Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-17 / 192. szám

4 Kedd,\ 1982. augusztus 24. 3 Sokat próbált forintunk Milyen pénz n forint? A hetente közolt hivatalos ár. folyamok pontosan szám­szerűsítik viszonyát a világ más valutáihoz, devizáihoz. Külföldön szerzett személyes tapasztalatainkból tudjuk, hogy a forintnál van jobb és van rosszabb pénz. Az altalános értékmérő és az általános forgalmi eszköz — akárhogy hív iák — szerves része, tükörképe egy eazda­sagnak. A forint erényei és hibái egvaránt. a magvar gazdasági valóságban gyöke­rednek. rn Akik 36 évvel ezelőtt úi forintban kaptak fizetési előleget, nosztalgiával gon­dolnak vissza az akkori időkre. Mennyivel többet ert az első forint, mint a mostani! Való igaz. A fo­gyasztói árszínvonal azóta mintegv három és félszere­sére nőtt. Azt azonban már kevesen tudják, hogy ennek oz árszínvonal-növekedés­nek éppen a fele a forint első hat esztendejében tör­tént. Kétségtelen tény. hogy 36 évvel ezelőtt 96 fillérbe ke­rült egy kiló kenyér. De na­gyon kevés volt akkor a forint és még kevesebb az áru! A kenyeret csakúgv. mint a többi alapvető fo­gyasztási cikket, jegyre áru­sították. Napjainkban vi­szont a lakosság alapellátá­sa zavartalan. biztonságos. Nem lebecsülhető eredménv e-', a szokatlan nehéz bel­és külgazdasági viszonyok közepette. Hazánkban ma körülbelül kétszer annvi élelmiszert termelnek, mint amennvt a hazai szükség­let. Következésképpen már nem „ felhalmozás, a spe­kuláció. az elemi igénvek kielégítése okoz gondot, ha­nem a pazarlás megsziin­tcése a nérrí^tkőzi ver­senyképesség fokozása a minősig tavítása. a válasz­ték bővítése. A nem alapvető fogyasz­táshoz tartozó in-line kép­csöve® színes televízióért két éve még sorba álltak az emberek, ha megtudták, hogv áru érkezett. Tartós hiánveikk volt a kisméretű automata mosóién a kor. szerű bútor. Most nedig ugyanezen áruknak a kész­letezése okoz gondot, s a kereskedők ügyes fogások­kal igyekeznek megnyerni a vásárlókat. Szó sincs arról, hogv megszűntek a hiány­cikkek. Most éppen sok kis­bútort. magas szárú torna­cipót. divatos szabadidó-ru­hat keres hiába a vásárló. De összességében az ellátás jobb. mint 2—3 évvel ez­előtt. s ezt természetesnek tartjuk. 2. Á magyar gazdaságirányí­tási rend törvénye, hogy a vásárlóerő, a kereslet, nö­vekedése nem haladhatja meg az árualapok, a kíná­lat növekedését. Sőt. inkább több áru és kevesebb pénz legyen a piacon, ha azt akarjuk, hogy az eladó ne' sorba állítsa a vevőket, ha­nem szolgálatukra legyen. A jó minőség a bőséges vá­laszték. a kulturált kiszolgá­lás életszínvonalat alakító tényező. Ennek gazdasági hatása számottevő. A hi­ány a spekuláció, a pazar­lás egyik forrása. A meg­felelő áruválaszték viszont takarékosságra és jobb mun­kára serkent. Az anyagi javak eloszt­hatók kereskedelmi mód­szerekkel. a munka és sze­mélyi jövedelmek arányá­ban. vagv adminisztratív úton. Az előbbi az egyedül igazságos, az utóbbihoz óhatatlanul társadalmi ki­váltság protekció, korrup­ció tapad. Következésképpen a vásárlóerő és az árualap összehangolását a társadal­mi