Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

2 Csütörtök, 1982, augusztus 12: Nyári tanyák Régóta kutatják a közgaz- beg előttünk. Amit a libáért amikor rendbehoztuk a ta­ídárzok hogyan lehet köny- kapunk, kilónként talán 49 nyál. Elszaporodott itt min­nyen. gyorsan valutát keres- forintot, az a nyereség. Nem deníéle féreg, pocokméreg­ni. Mindig rájönnek. se akarom elkiabálni, de az öt- gel kezdük. Annyi biztos, könnyen, se gyorsan nem le. százból eddig csak hét pusz- nem üdülünk, este alig vár­het. de előfordul, hogy csak tuJc el. máshol állítólag sok- juk. hogy ágyba kerüljünk, le kell hajolni érte. Vannajc kai t.öbb. Igaz. ide rendsze- _ szeptemberben iskola. oiyan területeink, amelye- rtsen jár az állatorvos, és ;eSz a gyerekekkel? ken semmi más nem ter- nem tud olyat mondani. _ Akkor ]esz nekünk tneihető. csak valuta. amit mi meg ne fogadnánk. ök bemennek Egyre-másra hirdetik az Most tanuljuk ezt a szak­a a mara­eladó vagy bérbe vehető ta- mát. mi még nem merünk dun^krtten^'A "férjem dol­nyakat A legtöbb melle kirérfetezni. ?ozlk nappal egyedül odaírjak, hogy joszagtartas- _ Tépni se egyszerű. s/eK Ezt iesz nehéz ra alkalmas. A hirdetők és az utána járók legtöbbször nem tehénre, nem is disznó­ra gondolnak, hanem libára. AzJ értik ki belőle. hogy van a tanya mellett egv kis eőmiyék. ötszáz vagy ezer lúd is megél rajta. le­meg­— Tépni se egyszerű. — Tótkomlósról kaptuk a szokni libákat, onnan jöttek a té- ^ pőasszonyok is. és velük m»nd.,árt a tollas is. Megv Sokan vállalják mégis a ez olajozottan. panaszunk nvár- tanyaiságot. Aki vi­nem lehet semmire. szont nem vállalja, legtöbb­# szór irigvli őket. Ott a na»v pénz. csak ki kell nyúlni ér­+ — A munka? te. Van erre feleletük a kin­— Nem kell vekker az tieknek is: aki irigyli, csi­A hirdetések özönéből so- éb'fsztöhöz ötszáz liba igen nál a. kan arra következtetnek, hangos tud lenni. Hatkor Ha aprúra összeszámolunk hogy erősen múlik a tanya- már kinn van a legelőn, kü- mi,r.dent. oda lyukadunk ki. Világ. Aki viszont nem csu- löoben nem lehet elviselni, ennél egyszerűbben legföl­pán hirdetésekből és mások KuIai fúrattunk háromeze- tebo a retek hozhat valutát, mordogatásából ítél. hanem Azt hiszem. érdemes lenne megnézi közelről is. olyan rert no«v 10 VIZÜK íegven, t ^ - ÚÓ gonoolatokba bonyolódik be- kettőezer-hatszázat fizetünk le hogy nem megszűnik. a legelőért. Csináltunk egv csaK átalakul. Fönnállása na„y fóliasátrat. kibéleltük to^tóak'korír^ váll ká'ránypapírral, hogv nagy toz,K "> Tudva vagy tudatla- meleg ne legyen benne, eny­nul hazai fölvásárlók és nvi az egész. Etetni, itatni, külföldre kereskedők verik több gond nincsen vele. Ak­a változások taktusait. Le­het. hogy nem is gondolnak a tanyákra, mégis itt hall­ják meg leghamarabb a nó­tát És aki á városban hall­ja? Kapja magát, és kijön a tanyára. Nem egész évre. mert el­szokott már tőle, vagy soha nem szokta meg. Kiköltözik tavasz vegén, amikor már minoie jó az idő. és kinn marao október közepéig. A tanya történészei úgy tud­ják. régen is így volt. csak akkor korábban indultak. A liba azonban nem szeret fázni. , arp,íg kicsi. később keltetik tehát. Orosháza. Szentes és Fél­®&yhaza környékén libáztak