Délmagyarország, 1982. augusztus (72. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-15 / 191. szám

Vasárnap, 1982, augusztus 15. 3 A Tisza hátán utazik a kő Elindultak Borsodból a Ti- egy 7 ezer tonna építési ko­stán az első kőszállítmányok vet 4500 tonna, az útalapo­a Békés megyében levő fo- záshoz szükséges úgyneve­lyck partbiztositásához és zett forgácskövet — apróbb az utak alapozásához. A Ke- zúzalékkövet — hajóznak tet-Magyarországon levő há- be. A nagyobb köveket a rom vízügyi igazgatóság kö- Hármas-Körös egy, mintegy zös vállalkozása szerint a 250 méteres veszélyeztetett Tisza melletti tokaji kőbá- szakaszán építik be a part­nyából összesen mintegy 60 ba, a forgácsköveket pedig ezer tonna követ úsztatnak Túrkeve váios útjainak fel­majd le a folyón. A megál- újjításához, az úthálózat lapodás alapján most mint- korszerűsítéséhez használják. Együttműködés Elektrosztatikus generá­tort fejlesztettek ki a Me­chanikai Művekben a ma­gyar—szovjet kooperációban készülő nagy nyomású fes­tékszóró berendezésekhez. E berendezés elektromos erő­teret kelt a festendő tárgy körül; a festék nem szóró­dik szét, úgy rátapad a tárgyra, hogy szinte anyag­veszteség nélkül dolgozhat­nak a festők. Az idén már több mint 10 ezer készül a nagynyomású festékszóró berendezésből, melynek mintegy 90 száza­lékát szovjetunióbeli gyárak hasznosítják, a többit Ma­gyarországon, illetve a KGST-tagországokban. Kikérdezték Balástyát Szociológusok szállták meg írt szociográfiát, itt van szú az út gyalog, és akik­a falvat. Három Trabant, Földiák András és Nyilas kel eddig beszélgettünk, nem kilenc bicikli, és minden György, vagy Tausz Katalin, álltak a kollégium pártjára, kézben magnetofon — eny- aki adjunktus a mi tanszé- Volt, aki így fogalmazott: nyi a fölszerelésük Reggel- künkön. vagy a szüleitől vagy az is­től estig kérdeznek. jyjjt kutatnak? kólától idegenedik el a gye­Tábort ütöttek a nevelő- — Egyik csoport' a családi rek, vagy mindkettőtől, otthonban, de ebből nem gazdálkodás hagyomanyait, érdemes szervezett hadinép- szerkezetét vizsgálja, a má- ... . , . re gondolni. A létszám sem sík a gazdasági szervezetek f ISSZQI dMOK állandó, és ha valaki naposi működését. Az iskolaügy, ok­minőségben számot akarna tatás, kultura kutatasa egy adni, most éppen hol van másik csoport föladata, a fiatalok helyzete egy har­madiké, a vallás és az ideo­lógiák területe a negyediké. — Céljuk? — Összehasonlítjuk Bálás- a kettőt a Pécs környékiek­tyát Nagyvisnyóval. Az kei szeretném. Egy éven be­egyik erős gazdaságú, nagy, jüi doktorálnom kell, a disz­Ninrsen i/Mlmasabb a va- alföldi falu- sok tanyával, a szertációhoz akarom fölhasz­,3lCf?n akarta másik zártabb hegyvidéki amit gyújtok. meg a*arja település, sokkal mostohább „,„ . „ „ ­un,, „•» y , , . .. .... . Gaal Gyula is profi, aszó­korulmenyek kozott. Innen vetkezeti kutatóintézetben Nagyvisnyora megyünk. dolgozik Miért éppen Balástyát _ Mjn f , érdekeS; választottak? Balástya is az. Mi azt vizs­— Taborrol van szo. az is gáljuk, a jelenlegi gazda­gad engem is az első cso- szempont volt, hol lehet lak- sagj szervezeteknek milyen port, ahová becsöppentem, ni és enni. szerepük van a gazdálkodási Mit akarok? Ki küldött? _ Bár sokan vannak, és hagyományok f elvállalása ­Biztos, ami biztos, futár gz igyekezet nagy, rövid az ban, illetve keresztüíhúzásá­ment Nagy Endréhez, a bu- idő ahhoz, hogy egy falut bán. és hogyan találja meg dapesti egyetem docenséhez, meg lehessen ismerni. önálló arculatát