Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-22 / 196. szám

4 Vasárnap, 1982, augusztus 29: r Óvári MikiÓS beszéde i Előbbre jutotlunk a szocializmüs építésének útján fFolytatás az 1. oldalról) lékezünk népülik aldozatos harcának eredményeiről, nagy történelmi vívmánya­inkról, amelyeket népköztár­saságunk alaptörvénye, al­kotmányunk is rögzít. A munkás hétköznapokon elsősorban a jelen feladatai­ra összpontosítjuk figyel­münket. Az ünnep alkalmat ad arra, hogy visszapillant­sunk a megtett útra, levon­juk annak tanulságait. és erőt merítsünk a holnapi fel­adatok megoldásához. Nem volt könnyű az a harc, amely lehetővé tette, hogy a dolgozó nép hatal­mát az ország legfontosabb törvénye, alkotmányunk is szentesítse. E küzdelmek fontos tanul­sága. népünkben mindig volt annyi erő. hogy leküzdje a nehézségeket és megtalálja a felemelkedés útját. Emlék­szünk rá: 1945-ben is, 1956­ban is voltak kishitűek,akik azt mondták, hogy ebben az országban hosszú ideig nem lesz normális élet. Ma már tudjuk, hogy nem a kishi­tűeknek lett igaza, hanem azoknak, akik azt vallották, hogy élni kell, dolgozni kell, és túl tudunk jutni minden nehézségen. Alkotmányunk 1949-ben szöntött szabadsággal. Ak- lásán és megbecsülésén túl baj megelőzésére alkalma­megállapította. hogy a Ma- kor éhesek, rongyosak vol- tevékeny részvételt jelent a sak. gyar Népköztársaság a dol- tunk. romok között jártunk, nemzet jövőjének a forrná- A külső tényezőkön vál­gozó nép állama. Milyen de szabadon éltünk, és ez a lásában. vagyis a szocializ- toztatni nem tudunk, és nem egyszerűnek és milyen ter- szabadság erőt adott az éhe- mus építésében. tudjuk magunkat elszigetelni mészetesnek hangzik ma már zöknek, hitet a szenvedők- Aki igazán szereti hazá- a külsö tvi,lá?.. bánásaitól ez a mondat. De bármeny- nek, olyan erőt es olyan hi_ ját. az nemcsak ünnePely« ^L^SS^nk^í nyíre is termeszetes, nem fe- . ' , , . / . . , szavakban mutatia ki szere- meg. nm koteiessegunK, az ledhetjük. hogy hazánk tetJ volt rövid SLÍS^JS, nemzetközi feszültséget nö- zott célnak az elérése is év- ban kell-e élnie az emberi­velő lépéseiről, a népekre ről évre nagyobb erőfeszíté- ségnek egy világháború ve­súlyos terheket rakó fegy- seket kíván. szélyének kitéve, vagy béké­verkezésről, a tőkés világ- Az elért életszínvonal meg- ben foglalkozhatnak a népek gazdaság súlyos válságáról, őrzése a nehezedő feltételek saját alkotómunkájukkal és a nemzetközi pénzügyi kap- között is változatlan célunk, az emberiség közös nagy csolatok zavarairól, a disz- Nem mondunk le arról sem, kérdéseinek megoldásával? kriminációs intézkedésekről, hogy mai gazdasági felada- Röviden szólva: sike­az inflációról, a munkanél- taink megoldásával jól meg- rül-e magunk és utódaink küliek már most is hatal- alapozzuk távolabbi, fő cé- számára biztosítani a békét? mas tömegének további nö- lünk elérését, egy fejlett Nem k 1ósok de vekedéserol szocialista tarsadalom meg- ismeriük a társadalmi fejl6. Ebben a helyzetben m. is teremteset Magyarországon. dés törvényszerűségeit. vég_ rákényszerülünk olyan in- amiben benne van az elet- érvényesen elmúltak azok az tezkedesre mint amilyen a színvonal további emelkede- d(J amjkor pitelizmus közelmúltban a legutóbbi se. Csodatevo szereink mn- határozta Pdm y|. aremeles .s volt amelyről csenek de a l^fontosabb lágtörténelemB al^ulasat. A tudjuk, hogy nehezítik ne- feltetel adott: ez nepunk te- fpfS7ahadult n(lnpk _ „70cla_ pünk életét. Ezek az intéz- hetsége. szorgalma, leiemé- ^ta ors7áeokban és a volt kedések minden ilyen dön- nyessége, nehéz helyzetekben g* ™ tést előkészítő., elhatározó, is kipróbált öntudata, s az a gj" ^knépeJ tudomásul vevő szerv sza- szilárd elhatarozása, hogy .... „ . . , , mára, tehát a kormány, a szocialista vívmányainkat !T!lg ,'„ ^v,fÜl 1"' párt, a szakszervezetek ve- nemcsak megvédi, hanem tenként etotorduhatoak viszi zető testületei számára sú- gyarapítja is. tenkent eiotordulhatnak visz­lyos gondokat okoznak mert Népünket a pártot, a kor. szaasések ~ ez. mindig is átérzik a felelőssegüket. De má a tórsadalmi szerve_ volt az emberiség tortenel­éPPfn.