Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-11 / 187. szám

Szerda, 1982. augusztus 11. 3 Nyár közepén Terem a nyár, végre váló- 'wflHjBÉi 'jBff^" UÜk^'V' '/W'* gathatunk gyümölcsében. Jól ^'t jp jl|||| ~t| terem, afcj jói dolgozott a " f ^álí+j^^Sl^Lí földeken, kezdi mondogatni, m^HSHPR 1 % \\ + ' - % ^ megérte a fáradságot. A mi W, P \íJÜÍ ^ ? megyénk sokkal több gyü- IHp^L^É I -\'it% ifr ^j^^V* t mölcsöt és zöldséget terem, j^Nk Mf MÜi' mint amennyit el tudunk fo- ^téppMK. ftMg ^WsKBKjmN^^^k gyasztani, bőven jut belőle aK ^^OMP^S^HI 1 az ország más tájai n elök - % asztalára is, ha rangjához BEM y méltóan dolgozik a kereskedelem is. Nyári alma, dinynye, szabadföldi paradicsom, Ms^S^^^gMM^^raaiiaPiMWlM paprika, csemege szőlő és Forráskúton megkezdték a paradicsom szedését. Képünkön: barack, barack, barack. Raffael József és felesége Heves megyében lakik Magyar József és családja, de Dócon termeli a dinnyét Molnár József felvételei A szat.vmazi ZÖLDÉRT-felep bejárata előtt: érkezik a gyönyörű barack Nagyüzem a hűtőházakban Teljes a nagyüzem a hűtő- 19P2-re tervezett összesen settekét. A zalaegerszegi ipar tí2 gyárában. Legtöbb mintegy 100 ezer tonnányi g.váiban például megszünheiyen három műszakban, termék előállításához. leitek a veszteséges broccoli épei-nappal fogadják a me- Jelenleg a többi között a és kelbimbó feldolgozását zogazdasagi üzemekből ér- zöldcab, a tök. az uborka, a szintén ráfizetéses hasáb'kezo nyersanyagot. A ta- a sárga- és az őszibarack burgonya előállítását pedig pasztalatok szerint eddig ál- feldolgozását végzik a mire- csökkentik Azokból a kétalaban megfelelő mennyi- litüzemek. Legtöbb helyen szitrr.ényeikből viszont ameségű zöldség-gyümölcs alap- korszerűsítik a termékszer- lyeknek gazdaságosan meganyagot vehettek át. s ily keretet, fokozzák jól elad- termelhető alapanyagából módon a feltételek biztosi- ható termékeik gyártását, s elegendőt tudnak felvásároltoliak az iparág számára mérsékelik a kevésbé kereBalcstyán és Szatymazon Automata telefonközpontok Balástyán augusztus 13- sod percenként, éjszaka 18tól. Szatymazon augusztus tói 7 óráig pedig 60 másodI7-töl egy-egy ötjegyű szám tárcsázása után beszélhetnek egymással a jrözség telefonelőfizetői. A korábbi. kézi kapcsolású központok helyett ugyanis új. automata fe.f fonközpon tokát helyez üzembe a két köztégben a Szegedi Postaigazgatóság A <?atvmazi úi központ elkészültével megszüntetik a san< őrfalvi telefonközpontot — az ottani előfizetők telefon 'ait is a szatymazi új berendezésre kötik rá. Az automata központok alkalmasak be'földi és nemzetközi távhívások lebonyoktására is — körzetszámuk 6.'. Szeeed. De;zk. Kiste'ek. Mórahalom és Röszk'e előfizetői a szatymaziakat és a ba'ástvaiskat az ötjegyű telefonszámok tárcsázásával hn hatják. Szeged és a hat község egymás közti forgalmában a helyi beszélgetésekhez hasonlóan kell tehát tárcsázni — megszűnik a kézi kapcsolású összeköttetés —. de a díjak mások: nappal 7-től 18 óráig 40 mápercenként 1 forint 50 fillért számláznak. A balástyai és a szatymazí előfizetők új telefonszámai: ol a tudakozó a 09-es számon ad tájékoztatást. az érdekelt előfizetőket pedig írásban értesíti a posta. ni. jóval többet gyártanak, mnt eddig. Legkelendőbb termékük a csemegekukorica. amely a tőkés piacon is igen iól értékesíthető. Éppen emiatt újabb gépsort állítottak üzembe, s ezzel a két évvel ezelőtti mennyiség kétszeresét. 