Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

Szerda, 1982. augusztus '4. 19 UHP-kemence Próbaüzem a diósgyőri acélműben Kedden megkezdte a próbaüzemelést a diósgyőri Lein Kohászati Művek kombinált acélművében <*z utolsóként megépült nyolcvan tonnás UHP-kemence. Az első csapolással egyidejűleg üzembe helyezték a termelést kiszolgáló darut, a szálütő- és a porelszívó berendezéseket. Kipróbálták a keETence számítógépes folyamatirányítási rendszerét "is. Az elkészült munka nagyságrendjére jellemző. hogv építésénél felhasználtak több mint hatezer köbméter vasbetont. 3 ezer 80G tonna acélszerkezetet. A másfél-két hónapra tervezett próbaüzem időszakában elvégzik a különféle berendezések ellenőrzését. és szeptember közepén megtörténik az elektroacélmü végleges üzembe helyezése. Ez azt jelenti, hogv az előírt határidő. 1982. december 31 -e előtt több mint három hónappal már teljes kapacitással termelhet a kemence. (MTI) Fizetés és ösztönzés Ezekben a napokban már költöznek az első lakók a Makkosháza városrész lakóházaiba, s mint ilvenkor lenni szokott, sok minden van a környéken, ami egvelőre még kellemetlen. Sok a nor. a törmelék, kerülgetni kell a gödröket. A képünkön látható hatalmas árkot is nehéz megkerülni. de a városrész csatornahálózatának gerincvezetékét építik benne, ami hamarosan az itt lakók kénveimét szolgálja. Megyei lapok a szegedi vásárról .„ fIM Mint korábban mindig, idén ts - élénk figyelemmel kísérte az ország a Szegedi Ipari Vásárt. Hagyományaihoz híven jó alkalomnak bizonyult arra, hogv az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és' a fogyasztók találkozzanak és kicseréljék tapasztalataikat. Nagy erénye volt ezúttal is a vásárnak, hogy homloktérbe állította az újdonságokat, s alkalmat adott a termelési, kereskedelmi együttműködések létrehozására. Ezúttal megyei lapok tudósításaiból idézünk. A cikkek elsősorban saját területük szerepléséről szólnak ugyan, ám egyik-másik kiemeli a Tisza-parti találkozó jelentőségét is. A Győr-Sopron megvei Kisalföld a többi között ígv ír: Közismert, hogy a Szegedi Ipari Vásár már nem lokális jellegű, hanem a BNV mellett az egvik legjelentősebb vásár hazánkban, örvendetes, hogy ... . nemzetközi jellege is állandóan bővül. Hagyományos ugyan a szomszédos Jugoszlávia megjelenése. de szintén hagyományossá válik, hogy Szeged testvérvárosi kapcsolatai révén ott. vannak a vásáron a szovjet Odessza terület és város, a lengyel Lódz és a finn Turku kiállítói. Várhatóan 160—180 ezerre növekszik az érdeklődők száma a Szegedi loari Vásáron — ír.ia a Békés megyei Népújság. — Megyénkből 20 kiállító mutatkozott be ezer a seregszemlén, közülük 11-nek a termékei díjat is nyertek. Sokakat vonzott a Kner Nyomda bemutatója. Sikert arattak a körösladányi Metakémiai Ipari Szövetkezet textilöblítő szerei. A Szegedi Ipari Vásáron mindig örömmel fogadják a Hajdú-Bihar megyei kiállítókat — húzza alá a Napló. — Munkánkról vállalataink gyártmányai adtak ízelítőt: a Magyar Gördülőcsapágy Művek termékei kuriózumnak számítónak az alföldi város kiállításán. A Petőfi, Népe nemcsak a Bács-Kiskun megye 25 kiállítóját vette észre, hanem lefényképezte a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat gyorsan szerelhető, előregyártott vasbetongarázsát. Ezen kívül természetesen kiemelte, hogy a kecskemétiek a libamájért, és a „Puszta" grill-pecsenyekacsáért kaptak vásárdíjat. Az újdonságok vására — ezt a címet adta szegedi tudósításának a Szolnok megyei Néplap. Megállapítja: valóban bőven akadt új, termelők, kereskedők. fogyasztók számára egyaránt. Első ízben az ország valamennyi megyéje