Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

Magyarázkodásaink M esterfokon magyarázkodó nemzet vagyunk. Már­már többre becsülünk egy logikus-szellemes bizonyítványkommentárt, mint az érdemjegye­ket Magyarázkodásaink ugyanis mindig tényszerűek — amennyiben részletesen tartalmazzák azokat a raj­tunk kívül álló okokat, amelyek miatt nem sikeredett tökéletesre egy vállalkozásunk: nem készült el időben valamely beruházásunk: nem kaptunk a boltban friss kenyeret... A végső kinyilatkoztatás ugyanis az. hogy nem rajtunk múlott. . . Nagyoh,b dolgokban súlyo­sabb az érvrendszer. Komplett fogalmazás, s unásig ismert az a kifogásfajta is, hogy: kényszerpályán va­gyunk ... Kis és nagy dolgokban oly sokszor bevallott ..te­hetetlenségünk" már igazán fájni kezd az emberek­nek. A gondokat, bajokat, elakadásokat végtelenül könnyed mozdulattal tudjuk odébb tolni. Itt munka­erőhiány, amott alkatrészellátási gond. anyagi fede­zetlenség. a szabályozók alkalmatlansága, még másutt szállítási nehézség, avult technológia, alacsony felvá­sárlási ár. a partner késedelme, a terv gyengeségei, valutahiány. akadozó anyagellátás ... — s meddig tartana minden divatos kifogást fölleltározni? Oly mértékben kedvetlenítő a kifogások özöne, hogy szinte reménytelennek tetszik minden emberi igyekez.et vele szemben. Mintha csak azt szuggerál­nánk egymásba: valami feltörhetetlen burokba' va­gyunk zárva, amelyben minden mozdulat, bárminek az arább hélyezése másutt szül új hiányt. Elismerve ugyan, hogy valóban sok gond, súlyos nehézség szakadt a nyakunkba, melyeknek egy része a világgazdaság áramaiból jön hozzánk is — nyugta­lanító, ha sok helyen eleve föltett kézzel fogadják az úgynevezett „kihívásokat". Szinte viccnek jó, hogy keresztbe-hosszába be kell futkosni az országot két kiló patkószögért; hogy nyolc szakboltban sincs két­eres, elektromos háztartási készülékekhez, lámpákhoz való villanydrót: hogy aki többet termel paradicsom­ból, az többet veszít rajta; hogy néhány nagyvállalat egy évben kétszáz.milliót fizet ki rakodási késedele­mért: hogy ünnepeinkre sosincs friss kenyér ... De az már rossz vicc, hogy mindig van vállalkozó, aki előadja a közvéleménynek avult nyugtatóit. és nagy Összefüggések rendszerébe emel konkrét szervezetlen­séget, figyelmetlenséget, apró mulasztásokat. Olyan nyilatkozatot sem nem olvasunk, sem nem hallunk, hogy. „itjen. elkalkuláltuk magunkat", ezetleg „rosszul becsültük fel a keresletet"," netalántán" a lakosság szíves elnézését kérjük, s jobb ellátást 'ígérünk '.. . Talán egy. ilyen szempontból mégis rokonszenves hír­adást azért mégis kipécéziem: a CSOMIÉP igazgatója mondta, azzal a hírrel összefüggésben, hogy mégis mehetnek gyerekeink december helyett már szeptem­berben az egyik szegedi iskolába, hogy: „Ez nem ér­dem-kényszer." A megadó magyarázkodások helyett ez a kényszer­érzet kerítsen inkább hatalmába bennünket! Az ember már vele született optimizmusa meg a világnézete miatt sem tud beletörődni abba, hogy másként nem lehet, hogy rajta semmi sem múlik. Mert szónoki a kérdés, de igaz: ha rajtunk nem mú­lik — kire számíthatunk még? Volt egyszer, a' szocialista építés hőskorában eev mindenre ió patent: a nehézségek arra valók, hogv leküzdiük őket! Ma talán annyival is beérnénk, hogv szembekerüljünk velük, s leküzdésükre több energiát szánjunk, mint mulasztásaink, késedelmeink, pontat­lanságaink kimagvarázására. Sz. Simon István V Erik a paprika Előkészületek a fűszernövény szárítására Pirosodik a fűszerpaprika | Szeged határában. Eevelőre még csak az. amelviket elő­ször palántaként neveltek, és végleges helyére május­ban ültettek