igazságosság is megkö­veteli. A piaci egyensúly fenrtartásának eevik eszkö­ze lehet — a mai nehéz helyzetben — a forintszű­ke. a javak kioentizett el­osztása. és szükség szerinti újraelosztása. Ha az egyen­súly megteremtésére nincs más megoldás, mint az átemelés, akkor inkább ezt a népszerűtlen lépést kell vállalni mint azt. hogy az ellátásban feszültségek ke­letkezzenek. Naivon fontos minden léoést halogatás nél­kür megtenni, eleiét véve az 1979 évihez, hasonló nacv­aránvú és széles körű ár­emeléseknek. A piaci egyensúly meg­teremtése kevésbé fáidal­mas. de a kül- és belgazda­sági feltételek miatt nehe­zen járható útja: a kíná­lat növelése Az extenzív fejlesztés időszakában a szabad munkaerő-tartalékok mozgósításával szinte kor­látlanul lehetett a terme­lést növelni. s a kivitelnek sem voltak akadálvai. s vszenvlag olcsón Importál­hattuk a szükséges energia­hordozókat. nyersanyagokat, alkatrészeket. Jelenlee vi­s- ont a nemzetközileg ver­senyképes és hatékonv mun­ka. s külpiaci egvensűlv. az mszág fi7e*őköoeo«(S-re a ki­elégítő belföldi ellátás alao­ta. A külső és a belső egvensűlv alakulása egy­mástól elválaszthatatlan. S e kapcsolatrendszerben a hatékonv vállalati gazdál­kodásnak. az ereóménves külniaci munkának van meghatározó szerppe. így a fogvasztói ársz'nvonal aia­kuláso barométerként jelzi a mindenkori külgazdasági követelmények és a hazai teljesítmények viszonyát. Ezért örvendetes, hogy a forint, megfelelő karriert fu­tott be a vállalati gazdálko­dásban. az exportérdekelt­ségben : elszámolási egység­ből mindinkább valóságos fizetési eszközzé válik. Az élenjáró gazdasági vezetők szemléletét és magatartását a jövedelemszerzésre irányu­ló törekvés jellemzi. ,Ennek legyében kezdeményeznek: kilépnek a hagyományos profllkeretekből. önállósít­ják saját üzemeiket, telep­helyeiket. versenyeztetnek külkereskedelmi partnere­ket. kockázatot vállalnak. Az egyén, a kollektíva. a módszer, az eszköz értékét a szakmai közvélemény kez­di a piac által elismert tel­jesítménnyel mérni. Eármilyen nagy a fejlő­dés — sok vállalat rugal­massága. öntevékenysége le­het mégoly dicséretes —, m'ndez nem elég a zord kül­piaci viszonyok ellensúlyo­zására. Üiabb tartalékokat kell mozgósítani. így példá­ul fel kell rázni azokat, akik Csipkerózsika álmukat alusz­S2ák. s nem veszik észre, hogy megváltozott körülöt­tük a világ. Növelni kell az anyagi ösztönzés hatásfokát, a jö­vedelmeket a teljesítmény­től kell függővé tenni. Ezért korszerűsítik — bizonyos bürokratikus akadályok le­bontásával — a bérszabá­lyozás átfogó rendszerét 1983 januárjától. Csodákra persze nem számíthatunk. A béremelésre ugyanis olyan nagy társadalmi, po­litikai nyomás nehezedik, amelyeket nem lehet kizá­rólagosan a vállalati nyere­ségérdekeltség keretei közt szabályozni. kivédeni. A megalíino-mtlan vásárlóerő kiáramlásának eleiét kell venni. A forintszűke tehát nem számolható fel gyor­san. vágyaink szerint. 