4000 tonnát állíthatnak elő e csemegéből. Továbbra is jelentős exportcikkük a bogyós gyümölcs. A málna és a feketeribizke meitett tervezik a külföldön :ól eladható feketeszedertennelés felfuttatását. Más üzemek mezőgazdasági partnereikkel igyekeznek s;« rosabbra fűzni kapcsolataikat gazdasági eredményeik javítására. Verseny M" ' eglehetősen régi vélemény: ha sikerül megszüntetni a külkereskedelmi vállalatok monopolhelyzetét, a kialakuló verseny ösztönzi majd a külkereskedőket. Talán nagyobb odaadással kötnek üzleteket, kevésbé kényelmesen intézik az ügyeket. Igaz. az ellenérv sem megalapozatlan: csak azt exportálhatjuk, amit az ipar vagy a mezőgazdaság előállít. Ha a termelők nem fordítanak kellő gondot a minőségre, elmaradnak a gyártmányfejlesztéssel. túl drágán dolgoznak, késedelmesen szállítanak, ám vessenek magukra. Mert a világpiacon nem fizetik meg az ilyen magatartásból származó költségeket! A termelőknek, vagy a külkereskedőknek van-e igazuk? Esete válogatja. ám látványos eredmények még nem tapasztalhatók. Néhány intézkedés nyomán bizonyos verseny, visszafogott rivalizálás már kezd azonban kialakulni a külkereskedelemben. Korántsem került veszélybe egvegy külkereskedelmi vállalat „megélhetése", de csökkenőben van az a biztonság, amelyre a hetvenes években alapozni lehetett. Az elmúlt években jó néhány termelő vállalat kapott külkereskedelmi iogot. Tizenhatan láthattak hczzá 1980-ban a külkereskedéshez. illetve úi árucsoportokat vonhattak be export-import forgalmukba A múlt esztendőtől újabb kilenc termelő vállalat kapott erre jogosítványt, s két vállalat eseti engedélyét meghosszabbították. Lényegesen bővült a külkereskedelemmel foglalkozók köre. s jelenleg már a népgazdaság nemzetközi árucsere-forgalmában 161 vállalat folyamatosan és egyidejűleg vesz részt. További száz gazdálkodó egység — rendszerint egy-egy kooperációhoz kapcsolódva — külön-külön — általában kis volumenű — forgalmat bonyolít le. Ez mindenképpen hozzájárul a verseny kialakításához, olyan szervezeti feltételek megteremtéséhez, amelvek nélkülözhetetlenek a konkurrencia erősödéséhez. Más is történt az elmúlt években. Űj külkereskedelmi vállalat, a Generalimpex alakult 1980-ban. s szabad kezet kapott a nem rubelelszámolású exportjához. Bármelyik hazai termelő vállalat megbízását elfogadhatja és megkötöttség nélkül vállalkozhat különféle termékek tőkéspiaci értékesítésére. Kezdetben elsősorban a gyorsabb kiszolgálás, a magasabb exportárak és az olcsóbb beszerzés reményében, elsősorban szövetkezetek, mezőgazdasági kisüzemek adtak megbízást a cégnek, de a későbbiekben néhánv nagyvállalat is felkereste az üzletkötőket. S az eredmény? A Generalimpex — ahol nyolcvanan dolgoznak — tavaly csaknem egymillió forintot forgalmazott, az idén — terveik szerint — megduplázzák tavalyi forgalmukat. A Generalimpexszel párhuzamosan három másik vállalat is. a Hungagent, az Interag, az Intercoop is kapóit profit nélküli jogosítvány? nem rubelelszámolású exportra. Igaz ezek a vállalatok csak mostanában láttak hozzá dz exporttevékenység megszervezéséhez. de mindinkább bővítik a partnerválasztás lehetőségét és egyben javítják a versenyfeltételeket. A külkereskedelmi tevékenység decentralizálása lényegében a gépiparban a legelőrehaladottabb. Jelenleg a külföldön értékesített gépeknek, berendezéseknek mintegy felét a gyártók exportálják. Tavaly a nem rubelelszámolású gépexport csaknem egészére — közel négyezer tonnányi géptermékére — megszüntették a géokülkereskedelmi vállalatok profitkötöttségét és árumcnopóliumát. A nem önálló exportjogú gépipari vállalatok 13 külkereskedelmi vállalat közül választhatnak partnert külföldi üzleteikhez. Mindezek ellenére sokan kételkednek, hogy vajon e néhány változtatás elegendő-e a versenyfeltételek megteremtéséhez. Egyáltalán. így csak kis lépésekkel elérhető-e a cél. vagv generális változtatásra van szükség? Többek között tény. hogy a Generalimpex mindenféle terméket exportálhat. de ez az engedély csiík a nem rubelelszámolású kivitelre terjed ki. és csak a kivitelre. Importioga korlátozott, és kooperációk szervezésére, termelési együttműködések létrehozására sincs lehetősége. Korlátok másutt is lépten-nyomon találhatók. A hazai külkereskedelmi gyakorlatban egy-egy komolyabb üzlet megkötése meglehetősen bonyolult. A legtöbb esetben több külkereskedelmi vállalat is bekapcsolódik egy üzletbe — főleg, ha az eladásokat összekötik a vásárlásokkal —. ami még hosszadalmasabbá. nehézkesebbé teszi az üzletkötést. Az idő pedig a külkereskedelemben is pénz. a késlekedés jelentős veszteségeket okozhat, olykor üzleteket is meghiúsíthat. A vállalkozásokhoz, a hatékonyabb külpiaci munkához azonban nemcsak az eddigi kötöttségek feloldására, hanem a termelők és a külkereskedők szoros együttműködésére is szükség vari örvendetes, hogv mind több termelő és külkereskedelmi vállalat köt társasági szerződést egy-egy ügylet, lebonyolítására. Közösen vállalják a kockázatot, osztozkodnak a többletnyereségen, adott esetben a veszteségen. Hasonló a helyzet, ha a külkereskedelmi vállalatok részt vesznek exportfejlesztő beruházások finanszírozásában is. Főleg, ha nem kölcsönadlak a pénzt, a fejlesztési alapot, hanem saiát tőkével, tulajdonosként társulnak. Az Interinvest fejlesztési betéti társaság — amelv a külkereskedelmi vállalatok fejlesztési alapjai egy részét koncentrálja és helyezi ki — megalapítása óta. vagvis a múlt esztendőben és az idei félévben valamivel több mint egymilliárd forintot fordított az export bővítésére. Maguk a külkereskedelmi vállalatok évente átlagosan 400— 500 milliót bocsátanak a termelök rendel* kezésére. Jó befektetések ezek. Elsősorban azért, mert olyan gépvásárlásokra, csomagoláskorszerűsítésre. kapacitásbővítésre fordítják a pénzt, amelyek gyorsan kivitelezhetők. s így rövid időn belül lehet az exportot növelni. Emellett az érdekek is közösek, s ez a sikeres együttműködés alapfeltétele. rÁ

