Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

Csütörtök, 1982. augusztus 19. 3 A lakosság ellátásának fejlesztése társadalmi érdek Pár héttel ezelőtt a Haza­fias Népfront Nyíregyházán megrendezett, országos hon­ismereti akadémiáján sokol­dalúan vizsgálták és taglal­ták hazánk településszerke­zetét; illetve a településháló­zat változásának kedvező és kedvezőtlen jelenségeit. Sok szó esett az apró falvakról, az ott élő lakosság helyzetéről. Különösen hangsúlyozták azokat az ellátásban mutat­kozó hátrányokat, amelyek gyakran súlyosan érintik e települések lakóit. Az apró­falvas vidékek népfrontbi­zottságainak tanácskozásain is állandó téma ez a kérdés, mert amint fogalmaznak: „Nem nyugodhatunk bele, hoffy családok, emberek százezrei csupán azért élje­nek az átlagosnál sokkal ne­hezebb körülmények között, mert falun laknak". Az apró falvak és lakóik Sokan ma is úgy vélik, hogy a kis falvakban úgy­szólván csak a földből, a mezőgazdaságból élő embe­rek élnek. A tények mást mutatnak. A falusi társada­lom aktív keresőinek meg­oszlása az 1980-as népszám­láláskor a következő volt: munkás 58; termelőszövetke­zeti dolgozó 22,2; szellemi foglalkozású 16,2; és kisáru­tcimelő 3,6 százalék. Mi sem természetesebb, hogy ez a társadalmi átré­tegződés is az igények növe­kedését hozta magával. A modern nagyüzemi körül­menyek között dolgozó em­ber lakóhelye iránt is igé­nyesebb, nem elégszik meg az évtizedekkel elmaradott állapotokkal. Ha nincs mód­ja helyben változtatni a kö­rülményeken, akkor nagyobb községbe, városba költözik. Így keletkeznek elnéptelene­dő kis települések, amelyek pedig kevés fejlesztéssel, a mindennapi életvitel jó meg­szervezésével kellemes lakó­helyek lehetnének. Hazánk településeinek ke­reken háromnegyed része 2000 lakosnál kisebb. és ezekben él a lakosság 17 százaléka, megközelítően 2 millió ember. Áz alapellátás tényezői A nemzeti vagyon tekinté­lyes része is az apró falvak­ban található. Értékes lakó­házak, gazdasági épületek, még használható gazdálko­dási eszközök, apró gyümöl­csösök, kertek. Ezek a fal­vak nemcsak lakóhelyek, de számottevő termelőerőt is képviselnek, ha értékeiket nem hagyjuk pusztulni. A páztgji es kisegítő gazdaság­ra} szóló statisztikák meg* alapozottan bizonyítják en­nek jelentőséget. A kis tele­pülések lakói életkörülmé­nyeinek javítása tehát nem­csak a róluk való gondosko­dás szükséges, hanem álta­lános gazdasági és település­politikai érdek is. Teljesen azonos fontossá­gú és szerepkörű települések sehol, semmilyen körülmé­nyek között nem alakulhat­nak ki. Más a jellege, szere­pe egy városnak, más a nagyközségnek, és megint mas a falunak. De az azonos lelekszámúak közül is az egyik lehet kedvelt üdülő­hely, a másik a kiránduló­kat vonzza, a harmadik ipartelepéről vagy más gaz­dasági létesítményéről lehet nevezetes. Egy valamiben közösek: lakóhelyek, s ilyen értelemben nem szerep nél­külek; tehát az ott lakók el­látása állami, társadalmi kö­telezettség- Az is természe­tes. hogy más az ellátás mértéke a nagyobb települé­sen, mint a kisebben. De az aiapellátus megszervezésé­ben a különböző rangú tele­pülések egyenlőségének megteremtése kívánatos. Enyedi György, a gazdasá­gi földrajz neves művelője írja: „A kiegyenlítési politi­kának nem lehet célja, hogy minden településen azonos fejlettséget eredményezzen. Teljes kiegyenlítődés irá­nyozható elő az alapvető fel­tételek ílakás, ivóvíz, úthá­lózatba való bekapcsolás stb.) tekintetében, de már sem a foglalkoztatást, sem a ma­gasabb szintű kereskedelmi, kulturális, oktatási vagy egészségügyi ellátást nem kell mindenkinek a lakóhe­lyén biztosítani ... A