Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-19 / 194. szám

Csütörtök, 1982. augusztus 19. 3 postaláda társszerzőnk az olvasó Segélykérő levelet közöltünk a múltkorában: gyógyszer­tárban nem kanható orvosságot keresett egy rászoruló. Soraink nyomán két olvasónk is felvette velünk a kapcso­latot. és közvetítésünkkel rendelkezésére bocsátotta a kere­sett medicinát a betegnek. Tettük ió példa arra. hogy van­nak még, akik megértik embertársaik gondjait. Gondok persze máshol is akadnak. Postaládánk természetéből kö­vetkezik. hogy nincs is olyan szám, amelyből ezekről ne értesülnénk, ligy hónán, az évszak jellegzetessége egy ki­csit mindig megszabja, milyen tipnsú témákról ndnak hírt levélíróink. Nyár van. az üdülés, a vendéglátás szezonja. Ha társszerzőink írásait átnézzük, úgy tűnik, akár bel­kereskedelmi számmá is nyilváníthatnánk Postaládánkat. \ Wem ma* született az a rendelet, amely előírja, hogy a Magyarországon betétdíj­jpl forgalomba kerülő üveg­palackokat a boltokban visz­sza kell venni. Azért kíván­juk ezt előre bocsátani, mert terjedelmi okok megakadá­lyoznak abban, hogy Tóth Krisztina (Pozsonyi u.) in­dulatos. ám lényegretörő le­velét közöljük, viszont kije­lentjük: olvasónknak igaza van. így hát érthető az a — levelének minden sorából átütő sértettség, amelyet afö­lött érzett, hogy a Traktor utcai élelmiszerboltban nem­csak hogy nem vették át tő­Vissza az üveget! le az egyébként egész héten ott vásárolt üvegeket, hanem még ki is oktatták. Az ilyen magatartás nemcsak emberi­leg kifogásolható, hanem üz­letpolitikai lag is. Mindkét szempontból . tisztességtelen. A városi tanács kereskedel­mi osztályától megtudtuk, minden boltban minden üve­get vissza kell venni, akár ott vásárolták, akár nem. Felhívták figyelmünket ar­ra is, közöljük, hasonló esetekben' a panaszos írjon be a Vásárlók könyvébe vagy forduljon a kereskedel­mi osztályhoz. Eladók és vásárlók Ilyen eladók is vannak — fejezhettük volna be az iménti sorokat, de az igaz­sághoz az is hozzátartozik — és ennek örömmel teszünk eleget, hogy Glasics Arpádné hódmezővásárhelyi olvasónk jó tapasztalatokról számolt be. Mint írja, gyakran vá­sárol azon az osztályon, ahol „Molnárné Ági" szolgál ki. Soraiból az is kiderül, azért jegyezte meg a névtábláról leolvasott nevét, mert az ő fogalmai szerint minden el­adónak ilyennek kellene len­ni. Vagyis, ő testesíti meg azt á típust, amelyet szíve­sen látnánk — sokuk helyett — minden pult mögött. A . vevő minden kérdésére tü­relmesen, udvariasan és fő­leg precízen válaszol és ked­ves mosollyal kíséri mind­ezt. Szóval az eladók ilyenek (is). Ám, hogy mi, vevők milyenek (is) tudunk lenni, arról Ungi Károlyné (Felső­város 236.) sorai ' festenek képet Augusztus 6-án, az Afész 63. számú boltjában figyelte meg a különös ta­karékosság esetét. Egy há­zaspár kisgyermekével vásá­rolt, s az önkiszolgáló bolt­ban a polcról leemelve a ki­csi kezébe nyomták a Túró Rudi rudat amellyel az ki­sétált az utcára, és megette. A pénztárnál természetesen erre már nem terjedt ki fi­gyelmük. Sok kicsi sokra megy, csak azt nem tudjuk, mi lesz, ha a gyerek így folytatja, s nem pár forin­tos csemegével sétál ki fize­tés nélkül a boltból, hanem a Csemegével. Szerkesztői üzenetek A rendelkező forgalmi szol­gálattevőnk a megjelölt na­pon is végzett alkoholszon­dás vizsgálatokat. Az Ittasságvizsgálatok szá­mát növeltük, fokozottabban kiterjesztettük a jegykezelői állományra is. Bizonyított ittasság esetén a legszigo­rúbb szankciókat alkalmaz­tuk, illetve alkalmazzuk az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A „jú­lius 5-ét megelőző vasárnap Röszkéről a reggel 8 órakor induló járat" nem maradt ki — ugyan nem,derül ki egy­értelműen, hogy melyik megelőző vasárnapról van szó — július 4-én a 8345/567. sz autóbuszjáratot, a BV 02—20 frsz-ú autóbusszal Makra Antal vezette. Az ALMEX-gép ellenőrző sza­lagjáról ismételten meggyő­ződtünk, hogy a- járaton 26 darab menetjegyet kiadott. A röszkei járatok közlekedte­tésére vonatkozóan megerő­sítjük, az 1982. június 29-én kelt levelünkben foglaltakat. Megjegyezzük továbbá, hogy az utazóközönség részéről ilyen jellegű észrevétel, rek­lamáció közvetlenül szak­szolgálatunkhoz nem érke­zett." Egy másik levelet is kül­dött Postaláda-rovatunkhoz a Volán, melyben a Közleked­nénk című, július 18-án megjelent írásra válaszol: ,.Az 1982. július 1-én életbe­lépő helyi menetrendben a 11-es vonal csúcsidei köve­tési ideje ugyan 15 percre módosult, de ezzel egyidejű­leg az eddigi Szent György térről induló 36-os autóbusz­vonal indulási helyét — a 11-es vonal zsúfoltságának csökkentése érdekében — Tarján-Víztorony téri de­centrumba helyeztük át, fi­gyelembevéve az adott esz­közállományt és a lehetősé­geket. Így, Tarján—Marx tér között — biztosítva a jelent­kező utazási igények kielégí­tését — csúcsidőben a két vonal követési ideje átlago­san 7,5 percre módosult az eddigi 10 perccel szemben. Ezzel a változással a jelzett viszonylatban korábbi, gya­kori utazási problémán kí­vántunk enyhíteni, A 11-es járaton kívül a Bécsi kör­úttól egyszeri átszállással a 21-es járat további utazási lehetőséget biztosít a cipő­gyárig, továbbá, vélemé­nyünk szerint, egy minimá­lis (5 perces) módosítás nem okozhat jelentős problémát munkahelyre indulás esetén." Ugyancsak a július 18-i Postaládánkban tettük közzé Kovács Mihály olvasónk le­velét Soraira a városi ta­nács vb építési és közleke­dési osztályától érkezett vá­lasz: „A 4-es villamos tar­jáni végállomásának építési tervében valóban szerepelt a forgalmi szolgálat helyisé­geivel együttesen elhelyezett fedett utasvárakozó helyiség. A szűkös pénzügyi lehetősé­gek miatt a tervezett épít­mény megvalósítása elma­radt, s a forgalmi helyiség is egyszerűbb kivitelben épült meg. A 4-es villamos­, vonalon biztosított járatgya­korisag nem követeli meg a fedett várakozóhely feltétlen kiépítését. Menetrend szerint a villamosok követési ideje — csúcsidőben — 2—3 perc, csúcsidőn kívül pedig 10 perc. A fedett várakozóhely hiányát enyhíti az a körül­mény, hogy a végállomáson tartózkodó villamoskocsik ajtajai nyitva vannak, s így az utazóközönség a villamos indulását a kocsiban, tehát fedett helyen tudja megvár­ni. Jelenleg a város egyéb területén levő tömegközleke­dési megállókban sem terve­zünk fedett várakozóhely­építést." Rossz pénz — augusztus 5­én jelent meg ezzel a cím­mel Postaládánk egyik írá­sa. A Magyar Némzeti Bank Csongrád megyei Igazgató­sága az alábbi tájékoztatást küldte az elhasználódott, szakadt és hiányos bankje­gyek becseréléséről: „A for­galomban elhasználódott bankjegyeket a Magyar Nem­zeti Bank — a vállalatoknak (boltoknak) és a postahiva­taloknak a bankhoz teljesí­tett készpénzfizetéseiből — rendszeresen kiválogatja (se­lejtezi), a forgalomból ki­vonja és helyettük új bank­jegyet ad ki, például akkor, amikor a vállalat pénzt kí­ván felvenni vagy váltani. Az elhasználódott bankje­gyet a Bank teljes értékben elfogadja (vagy becseréli), nemcsak az állampolgárok­tól, hanem a vállalatoktól is, ezért a kereskedelmi egysé­gek az elhasználódott, de egyébként teljes bankjegye­ket fizetésként a lakosságtól köteles elfogadni. A hiányos (csönka) bankjegyeket azon­ban senki sem köteles fize­tésként elfogadni. Az ilyen bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank váltja be. A hiányos bankjegyért a Bank — az 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet 2. §-a (4) bekezdésének előírása szerint nem teljes értéket, hanem aránylagosan csök­kentett értéket térít. Ennek az az oka, hogy a hiány nem elhasználódás, hanem embe­ri magatartás eredménye; így kívánjuk megelőzni a bankjegyek rongálását. Ter­mészetesen akadhatnak olyan elhasznált vagy hiányos bankjegyek, amelyek vala­milyen oknál fogva hosszú idő után sem kerülnek visz­sza a bankpénztárakhoz. Ezeket a bank bármikor be­cseréli; a becseréléssel járó kellemetlenség (utánjárás) azonban csökkenhet, ha a bankjegyeket mindenki gon­dosan kezeli (nem gyűri, hajtogatja stb.)." összeállította: Igriczi Zsigmond kertbarátoknak Vessünk áttelelő zöldséget! A korai zöldségszükségle­tet az utóbbi időben főleg fóliás termesztési móddal biztosítják. Az anyag- és energiaköltségek emelkedé­sével a termesztési költsé­gek és ezzel együtt a fo­gyasztói árak is megemel­kedtek, így egyre nagyobb jelentősége lesz ismét az át­telelő zöldségfélék korai sza­badföldi termesztésének. A zöldségfajok egy részé­nél ezt őszi magvetéssel tudjuk megvalósítani. A vetőágy előkészítése meg­egyezik az általános talaj­előkészítéssel ; szükség sze­rint szervestrágyázásból, műtrágyázásból és megfele­lő talaj forgatásból áll. Na­gyon fontos, hogy morzsalé­kos vetőágyat készítsünk. A vetőágy méretét úgy hatá­rozzuk meg, hogy szükség szerint tudjunk talajtakarí­tást végezni lombbal vagv fóliával az erős téli fagyok ellen, illetve tavasszal szük­ség. és lehetőség szerint haj­tatni tudjunk. A zöldségfé­lék közül a következők al­kalmasak őszi vetéssel, illet­ve átteleléssel történő ter­mesztésre. Az áttelelő fejes saláta vetési ideje szeptember kö­zepétől október elejéig tart. Célszerű palántát nevelni, ennek kiültetési ideje októ­ber végétől november köze­péig terjed. A végleges he­lyére ültetett palántát 20X20 centiméterre rakjuk. A sa­láta sekélyen gyökerese­dik ezért a vetést és ülte­tést követően gyakran kell öntözni, a megkeményedett talajt azonban rendszeresen fel kell lazítani. Áttelelő termesztésre alkalmas a téli vajfej, melynek télállósága kiváló, tenyészideje azon­ban középhosszú; A száraz hideg telet is jól bírja. A forgalomban lévő spenót­fajták közül biztonságosan csak az Eszkimó fajta al­kalmas áttelelő termesztésre. A spenótot eredeti helyére vetjük. Ahhoz, hogy még az ősz folyamán megfelelően megerősödjön. szeptember közepéig el kell vetni a ma­got. Célszerű szórt vetést alkalmazni, melyhez négy­zetméterenként 20—30 gramm magot használunk fel. Ha február elejétől fó­liatakarást tudunk alkal­mazni, a szedés ideje előbb­re hozható. Az áttelelő kelkáposztát augusztus végén, szeptember elején kell elvetni. Lehet közvetlen helyrevetni, de ha az elővetemény ezt nem te­szi lehetővé, palántanevelés­sel is termeszthető. Áttelelő termesztésre alkalmas fajta a Mohácsi áttelelő és az Ad­venti. Rendkívüli száraz, hi­deg telek esetén sok