ki. P"r naopal később követi az is smelvet azonnal a termőhelyre vetet­tek. A közeli navokhani vár­ható hogy megkezdik az el­ső szedést. Köztudott hogv a paprika csövei folyamato-1 sarí érnek, és ió- időben, kedvező őszön többször is szedhetők. A szegedi Űj Élet Termelőszövetkezetben szeptember 10-én veszi" át először a szerződött terüle­tek termését. Biztató és aggasztó 'élek egvaránt k sértek -> fűszer­növény fejlődését.. Kiadós szá-az.ságok és naev esők váltogattáv egymást. Az, idő­járás ezután is heleszoihat még. leginkább az őszi fa­gyok formáiéban. Hí szep­tember véaén nem 1aov. hektáronként 90—95 mázsa termésre számítanak. Hazánkban lesz a MAPRJAL kongresszusa Az orosz nyelv oktatása A napokban tartotta V. kongresszusát Prágában az Orosz Nyelv- és Irodalom­tanárok Nemzetközi Szövet­sége. a MAPRJAL. A kong­resszust követő Karlovy­Vary-i közgyűlés határozata szerint a Szövetség soronlé­vő, VI. kongresszusát — négy esztendő múlva — Bu­dapesten rendezik meg. A tanácskozás témái várhatóan a tudományos hagyományok és az orosz nyelv és iroda­lom oktatásának új irány­zatai lesznek. Alkalom kí­nálkozik tehát arra. hogy a hazai nvelvtanárök kénét adjanak külföldi kollegáik­nak arról, miként folvik Magyarországon az orosz nyelv oktatása. A prágai tanácskozáson egyébként 72 országból több mint kétezren vettek részt: Magyarországot is népes küldöttség képviselte. Az immár 15 éve alapított Szö­vetségnek ma már 60 or­szágból mintegy 80 ezer orosz szakos lanar a tagja. A kongresszuson — mi­ként a MÁPRJAL magyar szekcióiának vezetői el­mondták — a beszédkészség fejlesztésének módszerei áll­tak a viták középpontjában. A többi között a filológusok oktatásának problémáit. az orosz-szovjet irodalommal, kapcsolatos elméleti és gya­korlati kérdéseket is meg­vitatták a szakemberek. A MAPRJAL magyar szekciója a Magyar—Szovjet Baráti Társaság mellett mű­ködő Gorkij Nyelviskola. Legfontosabb feladata az orosz nyelv iskolán kívüli oktatá­sa de segítséget ad az isko­lai oktatási munkához is. Az intézmény Budapesten és öt megyében rendez tanfolya­mokat. Pár évvel ezelőtt nagv megrendelés érte a termelő­ket és a földolgozók * egy­aránt: exportra szánt nagv tételek maradtak itthon, minőségi kifogások miatt. Sikerült nagyra növelni a terméseredményeket de színre. ízre "is gvöneébh lett a több. és a földolgozás se tudta követni a betakarítást. Parancsoló követelménvként a kiváló minőség léoett az első helyre, ennélfogva idén tovább szigorítják az átvé­telt. Az első os'tálvú nvers paprika árát 7 B0-ró' 3.10-re emették föl. a géppel sze­dettét viszont 5.90-rői 5 fo. rintra csökkentették. A szándék v'Iáaos az* szeret­nék a földolgozok hogv a 'érmés zömét kézzel szed­jék. és szedés közben válo­gassák. Folynak az előkészületek a szárításra is az Uj Élet Termelőszövetkezetben. Az energetikusok a takarékos megoldásokkal kísérleteznek. Előreláthatóan 800 vagon naprikát kell megszárítani­uk. a megtakarítás összege milliókra rúghat. A kíméle­tes szárítás természetesen befolyásolja az őrölt fűszer minőségét is. Radiátorexport Ausztriába A Balassagyarmati Fém­ipari Vállalat ' megkezdte alumíhiumradiátor alkatré­szek exportját' Ausztriába. Még az idén hajvan • tonná­nyi új alumínium termék jut.el nyugati szőmszédqnk­hoz négymillió forint érték­bén. • i ••te.. • , '. A balassagyarmati nagy­üzem osztrák licenc megvá­sárlása alapján , kezdte meg az energiatakarékos — sza­bályozható elzárható — fű­tőtestek gyártását. A szinte falhoz simuló, színesre elo­xált radiátorok külső fém­felülete üzemközben lan­gyos marad, a hozzáérőt nem égeti meg. Ezért különösen bölcsődékbe és óvodákba célszerű beépíteni. A radiá­tor szelvényei hosszúságban és magasságban is variálha­tók. Az osztrák céggel tör­tént megállapodás értelmé­ben a ielenlegi nyers alkat­részek szállítását idővel a csiszolt, eloxált alkatrészek, később pedig a késztermék kivitele Váltja fel. A fémipari vállalat 1983­ban már száznegvvenezer. később évente kétszázezer négyzetméter alumíniumra­diátort gyárt majd. lói dolgoztak a fiatalok Gyorsmérleg 02 építőtáborokról Csa+nem 54 ezer fiatal. 