Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-26 / 199. szám

Csütörtök, 1982. augusztus 19. 3 A lakosság ellátásának fejlesztése társadalmi érdek Pár héttel ezelőtt a Hazafias Népfront Nyíregyházán megrendezett, országos honismereti akadémiáján sokoldalúan vizsgálták és taglalták hazánk településszerkezetét; illetve a településhálózat változásának kedvező és kedvezőtlen jelenségeit. Sok szó esett az apró falvakról, az ott élő lakosság helyzetéről. Különösen hangsúlyozták azokat az ellátásban mutatkozó hátrányokat, amelyek gyakran súlyosan érintik e települések lakóit. Az aprófalvas vidékek népfrontbizottságainak tanácskozásain is állandó téma ez a kérdés, mert amint fogalmaznak: „Nem nyugodhatunk bele, hoffy családok, emberek százezrei csupán azért éljenek az átlagosnál sokkal nehezebb körülmények között, mert falun laknak". Az apró falvak és lakóik Sokan ma is úgy vélik, hogy a kis falvakban úgyszólván csak a földből, a mezőgazdaságból élő emberek élnek. A tények mást mutatnak. A falusi társadalom aktív keresőinek megoszlása az 1980-as népszámláláskor a következő volt: munkás 58; termelőszövetkezeti dolgozó 22,2; szellemi foglalkozású 16,2; és kisárutcimelő 3,6 százalék. Mi sem természetesebb, hogy ez a társadalmi átrétegződés is az igények növekedését hozta magával. A modern nagyüzemi körülmenyek között dolgozó ember lakóhelye iránt is igényesebb, nem elégszik meg az évtizedekkel elmaradott állapotokkal. Ha nincs módja helyben változtatni a körülményeken, akkor nagyobb községbe, városba költözik. Így keletkeznek elnéptelenedő kis települések, amelyek pedig kevés fejlesztéssel, a mindennapi életvitel jó megszervezésével kellemes lakóhelyek lehetnének. Hazánk településeinek kereken háromnegyed része 2000 lakosnál kisebb. és ezekben él a lakosság 17 százaléka, megközelítően 2 millió ember. Áz alapellátás tényezői A nemzeti vagyon tekintélyes része is az apró falvakban található. Értékes lakóházak, gazdasági épületek, még használható gazdálkodási eszközök, apró gyümölcsösök, kertek. Ezek a falvak nemcsak lakóhelyek, de számottevő termelőerőt is képviselnek, ha értékeiket nem hagyjuk pusztulni. A páztgji es kisegítő gazdaságra} szóló statisztikák meg* alapozottan bizonyítják ennek jelentőséget. A kis települések lakói életkörülményeinek javítása tehát nemcsak a róluk való gondoskodás szükséges, hanem általános gazdasági és településpolitikai érdek is. Teljesen azonos fontosságú és szerepkörű települések sehol, semmilyen körülmények között nem alakulhatnak ki. Más a jellege, szerepe egy városnak, más a nagyközségnek, és megint mas a falunak. De az azonos lelekszámúak közül is az egyik lehet kedvelt üdülőhely, a másik a kirándulókat vonzza, a harmadik ipartelepéről vagy más gazdasági létesítményéről lehet nevezetes. Egy valamiben közösek: lakóhelyek, s ilyen értelemben nem szerep nélkülek; tehát az ott lakók ellátása állami, társadalmi kötelezettség- Az is természetes. hogy más az ellátás mértéke a nagyobb településen, mint a kisebben. De az aiapellátus megszervezésében a különböző rangú települések egyenlőségének megteremtése kívánatos. Enyedi György, a gazdasági földrajz neves művelője írja: „A kiegyenlítési politikának nem lehet célja, hogy minden településen azonos fejlettséget eredményezzen. Teljes kiegyenlítődés irányozható elő az alapvető feltételek ílakás, ivóvíz, úthálózatba való bekapcsolás stb.) tekintetében, de már sem a foglalkoztatást, sem a magasabb szintű kereskedelmi, kulturális, oktatási vagy egészségügyi ellátást nem kell mindenkinek a lakóhelyén