terü­letfejlesztésnek főleg arra kell törekednie, hogy egy te­rület lakosai könnyen, s rö­vid időn belül eljuthassanak a szolgáltatások telephelyé­hez ... Azt a helyzetet kell megszüntetni, hogy egy ál­lampolgár lényeges és tartós — még utódai áltaj is érzé­kelt — hátrányba kerüljön pusztán annak következté­ben, hogy hol lakik". A megoldás lehetőségei E mértékadó meghatározás és feladat megjelölése alap­ján végzik elemzéseiket és tanácskoznak a tennivalók­ról a népfrontbizott6ágok is. A tapasztalatok összegzésé­ből már kiviláglik a kívána­tos változtatások iránya. Egy-egy település népessé­gének lakásépítkezése meg­bízhatóan kifejezi a maradás, vagy elvándorlás szándékát. Az országos kép azt mutat­ja. hogy az intenzív lakás­építésnek csak töredék és csökkenő hányada iutott a kistelepülésekre. 1980-ban országosan ezer lakosra 8 lakás; az ország községeiben 5,8 lakás, a kistelepüléseken 4,2 lakás épült fel. A 200 fő­nél kisebb falvakban pedig csökkent a lakások száma. Mivel a lakásépítés egyér­telműen mutatja egy telepü­lés életképességét, ezért a lakásépítés ösztönzésére a Információs kiadvány A rohamos műszaki fejlő­dés nyomon követéséhez a szakirodalomban való rend­szeres és folyamatos tájéko­zódásra is szükség van. A legfontosabb szakkönyvek, tanulmányok, folyóiratok át­tekintése időigényes szelle­mi munka. Ehhez nyújt se­gítséget az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár korszerű munka­feltételek - munkavédelem című kiadványa, amely két­hetenként, mintegy tizenöt, külföldön megjelenő friss szakcikk tömörített fordítá­sát teszi közzé a lényeges abrakkal, táblázatokkal együtt. A kiadványban rend­szeresen közölnek híreket, szakirodalmi bibliográfiát. Havonta egyszer a már ma­gyarra fordított és az infor­mációs központban besze­rezhető közlemények jegyzé­két is mellékelik. A műszaki szakemberek munkáját megkönnyítő és nélkülözhetetlen kiadvány előfizetési ára egy évre: 1200 forint. Megvendelhető az in­tézmény kereskedelmi főosz­tályán. Levélcím: Budapest, postafiók 12. — 1428. Rész­letes felvilágosítást az in­formációs központ, VIII. ke­rület, Reviczky utca 6. szám alatti székházában adnak. városokéval azonos feltétel­rendszer lenne kívánatos. Az már a helyi ismeretek alapján dönthető el, hogy egy-egy településen az álta­lános érvényű intézkedés elegendő-e a lakásépítés fel­élesztésére, vagy más tenni­való is van. Ezek között is első helyen szerepelhet a jó ivóvíz, az elektromos hálózat megfelelő kiépítettsége, a szi­lárd burkolatú, az év min­den szakában járható út, a rendszeres vonat, vagy au­tóbusT közlekedés lehetősé­ge. Egy másik, mindmáig sok vitára okot adó gond az is­kolakérdés. Az iskola léte az ott lakó népesség kötődését megtarthatja, sőt fokozhatja. Ezért sokan vallják, hogy az iskolák fenntartására töre­kedni kell: a kisiskolásoknak és a gyermekek családjának jobb, ha a pedagógus jár ki a faluba, mint ha a gyer­mekeknek kell utazniuk. Az egészségügyi ellátásban gondot okoz az orvosok te­rületi elhelyezkedésének aránytalansága. A társközr ségekben általános gyakorlat a heti-kétheti egy nap ren­delés, de több helyen még ez sincs. Gyógyszertár csak nagyobb községekben és a városokhan van. Több javas­lat szerint megoldás lenne a székhelyközségekben egész­ségügyi centrum létrehozása. Sok helyen megoldásra vár a postai szolgáltatások ren­dezése. Elemi szükséglet az éjjel-nappal működő segély­kérő telefon és az apró fal­vakban célszerűnek látszik a tanyákon iól bevált fiókos postaládarendszer kiépítése. Végül — de nem utolsó­sorban — az alapellátás fon­tos tényezője, hogy a legki­sebb település lakói is köny­nyen