Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-18 / 193. szám

Szerda, 1982. augusztus 25. 3 3 llllllll l 1 i Pedagógusok — a pólya küszöbén Kezdje a másik? Gyorsmérleg készült a pályakezdő pedagógusok elhelyezkedéséről. A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint az 1981—82-es tanévben 4500-an fejezték be tanulmányaikat pedagógusként a különböző felsőfokú intézményekben. Közülük 3900-an pályázhatnak a meghirdetett 6 ezer állásra. A többiek már társadalmi ösztöndíjjal elkötelezték magukat, a kisszámú külföldiek pedig hazájukban kamatoztatják az itt tanultakat. A friss diplomások választási lehetősége képzettségük jellegétől függően változik. Például a végzett gyógypedagógusok számánál kétszer, a tanítóknál másfélszer, az óvónőknél és középiskolai tanároknál 1.8-szer több állást hirdettek meg. A fiatalok az idén is elsősorban a nagyobb társadalmi megbecsülésnek örvendő „tényleges" oktatói munkára: tanítói, tanári és középiskolai tanári állásokra pályáztak, míg a napközik. nevelőintézmények. diákotthonok, kollégiumok nevelőtanári beosztására alig akadt jelentkező. Hogy vonzóbbá tegyék a neveléi állásokat, az idén először óraadói lehetőséget teremtenek az illetékes tanácsok művelődési osztályai az érdekelt fiataloknak, a végzettségüknek megfelelő szakon. Így jól járnak az intézmények, mert várhatóan könnyebben kapnak a feladatok ellátására alkalmas szakképzett pedagógusokat, a pályakezdő pedig taníthatja a szaktantárgyát is. Ebben az évben különösen nagy gondot fordítottak a fiatalok elhelyezkedésének előkészítésére, mind az oktatási intézmények, mind a tanácsok művelődési osztályai. Az egyetemek, főiskolák, tanítóképzők, valamint a művelődésügy vezetői rendszeresen konzultáltak a munkaerőgondokról, elhelyezkedési lehetőségekről. Igyekeztek mind alaposabban megismerni a fiatalok igényeit, elképzeléseit is. A gondos előkészítésnek tudható be hogy a 3900 pályakezdő közül 2900-an helyezkedtek el pedagógusi állásban 96 százalékuk oktatási intézményben talált munkát az év közepéig. A fiatalok hivatástudatát bizonyítja, hogy a budapesti. a nyíregyházi, a zsámbéki tanítóképzőkben végzettek több mint 90 százaléka —, mintegy ezer tanító — már munkaszerződést kötött valamelyik iskolával. A frissen végzett 490 pályázatra jogosult óvónő közül 370-en létesítettek munkaviszonyt, ezen belül a budapesti óvónőkép/.ősök mindegyike elhelyezkedett. Az altalános iskolai tanárok munkába állásánál is megnyuguuó a helyzet. Az e'múlt év hatonló időszakához viszonyítva lényegesen nagyobb számban — több mint háromnegyed részük — talált elképzeléseinek megfelelő munkahelyet. Legkedvezőbb az arány a Ho Si Minh budapesti kihelyezett tagozatán és a szegedi tanárképzőn végzettek között. A gyógypedagógiai tanároknak — annak ellenére, hogy mindegyikük két munkahely között választhat — csak 55 százaléka helyezkedett el. Évek óta az a tapasztalat, hogy az itt végzettek többsége Budapesten kíván dolgozni; ezért az idén is várható, hogy a vidéki állások jó része betöltetlen marad. Amig a fővárosban folyik a verseny az állásokért, addig vidéken, például Komárom megyében még a gimnáziumokba sincs elegendő jelentkező. Az általános iskolák tanári helyeinek is csak 30—40 százalékát töltötték be. A művelődési szakemberek véleménye szerint a fiatal diplomások elsősorban azért hagyják ott a pályát, mert a kezdő fizetésük évek óta alig haladta meg a bértetel alsó határát. Ezért tartják kiemelkedő jelentőségűnek a Fővárosi Tanács művelődési főosztályának állásfoglalását, amely lehetővé tette, hogy jelentősen megemeljék az intézményen a pályakezdők bérét. Az inrezkedés hatással volt az ország több