a ki­fagyás és a felmagzás. A sárgarépa őszi vetés esetén csak téli fóliatakarás­sal teleltethető át biztonsá­gosan. Ehhez a magot au­gusztus végén, szeptember elején kell elvetni, ügyelve arra, hogy a fólia méreté­nek megfeleljen az ágyás. Lehet szórt vagy soros ve­tést alkalmazni. A fóliata­karót csak október végén, november elején kell ráhe­lyezni és mínusz 8—10 fok hideg esetén további taka­rást is kell alkalmazni. A dupla takarást ősszel ne kezdjük el korán, mert állo­mányunk fejlődésnek indul, azután elfagy. Az ősszel félig kifejlődött sárgarépa a ta­vaszi jő idők hatására gyor­san tovább fejlődik, és mar áprilisban felhasználható. Áttelelő termesztésre á rö­vid tenyészidejű fajták kö­zül az Amszterdami. Gonsen­heimi és a Carola fajták al­kalmasak. A petrezselyem, a sárgaré­pához hasonlóan csak fólia­takarással teleltethető át biztopságosan. Augusztus közepétől október közepéig több szakaszban lehet vetni. Amennyiben október végétöt fóliával takarjuk egész télen, folyamatosan szedhető a pet­rezselyem és csomós álla­potban értékesíthető, illető­leg használható fel. A hideg időszakban duplatakarást, kell alkalmazni. Áttelelő ter­mesztésre a rövid tenyész­idejű korai eukorfajta al­kalmas. Takarás nélküli ter­mesztésre őszi vetés esetén a félhosszú fajta alkalmas, amely április végén, május elején értékesíthető csomós állapotban. Pázsit és gyep Balogh Istvánná (Északi krt. 49 B) bedolgozói munkát szeretne vállalni, de nem tudja, hogy Szegeden milyen lehetőségei vannak. Az. egyik legtöbb bedolgozót foglal­koztató cég a Tápéi Házi­ipari Szövetkezet, Javasol­juk, fórduljón hanfcájuk. Hogy mennyibe kerül a 70 filléres zsemle — e« a kér­dés, ha nem U szó szerint, Borbás Lajos (Alföldi u. 12J leveléből származik, nem idéz­ve kolléganőnk ezzel kap­csolatos tájékoztató jegyze­tét, azt tudjuk mondani: az árak változását, központi elő­írások szabályozzák, s a ki­fogásolt 70 filléres Sió zsem­le akkor is drágább volt a „sima zsemlénél", amikor az csak 60 fillérbe került. Mert az más minőség. Válaszol az illetékes A Volán személyforgalmi üzemegységétől kapott leve­let az autóbuszok utasainak figyelmébe ajánljuk: „A hi­vatalos menetokmányok is­mételt felülvizsgálata, vala­mint járatszemélyzetünk jegyzőkönyvileg történt meg­hallgatása során megállapí­tottuk, hogy az 1982. június 5-i napon a Szegedről 18.20 órakor a röszkei országha­tárra, valamint a 18.30 óra­kör Röszke th.-hoz meghir­detett autóbuszjárataink me­netrend ssertnt, Illetve az utóbbi Járat 0 perc késéssel közlekedett. A 18.20 órakor induló 8343 878. «», autóbusz­járatot — mely állítólag nem indult — a GF. 25-21 frsz-ú Ik. 266. típusú autóbusszal Kocsispéter Antal vezette. Nevezett gépkocsivezető egy­személyes kiszolgálásban lá­tott el feladatot. Az ALMEX­gép ellenőrző szalagjáról is meggyőződtünk, hogy a meg­jelölt járaton Szegeden 7 darab menetjegyet szolgálta­tott ki, 3 darabot Röszke th.