Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

4 (Csütörtök, 1982. augusztus 5. 5 postaláda társszerzőnk az olvasó A lakosság ellátásiért, a különböző szolgáltatásokért felelős vállalatok túlnyomó többsége nemcsak, hogy fi­gyelemmel kiséri olvasóink leveleiből összeállított rovatun­kat. hanem, miként arról ismét megbizonyosodhattunk, készséggel vállalkozik a gondok orvoslására. A különböző észrevételekre jobbára frissen reagálnak és ennek ugyan­csak őrülhetünk. Hisz így levélíróink is láthatják, nem fölösleges a hibákat felemlíteni. Közérzetünk javításában fontos szeren jut a lakosság és a különböző intézmények, vállalatok közötti párbeszédnek. Jóllehet, olykor kiderül, a panaszosok sem mindig elég körültekintőek ... ,Rossz" pénz? ..Vitatkozó felnőttek, sok­szor szinte megszégyenített nyugdíjasok, síró gyerekek a szenvedő alanyai annak a kellemetlen ténynek, hogy rengeteg a kopott, szakadt bankjegy. Főleg a húszfo­rintosokkal van baj. Szinte naponta „dobják" vissza a vevőknek a pénzt a boltok­ban, pedig lehet, hogv előző nap ott adta a pénztáros. Hánv összeragasztott, sza­kadt frankot, márkát stb. láthat az ember másutt! Nyilvánvaló. hogy egy bankjegy elkopott részével nem lehet mit kezdeni, de még ha két-három százalé­ka hiányzik, akkor se lehet azt a két-három százalékot felhasználni. Jó lenne vala­mi rendet csinálni ebben az ügyben, mert az ember el­indul negyven forinttal, de ha az egyik húszast rossz­nak találja a pénztáros, ak­kor vége a vásárlásnak. Nem egy ember koptatja el a pénzt, hanem mindenki hozzájárul egy kicsit. Vagy vonják ki a forgalomból a sok kopott, puha, szakadt bankjegyet vagy legyen kö­telező elfogadni mindenütt, és ne küldözzék az embert a bankba (vagy másho­vá...) beváltani." Szólik János, tarjáni ol­vasónk nincs egyedül pana­szával. Magunk is gyakran tapasztaltuk, hogy az elron­gyolódott, elszakadt bankó­kat nem szívesen fogadják el az üzletekben. Ugyanak­kor méltatlankodnak a pénztárosok, ha a vevó má­sikat kér a szakadt papír­pénz helyett. (A Magyar Nemzeti Banknál érdek­lődtünk ez ügyben. Meg­tudtuk: az üzletekben a „hibás" bankjegyeket érvé­nyes fizetőeszközökként kö­telesek a pénztárosok kezel­ni. Elszámoláskor ugyanis tőlük elfogadja azokat a bank. Meglehet, hogy egyes boltokban erről nem tud­nak?) nek valóban nem volt. Tá­jékoztatta viszont, hogy a kért címletű illetékbélyeget már megrendelte, ezért kis türelmet kért. Az érdekelt dolgozónak nem feledékeny­sége miatt nem volt közvet­len a nyitás után a kért címletű illetékbélyege — már ekkor rendelését is le­adta —, hanem mert előző szolgálata alkalmával ez a címletű illetékbélyege elfo­gyott. Előre nem látható ok­ból fordult elő, hogy ezen a napon a Szeged 1. számú postahivatalnál három fel­vételi dolgozó helyett csupán két dolgozó jelent meg szol­gálatra. Szeged 1. számú postahivatalnál naponta több száz ügyfél megfordul, a hi­vatal a szolgálatok ellátását úgy szervezi meg, hogy az zökkenőmentes legyen. Az <?gy-egy osztályon felmerülő nem várt problémákat még átcsoportosítás esetén is bi­zonyos idö elteltével tudja csak megoldani. A fentiek miatt előfordult várakozá­sért a cikkíró elnézését ké­rem. A hivatal figyelmét a hasonló esetek megelőzésére felhívtam." A Szegedi Közlekedési Vállalattól az alábbi választ kaptuk: „A Délmagyarország 1982. július 18-i számának Postaláda rovatában jelent meg Bálint Ferenc (Bat­thyány utca 26.) panasza. Levelében kifogásolja, hogy a városban nagyon kevés helyen lehet villamos-, tro­libusz- és