Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-25 / 198. szám

Szerda, 1982. augusztus 25. 3 Hazaérkezett Temesvárról Tudományos Miívetl az ÜS etltM élete? m rn m Hí H» TS EfW ífl ffH fira •• a megyei pártkiiEdöttség A Román Kommunista Párt Temes megyei Bizott­saganak meghívására Csong­rád megyei pártdelegáció lá­togatást tett Temes megyé­ben. a Román Szociálist* Kóztarsaság nemzeti ünnepe alkalmából. A küldöttséget, amelynek vezetője Gyárfás Mihály, a megyei pártbizott­ság titkára volt. s tagiai Mácsai Jenóné. a megyei pártbizottság tagja, a Sze­gedi Ruhagyár szentesi üze­mének dolgozója és dr. Varga Dezső, a makói váro­si pártbizottság első titká­ra. fogadta Cornel Pacoste. az RKP Temes megyei Bi­zottságának első titkára. a Ternes megyei Néptanács el­nöke. s tájékoztatta a gaz­dasági élet. a pártmunka időszerű feladatairól, és ta­nácskozást folytatott a dele­gáció tagjaival a testvéri kapcsolatok erősítésének kérdéseiről. A Csongrád megyei kül­döttség részt vett Temesvá­ron a Románia felszabadu­lásénak 38. évfordulója al­kalmából rendezett ünnep­ségen. Látogatást tett a Tö­mést; Üveggyárban és a Ré­CHSÍ Állami Gazdaságban. A Csongrád megyei kül­döttséget kedden a nagylaki határállomásig kísérte Pá­vel Ioan. az RKP Temes megvei Bizottságának titká­ra. A magyar határon a de­legáció tagjait fogadta dr. Koncz János, a megvei oáitbizottság titkára. Sarró Ferenc, a makói városi pártbizottság titkára és dr. Karsai András, a makói ta­nács vb-titkára. eszmecsere Ezer ápolónő. bölcsődei gondozó, asszisztens, védő­nő, közegészségügyi ellen­őr. gyógytornász és diétás­nővér részvételével kedden, a debreceni Kossuth Lajos ! Tudományegyetem aulájá­ban megkezdődött az egész­! ségügyi szakdolgozók orszá­| gos tudományos értekezlete, j A tanácskozás napirendjén első ízben szerepel a mun­kahelyi demokrácia. Ugyan­csak első ízben tűzték na­pirendre a bölcsődei szak­dolgozók munkájának érté­kelését. Ezúttal is megvitat­ják a konferencián a beteg­ápolás, beteggondozás prob­lémáit, jelenlegi helyzetét, és a fejlesztés lehetőségeit. Az elmúlt évekhez hason­lóan a tanácskozásra az idén is számos, mintegy 500 pá­lyamunkát készítettek az egészségügyi szakdolgozók. (MTI) Paradicsomi állapotok 1. Ha nem érné megf nem termelnék De nehezen adják a pénzt az embernek! Aki állt már sorba átadásra váró zöldség­gel, gyümölccsel, tudja; az értékes dologidőben szállnak az órák, mint a füst. A gaz­dán kívül ki számítja föl, mennyi pénzt érnek a vára­kozással töltött félnapok, ho­lott ezer más dolog lenne otthon? Amikor ennek az írásnak az anyagát gyűjtöttem, döm­ping sem volt, műszaki hiba sem volt, mégis, déli negyed kettőkor tizenketten vára­koztak a zákányszéki paradi­csom átvevőhely kapuja eiött. Akiket kérdeztem, egykedvűen felelgettek, mint akik megszokták már. A há­rom-négy óra, fél nap be van kalkulálva. Aki a gyakorlati munkában él, nem bíbelődik illúziókkal. Olyasmikkel, hogy mi lenne, ha a fölvá­sárlást igazán jól szerveznék, s akkor nem kellene a ter­melőnek több időt tölteni vele. mint amennyi a minő­sítésre, mázsálásra, rakodás­ra, az üres ládák visszamé­résére feltétlenül szükséges. A mostaniak még csak pa­radicsomi állapotok, hiszen hol van a manapság szoká­sos félnapos időtöltés a pár év ellötti nagy dömpinghez képest. Magam láttam akkor a domaszéki átvevő telepen, hogy ott rothadt el a paradi­csom a lovas kocsikon, csotrogányokon. Végül már a saját súlya préselte ki