Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-12 / 188. szám

2 Csütörtök, 1982, augusztus 12: Budapest Elutazott a francia szenátusi küldöttség A francia szenátus kultu- lés kulturális bizottságának rális bizottságának küldött- elnöke. Jacques Lecompt, a ff*e- „a.™ely augusztus 5- Francia Köztársaság buda11. kozott tartózkodott Ma- , .. „ gyarországon. szerdán, teg- pestl nagykövete fogadást nap hazautazott. Megbeszé- adott a delegáció tisztelelés t folytatott Péter Jánossal, tére. az országgyűlés alelnökével Megújuló városmag Mindinkább formálódik a barokk Óbuda városmagja: a Fő térre és környékére álmodott műemléki „rezervátum". Az öreg, megújuló 150—200 éves épületek körül házgyári óriások, nemcsak a kontraszt érdekes, hanem e csöppnyi városmaggal emberibbé is formálódott Óbuda. szakemberek K' és az országgyűlés kulturális bizottságával. Megvitatták a két ország közötti parlamenti és kulturális kapcsolatok aktuális kérdéseit és további fejlesztésének lehetőségeit. A delegáció találkozott dr. Köpeczi Béla művelődési miniszterrel és Szarka Károly külügyminiszter-helyettessel. Eszmecserét folytatott az írószövetség vezetőível. Látogatást tett a Művelődési Minisztériumban, ahol a francia nyelvoktatás, irodalom és filmforgalmazás kérdéseiről tárgyalt. A küldöttséget fogadta Övári Miklós, az országgyűSzövetkezeti szakemberek országos találkozója Pannónia '82 elnevezéssel zött — a szövetkezeti jogról, az idén is megrendezik a az érdekképviseleti és az érszövetkezeti szakemberek or- dekeltségi rendszerről, továbszágos találkozóját Harkány- bá olyan fontos gazdálkodási han. Augusztus 21. és szép- kérdésekről, mint az exporttember 4. között immár a ti- termelés fejlesztése, a házzenharmadik alkalommal ta- táji gazdálkodás bővítése a nácskoznak a három nagy zöldség- és gyümölcsforgalszövet.kezeti ágazat — a me- mazás korszerűsítése. Kezógazdasági, az ipari és a rekasztal-beszélgetéseken fogyasztási szövetkezetek — foglalkoznak a kis szövetkeképviselői mozgalmuk idő- zetekkel és az új vállalkozási szerű kérdéseiről. formákkal. valamint a falAz idei találkozó program- vak népességmegtartó képesjában szó lesz — többek kö- ségével. Amíg az édesanya dolgozik... Gyermekmegőrző a Tejipari Vállalatnál A nyári hónapok természetes velejárója az üzemekben. vállalatoknál a szabadságolás, ezért szerveznek át munkafolyamatomupkagépek, s nem ritka, A kísérlet tavaly kezdő- azon kell törni a fejüket, dött. az idén már azt mond- hogy jövőre hogyan fogadhatják, nem kísérlet — be- janak több jelentkezőt. Egy vált rendszer. Jelenleg a viszont már biztos: a KISZszegedi üzemben huszonegy > fiatalok vállalták, hogy a kat. brigádbeosztásokat. Van gyereknek biztosítanak szak- gyerekek számára kis panolyan hely, ahol leállnak képzett óvónők segítségé- csolómedencét építenek a vei felügyeletet. S az egy- következő nyárra. . . . Műszak vége a szegedi üzemben. A hazainduló a szakszervezeti irodában anyukák némelyike a porta akár úgy, tény, hogy a mos- — az egészségügyi követel- előtt betér a szemben levő tani időszakbán valamennyi ményeknek megfelelő mó- ajtón, s nemsokára másodmunkahelyen számolni kell don — berendezett meg- magával jön ki, s igyekszik őrzőben kényelmes helyük a buszmegállóba. Gyermeke van a gyerekeknek. A he- a műszak alatt biztonságlyiség — hála a jó idő- ban volt — állapíthatja meg r.ek, természetesen csak af- elégedetten. Ugyanezt teszi féle keret, vagy