megyéjére is: bátrabban élnek a kezdő alapbérek emelésével. Az 1982ben meghirdetett állások országos átlagbérei óvónőknél 250 forinttal, tanítóknál, általános iskolai tanároknál 350 forinttal, a középiskolai tanároknál 400 forinttal nagyobbak, mint a bértétel alsó határa. Feltehetően a ténylegesen megkötött munkaszerződések már ennél is magasabb fizetést rögzítenek. Termelési nagydíj ünnepi közgyűlés Makón Csongrád megye alkotmány napi ünnepségeinek sorozatát nagyszerű és hosszú időre emlékezetes szép esemény nyitotta meg tegnap délután Makón, a József Attila Művelődési Központ színháztermében. Ünnepi közgyűlést tartott a helybeli Kossuth Tsz gazdaközössége abból az alkalomból, hogy sok éves kimagasló termelési eredményeikért, amelyek esztendőről esztendőre következetesen és jelentősen emelkedtek — elnyerték a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési Nagydíját. A hatalmas búzakalászt szirhbolizáló nagydíjat és az eredményeket tanúsító díszoklevelet dr. Soós Gábor MÉM-államtitkár hozta el Makóra. Az ünnepi közgyűlés elnökségében foglalt helyet Papdi József, a megyei pártbizottság titkára és Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese. A magas kitüntetés eléréséhez előírt állami normákat minden vonatkozásban hoszszú éveken keresztül, magas szívonalon teljesítették. Az árutermelés árbevételét tavaly például a korábbi évekhez képest 13,4 százalékkal növelte a tsz. Mező Ferencné, Bárányi Mihály, Bárányi Zoltán, Csávás János Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó Miniszteri Kitüntetésben részesültek. A TOT Kiváló Munkáért kitüntetést pedig Köblös Antal kapta meg. A továbbiakban Seres Gyula elnök számos Kiváló Tsz-tag jelvényt, díszokleveleket és jutalmakat nyújtott át a jók között is a I legjobbaknak. Cs. J. A

magyar ipar 1982 első félévi teljesítményének értékelését a következő, finoman és diplomatikusan fogalmazott mondatban foglalták össze: a,népgazdasági terv fő céljainak megvalósítása a vártnál nehezebb feladatot jelent. Mindenesetre figvelmeztetőek a féléves eredmények: növekedett a belföldi értékesítés, nem növekedett az export. Nem változott a készletgazdálkodás nem éppen rózsás helyzete. Kevesebb a nyereség a korábbinál, ugyanakkor a tervezettnél iobban emelkedtek a bérek, összességében. elmondható: a gazdasági feltételrendszer tovább romlik, anélkül, hogy a teljesítmények ezzel arányosan javulnának. Az ország külgazdasági egyensúlya javult Mindezt jórészt azonban nem a magyar ipar nemzetközi versenyképességének javításával, hanem a behozatal erőteljes visszafogásával értük el. Hosszú távon ez nem lehet megoldás. Már most vannak vállalatok, amelyek tőkés exportjuk csökkenését azzal indokolják, hogy nem jutnak hozzá a csak nyugati devizáért beszerezhető egyes alapanyagokhoz, alkatrészekhez. A gyakorlatban derül ki. mennyire nehéz a különböző érdekszférákat összhangba hozni: bár a célt évek óta látják az arra illetékesek, az elérését biztosító eszközök máig viták tömegét idézik elő. Ez nem volna baj. ha eredményként áttekinthető. világos, egyértelmű szabályozási rendszer kristályosodna ki. Megállapítható, hogy mindmáig nem sikerült olyan szabályozókat bevezetni, amelyek ne adnának módot az ügyeskedésre, manipulálásra, az ..úgy értelmezem, ahogy nekem jó" mentalitás gyakorlati kivitelezésére: lényegében arra. hogv a „mind szigorúbbá váló követelményeknek" a hatékonyság növelése nélkül is eleget lehessen tenni. Fönnmaradt a munkaerőhiány és a kapun belüli munkanélküliség kettőssége. Ami a munkafegyelemből látszik, az ma sem jobb. mint évekkel ezelőtt. Igazságtalanság az építőkkel példálózni: de nem azért, mintha az ácsorgás, a munkaidő alatti italozás nem lenne jelenség, hanem mert jogosan érvelnek: más sem csinálja különbül. legfeljebb kevesebben látják. Ha nem is mindig a nyilvánosság előtt, de továbbra is dúl a vita a teljes foglalkoztatottság körül. Ma Magvarországon a trehány, rossz munkának, felelőtlenségnek és jetkíismeretlenségnek nincs á kártétellel vagy az elmaradó haszonnal arányban áiló szankciója. A telies foglalkoztatottság politikai kérdés. Csöppet sem biztos, hogv a munkamorál — legalábbis a főállású munkahelyen, havibérért végzett munkában — megszilárdításának a munkanélküliséggel való fenyegetés az egyetlen módja. Az viszont tény. hogv a jelenlegi állapotokat fönntartani nagy luxus. Ha a munkanélküliség nem fér össze az elveinkkel. másféle módot kellene találni a ma igen gyakran hiányzó pontos és egyértelmű érdekeltség biztosítására. Sok kifogás éri a ielenlegi bérszabályozási rendszert. Egyetlen — nem csekély — előnye, hogy biztosította a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. Ami egyik oldalon előny — hogv megakadályozta a vásárlóerő túlzott kiáramlását —. az hátrány másfelől: nem ösztönöz kellően a iobb és hatékonyabb munkára. A bérszabályozás reformiának előkészítésében is ekörül folyik a vita. Egyrészt: mai helyzetünkben a két egymással ellentétben álló szempont közül melyik a fontosabb? Másrészt: a gyakorlati megvalósítás során ellentétbe kerül-e valóban a kétféle cél? Meg lehet-e valósítani úgv a iobb munkára ösztönző a teljesítmények közti valóságos eltérésekét. egymással ellentétben álló szempont ne kerüljön ki több pénz a lakossághoz, mint amennyire árut tudnak biztosítani ? Ebből igen sok múlik a vállalatok szemléletén. magatartásán. A népgazdasági ér dekeket képviselni hivatott központi irányító szervekkel folytatott kötélhúzásba úgy tűnik, mintha „pontozással vezetn nek" a vállalatok. Hiszen az idei első fé év a példa rá: a teljesítmények szám tevő javulása nélkül szemrebbenés néll osztottak szét a tervezettet meghaladó bt emeléseket. Aztán egy csomó egvéb dol< a számítógépeiket komoly tervező munká ra alig használó vállalatok egy része ma nipulálni már megpróbált velük. Továbbra is csapnivaló sok helyütt a bizonv lati fegyelem, zűrzavaros a gazdáikod egységek egymás közti kapcsolata: az eb bői eredő károkért a felelősséget csak elvétve derítik ki. Végső összesítésben azonban nem lehet csalni: amit nem termeltek meg. az nincs; ami hibásan készült el. azt képtelenség gazdaságosan eladni: ha nem deríthető ki a felelős, viseli a következményeket a népgazdaság, mi valamennyien. függetlenül attól, hogy u magunk posztján jól vagy rosszul dolgozunk. Ez pedig igen rossz, nevére méltatlan fajtája a demokratizmusnak. Rengetegen vannak ebben az országban, akik a maguk egyéni eszközeivel felelni akarnak é képesek is felelni a kihívásra; hajlandóak jobban és többet dolgozni azért, hogy életszínvonaluk ne csökkenjen, esetleg emelkedjék is. Pillanatnyilag úgy néz ki. erre főként a háztájiban vagy a kisvállalkozások keretében van mód. Ám ezekben — már csak az eszközök méretei miatt is — szerényebb lehetőségei, összességében ke vesebb társadalmi haszna van a kiteljesedő tettvágynak, mint a szocialista nagvüzemekben. A kezdeti áttörések után végül is nevált általánossá Horváth Ede vagv Bürge Róbert vezetői magatartása. Kivételek n radtak, pedig az ő példájuk ma is azt b zonyítja, a ielenlegi körülménvek közöl' szocialista nagyüzemeket is lehet meel lelő vállalkozói magatartással irányítar, Hogy kevés követőjük támadt, aligha b> zonyít mást. mint hogy sikereiket inkáb'a körülmények, környezetük ellenére, min annak hathatós támogatását élvezve ér ték el. G

