Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-06 / 183. szám

Péntek", 1982. augusztus 6. 5 szegedi ünnepi hetek Strauss: A cigánybáró. Előadás a Dóm téren, ma este fél 9 órakor. XXIII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában szeptember 20igFotóklubok 18. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 29-ig, naponta délelőtt 10 és délután 6 óra között. Bódy Irén textiltervező és Kumpost Eva keramikus, Munkácsy-díjas iparművészek kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 19-ig, vasárnap kivételével naponta. Török László fotóművész Stáció című kiállítású a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában augusztus 29-ig. Józsa Bálint szobrászművész kiállítása a November 7. Művelődési Házban, augusztus 14-ig. naponta délelőtt 10 és este 7, vasárnap délelőtt 10 és délután 4 óra között. Fritz Mihály és Szabó Tamás szobrászművészek kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában. Gerle Margit keramikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. ff Második, javított kiadás » A pálca meg a súlya A fiatalember, aki a Virág presszó teraszán ül velem szemben, kávéját kavargatva, mindössze 28 éves. A soproni zeneiskolában kezdte tanulmányait, 1969-ben a győri zeneművészeti szakközépiskolában zongora-gordonka szakon folytatta, 1972ben pedig felvették a zeneakadémia kóruskarnagy-képző tanszakára, 3 év múlva pedig ugyanitt a karmesterképzőbe. Két diplomát szerzett, de Jármai Gyula szeront a tanulmányok még ugródeszkának sem elegendők, ha... — A színművészeti főiskolán 1074 és 1977 között tanársegédként zenét tanítottam, utána kerültem az Operaházhoz, ahol ma is vagyok. Ez volt az a pont, ahonnan az időt igazán számítani lehét. Első operaházi vezénylésem 1979-ben Duke Ellington Folyó című dzsesszbalettjéhez fűződik, később például Hidas Frigyes A cédfus és Sztravinszkij Agón című műveit dirigáltam. Két éve a televízió karmesterversenyén tizedik lettem, tavaly szeptemberben Franciaországban, Besanconban a nemzetközi karmesterversenyen, ahol 17 nemzet 35 képviselője indult, negyedik helyezést értem el. Az első „nagy" vezénylés is a tavalyi évhez fűződik, a Soproni Ünnepi Hetek idején Bartók A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című, immáron klaszszikus műveinek előadásakor volt kezemben a pálca. -A Vígszínházban Offenbach Párizsi életét hangszereltem kisegyüttesre és vezényeltem. Tavaly óta vezetem a Pedagógus Szakszervezet szimfonikus zenekarát, már több koncertünk volt, az alapos újjászervezés után. Szerényen elhallgat, vár. A kávéscsésze az asztalon, rágyújt, körültekint a Klauzál téren. Nem az idetévedt idegenek pillantásával. — Szegeden nem most jár először, eddig is láthattuk, még a Dóm téren is... — Korrepetitorként 1975től minden nyáron részt vettem a szabadtéri előadásainak valamelyikén. Ügy kerültem ide, hogy a színművészeti főiskolán megismerkedtem Makiári Lászlóval, aki akkoriban a szegedi színház karigazgatója volt. Én nyaranta nemigen tudtam mit kezdeni magammal: újságot hordtam, tengtemlengtem, nem csináltam semmit. Valami hiányzott... Makiári aztán beszélt Pál Tamással, így lettem korrepetitor. — Volt egy emlékezetes beugrása is három évvel ezelőtt, éppen Pál Tamás helyett. — Igen, de az ilyesminek sohasem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Azt