Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

4 (Csütörtök, 1982. augusztus 5. 5 postaláda társszerzőnk az olvasó A lakosság ellátásiért, a különböző szolgáltatásokért felelős vállalatok túlnyomó többsége nemcsak, hogy figyelemmel kiséri olvasóink leveleiből összeállított rovatunkat. hanem, miként arról ismét megbizonyosodhattunk, készséggel vállalkozik a gondok orvoslására. A különböző észrevételekre jobbára frissen reagálnak és ennek ugyancsak őrülhetünk. Hisz így levélíróink is láthatják, nem fölösleges a hibákat felemlíteni. Közérzetünk javításában fontos szeren jut a lakosság és a különböző intézmények, vállalatok közötti párbeszédnek. Jóllehet, olykor kiderül, a panaszosok sem mindig elég körültekintőek ... ,Rossz" pénz? ..Vitatkozó felnőttek, sokszor szinte megszégyenített nyugdíjasok, síró gyerekek a szenvedő alanyai annak a kellemetlen ténynek, hogy rengeteg a kopott, szakadt bankjegy. Főleg a húszforintosokkal van baj. Szinte naponta „dobják" vissza a vevőknek a pénzt a boltokban, pedig lehet, hogv előző nap ott adta a pénztáros. Hánv összeragasztott, szakadt frankot, márkát stb. láthat az ember másutt! Nyilvánvaló. hogy egy bankjegy elkopott részével nem lehet mit kezdeni, de még ha két-három százaléka hiányzik, akkor se lehet azt a két-három százalékot felhasználni. Jó lenne valami rendet csinálni ebben az ügyben, mert az ember elindul negyven forinttal, de ha az egyik húszast rossznak találja a pénztáros, akkor vége a vásárlásnak. Nem egy ember koptatja el a pénzt, hanem mindenki hozzájárul egy kicsit. Vagy vonják ki a forgalomból a sok kopott, puha, szakadt bankjegyet vagy legyen kötelező elfogadni mindenütt, és ne küldözzék az embert a bankba (vagy máshová...) beváltani." Szólik János, tarjáni olvasónk nincs egyedül panaszával. Magunk is gyakran tapasztaltuk, hogy az elrongyolódott, elszakadt bankókat nem szívesen fogadják el az üzletekben. Ugyanakkor méltatlankodnak a pénztárosok, ha a vevó másikat kér a szakadt papírpénz helyett. (A Magyar Nemzeti Banknál érdeklődtünk ez ügyben. Megtudtuk: az üzletekben a „hibás" bankjegyeket érvényes fizetőeszközökként kötelesek a pénztárosok kezelni. Elszámoláskor ugyanis tőlük elfogadja azokat a bank. Meglehet, hogy egyes boltokban erről nem tudnak?) nek valóban nem volt. Tájékoztatta viszont, hogy a kért címletű illetékbélyeget már megrendelte, ezért kis türelmet kért. Az érdekelt dolgozónak nem feledékenysége miatt nem volt közvetlen a nyitás után a kért címletű illetékbélyege — már ekkor rendelését is leadta —, hanem mert előző szolgálata alkalmával ez a címletű illetékbélyege elfogyott. Előre nem látható okból fordult elő, hogy ezen a napon a Szeged 1. számú postahivatalnál három felvételi dolgozó helyett csupán két dolgozó jelent meg szolgálatra. Szeged 1. számú postahivatalnál naponta több száz ügyfél megfordul, a hivatal a szolgálatok ellátását úgy szervezi meg, hogy az zökkenőmentes legyen. Az <?gy-egy osztályon felmerülő nem várt problémákat még átcsoportosítás esetén is bizonyos idö elteltével tudja csak megoldani. A fentiek miatt előfordult várakozásért a cikkíró elnézését kérem. A hivatal figyelmét a hasonló esetek megelőzésére felhívtam." A Szegedi Közlekedési Vállalattól az alábbi választ kaptuk: „A Délmagyarország 1982. július 18-i számának Postaláda rovatában jelent meg Bálint Ferenc (Batthyány utca 26.) panasza. Levelében kifogásolja, hogy a városban nagyon kevés helyen lehet