Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-24 / 197. szám
72. évfolyam 197. szám t982. augusztus 24., kedd Ara: 1,40 forint Kendertermesztés, -feldolgozás A textilipar nyersanyagai közül az egyetlen a kender, amelyet hazai földeken termelünk meg. Magyarország jelenleg a legjelentősebb kendertermelő országok egyike. A hagyományokból tudjuk, hogy régebbi időkben Nyugat-Európában is termelték ezt a rostnövényt, de miután nem tartották kifizetődőnek, felhagytak vele. Az utóbbi években a haeai termelés is csökkent. 1975-ben volt a mélypont, ekkor az öt évvel korábbinak csaknem a felét állították elő. s a feldolgozóipar alapigényét sem tudta kielégíteni a mezőgazdaság. Akkoriban döntöttek úgy, hogy a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat égisze alatt jöjjön létre a Szegedi Kendertermelési Rendszer. Így is lett, rövid idő alatt gazdaságos ágazattá fejlődött a nagyüzemi kendertermesztés. A rendszergazda sokoldalú segítséget nyújt a partnergazdaságoknak: speciális betakarító gépek beszerzésével, alkatrészellátással, javítóműhelyével, szervizszolgálatával. Kiváló fajtákkal,' jó vetőmaggal, fejlett termesztési technológiával megteremtette az iparszerú termelés feltételeit; jelentős anyagi hozzájárulással segítette a mezőgazdasági termelés korszerűsítését. Ennek nyomán 1976—1977-ben számottevő fellendülés kezdődött a rostkender-termesztésben: a termésmennyiség a szükséges szinten állandósult, területileg a feldolgozó üzemek közelében, üzemenként megfelelő területnagyságon koncentrálódott a termelés. Míg korábban Békés és Hajdú megyékben, jelenleg az ipari kapacitásokhoz közelebbi Csongrádban legnagyobb (az országos termelés egynegyede-egyharmada) a kendertermelés aránya. A mezőgazdasági termelésben viszonylag csekély a rostkender súlya: a megye szántóterületének mindössze 0,7 százalékán termelik, s a növénytermelés bruttó termelési értékéből is alig egyszázaléknyi a részesedése. A rostkendertermelés az egyik legjobban szakosodott növénytermelési ágazat, állapítja meg a megyei KSHjelentés, nálunk mindössze hét termelőszövetkezet termeszti. átlag ,250—ti00 hektáros üzemi méretben. ezen belül egy gazdaság 500 hektárnál nagyobb, egy viszont 100 hektárnál kisebb területen termel kenderkórót. A, termelési biztonság nem megnyugtató, az ágazat rendkívül érzékeny a vihar- és jégkártételre. és ez igen kockázatossá teszi az erre szakosodott üzemek jövedelmezőségét. Az utóbbi években, az ipari eredetű anyagok és az, energia árénak jelentős emelkedésemellett nőttek a biztosítási költségek, illetve romlottak a kártérítési feltételek, smindez együttesen jelentősen mérsékli az ágazati eredményt, hátrányosan befolyásolja a termelési kedvet. Az utóbbi években az átlagtermés emelkedése ellenére a nettó jövedelem több mint 2 ezer forinttal csökkent hektáronként. A kevesebb kockázattal, kisebb ráfordítással termelhető napra",argó, vagy búza például hasonló, de biztonságosabb jövedelmet nyújt. A feldolgozó vállalat több formában megkísérelte fokozni a termelői érdekeltséget: 1981-ben az előző öt év átlagához képest 6.1 százalékkal magasabb átvételi árat és külön minőségi prémiumot is fizetett a termelőknek. További 15.6 százalékkal nőtt a hozamérték a kóró átlagtermésének emelkedése következtében. A termelési rendszer igen kedvező feltételekkel szerezte be a minőségi vetőmagot. intézte a gép- és alkatrészutánpótlást, végezte a javítási és szervizszolgáltatásokat. A termelési ráfordítások gyorsabb növekedését azonban mindezek nem ellensúlyozták kielégítően. A Szegedi Kendertermelési Rendszer eredményes működése ellenére az egész termelési-feldolgozási-értékesíté&i folyamatot átfogó, közös érdekeltségén alapuló szorosabb kooperáció nem jött létre. A hazai kenderf el dolgozást lényegében a szegedi székhelyű országos nagyvállalat, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat végzi hat megyében működő telephelyein. A korábban döntően kendertermékeket gyártó vállalat az utóbbi években változtatott piaci stratégiáján, m erőteljesen csökkentette a kender alapanyagú termékek arányát, jelentős beruházással rátért a műanyag alapanyagok széles körű alkalmazására. 