belő­le a levet, s mint szüretkor a must a kádba, úgy csordo­gált a paradicsomlé a szeke­rek alá, a homokba. Az em­berek este kieresztették a lovat a kocsi elől. hazabak­tattak gyalog a nyomában, reggel visszajöttek, vártak tovább konténerre, teherau­tóra. Volt. aki egész héten az árnyékban üldögélt a7 áruja mellett, míg csak a hernyók le nem rágták a fe­je fölül az enyhet adó eper­ba bokrot. A mórahalmi át­vevőhely előtt a legelőről ki­szorultak a tehenek: dugig megtelt az egész paradicso­mos kocsikkal. Egyesek azt mondták, karácsonyig sem fogynak el onnét a jármű­vek. Nohát. aki ezeket a nagy várakozásokat kibírta, annak fél nap meg sem kottyan. Sőt. Sebők József, a zá­kányszéki átvevő azt mond­ja, a fél nap is ritkaság. Most is csak azért van még átadatlan áru a telepen, mert az egyik tagnak vissz­fuvarban szenet hoztak a mórahalmi TÜZÉP-ről, emiatt váratták a többit. Ütemcédulát is lehet kap­ni, amikorra csak óhajtják. A kijelentés körül kis vita kerekedik: egy asszonv mér­gesen meséli. hiába állt oda hajnali négykor, hiába volt második a sorban, mégis azt mondta neki az ütemosztó, szerdára már betelt a keret. Ugyanbizony hogy lehet ez, ha nem tették félre valaki­nek? Mindebből azt a sovány tanulságot vontam le, hogy lám, a zűrzavarnak nyuga­lom idején megvannak a törvényszerűségei, s ilyenkor is riogatják — vagy csalo­gatják — az embereket. Ha már a közelmúltnál kalando­zunk, elevenítsünk föl néhá­nyat ezek közül is. Ma a7- élelmiszeripar, s a mezőgazdaság, — legtöbb esetben legalábbis —, mint termelő és felvásárló egy­mással ellentétes anyagi ér­dekeket igyekszik a másikkal szemben érvényesíteni. A legtöbb konfliktus árudöm­ping idején robban ki, s ezek alapkérdése: a gazdaságosan már nem értékesíthető, de sok munkával és termelési költséggel előállított áru ki­nek a kontójára rothadjon el? A választ a termelők és felvásárlók közti mindenkori erőviszonyok döntötték el, mostanáig többnyire úgy, hogy messze hangzó átkozó­dás kíséretében a termelő fizetett rá. A kérdés tovább bontha­tó: a termelők közül js me­lyiktői vegyék át, s melyik­nek rothadjon a nyakára a termés. Ez olyan gyakorlati probléma, amelyet — külö­nösen, ha kistermelőkről van szó — dömpinghelyzet­ben nem lehet megkerülni. Ki kapjon a szállításra jogo­sító ütemcédulát. s ki távoz­zon dolgavégezetlenül? Az­tán: sógornak, komának jó­barátnak — tisztelet a kevés kivételnek; néhány vitán fö­lül korrekt átvevőt magam is ismerek —. előnyösen kell minősíteni a7 áruját. De amit az övékéhez hozzátet­tek, azt valahonnét el kell venni, hiszen az átvevőtől is számon kérik, hogy legalább az átlag stimmeljen. Kitol vegyenek el? Olyantól cél­szerű — gyámoltalan, idősebb embertől . — aki nemigen tud patáliát csapni miatta, így sikerül megőrizni az át­vétel során a demokratiz­mus látszatát. Az átvétel demokratizmu­sa: valamifele igazságosság érvényesülésé. Ez sem egy­értelműen jó dolog: igazsá­gosnak tartják például az erkezési sorrend betartását. Igen ám, de akkor a reggel kezdődő ütemosztásra már éjfélkor sorbaállnak. Az el­szántabbak a lakásán is megkörnyékezik az ütemosz­tót. A reggel kezdődő átvé­telre már előző este a kapu elé cammognak a megrakott kocsik.. Az emberek szívják a cigarettát a sötétben, és reggelig aggodalmasan lesik, nehogy valaki eléjük szem­telenkedjék. Mindez — legalábbis ilyen riasztó töménységben — csak néhány alkalommal fordult elő eddig. De amíg a jeienlegi érdekviszonyok