­hoz, kettői Röszke-alsóhoz, kettőt a Dugonyi úthoz. Ter­mészetesen nemcsak Szege­den, hanem a közbeeső ál­lomásokon is adott kl mun­kavállalónk menetjegyeket Azt, hogy a 8345/848. Sz. autóbuszjáratunkon a Jegy­kezelő „erősen ittas volt", utólag sajnos, nem tudjuk megállapítani, bizonyítani,. A levél Sorsdöntő pillanatok ele­venednek föl emlékeimben. Marika kb. a hetedik élet­évét taposta (nőknél azt sose lehet tudni, vajon menhyi a tényleges koruk), én pedig jóval idősebb voltam, éppen hogy kilá­boltam a nyolcadik évem­ből. Amint látni fogják, igen fontos, hogy ennyire precízen jelölöm meg az életkort Ennek elmulasz­tása talán mellékvágányra vinné a lényeget Egy ház­ban laktunk. Nagy elhatá­rozást valósítottam meg. Levelet írtam a Hölgynek. Ügy gondolom, ennyi év elteltével már nem köt a diszkréció, s elárulhatom önöknek, csak úgy, négy­szemközt. Szó szerint azt írtam: „Marika, szerbusz." Bevallom, nem illatos le­vélpapírra vetettem á lel­kem mélyéről előjött gon­dolataimat, mégcsak borí­tékot sem szereztem be e szent célra, de Marika így is örült a levélnek. Szemé­lyesen kézbesítettem, de máris elfutottam. Marika modern gondolkodású volt, természetesnek vette, hogy egy fiatalembertől levelet kap. Szintén írt, amelyben megírta: jól futok. Ám nemcsak ennek örültem, hanem még a többi leír­taknak is. Imígyen írta ne­kem: „Menyünk mindig együt az iskolába Marika." Én már akkor, olyan fiata­lon hallottam a hárfák ze­néjét, de akkor még nem tudtam, hogy „anak híják". Felejthetetlen nagy sze­relem volt közöttünk. Hol én adtam oda a fele „tíz­óraimat", hol én kaptam. A véletlen folytán, több­ször kaptam én. Mi bebi­zonyítottuk a világnak, hogy nemcsak tavasszal kezdődhet egy szerelem, hanem Ősszel is, akárcsak a mienk. Igazi, egetverő szerelem volt. Csák három­szor pofozkodtunk a fél év alatt, amíg élt, amíg virág­zott a nagy Érzés. Reményi György A kertészeti gyepek célja nem elsősorban gazdasági szükségletek kielégítése, ha­hanem a pihenést, sporto­lást szolgáló esztétikai, egész­ségügyi feladatokat lát el. Létesítésénél tehát ezeknek a szempofltoknak kell eleget tenni. A gyakori vágással jelentős mennyiségű táp­anyagot távolítunk el a te­rületről, ezért a telepítést megelőző tápanyag biztosí­tása alapvető fontosságú. A megfelelően elegyengetett, gyomtalanított talajra négy­zetméterenként 3,5—5 kilo­gramm szervestrágyát vagy komposztot szórunk ki, mely­re 1,5:0,8:1,2 arányban nit­rogén-, foszfor- és kálium­műtrágyát kell 10 deka­gramm mennyiségben adni. Ezt 25—30 centiméter mé­lyen be kell szántani vagy ásóval beforgatni. A forga­tást követően tömörítsük a talajt olyan mértékben, hogy a nyomunk rie süllyedjen meg. Ezt követően legké­sőbb augusztus végéig vé­gezzük el a vetést vagy kézi sórVétő géppel, vagy egyen­letes szórt vetéssel. A ve­tésnél (akár géppel, akár kézzel végezzük) a fűmagke­veréket állandóan keverni kell, mert a különböző faj­súlyú magvak a rázkódás közben rétegződnek. A ve­tőmag mennyisége a nagy­ságtól függően, négyzetméte­renként 30—60 gramm. A vetés mélysége 2—3 centi­méter. Szórt vetés esetén bo­ronával vagy gereblyével ta­lajba keverjük a magot, és ezt követően ismételten tö­möríteni kell; magvetés után legalább 6—8. hétig 10—15 centiméter mélyen állandóan nedvesen kell tartani a ta­lajt, s ha a csapadék nem elegendő, öntözni kell. A pázsitfüvet a kelés után elő­ször 8 centiméteres magas­ságban kell nyírni vagy ka­szálni, ezt követően a nyí­rást, vagy kaszálást rendsze­resen kell végezni. Az ápo­lás munkái közé tartozik az évenkénti háromszori sima­hengerezés, gyomtalanítás, év közben nitrogénnel törté­nő fejtrágyázás és év vé­gén a foszforral és kálisöval végzett műtrágyázás. A ve­téshez szükséges pázsitfűke­verékek a vetőmagboltokban kaphatók, ahol a szakembe­rek megfelelő tájékoztatást adnak, hogy melyik terület­re milyen fűmagkeverék szükséges. f)r. Tóth Mihály megyei íőkertész

Next

/
Thumbnails
Contents