1981-ben a vállalat termelésének 33 százaléka volt kendertermék és további 8 százalékot tett ki a kenderfeldolgozás melléktermékéből, a pozdorjából készült bútorlap. A vállalat termelésének jelentős része exportra kerül. A kiszállítás értéke 1981-ben 567 millió forint volt, amiből a kendertermékek aránya 53 százalékot tett ki. Az export nagyobb része — 313 millió forint — rubelelszámolású. A vállalat megyei üzemeiben foglalkoztatott fizikai dolgozók több mint négytizede a kenderfeldolgozásban tevékenykedik. Számuk öt év alatt csaknem egyharmadával csökkent. A feldolgozással kapcsolatos nehéz fizikai mun-kákra — áztatás, törés, tilolás — egyre kevesebb a vállalkozó. A VI. ötéves terv időszakában a vállalat, a lehetőségek alap ián az 1976. évinél évente mintegv harmadával kevesebb kenderkóró feldolgozását tervezi. Gyártmánystruktúráját a jelenlegi összetételben jónak tartja; új vagy megszüntetendő termék nem szerepe! terveiben. A piaci igények és a gazdaságosság • figyelembe vételével mindenekelőtt ft konfekcionált takaróponyva, a kenderfonal, a kötözőzsineg, a félkenderponyva-szövet, illetve a bűtorlaptermelést tartják kiemelt feladatnak. A jövő szempontjából meghatározó a kendertermékek iránti várható hazai és külföldi kereslet alakulásának reális felmérése, illetve jövedelmezőségi viszonyok alakulása. Jelenleg nagyfokú bizonytalankodások, határozatlanság jellemzi mind a mezőgazdasági, mind az ipari termelés fejlesztési lehetőségeit, s cssk a szükségletek és a lehetőségek hoszszabb távú ismeretében kezdeményezhető határozottabb irányú ágazalfejlesztés. Kívül-belül felújítva várja a kisdiákokat az általános iskola a Szilléri sugárúton Az idei népgazdasági terv 1200—1300 új iskolai tarterem felépítését irányozta elő, és azzal számol, hogy ennek nagyobb része már tanévkezdetkor a kisiskolások rendelkezésére áll, és megoldja vagy legalábbis enyhíti a zsúfoltságot. Ennek érdekében a tanácsok és az építők széles körű összefogással. sók helyen a lakos1 ság társadalmi munkájának j bevonásával is nagy cjöf.eI szítéseket tettek. E . munka sikereiről, gondjairól és a további tervekről adtak helyzetképet tudósításaikban az MTI munkatársai. Budapesten különösen nagy erőket koncentráltak az építők, mert még soha olyan nagy tanteremépítési programja nem volt a fővárosnak, mint az idén. A tavaly átadottnál mintegy szézhúszszal több. összesen 332 új tanterem építését irányozták elő. s ebből 272 osztálytanterem átadását a tanévkezdés előtt. Néhány héttel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a budapesti iskolaprogramban részt vevő vállalatok, szövetkezetek mintegy 30 tanterem átadásával már nem ' tudnak a tanévkezdés előtt A készletgazdálkodásról Konferencia Budapesten Huszonnégy ország 160 szakemberének részvételével nemzetközi készletgazdálkodási konferencia kezdődött hétfőn, a Hilton-szállóban. A konferencia rendszeresítései hazánk kezdeményezte a 70-e.s évek végén. amikor világszerte — nálunk is — nagymértékben megnőtt a racionális gazdálkodás jelentősége. Már az első tanácskozást is Budapesten tartották 1980-ban. s most a sorozat folytatódik. A plenáris ülés európai, ázsiai és amerikai szakembereinek felszólalásából kitűnt . mindkét társadalmi rcnaszei'ben elengedhetetlen. hogy a gazdálkodás e; ivével összhangban alakítsák n készleteket, bár a szocialista és a tőkés viszonyok között a készletgazdálkodás tee-dőit illetően korábban a hangsúlyok erősen eltérőek voltak. A tőkés országokban többnyire a készáru-, a szocialista államukban pedig a nyersanj ag- és félkészáru-készlelekre összpontosították a figyelmet, ami abból adódett. hogy a tőkés országokban a/, értékesítés, szocialista államokban ped'g az anyagbeszerzés és a túlbiztosított készletek felhalmozása okozta a nagvobb problémát. A szakemberek azonban felismertek hogv a mai viszonvok közút. a készletgazdálkodás legkisebb részleteinek is nagy a jelentősége, mert a feleslegesen tárolt. felhalmozott áru nehezen megszerezhető pénzt köt le. A konferenciát CsikósNagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhiva'ő! e'nöke. a Nemzetközi Közgazdasági Társaság tiszteletbeli elnöke nyitotta meg s rámutatott, hogv ,, készletgazdálkodás jó módszeieinek kidolgozásában is — csakúgy, mint a gazdaság: élet bármely más területén :— valamennyi ország akkor érhet el nagyobb sikereket, ha kiépül a nemzetközi együttműködő:, ha közösen igyekeznék megoldani alapvető problé•n-ikgt s kicserélik tapasztalataikat.. Beieíentette. hogy a legutóbbi konferencián megválasztott előkészítő