fönnállnak, semmi biztosíték rá, hogy áuagon fölüli ter­més esetén meg nem ismét­lődik. A dömping egyébként a gyárnak sem jó. Ha a nyers­anyag napokig áll a léállo­mások előtt, már a zúzóba romlottan kerül. Mikor a kocsi a sor végére áll. még első osztályú rajta a paradi­csom. Mire sorrakerül, a gazdájának is fölfordul a gyomra, ha pillantást vet a rovaroktól lepett masszára. Ha egyszer kiadták az üte­met tíz mázsára, és nagy termés van, a gazda biztos, hogy legalább tizenhármat hoz helyette. Az átvevőhely előtt megszotykosodott árut visszaküldeni nem lehet. Aki megszerezte az ütemet, és három napot várt, hogy pénzt kapjon a portékájá­ért, az alighanem vasvillával menne az átvevőnek, ha azt hallaná tőle, ez az áru már nem aika'mas emberi fo­gvasztasra, vigye vissza, és öntse ki az árokpartra. Ilyet nem tesznek: „a termelési kedv fönntartása végett , mindent — hulladékba va­lót" js — fölvásárolnak. Ha már fölvásárolták', föl is dolgozzák, olykor azon az áron is, hogy piaeáikat ve­szélyeztetik vele. A gyár optimális mennyi­séget igyekszik termeltetni, lehetőleg különböző éréside­jű fajtákból, hogy a szezon tovább tartson. Csakhát itt rengeteg függ az időjárástól. Nemcsak rekordtermés okoz­hat dömpinget: a paradi­csom akkor is ellepi az átve­vőhelyeket, ha a nagy me­legben két hét alatt leérik, amit másfél hónapra tervez­tek. A léparadicsom kilójáért 1.90 forint a védett ár. Ez öt éve, nem változott. A nö­vényvédő szerek, a mútra­gya. az energia ára viszont évről évre emelkedik — nem is kicsit. A termelók gyak­ran panaszkodnak emiatt. Nehéz a munka, növeked­nek a ráfordítások. sokesé­lyes a kockázatvállalás. Mi­ért ragaszkodnak mégis a Szeged környéki kisterme­lök ehhez a növényhez? Dr. Masa István, a bordányi Előre Szakszóvetkezet elnö­ke csak annyit mond: — Megéri nekik. Még így is. Ha nem érné meg, nem termelnék. Tanács István (Folytatjuk.) Az 1980-as népszámlálás adatai szerint hazánk népes­ségének 17.1 százaléka 60 év feietti. A szocialista orszá­gos közül csak az NDK-ban hasonlóan magas az idős­korúak aránya. Az előrejel­zések szerint az ezredfordu­lóta elérjük az iparilag fej­lett nyugati tőkés országok­ban élő idős népesség szám­arányát. Mindez azt jelenti, hogy a nagy számú nyugdíj­korhatár felett levő korcso­porttal minden tekintetben számolni kell most. és a lö­vőben is. Idehaza és a vi­lág más országaiban egy­aránt Biztonság, nyugalom Hogyan élnek nva az idős emberek ? Milyen életet nyújtunk öreg napjaikra a munkával töltött évtizedek után? Persze másként él az aki életerős, aktív kereső, másként aki a nyugdíjából tartja el magát. Megint más az élete annak az idős em­bernek. aki társa, családja körében tölti napjait, akire szüksége van valakinek, vagy ha teljesen magára maradt. De még a magány­nak is vannak fokozatai. Lehet valaki családja köré­ben is megtűrt, magányos öregember... Biztonság, nyugodt élet. meghitt öregkor. Ugyan ki az. aki nem jutott el ezek­hez az óhajokhoz? Legtöb­ben a családban vélik a végy valóra váltását. Sta­tisztikák szólnak arról, hogy az idős korú emberek 80 százalékának van gyermeke, s mintegy egyharmaduk él közös háztartásban nagyko­rú fiával, lányával. Ám ez az együttlét nem mindig harmonikus. Amíg a nagy­szülő képes ellátni magát, esetleg még a háztartási munkában vagv a gyermek­nevelésben is segít, minden rendben van! ..