Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Szerda, 1982. augusztus 25. 3 Hazaérkezett Temesvárról Tudományos Miívetl az ÜS etltM élete? m rn m Hí H» TS EfW ífl ffH fira •• a megyei pártkiiEdöttség A Román Kommunista Párt Temes megyei Bizottsaganak meghívására Csongrád megyei pártdelegáció látogatást tett Temes megyében. a Román Szociálist* Kóztarsaság nemzeti ünnepe alkalmából. A küldöttséget, amelynek vezetője Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára volt. s tagiai Mácsai Jenóné. a megyei pártbizottság tagja, a Szegedi Ruhagyár szentesi üzemének dolgozója és dr. Varga Dezső, a makói városi pártbizottság első titkára. fogadta Cornel Pacoste. az RKP Temes megyei Bizottságának első titkára. a Ternes megyei Néptanács elnöke. s tájékoztatta a gazdasági élet. a pártmunka időszerű feladatairól, és tanácskozást folytatott a delegáció tagjaival a testvéri kapcsolatok erősítésének kérdéseiről. A Csongrád megyei küldöttség részt vett Temesváron a Románia felszabadulásénak 38. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Látogatást tett a Tömést; Üveggyárban és a RéCHSÍ Állami Gazdaságban. A Csongrád megyei küldöttséget kedden a nagylaki határállomásig kísérte Pável Ioan. az RKP Temes megvei Bizottságának titkára. A magyar határon a delegáció tagjait fogadta dr. Koncz János, a megvei oáitbizottság titkára. Sarró Ferenc, a makói városi pártbizottság titkára és dr. Karsai András, a makói tanács vb-titkára. eszmecsere Ezer ápolónő. bölcsődei gondozó, asszisztens, védőnő, közegészségügyi ellenőr. gyógytornász és diétásnővér részvételével kedden, a debreceni Kossuth Lajos ! Tudományegyetem aulájában megkezdődött az egész! ségügyi szakdolgozók orszá| gos tudományos értekezlete, j A tanácskozás napirendjén első ízben szerepel a munkahelyi demokrácia. Ugyancsak első ízben tűzték napirendre a bölcsődei szakdolgozók munkájának értékelését. Ezúttal is megvitatják a konferencián a betegápolás, beteggondozás problémáit, jelenlegi helyzetét, és a fejlesztés lehetőségeit. Az elmúlt évekhez hasonlóan a tanácskozásra az idén is számos, mintegy 500 pályamunkát készítettek az egészségügyi szakdolgozók. (MTI) Paradicsomi állapotok 1. Ha nem érné megf nem termelnék De nehezen adják a pénzt az embernek! Aki állt már sorba átadásra váró zöldséggel, gyümölccsel, tudja; az értékes dologidőben szállnak az órák, mint a füst. A gazdán kívül ki számítja föl, mennyi pénzt érnek a várakozással töltött félnapok, holott ezer más dolog lenne otthon? Amikor ennek az írásnak az anyagát gyűjtöttem, dömping sem volt, műszaki hiba sem volt, mégis, déli negyed kettőkor tizenketten várakoztak a zákányszéki paradicsom átvevőhely kapuja eiött. Akiket kérdeztem, egykedvűen felelgettek, mint akik megszokták már. A három-négy óra, fél nap be van kalkulálva. Aki a gyakorlati munkában él, nem bíbelődik illúziókkal. Olyasmikkel, hogy mi lenne, ha a fölvásárlást igazán jól szerveznék, s akkor nem kellene a termelőnek több időt tölteni vele. mint amennyi a minősítésre, mázsálásra, rakodásra, az üres ládák visszamérésére feltétlenül szükséges. A mostaniak még csak paradicsomi állapotok, hiszen hol van a manapság szokásos félnapos időtöltés a pár év ellötti nagy dömpinghez képest. Magam láttam akkor a domaszéki átvevő telepen, hogy ott rothadt el a paradicsom a lovas kocsikon, csotrogányokon. Végül már a saját súlya préselte ki