Délmagyarország, 1982. szeptember (72. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-18 / 219. szám

10 Szombat, 1982. szeptember 32. TANULJUNK NYELVEKET A szakmunkásképzőben angol nyelvre oktatják a pincértanulókat. A leendő főurak és föúrnök morognak: — Minek az nekünk? A tanerő érveket keres: — Hát azért, hogy ha bejön egy külföldi az étterembe, meg tudjátok tőle kérdezni, mit akar rendelni. — Minek? Magyarul tudunk, 'cwzt a magyaroktól sem szoktuk megkérdezni. ELSŐ A BETEG A főorvosi szobához alig lehet közelmenni, annyian ülnek előtte. Jó órája kellett volna kezdődnie a rendelésnek. Nézőpontok — Értekezlet van — suttogják a jólértesültek. Az időszakos gépjárművezetői alkalmassági vizsgálathoz való kartont szeretném elkérni, mert most éppen a 'másik rendelőhöz tartozik a lakóhelyem. Végre fölbukkan a nővér, elrebegem, mit akarok, eltűnik a féhér ajtó mögött Fél óra múlva utána megyek, megtalálta-e már. Föl van háborodva: — Mit türelmetlenkedik? Szóba sem állnánk magával, míg vége nincs a rendelésnek. Szerencséje, hogy nincs itt a főorvos űr, értekezlet van. Kifelé jövök a várakozó több tucat rezignált beteg között, s még mindig hallom a mél tatlankodását: — Maga egészséges ember, nálunk pedig elsők a betegek! DÉVA VARA A plénumon panaszkodik a tanácselnök: az a néhány munkás, akiket a vállalat otthagyott az építkezésen, egész nap a kocsmában ül. Közben meg kidőlt a közfal, amit korábban építettek. A falu közvéleménye mélységesen föl van háborodva. Az építők igazgatója hidegvérrel reagál: — Ha kidőlt, majd fölépítjük újra. Ha nem kötnének mindent a közvélemény orrára, nem háborognának. T. t. Déry szegedi kapcsolataihoz ^óóJ \AJsi A

XVI. századi oszmán-török történetírók ' közt kevés akad. akik a történeti igazságot tartották szem előtt, mikor a magyarság viselt dolgairól számoltak be. Érthető, hiszen a szultán udvarában az uralkodó kegyét keresték, a félhold dicsőségét kidomborítva, hivatalok elnyerése érdekében. Ezek közé tartozott a Tarih-i Üngürüsz (A magyarok története) szerzője. Mohmtid Terdzsüman. ki mint magáról írja. bevezetőjében, a világ uianak. az összesek legyőzhetetlen jének. Szolimán szultánnak szegény, nyomorult szolgája. elhatározta, hogy egy. a Székesfehérvár elfoglalásakor (1543) kezébe került latin nyelvű könyvet (krónikát), mint udvari tcxTnács. törökre fordít. Cél. ja, hogy elmondhassa urának, hogyan virágzott föl Üngürüsz tartomány, a régi időktől fogva mi modor, lett a neve Üngürüsz (Madzsarisztán =, Magyarország) Budin nevű fővárosát miért nevezték annak, kik voltak a kirá'lyaik egymás után. mikor és kik ellen harcoltak, mennyi ideig orr.'kod lak. s hogyan töltötték életüket... A művet, mely az 1550-es években íródhatott, háromszáz ev multán Vámbéry Ármin fedezte föl. s hozta haza Magyarországra. Az írásmű keleti irodalmi alkotás, valamiféle hősi eposz, prózában írva. verses költői részekkel tűzdelve. Egy ún. „deszton". amelyet ,.ozan"-ok. (megfelel a magyar regősüknek), népi elbeszélők terjesztettek. Mahmud azonban gyengén tudott latinul, az említett kódexen kívül valószínűleg más forrásműveket is fölhasznált, a versekat is többnyire maga költhette. Munkájának mindjárt az elején fölbukkan a csodaszarvas legenda. Hunor e» Magor. Attila, majd István király alakja is. Keveset ír Mátyás királyról (!). elmondja a magyarok történetét a mohácsi vészig természetesen túlzásokkal. s tévedésekkel, amikre azonban többen is — többek közt maca Buden-z József is — rámutattak az idők folyamán. A Tarih-i üngüriisz-rtek azonban, nem bes/cive nyelvtörténeti és turkológiai jelentőségéről. mint os örténeti forrásnak az értéke feltétlen!! becses számunkra. A nní ir.osl került először magvtír fordításban az olvasók elé. Mjelőtr idéznénk helyi vonatkozásait. szóljunk néhánv szót szerzőiéről, akiről a legújabb kutatások szerint kiderült, hogv bajor nemesi családból származott. Psssauban született 1510-ben. 1526 ban még TT. Lajos királv apród >a volt s Mohács után került a törökök fogságába Elvégéivé a s-eráiiskolnt, csakhamar béc -w'd aaa lelt. s haláláig. 