Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-08 / 185. szám

Vasárnap, 1982. augusztus 8. Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában szeptember 20ig. Fotóklubok 18. Szegedi Szalonja a Bartók Béla _ i • .... Művelődési Központban, szegedi ünnepi hetek augusztus 29-ig, naponta délelőtt 10 és délután 6 óra között. Bódy Irén textiltervező és Kumpost Eva keramikus, Munkácsy-díjas iparművészek kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 19-ig, vasárnap kivételével naponta. Takács Győző keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, szeptember 6-ig. Török László fotóművész Stáció cimű kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában augusztus 29-ig. Józsa Bálint szobrászművész kiállítása a November 7 Művelődési Házban, augusztus 14-ig, naponta délelőtt 10 és este 7, vasárnap délelőtt 10 és délután 4 óra között. Fritz Mihály és Szabó 9-től fél 10-ig. A Munkás- Tamás szobrászművészek őr Fúvószenekart Ormánd- kiállítása a Móra Ferenc laky Péter vezénvli. Múzeum KupolagalériájáXXIII. Szegedi Nyári ban. Kodály: Háry János. Előadás a Dóm téren, ma este fél 9 órako-. Kovács Endre orgonaestje a dómban, holnap, hétfőn este 8 órakor. Korál- és East-koncert az Üjszegedl Szabadtéri Színpadon, augusztus 10-én, este fél 9 órakor. V. Dorozsmai Népzenei Találkozó ma, vasárnap délelőtt 10-től este 6 óráig a szélmalomnál. Népművészeti vásár és Csongrád megye népi fafaragásai című kiállítás a művelődési házban. Toronyzene a városi tanácsháza tetejéről, ma este Gerle Margit keramikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A könyvkötészet múltja és jelene. Kiállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester munkáit bemutató tárlat a Somogyi-könyvtár előterében, augusztus 20ig. Szeged múltja és jelene, jövője. Kiállítás a szegedi Várban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete: Csongrád megyei parasztbűtnrok és -viseletek: Szegedi Galéria; Lucs-gvűjtemény: Hunok. avarok. rnsmmk: Buday György-kiállítás. Nanonta délelőtt 10-től este 6-ig. Paprikaműzeum. A mihálytelekl művelődési otthonban (Vörös Hadsereg útja 50.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4. Nyitva kedd és péntek kivételével délután 3tól 6 óráig. A cigánybáró Strauss-feiújítás a szabadtérin (A siker természetrajza.) núi lehettünk, hisz a kar- gulati ellentéte marad em. Azt mondta valaki A ci- mesteri pálcát egy. még har- lckezetes. Jelentős tanulságanybáró péntek esti másod- m'ncon inneni fiatal diri- ga a Strauss-mű mostani premierjének szünetében, gens. Jármai Gyula vette «zmpadra állításának ez a hogyha őseink nem találták át. Barinkay Sándor sze- tabiószerűség. A széles és volna fel a tüzet, akkor repét a sokoldalú fiatal te-•nagy ecsetvonások a hatal\agy nem lennének szabad- hetség Berkes János kapta, inas nézőtérről egységes téri előadások, vagy az ő és egy korosztállyal fiata- képpé állnak össze, a statitalálmányuk lenne. Mert labb Czipra cigányasszony kus jeleneteket izgalmasan tény*, hogy ilyenkor nyarán- Is, Mészöly Katalin alakító- bontja - meg egy-egy csoport ta az ország 28 csillagtetős sátán. Ez a fiatalítás javá- táncos vagy épnen futó mozteátrumának szinte mind- i'a vált az előadásnak. Jár- gása. az összefogott színekr egyikében — várudvarokon mai láthatóan komolyan bői élesen rajzolódik ki egy és ligetekben, vizekre ácsolt veit? feladatát, a Strauss- hangsúlyos karakter. S ebsz'npadokon és lombsótrak muzsika legbensőbb lénve- ben a tablóban öröm