3 Közgazdászok valamikor sokai vitatkoztak azon. hogv mi a pénz fedezete a szocia­lizn usban. Az arany, a fo­gyasztási javak tömege, avagy maga az értékalkotó munka? Régen leiárt az ilyen teoretikus viták Idő­szaka. Ma olvan praktikus témák foglalkoztatják a bankszakembereket. mint amilyen a nemzetközi fize­tőképesség fenntartása. a forint részleges átváltható­sága külföldi valutákra. És nem utolsósorban az, hogy nemzeti fizetési eszközün­kért bármely pénztulajdonos íz'ése. igénye, anyagi lehe­tősége szerint vásárolhas­son. Nemzeti ügy. a külpia­ci hétpróbát is érdemes ki­állni érte. hogy a forint­nak ne csak hivatalosan deklarált árfolyama legyen. Kovács József Budapest kikötői A nyári hónapokban na­ponta több millióan szállnak vonatra autóbuszra, repülő­re, vagy hajóra. A legna­gyoob forgalmat a főváros pályaudvarai és kikötői bo­nyolítják. ide érkezik, innen indul a külföldi és hazai tu­risták többsége. Az ötnapos, munkahét bevezetése óta nemcsák az utazási irodák bővítettek hétvégi program­k állításukat, a személyszál­lí'ási vállalatok is több új­donsággal szolgálnak az uta­zóközönségnek. * A MAV utasszámlálása szerint az idén valamivel kevesebben utaznak vonattal, mint az elmúlt évben. A 'sökkenés azonban nem je­leni] azt. hogy egyúttal ki­sebb lett a zsúfoltság is. A hétvégi csúcs már péntek célutar kezdődik, egy szép verőfényes napon a Déli pá­lyaudvarról 90 ezren indul­nak az ország kirándulóhe­lyeire. A hétvégeken több mint kétszáz vonat szállítja az utasokat a Velencei-tóra, a Balatonhoz. A MÁV leg­újaDb kezdeményezése, a Keleti pályaudvarról induló Sió- és Füred-expressz még nem tűi népszerű, holott ezeken gyorsabb és kényel­mesebb lenne az utazás. A két új járattal ma már ti­zennyolc vidéki nagyváros erhető el expresszel. A leg­nagyobb igény a gyorsvona­tok iránt mutatkozik, szá­mún az idén 124-re gyarapo­dott. Ezeken, valamint a tá­vo'sagi személyeken, helyi járatokon naponta egymil­liőan utaznak. A nyár; hó­napokban zsúfoltak a nem­zetközi vonatok is, Budapest t.agy pályaudvarairól tizen­négy országba juthatunk el. A külföldre vivő vonalok számát — jelenleg 58 pár — ntm kívánják emelni, an­nál fontosabbnak látják ' a hazai turizmus igényeinek figyelembevételét, a kirán­dulójáratok sűrítését, szín­vonalanak javítását. • Az autóbusziáratokat köz­lekedtető Volán vállalatok is a kiránduló- és üdülőhe­lyek gyors, kényelmes meg­közelileséért Indítottak új járatokat. Ezt megelőzően felmerlek az igényeket, a megyei, városi tanácsoktól kértek ötleteket, javaslato­kat. Idén már száz kirándu­ló- és fürdőhely érhető el Volán-busszal. A zsúfoltság elkerüléséért a kombinált utazásokat népszerűsítik. 14 ezer jararuk ad. vagy vesz vasúti csatlakozást. Menet­rendszerinti járataikon éven­te mastél milliárdnyian utaznak és egyre több válla­lat, intézmény szervez cso­porté.. buszkiránduiást. Ezeknez nemcsak autóbusz­szal nanem — utazási iro­dáik revén — hétvégi prog­ramajánlattal is hozzájárul a Volán. Nemrégiben készült el a Népstadion úti új pályaud­varuk, innen indulnak az au­tóbuszok az ország keleti fe­lébe. Kulturáltabb. rende­zeftebb lett az Engels téri állomás, ahonnét nyolc or­szágba 60 járat indul. Ezek iránt idén csökkent az ér­deklődés, így