« a felelossegerzet zeteket a7onos gondok fog. mében -, de a társadalmi diktaija azt, nogy ne nuny- laIkoztat;jak az élet más te. haladás folyamata visszafor­juk be szemünket, ha a kor- „,••.,„,„;„ s • ,,;„j„„ nyező világban számunkra ö'i ^ztó' kérdés mert et- dithatatlan' Tud^k azt is­kellemetlen dolgokat látunk [ai fS gvermek^nkt uno- hog>' az erőviszonyok nem ne helyezkedjünk „majd csak káink sorsa> hoRy merl.e változtak meg az utóbbi lesz valahogy" a jelenben ta­tart a világ. Sikerült-e meg- években sem az imperializ­övári Miklós beszédét monilia vÍTszSoSól' Veszélye; örizni az enyhülés vívmá- mus javára. Ezért nemcsak álláspontjára, ha azok fáj- ^zetkdzf feszültté? foko- 6gy eK'°nt ÍgaZság nevében dott élni az 1945-ben bekö- haladó hagyományaink ápo- dalmasak is, de egy nagyobb -d • a fegyverkezési ver- bizakodhatunk, hanem erőnk „..a-.,;;,*. 1 A 1, -- —.—,u. —Kai mpcraln7Ácilro nllí-alma- ' ' L. . 1 .. . , , ... seny? Fegyverek arnyeka- tudataban is. Képünk tettekkel is támogatja pártunk politikáiét azért lehetett a dolgozó nép id° alatt felemelni ezt az el- köznapi tettekben is. Haza­allama, mert népünk jól tu- esett országot. Hazánkban szilárd a népi hatalom A történelemben nem egy- rekvése a haza és a haladás elkerülhetetlennél nagyobb szer előfordult már. hogy né- ügyének önzetlen szolgálat^, . . . . terhet ne jelentsenek né- pünk a társadalmi fejlődés És ez a kifejezés, hogy köz­usagunK tenat nemcsaK az pünk szdmára Népgazdasá- élvonalában haladt. Most is megegyezés, kifejez; azt is, ünnepnapok sajatja. hanem gunk birja a csaknem egy így Van ez. de most a tét hogy népünkben megvan az Tu^Ü?- m,nden"aPl . g°n~ évtizede ránehezedő nyo- nagyobb. A nemzet jövőjé- akarat és a képesség is a dolkodasunkat, tetteinket, másti amj a jövőben még ,.ek alakulása ma sokkal in- társadalom, a nemzet valódi cttogja egesz eletünket. erősödhet is. A jövő szem- kább, mint korábban, attól problémáinak a megoldására Szeretnék szólni országunk pontjából azonban még en- függ, hogy mennyire tu- a mai nehezebb viszonyok mai helyzetéről is. Gyakran néj is fontosabb. hogy nem dunk megfelelni a kor köve- Között is. A szocializmus építése den lehetségest megtesz a hallhatjuk, szinte közhely- elégedhetünk meg a puszta telményeinek. Ezért nagy a Most olyan években élünk, azonban ennél sokkal többet haza felvirágoztatása érde- nek számít, hogy napjaink- védekezéssel. Népgazdasá- felelősségünk — mindnyá- és olyan évek következnek, és nehezebb feladatat je- kében, aki két keze és el- ban feszültebb nemzetközi gunkat alkalmassá kell ten- junk közös felelőssége — amikor évtizedekre előre el­lent. Kiderült. hogy meg méje munkájával, szívemin- viszonyok között, nehéz gaz- ni arra hogy egy megváltó- külpolitikai kérdésekben is. dőlhet, hogv merve tart ,vi­kell küzdeni nemcsak a szo- den dobbanásával azért har- dasági problémákkal kusz- 7ott világgazdasági helyzet- A közelmúltban Kádár lág, sikerül-e megszilárdíta­cializmus ellenségeivel, ha- col, küzd és verejtékezik, ködve él a világ Ilyen vi- ben nemcsak életképes, ha- Jáno-s elvtárstól hallhattunk n^ az enyhülés vívmányait, nem saját gyengeségeinkkel hogy egy