Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-20 / 195. szám

4 Péntek, 1982. augusztus 20. 11 Török László fotóművész Stáció című kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, augusztus 29-ig. Fritz Mihály és Szabó KZAasdi uMHfLti Tamás szobrászművészek szeejeat ünnepi hetek. klá„ftása a Móra Fcrenc Múzeum Kupolagalériájában. Gerle Margit keramikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Szeged múltja és jelene, jövője. Kiállítás a szegedi Várban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete: Csongrád megyei parasztbútorok és •viseletek; Szegedi Galéria: Lucs-gyűjtemény: Hunok, avarok, magyarok; Buday György-kiállítás. Naponta délelőtt 10-től este 6-ig. Paprikamúzeum. A mihályteleki művelődési otthonban (Vörös Hadsereg útja 50.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4. Nyitva kedd és péntek kivételével délután 3tól 6 óráig. Lakodalmas. Előadás a Dóm téren, ma és holnap este fél 9 órakor. XXIII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában szeptember 20igFotóklubok 18. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 29-ig. naponta délelőtt 10 és délután 6 óra között. Varga Mátyás díszlettervei, grafikái, kerámiái, festményei az Ifjúsági Házban, szeptember 15-ig, naponta 10-től este 6-ig. Takács Győző keramikusművész kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban, szeptember 6-ig. Epilógus Ülést tartott a fesztivál intézőbizottsága Elkészült a jövő nyári műsor Mint beszámoltunk róla. szerdán este az Állami Népi Együttes premierjével lezárult az idei szabadtéri játékok bemutatósorozata. S bár három előadás még hátra volt. tegnap, csütörtökön a városi tanácsházán megtartotta szokásos értékelőülését a Szegedi Ünnepi Hetek intéző bizottsága. Az értekezleten, melvet Bányainé dr. Birkás Mária. a városi tanács elnökhelyettese nyitott meg és zárt be. részt vett és felszólalt dr. Koncz János, a megvei pártbizottság titkára, s ott volt dr. Székely Sándor, a városi pártbizottság titkára és Szabó G. László, a megvei tanács elnökhelyettese is. A fesztivál intéző bizottságának lelentését Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatója, a bizottság titkára ismertette. A hazai fesztiválok dzsungelében programjainak gazdagságával, sokrétűségével, tönieghatásával változatlanul élen áll a szegedi rendezvénysorozat. mégha ez nem is tükröződik ily egyértelműen a különböző sajtóvisszhangokból. A szervező intézmények, társadalmiés tömegszervezetek nehéz gazdasági feltételeink mellett is önállóan, kezdeményezőén. felelősséggel végezték munkájukat, összesLakodalmas Az Állami Népi Együttes vendégjátéka A Magyar Állami Népi Együttes minden szabadtéri premierje: esemény. Még úgy és akkor is, ha tudjuk, mennyire nem mindennapi bármelyik bemutató a téren. Hiszen az a lelkes fogadtatás és, közönségsiker, amely az idei Lakodalmas első előadása után is egyértelműen észrevehető volt, egyszerre szólt a fesztivál legrendszeresebb — átlagosan minden második évben visszatérő — együttesének és a néptánc forgatagos, látványos, szemet gyönyörködtető miliőjének egyaránt. Nyilván a hagyományok, főleg az együttes Rábai-korszakának nagy szegedi sikerei (a Kisbojtár, az Ecseri lakodalmas, a Jeles napok, a Magyar rapszódia és a többi) adják a két kulcsszót, együtt az elsősorban a szabadtérire készült új Lakodalmas-koncepcióval: mérték és alaposság. Mindkettő az újítással kölcsönhatásban. A Lakodalmasban kétféle elképzelés uralkodott: szerkesztésben részint a tömeges előadásra, nagy létszámú produkciókra készült koreográfiák és a szólótáncok alaposan „egymás után centizett", átgondolt váltogatása, igen körültekintően ügyelve a befogadói hatások táncprodukciónál elengedhetetlen momentumaira, a figyelem koncentrációjától a különböző emocionális elemekig. Másrészt — egységes, teljes, „nagy" dramaturgiai vonalvezetés híján — az egyes táncszámok egységenkénti megkomponáltsága, önmagában zárt struktúrája volt az alap, amely a részek mindenkori koherens minőségét emeli az egész fölé, hogy így kerekedjék ki belőlük a tizenkét szám közös — eszmei — képlete. Timár Sándor művészeti vezető együttesével a fenti követelményeknek elsősorban azokban a koreográfiákban tudott maradéktalanul megfelelni, amelyekben kiemeltebb szerep jutott az egyéni teljesítményeknek (a Szegednek tisztelgő Dél-alföldi csárdás és ugrós, az öt legény tánca, valamint a koreográfiailag alighanem csúcspontot jelentő Párhuzam. Zsuráfszki Zoltán és Farkas Zoltán kettőse). Amivel szemben azonbán fenntartásaink lehetnek — a nagyobb létszámot követelő táncok —. már a második elképzelés megvalósulásához tartoznak. Az Állami Balettintézet néptánctagozatának tizenhárom párosával kibővített együttes műsorának leglényegesebb újdonsága .volt a törekvés, hogy egyesüljön három részelem, érvényesüljön a Magyar Állami Népi Együttes alapvető hármas egysége: a tánc mellett az ének és a zene tökéletesen egyenrangú partnerként szolgálja a produkciót. Magyarán: a táncosok énekeljenek, az énekesek táncoljanak, egymással párhuzamosan és egymást kiegészítve >->•• egyfelől a lakodalmas hangulatot biztosítandó, másfelől a népi kultúra ősi egységét megőrzendő. Az élesen el nem különült tánc, ének és zene ily módon nemcsak hatásosabb (mert totálisabb) előadást, hanem életszerűbb megközelítéssel rendelkező műsort is jelent Székelyföld, Dél-Alföld, Kalotaszeg, Sárköz, Zemplén, Szatmár, Gyimes, Lakócsa — szinte az egész magyar nyelvterület (sőt még a délszláv nemzetiség is), roppant változatos koreográfiák és a már elemzett szerkesztési elv — mindez együttesen garantálhatta a sokszínűséget, a mozgalmasságot és a látványt A Dóm tér viszont köztudottan nem mindennapi adottságokkal rendelkező színpad, mely a nagyobb létszámú táncszámoknál mintha olykor „maga alá gyűrte volna" a koncepciót megvalósítani igyekvő együttest. Például a székely lélek szilajsága vagy a zempléni karikázó lányainak üde bája nem érvényesült kellőképpen, s esetenként éppen ama fergeteges ritmusnak lehettünk híjával, ami az Állami Népi Együttes korábbi szegedi vendégszerepléseinek legvarázslatosabb jellemzője volt Az okokat kutatva előbbutóbb elérkezünk az eredeti felfogás „ének-tánc együtt" alapgondolatához, amely nem érvényesült mindig maradéktalanul. A lassúbb ritmusú táncoknál (például a Lakácsai délszláv koreográfiában) egyértelmű lehetett elképzelés és valóság harmóniája, viszont a Székelyföldi táncok vagy a Két Sárköz táncai részben á. tempó és az énekhangok minősége nem mindig került szinkronba, Mindennek szórosabb értelemben vett technikai és az eltérő adottságokból fakadó okai egyaránt lehettek. S bár természetes az igény, hogy népi hangvételben tudjon dalolni a táncos és táncolni az énekes — ez a nagy színpad és a pontosan „térre rajzolt", az adottságokat valóban maximálisan kihasználni igyekvő koreográfia időnként mintegy „elvonta" a koncentrált kórushangzást. S ilyenkor bizqpy vagy csak a tánc, vagy csak a zenekar biztosította azt, amire a hármas egység lett volna hivatott. A műsor első részét záró, címadó Lakodalmas volt az, amely csokorba gyűjtve képviselte szándék és megvalósulás erényeit és hibáit. A kompozíció világos, tiszta volt, a lakodalmi hívogató, a leány- és legénybúcsú, a menyasszonybúcsúztató, a gyertyástánc és a lakodalmi mulatságok egyaránt pontos és átgondolt egészt alkottak, a párnaötlet jó és hatásosnak minősíthető, a megfelelően tagolt színpadkép úgyszintén. A már említett hiányosságok viszont szintén ebben a számban példázták igazán, mennyire nehéz is kialakítani egy akárcsak relatíve azonos felkészültségi szintet. A finálé, a Szatmári táncok után (amely szám még sohasem szerepelt ekkora színpadon, ekkora létszámmal) dörgött a taps a nézőtéren, a régi nagy népi együttes teljesítményeket idézve. A játékosság, az ekkor valóban elsöprő lendület, a temperamentumos, friss előadásmód méltó koronája volt a kimunkált elképzelésnek és a hagyományoknak, s így megállapítható: az idestova egy éven át készült új Lakodalmassal a Magyar Állami Népi Együttes a Dóm téren végül is nem keltett csalódást. Ami pedig a kritikai észrevételek záradéka lehet: hiába — minden újításnak ára (is) van ... Domonkos László ségükben jól készítették elő. zavartalanul is bonyolították le a programokat — hangoztatja a jelentés. A SZABADTÉRI JÁTÉKOK műsora viszonylag későn alakult ki, s némi változtatásra is szorult a korábban meghirdetett program. A nyárévad sajátossága volt. hogy csak zenés műveket mutattak be. Kodály Zoltán születésének centenáriumára emlékezve nyitottak a Háry Jánossal. melynek előadási hagyományait eredeti ötletekkel gazdagította a rendező Békés András. Fehér JMiklós könynyen mozgatható díszleteket tervezett, s a neves szólistákból válogatott előadói gárdát Kóródi András értő zenei irányítása fogta öszsze: kivált Melis György és Mészöly Katalin játéka szerzett kellemes perceket. Majd két évtized után került viszsza a dómszínpadra A trubadúr, jeles szólistákkal. Arhipovával és Pjafkóval. a Moszkvai Nagy Színház művészelvei, Tokody Ilonával. Miller Lajossal. Gregor Józseffel. Mind ők. mind a fesztiválzenekar és énekkar. Pál Tamás elsőrangú karmesteri irányításával, megfeleltek az előzetes várakozásoknak. A rendező Mikó András a mű tömör. lényeglátó tolmácsolását Forray Gábor vetített díszleteiben tervezte, mely megoldás — kétségtelen erényeinek dacára — meglehetősen ellentmondásos véleményeket váltott A cigánybáró tavalyról áthozott. úgynevezett repertoár-előadása, több úi szereplőt (Jármai Gyula. Berkes János. Mészölv Katalin, Schultz Katalin) vonultatott színpadra, s a módosításokhoz tartozik az is. hog" erős húzásokkal lerövidítették a harmadik felvonás fináléiát. E Strausselőadások kedvező benyomásokat keltettek: kivált Melis György (Zsupán) játékával rokonszenvezett a publikum. A rigaiak és a minszkiek után most a permi balett előadásában került színre, a fölújított Játékok történetében harmadszor. Csajkovszkij klasszikus alkotása. A hattyúk tava. Szovjet művészvendégeink a tőlük megszokott magas színvonalon mutatkoztak be; a címszereplő L. Kunakova személyében kitűnő balerinát ismerhetett meg a hatezres nézősereg. Végül Lakodalmas címmel új műsorát mutatta be. Tímár Sándor művészeti vezetésével, a Magyar Állami Népi Együttes, melynek társulatát ezúttal a balettintézet 24 növendéke egészítette ki (a premierről mellékelten közlünk kritikát). Jól dolgoztak a közönségszervezők, s az utazási irodák forgalmazására sem lehet panasz, noha a belépők többségét üzemi, intézményi propagandisták adták el. Érdekesség. hogy idén jelentő- . sen nőtt a spontán jegyforgalom: a látogatóknak hozvávetőlegesen egyötödét teszik ki. Az elmúlt évek átlagát jóval meghaladta a Játékok idei nézőszáma. Bár néhány előadás még hátra van. majd 90 ezer jegy kelt el, ami megközelítően a nézői ér 90 százalékos telítettségét jelenti — az előadásszámok és a népszerűség okán is legtöbb érdeklődőt A cigánybáró vonzott, n statisztikák szerint 26 ezer 449-cet. egészen pontosan. Átlagosan egy előadást 5558an néztek meg. ami a tavalyi átlagnál több mint ezerrel magasabb szám. Az igazsághoz tartozik, hogy a műszaki-technikai fölkészülés nem volt zavarmentes; sze. rencsés körülmény viszont, hogy az előadások műszaki tálalása viszonylag nem okozott komolyabb problémákat. Annál inkább a statisztán verbuválása, mely időről időre visszatérő gond, kiváli a szerény tiszteletdíjak okán. AZ IPARI VÁSÁR változatlanul újdonságokat kezdeményezett, s a lényeges piaci feladatokhoz alkalmazkodva teremtett fórumot a termékszerkezetváltásból eredő áruk bemutatásához. Minek eredményeképpen hozzávetőlegesen 500 úi cikket mutattak be. Kicserélhették véleményüket termelők, kereskedők. fogyasztók, s fontos szerepet szántak a kooperációnak, amit nemcsak a hazai, hanem a magyar és külföldi partnerek között is szorgalmaztak. Idén vált nyilvánvalóvá hogy a szegedi vásév a testvérmegyék vállalatainak találkozóhelye is lehet! Háromszáztíz vállalat és szövetkezet. 79 magánkisiparos mutatta be termékeit Szegeden, s képviseltette magát hazánk majd valamennyi megyéje, összesen 597 cég közül külföldről. a szomszédos Jugoszláviából érkezett a legtöbb kiállító szám 6zerint 134; szovjet testvérmegyénket 68. s finnországi Turkut 5; a lengyelországi Lódzot egy kiállító cég képviselte. A kiskereskedelmi forgalom több mint három és félmillió forintnyi, a vendéglátóipari jó másfél millió forint volt s rekordszintű látogatói forgalmat bonyolítottak le; tíz nap alatt közel 160 ezren jártak a Marx téren. AZ IFJÚSÁGI NAPOKAT sok bírálat érte tavaly. Ezekből okülva sikerült kevesebb zökkenővel szervezni a 16. alkalommal meghir. deteit programsorozatot, melyeknek központja a Tisza-part volt. Itt zailottak a KRESZ-vetélkedők. gokart bemutatók, a trappparty sőt a hagyományos karnevál, melynek 40 produkcióját számosan nézték élvezettel. A Móra-parkban poütika' fórumot dalestet vetélkedőket tartottak a Széchenvi téren három alföldi megye együtteseinek nectáncbemutatóiát. és sok érdeklődőt vonzott a különböző ifjúsági klubok, az úiszegedi szabadtéri és a Dugonics tér látványossága is Az Express szervezésében 4200 hazai és 340 külföldi fiatal érkezett a találkozóra^ akik 37 helyszínen. száz programon vettek részt. A KIÁLLÍTÁSOKAT, hangversenyeket. tudományos és egyeb programokat idén is a sokszínűség jellemezte; a képzőművészeti tárlatok jel«s vívmányaként kivált a kortárs magyar alkotások következetes bemutatása sokat mondó, értékes. Az állami vásárlások kiállítása. valamint a nyári tárlat több mint tízezer látogatónak adott reális körképet táblaképről, kisplasztikáról, grafikáról. Érdeklődő hallgatóság kereste föl az orgonakoncerteket és a Muzsikáló udvar előadásait; a könnyűzenei programok azonban igen szolid nézősereget vonzottak — olyanynyna. hogy egyet közülük le is kellett mondani. Magas színvonalú továbbképzési lehetőséget biztosítottak — az adott szakterületek képviselőinek idén is — a tudományos rendezvényeké élükön a TIT művelődéseL méleti és pedagógiai nyári egyetemeivel, amelyeket el. sorargű előadók közreműködése fémjelzett. A szakszervezeti néptáncegyütteseknek még júniusban tartott /V. minősítő találkozóján 16 együttes 700 táncosa lépett föi. több mint háromezer néző előtt A hagyományőrző népi együtteseknek és népzenei csoportoknak idén is megrendezték az algyői búcsút. meg a dorozsmai népzenei találkozót, s a fesztivál egyre jelentősebb különlegessége a társastáncmozgaIOTI reprezentatív fóruma, a Szőke Tisza '82 nemzetközi verseny, ahol négyezren figyelték öt csapat látványos versengését. Sikere volt a már hagyományos boszorkánybálnak. s az idén elősző- rendezett diaporáma találkozónak is. Tizenegy nemzetközi és országos sportversenyt terveztek — tízet tartottak meg. Hozzávetőlegesen 30 ezer néző látta a motorcsónakversenyt, érthetően, hiszen világbajnokság zajlott a Tiszán. Tizennégy országból 169 külföldi. a hazaiakkal együtt közel 1500 versenyző indult a különböző viadalokon — 54 ezer néző szemeláttára. AZ IDEGENFORGALOM új szálláshelyekkel, a kapacitás jobb kihasználásával igyekezett ellensúlyozni azt, hogy a kollégiumokban kevés vendéget tudtak elhelyezni Az idei nyár további különlegessége, hogv a csoportos turizmussal szemben az egyéni mondható jellemzőnek. S bármily furcsa. a különböző vendéglátó egységek is nagyobb forgalma® bonyolítottak le a tavalyinál. bárha ez a különbség nem annyira számottevő. JÖVÖRE kettős jubileumához érkeznek a Szegedi Szabadtéri Játékok. A háború előtti ciklus bemutatósorozata 1933 augusztusában indult, tehát 50 éve. s 1959 júliusában úiították föl a Dóm téri játékokat, mely a 25 szezon iához érkezik. Az 1983 iúlius 22.—augusztus 21. közötti rendezvénysorozatnak elkészült a program, ja. öt bemutató. tizenhat előadására. Madách drámai költeményét. A2 ember tragédiáját. Vámos László rendezi. műsorra tűzik a néptáncfesztiválok gálasorozatái, annak ideién elindító Hegyen-völgyön lakodalmat Nóráit Ferenc rendezésében Az idei évadró1 átv'szik s Hárt T,-5noc+ (kő & ndrá® rendezésében tó vez'k Er kel: Hunyadi T ászlóiát ét bemutatkozik Szegeden a szoviet balett reprezentáns együttese, a leningrádi Ki rov Színház társulata. Nikolényi István