leszámítva az idei Cigánybáró az első vezénylésem a szabadtérin. Talán mondanom sem kell, mekkora megtiszteltetés ez 28 éves korban. — Milyen elgondolás vezérli? — Korrepetitorként és a tavalyi előadás emlékeivel a fejemben bizonyos reflexek óhatatlanul belém rögződtek. Ráadásul sok az azonos sze; Jármai Gyula, a karmester replő, hagyom őket énekelni, nem változtatok elképzeléseiken. Ami számomra lehetőség, az a Strauss-valcerek stílusos, „bécsis" dirigálása, némileg még az újévi tévékoncertek reminiszcenciáira is támaszkodva. Kicsit lassabbra képzelem a tempókat, nem megismételni akarom a tavalyi előadást. Valamivel szélesebben, nagyobb ívben, testesebben próbálom interpretáltaim ezt a bécsi valcervilágot a zenekarral. A nyitányban komoly ziccereim vannak. .. A háromnegyedes valcerütemet igazából nem háromnegyedben vezényelem: a második és a harmadik negyed legyen kissé „fogottabb", hiszen a fősúly legalább olyan fontos, mint a következő két negyed. Ez által adható, teremthető egyféle andalítóbb „Wiener" atmoszféra. — Szabadtéren viszont másképp érvényesül minden. .. — Igen, a kamarajelleg minimális. A rendezést, a zenét ezért rusztikusabban kell megfogalmazni. Ezt kapcsolom a nagyobb térre tervezett Strauss-stílushoz, nagyobb dinamikai különbségeket kell építeni, persze nem forte és piano, hanem csak mezzoforte és fortissimio közötti differenciákkal. Tudom, mennyire nehéz. A 40—50 méteres távolság és a közérthetőség követelménye miatt nekem is szélesebb gesztusokra van szükségem, mint a színészeknek. Több mozgásra, több energiára. — Karmesteri ars poeticája? — Én csak valahogy úgy próbálom föléleszteni a szerzőket, hogy érezzem: talán ők maguk is így gondolták volna. Alázattal kell közeledni a darabokhoz. Néha már elhiszem, hogy bele tudok hatolni a mélységekbe, ha pedig nincs szövegkönyv, bizonyos képek jelennek emg előttem, mi mindent lehet kifejezni ezzel vagy azzal, mögé látva a partitúrának, pálcával a kézben. Egy karmester elsődleges célja csak a reprodukció lehet, de soha nem válhat személytelenné. Enyhén skizofrén lesz, de pozitív értelemben: közönségként figyel kívülről, és közben önmaga is, aki létrehozza mindazt, amit a mögötte ülők figyelnek. A Bartók-műveket kivéve még vokális, operai jellegű művet nem vezényeltem. Érzem zeneileg „meg kell ágyaznom" a szólamoknak, a teljes darabot és a teljes színpadot kell koordinálnom, vezetnem. Ez most a lehető legnagyobb feladat nekem. Persze az is igaz, nagy erőt ad, hogy az Erkel Színházban hat előadáson ülnek annyian mögöttem, mint itt egyetlen alkalommal. Jármai Gyula régen nem a teret nézegeti. Maga elé mered, már nem is az újságírónak, még csak nem is a márványasztalnak beszél. Szemmel láthatóan újra átéli, amit eddig kiküzdött magának. — Létre kell hozni A cigánybáró vidámságát, humorát. Olyan energiával, hogy a karmesteri pálca súlyát ne lehessen annyira nehéznek érezni. Ahogyan egy súlyemelő fölemel 250 kilót, és közben mosolyog, hogy ne vegyék észre, hogy az 250 kiló... • Utójáték este a téren Szünet a főpróbán, a fények kihunynák, mindenki Indul a büfé felé. Jármai Gyula érkezik. Mintha fürdőből jönne, merő víz az egész ember. Megrázza a fejét, inge kitartóan a hátához tapad. Odalép hozzám, csak ennyit súg: — Nem is kétszázötven. Háromszáz... És közben mosolyog. Domonkos László Harmadik házassága