autóbuszjegyet vá­sárolni. Márpedig az SZKV Szeged 10 különböző pontján bérlet- és jegyárusító pavi­lont üzemeltet. Ezek a pénz­tárak 5,30-tól 20 óráig tar­tanak nyitva, hétköznap és vasárnap. Ettól a nyitva­tartásiéi megbetegedés ese­tén csak szombaton és va­sárnap térnek el nagyon ki­csi gyakorisággal. Ebben az esetben csökkentett nyitva­tartásii, 7.30-tól 18 óráig, vagy 10-től 17 óráig tarta­nak nyitva. A Széchenyi té­ren is üzemel jegypénztá­runk a fent említett nyitva­tartási renddel. A hétvégi utasforgalmat figyelembe véve — bevételünk bizonyít­ja — ez az egy pénztár is képes a nyitvatartási idő alatt ellátni a Széchenyi té­ren megforduló utasokat menetjeggyel. Ezen kívül válthatnak az utasok menet­jegyet a jegy ellenőröktől, forgalmi ellenőröktől és az indítóktól az utazás megkez­dése előtt. Ezért felesleges­nek tartjuk egyazon helyen több jegypénztár felállítását, illetve a nyitvatartási idő megváltoztatását. Vállala­tunk Szeged város területén 140 bizományos jegyárussal kötött szerződést a folyama­tos villamos- és trolibusz­jegy árusítása érdekében. Ez is bizonyítja, van rá le­hetőség, hogy az utasok elő­vétellel biztosítsák a menet­jegyüket. Célunk a bizomá­nyi hálózatunk további bő­vítése. Azonban vállalkozók nincsenek, illetve olyan nyitvatartással üzemelnek, ami a hétvégi jegyellátás folyamatosságát nem bizto­sítja." összeállította: Ladányi Zsuzsa Hiányzik a járda Rókvs városrész Csongrá­di sugárúti oldalán lakók két egymással összefüggő problémája fogalmazódott meg bennem: „Biztonságban és tisztaságban közlekedni!" — lehetne lüvelerp mottója. Múlt év végétől ezen a részen is fokozatosan bené­pesülnek az új lakások bol­dog tulajdonosaikkal. Ért­hető türelemmel várjuk a majd későbbiekben elkészü­lő üzleteket, szociális léte­sítményeket, reménykedve egy troli- vagy buszmegál­ló idetelepítésében, padok kihelyezésében... Amit már kissé türelmet­lenebbül és egyre inkább re­ményt vesztve várunk, az egy körülbelül 200 méteres gyalogosjárda megépítése az Északi körúttól a töltés felé, a kis .liget mellett. Ennek hiányában a munkába me­nök-jövök, a vásárolni, sé­tálni induló gyerekkocsis anyák kénytelenek a forgal­mas Csongrádi sugárúton közlekedni. Néhányan in­kább a ligeten való keresz­tülbotorkálást választják, bár ez is csak száraz idő­ben, babakocsi nélkül kép­zelhető el. Es ehhez párosul a sugárút mindkét oldalán, az Északi körút kereszteződésében a már több hónap óta halmo­zódó több méter szélességű por- vagy sárréteg, mikor mivé alakítja az időjárás. Váltakozva ezt „terítik" a száguldó gépjárművek az ar­ra gyaloglókra. Már előre félve gondolunk az esős őszi napokra... Tudjuk, hogy az Északi városrészben majd befejező­dő építkezések, a sugárút­körút kereszteződésének tel­jes körű rendezése idővel megoldják ezeket a problé­mákat, de kérjük az illeté­keseket, hogy addig is gon­doskodjanak a környék biz­tonságos és kulturált közle­kedéséről." — írja Faragó Zoltán (Csongrádi sugárút 110.) olvasónk. Petőfi helyett Anna Vásárlói észrevétel Teljes névvel, pontos Cím­mel ellátott, levélből idéz­zük az alábbi sorokat: „Las­san egy éve forr bennem a méreg. Tápén, a műszaki bolt mellett levő ABC-bolt­ban állandó bosszúság éri a vevőket. Sajnos oldalakon lehetne írni az örökös pa­naszokról, de röviden, tó­mondatokban próbálom le­írni. Olykor koszos a bolt, hogy legszívesebben kifor­dul belőle az ember. A min­dennapi szükségletet — vaj, péksütemény, kalács, sajt stb. — sokszor nem lehet kapni. Patron