villamos-, trolibusz- és autóbuszjegyet vásárolni. Márpedig az SZKV Szeged 10 különböző pontján bérlet- és jegyárusító pavilont üzemeltet. Ezek a pénztárak 5,30-tól 20 óráig tartanak nyitva, hétköznap és vasárnap. Ettól a nyitvatartásiéi megbetegedés esetén csak szombaton és vasárnap térnek el nagyon kicsi gyakorisággal. Ebben az esetben csökkentett nyitvatartásii, 7.30-tól 18 óráig, vagy 10-től 17 óráig tartanak nyitva. A Széchenyi téren is üzemel jegypénztárunk a fent említett nyitvatartási renddel. A hétvégi utasforgalmat figyelembe véve — bevételünk bizonyítja — ez az egy pénztár is képes a nyitvatartási idő alatt ellátni a Széchenyi téren megforduló utasokat menetjeggyel. Ezen kívül válthatnak az utasok menetjegyet a jegy ellenőröktől, forgalmi ellenőröktől és az indítóktól az utazás megkezdése előtt. Ezért feleslegesnek tartjuk egyazon helyen több jegypénztár felállítását, illetve a nyitvatartási idő megváltoztatását. Vállalatunk Szeged város területén 140 bizományos jegyárussal kötött szerződést a folyamatos villamos- és trolibuszjegy árusítása érdekében. Ez is bizonyítja, van rá lehetőség, hogy az utasok elővétellel biztosítsák a menetjegyüket. Célunk a bizományi hálózatunk további bővítése. Azonban vállalkozók nincsenek, illetve olyan nyitvatartással üzemelnek, ami a hétvégi jegyellátás folyamatosságát nem biztosítja." összeállította: Ladányi Zsuzsa Hiányzik a járda Rókvs városrész Csongrádi sugárúti oldalán lakók két egymással összefüggő problémája fogalmazódott meg bennem: „Biztonságban és tisztaságban közlekedni!" — lehetne lüvelerp mottója. Múlt év végétől ezen a részen is fokozatosan benépesülnek az új lakások boldog tulajdonosaikkal. Érthető türelemmel várjuk a majd későbbiekben elkészülő üzleteket, szociális létesítményeket, reménykedve egy troli- vagy buszmegálló idetelepítésében, padok kihelyezésében... Amit már kissé türelmetlenebbül és egyre inkább reményt vesztve várunk, az egy körülbelül 200 méteres gyalogosjárda megépítése az Északi körúttól a töltés felé, a kis .liget mellett. Ennek hiányában a munkába menök-jövök, a vásárolni, sétálni induló gyerekkocsis anyák kénytelenek a forgalmas Csongrádi sugárúton közlekedni. Néhányan inkább a ligeten való keresztülbotorkálást választják, bár ez is csak száraz időben, babakocsi nélkül képzelhető el. Es ehhez párosul a sugárút mindkét oldalán, az Északi körút kereszteződésében a már több hónap óta halmozódó több méter szélességű por- vagy sárréteg, mikor mivé alakítja az időjárás. Váltakozva ezt „terítik" a száguldó gépjárművek az arra gyaloglókra. Már előre félve gondolunk az esős őszi napokra... Tudjuk, hogy az Északi városrészben majd befejeződő építkezések, a sugárútkörút kereszteződésének teljes körű rendezése idővel megoldják ezeket a problémákat, de kérjük az illetékeseket, hogy addig is gondoskodjanak a környék biztonságos és kulturált közlekedéséről." — írja Faragó Zoltán (Csongrádi sugárút 110.) olvasónk. Petőfi helyett Anna Vásárlói észrevétel Teljes névvel, pontos Címmel ellátott, levélből idézzük az alábbi sorokat: „Lassan egy éve forr bennem a méreg. Tápén, a műszaki bolt mellett levő ABC-boltban állandó bosszúság éri a vevőket. Sajnos oldalakon lehetne írni az örökös panaszokról, de röviden, tómondatokban próbálom leírni. Olykor koszos a bolt, hogy legszívesebben kifordul belőle az ember. A mindennapi szükségletet — vaj, péksütemény, kalács, sajt stb. — sokszor nem lehet