ha tetszik, az igazgató is: könnyebben háttér, mert az üzemi dol- boldogulnak az egyébként hogy — közös megegyezés kori biciklitárolóból átalaíüapján... — egy egész üzem kított ifjúsági klubban és „vakációzik". Akár így. özhelyszerű megállapításaink egyike, hogv „szellemiekben gazdag ország vagvunk", s ehhez legfeljebb annvit teszünk hozzá, hogv a iól képzett szakemberek sokaságából csak kevesen dolgoznak képzettségüknek megfelelő munkahelyeken. munkakörökben. Egy nemzetközi vizsgálat 28 ország adatait rögzítő statisztikája szerint, a megfelelő korcsoportokban — százalékos arányokkal számolva — egyedül Romániában alacsonyabb a felsőfokú oktatásban -észtvevők száma, mint Magyarországon. Ugyanez a vizsgálat rögzíti a középfokú oktatásban részt vevők százalékos arányát is (szintén a megfelelő korcsoportokban). Magvarország. 69 százalékkal, a mezőny utolsó harmadában foglal helyet, összehasonlításként néhány példa: Japan 93. Bulgária 90. Portugália 84. Dánia 83 és Ausztria 73 századék. Mindehhez tudni kell. hogy Magvarországon mindenki, aki az általános iskola elvégzése után továbbtanul — akár szakmunkásképzőben. akár valamilyen szakiskolában — középiskolásnak számít. Legtöbbjük (40—42 százalékuk) a szakmunkásképzőket választja, s vajmi kevés a reménvük, hogy tanulmányaikat felsőfokon — egyetemeken, illetve főiskolákon — folytathatják. Mintegy 30 százaiékuk a különböző szakközépiskolákat választja, s ők a gimnazistáknál jóval esélytelenebbül startolnak a felsőfokú oktatási intézmények felé. Különösebb magyarázkodás nélkül is érthető tehát az imént említett nemzetközi — egyébként az UNESCO által készített — statisztika: vagvis az. hogv miért szorulunk egy 28 országnyi mezőnyben az utolsó előtti helyre a felsőfokú oktatásban résztvevők arányát illetően. És most menjünk még leiiebb az „iskolahierarchiában". Az általános iskoláról többnyire csak azt hallani, hogy sokan — az elfogadhatónál jóval többen — nem végzik el a kötelező nyolc osztályt. Meg azt is hallani, hogy a ma foglalkoztatott fizikai munkavállalók meglepően nagy hányada — egyes források szerint mintegy 40. más források szerint huszonvalahány százaléka — a szó valódi értelmében vett ele-* mi Iskolai végzettség nélkül dolgozik. Arról már sokkal kevesebb szó esik. hogv évről évre — és nem jelentéktelen arányban — nő azok száma, akik az általános iskola után valamilyen szakmát tanulnak. S hogv minden munkaerő-prognózis azt jósolja: a szakképzett emberek (munkavállalók) ará-' nva szükségképpen és rohamosan növekszik majd — már középtávon is! — a segéd és betanított munkásokhoz képest. De mi lesz ezekkel a szakmunkásokkal? Mire készüljenek, minek tanuljanak? A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen rögzíti az állami iparban végzett munka technikai jellemzőit. Legutóbbi elemzesükböl kiderül, hogy 1977 óta — amikor igazi gépi munkát a munkások mindössze 25—27 százaléka, automatizált munkát pedig csak 4 százaléka végzett: s a fizikai munkások fele sem géppel, sem gépen nem dolgozott! —. a helyzet úgyszólván semmit nem változott. A gépesítésben, az automatizálásban, a géppel dolgozók arányának növelésében — egyszóval: a műszaki fejlesztésben — rejlő intenzifikálási tartalékok kihasználatlanok. De hát a műszaki fejlesztés felgyorsítása nem csupán elhatározás, hanem mindenekelőtt pénz kérdése (is)! Egyetlen szélsőséges. ám jellemző példa: közismert a magyar telefonhálózat — nemcsak a világ-, s