részt vett a kiállításon. Sokan nemcsak mutatóban hoztak el áruikat, a vásár ideje alatt pavilonokban, az üzletekben meg is vehették azokat az érdeklődők. A Dunántúli Napló, miután méltatja a baranyai termékek sikereit, megállapítja: A Pécsi Kesztyűgyárnak nagyon „bejött" a. szegédj vásár. Á kíállitópaviían mellett felállított butikban csaknem 700 ezer forint értékben adtak el különféle termékeket. A Nógrád azt emelte ki a szegedi vásári tájékoztatóból, hogy „tavaly a határ menti forgalomban az export-import értéke 70 millió dollár volt, amelyből a vajdasági terület, illetve a Szeged és környékbeliek részesedése 23.3 millió dollárt tett ki. A mostani vásáron — tárgyalásaik eredményeként — 3 millió dolláros megegyezést írtak alá". És végül hadd álljon itt a jugoszláviai Magyar Szó július 29-i tudósításának egy passzusa: A topolyai Umetnost Bútorgyár Alma és ! Tölgy 2. típusú termékeit i első ízben mutatta be a í Magyar Népköztársaságban. ! Az érdeklődés a vártnál na- : gyobb volt a Szegedi Ipari j Vásáron. A városi tanács végrehajtó bizottsága a ju- j goszláv kiállítók közül ezt • a munkaszervezetet tüntette | ki a hagyományos nagydíj- j jal. I N

émely dologról nem szívesen beszélünk. Például a fizetésünkről, vagv ami ezzel rokon téma: a munkahelyi vezetőkről, az anvagi érdekeltségről, a munka szerinti elosztás elvének érvényesüléséről. Pedig erről is kellene beszélni, talán többet is. mint eddig. A Bács-Kiskun megyei népi ellenőrök egy vizsgálatuk során arra kerestek feleletet: miként alakulnak az anvagi érdekeltségi rendszerek az ipari üzemekben? Egvetlen megye tapasztalatai ugvan nem alkalmasak az általánosításra, mégis, a Bács-Kiskun megvei társadalmi aktivisták megállapításain érdemes elgondolkodni. Mint a vizsgálat megállapítja, a vállalatok és szövetkezetek számos intézkedést tettek a termelékenység növelése érdekében, élnek a teljesítmény szerinti bérezés lehetőségével. így a munkabért — mint az ösztönzés egyik eszközét — felhasználják a munkaerő hatékonyabb foglalkoztatására. Ennyit általánosságban. A bérezés és az ösztönzés gyakorlatában azonban találkozunk fogyatékosságokkal. Nézzünk meg néhányat közelebbről. Az önálló vállalatok és szövetkezetek termelési és értékesítési terveik ismeretében határozzák meg bérfejlesztésük mértékét, nem így a vidéki ipar jelentős hányadát képviselő gyáregységek. Igaz ugyan, hogy az ott dolgozók bérfejlesztésének megállapításakor a vállalati központokban meghallgatják a gyáregységek küldötteinek véleményét is. Ám a bérfejlesztést gyakran nem a teljesítmény, mégcsak nem is az anvagi lehetőségek határozzák meg. hanem a szomszéd, vagvis az. hogy mennyit keresnek a környező üzemek hasonló besorolású munkavállalói. A népi ellenőrök készítette táblázat szerint a vizsgált válallatok és szövetkezetek árbevétele 97—147 százalék között váltakozott. ugyanakkor a bérszínvonal emelkedése 107—115 százalék közötti értéket mutat. Ez az összeállítás azt is elárulja, hogv nem annál a vállalatnál emelkedtek legnagyobb mértékben a bérek, amelynek árbevétele leginkább emelkedett. Ez különösebben senkit sem ösztönöz jobb munkára, márcsak azért sem. mert a gyáregységek vezetői a legritkább esetben tudják, hogy miiven teljesítményért, menynyi bért lehet fizetni. Nem azért. mert nem akarják, hanem azért, mert többnyire ők sincsenek tisztában a béri'eilesztés Kiszámításához Szükséges adatokkal, hívkor még annak forrásaival és lehetőségeivel sem. '^crr ; Zfr^h f Így aztán mást aligha tehetnek, mint buzdítják a dolgozóikat a többletteljesítményre. Az elismerésre méltó példák között tartjuk nyilván azokat a vállalatokat, ahol 2—3 millió forint értékű többleteredmény fejenként 160 forinttal növeli a dolgozók havi jövedelmét. Az ötmillió forintot meghaladó tervtúlteljesítés után pedig kilencszáz forint a munkavállaló jutalma. Kérdés persze, hogv a dolgozónak megéri-e ez? Hisz ma ezt az összeget néhány nap alatt megkeresheti napszámban, kőműves mellett segédkezve. Azt is tudjuk, hogv a munkahelyi teljesítmény és kereset nem csupán a dolgozó akaratán, szorgalmán múlik, hanem gyakorta az improduktív munkakörbari dolgozók tevékenységétől is függ. Mert jórészt tőlük függ. lesz-e időben anvag. meddig kell várakoznia a munkavégzéshez nélkülözhetetlen alkatrészre, hogvan szervezték meg az üzemben a munkát. Vagvis: megteremtették-e számára a munkavégzés feltételeit? Talán ez is közrejátszott abban. hogy a vizsgált vállalatoknál alig-alig változott a teljesítményért és az eltöltött időért kifizetett bérek aránya. Mint a népi ellenőrök is megállapították, ez az aránv általában a ki nem használt tartalékokra utal. Az pedig, hogy a vizsgált időszakban több vállalatnál indokolatlanul csökk««it a teljesítménybérben dolgozók aránva. a vezetők kényelmességét jelzi. Ezek a jelzések — amikor nap mint nap a teliesítményközpontúság fontosságáról és szükségességéről.' valamint az érdekeltség rendszer kidolgozásáról beszélünk — egy ellentmondásra hívják fel a figvelmet. Ezt csak úgy lehet feloldani, ha a jól képzett szakmunkás az üzemben végzett munkájával. és nem a munkaidőn kívül, szakképzettséget sem igénvlő tevékenvséegel teremti meg boldogulásának feltételeit. Mert az üzemben végzett ió munkája közös céljaink valóra váltását szolgálja. És — elvileg — az ott végzett több és jobb munkáért prémium is fizethető. Csakhogy — mint az említett vizsgálat is leszögezi — prémium- és iutalomfizetésünk gyakorlata még nem tökéletes. Néhány vállalatnál már a prémiumfeltételek megfogalmazásakor kezdődnek a gondok. Megesik, hogv prémiumfeladatként számszakilag nem értékelhető. csupán szubjektív megítélés alapján minősíthető, jobb esetben pedig a munkaköri kötelesség teljesítését fogalmazzák meg. Olykor az értékelést egvéni elbírálás alapján végzik, s előfordul, hogv az el nem végzett munkáért is kifizetik a célprémiumot vagv a jutalmat. T

udunk viszont olvan prémiumfeladatokról is. amelvek a prémium kifizetésének feltételeként az anvagvag.v energiatakarékosság eredményességét vagv éppen a munka jobb megszervezését fogalmazzák meg. Lehet; hogv ezekben az üzemekben jelenleg . kevesebb munkavállaló nevére számfejtenek prémiumot és a jutalom kifizetésében sem döntenek rekordokat. De aligha kétséges, hogv ha a vállalatok megítélésében a termelés gazdaságossága lesz az elsőszámú szempont és a munka szerinti elosztás elve érvényesül, ezek a vállalatok előnvben lesznek. Császár N. László Finis az aratásban Megkezdődött a silókukorica betakarítása Kevés már a lábon álló gabona, befejezéséhez közeledik az aratás szerte az országban. Ahol a kapások fejlődését jótékonyan serkentő eső kiszorította az aratókat a határból az utóbbi napokban. most a szokásosnál is több kombájn dohog a maradék búzamezőn, rozsföldön, zabtáblán; a gazdaságok e helyekre összpontosították gépeiket, itt-ott a szomszéd Bíztató kísérlet Mezőhegyesen Hústermelés -— répaszelettel A Mezőhegyesi Mezőgez| dasági Kombinátban a mosJ tani próbamerlegelések aláj támasztották annak az el: képzelésnek a realitását, ! amelyet az állattenyésztési és 1 takarmányozási kutató központ munkatársai javasoltak a hízómar ha-tenyésztés korszerűsítésére a cukorgyárak melléktermékeinek felhasználásával. A cukorgyárakra alapozott szarvasmarha-hústermelésre gazdasági társulást hoztak létre, amelynek gesztora a mezőhegyesi kombinát tagjai cukorgyárak, szarvasmarha-tenyésztő gazdaságok Az év elején elkezdett kísérlet mérlegelési tapasztalatai szerint a tartósítot répaszelettel etetett szarvasmarhák súlygyarapodása, kevesebb költség mellett azonos aZokéval, amelyeket hagyományos módszerrel takarmányoznak. A mezőhegyesi kombinátban tavaly a MÉM műszaki fejlesztési alapjából kapott támogatá-sal olyan szarvasmarha-hizlaló telepet alakítottak ki. amelyben cukorgyári mellékterméket etetnek. Répaszeletet tejsavóadagolással tartósítják, és így egész évben alkalmassá teszik az állatok takarmányozására. Az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ irányításával négy kísérleti csoportot alakítottak ki. Az egyik hagyományos abrakoltatást kap, a többi három viszont különböző arányban silókukoricaszilás helyett tartósított répaszeletet. A több mint féléves tapasztalat azt mutatja, Hogy Helyes úton járnak. Tervezik, hogy a cukorgyári szezon indulásával fokozzák a nedves répaszelet etetését a tehenészetben és a növendék üsző-ne vetésben. A cukorgyári répaszeletre alapozottan a hízómarhaallományt a jelenlegi ezerről, mintegy négyezerre növelik Mezőhegyesen, s várják újabb szarvasmarhatartó gazdaságok jelentkezését. A célszerűség ugyanis azt diktálja, hogy a legelőterületekkel jól ellátott, de takarmánytermesztő kapacitással kevéssé rendelkező gazdaságok a náluk nevelt növenöékállományt kooperációban hizlalják. Ezzel saját jövedelmüket is növelik. s hozzájárulnak a jelenlegi olcsóbb marhahústermeléshez. (MTI) gazdaságoktól kölcsön kapott masinákkal igyekeznek mielőbb fedél alá juttatni a termést. A Bács-Kiskunból érkezett híradás szerint a termelőszövetkezetekben már az őszi vetésű kalászosok magágyát készítik elő kétszázötven nagy teljesítményű erőgéppel. A gépműhelyekben az aratás után átvizsgálják a kombájnokat. hiszen közeleg az újabb nagv feladat, a kukoricabetakarítás. amikor az arató-cséplö gépeket — a tengeri vágására alkalmas szerkezettel fölszerelve — ismét munkába kell állítani. A Duna—Tisza közén — és az ország más vidékein is — magasra nőtt. iol csöveseden a kukorica. Tolna megyében — ahol a rozsot már levágták^ s befejezéséhez közeledik az őszi búza aratása is — a tervezettnél nagyobb területen. 3 ezer 300 hektáron vetettek a tarlóba takarmány féléket: kukoricát, napraforgót. kölest. muhart, káposztát: sokhelyütt borsó a másodveternény. Kedden délben leálltak az aratógépek a Dunántúl legnagyobb gazdaságában. a lajtahansági tangazdaságban, ahol az idén 10 ezer*200 hektárnvi terület várt az aratókra. 5 ezer 600 hektáron búzát vágtak, a többin más kalászosokat. s repcét meg borsót. Az aratás után itt is hozzákezdenek a silókukorica betakarításához, ez a növény ezerötszáz hektáron terem a gazdaságban. (MTI) Energiatakarékosság Mintegy 35 ezer tonnával kevesebb olaj és 71 ezer tonnával kevesebb koksz felhasználását tervezik 1985. végéig a fővárosi tanácsi üzemekben. . vállalatoknál, mint az előző ötéves tervidőszakban. Az olaikazánok fokozatos átalakítása mellett például valamennvi olaikálvhát — összesen több mint 12 ezer darabot — felváltanak más hőszolgáltató berendezéssel. Ezt tartalmazza többek között a Fővárosi Tanács halódik ötéves tervidőszakra szóló energiagazdálkodási koncepciója. . A terv az energiatakarékosság legkülönbözőbb területeit érinti. A jövőben például rendszeresen végeznek a vállalatoknál energiaveszteség-feltáró vizsgálatokat, s a tervidőszak végére befeiezik a távfűtött lakások nyílászáróinak hőszigetelését.