talakulóban van a külkereskedelem, megújul a szervezet. fokozatosan változik a munkamódszer, a partnerek együttműködése. Az útkeresés azonban még nem feleződött be. Kétségtelenül sok minden történt, lényegesen gyorsabb volt a fejlődés az elmúlt két év folyamán, mint történetesen a hetvenes években. De nem elég gyors. Már csak azért sem. mert a külgazdasági egvensúlv stabilizálása jelenleg is igen fontos feladata a népgazdaságnak. Pichler Ferenc Gyomirtás takarékosan Az ésszerű. takarékos gyomirtás kérdéseiről rendezett kedden bemutatóval egybekötött tanácskozást a csaknem kétszázezer hektárnyi területen kukoricát termelő szekszárdi növénytermesztési rendszer, a Mezőfalvi ' Mezőgazdasági Kombinátban. A rendezvényen az ország csaknem minden részéből érkezett félezer szakember vett részt. Csikéren, az égő gázkútnál A füzesgyarmat-csikéri gáz- bapjon a feltörő gáz. A len közelében, a tűzoltók álfáklyánál kedden folytató- Nagyalföldi Kőolajkutató tal nyújtott vízfüggöny védott az oltás előkészítése, a Vállalat húsztagú munka- delme alatt, különleges véfúrótorony maradékainak el- csapata erőgépre szerelt ma- dőöltözetben végzik a kúttá volítása a kút fejéről, s a nipulátor segítségével távo- fej teljes megtisztításáig: a két 1800 köbméteres víztá- lított a tűzből el újabb — mentőcsapat hűtéséhez óránrozó építése. A szombaton az 1500 Celsius fokon izzó ként 600 köbméter vizet kitört, majd vasárnap láng- — vasdarabokat, a kút szá- használnak fel. ra lobbant kút körzetéből jánál olvadozó toronyma- A Füzesgyarmattól mintáz oltása előtt valamennyi radványokat. A vállalat ki- egy fél kilométernyire levő izzó vasszerkezetet el kell tűnőén képzett szakemberei Csikéren folyó küzdelemben távolítani a tűzből, nehogy a nagy erőfeszítést kívánó kedden kétszázan vettek oltás közben ismét belob- munkát a gázfáklya közvet- részt. (MTI) Szakminkás fiatalok ez egyetemeken, főiskolákon Az 1982 83-as tanévben, a tavalyinál 10 százalékkal több, 250 fiatal szakmunkás kezdi meg tanulmányait különféle egyetemeken és főiskolákon. Változatlanul legmár érettségizett, s közülük is minden második munka mellett szerezte meg az érett, ségi bizonyítványt. Az idei a 10. esztendő, nagyobb az érdeklődés a mű- amikor előkészítő tanfolyaszaki pályák iránt, a tava- mokat szerveznek a továbblyihoz hasonló arányban je- tanulni szándékozó szaklentkeztek agrár és közgaz- munkás fiatalok részére. Az dasági szakterületre, míg to-' eddigi tapasztalatok azt bivább csökkent a jogot vá- zonyítják. hogy a SZET. mint lasztók száma. Az idei ösz- oktatási forma bevált. A tanszes elsőéves egyetemi és folyamot végzettek 80—90 főiskolás mintegy 2 százaié- százaléka megfelel a felsőka SZET-es fiatal. Több I0I5Ú oktatási intézmények mint 80 százalékuk nappali felvételi vizsgáin, 75—80 tagozatos lesz — növekvő százalékuk pedig megszerzi arányuk elsősorban a tavaly a diplomát Ez a lemorzsobevezetett kedvezőbb ösz- lódási arány nem tér el jetöndíj-rendszernek tulajdo- lentősen az átlagostól. A nítható. SZET egy évtizedes múltja Befejeződtek a felvételi alatt több mint ezren szevizsgák a szakmunkásokat reztek ily módon diplomát, előkészítő tanfolyamokra. Az háromnegyed részük műszaidén 15 százalékkal keve- ki szakember. Az utóbbi sebben, mintegy 460-an je- négy évben azonban némi lentkeztek, viszont' nagyobb visszaesés mutatkozott a toarányban feleltek meg a kö- vábbtanulni kívánó szakvetelményeknek, s így csak munkás fiatalok számában 6 százalékkal csökkent a fel- — főleg a jogtudományok vettek száma. A felsőfokú iránt csökkent az érdeklőoktatási intézmények felvé- dés —, ugyanakkor a felvetteli vizsgáira készülő szak- tek közül egyre többen jutmunkásoknak 80 százaléka nak el az államvizsgáig: