Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-22 / 196. szám
4 Vasárnap, 1982, augusztus 29: r Óvári MikiÓS beszéde i Előbbre jutotlunk a szocializmüs építésének útján fFolytatás az 1. oldalról) lékezünk népülik aldozatos harcának eredményeiről, nagy történelmi vívmányainkról, amelyeket népköztársaságunk alaptörvénye, alkotmányunk is rögzít. A munkás hétköznapokon elsősorban a jelen feladataira összpontosítjuk figyelmünket. Az ünnep alkalmat ad arra, hogy visszapillantsunk a megtett útra, levonjuk annak tanulságait. és erőt merítsünk a holnapi feladatok megoldásához. Nem volt könnyű az a harc, amely lehetővé tette, hogy a dolgozó nép hatalmát az ország legfontosabb törvénye, alkotmányunk is szentesítse. E küzdelmek fontos tanulsága. népünkben mindig volt annyi erő. hogy leküzdje a nehézségeket és megtalálja a felemelkedés útját. Emlékszünk rá: 1945-ben is, 1956ban is voltak kishitűek,akik azt mondták, hogy ebben az országban hosszú ideig nem lesz normális élet. Ma már tudjuk, hogy nem a kishitűeknek lett igaza, hanem azoknak, akik azt vallották, hogy élni kell, dolgozni kell, és túl tudunk jutni minden nehézségen. Alkotmányunk 1949-ben szöntött szabadsággal. Ak- lásán és megbecsülésén túl baj megelőzésére alkalmamegállapította. hogy a Ma- kor éhesek, rongyosak vol- tevékeny részvételt jelent a sak. gyar Népköztársaság a dol- tunk. romok között jártunk, nemzet jövőjének a forrná- A külső tényezőkön válgozó nép állama. Milyen de szabadon éltünk, és ez a lásában. vagyis a szocializ- toztatni nem tudunk, és nem egyszerűnek és milyen ter- szabadság erőt adott az éhe- mus építésében. tudjuk magunkat elszigetelni mészetesnek hangzik ma már zöknek, hitet a szenvedők- Aki igazán szereti hazá- a külsö tvi,lá?.. bánásaitól ez a mondat. De bármeny- nek, olyan erőt es olyan hi_ ját. az nemcsak ünnePely« ^L^SS^nk^í nyíre is termeszetes, nem fe- . ' , , . / . . , szavakban mutatia ki szere- meg. nm koteiessegunK, az ledhetjük. hogy hazánk tetJ volt rövid SLÍS^JS, nemzetközi feszültséget nö- zott célnak az elérése is év- ban kell-e élnie az emberivelő lépéseiről, a népekre ről évre nagyobb erőfeszíté- ségnek egy világháború vesúlyos terheket rakó fegy- seket kíván. szélyének kitéve, vagy békéverkezésről, a tőkés világ- Az elért életszínvonal meg- ben foglalkozhatnak a népek gazdaság súlyos válságáról, őrzése a nehezedő feltételek saját alkotómunkájukkal és a nemzetközi pénzügyi kap- között is változatlan célunk, az emberiség közös nagy csolatok zavarairól, a disz- Nem mondunk le arról sem, kérdéseinek megoldásával? kriminációs intézkedésekről, hogy mai gazdasági felada- Röviden szólva: sikeaz inflációról, a munkanél- taink megoldásával jól meg- rül-e magunk és utódaink küliek már most is hatal- alapozzuk távolabbi, fő cé- számára biztosítani a békét? mas tömegének további nö- lünk elérését, egy fejlett Nem k 1ósok de vekedéserol szocialista tarsadalom meg- ismeriük a társadalmi fejl6. Ebben a helyzetben m. is teremteset Magyarországon. dés törvényszerűségeit. vég_ rákényszerülünk olyan in- amiben benne van az elet- érvényesen elmúltak azok az tezkedesre mint amilyen a színvonal további emelkede- d(J amjkor pitelizmus közelmúltban a legutóbbi se. Csodatevo szereink mn- határozta Pdm y|. aremeles .s volt amelyről csenek de a l^fontosabb lágtörténelemB al^ulasat. A tudjuk, hogy nehezítik ne- feltetel adott: ez nepunk te- fpfS7ahadult n(lnpk _ „70cla_ pünk életét. Ezek az intéz- hetsége. szorgalma, leiemé- ^ta ors7áeokban és a volt kedések minden ilyen dön- nyessége, nehéz helyzetekben g* ™ tést előkészítő., elhatározó, is kipróbált öntudata, s az a gj" ^knépeJ tudomásul vevő szerv sza- szilárd elhatarozása, hogy .... „ . . , , mára, tehát a kormány, a szocialista vívmányainkat !T!lg ,'„ ^v,fÜl 1"' párt, a szakszervezetek ve- nemcsak megvédi, hanem tenként etotorduhatoak viszi zető testületei számára sú- gyarapítja is. tenkent eiotordulhatnak viszlyos gondokat okoznak mert Népünket a pártot, a kor. szaasések ~ ez. mindig is átérzik a felelőssegüket. De má a tórsadalmi szerve_ volt az emberiség torteneléPPfn.