néha hetekig nincs, ajánlják, hogy a má­sik' boltban van. Körülbelül egy hónapja cukor azért nem volt, mert „nincs, aki kitegye". Szombaton tetőzött felhá­borodásom. Kenyérért há­romszor mentem el és bi­zony dühösen. Később meg­tudtam, hogy volt kenyér­szállítási probléma. El is néztem volna, ha nem olyan hangon válaszolnak. Meg­jegyeztem, hogy ebben a boltban mostanában nem le­het már semmit kapni, ak­kor minek van egyáltalán? Válaszol az illetékes A július 7-1 lapunkban megjelent „Mindenütt várni kell?" című írásunkra a Sze­gedi Postaigazgatóságtól kap­tunk választ: „Szeged 1. számú postahivatal jelentése szerint a kérdéses napon, váratlan betegség miatt, a felvételi szolgálatot két dol­gozó laita el. Aoukor a cikkíró a kezelőtől 150 forint értékű illetékbélyeget kért, nem adott olyan felvilágo­sítást, hogy nincs illeték­bélyeg, három darab 50 fo­rintos címletű bélyeget ki­adott. Azonban a cikkíró ragaszkodott az egy darab 100 forintos címletű illeték­bélyeghez, amely a kezelő­A felújított Anna-for­rásról több cikk és fotó jelent meg nemrégiben napilapjainkban, legutóbb Kislány az Anna-kútnál címmel, a Délmagyaror­szág 1982. július 31-i szá­mában. Az igaz, hogy a táncoló nőalakról több minden és mindenki eszünkbe juthat, de a való­ság a következő. A város a múlt század nyolcvanas éveiben hasztalannak mi­nősítette a Tisza vizével való kísérletezgetést, és Zsigmondy Bélával 1887­ben egy artézi kutat fú­ratott, majd a század vé­gére még harmincat léte­sítettek. Az Anna-forrás születésére már 200-nál több artézi kút adta meg­felelő nyomással a vizet a városban, a Nagykörúton belül. A korábbi szegedi gyógyvíz, a Petőfi-gyógy­forrás (Masa István tulaj­donában, Berlini körút 9.) kimerülése miatt gondol­tak új kút forrására. Az Anna-gyógyforrás feltárá­sát a Városi Gőzfürdő megbízásából, Berzenczey Domokos városi főmérnök irányításával végezte dr. Pávai Vajna Ferenc, a szénfelhasználás kímélésé­re. A múlt században fúrt, régi Zsigmondy-féle artézi kűttól körülbelül hét mé­terre, egy korábbi kút to­vábbfúrásával kezdődött meg a munka. A nyert vi­zet elsősorban a gőzfürdő­be vezették, és így a szén­fogyasztást mintegy 30 szá­zalékkal mérsékelték, de a fürdő vízszükségletét is innen biztosították. Sőt, közel 40 évig, a MÁV Igazgatóságot is ez a me­leg víz fűtötte. A gyógyvíz kedvező ha­tására hamarosan felfi­gyeltek, és Patzauer Dezső, Kölcsey utcai szesz-, élesz­tő- és likőrgyáros vállal­kozott, hogy a vizet meg­felelő minősítés után gyógyvízként forgalomba hozza. Az első minősítést Stetina (később Sarudi) Imre végezte, és 1936-ban Analyse des Thermalwas­sers der Stadt Szeged cím­mel, a Z. für Untersu­chung der Lebensmittel szaklapban közölte. Ko­csis Endre és Herke Ilona vizsgálati eredményei a Hydrológiai Közlöny 1937. évi kötetében jelentek meg. Mindkét vizsgálat közel azonos eredményt adott. 1271,2, illetve 1270,2 milligramm oldott só (tíz összetevő) ezer gramm vízben. A jelenleg ismert tizenötféle ásványi anyag 1345 milligramm-egyenér­tékű. Ezt követően a bal­neológiai vizsgálat azt eredményezte, hogy ezt a gyógyvizet a kaukázusi Borshom és vichy-i Grand Grille forrás vizéhez talál­ták igen közelállónak. A bérbevevő Patzauer Dezső és dr. Sajó Lajos, tiszti fő­orvos szorgalmazására a víz 1938. február 9-én kapta meg a gyógyjelleg elismerést. Az első szén­savval telített palackok 1938. márciusában kerül­tek forgalomba, a Taka­réktár utcai üzemből, majd ugyanabban az év­ben Várnay Marianna építészmérnök tervei