biztosítani ... A területfejlesztésnek főleg arra kell törekednie, hogy egy terület lakosai könnyen, s rövid időn belül eljuthassanak a szolgáltatások telephelyéhez ... Azt a helyzetet kell megszüntetni, hogy egy állampolgár lényeges és tartós — még utódai áltaj is érzékelt — hátrányba kerüljön pusztán annak következtében, hogy hol lakik". A megoldás lehetőségei E mértékadó meghatározás és feladat megjelölése alapján végzik elemzéseiket és tanácskoznak a tennivalókról a népfrontbizott6ágok is. A tapasztalatok összegzéséből már kiviláglik a kívánatos változtatások iránya. Egy-egy település népességének lakásépítkezése megbízhatóan kifejezi a maradás, vagy elvándorlás szándékát. Az országos kép azt mutatja. hogy az intenzív lakásépítésnek csak töredék és csökkenő hányada iutott a kistelepülésekre. 1980-ban országosan ezer lakosra 8 lakás; az ország községeiben 5,8 lakás, a kistelepüléseken 4,2 lakás épült fel. A 200 főnél kisebb falvakban pedig csökkent a lakások száma. Mivel a lakásépítés egyértelműen mutatja egy település életképességét, ezért a lakásépítés ösztönzésére a Információs kiadvány A rohamos műszaki fejlődés nyomon követéséhez a szakirodalomban való rendszeres és folyamatos tájékozódásra is szükség van. A legfontosabb szakkönyvek, tanulmányok, folyóiratok áttekintése időigényes szellemi munka. Ehhez nyújt segítséget az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár korszerű munkafeltételek - munkavédelem című kiadványa, amely kéthetenként, mintegy tizenöt, külföldön megjelenő friss szakcikk tömörített fordítását teszi közzé a lényeges abrakkal, táblázatokkal együtt. A kiadványban rendszeresen közölnek híreket, szakirodalmi bibliográfiát. Havonta egyszer a már magyarra fordított és az információs központban beszerezhető közlemények jegyzékét is mellékelik. A műszaki szakemberek munkáját megkönnyítő és nélkülözhetetlen kiadvány előfizetési ára egy évre: 1200 forint. Megvendelhető az intézmény kereskedelmi főosztályán. Levélcím: Budapest, postafiók 12. — 1428. Részletes felvilágosítást az információs központ, VIII. kerület, Reviczky utca 6. szám alatti székházában adnak. városokéval azonos feltételrendszer lenne kívánatos. Az már a helyi ismeretek alapján dönthető el, hogy egy-egy településen az általános érvényű intézkedés elegendő-e a lakásépítés felélesztésére, vagy más tennivaló is van. Ezek között is első helyen szerepelhet a jó ivóvíz, az elektromos hálózat megfelelő kiépítettsége, a szilárd burkolatú, az év minden szakában járható út, a rendszeres vonat, vagy autóbusT közlekedés lehetősége. Egy másik, mindmáig sok vitára okot adó gond az iskolakérdés. Az iskola léte az ott lakó népesség kötődését megtarthatja, sőt fokozhatja. Ezért sokan vallják, hogy az iskolák fenntartására törekedni kell: a kisiskolásoknak és a gyermekek családjának jobb, ha a pedagógus jár ki a faluba, mint ha a gyermekeknek kell utazniuk. Az egészségügyi ellátásban gondot okoz az orvosok területi elhelyezkedésének aránytalansága. A társközr ségekben általános gyakorlat a heti-kétheti egy nap rendelés, de több helyen még ez sincs. Gyógyszertár csak nagyobb községekben és a városokhan van. Több javaslat szerint megoldás lenne a székhelyközségekben egészségügyi centrum létrehozása. Sok helyen megoldásra vár a postai szolgáltatások rendezése. Elemi szükséglet az éjjel-nappal működő segélykérő telefon és az apró falvakban célszerűnek látszik a tanyákon iól bevált fiókos postaládarendszer kiépítése. Végül — de nem utolsósorban — az alapellátás fontos tényezője, hogy a legkisebb