elérhető távolságon be­lül megvásárolhassák a min­dennap szükséges élelmisze­reket, fűszereket, a háztar­tásban nélkülözhetetlen köz­napi cikkeket. A kereskedel­mi szervezés leleményén múlik, hogy ezt nagyobb körzetet ellátó egységgel, mozgó ABC-vel, vagy akár bizományosi rendszerrel old­ja-e meg. A nagyon is égető gyakor­lati tennivalókat sorolhat­nánk tovább. Gondjaink fel­ismerése, a megoldás módo­zatainak keresése már bizta­tó jele annak, hogy célszerű intézkedésekkel és minderő­sebb helyi társadalmi össze­fogással kedvező folyamato­kat indíthatunk ei a lakos­ság ellátásának további fej­lesztésében. Horváth László Kábított halak A halakat és más vízben élő állatokat elkábító régeb­bi készítmények olcsó jól kezelhető, házilag gyorsan elkészíthető hatásos szer. a szénsav váltja fel. Nagy előnye. hogy használatát még a legszigorúbb élelme­zés-egészségügyi előírások sem korlátozzék. A legna­gyobb szükség akkor van rá, amikor a fölöttébb ijedős növényevő halakat kell ke­zelni. Az ivartermékek lefe­jésekor, a halak kifogáskor és szállításkor hatalmasakat ugranak s emiatt könnyen megsérülnek. A vízhez kis töménységben adagolt szén­sav megnyugtatja őket, nem hat gyorsan, s a halak sokáig elviselik a hatását. A nagyobb adag gyorsan és tartósan elkábítja a halakat, de akkor csak rövid ideig szabad őket a vízben tar­tani. reflektor Napi gondok Alkoholisták vitaminhiánya New York-i tudósok az al­koholisták vitaminhiányból eredő betegségei okának nyo­mára bukkantak. Ezek sze­rint a tömény alkohol tönk­reteszi a szervezet felvevő­képességét, melynek segítsé­gével életfontosságú nyom­elemekhez juthat. Az alko­holfogyasztás következtében felére csökken az a sebesség, amellyel a szervezet „le­bontja" a táplálékot, ma­gyarázta John Pinto ame­rikai orvos. Ennek következ­tében azonban a szervek túl kevés vitaminhoz jutnak. A kísérletek során a ku­tatók alkoholt töltöttek a kísérleti állatokba, ugyanak­kor friss májjal táplálták őket. A máj különösen nagy töménységben tartalmazza a fontos növekedési vitamint, a B 2-t. A vitaminban gaz­dag étrend ellenére az alko­holistává tett patkányokon hamarosan zavarok jelent­keztek. A New York-i kutatási eredmények alapján most már segíteni lehet az alko­holbetegeken. A koncentrált vitaminkészítmények sze­dése megvédheti őket anél­kül, hogy teljesen le kelle­ne mondaniuk a borról, sör­ről és pálinkáról — ma­gyarázza Pinto. Ígv még a szervezet csökkent felvevő­képessége mellett is elegen­dő nyomelemet lehet juttat­ni a szerveknek. Ezzel ta­lán meg lehet majd akadá­lyozni vagy csökkenteni le­het a jövőben az idegek és az agy károsodását; ez ugyanis nem annyira az al­kohol. mint inkább a vita­minhiány következménye. Darabolás — forgácsmentesen A gépiparban felhasznált alkatrészek igen nagy hánya­da rúdanyagból készül ame­lyet az igényeknek megfele­lő hosszban fel kell dara­bolni. A fejlett ipari orszá­gokban kiváltképpen fel­gyorsult a legkorszerűbbnek számító forgácsmentes dara­bolási eljárások fejlődése. E folyamat mozgatórugója az energia és a nyersanyag árának jelentős emelkedése. A képlékeny alakítással va­ló darabolásnak a többi módszerhez viszonyított kü­lönös jelentősége abban rej­lik hogy anyagot takarít meg, nem keletkezik dara­bolási hulladék (forgács), és gyakran még a vágási sík utánmunkálására sincs szük­ség. A korábbi forgácsmentes darabolási eljárásoknál a vágási sebesség általában nem haladta meg a másod­percenkénti 1 méteres érté­ket. Ebből kifolyólag a vá­gott, nyírt éa tört darabok erősen deformálódtak- A rúddarabolás fejlesztésében jelentős előrelépést hozott az 1—10 m/mp-re növelt darabolási