több figyelmet fordíthatnak a belföldi for­galomra. A vonaton és autóbuszon utazók szamához képest ele­nyészőnek tűnik a MALÉV utasforgalma. Az elmúlt év­ben 2 és fél millió utazót számláltak. Idén többre szá­mítanak. némelyik járatuk­ra nehéz a helyfoglalás. A legtöbben az NDK-ba utaz­nak. illetve onnan érkeznek repülővel. Berlinbe hét gép indul naponta. Az ország lé­gi' kikötőjében nyáron a leg­nagyobb a forgalom, az in­duló és érkező gépek száma a napi hetvenet is eléri. Fe­rihegy 27 országgal köti ösz­sze nazánkat, az elmúlt né­hány évoen rohamosan nőtt az utazóközönség, és egyre kisebbnek bizonyult a rep­tér. A nyári csúcsidőszakban szünetel az építkezés. de idén már kényelmesebb, tá­gasabb a tranzit váróterem, az innulási csarnok, és ősz­szel folytatódik a bővítés. Idén a járatok száma is gya­rapodott, hetente egyszer in­dul — a MALÉV legfrosz­szabb útjára — a kuvaiti gép. * Az időjárás viszontagságai a MAÜART utasforgalmán mérhetők le a legjobban. Ta­valy másfél millióan hajóz­tak, és idén is több lesz az utasok száma. Hamar nép­szerű ,'é vált a szárnyashajó, amely már nemcsak Bécsbe, hanem a hétvégeken Duna­újvárosba, Esztergomba is több száz utast repít. A fes­tői szépségű Duna-kanyarba naponta több hajó is indul, és idén juthatnak el a ki­rándulók első ízben hajóval a százhalombattai üdülőte­lepre. A horgászok paradi­csomába. a Soroksári-Duna­ág kikötőibe napi két három lárat közlekedik. a hétvégeken még így is nagy a zsúfollság. Folyamatosan bővítik hajóparkjukat, nem­rég adták át a forgalomnak a legújabb Moszkva-típusú kirándulóhajót, melyen két­százötvenen is kényelmesen elférnek. A Belgrád rakparti nem­zetközi kikötőbe a nyári hó­napokban több tucat oszt­rák, szovjet, cseh hajó is érkezik, és néhány napos pihenes után indul a Duna magyarországi, vagy hatá­rainkon túli szakaszaira. Nagy forgalmat bonyolíta­nak a belföldi kikötők is, előbb-utóbb sort kell keríte­ni bővítésükre. Valamennyi budapesti ki­kötő — legyen az vasúti, közúti, légi vagy folyami — nyáron kicsinek bizonyul. Bővítésük, korszerűsítésük nemcsak az idegenforgalom, a hazai turizmus érdekében is elengedhetetlen. M. M. Újítók és feltalálók a Szovjetunióban — A Szovjetunióban éven­te mintegy 90 ezer talál­mányt jegyeznek be, és kö­rülbelül 5 millió az újítási javaslatok száma — mon­dotta az APN 'tudósítójával folytatott beszélgetésében Georpij Szofonov, a Feltalá­lók és Újítók Össz-szövetsé­gi Egyesülete (VOIR) Köz­ponti Tanácsának elnöke. Az elért eredményekhez jelentős mértékben járultak Kristálymúzeum Eredeti formájában állí­tották helvne a Georgijev székesegyházat, a Vlagyimir­Szuzdali múzeumi védett te­rület múlt századbeli építé­szeti alkotását. Az L. Benua orosz építőművész által ké­szített épület helyreállításán a lagyimiri restaurátorok dolgoztak. A munkák több mint egy évtizedig tartottak. A hiány­zó részeket az eredeti ter­veknek megfelelően állítot­ták helyre. Régi fényében ragyog a V. M. Vasznyecov altal tervezett mozaikfalikép. A felújított helyisegekben a tervek szerint az ország első kristálymúzeuma kap helyet. A