bizottság javaslatot tett nemzetközi készletgazdálkodási tudományos társaság megalakítására. amelynek feladata az országok közötti információcsere kialakítása, és az együttműködés egvéb formáinak elősegítése lenne. A nemzetközi társaság létrehozásáról a mostani konferencián döntenek. A tanácskozás kedden szekcióülésekkel folytatódik. Megvitatják a vállalati, továt'fcá egécT, gazdasági éle're kiterjedő készletgazdó'koriés. valamint a gazdálkodás matematikai modelljeinek kérdéseit. (MTI) megbirkózni, ám a munkát mégis sikerült befejezni. Ezekben a napokban tehát az átvevők munkája szaporodott. Az eddigi jelzések szerint az előirányzott 272 helyett 276 új általános iskolai tanterem készült el. A Győr-Sopron megyei kisdiakok 21 űj általános iskolai tanteremben kezdik meg a tanulást. Sopronbun a tanévnyitó ünnepségen avatják fel a 16 ián termes új'ál-' talános iskolát, amelynek nagy könyvtára a Jereván lakótelep felnőtt olvasóinak is rendelkezésére áil. Csongrád megyében tanévkezdetre 40 új általános iskolai tanterem épült fel. Egyebek között Zákányszéken és Ópusztaszeren 4—4 tantermes új iskolában kezdődik meg a tanítás. Szegeden, a Dózsa György Általános Iskola a kétéves felújítási munkálatok befejeztével ismét megnyitja kapuit, s így körzetének kisdiákjai már gyalogszerrel járhatnak iskolába, nem kell naponta utazgatni a távolabbi városrészek oktatási intézményeibe. Szeged rókusi városrészben és Hód-mezővásárhelyen 16—16 tantermes új általános iskola épült. Borsodban az oktatási év kezdetén 45 új tantermet népesítenek be a kisiskolások. Miskolc új lakótelepén nyolc új tantermet adtak át. A legnagyobb iskola Ózdon épült, 12 osztályteremmel, amelynek egyetlen szépséghibája, hogy jócskán késtek az építők, mert már februárban be kellett volna fejezni a munkát. Építési kapacitásgondok miatt a megye több településén csak széles körű összefogással, a lakosság társadalmi munkájával, a kisiparosok és más szakemberen segítségével sikerült határidőre felépíteni, bővíteni az iskolákat. A tervek szerint a művelődési házakban és más középületekben több mint 50 helyiséget lehet felhasználni tantereméként, s ezek legnagyobb • részében' még az idén elvégzik a szükséges átalakítási munkákat, hogy ahol csak lehet, enyhítsék a régi iskolák, tantermek zsúfoltságát. Hasonló gondokra kerestek megoldást Baranyában is. Pécs új városnegyedében, , több mint 30 ezer lakosú Lvov-kert városban már az iskolák úttörőszobáit, könyvtárait az oktatás céljaira vették igénybe. A szeptemberben megnyíló 350 személyes középiskolai kollégium egy részét is — átmeneti — az általános iskolai ok'atás céljára hasznosítják. A • új otthonba költözött 501, számú szakmunkásképző intézet régi épületében — ugyancsak átmenetileg — általános iskolai osztálytermeket alakítanak ki. A kertvárosi kisdiákok egy részét azonban még így is utaztatni kell majd, mert tanításukat csak más városrészek kevésbé zsúfolt iskoláiban oldhatják meg. Sokkal kedvezőbb a helyzet viszont a megye szigetvári járásában, ahol most fejeződik be a több mint tízéves tanteremépítési program. Nemzetközi tanácskozás Augusztus 23—24-én—sorrendben a 24. alkalommal — ! rendezik Keszthelyen a Georgikon napokat, amelyeken a mezőgazdasági tudományok jegyében a Keszthelyi j Agrártudományi Egyelem : ősére, az 1797-ben alapított I Georgikonra emlékeznek. Ilyenkor évről évre a mezőgazdasági termelés valamelyik ágazatának eredményeit, fejlesztési lehetőségeit veszik számba. Az idei programban az iparszerű sertéshústermelés tapasztalatai kerülnek terítékre. A téma nagy nemzetközi érdeklődést váltott ki: tizennégy országból: Angliából, Ausztriából. Csehszlovákiából, Belgiumból, Bulgáriából, Franciaországból. Jugoszláviából, Lengyelországból. az NDK-ból. az NSZK-ból, Romániából, Svájcból, Svédországból és a Szovjetunióból mintegy négyszáz tudományos kutató, egyetemi tanár érkezett a kétnapos konferenciára. A kétnapos tanácskozáson elhangzó hatvan előadás kétharmadát külföldiek tartják. A referátumok fő gondolatkörei: a sertéstenyésztés, nemesítés, a tenyésztés-szervezés, szaporítás és kapcsolatuk a termelési gyakorlattel; a korszerű takarmányozás követelményei; a sertéstartás fejlesztésének módja: a költségtakarékos technológiák. (MTI) klilíO Tanévkezdésre készülődve Új iskolák és tantermek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4 1