Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-04 / 181. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 72. évfolyam 181. szám 1982. augusztus 4., szerda Ara: 1,40 forint Növekszik a másodvetések területei »savan¥ű-Takarmánynövények, burgonya Országosan mintegy 100 kalászosok után vetett kuko- mintegy 6 ezer 400 hektáron ezer hektárnyi másodvetést rica. vetettek a megyében máterveztek a nagyüzemi közös . ... .„ gazdaságok. Úgy tűnik, szí- Igfl Mgv Jll í „i u, i„ -j- . rendelkezesre c kulonbozo sodvetést. vesen foglalkoznak idén a termőföld másodszori hasznosításával, hiszen a tervezett területen már földbe került a mag, s várható, hogy további 20 ezer hektáron is vetnek újabb növényt -c aratott gabona helyébe. A lehullott csapadék — fajta vetőmagvakból. Több bár az aratást késleltette — mint húszféle, rövid tenyész- a másodvetésnek kedvezett. idejű kukoricafajta közül Megyénkben vannak hagyorült a mag. s várható hosv választhattak a termelők, ntenyai a tarlóburgonya veí™kbi ™ L-hkík^í Sokféle leveles zöldtakar- tlsének. A kistermelők min. vetnek úkb növénvT lé- mán>" magját « beszerezhet- dig is szívesen termeltek vetnek ujabb növényt a le- tók N6grá4 Baranya és burgonyát a gabona földjén, Pest megyében sok szarvas- hiszen — különösen. a haÉvról évre örvendetesen marhát tenyésztenek. Az gyományos fajták — a tarnövekszik a másodvetés te- ottani gazdaságok szívesen lóburgonya alkalmasabb volt rülete. Ez bizonyos szem- vállalkoznak takarmányrep- vetőgumónak, mint a nyáron pontból indokoltnak is lát- ce és takarmánykáposzta termett, szik: a megnehezült gazda- termesztésére. E növények 6ági körülmények között új fajtái igen dús levelűek, egyre több téesz igyekszik nem ritka a hektáronként a termőföldről minél több 100 mászát meghaladó zöldhasznos terméket begyűjte- termés. Az augusztusban élni. Több helyen, elsősorban vetett magból olyan gyorsan Pest és Csográd megyében lesz takarmány, hogy szepaz állami gazdaságok, ter- temberben már lehet legelmelőszövetkezetek már eleve tetni a jószágokat ezeken a beépítik éves tervükbe a táblákon. A hagyományos r>. , , kétszeres földhasznosítást, s csgyeplegelőkkel szemben , n , lennf. . e""ez ennek megfelelően alakítják ennek a módszernek az Is f a zoicisegbeiaki vetésszerkezetüket. Ta- előnye, hogv nem kell P le- kar'taf Jtepssitese regota vasszal például kukorica he- ^^ <*«- ^Tkrl S lyett hidegtűrő borsót vet- lehef hajtani . <T«* nek, s a betakarítás után jú- a szarvasmarhákat. juhokat. uJ^i^ szezon Megkezdődött az uborkaszezon a Fejér megyei Zöldért Vállalat székesfehérvári tartó6Ítóüzemében, ahol az elkövetkező hetekben százötven vagonnyit dolgoznak fel ebből a zöldségből. A csemege-, a kovászolt és a sós vízbe eltett uborka nagy részét belföldön értékesítik, de mintegy ötvenvagonnyit exportálnak is belőle. A hó? nap közepén hozzálátnak az ecetes paprika, és a cseresznyepaprika tartósításához, s megkezdik a káposzta savanyítását is. A Fejér meBalástyán szuperkorai éré-I gyei tartósítóüzemben évensü kukoricát, Deszken tyfont te 350—400 vagon konzerv vetettek. Viszonylag kevés a készül, s nem csak zöldségmásodvetésű zöldség: a gaz- bői hanem gyümölcsből is: daságok részben munkaerő- jöz idén tizenhét vagon csegondok miatt mondanak le; resznyét és húsz vagon erről. Felszedése ugyanis egybeesne az őszi betakarítási csúcsidőszakkal, 6 pedig csak kézi szedésű zöldséget lehet értékesíteni. niusban kerül a helyére a Így három-négy héttel is szuperkorai érésű kukorica, megnyújtható a legeltetési Megyénkben~~ is a talcarJelenleg derékig ér ez a időszak, amely a mai költ- mánynövényeknek van a legmásodvetesböl származó ta- ségtakarékos világban igen- nagyobb jelentősége n mákarmánynak való. A meleg, csak fontos szempont. sodvetések közül: növekszik ™ az allattenvesztes súlya, az fülledt, csapadékos ido ked- Csongrád megyében is nö- ágazat gazdaságosságát pedig vez fejlődésének. Szépen nö- vekedett a másodvetések te- nagyabn befolyásolja, hogy veks%ik a gabona után ve- rülete: a korábbi években mennyi drága abrakot tudtett kukorica i, Csongrád. W^^'J^uZ ™k a -asodvetesként is jói Békés és Baranya megyék- különféle takarmánynövé- termeszthető tömegtakarmáben néhol már bokáig ér a nyeket, burgonyát. Idén nyokkal helyettesíteni. meggyet dolgoztak már fel. A tartósítóüzemet a Zöldért azzal a céllal hozta létre, hogy feldolgozza a termésfelesleget. megmentse a máskülönben veszendőbe ment terményeket is. Metróé pítők együttműködése A metró az Élmunkás tér mát, ahol megbeszélhetik a és Árpád-híd közötti szaka- menet közben felvetődő gonszának építésén dolgozó dókat, egyeztethetik a teennyolc vállalat képviselői ked- dőket. A brigádok azt is den szocialista együttműkö- vállalták, hogy a folyamadési szerződést írtak alá a tos munka érdekében kölSZOT székházában. csönösen segítenek egymásAz építkezésben részt ve- nakvő vállalatok — a korábban A szocialista együttműelkészült szakaszok felett ködési szerződésben azt is vállalt védnökség folytatá- rögzítették a vállalatok, bogosaként ezzel az együtt- a kerület tanácsi és társaműködéssel is biztosítani kí- dalmi szervezeteinek segítvanják, hogy az észak—déli ségével folyamatosan tájévonalnak ez a szakasza 1984. hoztatják a lakosságot az október 31-re, az előirány- építkezés haladásával együttzott 2.8 milliárd forintos íóró felszíni változásokról, es költséggel elkészüljön En- a tehetőségekhez képest finek érdekében összehangol- faelembe veszik javaslataiják a vállalatok szocialista kst- h°£y minél kevesebb munkaversenyének céljait, fennakadast okozzanak a módszereit, közös újítási fel- felszíni közlekedésben adattervet dolgoznak ki, Ugyan is az alagút az ÉL komplex brigádokat alaki- munkás tér és az Árpád-híd tanak egy-egy nagyobb mun- közötti szakaszon nem a ka elvégzésére, és létrehoz- mélyben. hanem a földfe zák a szocialista brigádve- s~ín húzó?ik' s .«*' az építők a szokásosnál y zetoknek és szakszervezeti ban jgénvbe veszik a fe bizalmiaknak azt, a fóru- színi területeket. (MTI) Érdekeltek a magyar vállalatok is Együttműködés - harmadik piacon (MTI) Kereskedelmi kapcsolata- lalkozóként — az angol Ge- nak ki. Gazdasági szerkezeinkban mind jelentősebb neral Electric-cég is részt tünkből adódóan, főleg az szerepet kapnak a harmadik vett. Ganz Villamossági egészségügy, az élelmiszerpiaci együttműködések, kö- Művek eredményesen bővíti gazdaság és mezőgazdasági zös exportügyletek, szociális- piacát, elsősorban a Közel- rendszerek, valamint a közta, illetve tőkés partnerek- Keleten. Generátorokat és lekedés területén kívánunk kel .Az Országos Tervhiva- nagy értékű komplett turbi- fő-, vagy alvállalkozóként táltól kapott tájékoztatás nákat gyártanak és száli íta- bekapcsolódni a harmadik szerint kormányzatunk oly- nak az olasz FIAT-gyárrai piaci közös szállításokba. annyira fontosnak tartja az együttműködve. A magyar ilyen együttműködések szé- erőművi berendezések készíles körű kiépítését, hogy tésében és helyszíni szereiémind a legmagasabb szintű seben sok osztrák cég is közkormányközi, mind a szak- reműködik. értői tárgyalásokon kiemelt Ismerctes hogy jugoszlánapirendi pontkent targyaú építőipari tapasztalak meg a harmadikpiacon jakkal rendelkezik a fejlőmr^Tr l Pooimiir dő világban. Elképzelhető, KGbT-beb tagországgal mar a8jövöben több terülekülon egyezmenyt is kotot- „i... , tünk az ilyen kooperációk bővítésére, más szocialista ten, például komplett kórházak felszerelésében együttműködnek a magyar műországokkal pedig most tar- s árak é jugoszláv épí gyalunk a kozos szállítások 'vállalkozók. Az érdekel megszervezeserol es^ szaba- már felvették a kap lyozasaro . Nagy fonto^agot csola egymással. tulajdonítunk a tokes orszagokkal való közös vállalkozásoknak is. A nemzetközi tapasztalatok bizonyítják: vannak piacok, ahová könnyebben lehet bejutni, ha a magyar vállalatok mellett akár fővállakozoként, akár alvállalkozóként, neves világcégek a Egyes feüődő államokká1, is kialakulóban van ilyenfajta kapcsolat. Szó van például arról, hogy magyar vállalatek dál-amerikai cégekkel közösen szállítanak különböző gépipari termékekel afrikai országokba. Mint azt tervhivatalban is kooperáló partnerek. Termé- elmondták, a harmadik piai. !. ci