a szövetke­a tanácsok tevékenységét _ Huszadikán jöttünk, set. Hatalmas a téma, félbe­kutató csoport vezetojehez. harmincegyedikén már to- hagyni nem érdemes. Visz­vább megyünk. Valóban rö- szajövünk majd mindenkép­vid az idő. Kóstolót viszünk Pen. hogy az eddigi kepet magunkkal csak Balástyá- árnyalhassuk is. Az is na­Dolgoznak a lévonalak Megkezdődött paradicsomszezon A bordányi Előre Szakszó- ben vetkezetben augusztus 8-án mert indult be a paradicsomfel- való. dolgozó lévonal. Jó termés ígérkezik, az ^gazdára- _ A leállítják a gépeket, elfogy a földolgozni A mórahalmi ÁFÉSZ is gokban is, a közösben is. Egyelőre nincs gond a feldolgozással, bár az felvásárlók igyekeznek ösztö­nözni a termelőket a csúcs­időszak elnyújtására. Au­melnek, mint tavaly és tlft­bet, mint jövőre. Fokozato­san visszafejlesztik az ágaza­tot. A Szegedi Konzervgyárban most naponta mintegy 50 vtv­gon paradicsomot vesznek át. összesen háromezer vagonra g-ztus 10-ig harminc fillér szerződést a tenne­várakozniuk kellett a teher­autóknak, amelyek a paradi­csomlét szállítják a szegedi konzervgyárba. Némi gondot okoz, hogy nem működnek a targoncák, illetve igen rossz állapotban vannak. Emiatt a társaságnak a fele, bele­bukna az igyekezetbe. Pe­dig jól szervezett tábor ez. Folytonosság lóságnál. Aki , . mcuuica, sun ismerni ugy hogy az ered- körülmén k menyt mások ele tarja, üd­vös munkát végez. Gondo­lom mégis, több oldalú fönn­tartások is kísérik törekvé­süket, mert gyanakodva fo­Pécsen szociológus Kovács Katalin, a dunántúli parasz­tok világát kutatja. — Most? — Balástyát Nagyvisnyó­val hasonlítjuk össze, aztán lökkel, ha azonban elemi csap*s nem következik be, ennél lényegesen több terem. A többletet a kecskeméti és a békéscsabai konzervgyárak veszik át. A léparadicsómmal egyelőre nincsen gond. C*­mege paradicsomból ís több termett, mint amennyit a szegedi gyár igényelt: a kpn­felárat adtak, szeptemberber 20-a után is lesz felár kilón­ként. Az első osztályú pa­radicsom kilóját 1.90 forin­tért veszik — felár nélkül. A járás harmadik, paradi­nehezebb a rakodás és las- csomfeldolgozó üzemmel ren­sabban is halad a szokásos- delkező gazdasága a rúzsai nál. Az elmúlt napokban Napsugár Tsz. Náluk holnap, vettek át paradicsomot a hétfőn délután kezdik a környező gazdaságoktól. Ezek munkát. Arrafelé valamivel zervgvárak közti jó kapcsolat egy részét mo6t átvállalta a később érik a paradicsom. eredményeképpen Kecske­mórahalmj lévonal. Így Bor- Válságban van azon a terű- .. . " _ dány környéke ad munkát a leten a paradicsomtermesz- metre es Paksra szállítják az gépsornak. Van munka elég, tés: a talaj sem igazán neki Bt folöslegkent jelentkező való. a gépesítés csak rész- árut. A gyárban is úgy ítélik ber. megoldott. Az elnök úgy meg a szezon kezdetén, hogy vélekedik, szakszövetkezetbe jó a termés: mennyisége lé­vagy háztájiba való igazán nyegesen meghaladja a tava­a sok kézi munkát igénylő lyit, minősége is minden növény. Idén kevesebbet ter- igényt kielégít. Döntse el ő, mi a teendő, ha ennyi szociológus közé megy az újságíró is. be­Kár az aggodalomért, fiúk! Szív- bói" Bízunk benne, van kö- g>'°n jó ebben a táborban, bol orulok, ha valaki a va- zöttünk olyan, aki visszajár hogy munka közben olyan kutatók találkoztak, akik korábban alig tudtak egy­másról. Most úgy tűnik, né­hányan a kutatásban is tár­sak maradunk. Izgalmas a valóság, ér­deklődéssel várjuk az ered­ményt. Horváth Dezső lóságot a valóságból akarja megismerni. Ha sokan akar­ják, még nagyobb a haszna. Elköszönök Bitó Jánosné tói és az őt kérdező fiataloktól, megyek Nagy Endréhez. — Mi szél hozott ide eny­nyi jó szándékú embert? majd ide, folytatni a mun­kát. Mindenki tanul Tausz Katalin azt mondja, igen jó választás Balástya. — Márkus István régóta Szíves emberek laknak itt, szeretett volna összehozni idegenkedés nélkül fogadják egy ilyen tábort, ö képviseli őket. Először féltek egy ki­a folytonosságot a régi fa- csit, hogy a fiatalok nehe­lukutatók és a mostaniak zen boldogulnak, de alapta­között. Erdei tanítványaként lan volt a felelem. Négyna­kezdett dolgozni Nagykőrös pos előkészítő előzte meg a tanyavilágában, a negyvenes gyűjtést, a jártasabbak köz­években. ben is tanítják a kezdőket. _ . Megütötte a fülemet egy Emlekszem ra, Nagykő- mondat: mindenki íflnul. rosiol írott fölfedező mun- Vagy a„f> hogyan kell inter­kájanak a fülszövegen írja jút csináini, vagy a magyar hogy az első lökést a Pusz- történelmet, ták népe adta, és a faluku­tatók munkáiból tanulta — A történelmet hogyan? meg, hogy képzelt világban — Minden interjú család­él, mit sem sejtve a magyar történettel kezdődik. Olyan valóságról. Azt is, hogy ez dolgok jönnek elő sorra, a súlyos, forró valóság meg- amit a mai fiatalok köny­ismerhető, ha közelébe me- vekbő1 se ismerhetnek. Mi . , ,., , „ volt negyvenöt előtt? Az reszkedik az ember. A sta- ötvenes években? ötvenhat­fétabot átadásáról van te- ban? A téeszszervezéskor? hát szó, gondolom magam- _ Vannak ebben rázós ban. Ahogy Erdei Ferenctől kérdések is. tanulta ő meg annak idején , . . . , . ,. . . . , , . . — Akad olyan is, aki kt­a valosag foltarasának lehet- jelenti szíveSen lát ben­séges módozatait, úgy igyek- nünket, de arról egy szót se | szik tanítani ez a tábor az mond. amit kérdezünk. El­felejtette. Nem erőltetjük tisztelnünk kell az embert ebben a községben sokan ter mesztenek paradicsomot, a szakértelem vitán fölül áll, s idén az időjárás is kedvezett e növény fejlődésének. Mórahalmon a múlt szer­dán indították el a gépsort. Itt is jó termést várnak, kü­lönösebb probléma egyelőre nincs, de ha száraz, meleg idő következik, egyszerre be­érik a paradicsom, akkor va­lószínűleg elkerülhetetlen lesz ' a hosszabb sorbanállás. Ta­valy aszály károsította a mórahalmi paradicsomfölde­ket, kevesebb volt a termés. Magasabb értéket ért viszont el a bogyók szárazanyag tar­talma. Idén ez valamivel alacsonyabb, ám még így is eléri, námelyik helyen meg­haladja az átlagot. Nemcsak a mórahalmiak termését dolgozza fel a Ho­mokkultúra Szakszövetkezet által üzemeltetett lévonal. Hoznak ide Zákányszékről, valamint az ásotthalmi Al­kotmány Szakszövetkezetből is tele konténereket. A mó­rahalmiak két műszakban szokták járatni a gépeket. Ebben a szezonban még nem teljes a kétszer nyolc óra. Addig dolgoznak. míg van anyag. Most, az érési időszak kezdetén előfordul, hogy dél­Parlagföldek művelésben Hasznosítás belvíz után Az első félévben 4500 hek- nyeket. A tervek szerint ősz­tár parlagföldet vontak mű- szel további 800 hektáron velésbe a gazdaságok, 70 kezdik meg a művelést, százalékkal többet, mint az A parlagföldek művelésbe előző év első felében — ál- vonásának gyorsítása egy­lapítolta meg a MÉM Or- részt a fokozott ellenörzés­szágos Földügyi és Térképé- nek, másrészt az anyagi ér­szeti Hivatala a határszem- dekeltség növelésének tulaj­lék tapasztalatait összegez- donítható. Szükséges is a ve. „Amint jelentéséből kitű­nik, a müvelés alá vett te­rület csaknem fele belvíz