Áldás „ ház­nál egy ilyen öreg." A bai akkor kezdődik, amikor az idős ember megbetegszik, és tartósan ápolni kell. A ma­gatehetetlen öregek folya­matos gondozása már-már megoldhatatlan terheket ró a hozzátartozókra. Nem csu­pán a napi pihenésüket kell feláldozniuk, hanem esetleg a hivatásukat is. Ezekben a családokban élő öregek nem anyagi támogatásra, inkább szociális gondozásra szorul­nak. Egy gerontológiailag képzett, szociális gondozói szolgálat oldhatná meg ezt a társadalmi problémát. Mert a ma meglevő egyné­mely szociális intézet in­kább csak kényszermegőrző mintsem az otthont pótló, viszonylag kellemes környe­zet A társadalom közös ügye A társadalom sokat költ az idős korúak számára léte­sítendő intézmények fejlesz­tésére bővítésére. Jelenleg 269 otthonban 32 ezer 400 rászorulót gondoznak. Ez lé­nyegesen kevesebb annál, mint ahányan intézeti elhe­lyezésre szorulnának. A je­len tervidőszakban újabb 6 ezer szociális otthoni férő­hely és 371 napközi otthon épül majd. Távolabbi ter­vekben szerepel több nyug­diiasklub, nyugdíjaspanzió. hetes otthon, önköltséges szociális otthon építése. Szo­ciálpolitikánk a szociális otthonba való elhelyezést csak végső megoldásként fo­gadja el. Az egész társada­lom közös ügye. hogy öreg­jeink életét szebbé, nyugal­masabbá tegye. Vannak széo kezdeményezések. Talán az egész ország felfigyelt a hírre: Egerben a megve ve­zetőinek és egészségügyi szakembereinek az összefo­gásával főiskolát szervez­tek az idős embereknek. Ki­ki beválthatja az élete so­rán eddig meg nem valósult álmát: tanulhat. És ennek fe'becsülhetPtlen a lelki és erkölcsi értéke, örömmel ol­vassuk az úttörők és a KISZ-es fiatalok kezdemé­nyezéseit is. amely szerint a körzetükben élő magányos öregekkel állandó kapcsola­tot tartanak fenn. Pótolják a családot, a gyermeket Nem is annyira a bevásár­lás. a takarítás a fontos a sok idős ember számára, hanem inkább az. hogy rertíszeresen van kire vár­nia. Van kivel megbeszélni a világ. a saját élete ese­ményeit. öregnek lenni egyfajta státus — hallottam a válla­lati nyugdíjas-összejövetelen egy idősebb férfitől. Arra gondolt talán, hogy amióta nyugdíjas lett. már nem úgv viszonyulnak hozzá a mun­katársak. mint régen? Hogy talán csak kötelességérzetből tartják meg évről évre ezt a nyugdíjasnapot? Szeren­csére ő még csak nem is gondolt (?) a másik fajta státusra. Pedig van. Azok­nak a nyugdíjasoknak a stá­tusa ez, akik már nem ké­oeíek összejövetelekre járni; akik • már önmaguk eltartá­sára sem képesek, mert be­tegek. mert nagyon idősek. Az ő helyzetük a legrosz­szabb. Rajtuk segíteni a legsürgetőbb feladatunk. Öregek 2000-ben A társadalom fejlődése magával hozta az ember életkorának meghosszabbo­dását is. Amíg 1980-ban a nyugdíjkorhatáron felüliek között a 70 évesnél időseb­bek 40 százalékot képvisel­tek a demográfiai jelzések szerint ez az arány 2000-ben 42 százalék fölé emelkedik majd. A biztos megélhetés, a gond nélküli öregkor meg­teremtése tehát a mai gene­ráció saját érdeke, hisz ezen múiik az is. hogy a ma még é'ete delén tartó korosztálv. holnao milyen körülmények között éli idős éveit. Nógrádi Tóth Erzsébet Magyar fiatalok kiiiiilEü egyetemeken A napokban fogadalmat tettek és elindultak a kül­földön tanuló magyar diá­kok utolsó csoportjai az európai szocialista országok különböző városaiba. A Mű­velődési Minisztérium tájé­koztatása szerint a Szovjet­unióban 160, az NDK-ban 50, Csehszlovákiában 20, Ju­goszláviában 8, Bulgáriában 7 hallgató kezdi meg feiső fokú tanulmányait. Odesszá­ban a tengerésztiszt-jelöltek, Kijevben a jövő repülőgép­mérnökei, Drezdában a köz­lekedési fakultás hallgatói, Várnában idegenforgalmi I szakos diákok tanulnak. ' Ezeken kívül a népgazdaság ' szükségleteinek megfelelően számos külföldi egyetemen, főiskolán képezik fiataljain­kat olyan szakokon, ame­lyeken hazánkban nem ok­tatnak, vagy az adott or­szágban magasabb szintű a képzés. 