1575-ig a porta szolgálatában állott. mint udvari tolmács, s részt • SígftdlTV Szeged neve. eredeti vsznuin-uxruk U'assal. vett különböző diplomáciai küldetésekben is. A szerző három helyen is. SZEGEDIN névvel szerepelteti városunkat. 175.: ...Rövid időn belül közel háromszázezer katona gyűlt össze. Árpád szerdár és a hat kapudán elhagyva a síkságot Csopolug (Szvatopluk!) király ellen indultak. Tovább haladva átkeltek a Tisza folyón, és a SZEGEDIN never. ismert helyhez érkeztek ahol letáboroztak. Az abban a tartományban lakó nép közül azonban senkinek sem okoztak kárt és senkit sem bántottak Mihelyt SZEGEDIN városába értek, hírét vette ennek Csopolug király is. Ennek a hírnek a hallatára azonban nagyon megharagudott és elkomorodott... stb. 177.: ...Amikor a király a levelet, (Árpád üzenetét Cs. Gy.) elolvasta, hirtelen haragra gyúlt, darabokra tépte és parancsot adott, hogy a sereg azonnal induljon el. Nagy haragjában a követei is különféle sérelmekkel illette, azlan maga is átkelt a Tuna folyón, és megindult Árpad fővezér ellen... Árpad azonnal előkészítette összes harci felszerelését még ott SZEGEDIN térségében, kibontotta zászlait. felkerekedett és elindult arról a helyről. Néhány nap menettávolságnyira egy helyen szembekerült a királlyal, ahol a király a Duna partján táborozott . .. stb , Aztán következik a két sereg hatalmas csatája. Maga Csopolug király is a Duna folyóba fulladt. A legérdekesebb azonban a következő idézet, már a tatárjárás idejéből. 230—91.: ... Batusz A kdur (=Batu) kán is folytatta útját, és SZEGEDIN mellett tábort ütött. Kaikan is odaért, és találkozott a nagy kánnal. Tanácsot tartottak, és a háborús helyzetről a következő levelel írták a királynak: ..Te aki Üngürüsz uralkodója. Bejla vagy. vedd tudomásul, hogy valiásod es hited hamis A királyságra nem vagy méltó. A paoisahsag engem illet. Két oadixáh nem létezhet. Ha azt akarod. hogv a kardtól megmenekülj. küsj kötelet a nyakadra, gvere es vedd fe! a vallásunkat, légv a szolgám, és én neked viszszaadom országodat. De ha azt mondod, hogy nem. időben készüli fel. mert íme én ellened indultam. Ne mondd aztán hogy ezt nem tudtad!" Idézete: nkből kitűnik, szokatlan történeti leírásokat kapunk, mint — teszem azt az alpári csata leírása Anonymusnál —, amelyekhez eddig szokva voltunk De hát. a cél. amint bevezetőnkben )s foglalkoztunk ezzel, az volt. hogv a derék tolmács (arabuJ—Terdzsüman) hosszú életet kívánva, inkább megszépíteni akarta sahjának minden napját, mintsem elfogulatlanul történeti hűségre törekedjék... Foglalkozzunk inkább — számunkra a legfontosabbró] — városunknak a XVI. században használt elnevezésével. Világos, hogy a honfoglalási események tárgyalásánál Mahmud. mint helymeghatározást használja a SZEGEDIN ^„városnevet", úgy. ahogyan azt a korabeli térképábrázolásokon találta. Nem akarunk «tt most belebonyolódni a város neve eredetének magyarázatába. Nyelvészeink döntsenek. A latin Segedinum csonkításával a szlávok tói vették-e át a törökök, s tofüi- talán a németek a még ma is használatos Szegedin elnevezést? Lázár deák térképábrázolásán Segédein nevet találunk (1528). Maid sorrendben következnek (a Cartografia Hungarica alapján!): Segedinum (1567). Seged-Segedinu (1579). Segéd (1585). ettől kezdve így szerepel egészen az 1689-es ábrázolásig (Nicola<, Sanson francia királyi térképész munkája). A XVIII: században leggyakoribb a Szegedin városnévhasználat. Mint érdekességet, megemlíthetjük, miszerint egy névtelen török szerző 1740ben írott munkájában (Madzsar Tarihi=magyar történet) Szeged nevet használ, más oldalon pedig Sziged várát említi. Egyelőre most ennyit. A ..Magyar Hírmondó" szerkesztősége mindenesetre igen hasznos szolgálatot tett. hogv az idei könvvnupon magyar fordításban nemcsak a kutatók, de a közönség számára is közrebocsátott két török történeti munkát. CSONGOR GYŐZŐ D