együttműködés keresése szetesen a vállalkozás is si- egyuumu.cuues keresese keresebb és a legtöbb eset- rna már világtendencia. Maben gazdasagcsabb, ha a a fejlődő országok >s gyártást es a szállítást, va- kereeik a? Ilyen vásárlási lelamint azok költségterheit hetöségeket. több cég megosztja. Azutób- Hazánk külkereskedelmi bi időszak egyik jó Példája ^^Htá^ok a motorvonatok Uj-Zelandba még elenyésző hányadot szállítása. Ebben a Ganz- képviselnek, az ilyen együttMÁVAG mellett, — alvál- működések most bontakozFegyelmezetf, minőségi munka Stuttgartban a DÉLÉP A DÉLÉP az elsők között nyelvének alapjait sajátítot- hogy a fegyelmezett, pontos, jár az építövállalatok közül, Iák el. Ennek a nyelvi mi- minőségileg kifogástalan és amelyek az ország deviza- nimumnak jól hasznát ve- igényes munka az első felhelyzetének, végső fokon szik a kint dolgozók a né- tétele annak, hogy a sok külkereskedelmi mérlegének met munkásokkal való kínálkozó vendégmunkás és javítására külföldi munká- érintkezésijén. A hivatalos az alaposan képzett német kat vállalnak. A néhány év érintkezés .nyelvi feladatait munkások mellett mi maelotti jugoszláviai paneles viszont Bakos Sándor üzem- gyarok' is részt kapjunk a építkezések után, s a jelen- mérnök látja el, aki — még devizát hozó munkákból, leg is folyó iraki hegesztő- szakmunkásként — évekig Jelenleg sz.erkezetszerelőmunkák mellett már megje- dolgozott az NDK-ban és építő és burkolómunkát vélentek az első Délépes épí- alaposan elsajátította a né- geznek kint. tők nyugaton is. Stuttgart- met nyelvet. IgaZj igen aiapos a munka ban vállaltak munkát és már Rappai András a napok- ottani' előkészítése. Nagycsaknem két hónapja dolgo- ban visszatért Szegedre, hogy a gépesítés, segédmunzik kint egy építőbrigáck az újabb kiutazó munkás- ka kézl° száilítómunka álig Rappai András üzemvezető cs?P°>'tok "tezasi f^elei- van Az epiiiet tervezője és nek blztoslta5aban reszt ve- a fe,elös kivitelező építész iranyitasaval. gyen. Rappai András és mindennap megjelenik és A külföldi munkavallalok Schneider József a DÉLEP sz.emélyesen ellenőrzi a tervelőkészítésére már másfél exportüzemének vezetője be- szorintí beépítést és a minőewel ezelőtt német nyelv- szélt az NSZK-ban végzett sec-et egyaránt, tanfolyam kez'dődött a válla- munka felteteleiről és körül- Az együttműködő technolatnál, ahol a résztvevők a ményeiről. Elmondták, hogy lögla ís pontos. kifogástalan, mindennapi érintkezés alap- a megismerkedés és az első A megrendelt habarcs, beton vető szóidncsét és a négy beilleszkedés a nyugati tech- pel-cnyi pontossággal érkezik építőmesteri alaptechnológia, nológiai és magatartási kö- a munkahelyre a kért minőa kőműves, ács, vasszerelő ríilményekbe milyen szem- bégben Daru rakja fel az és betonozó szakma szak- léletet követel. Természetes, állványra pontosan a kívánt helyre. Ha netán szétszóródik, szétfolyik az anyag, a szállító gépkocsivezető maga takarítja fel és mossa föl a helyét, hogy nyoma se maradjon. Az anyag mennyiségben is pontosan érkezik, nincs fölösleg, nem lehet összetörni, széthagyni a legkisebb elemeket sem. A DÉLÉP — bár önkénles jelentkezés alapján —, válogatott munkásait küldi a külföldi munkákra. A munkaidőt percre kidolgozzák. közben ninc.s sétálás, csevegés. kritizálgatás. A munkanap végén, a hétvégeken viszont pihennek, felfrissülnek a következő munkafeladatra. Felderítik Stutt| gart történelmi nevezettes1 segeil és új látnivalóit, kiI rándulnak, moziba mennek, j A szállásuK jó, 4—ü ágyas szobákban laknak. A munkahelyre való szállításról és a lakás béréről a DÉLÉP, de étkezésükről maguk gondoskodnak. A külföldi munka — mint a régi szakemberek java a saját emlékei alapján bizonyítani tudja —, fejleszti a szakmai tudást, szélesíti a műszaki és emberi látókört, növeli az ember értékét akár a munka, akár a világ reális megítélésének igénypontjából. F. D. Fölú.jít.iák az úttestet Újszegeden a Dcikovits fasorban, az épülő KÖJÁL-központ előtti szakaszon. A TlfXÉP I.eehner Üdöniöl elnevezett szocialista brigádjának tagjai dolgoznak itt ezekben a napokban, a burkolat alatti betonalapot építik