« a felelossegerzet zeteket a7onos gondok fog. mében -, de a társadalmi diktaija azt, nogy ne nuny- laIkoztat;jak az élet más te. haladás folyamata visszaforjuk be szemünket, ha a kor- „,••.,„,„;„ s • ,,;„j„„ nyező világban számunkra ö'i ^ztó' kérdés mert et- dithatatlan' Tud^k azt iskellemetlen dolgokat látunk [ai fS gvermek^nkt uno- hog>' az erőviszonyok nem ne helyezkedjünk „majd csak káink sorsa> hoRy merl.e változtak meg az utóbbi lesz valahogy" a jelenben tatart a világ. Sikerült-e meg- években sem az imperializövári Miklós beszédét monilia vÍTszSoSól' Veszélye; örizni az enyhülés vívmá- mus javára. Ezért nemcsak álláspontjára, ha azok fáj- ^zetkdzf feszültté? foko- 6gy eK'°nt ÍgaZság nevében dott élni az 1945-ben bekö- haladó hagyományaink ápo- dalmasak is, de egy nagyobb -d • a fegyverkezési ver- bizakodhatunk, hanem erőnk „..a-.,;;,*. 1 A 1, -- —.—,u. —Kai mpcraln7Ácilro nllí-alma- ' ' L. . 1 .. . , , ... seny? Fegyverek arnyeka- tudataban is. Képünk tettekkel is támogatja pártunk politikáiét azért lehetett a dolgozó nép id° alatt felemelni ezt az el- köznapi tettekben is. Hazaallama, mert népünk jól tu- esett országot. Hazánkban szilárd a népi hatalom A történelemben nem egy- rekvése a haza és a haladás elkerülhetetlennél nagyobb szer előfordult már. hogy né- ügyének önzetlen szolgálat^, . . . . terhet ne jelentsenek né- pünk a társadalmi fejlődés És ez a kifejezés, hogy közusagunK tenat nemcsaK az pünk szdmára Népgazdasá- élvonalában haladt. Most is megegyezés, kifejez; azt is, ünnepnapok sajatja. hanem gunk birja a csaknem egy így Van ez. de most a tét hogy népünkben megvan az Tu^Ü?- m,nden"aPl . g°n~ évtizede ránehezedő nyo- nagyobb. A nemzet jövőjé- akarat és a képesség is a dolkodasunkat, tetteinket, másti amj a jövőben még ,.ek alakulása ma sokkal in- társadalom, a nemzet valódi cttogja egesz eletünket. erősödhet is. A jövő szem- kább, mint korábban, attól problémáinak a megoldására Szeretnék szólni országunk pontjából azonban még en- függ, hogy mennyire tu- a mai nehezebb viszonyok mai helyzetéről is. Gyakran néj is fontosabb. hogy nem dunk megfelelni a kor köve- Között is. A szocializmus építése den lehetségest megtesz a hallhatjuk, szinte közhely- elégedhetünk meg a puszta telményeinek. Ezért nagy a Most olyan években élünk, azonban ennél sokkal többet haza felvirágoztatása érde- nek számít, hogy napjaink- védekezéssel. Népgazdasá- felelősségünk — mindnyá- és olyan évek következnek, és nehezebb feladatat je- kében, aki két keze és el- ban feszültebb nemzetközi gunkat alkalmassá kell ten- junk közös felelőssége — amikor évtizedekre előre ellent. Kiderült. hogy meg méje munkájával, szívemin- viszonyok között, nehéz gaz- ni arra hogy egy megváltó- külpolitikai kérdésekben is. dőlhet, hogv merve tart ,vikell küzdeni nemcsak a szo- den dobbanásával azért har- dasági problémákkal kusz- 7ott világgazdasági helyzet- A közelmúltban Kádár lág, sikerül-e megszilárdítacializmus ellenségeivel, ha- col, küzd és verejtékezik, ködve él a világ Ilyen vi- ben nemcsak életképes, ha- Jáno-s elvtárstól hallhattunk n^ az enyhülés vívmányait, nem saját gyengeségeinkkel hogy egy ezredévnyi szenve- szonyok között élünk mi, nerTI fejlődésre is képes lé"- egy ritkán 'használt.,'de tá-" mégveclerii" a"Tí?két. Eldőlhet és hibáinkkal: kiderült, hogy dés után hazánk szabad, bol- magyarok is itt, Európa kő- gyen Ennek elengedhetetlen láló kifejezést'ami így hang- az is, hogy sikerül-e az évegy egész nép felemelése a dog, virágzó ország legyen. zepén. feltétele hogy a termeié- zott: „közmegegyezés". Mind- századokon át kialakult és szocializmushoz méltó élet- István királyra ma azért A rádió, a televízió, az új- ,.or,„c,s„hPr, a rm.nta minő " és kulturális színvonalra, emlékezhetünk, mert az el- ság naponta hoznak híreket kenyseS"en- a murisa m,no hosszan tartó, kitartó, fárad- múlt évezredben mindig is nemzetközi konfliktusokról, ségében fokozatosan közelit ságos munkát igényel. Meg- voltak olyanok, akik meg az imperialista köröknek a sünk a világszínvonalhoz, tanultuk, hogy az építő- tudták védeni, tovább tudmunka feladatainak megöl- ták fejleszteni az államaladása nem hasonlítható egy pító művét. akik. ha kellett, lovasrohamhoz. Minden szá- életükkel és vérükkel is zaléknyi emelésért kemé- védték ezt az országot, akik nyen meg kell dolgozni, tovább építették, és ha kelMegtanultuk. hogy vágyain- lett — mert sokszor kellett az, amit e fogalom takar, az örökölt gazdasági elmaraelmúlt negyedszázad közös, dottságot végleg megszűnte tnagv vívmánya, minden ni. vagy pedig ezt az elmaeredménvesen megvalósult radottságot átörökítjük utófeladat kiinduló pontja, és dainkra. jövőbeni sikereinek legfőbb Az ünnepi szónok a követzáloga. E szó tartalmát va- kező szavakkal fejezte be lahogy így lehetne meghatá- beszédét: rozni. hogy hazánkban _ Meggvőzódésem. hogy a miután a nagy osztályossze- f5 kérdésekben kialakult jó „ .... ,, ,, , _ Hosszabb távon mai gaz- megszoktuk, hogy nyíltan és '"tközések kora már régen egyetértés, a közmegegyezés tón "emv f3 ™ osszetévesz- - ujjaepítették ezt a hazat. dasági nehézségeink még világosan beszélünk a legne- lezárult, miután bebizonyo- iehetővé teszi a legbonyolulteni a valosaggal. Felismer- A mai napon tisztelettel haj- „,-„„.•..„,,..„ 6 bí^ic^mi ic rnint sodott: a széthúzás nem va- a„kw — Célunk az életszínvonal megőrzése az ö emlékük előnyünkre is válhatnak, hezebb kérdésekről is, mint sodott: a széthúzás nem va- tabb feladatok megoldását is, mert rákényszerülünk arra, ahogy megszoktuk azt is, lamiféle ősj magyar turáni utódaink — majd egyszer . ., , , .. hogy meggyorsítsuk a ter- hogy népünk az egyenes be- btok, hanem a kizsakmanyo- vi t kj tv e/ekre az ciraly ünnepe tehát melésj és termékszerkeze- szedet megérti, és csak azt láson alapuló társadalomnak visszatekintve ezekre az tó gyomanyaink _ün- tünk szükséges átalakítását, érti meg. Becsüli a nyíltsá- a terméke, népünk ma már evekre - azt fogjak megöltük. hogy az emberek gon- lünk meg dolkodásmódja nem követi előtt is. azonnal és automatikusan a István király társadalmi és gazdasági vi- haladó hagyc szonyok átalakulását. nepe is. Hazánkat ézer éven szervezettebbé tegyük gazda- got. és ~ csak azt becsüli, jó egyetértésben dolgozik a lapítani, hogy azok a nemEgyszóval, meg kell tanul- at elsőse, ban a dolgozó <>sz- sa j életünket. raCk>nálisab- Ezért nyíltan szoktunk be- legfontosabb nemzeti célok zedékek, amelyek a nyolcvaV sz,x'lallzmufs epitesenek talyok munkaja es. harca ba a münkát. rugalmasab- szelni arról is. hogy a mai eléréséért a békp megvédé- nas években éltek dotooztudomanyat es tanúin, kell tartotta fenn. őrizte meg. ban alkalmazkodjunk a gyor- viszonyok között, amikor ne- elereseert. a beke megyede nas