kapni. Patron néha hetekig nincs, ajánlják, hogy a másik' boltban van. Körülbelül egy hónapja cukor azért nem volt, mert „nincs, aki kitegye". Szombaton tetőzött felháborodásom. Kenyérért háromszor mentem el és bizony dühösen. Később megtudtam, hogy volt kenyérszállítási probléma. El is néztem volna, ha nem olyan hangon válaszolnak. Megjegyeztem, hogy ebben a boltban mostanában nem lehet már semmit kapni, akkor minek van egyáltalán? Válaszol az illetékes A július 7-1 lapunkban megjelent „Mindenütt várni kell?" című írásunkra a Szegedi Postaigazgatóságtól kaptunk választ: „Szeged 1. számú postahivatal jelentése szerint a kérdéses napon, váratlan betegség miatt, a felvételi szolgálatot két dolgozó laita el. Aoukor a cikkíró a kezelőtől 150 forint értékű illetékbélyeget kért, nem adott olyan felvilágosítást, hogy nincs illetékbélyeg, három darab 50 forintos címletű bélyeget kiadott. Azonban a cikkíró ragaszkodott az egy darab 100 forintos címletű illetékbélyeghez, amely a kezelőA felújított Anna-forrásról több cikk és fotó jelent meg nemrégiben napilapjainkban, legutóbb Kislány az Anna-kútnál címmel, a Délmagyarország 1982. július 31-i számában. Az igaz, hogy a táncoló nőalakról több minden és mindenki eszünkbe juthat, de a valóság a következő. A város a múlt század nyolcvanas éveiben hasztalannak minősítette a Tisza vizével való kísérletezgetést, és Zsigmondy Bélával 1887ben egy artézi kutat fúratott, majd a század végére még harmincat létesítettek. Az Anna-forrás születésére már 200-nál több artézi kút adta megfelelő nyomással a vizet a városban, a Nagykörúton belül. A korábbi szegedi gyógyvíz, a Petőfi-gyógyforrás (Masa István tulajdonában, Berlini körút 9.) kimerülése miatt gondoltak új kút forrására. Az Anna-gyógyforrás feltárását a Városi Gőzfürdő megbízásából, Berzenczey Domokos városi főmérnök irányításával végezte dr. Pávai Vajna Ferenc, a szénfelhasználás kímélésére. A múlt században fúrt, régi Zsigmondy-féle artézi kűttól körülbelül hét méterre, egy korábbi kút továbbfúrásával kezdődött meg a munka. A nyert vizet elsősorban a gőzfürdőbe vezették, és így a szénfogyasztást mintegy 30 százalékkal mérsékelték, de a fürdő vízszükségletét is innen biztosították. Sőt, közel 40 évig, a MÁV Igazgatóságot is ez a meleg víz fűtötte. A gyógyvíz kedvező hatására hamarosan felfigyeltek, és Patzauer Dezső, Kölcsey utcai szesz-, élesztő- és likőrgyáros vállalkozott, hogy a vizet megfelelő minősítés után gyógyvízként forgalomba hozza. Az első minősítést Stetina (később Sarudi) Imre végezte, és 1936-ban Analyse des Thermalwassers der Stadt Szeged címmel, a Z. für Untersuchung der Lebensmittel szaklapban közölte. Kocsis Endre és Herke Ilona vizsgálati eredményei a Hydrológiai Közlöny 1937. évi kötetében jelentek meg. Mindkét vizsgálat közel azonos eredményt adott. 1271,2, illetve 1270,2 milligramm oldott só (tíz összetevő) ezer gramm vízben. A jelenleg ismert tizenötféle ásványi anyag 1345 milligramm-egyenértékű. Ezt követően a balneológiai vizsgálat azt eredményezte, hogy ezt a gyógyvizet a kaukázusi Borshom és vichy-i Grand Grille forrás vizéhez találták igen közelállónak. A bérbevevő Patzauer Dezső és dr. Sajó Lajos, tiszti főorvos szorgalmazására a víz 1938. február 9-én kapta meg a gyógyjelleg elismerést. Az első szénsavval telített palackok 1938. márciusában kerültek forgalomba, a Takaréktár utcai üzemből, majd ugyanabban az évben Várnay Marianna építészmérnök