nemcsak az európai színvonalhoz, de saját gazdasági és társadalmi fejlettségünkhöz viszonyított — elmaradottsaga. EnneJc oka. Jtoav soha nem jutott elegendő pénz az infrastruktúra, s ezen belül a telefonhálózat megfelelő fejlesztésére. A posta szakemberei azonban bevallják, hogv ha például nagv hirtelenjében megkapnák azt a mintegy 160 milliárd forintot, ami a telefonhálózat korszerűsítéséhez nélkülözhetetlen, e hatalmas összeggel évekig nem tudnának mit kezdeni. Azért sem. mert nincs megfelelően képzett szakembergárdájuk a korszerűsítéshez. „És általában — írta Holtzer Lóránt, a Külgazdaság című folyóirat egvik nemrég megjelent számában — a gépesítéstől es az automatizáltságtól függetlenül is igaz. hogy ha a munkaerő-állomány szakmai struktúrája fejlettebb a mindenkori termelés — tárgyi és szervezettségi körülmények által meghatározott — színvonalánál, akkor ez a képzettségi tartalék a gazdasági fejlődés potenciális alapjává. forrásává válhat." egyen szabad megismételni, hogy 1/ közhelvszerű megállapításaink egyike: mi. akik szellemiekben. iól képzett szakemberekben gazdag ország vagvunk, csakis olyan termékekkel erősíthetnénk világpiaci pozíciónkat, amelyek nagy szellemi munkahánvadot tartalmaznak, magas műszaki és szellemi színvonalat képviselnek. Lassan itt az ideje, hogv firtassuk: kik azok, s hol vannak ők. akik képesek ilyen termékek gyártására? Vértes Csaba az egy-két-többhetes dolgozói távollétekkel. Senki nem mondja, hogy ez baj, viszont a vezetők a megmondhatói, mi mindent kell végiggondolni, hogy a ter melést a biztosan csökkenő gozók társadalmi munkájá- elengedhetetlen szabadsavai kialakított játszótéren a gokkal, kevesebb a gond. hintáknál, a homokozóban, nyugodtabbak a dolgozók, vagy a sportpályán nyu- Ezt pedig nem lehet kifegodt körülmények közt szó- jezni még azokkal a költlétszám ellenére is biztonságosabbá tegyék. A Csongrád megyei Tejipari Vállalat főmérnöke, Szép Ferenc mondta, évek rakoznak a gyerekek. ségekkel sem, amibe a nyáóta visszatérő problémájuk volt, hogy az amúgy is mun kaerőhiánnyal munkahelyeken kényszerültek kiadni a gyermek gondozása miatt igényelt „évi rendes" mellett a fizetésnélküli szabadságokat. A tejiparban pedig gyakori, hogy egy üzemben több házaspár is dolgozik, így érthetően egyszerre kél munkaerővel lett egy időre kevesebb, vagy pedig két elégedetlen dolgozóval több, ha például ugyanezek miatt felváltva veszik ki a szabadságukat. Csápenszky István igazgató szerint a ' vállalat vezetése mérlegelte, . hogy sem a dolgozónak, sem a vállalatnak nem ez a legelőnyösebb megoldás, már I csak azért sem. mert nem | biztos, hogy ilyenkor a dolgozó igazán kipiheni magát, ezért gondolkodtak kisegítő megoldáson. Ez. pétiig a vállalati szakszervezeti bizottság és a KISZ-szerve/.et javaslata alapján megszületett gyermekmegőrző lett. Lőhetne nyári vállalati óvodának nevezni — mondja Kudik Jánosné szb-titkár —, de az igazsághoz tartozik, hogy a reggeltől délutánig „üzemelő" gyermekfoglalkoztatóban háromévestől tízéves iskolásig minden korosztályú gyerek megtalálható. „Megőrzik", amíg az édesanya dolgozik — mert természetes, hogy a vállalati dolgozók gyermekeit fogadja a július—augusztusban szervezett intézmény. Az intézkedés népszerúsé- rí óvoda-iskola-napközi bégét bizonyítja, hogy már rendezése, fenntartása keküszködő túljelentkezéssel is kellett rült. Nekik megérte, sorozatosan számolni a vezetésnek, s I- ZsMegdőlt a lángoszlop Folytatják az előkészületeket az égő gázkút oltására A lobogó gázkúton olvadó szolgálat, hogy a gázfáklyávasszerkezetek megcsúsztak, ból erös fémes csattanásokat s emiatt 25 fokkal megdőlt hallottak, a láng, ami akadályozza, A védelem vezetőinek fellassítja a munkát a Füzes- tételezése szerint a 260 atgyarmat melletti 14-es számú moszféra nyomású gáz felégő gázkútnál. A védekezés hajtó ereje, valamint a nagy negyedik napján, szerda reg- meleg miatt mozdulhatott el gel jelentette az éjszakai őr- a kúl fejénél olvadozó fúróA betegek leletei fontos adatokkal támasztják alá a gyógyító munkát. A laboratóriumok iránti igénvek növekedése nálunk is mindinkább sürgetővé tette a kornak megfelelő színvonal térhódítását, a munka gépesítését. A Híradástechnikai Szövetkezet foglalkozik a kórházi laboratóriumok automatizált rendszerének fejlesztésével. A szövetkezet mikroszámítógénei automatikus adat felvételt, mérést, tárolást és leietkészítést ..tudnak"; jelentősen megkönnyítik és gyorsítják a kórházak személyzetének munkáját, és fokozzák a vizsgalatok megbízhatóságát torony-maradvány, s a sok tonna vas rácsúszott a kútfejre, megdöntötte a lángot. Ez nehezíti a mentést és az oltás előkészítését, hiszen így majd ferde állapotban kell felszerelni a kútra az új elzáró szerkezetet. A szakembereknek ennél is nagyobb gondot okoz az. hogy a jelek szerint a vasárnapi munkák során nem sikerült a kútban levő termelőcsövektől teljesen megszabadulni. ami azért rendkívül veszélyes, mert a régi elzáró szerkezel leszedésekor a gáz elszabadulva kilőheti a bentmaradt acélcsöveket. A füzesgyarmati gázkitörés elfojtását irányító szakemberek a lehető legjobb megoldást keresik, s azt. hogy hogyan lehet ilyen körülmények közt balesetveszély nélkül végrehajtani az oltást. Egyébként a „kilövés" veszélye miatt a kútfejen levő vastömeg eltávolítása is megnehezült. Délután a néphadsereg páncélozott lánctalpas vontatói is munkába álltak, ezek a gépek húztak el újabb maradványokat a kútfejről. A védőruhás mentőosztag a nap folyamán öt méterre megközelítette a kitörés helyét. Délben megindultak a szivattyúk, a tűz helyszínétől két és fél kilométerre folyó Berettyóból csatornákon érkezik majd a víz az oltáshoz épített két víztározóba. Gépsorok ázsiai országokba i Ujabb lámpagyári technoj lógiákat szállít több ázsiai | országba az Egyesült Izzó. A közelmúltban született megállapodás az 1979-ben ugyancsak magyar közreműködéssel felépített indonéziai lámpagyár bővítésére. A dzsakartai üzem valamennyi gépsora két műszakban, normál lámpákat gyárt, s a termelés az idén futott fel. Most két újabb gépsort rendeltek. így a gyár kapacitása megkétszereződik. Jövőre már 30 millió lámpát, köztük fénycsövet, Kriptonlámpát és háztartási normállámpát gyártanak. Azt is elhatározták, hogy egy üvegburagyárat is telepíte* nek 1983—84-ben, ily módon bővítik a fénycsőgyártást. Ehhez a vállalkozáshoz szintén a Tungsram segítségé1 kérik. Az Egyesült Izzó meghatározó szerepet tölt be az egész térség fényforrás-iparában, s nemcsak a gyártáslelepitesben vesz részt, hanem betanítja, kiképezi az ott dolgozó alkalmazottakat, sőt a gyár műszaki irányítását is vállalja. Fejlesztés előtt áll az indiai Tungsram-gyár is. Ilyen üzemek Hyderabadban és Sonetpatban épültek, az előbbibe higanygőzlámpagyártó gépsort, az utóbbiba speciális lámpatípusokat előállító berendezéseket szállít az év végéig az Egyesült Izzó. I