Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-03 / 180. szám

Kedd, 1982. augusztus 3, \ 5 Művelődési Központban, Váci György kétszeres augusztus 29-ig, naponta aranydíjas könyvkötömes­délelőtt 10 és délirtán 6 ter munkáit bemutató tár­szecedi ünnepi hetek XXIII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai Képtárában szeptember 20­Bódy Irén textiltervező és Knmpost Éva keramikus, Munkácsy-díjas iparművé­szek kiállítása nyilik meg augusztus 5-én, délután 5 órakor a Gulácsy Lajos Te­remben, megtekinthető au­gusztus 19-ig, vasárnap ki­vételével, naponta. Fotóklubok 18. Szegedi Szalonja a Bartók Béla óra között. Török László fotóművész Stáció című kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, augusztus 29-ig. Józsa Bálint szobrászmű­vész kiállítása a November 7. Művelődési Házban, au­gusztus 14-ig, naponta dél­előtt 10 és este 7, vasár­nap délelőtt 10 és délután 4 óra között. Fritz Mihály és Szabó Tamás szobrászművészek kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájá­ban. Gerle Margit keramikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A könyvkötészet múltja és jelene. Kiállítás a So­mogyi-könyvtár olvasóter­mében, augusztus 20-ig. lat a Somogyi-könyvtár előterében, augusztus 20­tg. Szeged múltja és Jelene, jövője. Kiállítás a szegedi Várban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Szegedi Galé­ria; Lucs-gyűjtemény: Hu­nok. avarok, magvarok: Buday György-kiállítás. Naponta délelőtt 10-töl es­te 6-ig. Paprikamúzeum. A mi­hályteleki művelődési ott­honban (Vörös Hadsereg útja 50.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4. Nyitva kedd és pén­tek kivételével délután 3­tól 6 óráig. A szobrászat hármas útja Befejeződtek az ifjúsági napok ban bemutatott tárgyak ar­ról győzték meg a szép számmal odalátogató érdek­lődőket: azon túl, hogy a fiatal generációhoz tartozó művészek avatott ismerői né­pi hagyományainknak, sőt az óceánon túliaknak is: ápolói is egyben. A népi, nemzeti művészetünkből táp­lálkozó rendezvények talán a legsikeresebbek voltak az idén. Nem kevésbé a dzsessz-, a countryzenéi összeállítások. Százakat késztetett megál­lásra a szegedi Bonanza észak-amerikai stílusú mu­zsikája, s nemcsak a vájt­fülűeket. Két szegedi szoborkiállítás a plasztika három lehetséges útját, törekvését reprezen­tálja. A Közművelődési Pa­lota Kupola Galériájában az elmylt esztendő nyári tárla­tának díjnyertes szobrászai kaptak önálló bemutatkozási lehetőséget — Fritz Miháíy szegedi és Szabó Tamás bu-f dapesti alkotó rendezhetett önálló kiállítást —, a No­vember 7. Művelődési Ház­ban pedig Józsa Bálint non­figuratív térplasztikáit állí­totta közönség elé. Tulajdon­képpen három generáció és három érvényes, fontos és lehetséges szobrászi nyelv tanúi lehetünk. Józsa Bálint 1961-ben, Fritz Mihály 1969­ben, Szabó Tamás 1979-ben szerezte meg művészdiplo­máját Fritz a klasszikus szépségideál jegyében dolgo­zik, Szabó Tamás figurális " művészete a torz és a gro­teszk jegyében fogant, Józsa Bálint pedig a nonfiguratív plasztika neves hazai kép­viselője. Találkozásuk sze­rencsés a nyári Szeged kiál­lítási forgatagában, a Nyári Tárlat díszkíséreteként Fénytöréseikben fontos ta­nulságok vonhatók le jelen képzőművészetünk, szűkeb­ben szobrászatunk értékeiről, sokszínűségéről, kísérleteiről. FRITZ MIHÁLY középis­kolás kora óta ehhez a vá­roshoz kötődik. A Tömör­kény gimnázium és művé­szeti szakközépiskola elvég­zése után korült a Képző­művészeti Fr iskolára, ahol Pátzay Pál növendékeként végzett. Azóta az egykori alma mater művésztanára. A kis formák, a bensőséges hangulatok, a cizellált kife­jezésmódok állnak közel egyéniségéhez, talán ez is magyarázza, hogy