belőle a levet, s mint szüretkor a must a kádba, úgy csordogált a paradicsomlé a szekerek alá, a homokba. Az emberek este kieresztették a lovat a kocsi elől. hazabaktattak gyalog a nyomában, reggel visszajöttek, vártak tovább konténerre, teherautóra. Volt. aki egész héten az árnyékban üldögélt a7 áruja mellett, míg csak a hernyók le nem rágták a feje fölül az enyhet adó eperba bokrot. A mórahalmi átvevőhely előtt a legelőről kiszorultak a tehenek: dugig megtelt az egész paradicsomos kocsikkal. Egyesek azt mondták, karácsonyig sem fogynak el onnét a járművek. Nohát. aki ezeket a nagy várakozásokat kibírta, annak fél nap meg sem kottyan. Sőt. Sebők József, a zákányszéki átvevő azt mondja, a fél nap is ritkaság. Most is csak azért van még átadatlan áru a telepen, mert az egyik tagnak visszfuvarban szenet hoztak a mórahalmi TÜZÉP-ről, emiatt váratták a többit. Ütemcédulát is lehet kapni, amikorra csak óhajtják. A kijelentés körül kis vita kerekedik: egy asszonv mérgesen meséli. hiába állt oda hajnali négykor, hiába volt második a sorban, mégis azt mondta neki az ütemosztó, szerdára már betelt a keret. Ugyanbizony hogy lehet ez, ha nem tették félre valakinek? Mindebből azt a sovány tanulságot vontam le, hogy lám, a zűrzavarnak nyugalom idején megvannak a törvényszerűségei, s ilyenkor is riogatják — vagy csalogatják — az embereket. Ha már a közelmúltnál kalandozunk, elevenítsünk föl néhányat ezek közül is. Ma a7- élelmiszeripar, s a mezőgazdaság, — legtöbb esetben legalábbis —, mint termelő és felvásárló egymással ellentétes anyagi érdekeket igyekszik a másikkal szemben érvényesíteni. A legtöbb konfliktus árudömping idején robban ki, s ezek alapkérdése: a gazdaságosan már nem értékesíthető, de sok munkával és termelési költséggel előállított áru kinek a kontójára rothadjon el? A választ a termelők és felvásárlók közti mindenkori erőviszonyok döntötték el, mostanáig többnyire úgy, hogy messze hangzó átkozódás kíséretében a termelő fizetett rá. A kérdés tovább bontható: a termelők közül js melyiktői vegyék át, s melyiknek rothadjon a nyakára a termés. Ez olyan gyakorlati probléma, amelyet — különösen, ha kistermelőkről van szó — dömpinghelyzetben nem lehet megkerülni. Ki kapjon a szállításra jogosító ütemcédulát. s ki távozzon dolgavégezetlenül? Aztán: sógornak, komának jóbarátnak — tisztelet a kevés kivételnek; néhány vitán fölül korrekt átvevőt magam is ismerek —. előnyösen kell minősíteni a7 áruját. De amit az övékéhez hozzátettek, azt valahonnét el kell venni, hiszen az átvevőtől is számon kérik, hogy legalább az átlag stimmeljen. Kitol vegyenek el? Olyantól célszerű — gyámoltalan, idősebb embertől . — aki nemigen tud patáliát csapni miatta, így sikerül megőrizni az átvétel során a demokratizmus látszatát. Az átvétel demokratizmusa: valamifele igazságosság érvényesülésé. Ez sem egyértelműen jó dolog: igazságosnak tartják például az erkezési sorrend betartását. Igen ám, de akkor a reggel kezdődő ütemosztásra már éjfélkor sorbaállnak. Az elszántabbak a lakásán is megkörnyékezik az ütemosztót. A reggel kezdődő átvételre már előző este a kapu elé cammognak a megrakott kocsik.. Az emberek szívják a cigarettát a sötétben, és reggelig aggodalmasan lesik, nehogy valaki eléjük szemtelenkedjék. Mindez — legalábbis ilyen riasztó töménységben — csak néhány alkalommal fordult elő eddig. De amíg a jeienlegi érdekviszonyok