sze­rint felépítették a modern vonalú ivócsarnokot. A gyógyforrás névadója a volt bérlő leánya Patzauer Anna, aki valószínű, hogy jelenleg is az USA-ban él. A nagy tudású geológus, dr. Pávai Vajna Ferenc (1886—1964) nevéhez fű­ződik a hazai termálvíz­kincs három H-betűs pillé­rének feltárása: Hévíz, Harkány és Hajdúszobosz­ló, aztán Karcag-Berekfür­dő, Debrecen. Szolnok, a szegedi Anna-forrás mel­lett. A fővárosban is meg­találjuk sokoldalú tevé­kenységének nyomait. „Tíz jó eredményű fővárosi kútnál bábáskodtam" — mondta 1961-ben, a Le­gyen Szeged fürdőváros címmel rendezett ankéton. A sikeres szegedi fúrást követően Pávai a szegedi Anna-forrásról írt cikké­ben így vallott: „Nincs messze az az idő, amikor az Alföld lakója már nem issza a szennyes talaj- és folyóvizet, s nem pusztul el tőle, hanem fürdik a föld mélyének megcsapolt langyos hullámaiban, ame­lyek gázzal és más hasz­nos energiaforrásokkal versenyezve világítják, fű­tik lakását és hajtják gé­peit" Pávai újabb és újabb kutakat szeretett volna fúrni, mert hitt a levantei homokrétegben, de pénzhiány miatt, tervei csak óhajok maradtak. Ja­vaslatára létesültek vi­szont az alföldi hévízkutak mellett az első geotermi­kus energiával fűtött ker­tészetek. Bátyai Jenő Átszervezés Az Ipari Minisztérium háttérintézeti rendszerének korszerűsítése Tizennyolc háttérintézet, illetve ilyen jellegű vállalat, iroda tartotozott az Ipari Minisztérium három jog­előd-minisztériumának irá­nyítása alá. Munkájuk pár­huzamosságai, átfedései, s a meglevő szellemi kapacita­sok és eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé tet­te az intézmények átszerve­zését. Módosult az irántuk támasztott igény is. Olyan szervezeteket kellett kialakí­tani, amelyek alkalmasak arra, hogy kellő mennyiségű, színvonalú szakmai és mű­szaki-tudományos informáci­ót szolgáltassanak az ipar­vezetés számára, s elvégez­zék az iparirányításhoz, a közép- és hosszú távú fej­lesztési koncepciók kialakí­tásához szükséges elemzése­ket, gazdasági számításokat, döntéselőkészítő munkálato­kat. Az új szervezetek kialakí­tásakor különválasztották az Ipari Minisztérium háttér­intézményeit, amelyek költ­ségvetési formában működ­nek, s azokat, amelyek az iparvállalatok részére vég­zett szolgáltatásokból* — vállalati formában, vállal­kozásszerűen — biztosítják bevételeiket. Ennek megfele­lően öt háttérintézet és négy új kisvállalatot hoztak létre. Hét további háttérintézetet, valamint a jogilag tröszti, vagy vállalai keretek között .működő, de háttérintézeti feladatot ellátó irodát meg­szüntettek, illetve megszün­tetnek. A termelő vállalatok hát­térintézménye a Prodin­form Műszaki Tanácsadó Vállalat, amely műszaki, tu­dományos, tanácsadó és in­formációs szolgáltatásokat nyújt a vállalatok és a szö­vetkezetek számára. Kisvál­lalati formában működik az Ipart Reklám és Propaganda Vállalat, amely kiállításokat, bemutatókat, konferenciákat, készetbörzéket szervez a vállalatok számára, propa­ganda-kiadványokat szer­keszt és ad ki. s műszaki fotó szolgáltatást végez. Ugyancsak kisvállalati for­mában működik a Műszaki Fordító Vállalat, amely for­dítási és egyéb — hozzá kapcsolódó — tevékenységet végez. 