aránylag kevés köztéri munkát ké­szített Témája szinte min­den ^mű vén az ember, a csa­lád, a legközvetlenebb kör­Alkotások a Kupola Galériában tett portrékkal. S minden bizonnyal figyelmeztetni is igyekszik komformizimusunk­ra, az emberi nem korcso­sulásának veszélyeire, ö is többféle anyaggal dolgozik, bronzzal, porcelánnal, ólom­mal, márvánnyal. Érmei, plakettjei a természet orga­nikus felületeiből táplálkoz­nak — erővonalak, földba­rázdák, kérgek, kévenyomok őrzői. Mini-portrésorozatán a hajak karakterére épít sok szellemes ötlettel. Nem köny­nyű közel férkőzni Szabó Tamás műveihez, de akinek sikerül, bizonyára erőt és hitet kap elviselni az élet nehézségeit is. JÓZSA BÁLINT bár Deb­recenben született, Borsos Miklós növendékeként vég­zett és több mint másfél év­tizede tanít az Iparművészeti Főiskolán, pályájának leg­sikeresebb szobrával Szeged­hez kötődik. Krómacél hen­gerekből formált, sejtet idé­ző, gömb alakú térplaszti­kája az MTA Biológiai Köz­pontja előtt áll s immár jel­képe a hazai biológiai ku­tatás fellegvárának. Ennek a három méter átmérőjű műnek kisplasztikái változa­ta is látható kiállításán. Mellette egy anyaghoz és precíz formavilághoz kötött térformálási szándék teljé­sedik ki. A geometrikus for­mák — kúp, gömb, spirál, hullám, kör, ív —, az eze­ket létrehozó erő — hajlí­tás, feszítés, illesztés, he­gesztés stb. — és a króm­acéd fénye, tükrözése, fény­árnyékjátéka — mind-mind összetevője Józsa Bálint mí­ves plasztikájának. Fino­man hajlanak, hullámzanak, fordulnak, játszanak a tér­ben ezek a nemes anyagból készített fémszobrok, melyek nemcsak egy-egy munkával, de így együtt is tisztelegnek Copernicus és Brancusi szel­leme, horizontja és öröksége előtt. Olyan plasztikai vilá­got teremtett Józsa Bálint, amelynek darabjai méltán követelnek helyet és teret szépülő, gazdagodó termé­szeti és épített környeze­tünkben. T. L. Valamit vitt a víz. A Tisza nyezet, a Xftcos, mely fiává is. Talán e sorok írója ma- — — gára marad véleményével, mégis megkockáztatja, a Égy produkció a karneválról. Mi minden zajlik a jelképes dóm hátterében. Akik „elindítják" a néző fantáziáját, a Szegedi Nyomda fiataljai. A templom makettje mögé tud­niillik a Boszorkánysziget látványát zsúfolták .,. Még látni a színpadok tőrök —, hiszen a múlt hét romjait néhány téren, még péntekjén beindult gépezet ott vibrál a levegőben a hét­vége izgalma, varázsa, de egyre erőtlenebbül. Vissza­vonhatatlanul elrrjúlt, s las­san a felejtés emészti a ti­zenhatodikat is. Július 30-a és augusztus 1. között több mint száz programja zaj­lott a szegedi ifjúsági na­poknak, bőven lehetett vá­logatni. Már hónapokkal ezelőtt tudtuk róla, hogy népszerű. Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda megyei ki­rendeltségén márciusban el­kelt minden részvételi jegy. Nem sokkal a programok kezdete előtt, rangos ese­olajozottan működött, min­den fennakadás nélkül. A tavalyinál szerencsésebben oldották meg a vendégek tá­jékoztatását, nem volt köny­nyű a programdzsungelben eligazodni, a zenének, a lát­ványosságnak, a sportnak másra utaltságok helyt adó Tisza-parton non- felfedezése, azok stop szólt a zenés tájékoz­tató három napon át. Hogy mégis akadtak lézengő fia­talok? Nos, azok magukra vessenek, ha példának oká­ért lemaradtak az idei na­pok egyik újdonságáról, a vásárról. Délalföldi, szabad­kai táncosok ropták a szín­padon. talán minden kor­ményhez illő műsorfüzetet osztály megelégedésére. Zsü­lapozgathattunk, a napok történetében először. Minden körülményt figyelembe vé­ve. amikor még se nem lát­tuk, se nem hallottuk, meg­állapíthattuk, a mi ifjúsági fesztiválunk napjainkra az ország egyik legnagyobb kulturális, politikai rendez­vénysorozatává vált. Aztán jöttek a különvona­tok. a különbuszok, a sto­posok. Évek óta megfigyelhető a rendezők törekvése, hogy a szórakoztatás mellett (inkább rovására?) tartalmas, műve­lődésre alkalmas elfoglaltsá­got biztosítsanak a 72 órá­ra Ez idén. úgy tűnik, si­került. A népművészet, a ze­ne, a film, a legkülönbözőbb műfajok képviselői nagyobb számban vettek részt min­den eddiginél, s így duzzadt duplájára a szokott prog­ram. Nemcsak műfajukban, a helyszínekkel is jól kü­lönültek el egymástól, mi­nek következtében a Dugo­nics tér Country-park. a Széchenyi tér vásárközpont, a Móra-park Polkaszinó ké­pét öltötte. Dicséret illeti a rendezőket — végül isama­rizett vásárosok kínálták — ugyan nem olcsó, de annál ízlésesebb — portékáikat. Megjegyzendő, a Juhász Gyula Művelődési Központ­rockzene képviselőinek, a Skorpiónak, a Rölls, a Lord­nak fontosabb volt a hang­erő, mint magának, a mű­nek élvezete. Némi csalódást okozott a karnevál. Bemutatott pro­dukciói a látszólagosan mű­vészi koncepciók eilenere sem állták ki az igazán szel­lemesnek mondható groteszk szemlélet, látásmód kifeje­zésben normáit. Hiányzott — talán már az ötletekből — a konfliktusok, az egy­frappáns reprodu­kálása, ami a világ esemé­nyeit kritikusan szemlélő, kiforrott véleménnyel ren­delkező alkotókra vallott volna. Az érdekesség kri­tériumának persze így is megfelelt. Az előzmények, az utóhan­gok ismeretében mégis úgy fest: a 16. Szegedi Ifjúsági Napok öregbítette a feszti­válváros hírét, népszerűségét. Három napra fiatalos, len­dületes hangulatot teremtett a városban ... Mag Edit iögádta. PÖrirei karaktere­sek, szépen megmunkáltak és különböző anyagaik — márvány, terrakotta, fa, bronz — a mesterség isme­retéről is meggyőzően val­lanak. Érmeire a rajzosság, a pontosan megválasztott míves betűk alkalmazása, a tiszta vonalrendszer jellem­ző. Erősen vonzódik a ze­néhez, a muzsika több nagy mesterének szentelt érmeket. Alkalmi érmeit is nemessé te­szi visszafogottsága, azono­sulási képessége. SZABÖ TAMÁS Budapesten született, az Iparművészeti Főiskolán diplomázott, s tag­ja a mártélyi székhelyű Ta­nya 48. fiatal képzőművé­szekből álló csoportnak. Szobrai, különösen torz fe­jei, az első pillantásra meg­döbbentik a nézőket. Aztán elgondolkodtatnak, töpren­gésre késztetnek: vajon mi­lyen céllal is faragja ke­mény márványba, miért önti nemes bronzba ezeket a szerencsétlen emberszörnv­arcokat? Bizonyára kényel­münkből akar kibillenteni Bennünket, az oly gyakori képeslapszépségeket, ideál­jainkat szembesíti ezekkel a megnyúlt, formájukat vesz­Próbálják A cigánybárót A szabadtéri iátékok idei bemutatói közül sorrendben a harmadik. Strauss daljátéka. A cigánybáró, lényegében a tavalyi előadások fölúiítása. Ezért a pénteken, augusztus 6-án esedékes nremierre csak a múlt hét végétől kezdőd­tek meg az előkés,züietek. Szombattól próbái a zenekar. Jármai Gyula vezetésé­vel, szimfonikusaink Festő utcai székházában, vasárnao a rendező, Horváth Zoltán irányításával dolgoztak a szólis­ták a Kisszínházban. s teenaD délutántól léDtek a dómszín­padra. ahol egyelőre rendelkezőoróbákat tartanak szerda estig, amikor is ..beszáll" a zenekar. A szereposztásban annyi a változás, hogv a címszerenlő Berkes János. Czinra: Mészöly Katalin. Mirabella: Schultz Katalin. Berke? llos­falvy Róbert szerepét veszi át. Mészöly Jablonkau Evéét.. Schultz pedig Mészölyét. És Dersze Jármai a karmesteri pultnál váltja Pál Tamást Megnyílt a fotószalon Átadták a díjakat — Török László bemutatkozása Az ország szakkörökbe és újpesti Haller fotóklubnak sét Gál István (Diósgyőr Va. klubokba tömörült amatőr jutott; a Népművelési Inté- sas Fotókör), a KSZV