sebesség. Ilyen módon az acélok és a sár­garezek már ridegen törtek a megkívánt vágási síkban, alig deformálódva, és a fe­lület minősége ls javult. Jelentős műszaki problémát okozott azonban az a körül­mény, hogy az energiát a szétválasztáshoz szükséges munka nem emésztette fel teljes egészében. A többlet­energia a szerszám működő elemein emésztődött fel. s azokon emiatt jelentős túl­terhelés jelentkezett, az el­használódásuk is igen hamar bekövetkezett. Egy magyar találmány úgy hidalja át ezt a nehézséget, hogy egy me­chanikus, hidraulikus ener­giaelnyelő rendszerrel fel­emészti a felesleges energiá­kat, a működő elemek — az álló és mozgó kés — kiik­tatásával. így a többletener­gia közvetlenül a gépasztal­nak, illetve a gépalapnak adódik át. védve ezzel a vágóelemeket a túlterhelés­től. A szabadalom alapján kifejlesztett pneumatiks üt­vedarabológép minden te­kintetben versenyképes a hasonló külföldi berendezé­sekkel. Látszatra csendes hétköz­nap délután, alig műit 16 óra, a 47-es fő útról érke­zünk Szegedre. A gedói alta­lanos iskola irányában vala­ki megnyomta a gyalogosok által kezelhető, jelzőlámpa­rendszert működtető gom­bot, megjelenik előttünk a piros teny. Idős, hajlott há­tú néni indul át az úttesten kézenfogva egy kisgyereket. S még két autó átsuhan előttük. A gyerek megtor­pan, a néni kishíján neki­ballag a második kocsinak. Erre ő is megijed, megfor­dul, s vonszolni kezdi a gye­reket, visszafelé. Amikorra mar „tilosban" járnak, a lámpa átváltott, újra a fő­útvonalon engedve a tovább­haladást. Gépkocsivezetőnk reflektorvillogtatással figyel­mezteti a Belváros felől in­dulókat, ami ezúttal ennyit jelent: várjanak, gyalogosok vannak az úttesten. Vissza­villogtatás adja tudtunkra, hogy a szemben indulásra váró gépkocsivezető is fi­gyelte a szituációt. Állva marad, ám közben mögötte valaki dudálnj kezd, sürget­ve, mint az „elalvót". A program szerint a 47-es­ről az E5-üs fő útra térünk, Balástya felé Társam mond­ja, erre nem lesz semmi „rendkívüli", s igaza van. A KPM forgalomszámlálói ugyan egy-egy megadott ponton gyakran húzhatnák a strigulákat, de rendkívüli esemény nincs. Visszafordu­lunk. Szegedet közben, mint­ha kicserélték volna. Hon­nan, honnan nem, érkeznek a gépkocsik, de már a Kossuth Lajos sugárúton „döngetnek" a kis és nagy jármüvek mellettünk — pe­dig arra figyelünk, hogy a sebességmérő mutatója a 60­as számon maradjon. Mö­gülünk, a belső forgalmi sávból jobbra kivág egy Wartburg, majd rögtön visz­sza, elénk. Fékezni kell. Mögöttünk, meg fék csiko­rog. Egy tűzpiros Lada ben­nünket ugyancsak lendülete­sen követő vezetője rázza erőteljesen felénk az öklét, s gondolom, hogy közben an­nál is erőteljesebben tapos­sa a fékpedált. Egy vállvonás és barátsá­gos hátraintés következik, ám ettől a mögöttünk levő­nek még fogalma sincs ar­ról. hogy ezt a „trüccs­helyzetet" nem mi hoztuk ösze, hanem a wartburgos, aki eddigre már messzi jár, s szlalomgyakorlataival ta­lán másokat is hasonló ka­rambolveszélybe sodor. o Ez pedig csak egy csendes délután. Az autózóknak mégsem teljesen gondmen­tes. Milyenek voltak a dél­utánok amikor nem csende­sek? Erre is lehet persze vá­laszt keresni, persze segít­séggel. A Szegedi városi és járási Rendőrkapitányság közleke­dési alosztályán — Vígh Je­nő alhadnagy révén — meg­tudjuk például az idei Sze­gedi Szabadtéri Játékok, a „szegedi nyár" nem éppen ünnepi közlekedési eseménye­it. amelyeket karambolok, halálos, súlyos és könnyű sérülésekkel végződő balese­tek jelzik. Ezek szerint az idei „szegedi nyár" 133 köz­lekedési balesetet is ..regiszt­rál". közülük 5 végződött ha­lálesettel, 26 súlyos