fönnállnak, semmi biztosíték rá, hogy áuagon fölüli termés esetén meg nem ismétlődik. A dömping egyébként a gyárnak sem jó. Ha a nyersanyag napokig áll a léállomások előtt, már a zúzóba romlottan kerül. Mikor a kocsi a sor végére áll. még első osztályú rajta a paradicsom. Mire sorrakerül, a gazdájának is fölfordul a gyomra, ha pillantást vet a rovaroktól lepett masszára. Ha egyszer kiadták az ütemet tíz mázsára, és nagy termés van, a gazda biztos, hogy legalább tizenhármat hoz helyette. Az átvevőhely előtt megszotykosodott árut visszaküldeni nem lehet. Aki megszerezte az ütemet, és három napot várt, hogy pénzt kapjon a portékájáért, az alighanem vasvillával menne az átvevőnek, ha azt hallaná tőle, ez az áru már nem aika'mas emberi fogvasztasra, vigye vissza, és öntse ki az árokpartra. Ilyet nem tesznek: „a termelési kedv fönntartása végett , mindent — hulladékba valót" js — fölvásárolnak. Ha már fölvásárolták', föl is dolgozzák, olykor azon az áron is, hogy piaeáikat veszélyeztetik vele. A gyár optimális mennyiséget igyekszik termeltetni, lehetőleg különböző érésidejű fajtákból, hogy a szezon tovább tartson. Csakhát itt rengeteg függ az időjárástól. Nemcsak rekordtermés okozhat dömpinget: a paradicsom akkor is ellepi az átvevőhelyeket, ha a nagy melegben két hét alatt leérik, amit másfél hónapra terveztek. A léparadicsom kilójáért 1.90 forint a védett ár. Ez öt éve, nem változott. A növényvédő szerek, a mútragya. az energia ára viszont évről évre emelkedik — nem is kicsit. A termelók gyakran panaszkodnak emiatt. Nehéz a munka, növekednek a ráfordítások. sokesélyes a kockázatvállalás. Miért ragaszkodnak mégis a Szeged környéki kistermelök ehhez a növényhez? Dr. Masa István, a bordányi Előre Szakszóvetkezet elnöke csak annyit mond: — Megéri nekik. Még így is. Ha nem érné meg, nem termelnék. Tanács István (Folytatjuk.) Az 1980-as népszámlálás adatai szerint hazánk népességének 17.1 százaléka 60 év feietti. A szocialista országos közül csak az NDK-ban hasonlóan magas az időskorúak aránya. Az előrejelzések szerint az ezredfordulóta elérjük az iparilag fejlett nyugati tőkés országokban élő idős népesség számarányát. Mindez azt jelenti, hogy a nagy számú nyugdíjkorhatár felett levő korcsoporttal minden tekintetben számolni kell most. és a lövőben is. Idehaza és a világ más országaiban egyaránt Biztonság, nyugalom Hogyan élnek nva az idős emberek ? Milyen életet nyújtunk öreg napjaikra a munkával töltött évtizedek után? Persze másként él az aki életerős, aktív kereső, másként aki a nyugdíjából tartja el magát. Megint más az élete annak az idős embernek. aki társa, családja körében tölti napjait, akire szüksége van valakinek, vagy ha teljesen magára maradt. De még a magánynak is vannak fokozatai. Lehet valaki családja körében is megtűrt, magányos öregember... Biztonság, nyugodt élet. meghitt öregkor. Ugyan ki az. aki nem jutott el ezekhez az óhajokhoz? Legtöbben a családban vélik a végy valóra váltását. Statisztikák szólnak arról, hogy az idős korú emberek 80 százalékának van gyermeke, s mintegy egyharmaduk él közös háztartásban nagykorú fiával, lányával. Ám ez az együttlét nem mindig harmonikus. Amíg a nagyszülő képes ellátni magát, esetleg még a háztartási munkában vagv a gyermeknevelésben is segít, minden rendben van! ..Áldás „ háznál egy ilyen öreg." A bai akkor kezdődik, amikor az idős ember megbetegszik, és tartósan ápolni kell. A magatehetetlen öregek folyamatos gondozása már-már megoldhatatlan terheket ró a hozzátartozókra. Nem csupán a napi pihenésüket kell feláldozniuk, hanem esetleg a hivatásukat is. Ezekben a családokban élő öregek nem anyagi támogatásra, inkább szociális gondozásra szorulnak. Egy gerontológiailag képzett, szociális gondozói szolgálat oldhatná meg ezt a társadalmi problémát. Mert a ma meglevő egynémely szociális intézet inkább csak kényszermegőrző mintsem az otthont pótló, viszonylag kellemes környezet A társadalom közös ügye A társadalom sokat költ az idős korúak számára létesítendő intézmények fejlesztésére bővítésére. Jelenleg 269 otthonban 32 ezer 400 rászorulót gondoznak. Ez lényegesen kevesebb annál, mint ahányan intézeti elhelyezésre szorulnának. A jelen tervidőszakban újabb 6 ezer szociális otthoni férőhely és 371 napközi otthon épül majd. Távolabbi tervekben szerepel több nyugdiiasklub, nyugdíjaspanzió. hetes otthon, önköltséges szociális otthon építése. Szociálpolitikánk a szociális otthonba való elhelyezést csak végső megoldásként fogadja el. Az egész társadalom közös ügye. hogy öregjeink életét szebbé, nyugalmasabbá tegye. Vannak széo kezdeményezések. Talán az egész ország felfigyelt a hírre: Egerben a megve vezetőinek és egészségügyi szakembereinek az összefogásával főiskolát szerveztek az idős embereknek. Kiki beválthatja az élete során eddig meg nem valósult álmát: tanulhat. És ennek fe'becsülhetPtlen a lelki és erkölcsi értéke, örömmel olvassuk az úttörők és a KISZ-es fiatalok kezdeményezéseit is. amely szerint a körzetükben élő magányos öregekkel állandó kapcsolatot tartanak fenn. Pótolják a családot, a gyermeket Nem is annyira a bevásárlás. a takarítás a fontos a sok idős ember számára, hanem inkább az. hogy rertíszeresen van kire várnia. Van kivel megbeszélni a világ. a saját élete eseményeit. öregnek lenni egyfajta státus — hallottam a vállalati nyugdíjas-összejövetelen egy idősebb férfitől. Arra gondolt talán, hogy amióta nyugdíjas lett. már nem úgv viszonyulnak hozzá a munkatársak. mint régen? Hogy talán csak kötelességérzetből tartják meg évről évre ezt a nyugdíjasnapot? Szerencsére ő még csak nem is gondolt (?) a másik fajta státusra. Pedig van. Azoknak a nyugdíjasoknak a státusa ez, akik már nem kéoeíek összejövetelekre járni; akik • már önmaguk eltartására sem képesek, mert betegek. mert nagyon idősek. Az ő helyzetük a legroszszabb. Rajtuk segíteni a legsürgetőbb feladatunk. Öregek 2000-ben A társadalom fejlődése magával hozta az ember életkorának meghosszabbodását is. Amíg 1980-ban a nyugdíjkorhatáron felüliek között a 70 évesnél idősebbek 40 százalékot képviseltek a demográfiai jelzések szerint ez az arány 2000-ben 42 százalék fölé emelkedik majd. A biztos megélhetés, a gond nélküli öregkor megteremtése tehát a mai generáció saját érdeke, hisz ezen múiik az is. hogy a ma még é'ete delén tartó korosztálv. holnao milyen körülmények között éli idős éveit. Nógrádi Tóth Erzsébet Magyar fiatalok kiiiiilEü egyetemeken A napokban fogadalmat tettek és elindultak a külföldön tanuló magyar diákok utolsó csoportjai az európai szocialista országok különböző városaiba. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint a Szovjetunióban 160, az NDK-ban 50, Csehszlovákiában 20, Jugoszláviában 8, Bulgáriában 7 hallgató kezdi meg feiső fokú tanulmányait. Odesszában a tengerésztiszt-jelöltek, Kijevben a jövő repülőgépmérnökei, Drezdában a közlekedési fakultás hallgatói, Várnában idegenforgalmi I szakos diákok tanulnak. ' Ezeken kívül a népgazdaság ' szükségleteinek megfelelően számos külföldi egyetemen, főiskolán képezik fiataljainkat olyan szakokon, amelyeken hazánkban nem oktatnak, vagy az adott országban magasabb szintű a képzés. 1948 óta tanulnak magyar ösztöndíjasok á Szovjetunióban, 1950-től pedig a többi európai szocialista országban. Ma a politikai céljaink mellett hangsúlyozottan a népgazdaság hiányzó szakemberszükségletének kielégítését szolgálja a külföldi beiskolázás. Ezért tanulnak mérnökközgazdász, repülőgépmérnök, hajóépítő, atomerőműves, környezetvédelmi, higiénikus orvosi, újságírói szakon és még több kis létszámot foglalkoztató, de igen fontos területen fiataljaink a határainkon túl. Ott vannak diákjaink. — mérnök-, közgazdász- és agrármérnökjelöltek — olyan szakokon is, amelyek a honi felső fokú iskoláinkban is megtalálhatók. Erre azért van szükség, hogy a KGSTintegráción beiül a különböző kooperációkban részt vevő szocialista országok mérnökei, külkereskedői azonos ismeretekkel rendelkezzenek, ismerjék a különböző területek technológiáit, műszaki szírtvonalát, feltételrendszerét, s jól beszéljék az adott ország nyelvét, jártasak legyenek társadalmi, gazdasági életében. Az említett célokon túl a környező szocialista országok egyetemeire, főiskoláira való beiskolázással nemzetiségeink anyanyelvi szakemberképzését is segíteni kívánjuk. Elsősorban a különböző kulturális területek : nemzetiségi iskolák, művelődési házak, a rádió, a televízió, újságok, folyóiratok jövendő munkatársai tanulnak Jugoszláviában, Csehszlovákiában és Romániában. A Szovjetunióban 1200-an, az NDK-ban 250-en. Lengyelországban 60-an, Csehszlovákiában is 60-an, Bulgáriában 20-an, Romániában 5-en, összesen 1595 honi fiatal készül választott hivatására. A művelődési miniszter rendelete szerint a külföldön végzett fiataloknak kötelességük az őket beiskolázó minisztérium területén legalább annyi ideig dolgozni, mint ameddig a képzésük tartott. Ugyanakkor a küldő tárcák felelőssége, hogy a kezdő szakembereket végzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztassák. Ez biztosíték arra, hogy a külföldön tanuló diákok teljes odaadással készüljenek választott hivatásukra. (MTI) Megalakult az Avifor Gt Szolgáltatási célú gazdasági társaságot alakított az Áfor Ásványolaj Forgalmi Vállalat, a budapesti Akkumulátor és Szárazelemgyár, valamint a veszprémi Bakony Müvek. Az erre vonatkozó dokumentumot kedden írták alá Veszprémben. Az új vállalkozás neve Autóvillamossági Forgalmazási és Szaktanácsadási Szolgálat, rövidítése Avifor Gt. Tevékenységi köre kiterjed a Bakony Műveknél gyártott valamennyi autóvillamossági cikk, valamint a hazai akkumulátorok forgalmazására, as alkalmazásukkal kapcsolatos szaktanácsadásra. Mindehhez az Áfor egész országot átfogó töltőállomás hálózata adja a szervezeti hátteret. Ezeket felkészítik a forgalmazásra, az ott dolgozókat pedig a szaktanácsadásra. A tervek szerint az Áfor öt nagy benzinkútjánál Budapesten, Kecskeméten, Pécsett, Szegeden és Nagykanizsán — még az ősz folyamán berendezkednek a gazdasági társaság alapszabályaiban előírt feladatok ellátására. s ezt követően egymásután készülnek fel a benzinkutak, az újfajta szolgáltatásra.