gyűjtemény már meghaladja a 10 ezer dara­bot. Számos kristálytárgyat a guszevi kristályüveggyár gyűjteményéből adományoz­tak a múzeumnak. A kiállítást nagyszerűen egészíti ki a székesegyház 12 kristálycsilléra. A csillárok, amelyeket egy megmaradt mintapéldány alapján res­tauráltak, az eredeti tervek­nek megfelelően díszítik majd a székesegyház bolt­íveit. HÁZASSÁG Papadopoulosz MBchaJakisz és Matula Eva, Dobó András és Szabó-Bozsó Márta, Eszéki Fe­renc Zoltán és Rácz Mária Gyöngyi Dani Géza és Bálint Zsuzsanna Magdolna. Kuti Pál Árpád és Tulkán Ibolya Judtt, Tóth János és Szilágyi Lívia, Csamay Gábor és Tejes Gizella. Balogh Sándor és Dóczi Ilona •Tolán Seres László István és Csizmás Katalin. Klub Mátyás és Hartaner Klára Veronika, Bicskei Károly Zoltán és Czirok Györgyi. Videréna Imre és Link Erzsébet, dr. Süveges Gábor és Rósa Ágnes, Höhn Alajos és szeri Ibolya Mária, Nagy Fe­renc és Székely Anna Mária. Bálint Ferenc és Szalma-Baksi Eva Solti Sándor és Deák Judit Gabriella. Vári Lajos és Szabó Ilona Katalin, Gerö László Miklós és Bakai Klára Márta, Kószó Jenő István és Bán Ildikó,' Bonyák János és Győri Márta, Kara Lajos és Szélpál Márta Margit. Csete Gábor és Marin­kov Erika Budai Zoltán Ferenc és Varga Kornélia Fekete Gá­bor Mihály és Bánsági Zsuzsan­na. Terhes László és Horváth Márta. Szabó Imre és Máté Gi­zella. Dobó Imre és Gyenge Erika. Páder Zsolt Gábor és Forgács Erzsébet, Nyári László György és Falusi Mária Erzsé­bet. Almást István és Gidai Irén, Tóth Zoltán Béla és Bo­zóki Márta Takó Gusztáv és Czeller Erzsébet Lívia. Falábú Dezső Akos és Szucstk Ágota, Kovács Sándor István és Juhász Katalin. Antal László Mihály és Juhász Erzsébet. Fehér And­rás és Rovó Anna, Pásztor Imre László és Ungi Erzsébet Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS Mltyók Sándornak és Hasika Máriának Gábor, Készei cze események Lászlónak és Huszta Ibolya Má­riának Adrienn. Farkas Kálmán­nak és Rácz Mária Magdolnának Tünde. Gerzsó Árpád Istvánnak és Hajdú Mária Magdolnának Dániel. Vass Andrásnak és Tóth Éva Erzsébetnek Endre, Ruzits Józsefnek és Gácser Anikónak Noémi, Szőnyl Lajos­nak és Dudás Máriának Nor­bert Lajos, Kazár Mihálynak és Hegedűs Ilonának Szilvia, Kalincsák Lajosnak és Schné­berger Etelkának Etelka. Tóth Gábornak és Tóth Ágnesnek Anita Ferenczi Józsefnek és Kovács Juliannának Zsolt. Sípos Csabának és Horváth Andrea Erzsébetnek Anett Erzsébet, Kulacsik Jánosnak és Juhász Juliannának Szilvia, Babarczi Istvánnak és Kovács Annának Zsolt Norbert. Molnár Józsefnek és dr. Ványai Eva Gizellának Ágnes Melinda, dr. Vith László Károlynak és dr. Horváth Ibo­lyának László, Gombos István­nak és Hasznos Gabriellának Erika, Faragó Istvánnak és Weigert Ella Máriának Róbert, Kocsis Ferencnek és Katus Ro­zália Máriának Zoltán Ferenc. Magyar Lászlónak és Kiszí Má­riának Gabriella, dr. Minker Emilnek és Nagy Éva Mártának Marcell Emil. Varga Imre Zol­tánnak és Rózsa Rozáliának Katalin. Sóskúti Lászlónak és Kovács Margitnak Zsolt László, Szabados Istvánnak és szécsl Erzsébetnek Tamás, Mihály Já­nosnak és Rostás