években éltek dolgoz meg ma us. De eközben - Természetes tehát, hogy ha- san váUo7Ó viszonyokhöz, hezedö feltételek mellett kell ^^ 68 a társadalmi fel- tak. küzdöttek, olykor kuszmig tanultunk — leraktuk a lado hagyomanyaink jogos rnegbecsiiljük a jó munkát megoldani népgazdaságunk emelkedésért. Népünk nem-, ködlek is, megtettek minden e^hrizmtótó(t,,niapjait;,v-as SK' tL^""'50" gazdaságosabban. es ahol minőségi megváltoztatása- csak megérti és elfogadja, tőlük telhetőt. Legjobb tueiobbre jutottunk a szocia- gesebb apoloi is a dolgozo i-ell és lehet takarékosat,- . .... , .. . ,. , .. , . , .. . lizmus éoiíésének ú'ián osztálvok , ,ts ! , nak, korszerusitesenek on- hanem tettekkel is tamogat- dasuk szerint azt cselekeaiiznius epuesenek u.jan. osziaiyoK. ... ban hasznaliuk fel javain- ' . „ , . . , .. , .. . , Ha tehát most, ez ünnepi Ma, amikor hazankban kat ne tartsuk el egyíor- magaban veve is bonyolult ja a Part politikáját, amely- tek, amit megkövetelt tolúk alkalomból feltesszük ma- minden hatalom a dolgozók mán a"jót a közepeset'és a feladatát, ennek a korláto- nek egyetlen indítéka és tö- a haza a nép. gunknak a kérdést, hogyan kezében van. természetes. rosszat. hamarabb tanuljunk HQH megállta a probat. teljesíti lehetünk büszkék népünk mondom: hajol politizálunk, történelmi hivatását, mert törtenelmében mindarra, ami ba j0| dolgozunk, mai nehazánkban szilárd a népi ha- elősegítette Magyarországon, bézségeinknek előnvei is létalom. erős a szocialista és nem egy esetben nemzet- hétnek, jóra fordíthattuk a rendszer és a Magyar Nép- közi méretekben is a haladás rosszat, megerősítheti ük népköztársaságnak. népünknek ügvét. gazdaságunk, egész"tá>'sadaltekintélye. becsülete van E hagyományok megbe- műnk szocialista jellegét, nemcsak barátaink, han em csillése és tiszteiele termé- erész népünk nemzetünk jaa. világ közvéleménye előtt szelesen nem jelenti azt. vára. Ez a mi igazi nrograis. hogv megrekedünk korábbi munk. és nem az adósságok .Minderről az ünnepen nem évszázadok gondolatainál, növelésének vagv áz életdicsekvésképpen kell szól- Megbecsülésünk hagvomá- színvonal csökkenésének hununk. hanem annak bizo- nyaink iránt többek között mi« alternatívája, nyosságával. hogy van értei- abban is kifejezésre jut. Gondosan vigyáznunk kell me a munkának, a küzdelem- hogy a megelőző korok ha- arra is. hogv beruházásaink nek. Az eredmények elisme- zafiságát túlhaladjak, to- összhangban lesyenek a néprésével mindenekelőtt né- vábbfejlesztjük. Hazafi- gazdaság teherbíró képessé->ünk munkájának eredmé- ságunL elsősorban nem gével. Meg kell őriznünk az yeit becsüljük meg. hátrafelé néz. hanem előre egyensúlyt a fizetőképes keA hagyomány szerint a tekint. Ezért hazaszerete- reslét és a lakosság rendelmai nap István király ünne- tünk legfontosabb jellemző- kezésére álló áruk és szolpe is. Első királyunk emlé- je az ország ma élő népének gáüatásnk közt. két sokféleképpen ünnepel- szeretete e nép érdekeinek Ez utóbbi különösen fonték már ebben a hazában, következetes képviselete, és tos másik nagy közös feladanevét megpróbálták népei- ennek a' társadalmi rendnek tunk szempontjából, amit rölenes célokra is felhasználni, a szeretete, amelyet dolgozó viden úgy szoktunk megfode István király hagyatéká- népünk oly sok áldozat árán galmazni. hogy őrizzük meg nak jogos örököse csak az teremtett meg. a nyolcvanas évek elejére kilehet, aki folytatja az ál- A mi hazafiságunk tehát alakult életszínvonalat. Az lamalapitó müvét, aki min-: szülőföldünk szeretetén túl, utóbbi negyedszázadban Nagy LászK felvételül A nagygyűlés hallgatóságának egy csouort.ia