sérülés­sel és 102 karambol könnyű sérülésekkel, vagy csak anyagi kárral. Egyetlen hó­nap csak Szegeden és a sze­gedi járásban felmért úgy­mond „rendkívüli közúti eseményének" ez bizony nem kevés. Rögtön mondhatja erre bárki, hogy július 20. és au­gusztus 20-a között naponta sok ezer járművel több ve­szi igénybe nemcsak Szeged, de az egész megye úthálóza­tát, főként a főutakat. Csak­hogy a baleseteknek semmi közük nem volt a nagy tö­megeket megmozgató ren­dezvényekhez, például az if­júsági napokhoz, vagy a sza­badtéri játékok előadásainak napjaihoz. A szegedi városi közlekedés rendjét nem Is­merő turisták ugyan gyak­ran jöttek zavarba a Nagy­körúton belül; például helyi ismeret hiányában rosszul soroltak be az osztályozó sá­vokba a forgalomirányító lámpák előtt, majd nem a kapott fényjelzés és az út­burkolati jelek, hanem úti­céljuk szerint haladtak to­vább. balesetveszélyt okozva. Ám ezek csak veszélyhely­zetek voltak és nem karam­bolok. S hogy nem lettek azok, nagy szerepük volt benne a közlekedést megle­hetősen nagy létszámban se­gítő rendőröknek, Mégis, miből adódott az a bizonyos 133 baleset? Meg­állapítható, hogv az utóbbi években általában legtipiku­sabb okok, szabálysértések, járművezetői hibák miatt. Például a jelzőtáblával vé­dett útvonalak figyelmen kí­vül . hagyása, vagy a jobb­kéz szabály be nem tartása miatt ütköztek másokkal ez­úttal is legtöbben, pontosan 33-an. Figyelmetlenség vagy gondatlanság következménye volt 18 baleset, szabálytalan kanyarodással 17-en, a köve­tési távolság be nem tartá­sával 13-an, gyorshajtással ugyancsak 13-an okoztak sé­rüléseket és anyagi kárt másoknak, illetve önmaguk­nak. A városi csúcsforgalom­ban egyre gyakoribb szla­lomozásnak — amit „wart­burgosunk" is csinált — 7 baleset volt az eredménye • Mindebből kitűnik, hogy közlekedésünk bizton* ságát nem a szokásosnak olykor többszörösét is kite­vő járműforgalom, hanem egyes járművezetők veszé­lyeztetik; szabályismereti hi­bák, figyelmetlenség vagy éppen erőszakos járműveze­tői stílus következtében. ígv — bár a közlekedés nyári autóáradata már elhagyta a megyeszékhelyet és megyén­ket is — az okokból követ­kező mindennapi gondoK, úgy látszik, nem változnak. Az újságolvasó éppen teg­napi lapszámunkból értesül­hetett egy Szegeden történt halálos balesetről. Késői, éj­szakai órákba hajló idő­pontban idős asszony haladt át gyalog a Nagykörúton — nem kijelölt helyen! —, megállt egy motorkerékpáros előtt, majd a megtorpanást követően nekilendült, és ne­kiment a motorkerékpárnak. Meghalt. Az idős embereknél bizony gyakori megtor­panás hasonló eredménnyel járhatott volna a már emlí­tett gedói iskola előtti hely­zetben is. Nem tudom, hogy a nagykörúti balesetben ré­szes motoros fiatalember oka-e valóban a történtek­nek. de kétségtelenül a ge­dói iskolánál látottak példá­ja a követendő: a járműve­zetők türelme, a veszély­helyzetre egymást figyelmez­tető jelzése. O S itt az ősz: újabb gond­jaival. Közülük ezúttal csak kettőt említsünk. Egyik az. hogy rövidülnek a nappalok, amit a járművezetők nem nagyon vesznek tudomásul, nem kapcsolják be időben a tompított fényszórókat. Ugyanez vonatkozik a ke­rékpárosokra is, ők pedig saját magukat sodorják élet­veszélybe azzal, hogy meg­felelő távolságból nem lehet észlelni gépeiket a közúton. A másik gond kifejezetten az autósoké. Bármelyik nap beköszönthet az esős időszak. A gumiabroncsok kopásáról jó már most meggyőződni, mert a kopott recézetú gumi nem gördül a vizes sáros úton. hanem csúszik, síklik. Gond új gumiköpenyt verínl is. Ám megcsúszva karambo­lozni, még nagvobb. Zrínyi Péter

Next

/
Thumbnails
Contents