miatt maradt tavalyról par­lagon, elsősorban Békés, Borsod, Hajdú és Szabolcs megyében sok még az ilyen terület. A mezőgazdasági üzemek ez idő tájt mintegy 800 hek­tár parlagföldet törnek fel és vetnek bele főként rövid tenyészidejű takarmánynövé­A vietnami nemzetvédelmi miniszterhelyettes Szegeden utána jövőket. — Kik vannak itt? hallgatásával együtt is. Pálos Judit főiskolásként Kígyóson járt, a tanyakuta­tók között találkoztam ve­le. Azóta állásban van, nép­kikunyerált magá­— Három csoportba oszt­hatnánk őket. Vannak egé­szen kezdők, egyetemisták és főiskolások Szegedről. Olyanok is vannak, akik muvelo rendelkeznek már nemi jár- nak ket hetet, hogy itt le­tassággal, nevezzük őket kö- hessen. zéphaladóknak, a harmadik — Az iskolaügyet bogoz­csoportba a profikat sorol- zuk. A körzetesítés talán a hatnánk. Egy részük a szo- legizgalmasabb téma. Elő­ciológia szakon végzett, má- nyeiről és hátrányairól is sok népművelőként szerez- hallunk eleget. Az összefog­tek hasznos tapasztalatokat, lalásra még nem vállalkoz­ót van például Ürszigeti Er- hatom, de visszatérő gond, zsebet, aki Hévízgyörökröl hogy a buszig most is hosz­A vietnami vendégek a szegedi honvédhelynrscgben Sturcz Márton parancsnok tájékoztatóját hallgatják Hoang Van Thai hadseregtábornok. a Vietnami Szocialista Köztársaság nemzet­védelmi miniszterhelvettese. Tran Vhu ezredes, katonai attasé és kísérete Csong­rád megvei tartózkodása második natiián szombaton szegedi programban vett részt. Délelőtt a vendégek és kísérete fölkeres­ték a szegedi honvédhelyőrséget. Itt a szí­vélyes fogadtatás után Sturcz Márton helyőrségparancsnok behatóan tájékozta­tott a katonák életéről. Ezután a vendégek megtekintették a laktanyát, a csapatmú­zeumot. s szót váltottak katonákkal. Délután a vietnami küldöttség városnéző sétán Szegeddel, nevezetességeivel ismer­kedett. Este a Dóm téri színpadon a ven­dégek megnézték A cigánybáró előadását. A vietnami delegáció és a társaságában levő Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes ma. vasárnap délelőtt visszautazott Budapestre. növekvő figyelem, mert az iparosodás, az urbanizáció, az útépítések stb. következ­tében évről évre csökken az egyik legfontosabb termé­szeti erőforrás: a termőföld. A kihasználatlanul heverő termőföldek művelésbe vo­nása azonban sokszor drága vállalkozás, jelentős költség­gel jár az „elvadult" vagy eleve kedvezőtlen adottságú terület iól termő talajjá ala­kítani. E munkák költségei­nek egy részét az állam át­vállalja: az idén — a föld­védelmi alappal együtt — összesen 100 millió forint támogatást ad a gazdaságok­nak. Ebből az összegből jut az elhagyott, romos tanyák felszámolására is. Az idén csaknem 4000 tanyát lebon­tanak, feltörik a hozzájuk vezető utat. betömik a kuta­kat. főleg Hajdú, Csongrád, Bács-Kiskun, Békés és Pest megyében. Bútorlapok pozdorjából Az ország legnagyobb ken­derpozdorja-készitő üzemé­ben. a nagylaki kendergyár­ban. sikerült a pozdorja és a faforgács „összeházasítá­sa". Az újdonság bevezetését szolgáló rekonstrukció befe­jeződött, s megkezdték a két fajta alapanyagból álló bú­torlapok tömeges gyártását Minderre azért volt szük­ség, mert a szintetikus anya­gok térhódításával csökkent a hazai kendertermelés, a feldolgozás, s így a pozdor­ja mennyisége is. Ugyanak­kor a szegedi, illetve dél­aiföldi fafeldolgozó üzemek­ben gondot okozott a for­gács felhasználása, értékesí­tése. Ezért dolgozták ki a két anyag egyesítésének módszerét. # » * I

Next

/
Thumbnails
Contents