ezredévnyi szenve- szonyok között élünk mi, nerTI fejlődésre is képes lé"- egy ritkán 'használt.,'de tá-" mégveclerii" a"Tí?két. Eldőlhet és hibáinkkal: kiderült, hogy dés után hazánk szabad, bol- magyarok is itt, Európa kő- gyen Ennek elengedhetetlen láló kifejezést'ami így hang- az is, hogy sikerül-e az év­egy egész nép felemelése a dog, virágzó ország legyen. zepén. feltétele hogy a termeié- zott: „közmegegyezés". Mind- századokon át kialakult és szocializmushoz méltó élet- István királyra ma azért A rádió, a televízió, az új- ,.or,„c,s„hPr, a rm.nta minő " és kulturális színvonalra, emlékezhetünk, mert az el- ság naponta hoznak híreket kenyseS"en- a murisa m,no hosszan tartó, kitartó, fárad- múlt évezredben mindig is nemzetközi konfliktusokról, ségében fokozatosan közelit ságos munkát igényel. Meg- voltak olyanok, akik meg az imperialista köröknek a sünk a világszínvonalhoz, tanultuk, hogy az építő- tudták védeni, tovább tud­munka feladatainak megöl- ták fejleszteni az államala­dása nem hasonlítható egy pító művét. akik. ha kellett, lovasrohamhoz. Minden szá- életükkel és vérükkel is zaléknyi emelésért kemé- védték ezt az országot, akik nyen meg kell dolgozni, tovább építették, és ha kel­Megtanultuk. hogy vágyain- lett — mert sokszor kellett az, amit e fogalom takar, az örökölt gazdasági elmara­elmúlt negyedszázad közös, dottságot végleg megszűnte t­nagv vívmánya, minden ni. vagy pedig ezt az elma­eredménvesen megvalósult radottságot átörökítjük utó­feladat kiinduló pontja, és dainkra. jövőbeni sikereinek legfőbb Az ünnepi szónok a követ­záloga. E szó tartalmát va- kező szavakkal fejezte be lahogy így lehetne meghatá- beszédét: rozni. hogy hazánkban _ Meggvőzódésem. hogy a miután a nagy osztályossze- f5 kérdésekben kialakult jó „ .... ,, ,, , _ Hosszabb távon mai gaz- megszoktuk, hogy nyíltan és '"tközések kora már régen egyetértés, a közmegegyezés tón "emv f3 ™ osszetévesz- - ujjaepítették ezt a hazat. dasági nehézségeink még világosan beszélünk a legne- lezárult, miután bebizonyo- iehetővé teszi a legbonyolul­teni a valosaggal. Felismer- A mai napon tisztelettel haj- „,-„„.•..„,,..„ 6 bí^ic^mi ic rnint sodott: a széthúzás nem va- a„kw — Célunk az életszínvonal megőrzése az ö emlékük előnyünkre is válhatnak, hezebb kérdésekről is, mint sodott: a széthúzás nem va- tabb feladatok megoldását is, mert rákényszerülünk arra, ahogy megszoktuk azt is, lamiféle ősj magyar turáni utódaink — majd egyszer . ., , , .. hogy meggyorsítsuk a ter- hogy népünk az egyenes be- btok, hanem a kizsakmanyo- vi t kj tv e/ekre az ciraly ünnepe tehát melésj és termékszerkeze- szedet megérti, és csak azt láson alapuló társadalomnak visszatekintve ezekre az tó gyomanyaink _ün- tünk szükséges átalakítását, érti meg. Becsüli a nyíltsá- a terméke, népünk ma már evekre - azt fogjak megöl­tük. hogy az emberek gon- lünk meg dolkodásmódja nem követi előtt is. azonnal és automatikusan a István király társadalmi és gazdasági vi- haladó hagyc szonyok átalakulását. nepe is. Hazánkat ézer éven szervezettebbé tegyük gazda- got. és ~ csak azt becsüli, jó egyetértésben dolgozik a lapítani, hogy azok a nem­Egyszóval, meg kell tanul- at elsőse, ban a dolgozó <>sz- sa j életünket. raCk>nálisab- Ezért nyíltan szoktunk be- legfontosabb nemzeti célok zedékek, amelyek a nyolcva­V sz,x'lallzmufs epitesenek talyok munkaja es. harca ba a münkát. rugalmasab- szelni arról is. hogy a mai eléréséért a békp megvédé- nas években éltek dotooz­tudomanyat es tanúin, kell tartotta fenn. őrizte meg. ban alkalmazkodjunk a gyor- viszonyok között, amikor ne- elereseert. a beke megyede nas években éltek dolgoz meg ma us. De eközben - Természetes tehát, hogy ha- san váUo7Ó viszonyokhöz, hezedö feltételek mellett kell ^^ 68 a társadalmi fel- tak. küzdöttek, olykor kusz­mig tanultunk — leraktuk a lado hagyomanyaink jogos rnegbecsiiljük a jó munkát megoldani népgazdaságunk emelkedésért. Népünk nem-, ködlek is, megtettek minden e^hrizmtótó(t,,niapjait;,v-as SK' tL^""'50" gazdaságosabban. es ahol minőségi megváltoztatása- csak megérti és elfogadja, tőlük telhetőt. Legjobb tu­eiobbre jutottunk a szocia- gesebb apoloi is a dolgozo i-ell és lehet takarékosat,- . .... , .. . ,. , .. , . , .. . lizmus éoiíésének ú'ián osztálvok , ,ts ! , nak, korszerusitesenek on- hanem tettekkel is tamogat- dasuk szerint azt cselekea­iiznius epuesenek u.jan. osziaiyoK. ... ban hasznaliuk fel javain- ' . „ , . . , .. , .. . , Ha tehát most, ez ünnepi Ma, amikor hazankban kat ne tartsuk el egyíor- magaban veve is bonyolult ja a Part politikáját, amely- tek, amit megkövetelt tolúk alkalomból feltesszük ma- minden hatalom a dolgozók mán a"jót a közepeset'és a feladatát, ennek a korláto- nek egyetlen indítéka és tö- a haza a nép. gunknak a kérdést, hogyan kezében van. természetes. rosszat. hamarabb tanuljunk HQH megállta a probat. teljesíti lehetünk büszkék népünk mondom: hajol politizálunk, történelmi hivatását, mert törtenelmében mindarra, ami ba j0| dolgozunk, mai ne­hazánkban szilárd a népi ha- elősegítette Magyarországon, bézségeinknek előnvei is lé­talom. erős a szocialista és nem egy esetben nemzet- hétnek, jóra fordíthattuk a rendszer és a Magyar Nép- közi méretekben is a haladás rosszat, megerősítheti ük nép­köztársaságnak. népünknek ügvét. gazdaságunk, egész"tá>'sadal­tekintélye. becsülete van E hagyományok megbe- műnk szocialista jellegét, nemcsak barátaink, han em csillése és tiszteiele termé- erész népünk nemzetünk ja­a. világ közvéleménye előtt szelesen nem jelenti azt. vára. Ez a mi igazi nrogra­is. hogv megrekedünk korábbi munk. és nem az adósságok .Minderről az ünnepen nem évszázadok gondolatainál, növelésének vagv áz élet­dicsekvésképpen kell szól- Megbecsülésünk hagvomá- színvonal csökkenésének hu­nunk. hanem annak bizo- nyaink iránt többek között mi« alternatívája, nyosságával. hogy van értei- abban is kifejezésre jut. Gondosan vigyáznunk kell me a munkának, a küzdelem- hogy a megelőző korok ha- arra is. hogv beruházásaink nek. Az eredmények elisme- zafiságát túlhaladjak, to- összhangban lesyenek a nép­résével mindenekelőtt né- vábbfejlesztjük. Hazafi- gazdaság teherbíró képessé­->ünk munkájának eredmé- ságunL elsősorban nem gével. Meg kell őriznünk az yeit becsüljük meg. hátrafelé néz. hanem előre egyensúlyt a fizetőképes ke­A hagyomány szerint a tekint. Ezért hazaszerete- reslét és a lakosság rendel­mai nap István király ünne- tünk legfontosabb jellemző- kezésére álló áruk és szol­pe is. Első királyunk emlé- je az ország ma élő népének gáüatásnk közt. két sokféleképpen ünnepel- szeretete e nép érdekeinek Ez utóbbi különösen fon­ték már ebben a hazában, következetes képviselete, és tos másik nagy közös felada­nevét megpróbálták népei- ennek a' társadalmi rendnek tunk szempontjából, amit rö­lenes célokra is felhasználni, a szeretete, amelyet dolgozó viden úgy szoktunk megfo­de István király hagyatéká- népünk oly sok áldozat árán galmazni. hogy őrizzük meg nak jogos örököse csak az teremtett meg. a nyolcvanas évek elejére ki­lehet, aki folytatja az ál- A mi hazafiságunk tehát alakult életszínvonalat. Az lamalapitó müvét, aki min-: szülőföldünk szeretetén túl, utóbbi negyedszázadban Nagy LászK felvételül A nagygyűlés hallgatóságának egy csouort.ia

Next

/
Thumbnails
Contents