leghamarabb. Domaszéken ez a munka még újdonság­nak számít. Lengyel Andrá­sé,? panelja éppen úgy föl­forr nyáron, mint a többi beton, kapták magukat, ta­nyát béreltek. Kiköltözött az egész família. Műszaki em­ber a férfi ő, bejár naponta dolgozni, néha haza-hazaug­rik, megnézni, kell-e szám­lát fizetni, a család többi tagia tanyai dolgozó. — Mennyi a bérlet? — Rózsát ültetett a gaz­da. azt kapáljuk, és perme­tezzük. ha kell. Hallani, hogy talán bánja, mert ál­lítólag hatvanezret is elkér­nek egy nyárra, de annyiért rni nem mertünk volna bele­vágni. Pénzünk nekünk nincsen, ha lett volna, talán ki se jöttünk volna. — Szeretnek kint lenni? — Van ennek előnye is. hátránya is. Annyi biztos, ha október 12-én leadjuk a libát. 13-án mar bent le­szünk. — Az előny nyilván a véíLZ. — Számolgatunk, remény­kedünk. de eddig csak a ki­atías a biztos. A liba árát aknor kell kifizetnünk, ami­kor leadjuk, ennélfogva 105 ezer forintnak helye van. •azt mi nem is látjuk. Itt azt rr?ná.iák. a tollat meg is eszi a liba amit a tépésért kapunk, azért takarmányt viszünk. — Nem jó. ha sajnáltat­jál: magukat, mert úgyse hi­szi el senki, hogy ráfizeté­sén dolgoznak. — Nyilván, a haszon le­kor dolgoztunk legtöbbet. tanulmányozni magát a há­lózatot. mert a példa má­sutt is kamatozhatna. A mottó az lehet, hogv min­dent kéz alá kell adni. a termelőnek, hogy a lehető legtöbb libát nevelhesse föl. Horváth Dezső Á színház vonzásában Sorok Varga Mátyás kiállításáról Amikor 1930-ban rákerült ünnepi hetek egyik leglátvá- Országos Széchényi Könyv* a pecsét Varga Mátyás dísz- nyosabb és leggazdagabb tár. Több mint fel évszaza­táriatát. lepervező-növendék diplo­máiára. már tudta, hogy el­só útja Szegedre vezet. Szcenika tanára, az építész­dos munkássága egyúttal a Varga Mátyás elsősorban magyar színháztörténet egv és mindenekelőtt a színház fejezete szellemi életünk és varazsaban él. A magyar művelődésünk pótolhatatlan bői lett színész, pedagógus, színpad művészé több mint doKumentuma. ma. d szegedi direktor. Kürti szaz díszlettervet mutatja Varga Mátyást sohasem pe. ezek alkotják a párat- elégítette fct pusztán a disz­lanui gazdag életpálya ge- lettervezői munka. Kiállítá­rincét. Mi jellemző ezekre a sán rézlearcokat. fa. és linó­vészet mélyvizébe. Varga gyakran képértékű tervek- metszeteket. monotipiikat. Mátyás hamar megtanult ve? Elsőkent a nézőcent- festményeket és kerámiákat r,/iassag: mintha állandóan ___ _ a nézőtér különböző székei­hivatás és szakma doyenje szemlélné az előadást, számára, amint végigkövet* lett. Kétéves intermezzo — úgy készíti terveit. Mindig neti az alkotói folyamat ki­a tér alaprajzából, arányai- t,e' esedését egy-egv színházi oól indítja elképzeléseit, megbízástól a téma építészként igyekszik műlejű C.yörgy hívta magával a pá­lyakezdő díszlettervezőt., s dopla be a szakma és a mű­úszni s kezdőből gyorsan él­versenyző. mester, majd a is bemutatott. Fölfedezés­szamba menő élmény a néző katonaság és főiskolai grafi­kai stúdium — után az or­szág első színháza. a buda- szinte pesti Nemzeti Színház szer­ződtette 1935-ben. Attól tíeidve több mint négy év- pasztalata segíti, hogy tizeden át, egész nyugdíja- tudjor alkalmazkodni zásá g díszletek