óra között számít csendhá- Gyöngye is felzárkózott: a borításnak a mások nyu- Tisza vize úgy látszik, il­Gyermekjátékok Édesapám talán soha nem vett tűt a kezébe gombíelvarrásra, stoppo­lásrá, de vagy két tucat bábfigurát varrt nekünk. galmát zavaró zajkeltés, ha­nem nappal iá Kiegészítését köszönjük. I letve hallatszik, túlontúl vi­szi a hangot, főként a pi­henésre szánt órákban. Még egyszer a sorban állásról... „A téma az utcán sor- egészséges gyermekek ban áll" címmel megjelent nak várakozni, hanem fog­be­ezt Iskoiajnbilenm Sopronban Sopronban egyhetes jubi­leumi ünnepségsorozat kez­dődött szombaton a Berzse­nyi Dániel Gimnázium fenn­állásának 425. évfordulója alkalmából. Az ünnepségso­rozat a Mikola Sándor or­szágos fizikaversennyel vet­te kezdetét Ez ma, vasár­nap fejeződik be, majd sor kerül a korábbi hasonló ver­senyek díjazottjainak talál­kozójára, és megkoszorúz­zák Mikola Sándor emlék­tábláját. A több mint 400 éves ok­tatási intézmény megalapí­tása óta a magyar nyelv ápolója, terjesztője volt. A mat gimnázium elődje, az evangélikus líceum évszáza­dokon át kulturális, s oktatási centrum volt a Dunántúlon: tudóSok, híres nyelvészek, történelmi személyiségek ta­nultak, oktattak falai között. Növendéke volt Berzsenyi Dánlel is, akinek nevét 1948­ban vette fel1 az iskola. Az egyhetes program so­rán iskolatörténeti kiállítás nyílik, ünnepi hangver­senyt, megemlékezéseket, ta­lálkozókat rendeznek. Jubi­leumi diákköri ülés is lesz, amelynek témája: Berzsenyi és kora. A 425. évforduló programját neves személyi­ségekből alakult emlékbi­zottság készítette elő, amely tiszteletbeli tagjaivá válasz­totta Berzsenyi Dániel há­rom élő dédunokáját. glosszánkra két „visszhang" is érkezett. Az egyik írója. Nagy István azt kérdi, mi­kor lesz már végre kész a Debreceni utcai orvosi ren­delő, hogy a felsővárosiak­nak ne kelljen a petőfitele­pi rendelőbe menniük. A kérdésre választ talál le­vélírónk — sajnos, nem megnyugtatót — dr. Csergő Tibornak, a városi tanács vb egészségügyi osztálya ve­zetőjének itt következő le­velében. „A Délmagyarország 1982. szeptember 14-i számában A téma az utcán sorban áll címmel írás jelent meg, melyben egészségügyi hely­zetünk szervezetlenségét marasztalják el. Az írás­ban foglaltakkal egyetér­tünk, megjelenésének örü­lünk, mert legalább alkal­munk nyílik, hogy amit ed­dig nem kérdeztek meg, azt most elmondjuk, remélve, hogy a Délmagyarország közre is adja. Sem a cikkíró, sem a Tisztelt Olvasók ne gondol­ják. .hogy az egészségügy mint a cikkből is olvasha­tegek is, hogy miért, kívánjuk elmondani. Rókus városrész két mun­kahelyes orvosi rendelője esetében 1979-ben indult a beruházás, befejezésének ha­tárideje 1981 volt. A DÉLÉP többszöri határidő-módosítás (1981, 1982, 1982 " február) után a város vezetői előtt fogadalmat tett írásban, hogy ez évben a gyermek­gyógyászati rendelőt átad­ja. Nem adja át, mert még hozzá sem kezdett. Véle­ményünk, hogy egy meg­alapozott szerződéshez az is hozzátartozik, hogy be keli tartani. Hadd utaljunk a cikk címére, kissé módo­sítva „a téma az utcán épp hogy áll" és ez vonatkozik a Debreceni utcai hét mun­kahelyes megkezdett orvo­si rendelőre is, melynek fa­lai már állnak ugyan, de vajon meddig, ha ennek is az átadási határideje 1980 volt... Az egészségügy irányítói több-kevesebb sikerrel — dolgozói, irányítói örülnek, és nyugodtan alszanak; mert bór most jó időben állnak sorban, de arra is gondolni­uk kell, hogy nemsokára hű­tő- kevés sikerrel — pró­bálják áthidalni ezeket a nehézségeket. A kérdés csak az, muszáj ezt így, és az egészségügy szervezetlensé­vös lesz. Akkor nemcsak geként számon kérni?" Kérdések és kérések özv. Návai Lászlóné azt formációs irodáját. (Lapunk kérdi, miképp juthatna — immár nyugdíjasként — be­dolgozói munkához. Azt ta­nácsoljuk, keresse