tervei szerint felépítették a modern vonalú ivócsarnokot. A gyógyforrás névadója a volt bérlő leánya Patzauer Anna, aki valószínű, hogy jelenleg is az USA-ban él. A nagy tudású geológus, dr. Pávai Vajna Ferenc (1886—1964) nevéhez fűződik a hazai termálvízkincs három H-betűs pillérének feltárása: Hévíz, Harkány és Hajdúszoboszló, aztán Karcag-Berekfürdő, Debrecen. Szolnok, a szegedi Anna-forrás mellett. A fővárosban is megtaláljuk sokoldalú tevékenységének nyomait. „Tíz jó eredményű fővárosi kútnál bábáskodtam" — mondta 1961-ben, a Legyen Szeged fürdőváros címmel rendezett ankéton. A sikeres szegedi fúrást követően Pávai a szegedi Anna-forrásról írt cikkében így vallott: „Nincs messze az az idő, amikor az Alföld lakója már nem issza a szennyes talaj- és folyóvizet, s nem pusztul el tőle, hanem fürdik a föld mélyének megcsapolt langyos hullámaiban, amelyek gázzal és más hasznos energiaforrásokkal versenyezve világítják, fűtik lakását és hajtják gépeit" Pávai újabb és újabb kutakat szeretett volna fúrni, mert hitt a levantei homokrétegben, de pénzhiány miatt, tervei csak óhajok maradtak. Javaslatára létesültek viszont az alföldi hévízkutak mellett az első geotermikus energiával fűtött kertészetek. Bátyai Jenő Átszervezés Az Ipari Minisztérium háttérintézeti rendszerének korszerűsítése Tizennyolc háttérintézet, illetve ilyen jellegű vállalat, iroda tartotozott az Ipari Minisztérium három jogelőd-minisztériumának irányítása alá. Munkájuk párhuzamosságai, átfedései, s a meglevő szellemi kapacitasok és eszközök ésszerűbb kihasználása szükségessé tette az intézmények átszervezését. Módosult az irántuk támasztott igény is. Olyan szervezeteket kellett kialakítani, amelyek alkalmasak arra, hogy kellő mennyiségű, színvonalú szakmai és műszaki-tudományos információt szolgáltassanak az iparvezetés számára, s elvégezzék az iparirányításhoz, a közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciók kialakításához szükséges elemzéseket, gazdasági számításokat, döntéselőkészítő munkálatokat. Az új szervezetek kialakításakor különválasztották az Ipari Minisztérium háttérintézményeit, amelyek költségvetési formában működnek, s azokat, amelyek az iparvállalatok részére végzett szolgáltatásokból* — vállalati formában, vállalkozásszerűen — biztosítják bevételeiket. Ennek megfelelően öt háttérintézet és négy új kisvállalatot hoztak létre. Hét további háttérintézetet, valamint a jogilag tröszti, vagy vállalai keretek között .működő, de háttérintézeti feladatot ellátó irodát megszüntettek, illetve megszüntetnek. A termelő vállalatok háttérintézménye a Prodinform Műszaki Tanácsadó Vállalat, amely műszaki, tudományos, tanácsadó és információs szolgáltatásokat nyújt a vállalatok és a szövetkezetek számára. Kisvállalati formában működik az Ipart Reklám és Propaganda Vállalat, amely kiállításokat, bemutatókat, konferenciákat, készetbörzéket szervez a vállalatok számára, propaganda-kiadványokat szerkeszt és ad ki. s műszaki fotó szolgáltatást végez. Ugyancsak kisvállalati formában működik a Műszaki Fordító Vállalat, amely fordítási és egyéb — hozzá kapcsolódó — tevékenységet végez. 