látni alatt — előadásról előadásra gét igyekezett kibontani ak- Melis Györgyöt akinek Há" tö"obbannak a fáklyák, re- kor. amikor a széles, nagy ry piros atilláia éppúgy megő lánggal vibrálnak a ívek fölrajzolása mellett testre^zabott mint a díszgyertyák. égnek a gondo- minden részletszépségre is oókirály pókhasú jelmeze; san kordában tartott pász- ügyelt. A fiatalos lelkesedés Zempléni Máriát, aki eevtortüzek. S valahogy össze és a precizitás volt jellem, re érettebb és oidotis kapcsolódik a tűz miszti- ző rá. talán egy picit las- tabb cigánylány Terekája és a színház varázsa, súbbra vette a tempót a bessy Évát Arzénaként és ,Boldog sziget Beszélgetés Kórodi Andrással Tudod. Gida volt végig az egyetlen karmestertanárom a Zeneakadémián — súgia fülembe Pál Tamás a Dömötör-toronynál. hogv látja szándékomat a főpróba szünetében. interjúra készülök a Háry diringensével. Aztán még hozzáfűzi, hogy a 62-es első Háry-bemutatóra is magával hozta Szegedre az Operából. Oberfrank Gézával együtt, korrepetitornak. Bármely szakmában minősít. rangot oszt. ha valakit becenevén szólítanak. csak úgy. A Gida: Kórodi András. Messze-messze évekkel ezelőtt a drága emlékezetű Lippói Gyulát, a szegedi filharmóniai kirendeltség vezetőiét tréfálta meg egv kényszerhelyzet: még a nagyszínházban. vasárnapi szimfonikus matinét jelentett be. s amikor odaért, hogy „vezényel Kórodi". hirtelen megtorpant. akarta mondani a keresztnevét, de tündéri memóriazavarában csak az a fránya Gida ugrott be neki. Röpke csönd után azért kivágta a rezet: „vezényel Kórodi Gedeon". Persze nogy kacagás futott végié a nézőA ma esti Háry karmestere téren, szegény ió Gyula bácsi. soha többé nem vállalt ülték körül, aki arról konferanszot ezután. (Míg a szünetben csöndes zugot keresgélünk az orchesternél. ahol nyugodtan beszélhetünk Kórodi Andrással, mesélném a sztorit, de a főpróbát elborító emberdzsungelben annyian megállítják. kérdezgetik, hogv kifutnánk az időből. Ha olvassa e sorokat, az apró indiszkrécióért remélem, nem neheztel majd soká.) nítani. Persze, itt van a nagv előd. Erkel. Mostanában a rádióban igyekszünk hozzáférhetővé tenni kevéssé ismert darabjait: a Névtelen hősök után a Dózsát vattülc tervbe, de éppen Szegeden, a szabadtérin vezényeltem 63ban a Brankovics Gyorayöt, amit speciel magam igen jelentős műnek tartok. Nos. Erkel nagyságát fokozza, hogv mondjuk egv Verdiue! szemben — akinek mégis csak akadtak előkészítői, nem Is akármilyen „hírnökei" Bellini vagy Donizetti munkásságában — neki a saját operai nyelvezetét, kellett kitalálnia, magának megteremtenie a nem létező tradícióit. Ezért egyedüli. Ilyen összefüggésben érzem speciális műnek a Hárvt is: nem opera ugyan, boldog sziget, nincs folytatása még a Kodálv-oeuvre-ön belül sem. hisz a Székely fonót inkább népdalora tóriumnak mondanám. — Es mit érnek a művészeti világpiacon, ha szabad iav fogalmaznom, ezek a magyar különlegességek? — őszintén szólva, ritkán tudnak áttörni úgv igazán. Annvira személves indíttatásélt. nekik, valahányszor ke- súak. annyi bennük a zenei zébe veszi a Háború és hé- jelbeszéd. Személves tapaszkét. mindig friss élménvnek talataimnál maradva, érdehat. mintha először találkoz- kes ellenpéldának emlithetna vele. Szegeden, a Hárvval ném Szokolay operáját. a foglalkozva jutott eszembe az Vérnászt. Amerre vittük külemlék. Adott egv öregember földön, frenetikusán ünnejómódú parasztgazda, át nem pelték. lépte faluiának határait, s a (Hát. érdemes volna hoozmaga kis haztatiiát. tiszta- szasabban fejtegetni, bár íészobáiát. a falusi élet meg- lek. egy ilyen £utó beszélgeannyi tartozékát vetíti ki a tés rendeltetésszerű kereteit világba, a császári udvarra, túllépnénk. Különben is hanEnnvi prológus után elő a Micsoda fantázia? Ahogy a .EO, a zene,;ar folytatásra notesszel. Az egrik díszpá- kocsmaasztalra könvökiilve. ^J^S^ISS baratai. paraszt társai között •Bűésűzóul a közelmúltról költővé tud lenni? S akkor közeljövőről kérdezem.) _ jön a zseniális zeneszerző. _ Mint tudiák. az Ooe- Könnyű beszélni "róla. K°dálV" aki fiauráí4nak kéo' raház rekonstrukciója óta vele kezdődött hosszú operai zeletaza™ván ismert néuda- nehéz körülmények között munkásságom - olvasom lokat emel szimfonlkus ré" dolgozunk. bár igyekszünk giokba. helyez arra a mű- nem temetni, hanem mentevészeti oltárra, ahová valóak holyban telepedtünk le. s a karmesternek a Háryval kapcsolatos élményeiről az alábbiakat sikerült lejegyeznem. Fontos adalék a nyári színházi sikerekhez. (Jókai és Strauss. a két rteós.) Néhány évvel ezelőtt kísérlet történt A ciKórodi András első szavait. — Rövid korrepetitorkodás után. Tóth Aladártól kaptam a megtisztelő fölkérést. s 1946. december 16-án. Kodály megszokottnál. Láthatóan partnerét Ottokárt Réti élvezte, hogy fürödhet ezekben a népszerű melódiák- „ ....... ... .. ,, . ban. Igazán jó társakra ta- kapitanv Gylmesi Kálmánt, szuletesnaoian. eletemben Iáit a zenekar tagjaiban és a humort ió ízekkel szállító először állhattam nyiivánosganybáró. úgymond kissé a Molnár László karigazgató Kovács Jánost, valamint Ka. ság elé az Operaház karmesncros szövegének fölfrissítésóre Ez az aktualizálási törekvés nem vált be. így az- szepen tán Horváth Zoltán ióvoltá- 1av*zik bel. Tarbay Ede közreműkö- Taf*£e vezette kórusokban. Berkes János megnyerő Barinkay. énekel, hatásosan lávszik. természetes egyszejól illeszkedett az désével ..visszafúiták a port" a darabra. Ebből eevértelműen következett a rendezői alapállás, a lehető leghűségesebben tolmácsolni Jókai romantikus történetét, fölhasználni Schnitzer eredet! szövegkönyvét, visszaigazítani a történetet, eredeti fazonra szabni a figu rákat. páros rona Lajost, aki évek óta b'zlos pontia A cigánybárónak. A többiek is — Gémest Imre. Gyürki István Jankorits József Barta Mária. Mentes József. Jachinek Rudolf és Szabó István — kaegvüttesbe. Mészöly Katalinról nehéz elhinni, hogv ronda boszorkány. Czinráia egv sonat megélt, gyönyörű cigányasszony. akinek borzong- rakteres alakok ebben az tató ereié nem a rútsaaá- f,rcok nélküli színházban, ban leledzik, hanem élet- . ,„ „ tudományában. Mirabella- Az előadás végen Johan Sc.tw.ltz Katalin szintén nye- Strauss és Jókai Mór ismét rerége a produkciónak, min. el smerően bólintott: a máErre utal "a szerző- aerekelőtt jellemformálóké- sodlk javított kiadás is síJókai és Strauss „ „ kei! ni. Három évet ígértek, amiezek a dalok. A darab csúcsa b6l egy eltelt Magam a szoa zárókórus. A Tiszán innen kósos repertoáromat diríaálDunan túl dallama bachl tam tovább, csupán a Cosi hándeli oratóriumok maga- /űn tutte átvjtele okozott sára jut föl. innen kanvaro- gondot az Erkelben. Ül földik vissza a vén obsitos kocs- adatokat inkább a koncertek maasztalához. a poharazeató kínáltak, a Budapesti Filharfalubeliek kesernvés magó- móniai Társaság Zenekarával nvához — most ez a kéD tart nemrég jártunk a Milánói ezen a helyen mutattuk be fofiva' ezen meditá,Ratok lec" Scalában is. januárban laBékés Bandival