előtt, közel 60. évéhez komponálta ifjabb Johann Strauss A cigánybárót. Az új színpadi alkotásról írta a korabeli bécsj kritikus: „Megismerése után abban a boldog reményben élünk, hogy Strausst nemsokára ott üdvözölhetjük ahová való, az Operában. Az első felvonás és a második felvonás fele kevés változtatással nyugodtan átvihető a Theater an der Wienből az Operába. A széles bázisra felépített első finálé minden nagyoperának díszére válnék, és a komponista most annyira eltért szokásos stílusától, hogy a visszatérést a régihez lehetetlennek tartjuk." A darab ötlete Strauss egyik budapesti látogatásáról való. 1883 februárjában a Furcsa háború című operettje került színre a Népszínházban, a maga vezényletével, s tiszteletére másnap estélyt adtak, amelyep Liszt Ferenc is jelen volt. Egy nappal később a Pesti Hírlap leírta: „Strauss annyira megszerette Magyarországot, hogv megígérte, magyar operettet ír a Népszínháznak .. ." A „magyar operett" librettójának elkészítésére Jókai Mórt kérte föl az osztrák mester. Jókai nemsokára el is küldte Bécsbe Straussnak egyik elbeszélésének szövegkönyv-vázlatát. amely azonban még jelentős átdolgozásra szorult. Ezt a munkát Schnitzer Ignác magyar író. műfordító végezte el. 1685 nyarán Strau^ már élénk levelezést folytatott Schnitzerrel. „Valamennyi szöveggel egyetértek és rajongója vagyok, csak a sertéskereskedő-kupléval nem tudok teljesen egyetérteni" — írta. Horváth Zoltán szerdán délután ismét odaállt a Dóm előtti nézőtér rendezői mikrofonjához. Három alkalom adódott számára, hogy A cigánybárót (idén a tavalyi produkció adaptációjaként) „fölfrissítse". Nem először találkozik ugyanis a darabbal, de mindig van újabb és újabb mondanivalója, mindig képes kibányászni egyegy, eddig még homályban maradt részletet. (Rendezői nyilatkozat A cigánybáróról 1977-ben: „Strauss népszerű műve, A cigánybáró sikerdarab. Arra törekszünk, hogyl még nagyobb sikert hozzon. Kérésünkre Abody Béla igazított a dialógusokon; a régi szövegről lefújta a port, maibbá, élvezhetőbbé tette ... Hogyan tud a rendező mindig újat mondani? Ha nyitott marad, élményeket gyűjt. Én nagyon 6ok előadást nézek meg itthon is, külföldön is. Szeretek új szemléletekkel találkozni, vitatkozni velük. Néha még extrémnek tűnő dolgok is lehetnek termékenyítő hatásúak. Védekezni kell a betokosodás ellen. Csak így lehet mai színházat játszani — mai embereknek".) — Több mint negyedszázada, hogy Oláh Gusztáv „kísérleti operarendezői osztályában" négyőnk diplomájára ráütötték a pecsétet. Nekem azóta egyfolytában az operajátszás a hivatásom, szerelmem, vesszőparipám. Annak ellenére mondom ezt, hogy az operarendezést tulajdonképpen sokan nem tartják igazi alkotóművészetnek. Tény. hogy a? opera műfaja jobban tapad a hagyományokhoz, megszokáshoz, hiszen a repertoár zöme a XIX. század terméke. Kísérletezni viszont — ami leginkább kortárs szerkők műveinek színpad ráállításakor adódik — kötelességünk, hisz ez óriási inspiráló erő, gazdagítja a színpadi megjelenítés skáláját, visszahat más müvek rendezésére, gyarapítja tapasztalataimat, s így segíti önnön épülésemet is. Miskolc, Debrecen és Pécs után 10 éve vagyok operai főrendező Szegeden. Régóta vonz a szaHorváth Zoltán, a rendező badtéri is, Farkas Ferenc Csínom Palkója, Kacsóh Pongrác János vitéze és Verdi Falstaffja mellett A cigánybáró tartozik Dóm téri repertoáromba. Ez többszörösen is, hisz a 76-os előadást átmentették 77-re, az idei előadás pedig a tavalyi rendezésben kerül színre. (Rendezői nyilatkozat 1981-ből: „A cél: nyúljunk vissza Jókaihoz és az eredeti szöveghez, amelyet érdekes módon Ankarában kaptam kézhez, németül, amikor Törökországban rendeztem pár éve. Az anyagot odaadtam Tarbay Edének, aki ebből és Jókai szövegéből állította össze a most látható változatot. Jókai és Strauss szellemét idézzük föl, talán az eddigieknél is hangsúlyosabban. Látványos, dekoratív előadást tervezünk tehát, nem feledkezve el a humorról sem. Színvonalát tekintve feltétlenül operai rangú operettet.) — Ezen a nyáron A cigánybáró rendezése a harmadik munkám. Budapesten a Hilton Szálló Dominikánus-udvarán, a régi építészet emlékeinek és a modern architektúrájának csodálatos találkozásánál. Josef Haydn születésének 250. évfordulója alkalmából állítottam Jókaitól Straussig És amikor Strauss orvosainak tanácsára Ostendébe utazik fürdökurára: „A fürdés A cigánybárón való szakadatlan munka körülményei miatt túlságosan felizgatott, s az orvos nem engedhette meg nekem mind a kettőt — vagy az egyik vagy a másik, mindkettő lehetetlen —, es így lemondok az egyik bizonyára előnyös hatásról, hogy egy gyöngébbnek, ahogy majd meggyőzőről róla, helyet adjak ..." Csaknem két évig dolgozott A cigánybárón, a harmadik felvonást viszont három nap alatt fejezte be. Hatvanadik születésnapja előestéjén, 1885. október 24én pedig szerzője vezényletével megszólalt a Theater an der Wienben A cigánybáró. Másnap a Fremdenblatt így írt: „A viharos taps, amellyel Strauss urat fogadták, és amely a nyitány minden egyes témája után kitört, megismétlődött minden énekszám után. Hányszor kellett az ünnepit mesternek a felvonásvégek után a színpadon megjelennie, azt alig lehet konstatálni'". A cigánybáró dallamai a bemutató színhelyén 1935-ig 476-szor csendültek fel, túlszárnyalva A denevér sikerét is, amely ezalatt 411 előadáson szólalt meg. Sok más Strauss-művel együtt hamarosan A cigánybáró is meghódította a magyar közönséget. Fél esztendő sem telt el a bemutató után, 1886 márciusában a budapesti Népszínház tűzte műsorára Strauss új művét, amelyet azután a következő évtizedekben különféle feldolgozásban szólaltattak meg a hazai színpadokon. Szegeden Tarbay Ede átdolgozásában került színre, aki a következőkben foglalta össze korrekcióinak indítékait, lényegét. — Ügy vélem, A cigánybáró inkább daljáték, és nem operett, miként korábban értelmezték. Ennek szellemében hagytam el belőle az idők során rárakódott operettes vonásokat, hatásvadász „poénokat". Például azokat a komikus nyelvi gesztusokat, amelyek régebben abból adódtak, hogy Zsupán sertéskereskedő tört magyarsággal beszélt. Semmi utalás nincs ugyanis a német szövegben arra, hogy ő rosszul beszélne németül, holott indokolt lenne, hiszen Zsupán szerb származású. (Fischer Sándor dalfordításaiban sincs nyoma ilyesminek.) — Zsupán háromnyelvűségét azzal jeleztem, hogy indulatos pillanataiban beszédébe vissza-visszatérő szerb és német mondatok keverednek. Ez az egyik legfeltűnőbb szakítás a „hagyománnyal". Módosult kissé az Arzéna—Ottokár kettős képe is. Ottokár a harc közben valóban hőssé válik, s így emberi vonósaiban lett a korábbitői eltérővé. Arzéna és Ottokár esetében a szerelmes ember került előtérbe. Arzéna éppen azért adja fel a leckét Bari nkaynak (hogy t. i. csak akkor lesz a felesége, ha megszerzi a bárói rangot), hogy ne kényszerüljön hozzámenni. Az is színpadra a Halászlányok című kamara-operat. Az Esterházy hercegek házi muzsikusának töredékekben maradt, Goidoni Uorettója aiapján készült müvet rekonstruáltuk. A commedia deli arle stílusában játszó oá hét szereplős intim opera igazán kellemes szórakozás a csodalatos környezetben. Aztán, szinte már hagyományosán, tevéfilmet forgattam a szegedi stúdió megoizásából a Kincskereső című ifjúsági irodalmi folyóirat nyári különkiadásaként. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark népi épületegyüttesének ritka, szép közegében igyekeztünk felidézni a dél-alföldi folklorkincs legszebb gyöngyszemeit. A források közelében című műsort a televízió augusztus 15-én vetíti. Most pedig a Dóm tér forró katlanja várt, a szó igazi értelmében fölforrósodott hangulatban. (Rendezői vallomás 1982ből: „Hogy harmadszor-e, vagy másodszor rendezem A cigánybárót, ez izgalmas feltevés. Tavaly rendeztem másodszorra, s mivel most a tavalyi változat ismétlésére kei-ül sor, a mostani annak másodpéldánya lesz. Lehetőleg tartom magam a szereplök többsége által már ismert és játszott rendezési elképzelésekhez. Bizonyára — mint minden ismétlésnél — sok új dolog, részletváltoztatás születik, de alapjaiban marad a tavalyi előadás. Legfőképpen a tömegjelenetek átkomponálását kell megfontolnom. Ügy érzem. ezek az ismétlések hasznosak, hisz ilyenkor mindig érettebb, kiforrottabb produkcióval léphetünk közönség elé. Nem js indigós példány ez, hanem inkább második, javított kiadás.) A színpadon kezdődik a főpróba. A karmester fölemeli pálcáját, megszólal a nyitány. Színpad két oldalán Johann Strauss és Jókai Mór figyeli a „fölszálló" dallamokat. S ekkor eszembe jut Horváth Zoltánnak egy fontos, a szabadtéri minden ellemntmondásáf sűrítő mondata: Itt mindent kőtáblára kell vésni! T. L. I a* eredeti elképzelésnek felel meg, hogy Carnero és Mirabella már az első felvonásban, tehát első találkozásuk alkalmával egymásra ismernek. huszonnégy esztendei távollét után. Carnerónak egyébként az a legnagyobb tragédiája, hogy fokozatosan elveszíti minden rangját, s ezzel egyben az élete értelmét is. A harmadik felvonás átdolgozásánál az volt a legnagyobb gond, a második felvonás fináléjában Szaffiról kiderül, hogy nem cigánylány, hanem az utolsó magyarországi pasa lánya. Ez hercegnői rangnak felel meg, s így Barinkay rangon alulinak érzi magát a lányhoz. Ezért áll be a huszárok közé. Az álkonfliktust Mária Terézia oldja meg a darabban, miként Jókai regényében is. Báróvá teszi Barinkayt, és kényszeríti, hogy vegye feleségül, akit ő kiszemelt neki. — Vitára okot adó a korábbi feldolgozásokban Gábor diák szerepe is, aki amolyan késői kuruclegényfigura volt. Az ő szellemében inkább lebeszélni kellene a magyar katonákat a harcról, nem pedig toborozni őket az osztrák seregbe. Helyette visszatértem Homonnay gróf alakjához... Sok mindenben eltér tehát az új szövegkönyv az évek óta megszokottaktól, s némi változtatásra került sor a ma este hallható zenei anyagban is. Megszólal példáiul a harmadik felvonásban a Tere.fere polka, a Császárkeringő és az idősebb Johann Strauss szerzeménye, a Radeczky-induló is.