1983. január 1-től kisvállalati formában kezdi meg működését a jelenlegi Központi Szolgáltatásfejlesztési Kutató Intézetből kiváló Szolgáltatásfejlesztési Tanácsadó Vállalat. A Struktúra Szervezési Vállalat, amely a korábbi Kohó- és Gépipari Szervezési és Számítástechnikai Intézetből jött létre, elsősorban gépi adafeldolgozó rendszerek tervezésével, üzemeltetésével, goftware-ellátással, számítástechnikai szolgáltatásokkal. üzem- és munkaszervezéssel áll a vállalatok rendelkezésére. Tevékenységi köréhez tartozik még a műszaki szolgáltatás, műszergyártás és -javítás, valamint a kiadói munka is. A System Szervezési Vállalat, amely a NIM ipargazdasági és üzemsezrvezé6i intézetéből alakult meg, gépi adatfeldolgozó -rendszereket tervez, üzemeltet, közreműködik a software-ellátásban, a munka- és üzemszervezésben, valamint különféle számítástechnikai szolgáltatásokat nyújt. A Produktorg Szervezési Vállalat — amelynek a Könnyűipari Szervezési Intézet a jogelődje — fő feladata a munkaés üzemszervezés, de ehhez kapcsolódóan foglalkozik még sajátos gépi adatfeldolgozó rendszerek tervezésével, üzemeltetésével, software-ellátással és számítástechnikai szolgáltatásokkal. A szervezetkorszerűsítés eredményeként, mintegy 680nal kevesebben dolgoznak az új intézetekben. Az újonnan alakuló kisvállalatokkal együtt megközelítően ezer fővel csökken «z át&zervezett intézetek, vállalatok létszáma. Az új szervezetek kialakítása során ' gondoskodtak a korábbi intézmények dolgozóinak elhelyezéséről, segítették személyi, szociális problémáik megoldását (MTI) Új szakkönyvek Profilgazdagodás, a tárgykörök bővülése jellemző a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó idei kínálatára. Előtérbe kerültek például a szervezéssel foglalkozó publikációk. Ami az idei könyvtermést illeti. a kiadó vezetői elmondták, hogy a tervben szereplő több mint 70 közgazdasági, jogi, szociológiai kötetből július végéig éppen három tucatnyi jutott már el az olvasókhoz. A jogi műfajban kis kézikönyvekbe foglalták a családjogi törvényt, a polgári peres eljárást és a kapcsolódó jogszabályokat. s ismét egy vaskos kötet a törvények és rendeletek hivatalos gyűjteménye, ezúttal az 1981-ben alkotott legmagasabb szintű jogszabályokból. További fontos művek kerülnek a boltokba a következő hónapokban is. Megjelenik egy gyűjtemény a kisvállalkozásokkal, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari bérletekkel kapcsolatos jogszabályokból. A törvénykötetek kis sorozata az államigazgatási eljárási törvényei bővül. Elkészül a büntető eljárás kommentárja, a gazdasági bíráskodás döntvénytára. Nyomdában van már a vállalati adók kézirata. Ünnepi kiadvány lesz a politikatudományi műfajban a Szovjetunió létrejöttének 60. évfordulójára a Szovjetunió szövetségi alkotmányai dokumentumokkal. így az 1924., 1936. és 1977. évj alkotmány szövegével és a kapcsolódó legfontosabb államjogi rendelkezésekkel. Amerikai kísérlet Műanyag fog A fogorvosi gyakorlatban egyes műfogakat ma js készítenek különféle anyagokból: aranyból, porcelánból. A bostoni egyetemen majomkísérletek során a frissen húzott fogak helyére olyan műanyag fogakat ültettek be. amelyek mindenféle támaszték nélkül, maradandóan rögzülhetnek az eredeti fogágyban. A foghúzás után közvetlenül az eredeti fog helyére ültették be a műanyagból készített fogakat, és kezdetben rögzítették a szomszéd fogakhoz. Az átültetést követően a majmokat hónapokon át pépes étrenden tartották. Azf tapasztalták. hogy fél év múlva a szövetbarát műanyag fogak a régiek helyén az állkapocsban — az íny és a kötőszövet segítségével — szilárdan rögzültek. A kísérletek arra utalnak, hogy idővel embereken is sikerül majd ezzel a speciális műanyag foggal elérni, hogy a helyén maradjon.