Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-31 / 203. szám

Kedd, 1982. augusztus 31. 3 Elhunyt Gyúrók György A Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Művelődési Minisztérium mély fáidalommal tudatja, hogy Gyúrók György, a Magvarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára. aki csaknem negyedszázadon át dolgozott a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség szolgálatában. életének 46. évében szívroham következtében váratlanul elhunyt Személyében a magvarországi nemzetiségek ügvének odaadó, fáradhatatlan "munkását gyászolják. Gyúrók György temetése szeptember 3-án 15 órakor lesz a mohácsi városi temetőben. (MTI) Emlékfa a pásztormüvésznek Kapoli Antal Kossuth-díjas fafaragóra emlékeztek vasárnap Somogyhárságyon. A dunántúli pásztorművészet kiemelkedő alakja negyedszázada hunyt el ebben a Szigetvár közelében levő falucskában. Az évforduló alkalmából Kapoll-emlékfat állítottak fel a somogvhárságyi temetőben, ahol a népművész síria van. A három méter magas faragott tölgyfarönk Szatyor Győző népművész alkotása. » r és elhagyók Hihetnénk: ha bárkit is őriznek, eleve nem lehet valami kellemes dolog. Kényszert. voltaképpen szabaiságkorlátozást ielent. következésképpen 6zigort és érvényesített hatalmat föltételez. Mindez elvben igaz, a dolog mégsem ilyen egyszerű. Sőt, még csak nem is ennyre egyértelmű, már ami a negatív előjelet illeti. Hogy mennyire, arra televíziónk a múlt héten több példával is szolgáltIgen szimpatikus s egvben a leginkább szükséges őrzők egyike például Ráday Mihály. Unokáink sem fogják látni, avagy városvédő Paliasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát című városvédő sorozatának szerdán este bemutatott legfrissebb darabja valami olyasmit bizonyított, hogv a jó ügyért hadakozó ember csatáinál alig akad krimiizgalmasabb vállalkozás. Ahogyan Ráday őrzi és őrizni akarja rtiúltunk építészeti hagyományait, ahogyan város- és műemlékvédelemmel küzd n technokrata barbarizmus, a felelőtlen, hebehurgya vagy egyszerűen csak végtelenül ostoba rombolások. az új oltárán mindent esztelenül feláldozó akciók ellen — lassanként szoborként magasodik Pfellasz Athéné mellé. Gyanítom, hogy mindezekkel egvütt még valami mást is véd: a múlt látható emlékeivel identitásunk. önazonosságunk históriai képét, igencsak érthetően. Hűvös-okos. intelligens stílusa láttán az az őrző-embertípus juthat eszünkbe, akinek láttán önkéntelenül megnyugodhatunk, lettlégyen bármi okunk az idegeskedésre: amíg ez az ember a helyén van. nincs, nem lehet nagyon nagy baj. Akad persze, aki őrizni akar ugyan, de ehelyett — elhagy. Elhagyja azt. aminek megtartására eredetileg vállalkozott. Ha például művészi produkcióról beszelünk: a színvonalat áldozza föl az imitáció oltárán. Csütörtökön este Hogyha elmegy a cirkusz címmel sugároztak egy műsort, amelynek főszereplője Jobba Gabi volt Hogy a Jobba kin"! jobb: nem derült ki. De hogy, mondjuk, a Mireille Matthieu-nél nem: az biztos. Akármennyire is akarta utánozni. Igaz. megőrzött valamit a sanzonelőadók aranv középszeréből, de e tárgyból ennyi, sajna, roppant kevés. őriznek — muszájból — igen sok gyereket is. Állami nevelőintézetekben. Az állami gondozottaknak, sainos. igen népes seregéről