fel a vá­rosi tanács munkaügyi in­szeptember 22-i számában részletesen ismertettük az új szolgáltató iroda lehető­ségeit.) Szeptember 19-én, dél­leporelló mese-csörgő, könyv. Az évek múltával követ­ték őket a lendkerekes au­tók, babák, macik, társas­játékok. Édesanyám még a mat tanítgathatnám, baba bölcsömet is eltette, volt háziállatos, de Szépen, gondosan felöltozr- állatos sem. És így tette első Klári babámat, dorolt ki apránként egy Varsóból cipelt óriás ból a barna alsó mackót, egy berlini tigris­sel és egy házilag varrt négerbabával együtt. A mesekönyvek is rendben vártak új gazdájukra san íaragott Szekrényben. Ha néha-néha kezünkbe akadt egy régi játék, jó­kat nevettünk az emlék­ként felidézett torténete­ken. A félig kopasz Klá­rit egy könnyed pillana­tunkban fosztottuk meg a szőke hajkoronájának egy részétől, azután tettünktől megrémülve, abbahagytuk a fodrászmunkát. Minden iskolakezdéskor csatáz­tunk — kellett a hely a könyveknek. Hol édes­anyám pakolta ki a játé­kokat és mi védtük, har­coltunk a fiók minden da­rabjáért; hol pedig mi akartunk egy meggondo­latlan pillanatunkban túl­adni gyermekkorunk e megmaradt részén. Végül is, egy pár darabon kí­vül, mely rokon gyerme­kekhez, jó kezekbe ván­dorolt, nagvrészük meg is maradt. Édesanyám de sokszor is mondogatta: majd jó lesz ez az uno­káknak ! Mi csiklandósan nevettünk a gondolaton, hiszen mi is alig léptünk ki a gyerekcipőből. Ne­héz volt Anyut nagyma­mának elképzelni. — Addigra maid lesz­nek szebbek, jobbak, nesebbek — válaszoltuk — nem kell ez majd ne­kik. Felnőttünk. És annak rendje-módja szerint jöt­Én anya, mégiscsak tek az unokák. Anyu pedig Nagymama lett! Ahogy eszmélt kislá­nyom — mint más gyer­Édesanyám fából, rongy- meknek —, mi is vettük ból, cérhából ezermester- — volna — a korának kedte össze elképzelésein- megfelelő játékokat. Csöv­ket. Kamaszkorunkban, gőre fájt a szívünk elö­bármerre is jártunk háti- ször. Nincs. Lehet, hogy zsákkal a világhan, ha- csak Szegeden ninc6, hi­zatértünkkor mindig lapult szen messze van Buda­egy-egy plüss állatka a pesttől. Bár egyáltalán csomag alján. Aztán pe- nem voltunk meggyőződve, dig, ahogy nőttünk, úgy hogy a csörgőket Buda­kerültek sorba a dióbarna pesten gyártják. De ott szekrény alsó fiókjába, sem volt Volt azonban a Hátulra a pici bababútor, piacon és Jugoszláviában egy-két különösen nagyon — drágán és dinárért. Ne­szeretett csipogó baba, héz egy pici babakéznek, és sérti a babaujjat. Azután szöveg nélküli leporellót szerettünk vol­na, melynek segítségével beszélni tanuló kislányo­Nem vad­van­ab­szek­rényfiókból a mi — húsz éve őrzött, sok viszontag­ságot látott — játéksere­günk. A facsörgő, mely­re egykor valaki fehér fes­nagy marná tól^ örökölt, dú- tékkel egy libát festett, a Klári baba, a plüss ma­ci, a négerke; és egy-két év múlva biztosan követi majd őket a többi is A 6árga létrás piros tűzol­tóautó, melynek létrájá­nál az öcsém váltig ál­lította, hogy Ő tűzoltóautó­vezető lesz; a társasjáté­kok, melyek felett oly so­kat elvitatkoztunk. Szívből örülök nemcsak a régi játékok, hanem a kislányom öröme láttán is. Jókat mesélünk a régi mesekönyvekből, többször is végiglapozunk egy-egy régi haitogatóst. Valahogy jobban szereti a kislányom ezeket a szépen megraj­zolt. színezett, formált mesekönyveket. mint a nagy nehézségek árán be­szerzett újakat. Nem. nem giccsesek azok a régi me­sekönyvek. bár gyermeteg a, szövegük olvkor-olvkor De hát, istenem! Miért bai az, ha föl lehet ismerni a harcias kakast, a té­velygő mozdonvt vagy Tündér Ilonát. Már ke­resgetem azt a helvet, aho­vá én Is eltehetem pi­henni egv pár évre, évti­zedre a cvermekkor e so­kat próbált darabjait — szí- egy jó mély szekrényzug ba ... Hátha nekem ls lesz­nek unokáim! Szerencsésné Bessenyei Éva

Next

/
Thumbnails
Contents