azdasági életünk légkörét, viszonyaú mindenki ismeri, aki benne él. A többség szenved is a követelmények tisztázatlanságától, a többféle, gyakran egymásnak is ellentmondó elvárástól, a szinte mindennapi lehangoló kompromisszumoktól. A tisztázni akárás. a rendcsinálás igénye sokakban él: kezdeményezni kevesen mernek. Mert igaz. hogv mindez nemcsak elhatározás kérdése: igaz. hoav az anyagiaknak szűkében van az ország; puszta nekiveselkedésből. öntudatból vagy rendcsináló igyekezetből aligha születnek nagy eredmények. Mégis, érdemes lenne tisztázni a határokat, jelenlegi lehetőségeink mennyire futják, s teljesítményeink mennyire maradnak el a megvalósíthatótól. Ez pedig nem megy úgv. ha mindenki arra vár: kezdje a másik. A legutóbbi áremelkedések is igyekeztek tudatosítani: nehéz, komolvan veendő gazdasági helyzetben van az ország, a világ Nem túl nagv lehetőségeinket maradéktalanul meg kellene valósítani: azoknak az embereknek az érdekében is. akik készek a keményebb feltételeket vállalni, de nem szívesen fogadiák az elmulasztott lehetőségek életszínvonalbeli konzekvenciáit. Van a dolognak még egv. világpolitikai mércével mérendő vonatkozása: a szocialista társadalom gazdasági hatékonysága is megméretik a világgazdasági recesszió éveiben. A világ történetében egyedülálló szociálpolitikai vívmányaink sem fejleszthetők tovább hatékonyabb munka és ennek gazdasági eredményei nélkül. Tanács István A szabadtéri színpad nézőteréről fotózta munkatársunk a tetőfedőket. Ök most az árkádok fölötti épületek teleién cserélik ki az elhasználódott, régi borítást Hokry Sámuel-díj szegedi kutatóknak Megbeszélés a közlekedésről Tegnap, kedden Békéscsabán Gyulavari Pál. a Békés megvei tanács elnöke ünnepélyei. keretek között először adta át Békés megye Tanácsának idén alapított díját: a Mokry Sámuel-dijat. (Mokrv Sámuel az első magyar búzanemesítő volt s idén ünnepelték születésének 150. évfordulóját.) A kitüntetést a Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet két kutatója: dr. Erdei Péter tudományos igazgatóhelyettes és dr. Németh János tudományos főosztályvezető is megkapta, több évtizedes eredményes munkássága elismeréséül. Dr. Erdei Péter a fajtaspecifikus búzatermesztési technológia kidolgozásaért. amelyet Békés megyei viszonyokra is „átültetett". A GK búzafa.fták kinemesitésen kívül Sokat tett azért is. hogv a déli megyékben — ígv Békésben is — megismerjék s termesszék a kiváló minőségű jugoszláv búzafajtákat. Dr. Németh János az új kukoricahibridek nemesítésében és honosításában szerzett jelentős érdemeket, s hírnevet Európa, sőt világszerte. A hibridek elterjesztésében. termesztéstechnológiájuk kidolgozásában, adaptálásában kimagasló eredmenyeket ért el. Tegnap délelőtt tartotta ülésé* a megyei tanács vbtermében a Csongrád megvei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége Kelemen Miklós megyei főkapitány, rendőr vezérőrnagy elnökletével. A megbeszélésen részt vett Oláh Miklós nyugalmazott belügyminiszterhelyettes. az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács alelnöke Az ülés résztvevői megvitatták a közúti közlekedés Csongrád megyei szervezésének eddigi tapasztalatait, és a közlekedés biztonságának helyzetével foglalkozó előterjesztésit Többek között megállapították: fontos, hogy a különböző hatósági kezelésben levő utak közlekedésbiztonságában érdekeltek a rendőri szervek támogatásával még szorosabb együttműködést alakítsanak ki. Értékelték a közlekedésbiztonság érdekében kiadott központi propagandaanyagok terjesztésének és felhasználásának tapasztalatait is. Tájékoztató hangzott el a KBT-elnökség 1932 első félévében végzett eredményes munkájáról