készített filmet a szegedi tévéstúdió (szerdán láthattuk). a kényszerűen őrzöttek-gondozottak és p mindezért felelős szakemberek megnyilatkozáRádiófigyelő Kolozsvári utca 2. Szerencsés éteri körülmények szükségesek ahhoz, hogy a Besenyszögi úti adóállomásról Szegedig érkezzék a hang. Pedig az Alföld rádiójáról van szó, a szolnoki stúdió műsoráról, ami pedig számot tarthatna a Szegeden és a Csongrád megyében élők érdeklődésére is, hiszen a stúdió munkatársai rendszeresen, s igen gyorsart, még a«r)ap tájékoztatnak az Alföldön történtekről, amikor az események zajlanak. A napilapok csak másnap jelennek meg .. . Nemrégiben egy egész héten át vendégeskedtem a mikrofonos újságírás szolnoki műhelyében. Tudom tehát, hogy híradásaink érdekesek és izgalmasak. S tudom azt is. hogy hiába csavargatom Szegeden a rádió gombjait, nem hallom, hogy néhány perccel azelőtt mi történt az alföldi rónán. Régóta beszélik, hogy a közeljövőben Szegedre is telepítenek egy körzeti stúdiót. Mit régóta? Beszélik/ ezt már vagy húsz éve. Tervekről, próbálkozásokról' most is hallant néha, ám történni nem történik semmi. Hogy erlnek az egy te tiéhezebb gazdasági körülmények-e az okai, nem tudom. Bár valószínűleg azok is. Egy rövid hét azonban meggyőzött arról, hogy Szegednek is szüksége volna egy helyi rádióra. Már csak azért is, mert egy olyan periódusában a világnak, amikor a gyors információk aranyat érnek, igen jól megférhetne a két nagy hagyományokkal rendelkező napilap mellett — melyek az események elemzésére is tudnak vállalkozni — egy friss híreket és információkat „jelenidőben" közvetítő rádió. Egy stúdió azt is jelenthetné, hogy Szeged erösebb szálakkal kapcsolódik a „telekommunikáció" vérkeringésébe. A rádió körzeti stú-, dióiban ugyanis általában több mint egy tucat újságíró dolgozik, akik a rádió központi adásaiban is rendszeresen jelentkeznek kisebbnagyobb lélegzetű riportjaikkal. A Kolozsvári utcában majdnem harminc éve működik már a stúdió. Ahogy tapasztaltam, a Szolnokon és környékén élők délutánonként szívesen állítják készülékeiket a 222 méteres középhullámra. A Rádiófigyelő mai és nem is túl hosszú — cikkét talán éppen ezért írtam nem a fádlől-óli Harlem a rádió szegedi hlftnyáföi. falán egyszer, talán nem is Olyan túl sokái felhangzik az éterben egy új szignál. A rádió szegedi stúdiójáé. Nem tudom mikor, de reménykedem, hogy hamarosan .., P. F. sait dialektikus egységbe foglalván. A szerkesztő-riporter Király Zoltán frappánsan használta föl Horváth Dezső forgatókönyvét: a személyiségfejlődés zavarai. az intézeti struktúra gondjai, valamint az örökbefogadás bürokratikus nehézségei (és egyúttal nagyon is emberi oldala!) úgy alkottak kerek egészt. hogy keretet az állatni gondozott kisfiú család és szeretet utáni sóvárgásának megrendítő mondatai adtak. „Mi az. hogy család?" — hangzott a kérdés. ..Család ... nem 's tudom" — volt a válasz. S eme röpke expozíció minden látványos, statisztikai helyzetjelentésekkel és szépe.i „cizellált" képsoroknál díszített bevezetőnél többet adott. Ami pedig kibomlott mindebből, az alapos és átgondolt körképe volt mindazok világának, akik — a film címét idézve — Cím nélkül, élnek és nőnek föl. Megszólalt a névelőötthőrii igazgató és az ifjúsági ideggondozó főorvosa, a Csongrád megyei főügyészség képviselője. több volt állami gondozott, és egy örökbefogadó házaspár. S noha a film sokkal inkább elmélet.regisztráló. mint dokumentumriport-szerű alkotásnak minősíthető, mégis ió érzékkel bontotta ki a hétköznapok praxisát a sok szakernbervéleményből. Befejezésül pedig szép. hatásos, ugyanakkor mértéktartó jelenettel | zártak, tulajdonképpen az örökbefogadást aiánlva legalábbis az egyik lehető legjobb ki útként őrzők, elhagyók — az állami gondozottak sorsa is e két szó mélvébb-differeneiáltabb mögöttesét rejti, őrizni igenis sok mindent kell. Embereket csak kivételes esetben és helyzetben s főleg — akkor sem mindegy, hogyan. Akik viszont elhagynak — gyereket, szerelmet vagy mást — föltehetően mást vélnek megőrizni. Amit viszont a televízi 5 megőrizhet (Rádav Mihálvvagy Cím nélkül-módra), az ilyen. Éppen elég. Domonkos László Változik az Ifjú Gárda Féltő gondoskodás hozta létre annak ideién a nevelőotthonokat. Családjukat vesztett gyerekeket fogadott mindegyik a falai közé. A létbizonytalanságból érkezőknek adott élelmet. ruhát, szállást úgy. hogv lelki-szellemi feilődesüket is segítette. Sokat változtak azóta a körülményeink, árvák helyett legtöbbször a családból kitaszított gyermekekről kell gondoskodniuk. Hosszú évek tapasztalata is azt mondja, muszáj változtatni az eddigi gyakorlaton. A család a legtermészetesebb képződménye társadalmunknak. g gyermekek egészséges fejlődésének, céltudatos nevelésének pótolhatatlan fészke. Régóta tudjuk, hogv a család melege mintaként is szolgál a gvermek majdani apai vagv anvai magatartásához. Aki nélkülözni volt kénytelen a családi szeretetet, szinte képtelen lesz saiát családiát szeretetben egvütt tartani. Ezért hangoztatják egvre többen, hogy a nevelőotthonok nem az egyedül üdvözítő megoldások, a pótcsalád, a nevelőszülői közreműködés — ha a kiválasztás sikerült, és az elhatározás tartós — többet adhat az intézeti nevelésnél. Parancsoló követelményként lépett azonban elő az is. hogv a nevelőotthonok is közelítsenek a családi modellhez, amennyire ez egyáltalán lehetséges. A szegedi Ifjú Gárda Nevelőotthon fönnállása óta talán legjelentősebb változásait éli át. Megkértük Takács Jánosnét, az intézet igazgatóját, vázolja a változások lényegét. — Bármiiven ok miatt került is valaki állami gondozásba. az eddigi gyakorlat szerint három évig csecsemőotthonban nevelkedett, onnan óvodásotthonba került. Iskolába lépésével szinte automatikusan az alsó tagozatosoknak szervezett nevelőotthon lakója lett. később a fölső tagozatosok otthonába költözött, az iskola elvégzése után pedig az ifjúsági otthon következett. Az átlépések soha nem mennek megrázkódtatások nélkül, hiszen a gvermek nevelésének egvik legfontosabb kelléke a viszonylagos állandóság, és az életkorhoz igazodó, az állandóság érzését továbbra is adni tudó. rugalmas változás. Némelv gverek, mire hozzánk iutott. megiárt eev-két nevelőszülőt is. velük egvütt mindig iskolát is változtatva. Mondiam ezek után azt a profán hasonlatot, hogv a macska is egv környezetet tud igazán megszokni? Más megvéből iött hozzánk az egvik kislány, legnagyobb megdöbbenésünkre tizennyolc beiegvzett helyet találtunk kísérőfüzetében. Még nem Volt tizennyolc