település lakói is könynyen elérhető távolságon belül megvásárolhassák a mindennap szükséges élelmiszereket, fűszereket, a háztartásban nélkülözhetetlen köznapi cikkeket. A kereskedelmi szervezés leleményén múlik, hogy ezt nagyobb körzetet ellátó egységgel, mozgó ABC-vel, vagy akár bizományosi rendszerrel oldja-e meg. A nagyon is égető gyakorlati tennivalókat sorolhatnánk tovább. Gondjaink felismerése, a megoldás módozatainak keresése már biztató jele annak, hogy célszerű intézkedésekkel és minderősebb helyi társadalmi összefogással kedvező folyamatokat indíthatunk ei a lakosság ellátásának további fejlesztésében. Horváth László Kábított halak A halakat és más vízben élő állatokat elkábító régebbi készítmények olcsó jól kezelhető, házilag gyorsan elkészíthető hatásos szer. a szénsav váltja fel. Nagy előnye. hogy használatát még a legszigorúbb élelmezés-egészségügyi előírások sem korlátozzék. A legnagyobb szükség akkor van rá, amikor a fölöttébb ijedős növényevő halakat kell kezelni. Az ivartermékek lefejésekor, a halak kifogáskor és szállításkor hatalmasakat ugranak s emiatt könnyen megsérülnek. A vízhez kis töménységben adagolt szénsav megnyugtatja őket, nem hat gyorsan, s a halak sokáig elviselik a hatását. A nagyobb adag gyorsan és tartósan elkábítja a halakat, de akkor csak rövid ideig szabad őket a vízben tartani. reflektor Napi gondok Alkoholisták vitaminhiánya New York-i tudósok az alkoholisták vitaminhiányból eredő betegségei okának nyomára bukkantak. Ezek szerint a tömény alkohol tönkreteszi a szervezet felvevőképességét, melynek segítségével életfontosságú nyomelemekhez juthat. Az alkoholfogyasztás következtében felére csökken az a sebesség, amellyel a szervezet „lebontja" a táplálékot, magyarázta John Pinto amerikai orvos. Ennek következtében azonban a szervek túl kevés vitaminhoz jutnak. A kísérletek során a kutatók alkoholt töltöttek a kísérleti állatokba, ugyanakkor friss májjal táplálták őket. A máj különösen nagy töménységben tartalmazza a fontos növekedési vitamint, a B 2-t. A vitaminban gazdag étrend ellenére az alkoholistává tett patkányokon hamarosan zavarok jelentkeztek. A New York-i kutatási eredmények alapján most már segíteni lehet az alkoholbetegeken. A koncentrált vitaminkészítmények szedése megvédheti őket anélkül, hogy teljesen le kellene mondaniuk a borról, sörről és pálinkáról — magyarázza Pinto. Ígv még a szervezet csökkent felvevőképessége mellett is elegendő nyomelemet lehet juttatni a szerveknek. Ezzel talán meg lehet majd akadályozni vagy csökkenteni lehet a jövőben az idegek és az agy károsodását; ez ugyanis nem annyira az alkohol. mint inkább a vitaminhiány következménye. Darabolás — forgácsmentesen A gépiparban felhasznált alkatrészek igen nagy hányada rúdanyagból készül amelyet az igényeknek megfelelő hosszban fel kell darabolni. A fejlett ipari országokban kiváltképpen felgyorsult a legkorszerűbbnek számító forgácsmentes darabolási eljárások fejlődése. E folyamat mozgatórugója az energia és a nyersanyag árának jelentős emelkedése. A képlékeny alakítással való darabolásnak a többi módszerhez viszonyított különös jelentősége abban rejlik hogy anyagot takarít meg, nem keletkezik darabolási hulladék (forgács), és gyakran még a vágási sík utánmunkálására sincs szükség. A korábbi forgácsmentes darabolási eljárásoknál a vágási sebesség általában nem haladta meg a másodpercenkénti 1 méteres értéket. Ebből kifolyólag a vágott, nyírt éa tört darabok erősen deformálódtak- A rúddarabolás fejlesztésében jelentős előrelépést hozott az 1—10 