Teréziának Katalin Teréz Galló Józsefnek és Csanádi Rozáliának Boglárka. Kiss László Jánosnak és Bódi Erzsébet Etelkának László. Rabi Flóriánnak és Bagi Sarolta Etelkának Attila. Ménesi Ferenc Rókusanak és Fischer Erikának Csaba, Ábrahám Gábornak és Tóth Godó Gizellának Nóra, Széli Antalnak és Süli Rózsa Katalinnak Norbert Antal. Zá­dori Lajos Mátyásnak és Kékes­Szabó Máriának Zsuzsanna. Ve­res Zoltánnak és Sipos Máriának Tamás nevű gyermekük szü­letett. HALÁLOZÁS Molnár Józsefné Győrfi Er­zsébet, Horváth József Gajdi János, Borsi József. Kovács Mária. Boros Péter. Csáki An­talné Jung Terézia. Jakab Fe­rencné Náczi Erzsébet, dr. ortu­tay Miklós. Kurusa Pálné Keiier Magdolna Rékási Jánosné Papdi Mária, Csemer Géza, szabó ist­vánné Pálinkás Rozália. Hor­váth János. Kapás Imréné Csá­szár Ilona. Német Istvánné Tóth Eszter, Székely Ferencné Blidár Julianna, Farkas Dezső. Varga József" Strohner Sándorné Ka­kuja Mária, Rózsa Károly. Hor­váth. Ferencné M Izééi Erika Márta Tóth Józsefné Krausz Teréz. Szántó Imre. Koczanics Margit, Koszó István. Tóth Mi­hályné Veres Patócs Mária, Buknicz Sándorné Nagy Ilona. Csikós János, Káity Zsolt Jó­zsef. Bigors Sándor, Bubori Istvánné Bondor Rozália. Kónya András. Muskó Józsefné Kónya Mária. Érded Antamé Gyuricza Emma. Dóbő József. Kersai Ger­gelyné Gerebecz Erzsébet. Gllieze Pál, Vincze Józsefné Dragon­Faragó Jusztina. Vincze And­rásné Szalma Hona, Kiss Richárd meghalt hozzá a szakszervezetek kez­deményezésére mintegy 25 évvel ezelőtt létrehozott VOIR tagjai. Az egyesület feladata, hogy segítséget nyújtson a feltalálóknak és az újítóknak, és támogassa őket javaslataik gyakorlati megvalósításában. Az egye­sületnek jelenleg körülbelül 12 millió tagja van, közöt­tük több mint 6 millió a munkás. Egyharmad részük 30 év alatti fiatal. Az elmúlt ötéves tervidő­szakban a Szovjetunióban több ezer olyan eredeti ja­vaslatot dolgoztak ki, ame­lyek komoly műszaki prob­lémák megoldását tették le­hetővé Az idomacélokat gyár­tó 450-es hengermű létreho­zásához például 19 talál­mányt használtak fel. A vi­lágviszonylatban is páratlan berendezés teljesítménye 2— 3-szor nagyobb a hasonló hengerművekénél. A henger­művel elért megtakarítás ér­téke 21 millió rubel évente. A Szovjetunióban kidolgoz­ták a nagy átmérőjű, több rétegű csövek egyedülálló gyártási technológiáját. Eze­ken a csöveken lényegesen több földgázt lehet átszi­vattyúzni, mint a korábbia­kon. Napjainkban egyetlen dön­tő fontosságú népgazdasági problémát sem oldanak meg a feltalálók és az újítók rész­vétele nélkül. A kutatások eredményeit jól szemlélteti a Moszkvai Lihacsov Autóavár öntödéje újítóinak és felta­lálóinak a tevékenysége. A tizedik ötéves tervidőszak­ban száz új műszaki megol­dást vezettek be. Az évi meg­takarítás több mint egymil­lió rubel volt. Emellett több mint 600 tonna fémet. 20 ezer köbméter földgázt és 5 millió kilowattóra villamos energiát takarítottak meg. Igen eredményes az. újítók: munkáia a másodlagos ener­giaforrások felhasználása, va­lamint a melléktermékek hasznosítása terén.

Next

/
Thumbnails
Contents