éry Tiborról (1894—1977), a huszadik századi magyar irodalom néhány éve elhunyt jeles alakjáról régóta ismeretes, hogy — ha lazán és áttételesen is — kapcsolódott Szegedhez. Édesapja, Déry Károly (1843—1919) itt született, a család apai ága 1786-tól itt élt. Sőt tulajdonképpen a Déry név is szegedi „szerzemény"; írónk nagyapja, Deutsch Adolf ' 1848. július 29-én szegedi lakosként magyarosította nevét Déryre. (A Löw Immánuel kezétől származó „személyazonossági bizonyítványt", amely ezt igazolja. Ungvári Tamás közzé is tette Déryről írott kismonográfiájában.) Magának az írónak a várossal való kapcsolatait azonbn lényegében még homály fedi. Az irodalomtörténet csak két szegedi látogatásáról tud. Egyszer. 1949. áprils 3-án irodalmi esten szerepelt itt. egyszer pedig, már élete vége felé. Öriáscsecsemő című darabjának bemutatójára látogatott el. Ez utóbbi alkalommal fénykép is készült róla; az Í

'dős író a Paál István vezette •gyetemi színjátszók körében látható az előadás után. Budav Gvörgv fiatalkori levelezéséből most az is kiderül, egyéb kapcsolata is volt apja szülővárosával: egyik regényét itt akarta kiadatni. Levele, amelyből ez kitetszik, így hangzik: Igen tisztelt Buday úri Mint' hogv otthon felejtenem Magyar I.ászlú úr ön által beküldött rímét. választ viszont a mai napig sem kaptam, kénytelen vagyok öni felkérni, liog.v regényem elfogadását vagy el nem fogadását illetőleg (!) postafordultával értesítsenek, utóbbi esetben a kéziratot ajánlva, alanti címre hozzám juttassák. Tisztelettel Déry Tibor Palma de Mallorca 934. nov. 17. Terreno. C. de la Bonavona 84. Espana. (Címzés:) Buday György úrnak Hungria Szeged Z«rge-u. 19. III. Déry e levelének megértéséhez némi magvarázat szükséges. Mindenekelőtt válaszra vár az a kérdés: melyik regény kiadásáról van szó. melyik könyvét akarta Dérv Szegeden kiadatni? A válasz, sajnos nehéz: a Dérvreeénvek keletkezésének időrendiét megvizsgálva ugvanis két műre is egvenlő eséllvel gyanakodhatunk. Mind a Szemtől szembe című regény (más értelmezés szerint csak szorosan kapcsolódó novellafüzér). mind a Befejezetlen mondat első kötete 1934 őszén már kiadásra készen állott. Dérv ezt is. azt is mea akarta jelentetni. Azt azonban, hogv Magyar Lászlónak végül is melyiket' ajánlotta föl kiadásra, biztonságáéi eldönteni egyelőre nem lehet. De magyarázatra szorul az is. hogy kerülhetett kapcsolatba Déry Budav Györggyel, illetve Magyar Lászlóval. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy az író szegedi rokonsága közvetített. Déry Ernőné. a neves helvi művészetoártoló és műgyűjtő, akivel Dérv rokonságban állott, szívélyes, ió viszonyban volt Budayval: az akkor már neves fametsző neki is. Déry Ilonkának is készített ex libriseket. Déryné szólhatott tehát Dérynék, hogv vegve föl az érintkezést Budavval. aki akkor már — mint a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának vezetője és mozgatója — számos könvv megjelenésénél bábáskodott. Magyar László (1900—1971) az eseményekbe csak e ponton kapcsolódhatott be. A művészeti kollégium ugvanis — ritka kivételtől eltekintve — csak saját tagjainak műveit adta ki. sőt néhánv esetben még azok megielenletésére sem tudott vállalkozni. Budav tehát e helyzetben a kéziratot nyilván átirányította Magvar Lászlóhoz, akinek döntő szava volt a Magyar Téka kiadóvállalatnál. (E kéziratközvetítést annál inkább föltételezhetjük, mert nemcsak Dérv levele seitet ilyesmit, de tudjuk: Budav Kodolánvi János Feketevíz című regénvét is megpróbálta kiadatni Magvar Lászlóval — sajnos, azt is sikertelenül.) A terv. sajnos, csak terv maradt: Dérv regénve nem ielent meg Szegeden. A Szemtől szembe is. a Befejezetlen mondat első kötete is jó ideig kéziratban, asztalfiókban maradt. Magvar László döntésének okait. szempontjait nem ismeriük.. Annvi bizonyos: ez a kiváló újságíró, aki olv sokat tett Juhász Gyula érdekében, ez alkalommal nagv lehetőséget szalasztott el. Akár a Szemtől szembe, akár a Befejezetlen mondat ielent volna mea a Magvar Tékában a szerkesztői döntés irodalomtörténeti tett lett volna. Mindkét mű ugvanis (részben tematikája, részben színvonala okán) olvan színt képviselhetett volna a szegedi irodalmi könyvkiadásban, amilyen addig abból teljesen hiányzott. Dérv Tibor szegedi kapcsolatainak ígv is érdemes lenne utánanézni. LENGYEL ANDRIS Rómáról jut eszembe..." A Testaccio-domb és az angol temető T

estaccio azt jelenti, hogy cserépből épült domb. Vagyis ez egy mesterséges domb Rómában, mely a hajdani, 174-ben i. e. épült hajórakodónál összetört edények felhalmozódásából keletkezett. A 487 m hosszú és 60 m széles rakodót a cenzorok kiköveztették, fallal vették körül (a falak nagy része a domb mellett található három utca házai közt ma is látható) és lépcső vezetett, le a Tiberishez. Főleg amforákban szállították az árukat, olajat, gabonát. bort. Értékes márványtömböket. épületfát tároltak itt raktárakban. Fűszereket, papyrus-tekercseket lehetett adni. venni. A Testaccio-domb tehát a régi Róma nagyszerű folyami kereskedelméről árulkodik. A majdnem kizárólag Spanyolországból importált olajosamfórákon a kereskedő neve, dátuma, ellenőrzés jegye olvasható A korsók nagy része 140 és a III. század közepéről valók A késői római köztársaság szinte egész története benne van ebben a furcsa dombban, amely, sajnos, ki van téve titkos gyűjtők szenvedélyének, akik nem gohdolnak arra, hogy egy cserépdarab elvitelével pótolhatatlan kulturális örökség megkárosítói. A rakodó mellett van az igen jól konzervált, fehér márványborítású Caius Cestius-piramis, amelyről azt mondják, hogy Remus is itt van eltemetve Cestius konzul és néptribun mellé. 330 nap alatt építették, a rajta olvasható írás ezt is elmondja. A piramis szomszédságában van a nagyon romantikus, nem temető. hanem sírkert. Ígv írja le Genthon István könyvében: „Bent a városban, ha nem is a közepén, énekesmadarak százai dalolnak a rőt törzsű, gyantafényű pineák koronáiban. Ciprusok meredeznek az égre. mint fekete felkiáltójelek. A keskeny kerti út mohától zöld, mintha párás vízesés felé vinne, íriszek, óriás lila ciklámenek szegélyezik. Fehér ibolyák nyílnak, az örökzöld ciprusok törzsére kúszik. Az akantusz plasztikus levelei között százszorszépek szerénykednek. Jukkák gőgösen meresztik hegyes leveleiket. Itt benn azok feküsznek a buja vegetációba beleágyazva, akik hívságos játékaikat már elvégezték. Kinyitom a könyvet a fejemben, s egy sírra tolt könyökkel meg kell támasztanom homlokomat. Emlékszem-e még pontosan rá. a versre, a legszebbikre, amely lyel életemben összetalálkoztam. Felbotorkálok a torony tövébe, s ott állok a költő előtt. A bronzbetűkből mintha könny szivárogna: „Percy Bysshe Shelley." A sírt bukszus veszi körül. Két ciprus hajlik rá a kőlapra, balra akantuszok, sürögnek, s elválasztják a sírt Trelawny sírjától. A hű barát, itt, a költő mellett kereste végső nyugalmát. A síron olvasható sorokat Byron választotta. Van még másik két érdekes személy e temetőben eltemetve. nem annyira sajátmaguk miatt, mint. inkább körülményeik miatt érdekesek számunkra. Goethe fia 1830ban halt meg Rómában, e temetőben nyugossza örök álmát. Csak ilven felirattal kellett megelégednie: Goethe Filius (Goethe fia) és ezzel az utókor a közepes Goethe-leszármazottat már jellemezte, is. Goethenek egy „szellemi rokona" is itt nyugszik: Werther „Charlotta"-jának fia, (A. Kestner), aki szintén Rómában halt meg 1853-ban. Milveri kiszámíthatatlan a sors! Ugy akarta, hogy néhány lépésnyire örökre eevütt maradjon Goethe fiával. A temető másik végében szintén egy nagy angol költő nyugszik: Keats, akinek neve „a hullámokba van írva" — ez olvasható a sírján. TÍMÁRNÉ MAKKAR ERZSÉBET