m/mp-re növelt darabolási sebesség. Ilyen módon az acélok és a sárgarezek már ridegen törtek a megkívánt vágási síkban, alig deformálódva, és a felület minősége ls javult. Jelentős műszaki problémát okozott azonban az a körülmény, hogy az energiát a szétválasztáshoz szükséges munka nem emésztette fel teljes egészében. A többletenergia a szerszám működő elemein emésztődött fel. s azokon emiatt jelentős túlterhelés jelentkezett, az elhasználódásuk is igen hamar bekövetkezett. Egy magyar találmány úgy hidalja át ezt a nehézséget, hogy egy mechanikus, hidraulikus energiaelnyelő rendszerrel felemészti a felesleges energiákat, a működő elemek — az álló és mozgó kés — kiiktatásával. így a többletenergia közvetlenül a gépasztalnak, illetve a gépalapnak adódik át. védve ezzel a vágóelemeket a túlterheléstől. A szabadalom alapján kifejlesztett pneumatiks ütvedarabológép minden tekintetben versenyképes a hasonló külföldi berendezésekkel. Látszatra csendes hétköznap délután, alig műit 16 óra, a 47-es fő útról érkezünk Szegedre. A gedói altalanos iskola irányában valaki megnyomta a gyalogosok által kezelhető, jelzőlámparendszert működtető gombot, megjelenik előttünk a piros teny. Idős, hajlott hátú néni indul át az úttesten kézenfogva egy kisgyereket. S még két autó átsuhan előttük. A gyerek megtorpan, a néni kishíján nekiballag a második kocsinak. Erre ő is megijed, megfordul, s vonszolni kezdi a gyereket, visszafelé. Amikorra mar „tilosban" járnak, a lámpa átváltott, újra a főútvonalon engedve a továbbhaladást. Gépkocsivezetőnk reflektorvillogtatással figyelmezteti a Belváros felől indulókat, ami ezúttal ennyit jelent: várjanak, gyalogosok vannak az úttesten. Visszavillogtatás adja tudtunkra, hogy a szemben indulásra váró gépkocsivezető is figyelte a szituációt. Állva marad, ám közben mögötte valaki dudálnj kezd, sürgetve, mint az „elalvót". A program szerint a 47-esről az E5-üs fő útra térünk, Balástya felé Társam mondja, erre nem lesz semmi „rendkívüli", s igaza van. A KPM forgalomszámlálói ugyan egy-egy megadott ponton gyakran húzhatnák a strigulákat, de rendkívüli esemény nincs. Visszafordulunk. Szegedet közben, mintha kicserélték volna. Honnan, honnan nem, érkeznek a gépkocsik, de már a Kossuth Lajos sugárúton „döngetnek" a kis és nagy jármüvek mellettünk — pedig arra figyelünk, hogy a sebességmérő mutatója a 60as számon maradjon. Mögülünk, a belső forgalmi sávból jobbra kivág egy Wartburg, majd rögtön viszsza, elénk. Fékezni kell. Mögöttünk, meg fék csikorog. Egy tűzpiros Lada bennünket ugyancsak lendületesen követő vezetője rázza erőteljesen felénk az öklét, s gondolom, hogy közben annál is erőteljesebben tapossa a fékpedált. Egy vállvonás és barátságos hátraintés következik, ám ettől a mögöttünk levőnek még fogalma sincs arról. hogy ezt a „trüccshelyzetet" nem mi hoztuk ösze, hanem a wartburgos, aki eddigre már messzi jár, s szlalomgyakorlataival talán másokat is hasonló karambolveszélybe sodor. o Ez pedig csak egy csendes délután. Az autózóknak mégsem teljesen gondmentes. Milyenek voltak a délutánok amikor nem csendesek? Erre is lehet persze választ keresni, persze segítséggel. A Szegedi városi és járási Rendőrkapitányság közlekedési alosztályán — Vígh Jenő alhadnagy révén — megtudjuk például az idei Szegedi Szabadtéri Játékok, a „szegedi nyár" nem éppen ünnepi közlekedési eseményeit. amelyeket karambolok, halálos, súlyos és könnyű sérülésekkel végződő balesetek jelzik. Ezek szerint az idei „szegedi nyár" 133 közlekedési balesetet is ..regisztrál". közülük 5 végződött