1983. január 1-től kisvállalati formában kezdi meg működését a jelenlegi Központi Szolgáltatásfejlesz­tési Kutató Intézetből kiváló Szolgáltatásfejlesztési Ta­nácsadó Vállalat. A Struktúra Szervezési Vállalat, amely a korábbi Kohó- és Gépipari Szervezé­si és Számítástechnikai In­tézetből jött létre, elsősor­ban gépi adafeldolgozó rend­szerek tervezésével, üzemel­tetésével, goftware-ellátással, számítástechnikai szolgálta­tásokkal. üzem- és munka­szervezéssel áll a vállalatok rendelkezésére. Tevékenysé­gi köréhez tartozik még a műszaki szolgáltatás, mű­szergyártás és -javítás, vala­mint a kiadói munka is. A System Szervezési Vállalat, amely a NIM ipargazdasági és üzemsezrvezé6i intézeté­ből alakult meg, gépi adat­feldolgozó -rendszereket ter­vez, üzemeltet, közreműkö­dik a software-ellátásban, a munka- és üzemszervezés­ben, valamint különféle szá­mítástechnikai szolgáltatáso­kat nyújt. A Produktorg Szervezési Vállalat — amelynek a Könnyűipari Szervezési Intézet a jogelőd­je — fő feladata a munka­és üzemszervezés, de ehhez kapcsolódóan foglalkozik még sajátos gépi adatfeldol­gozó rendszerek tervezésével, üzemeltetésével, software-el­látással és számítástechnikai szolgáltatásokkal. A szervezetkorszerűsítés eredményeként, mintegy 680­nal kevesebben dolgoznak az új intézetekben. Az újonnan alakuló kisvállalatokkal együtt megközelítően ezer fővel csökken «z át&zerve­zett intézetek, vállalatok lét­száma. Az új szervezetek kialakítása során ' gondos­kodtak a korábbi intézmé­nyek dolgozóinak elhelyezé­séről, segítették személyi, szociális problémáik megol­dását (MTI) Új szakkönyvek Profilgazdagodás, a tárgy­körök bővülése jellemző a Közgazdasági és Jogi Könyv­kiadó idei kínálatára. Elő­térbe kerültek például a szervezéssel foglalkozó pub­likációk. Ami az idei könyv­termést illeti. a kiadó veze­tői elmondták, hogy a terv­ben szereplő több mint 70 közgazdasági, jogi, szocioló­giai kötetből július végéig éppen három tucatnyi jutott már el az olvasókhoz. A jogi műfajban kis kézikönyvekbe foglalták a családjogi tör­vényt, a polgári peres eljá­rást és a kapcsolódó jogsza­bályokat. s ismét egy vaskos kötet a törvények és rende­letek hivatalos gyűjteménye, ezúttal az 1981-ben alkotott legmagasabb szintű jogsza­bályokból. További fontos művek ke­rülnek a boltokba a követ­kező hónapokban is. Megje­lenik egy gyűjtemény a kis­vállalkozásokkal, valamint a kereskedelmi és vendéglátó­ipari bérletekkel kapcsolatos jogszabályokból. A törvény­kötetek kis sorozata az ál­lamigazgatási eljárási tör­vényei bővül. Elkészül a büntető eljárás kommentár­ja, a gazdasági bíráskodás döntvénytára. Nyomdában van már a vállalati adók kézirata. Ünnepi kiadvány lesz a politikatudományi műfajban a Szovjetunió lét­rejöttének 60. évfordulójára a Szovjetunió szövetségi al­kotmányai dokumentumok­kal. így az 1924., 1936. és 1977. évj alkotmány szöve­gével és a kapcsolódó leg­fontosabb államjogi rendel­kezésekkel. Amerikai kísérlet Műanyag fog A fogorvosi gyakorlatban egyes műfogakat ma js ké­szítenek különféle anyagok­ból: aranyból, porcelánból. A bostoni egyetemen majomkí­sérletek során a frissen hú­zott fogak helyére olyan műanyag fogakat ültettek be. amelyek mindenféle támasz­ték nélkül, maradandóan rögzülhetnek az eredeti fog­ágyban. A foghúzás után közvetlenül az eredeti fog helyére ültették be a mű­anyagból készített fogakat, és kezdetben rögzítették a szomszéd fogakhoz. Az át­ültetést követően a majmo­kat hónapokon át pépes ét­renden tartották. Azf tapasz­talták. hogy fél év múlva a szövetbarát műanyag fogak a régiek helyén az állka­pocsban — az íny és a kötő­szövet segítségével — szi­lárdan rögzültek. A kísérletek arra utalnak, hogy idővel embereken is si­kerül majd ezzel a speciális műanyag foggal elérni, hogy a helyén maradjon.

Next

/
Thumbnails
Contents