éves! — A következmények? — Ha lezárt szakasznak tekintenénk a nevelőotthoni nevelést, úgy-ahogv elégedettek lehetnénk. Minden nevelés lényege azonban, hogv az életre, a felnőtt korra akar előkészíteni. nyilván ezt akarjuk mi is. A családi életre. Csakhogy a sok hánvódás azzal a következménnyel jár. hogv sok gyermekünk később sem lesz képes tartós kapcsolatokra. Ha konfliktushelyzetbe kerül, nem tudia megoldani gondjait. mert nincs hozzá mintája. egyszerűen kiléo belőle. Ha a család okozta a konfliktust. a családból lép ki. — Csökkenthető a vándorlás? — Okos belátással meg is szüntethető. A fóti gyermekváros eleve ÚHV indult már. hogv kicsi korától felnőtt koráig egy helyen nevelkedhessen minden lakóia. A mi intézetünk tovább őrizte a korosztályhoz kötődő szigorú rendszerét, mint kellett volna. — Testvérek is külön nevelkedtek. — Szomorú precizitás. Sem apját. sem anviát nem ismeri a gyerek, lelkileg tehát sérült. Kapaszkodhatna testvérébe. mert annak a sorsa is pontról pontra egyezik a övével, de koránál fogva az éppen egv másik otthonban lakik. Az összes humánus törekvés itt már a maga ellentétébe csap át. — Mit lehet tenni? — Űgv rendezkedünk be. hogy hároméves kortól tizennyolc éves korig itt maradhassanak gyermekeink. A második tanévet kezdjük úgy. hogy óvodás korúak is vannak nálunk. Tavalv szeptemberben csak négyen voltak, most húszan, öt gyermekünk járt általános iskolába tavaly, most huszonhat. — Hogyan fogadták a nagyobbak a kicsiket? — Sehogy. Többségük nem is törődött velük. Ez az élmény hiányzik belőlük, de maguk nem érzik a hiányát. Jó lenne azt mondani, hogv a nagyobbak dédelgetik a kicsiket. hogv vigyáznak rájuk. hogv szeretnek egvütt lenni velük, de nem így van. Akad néhánv mindig. aki szívesen segít körülöttük, de nem ez a jellemző. El kell telnie néhánv évnek, amíg ez lesz a természetes. —. Az átalakítás mindig nehéz. — Csak annviban. hogy a nevelőtestületünk is átszerveződik. Óvónők és gyermekgondozók kellettek az óvodások mellé, tanítók a kisiskolasokhoz. és ígv tovább. — Anyagi nehézséaek? Az állam mindig sokat áldoz ránk. megoldhatatlan gondjaink most sincsenek. Kulcsszámokat kaptunk, más berendezések is kellettek. Egy éve tart az épület belső fölújítása. ezzel egv időben változtatunk az új követelmények szerint. — Az úi szisztéma szinte sugallja. hogv pályakezdő pedagógusok között válogassanak. — Nem lenne jó. ha ezt tennénk. Ha az életre akarunk nevelni, a gyermeknek meg kell tanulnia a fiatal és a nyugdíjhoz közel levő nevelőkhöz is alkalmazkodnia. Tőlük veszik a mintát saiát további életükhöz, igen fontos tehát, hogv jól válaszszunk. Horváth Dezső Püspökválaszfás Az északi evangélikus let püspökévé. Az Elnöki egyházkerület gyülekezetei Tanács dr. Ottlyk Ernő püsdr. Ottlyk Ernő nyugalomba pök felmentéséhez és dr. vonult püspök helyett dr. Nagy Gyula püspökké váNagy Gyula teológiai tanárt lasztásához a hozzájárulást választották az egyházkerü- megadta. Diákakadémia Ülésezett a városi KISZ-bizottság Napkollektorok A napsugárzás hőenergiáját hasznosítja vízmelegítésre a Tiszaföldvári Építő-, Vasipari és Szolgáltató Szövetkezet új terméke, a Solarfor nevű napkollektor. A berendezés, amely két üzemmérnök — Forrai Sándor és Huszár Károly — tervei alapján készül, nyaraló- és lakóépületek idényjellegű melegvíz-ellátására, alacsony hőmérsékletű fűtőrendszerek üzemeltetésére és kisebb méretű medencék vizének hőszabályozására alkalmas. A dohányzóasztal nagyságú napkollektor minden tetőszerkezetbe beépíthető, s a berendezés hőfelfogórészét, a bordázott csőkígyót kell a vízvezetékhez csatlakoztatni. A csőkígyót kitöltő víz felmelegedése az így keletkező fajsúlykülönbség következtében folyamatos áramlást indít meg. A napkollektor komplett melegvíz-ellátó rendszerrel együtt alkalmazva folyamatos üzemet biztosít, mert kedvezőtlen sugárzási viszonyok esetén a melegvíz-tároló automatikusan elektromos üzemmódra kapcsol át. Nagyobb teljesítményhez a kollektorok száma párhuzamos kapcsolással növelhető. A tiszaföldvári szövetkezet vállalja a napkollektorok gyors, szakszerű felszerelését és üzembehelyezését is. Ez az új iskolai év várhatóan „kedvesebb" lesz a 6zegedi diakoknak, mint a korábbiak voltak. Az órákra ugyan idén is készülődniük kell, s a dolgozatírások, feleltetések alól sem mentesülnek hét közben, 5 napig. Ám az elkövetkező hónapok szombatjain és vasárnapjain is tárt iskola kapuk várják őket. Hogy mi célból? Többek között erről tárgyalt a KISZ Szeged váro6i Bizottsága, tegnap, hétfőn megtartott, soros ülésén. Nagy Zsuzsa, a városi KISZ-bizottság munkatársa terjesztette a testület elé azt az intézkedési tervet, amely tizenéves diákifjúságnak színes, gazdag hétvégi programválaszték biztosításáról rendelkezik. (Az intézkedési terv a KISZ Központi Bizottsága ez évi március 10-i határozatának végrehajtását szolgálja.) A 8 ezer szegedi középiskolás szórakoztatásáról a tervek szerint az Ifjúsági Ház és a két napra diákcentrummá alakított iskolák gondoskodnak majd. A diákcentrumokban amatőr művészeti csoportok alakulhatnak. A klubok vezetőinek módszervásár, a diákhagyományok ápolása érdekében ötletbörzék rendezésére vállalkoznák a KISZ-esek. Másik új kezdeményezése a városi KISZ-bizottságttak a diákakadémia létrehozása. Ezzel céljuk, hogy a politika iránt leginkább érdeklődő fiatalok rendszerezettebb, átfogóbb világnézeti alapismereteket szerezzeflek, jobban megismerjék és megértsék hazánk felszabadulás utáni történetét, az alapvető társadalmi, gazdasági, politikai öszefüggéseket és a jelen kor aktuális feladatait. A kis létszámú (8—10 tagú) diákakadémiai csoportok viszont iskolán kívül könyvtárakban, művelődési házban, klubokban tarthatják összejöveteleiket. Három témakör feldolgozását, megvitatását, ajánlja a politika iránt érdeklődő fiatalok figyelmébe a KISZ. (Ezek: a nepi demokrácia története 1944-től napjainkig: az MSZMP politikája 1956-tól napjainkig és végül a nemzetközi politikai élet aktuális kérdései címűt),. Az érdeklődő diákok a városi KISZ-bizottságra küldhetik ei jelentkezésüket. Előadókról, cikkgyűjteményről és irodalomjegyzékről a KISZesek gondoskodnak. Az intézkedési tervet a testület jóváhagyta. Novákné Halász Anna szóbeli tájékoztatót tartott a 16. Szegedi Ifjúsági Napok megrendezésének tapasztalatairól, végül Szabó Ágnes, városi úttörőelnök a KISZés úttörőszervezetek feladatai, a KISZ-életre történő felkészítésben címmel terjesztett javaslatot a bizottság elé, amely azt elfogadta. A • r i