a szegedi inkább- Esetleg újabb húsz Dán turnéra indulunk. Az Srfesztivál közönségének, ezért év múlva* ha u2vanitt be" kel Színházban oedig az is kedves nekem az idei szélgetünk- lehet- !logv más... oteüo úi betanulását vemeghívás. melv. őszintén — A zeneirodalom azt tart- zénvlem. llosfalvy Róbert szólva, kissé sokat váratott ia a Hámról, magányos szi- címszereplésével. aki véglea magára. A Hárv János re- oet — vetem közbe. — Tény- hazajött. visszatért hozzánk mekmű. S mint ilven. új ol- leo hasonlíthatatlan? s most magyarul tanulja szóvasása más és más szépsége- — Nézze, az elmúlt három lámát. teri pultjánál, a Háryval. Azóta őrzöm repertoáromon. Mint tudiák. húsz éve ugyanazt bra a színpad két oldalán Ez lett az a közeg, mely a legeredetibb hátteret biztosija Strauss népszerű muzsikéiának. S mi mindent o'dhat meg nem egv ilyen romantikus történet?! Legnagyobb békességben hajol meg a történet végén Mária Terézia, az ízig-vérig magyar Barinkay Sándor. a szerb származású Zsunán Kálmán, a török basa lánva Szeffi. és a cigányok. Miiyen SZCD is lenne! De hát a színhá' azért színház — többek között —. hogv szóiTablók.) Horváth Zoltán arcok nélkül állítia színpadra a cigányok bárójának történetét. A nagy freskók festői megoldásaira, a tömegmozgások változatos, színes ritmusaira. az egv•szeiű. de hatásos díszletkönipozíciókra. a világítási effektusok érzékenv hangulataira és a nagv (vekből kibontakozó csúcspontok totál is élménveire épít. Sikerrel teheti, hiszen olvan társai vannak, mint az óriási tapasztalatokkal rendelkező Varga Mátyás gUnek mlnTandi Lajos it csillantia meg. Egyszer ta- évtizedben végigdirigáltam a nűia voltam fiatal írók be- magvar operákat, a Hárvt szélgetésének. Veres Pétert egyikkel sem tudnám rokorakoztasson. elandalítson. sallangoktól mentes kikapcsolton. S ez a mese színpadképe eevszeree roa felnőtteket magával tudja mant.kus látvány és pouragadni még ma is. Bizo- tos. ló ritszotér. Mark Ti. ovítia ezt a premier zsúfolt J'coar jelmezei érzékenyén 'i a ncrci U V/*>77Q V Q-7 ollpnrptP. háza. (Nemzedékváltás.) A rendezés fő vonalaiban őrzi a tavaly k-'kristálvorftott és b'zonvítottan sikeres elképze'ést. A módosításokat, a részletgazdagitásokat. és at>tóbb változtatásokat mindenekelőtt néhánv közreműköliangsúlyozzák az ellentéteket- a cisánvhad tarkaságára a bécsi udvar hó'ehérsége felesel: a huszárok vörös mentéiére a Trirs-tracs polka táncosainak élénk sárgáit. Barkóczy Sándor meíüiiilt koreográfiái után mindig fölcsattant a taps. különösen a már említett dó cseréje indokolta. Szem- Trics-tracs . polka és a Csá- „„,._,„ ,„. , , , betűnő nemzedékváltás ta- szár-kerii)gő táncainak han- Kovács Erzsébet (Mária Lujza), Fodor Zsoka (Melusina) es Melis György (Hary) jelenete Nikolényi Istváo Háry bátya elköszön A Szegedi Szabadtéri Játékok félszázados történetének egvik múlhatatlan értékűszépségű-népszerűségű darabját. Kodály Háry János cimű daljátékát láthatja a Dóm tér ma esti közönsége — az idei nyárévadban utolszor. Hárv bátya tehát elköszön, bár a kiszivárgó hírek szerint nem marad soká távol: könnven elképzelhető, hogv az 1983as. jubileumi évadban viszszatér. Addig is emlékeztetőül idézzük a szezon nvitó oremieriének emlékezetes pillanatait. Melis György felejthetetlen címszei epét. Mészöly Kati örzséiét. Moldován Stefánia Császárnéját. Kalocsay Miklós Ebelastiniát és a többiek ugvancsak színvonalas teliesftménvét. amelyeket az időközben megjelent sajtókritikák is méltányoltak. .