százait ál­modta és rajzolta meg ott. több­metamorfózisáig. játszóteret formálni. Mes- Vörösmarty Csongor és Tün­tersegbeli tudása, óriási ta- déie 1946-os előadásának há­úgy rom ördögfiókája él tovább egy- a hatalmas kerámiaplaszti­mondanivalójához. kában: Illyés Dózsájának a rendezői élményét két kerámiaszobor­evbtn három darabhoz szített színpadképet, a egy mu tatalmához és Szegedi koncepcióhoz, hogy a stílű- ban is tettenérhetlük; ami­kor a Mózes díszleteivel fog­lalkozott. a benne élő Mó­ge között is mindig felis 1936 ban hívták a Szaoadtéri Játékok vezető sok számtalan' variációja, a szcenikusának. már az első rendezői felfogás sokfélesé­ké­já- merhető sajátos kézjegye. A ze.;-képet agyagban is kény­telen volt megfogalmazni; nos vitézhez, a Bizánchoz és mesevilágban éppúgy otthon Az ember tragédiájának sű­hz ember tragédiájához. A következő három évben. van. mint a szeceszió bur- ritrnényeit egv falat beborí­tó. méhsejtszerűen össze­faliképben is Shakespeare lánzó gazdagságában, a ku­egészen a Játékok ..első fel- b.zmus szűkszavú térszerve- kapcsolódó vonasának" végéig nyarait zésében. a rokokó részletfi- summázta: Szegeden tölötte. A felújítás nomságaiban. a vetítések S/.entivánéii álomjának me­böicsőringatói között is ott techrikai lehetőségeiben, az ssaiakiai űj életre kelnek | tataijuk — 1959-ben a Hu- előfüggönyök hangulatkeltő faliképben, nyitódarab alkalmazásában. egyszóval: ban. Uj fi!m A fekete paripa nvfcii László díszleteit ő készíti, s azóta is — egv év kivételével — mirdie kapott munkát Sze- művészetében. geden. Az utóbbi két évben gigkövetni a Szegedi Nemzeti Színház badiéri legfoglalkoztatottabb terve­kerámiaszobor­mindezek mellett a vizuális élmény megterve- hangulatos táiak rézlapba 'stnejr és megvalósításának karcolva, -portrék linóba Érdemes vé- ri( r.tve tűnő hangulatok a a Szegedi Sza- morotípiák virágcsokraiban. Valamennyi munka, lénye­Színes, szinkronizált ame- Igazából persze Caleb rikai film. Irta: Walter Far- Deschanelnek köszönhetően ley regénye nyomán Melissa jó ez a fihn. Néha már úgy Mathison, Jeanne Roscnberg, tűnik, hogy színes kamerá­William D. Wittliff. Kép: ját zavarják az emberek Calcb Deschanel. Zene: Car- mozgásának. mozgatásának mine Coppola. Rendezte: esendő részletei. És kitűrtő Carrol Ballard. Szereplők: Carmine Coppola plasztikus Kelly Reno, Mickey Rooney, filmzenéje is. Teri Garr. A kisfiú a hajótörésből • . . ., • szerencsésen megmenekül. es.,ef,y„.hajdan.í Villám, a csodáló segítségé­vei. (Minden kalandfilm alapvető receptje főhősének ha dra­maturgiai szempontból seké­lyes is — mert minden to­Egy gyermeksztár talalkozása a filmvásznon — gondolhatta a producer - kassáikért je- ^^Yüú, lenthet. A nosztalgia hulla- b ' main lovagolok, a már öre­gecske férfiúként is kölykös i „„,, vábbi mozzanat kitalálható allűröket mutogato Mickey az ^^ _ mégsem erde. mel súlyosabb kritikát. Az Rooney miatt mennek el a moziba. A fiatalabbak pedig Kelley Renoért, aki ebben a vállalkozik filmben egyszerre Robinson ^ Crusoe és csodazsoke. (A hajdani kereskedőknek ez a szó zengett a legszebben: kassza! Általában egy nevet is mondtak, a név a kasszir­nőé volt, a bevétel viszont az övék.) Carrol Ballard filmje Sze­író és a rendező csak any­ameny­nyit fölvállal: szórakoztatni akar egy igazándiból roman­tikus történettel. Sikerül ne­kik. Az a sok-sok szegedi gyerek, aki megnézi, meg­nézheti ezt a filmet, ugyan­így fog vélekedni. Egy gye­rekeknek készülő filmtől pe­dig hiba volna shakes­geden is kasszasiker lesz. peare-i fordulatokat, Shaw­Több okból. Szerepel benne ra jellemző szellemes párbe­egy gyönyörű paripa, ponto- szédeket várni. Ne is tegyük, sabban szólva nem is pari- Nyugodjunk meg abban, pa, mert ez a szó annyit je- hogy az igazi nagy eredmé­le-nt: herélt ló. (Ezt csak nyéket a profizmus produ­azért bocsájtom előre, mert kálja. A közönségsikerre miután lóversenyről is szó számítható filmek ügyében lesz, pontatlansággal vádol- is. hatnának a turfszakértők.) És a ló a legszebb jószág Az emberrel legjobban t össze­forrott. az ember szavát ér­tő és megértő állat. Nem olvastam Walter Farley regényét. De arra gondolok, hogy már az is if­jak és idősebbek könny­zacskóinak megoldását tűzte célul. A filmen is így van: szem nem marad szárazon. Profimunka ez. A gyerekek szinte alig kapnak levegőt. A film szinte minden percé­ben azonosak a hozzájuk ha­sonló tergerzold szemű, szeplős kisfiúval. A felnőttek pedig ifjúkoruk jelentős ol­vasmányélményeire gondol­hatnak. Robinsonra például. P. F. Játékok előadásai Hoz készített lapjait, hisz gét tekintve, kapcsolódik a zőművésze. a Tosca. a Na- ezek előtt a díszlettervek színház vonzásában élő sze­bucco. a Nebáncsvirág és előtt szinte halljuk Carmen mélyiséghez. hisz mindegyik több más látványos díszlet szenvedélyes áriáját, Dózsa e'ménvt kíván nyúítani köz­bizo- és Lőrinc barát izgatott pár­készítőié. Ezek után érthetően, dekoratívan. har­nyára nem véletlen, hogv az beszeaét. az Űr hangját, mornkusan. F"v boldog em­idén Kiváló Művész címmel Strauss elismert Varga Mátyás a szegedi Ifjúsági Házban ren­dezte meg pillájának ke­resztmetszet-kiállítását. az muzsikáiát. Petur b"r színes világa egy mun­borcalát. Nem véletlen, hogy kában kiteljesedő hatalmas Keresztúry Dezső kezdemé- életmű dokumentációja a evezésére mintegy 800 dísz- szeptember közepéi" látható lettervét vásárolta meg az tártat Tandi Lajos Felhívás a lövő évi építőtáborok szervezésére Az Állami Ifjúsági Bizott­ság titkársága és a KISZ Központi Bizottság építőtá­borok bizottsága tájékoztatta a vállalatokat, szövetkezete­ket. intézményeket, hogy az 1983. évi KISZ önkéntes ij­júsági építőtáborok szerve­zésére és üzemeltetésére vo­natkozó igényeket 1982. szep­tember 15-ig nyújthatják be felügyeleti szervükhöz. Az építőtábori igénybeje­lentéshez rendszeresített for­manyomtatványok a főváro­si és a megyei tanácsok if­júsági titkárainál szerezhe­tők be. Építőtáborokat jövő­re csak az igénybejelentések alapján szerveznek. Csongrádon Országos Mkestalálkozó Csongrádon Augusztus 14-én, szómba- lyettük. Egyes építkezéseken Ion országos kubikos,találko- azonban még ma is nélkü­zót rendeznek Csongrád vá- lözhetellen a kubikosok rosban. Az eseményen tizen- munkája a terep beépített­két Békés, Csongrád és Szol- sége és más okok miatt. A nok megyei kubikoscsapat csongrádi találkozóra érkező vesz részt. Felvonulásuk, brigádok a sok évtizeddel majd vetélkedőjük 15 óra- ezelőtti elődeik ruháiban és kor kezdődik a Körös-toroki felszerelésével érkeznek a üdülőterületen. A találkozón vetélkedő színhelyére. A töb­azoknak a viharsarki embe- bi között földkitermelésben, reknek az emlékét idézik, kubikosszerszámok készíté­akik egykor sok tízezer kilo- sében. lakókunyhó építésé­méter csatornát, vasúti töl- ben, kubikosételek főzésében tést építettek Európa-szerte, mérik össze tudásukat, és egyszerű munkaeszközeik- ügyességüket a zsűri és a kel, az ásóval és a talicská- várhatóan nagylétszámú ko­vai donto részt vallattak or- . . _ ° . . úttörőváros idei nyári tábo- csapataikban, a különböző | szágunk folyóinak szabályo- zonse§ el°tt. A legjobbak ér­rozásainak utolsó — ötödik szakalegységekben példamu- I zásában. Jó két évtizede már tékes jutalmakban részesül­—; turnusát. A programban lato úttörámunkát végeztek.1 zömmel gépek dolgoznak he- nek, Táborozás Zánkán Augusztus 14. és 27. között fogadják Zánkán a balatoni háromezer úttörőgárdista vesz részt; olyan pajtások, akik a Kazinczy-jutalom a Radnóti gimnáziumnak A Kazinczy-díj Bizottság melynek egyik aláírója a szegedi Radnóti Miklós Péchy Blanka, a Kazinczy­Gimnázium beszédmúvelő díj alapítója — mellett a körének, a helyes és szép Kazinczy-díj alapítvány V. magyar beszédre nevelésben függelékében foglaltak sze­végzett példamutató munká- rint a Radnóti gimnáziumot jáért és a Magyar Rádió 10 ezer forint jutalomban is „Beszélni nehéz" című adás- részesítették. A jutalmakat sorozatában való eredmé- a legeredményesebben dol­nyes részvételéért Kazinczy- gozó tanároknak és tanulók­jutalmat adományozott. A nak adják át — az évnyitó szép elismerő oklevél — ünnepélyem Utazási irodáról elnevezett újszülött A Phoeinix jugoszláv uta- Inex-Adria Légitársaság ál­zásj irodáról nevezte el gyer- tal biztosított ingyenjegyek­mekét egy angol házaspár, kel minden hétvégén meglá­Peter Bateon ég várandós togatják. Az orvosok véle­neje, Jane a Phoenix szerve- ménye szerint a bébi szep­zésében érkezett kéthetes tember elején hagyhatja el üdülésre Porecsbe. még jú- a kórházat. A Baton házas­liusban. A szeptember elejé- pár a formaságok intézésé­re várt gyermek azonban ke- ben is sok segítséget nyújtó resztülhúzta az adriai ki- utazási iroda iránH hálájuk kapcsolódásban reménykedő jeléül a kisfiút Sámuel szülök térvét, s a megérke- James Phoenix névre ke­zés utáni második napon vi- resztelte. lágra jött. Az 1200 grammos Az esetről beszámoltak a koraszülöttet jelenleg is a londoni lapok is — és meg­pulai kórházban gondozzák, nőtt az érdeklődés a jugo­a szülők pedig a rendkívül szláv nyaralási lehetőségek nagyvonalúnak bizonyult iránt. Új formájú ű.1 formájú, diszléeezett szekrénysort*— mivel a be­J^™ S7flÍ^fi keZd~ {e^ző összeállítást a vevő tek meg a Szekesfehervari . . . Bútorgyárból. A „Barba" vegzl el — 8 szazalékkal ol­fantázianevú, múanyagfóliá- csobban árusítják, zott szekrénysor kétféle mé- A „Barba" lapraszerelt retben: öt, illetve hat elem- szekrénysor első, 300 garni­mel — lapraszerelt kivitel- [úrás szállítmányt az ország ben készül. A korábbiaknál ^taT egyszerűbben, .összeszerelhető zák forgalomba.

Next

/
Thumbnails
Contents