1948 óta tanulnak magyar ösztöndíjasok á Szovjetunió­ban, 1950-től pedig a többi európai szocialista ország­ban. Ma a politikai cél­jaink mellett hangsúlyozot­tan a népgazdaság hiányzó szakemberszükségletének ki­elégítését szolgálja a külföl­di beiskolázás. Ezért tanul­nak mérnökközgazdász, re­pülőgépmérnök, hajóépítő, atomerőműves, környezetvé­delmi, higiénikus orvosi, új­ságírói szakon és még több kis létszámot foglalkoztató, de igen fontos területen fia­taljaink a határainkon túl. Ott vannak diákjaink. — mérnök-, közgazdász- és ag­rármérnökjelöltek — olyan szakokon is, amelyek a ho­ni felső fokú iskoláinkban is megtalálhatók. Erre azért van szükség, hogy a KGST­integráción beiül a különbö­ző kooperációkban részt ve­vő szocialista országok mér­nökei, külkereskedői azo­nos ismeretekkel rendelkez­zenek, ismerjék a különböző területek technológiáit, mű­szaki szírtvonalát, feltétel­rendszerét, s jól beszéljék az adott ország nyelvét, jár­tasak legyenek társadalmi, gazdasági életében. Az említett célokon túl a környező szocialista orszá­gok egyetemeire, főiskolái­ra való beiskolázással nem­zetiségeink anyanyelvi szak­emberképzését is segíteni kí­vánjuk. Elsősorban a kü­lönböző kulturális terüle­tek : nemzetiségi iskolák, művelődési házak, a rádió, a televízió, újságok, folyó­iratok jövendő munkatár­sai tanulnak Jugoszláviá­ban, Csehszlovákiában és Romániában. A Szovjetunióban 1200-an, az NDK-ban 250-en. Len­gyelországban 60-an, Cseh­szlovákiában is 60-an, Bul­gáriában 20-an, Romániában 5-en, összesen 1595 honi fiatal készül választott hi­vatására. A művelődési miniszter rendelete szerint a külföl­dön végzett fiataloknak kö­telességük az őket beisko­lázó minisztérium terüle­tén legalább annyi ideig dolgozni, mint ameddig a képzésük tartott. Ugyanak­kor a küldő tárcák felelős­sége, hogy a kezdő szakem­bereket végzettségüknek megfelelő munkakörben fog­lalkoztassák. Ez biztosíték arra, hogy a külföldön tanuló diákok teljes odaadással készülje­nek választott hivatásukra. (MTI) Megalakult az Avifor Gt Szolgáltatási célú gazdasá­gi társaságot alakított az Áfor Ásványolaj Forgalmi Vállalat, a budapesti Akku­mulátor és Szárazelemgyár, valamint a veszprémi Ba­kony Müvek. Az erre vonat­kozó dokumentumot kedden írták alá Veszprémben. Az új vállalkozás neve Autó­villamossági Forgalmazási és Szaktanácsadási Szolgá­lat, rövidítése Avifor Gt. Tevékenységi köre kiterjed a Bakony Műveknél gyár­tott valamennyi autóvilla­mossági cikk, valamint a hazai akkumulátorok for­galmazására, as alkalmazá­sukkal kapcsolatos szakta­nácsadásra. Mindehhez az Áfor egész országot átfogó töltőállomás hálózata adja a szervezeti hátteret. Ezeket felkészítik a forgalmazásra, az ott dolgozókat pedig a szaktanácsadásra. A tervek szerint az Áfor öt nagy benzinkútjánál Bu­dapesten, Kecskeméten, Pé­csett, Szegeden és Nagyka­nizsán — még az ősz fo­lyamán berendezkednek a gazdasági társaság alapsza­bályaiban előírt feladatok ellátására. s ezt követően egymásután készülnek fel a benzinkutak, az újfajta szol­gáltatásra.

Next

/
Thumbnails
Contents