halálesettel, 26 súlyos sérüléssel és 102 karambol könnyű sérülésekkel, vagy csak anyagi kárral. Egyetlen hónap csak Szegeden és a szegedi járásban felmért úgymond „rendkívüli közúti eseményének" ez bizony nem kevés. Rögtön mondhatja erre bárki, hogy július 20. és augusztus 20-a között naponta sok ezer járművel több veszi igénybe nemcsak Szeged, de az egész megye úthálózatát, főként a főutakat. Csakhogy a baleseteknek semmi közük nem volt a nagy tömegeket megmozgató rendezvényekhez, például az ifjúsági napokhoz, vagy a szabadtéri játékok előadásainak napjaihoz. A szegedi városi közlekedés rendjét nem Ismerő turisták ugyan gyakran jöttek zavarba a Nagykörúton belül; például helyi ismeret hiányában rosszul soroltak be az osztályozó sávokba a forgalomirányító lámpák előtt, majd nem a kapott fényjelzés és az útburkolati jelek, hanem úticéljuk szerint haladtak tovább. balesetveszélyt okozva. Ám ezek csak veszélyhelyzetek voltak és nem karambolok. S hogy nem lettek azok, nagy szerepük volt benne a közlekedést meglehetősen nagy létszámban segítő rendőröknek, Mégis, miből adódott az a bizonyos 133 baleset? Megállapítható, hogv az utóbbi években általában legtipikusabb okok, szabálysértések, járművezetői hibák miatt. Például a jelzőtáblával védett útvonalak figyelmen kívül . hagyása, vagy a jobbkéz szabály be nem tartása miatt ütköztek másokkal ezúttal is legtöbben, pontosan 33-an. Figyelmetlenség vagy gondatlanság következménye volt 18 baleset, szabálytalan kanyarodással 17-en, a követési távolság be nem tartásával 13-an, gyorshajtással ugyancsak 13-an okoztak sérüléseket és anyagi kárt másoknak, illetve önmaguknak. A városi csúcsforgalomban egyre gyakoribb szlalomozásnak — amit „wartburgosunk" is csinált — 7 baleset volt az eredménye • Mindebből kitűnik, hogy közlekedésünk bizton* ságát nem a szokásosnak olykor többszörösét is kitevő járműforgalom, hanem egyes járművezetők veszélyeztetik; szabályismereti hibák, figyelmetlenség vagy éppen erőszakos járművezetői stílus következtében. ígv — bár a közlekedés nyári autóáradata már elhagyta a megyeszékhelyet és megyénket is — az okokból következő mindennapi gondoK, úgy látszik, nem változnak. Az újságolvasó éppen tegnapi lapszámunkból értesülhetett egy Szegeden történt halálos balesetről. Késői, éjszakai órákba hajló időpontban idős asszony haladt át gyalog a Nagykörúton — nem kijelölt helyen! —, megállt egy motorkerékpáros előtt, majd a megtorpanást követően nekilendült, és nekiment a motorkerékpárnak. Meghalt. Az idős embereknél bizony gyakori megtorpanás hasonló eredménnyel járhatott volna a már említett gedói iskola előtti helyzetben is. Nem tudom, hogy a nagykörúti balesetben részes motoros fiatalember oka-e valóban a történteknek. de kétségtelenül a gedói iskolánál látottak példája a követendő: a járművezetők türelme, a veszélyhelyzetre egymást figyelmeztető jelzése. O S itt az ősz: újabb gondjaival. Közülük ezúttal csak kettőt említsünk. Egyik az. hogy rövidülnek a nappalok, amit a járművezetők nem nagyon vesznek tudomásul, nem kapcsolják be időben a tompított fényszórókat. Ugyanez vonatkozik a kerékpárosokra is, ők pedig saját magukat sodorják életveszélybe azzal, hogy megfelelő távolságból nem lehet észlelni gépeiket a közúton. A másik gond kifejezetten az autósoké. Bármelyik nap beköszönthet az esős időszak. A gumiabroncsok kopásáról jó már most meggyőződni, mert a kopott recézetú gumi nem gördül a vizes sáros úton. hanem csúszik, síklik. Gond új gumiköpenyt verínl is. Ám megcsúszva karambolozni, még nagvobb. Zrínyi Péter