díját fotósai 18. alkalommal talál- zet pedig a pécsi Mecseki Török László (Vác, Duna­koztak Szegeden a fotóklu- Fotóklub FÖCUS csoportját kanyar Fotóklub), a TE­bok szalonján. A Bartók Bé- jutalmazta. - SZÖV jutalmát Kotnyik Ist­Heten részesültek egyéb ván (Nagykanizsa, Kanizsa elismerésben. A Csongrád Fotóklub) vehette át. megyei Tanács V. B. Műve- Néhány éves hagyomány lődésügyi Osztályának diját már, hogy a fotóklubok sze­a pécsi Ifjúsági Ház fotóstú- gedi szalonjával egy időben a diójának tagja Kürti Mihály Bartók Béla Művelődési kapta. A Bartók Béla Műve- Központ B galériájában ön­lődési Központ Lehotka álló kiállításon mutatkozik László produkcióját méltá­nyolta, aki a váci Duna-ka­nyar Fotóklub tagja. A Sze­gedi Szabadtéri Játékok Igazgatóságának díját Cson­ka Károly, a pécsi Mecseki Fotóklub tagja vehette át. A Fotóklub kollektívája vehet- szegedi Fotóklub a pécsi FÖ- Mindkét fotótárlát augusztus te át; a Fotó című lap szer- CUS tagját, Cseri Lászlót 29-ig tekinthető meg napon­kész tőségének elismerése az díjazta, a DÉLÉP eiismeré- ta 10—18 óráig. la Művelődési Központ nagytermében vasárnap dél­ben Annus Jószef, a Tisza­táj főszerkesztő-helyettese nyitotta meg a színvonalas tárlatot, majd a hagyomá­nyokhoz híven átadták a dí­jakat. Négy kollektíva kapott kollekciódíjat. A Szeged me­gyei városi tanács vándordí­ját a pécsi Mecseki Fotó­klub nyerte; a Magyar Fo­tóművészek Szövetségének díját a váci Duna-kanyar be az előző évi szalon nagy­díjasa. Most a váci Duna­kanyar Fotóklub tagja. Tö­rök László fotóművész mu­tatja be Stáció című anya­gát. A kiállítást Szervác Jó­zsef, költő nyltötía meg. Művészek a társadalomért Képzőművészeti világhét 1982 A Nemzetközi Képzőmű­vészeti Szövetség kezdemé­nyezésére ebben az évben szeptember 27. és október 3. között rendezik meg a kép­zőművészeti világhét ese­ményeit. A világhét hazai, ke.ponti programjáról Ti­me- á.rpád, a Magyar Kéo­zó- es Iparművészek Szövet­ségének alelnöke tájékoztat­ta az MTI munkatársát. — A magyarországi meg­nyitó ezúttal Csepelen, a munkásotthonban lesz. A központi gondolat: „Művé­szek a társadalomért". En­nek jegyében kerül sor a megnyitót követően harminc maj magyar művész csopor­tos kiállítására. Szobrászok, festők, grafikusok, iparmű­vészek vallanak alkotásaik­kal, arrpl, hogy miként lát­ják a művészet lehetőségeit a nyolcvanas évek magyar társadalmában. Kerámiaművészetünk elis­merését, az utóbbi évtize­dekben kivívott rangját jel­zi, hogy idén Magyarorszá­gon tartja közgyűlését a nemzetközi kerámiaakadé­mia. A genfi székhelyű szer­vezet legfontosabb feladatá­nak a modern kerámiamű­vészet támogatását és nép­szerűsítését tartja. Jelentős a szerepe a nemzetközi kiál­lítások megszervezésében IS­A kerámiaakadémia köz­gyűlése és az ezzel kapcso­latos események sorozata több városunkat érinti. Kecskeméten szilikátipari triennálét tartanak. Sikló­son — a jelentősnek ígérke­ző nemzetközi szakmai ta­nácskozáson kívül — a ma­gyar kerámiaművészet har­mincéves fejlődéséről ren­deznek kiállítást Pécsett ke­rül sor a hagyományos ke­rámia-biennáléra, és Szolnok ad otthont a képzőművészeti filmszemlének. Budapesten nemzetközi minikerámia ki­állítást láthat a közönség, és ugyanitt elméleti tanácsko­zást rendeznek a közműve­lődés és a képzőművészet kapcsolatáról. A felsorolt központi prog­ramokon kívül természetesen számtalan más kiállítás és rendezvény gazdagítja q vi­lághét hazai eseménynaptá­rét. A képzőművészeti szö­vetség felhívására már eddig is több közművelődési intéz­mény jelezte, hogy valami­lyen formában — kiállítás­sal, tanácskozással, előadá­sokkal — csatlakozik a kép­zőművészeti világhéthez.

Next

/
Thumbnails
Contents