92 önkéntes ifjú-ági táborban, négy turnus során több mint 531 ezer munkanapot dol­gozott ezen a nyáron — ál­lapítja meg a KISZ Köznon. ti Bizottság;, éoítőtáborok bizottságának most elkészült gyorsmérlege. Az idén 25. alkalommal szervezték meg az építőtáborokat. Több mint 250 egyetemista és fő­iskolás. csaknem 22 ezer gimnáziumi tanuló. 18 ezer­nyi szakközépiskolás, mint­egy 9 ezer szakmunkásta­nuló. 1300 általános iskolás és 700 sportoló fiatal vál­lalta. hogy vakációiénak két hetében napi hatórás, inten­zív munkával segítse a sür­gető mezőga-dasági idény­munkák elvégzésit. va.gv építkezéseken nróbália ki erejét. A teljesítményük ér­tékét jelző munkabér össze­ge meghaladta a 42.7 millió forintot, ebből áz üzemelte­tök a fiatalok részére t"Kb mint 17 millió forint jutal­mat fizettek ki. A korábbi éveknek meg­felelően az idén táborozók mintegy 80 százaléka a me­zőgazdasági munkákat segí­tette. Az állami gazdaságok­ban több mint 33 ezer. a termelöszövetkezetékben 8 ezer. a tartósítóiparban mintegy 6 ezer fiatal dolgo­zott. Sokan vettek ré«-*t út- és vasútépítésben — többek kö­zött az Ml-es autópályánál —. valamint csatornázási és belvízvédelmi munkálatok­ban. Az idén is néDszerűek voltak a szakmai éoítőtábo­rok amelyeket az ország nyolc településén szerveztek meg: 3200 fiatal tanul* szak­máiéban dolgozott, főleg épí­tőipari vállalatoknál. Első ízben rendeztek s'akács. fel­szolgáló. cukrász és húsipa­rt szakmunkástanulók szá­mára tábort Siófokon. Ugyancsak a Balatonnál kí­sérletkéopen úgvnevzett. tu­ristasegítő tábort szervei­tek: a két vagv to' idegen nyelvet beszélő • fiata'oi; a Igforaalmasabb heiveken nyúitottak tájékoztatást a fiataloknak. A szakmai éoí­tőtábo'-okban a fiatalok át­lagteljesítménye naponta meghaladta a 103 forintot. Csaknem 30 táborhelven várták a diákokat a szakosí­tott építőtáborok, amelyek­ben a Drogramokat o fiata­lok sokrétű érdeklődésének megfelelően alakították ki. A szabad idő eev részében KlSZ-vezPtőkéozéssel. poli­tikai képzéssel, az Ifiú Gár­da fe'adataival. fa'caeással képző- és iparművészettel a természettudományok leg­újabb eredményeivel, az új­ságírás fortélyaival fogla'­koztak a táborozók, fi- el­mú't évekhez. ha«ön'óan közlekedésbiztonsági szaktá­borokat is szemeztek az OKBT-vel közösen. Gazdag kulturális programról is gondoskodtak a táborozók­nak. r % Négy funkciót ellátva Nagy László felietele: Mini arról lapunkban már beszámoltunk, regen várt eseményként megnyílt Szegeden az úi megyei evógvszer­tári központ a József Attila sugárúton. A létesítmény Csongrád megye teljes gyógyszerellátásának gondjait hiva­tott megoldani. négy funkciót raktározzá1' 3, kész leteket — korszerű feltetelek között. különböző gyószer­elemzcseket végeznek, középüzemi szinten bizonyos tablet­tákat. kúpokat, kenőcsöket állitanak elő. s végül, de nem utolsósorban megfelelő feltételekkel rendelkeznek ahhoz, hogy az ország gyógyszereszeinek tovabbkétizésekel is szer­vezzenek az új épületben. Képeink a gyógyszertári köz­pont munkáját mutatják be. 72. évfolyam 202. szám 1982. augusztus 29., vasárnap Ara: 1,40 fórint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents