Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-14 / 163. szám

Szerda. 1982. július 14. 3 Megnyílt a pedagógiai nyári egyetem Erkölcs és ifjúság Somogyi Károíyné felvétele A résztvevők a megnyitó előadást hallgatják Tizenkilencedik alkalommal nyitotta meg kurzusát a TIT Csongrád megyei szervezetének pedagógiai nyári egyeteme Szegeden, az MTA Biológiai Központjában. A magyar oktatásügy gyakorló szakemberei, irányítói és elméleti kutatói — mintegy 250-en — részvételükkel ismét bizonyítják a pedagógia, a közoktatás, a tudományos kutatás iránti erdeklődés magas színvonalát. A nyári egyetemek tanfolyamai egyszerre a társadalomban felvetődő aktuális pedagógiai, pszichológiai, szociológiai kérdéseinek fórumai és a hallgatóság önképzésének lehetőségei. Azok a tariárok, tanítók, óvónők, oktatásügyi szakemberek jönnek el évről évre a szegedi programokra, akikben eí a vágy, hogy munkájukat korszerűen, alkotó módon végezzék. A továbbképzés jelentós fóruma ez a nyolcnapos sorozat. Előadásai, vitái, színes programjai megtermékenyítik az oktatónevelő munka tervezését, elősegítik a módszertani problémák tisztázását, magasabb színvonalra emelik a mindennapi oktató-nevelő tevékenységet Bizonyítja az érdeklődés, hogy mind jobban szélesedik az újító, kutató, tudományos munkát végzó alkotó pedagógusok tábora. A TIT szegedi pedagógiai nyári egyeteme láncszeme annak az alkotó pedagógiai szellemnek, mely jellemzője e társadalmi réteg jelentős részének. Napjainkban a pedagógia, az iskolaügy ellentmondások között fejlődik. Sok elmarasztaló vélemény is napvilágot látott, jónéhány egyedi esetből vontak le általános következtetéseket, s ez nem mindig vetett jó fényt a hazai közoktatásügyre. Ám a nyári kurzusok közel két évtizede eleven cáfolatai ezeknek a megalapozatlan véleményeknek. Hisz a TIT e vállalkozását az ország pedagógusainak meg-megújuló érdeklődése élteti és az a felismerés, hogy évente mindig fontos, lényeges, aktuális témák kerülnek napirendre. Ügy is mondhatnáhk, pedagógiai közéletünk forró pontjai az előadások, viták központi problémái. Az idén ismét széles körű, sok ágú, vitára ingerlő probléma kerül a kurzus homlokterébe. Erkölcs és ifjúság ellentmondásoktól sem mentes kapcsolatrendszerét világítja meg a tizenöt előadás és a hozzájuk kapcsolódó vita. A fiatal generációk új erkölcsi normái mindig is összeütközésbe kerültek az elődök felfogásával. Különösen izgalmas ez a probléma szocialista társadalmunk változó korában, amikor a fiatalság erkölcse olyan idősebb nemzedék etikájával szembesül, melynek tagjai meg egy más társadalmi rendszerben nevelkedtek, gyökeresen más körülmények között alakították ki erkölcsi normarendszerüket. Áz utóbbi évtizedek társadalmi, gazdasági, politikai élete dinamikus változások ideje. S ezek a mozgások tetten érhetők az emberi kapcsolatokban, egyén és közösség, fiatalok és idősebbek egymáshoz való viszonyában is. Az élet jelenségei átrendeződtek, s ez meghatározóan befolyásolta a szocialista erkölcs normarendszerét, a cselekedetek etikai megítélését is. Egyetlen társadalom sem mondhat le arról, hogy felnövekvő ifjúságát úgy alakítsa, nevelje, hogy annak magatartása, cselekedetsora megfeleljen erkölcsi normarendszerének. Ebben a munkában jelentős szerepe vah a szülői háznak és az iskolának egyaránt. Közös feladatuk a pozitív tendenciák erősítése, a negatív jelenségek visszaszorítása. Csak ez a tudatos és közös nevelőmunka csökkentheti a generációk közötti szakadékot. Ezekkel a gondolatokkal nyitotta meg a tizenkilencedik szegedi pedagógiai nyári egyetemet dr. Ágoston György, a neveléstudományok doktora, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, a nyári egyetem igazgatója. Köszöntötte a hallgatókat, valamint a megyei pártbizottság képviseletében megjelent dr. Sebe János osztályvezetőt és Berta Istvánt, a városi pártbizottság titkárát. A nyári egyetem résztvevői először megtekintették az otthont adó városról készített filmet, majd elhangzott Barabás Jánosnak, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárának előadása A társadalom és az ifjúság viszonyának új jellegzetességei a 80-as években címmel. Az előadó szólt azokról a társadalmi változásokról, amelyek lényegesen befolyásolták a magyar fiatalság felkészültségét, magatartását, viszonyát a társadalomhoz, az idősebb nemzedékhez, a politikához. Ez az előadás mintegy fölrajzolta azt az általános képet, melynek részleteit a következő, napokban fogják megvilágítani az előadók. Az erkölcsi nevelés olyan aktuális kérdéseiről hangzik el előadás a következő napokban, mint •Erkölcsi nevelés — a nevelő erkölcse; A szocialista hazafiság és internacionalizmus aktuális problémái; Az iskolai KISZ-szervezetek szerepe az erkölcsi nevelésben; A valóság és erkölcsi nevelés konfliktusai; Az erkölcsi irányultság formálásának pedagógiai folyamata, hatásrendszere és sorolhatnánk. A résztvevők az előadások és viták mellett megismerkednek a város nevezetességeivél, a biológiai központ munkájával, az ünnepi hetek rhár látható kulturális eseményeivel, zenés hajókiránduláson vesznek részt a Tiszár, ellátogatnák Kecelre és Pécsre. A tizenkilencedik szegedi nyári egyetem zárását július 20-án, kedden délelőtt tartják. Nemzetközi találkozó A modern nevelési mozgalmak nemzetközi szervezete (FIMEM) szövetkezeti tagozatának július 25-ig tartó nemzetközi találkozóját kedden nyitották meg Cegléden a Dózsa György középiskolás kollégiumban. A találkozón több mint negyven külföldi — francia, jugoszláv, olasz, svájci és svéd — pedagógus mellett mintegy harminc hazai tanár. tanító vesz részt. Az iskolaszövetkezeti mozgalom alapelve a kollektív munka, melyben helye van az egyéni kezdeményezésnek. alkotókészségnek is. Magyarországon a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusa adott — 1971-ben újabb lendületet az iskolaszövetkezeti mozgalomnak. Az ifjúsági szövetkezetek az iskolai büfével, a diáktejakciókkal korábban jól szolgálták ezt a célt. A fejlődést igazolja: 1972-ben tizenöt, 1981-ben már százhetvenegy iskolaszövetkezet működött, felerészt általános iskolákban. <MTI) Felújítás Fagyálló hűtőfolyadék begyűjtését és regenerálását kezdték meg a Ferrokémia Ipari Szövetkezetben. Vállalatoktól, gyáraktól vásárolják meg az elhasznált hűtőfolyadékot, melyet szolgálati szabadalmi eljárás alapján újítanak föl. Mechanikai és kémiai tisztítás után pótolják a fagyálló folyadék elhasználódott fontos alkotóanyagait, mint például a korrózióvédő adalékot. A KERMI vizsgálatai szerint a regenerált fagyálló hűtőfolyadék az eredetivel azonos minőségű, sőt korrózióvédelme a forgalomban levőnél magasabb értékűnek bizonyult. A Ferrokémia vállalkozásához ma már naponta 5—10 ezer tonna elhasználódott hűtőfolyadék érkezik a többi között a Volán- és az AFIT-vállalatoktól a szövetkezethez. Ezzel a tevékenységgel a Ferrokémia Ipari Szövetkezet évente mintegy 50 millió forintot takaríthat meg a népgazdaságnak, amennyiben a vállalatok élnek a begyűjtés és a regenerált fagyálló hűtőfolyadék megvásárlásának lehetőségével. Ily módon az évente forgalomba kerülő, mintegy négyezer tonna hűtőfolyadéknak közel 50 százalékát lehet újrahasznosítani, ami egyben jelentős importmegtakarítást is jelent. (MTI) Gazdálkodás, önállóság, segiiség A pincegazdaság pártvezetőségének munkájáról Cél: a dolgozók biztonsága Az Országos Munkavédelmi Bizottság ülése A dolgozók egészségének, testi épségének védelme akkor lehet valóban eredmenyes, ha ahyak feltételeit mát a beruházások tervezésének és üzembe helyezésének szakaszában megteremtik — hangsúlyozta keddi ülésén az Országos Munkavédelmi Bizottság. A Minisztertanács rendeletben írta elő, hogy a beruházások egész folyamatában gondoskodni kell a munkavédelem féltételeinek megteremtéséről, s az OMB most ennek kezdeti tapasztalatait vizsgálta. Ezzel kapcsolatban külön is megvitatta az Iparterv és a Kogépterv, valamint a Dunai Vasmű és a Papíripari Vállalat szolnoki gyárának beszámolóját arról, hogy műszaki a tervezés, illetve az üzembe helyezés során hogyan teremtették meg a biztonságos munka garanciáit. Az OMB megállapította, hogy a kormányrendeletben foglaltak érvényesítése megkezdődött, de az eredmenyek egyelőre eltérő képet mutatnak- Előrelépés elsősorban a nagyobb, főként technológiai tervező vállalatoknál. valamint az ipari nagyüzemekben és az állami mezőgazdaságban érzékelhető. A műszaki tervezők és a gazdasági vezetők önállósága. felelőssége megnőtt, munkavédelmi ismereteik azonban még nem mindenütt kielégítőek. Fokozottan számon kell kérniük a hazai gyártó vállalatoktól és az importőröktől is a munkavédelmi szempontból kifogástalan termékeket. Növelni kell a műszaki tervezés színvonalát, s munkavédelmi szempontból is nagyobb szakszerűséggel kell eljárni, a különböző létesítmények, gépek, berendezések üzembe helyezésekor. A vállalatok jelentős részénél már tapasztalható fejlődés a munkavédelmi szempontból is kifogástalan üzembe helyezési eljárásoknál. Az OMB elismeréssel szólt a Dunai Vasmű gyakorlatáról, amit más vállalatoknak is figyelmébe ajánl. A bizottság felkérte a felügyeleti szerveket, a hatóságokat és munkavédelmi felügyelőségeket, hogy fokozottan ellenőrizzék és következetesen kérjék számon a szabályok végrehajtását. Áz OMB megtárgyalta az üzemi balesetek . statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról, kivizsgálásáról és a társadalombiztosítási megtérítési rendszer tapasztalatairól, valamint a további tennivalókról szóló jelentést. Megállapította, hogy az új rendelkezések helyesnek bizonyultak, ugyanakkor a statisztikai rendelkezéshez kapcsolódó dokumentumok pontosítása és kiegészítése szükséges úgy, hogy azokat 1983. január 1-től alkalmazhassák. Az Országos Munkavédelmi Bizottság az egyszerűbb gazdálkodási formákkal kapcsolatos munkavédelmi kérdésekről irányelvet fogadott el. amelyet a szakszervezeti értesítőben és a minisztériumok hivatalos lapjaiban tesznek közzé. (MTI) A trösztök megszűnése jó néhánv szegedi vállalat számára hozta meg az önállóságot. Köztük a pincegazdaságnak is. De mit is jelent önállónak lenni? Mindenekelőtt azt. hogy felnőtt módjára kell helytállni az életben. hogy nemigen lehet másra hagyatkozni, a felelősséget másra hárítani. Céltudatosan. átgondoltan kell dolgozni, építeni a ielent és a jövőt. A legtöbb vállalatnál örömmel fogadták az önállóságból adódó, lehetőségekből és ' kényszerekből szőtt úi terheket. Örömmel fogadták a pincegazdaságnál is. amely pedig sok szempontból egyáltalán nincs könnyű helyzetben: viszonylag telített, jól ellátott piacokon keli helytállniuk, szert tenniük a ielent és a j jövőt biztosító bevételekre, r.as/onra. Ilyen körülmények között nyilván az átlagosnál nagyobb felelősség hárul a pártszervezetre is. ame.ynek egyik elsőrendű feladata a aazdálkodás segítése. az elképzelések valóra váltásának támogatása. ellenőrzése. Nemes Józsefné. a pártvezetőség titkára teszi elém idei munkaprogramjukat. A januárban keltezett dokumentum gazdaságpolitikai feladatokat taglaló fejezetének első bekezdése áronnál szemet szúr. Így hangzik: ,.Az 1982. évi vállalati terv 20 millió forint eredmény elérését tűzte ki célul. Ez elmarad a VI. ötéves terv ez evre előirányzott eredményétől. nem biztosítja a válla-ati műszaki-feilesztési és jövedelempolitikát célok megvalósítását. Legfontosabb feladat tehát az 1982. évi eredményterv számottevő túlteljesítése, azaz minimálisan 30 millió forint eredmény realizálása. Ez a termelési és értékesítési tervek túlteljesítésével és szigorú költséggazdálkodással biztosítható." Mai gazdasági helyzetünk ismerttében az ember óhatatlanul nagyralátónak tartaná dyen feladatok megjelölését. Annál is inkább, mert a pincegazdaság i.s gondokkal küszködik. A szőlőtermés évek óta nem a legjobb. ígv kisebb mennyiséget értékesíthetnek. mint amennyire piac lenne. Az üdítő italokat pedig egvre nent/ebb eladni: túlkínálat jellemzi a piacot, amelyen meg kell küzdeni a vevőért. Nemes Józsefné azonban optimista. s derűlátását a tények is igazoliák. Az első félévre tervezett 7.3 millió forintos vállalati eredményr.ye! szemben mintegy 18 millió lorint nyereséget mulathat ki a pincegazdaság. Az eredmény főként az év ilejéo elhatározott költségcsökkentések maradéktalan végrehajtásának, a palackozott borok exporttá túlteljesítéséinek. s a folvékonv gyümölcslevek iránti nagyobb keresletnek köszönhető. A sikerekhez jelentős mértékben hozzájárult munkájával a pincegazdaság párlsze'vezete is. A szegedi pártvezetőséghez három — a szőrééi palackozóban. a Márka üzemben és a központban dolgozó — alapszervezet fartozik. A pártvezetőség a vállalati tervek ismeretében készítette el év eleién munkaprogramját, s ennek alapján dolgozták ki terveike* az alapszervezetek is. A szervezeti fölépítés és az átgondolt a fő feladatokra koncentráló munkaprogram lehetővé teszi, hogv a pártszei vezet rendszeresen betölthesse ellenőrző, koordináló. egyeztető szerepét, a mimkahelvi vezetők beszámoltatása. a gondok és feladatok rendszeres megbeszélése révén. A pártszervezet széles körű információáramlást D ztosít. ily módon is seo.itve a gazdasági vezetők munkaiát. Ahnoz hogy a pincegazdaság a lövőben is sikerrel álljon meg a saját lábán. számos fontos feladattal kell megbirkózniuk. Szükséges javitanuk nyersanyagbázisukat. korszerűsíteniük feldolgozó vonalaikat, az üditő italok esetében pedig a piaci biztonság javítására, piaci részesedésük esetleges növe-esére kell törekedniük. Mindegyik cél elérése komoly erőfeszítéseket kíván. Az elit lépéseket azonban maris meatették. s az eredmények is biztatóak. ALUI kezdték például az önállóságot, hogy megvásárolták a balotaszállási (Bács-Kiskun megye) célgazdaságot. amely 55 százalékban korábbari a helyi termelőszövetkezet tulajdona volt. Így az ott termesztett alapanyag egésze a pincegazdaságé lesz a jövőben. Hogy miért volt erre szükség? A szövetkezetnek például nem volt pénze talajerő-utánpótlásra. Ezt a pincegazdaság elvégezte. A célgazdaságban különben új fajtákkal kísérleteznek, néhány termőre is fordult. S a gazdaságnak helyben van pincészete, ahol azonnal föl is dolgozhatják a megtermett szőlőt. Jeltntős beruházásokba is belevágták. Egyre keresettebb a piacokon a vörös bor. am a szükséges menynyiség jó minőségben való előállításához hiányzott a megfelelő technológia. Márpedig a vörös bor ió exportcikk is lehet. Ezért az Interinvest KFBT közreműködésével — hitelből — 75 millió forintos beruházást indított útiára a pincegazdaság. Korszerű berendezéseke szereznek be. amelyekkel a csongrádi pincészetben a feldolgozást, a szőreai palackozóban pedig a fizikai eljáráson alapuló borstabilizálást fejlesztik, illetve oldják meg. Az 1983 októberében bf fejeződő beruházás a nagyobb mennyiség és a jobb minőség révén nemcsak az export növeléséhez biztosít lehetőséget, hanem a hazai ellátást is számottevően lavítja. Sok gonddal iár az üditő italok értékesítése. Tovább terjeszkedni, a forgalmat az előállított mennyiség növelésével emelni aliaha lehet. Más módon kell tehát kutatni a piaci réseket: a választék bővítésével. Mert hiába van nagv mennyiségű és sokféle üdítő ital forgalom, ban. ha a választék nem alkalmazkodik mindenben a kereslethez. A pincegazdaság is úi termékekkel próbálkozik. a vártnál is nagyobb sikerrel. Paradicsomitaluk, szénsavmentes gvümölcsleveik egyre keresettebbek. Az úi termékek révén pedig növelhetik piaci részesedésüket. eladásaikat. (Az első félévben 440 hektoliter gyümölcslé értékesítését tervezték. fezzel szemben mintegy 600 hektolitert sikerült eladn-'uk.) Az úi termékek bevezetése természetesen kockázatta' is jár. Minden lépéseiét alaposan meg kell fontolniuk hiszen egv Ú1 gvártmánv k'alakítása. piacra dobása nem olcsó mulatság. Iía nem lesz keresett cikk. alaposan ráfizethet a pineegE zdaság. Vállalják a kockázatot. & ha mee akarnak élni, mást nem is igen tehetnek. Eddigi eredményeik azonban biztatóak. Mindebben ielenlős szerene volt a pártszervezetnek is. amelv sokoldalúan sesíti a gazdasági munkát, a rugalmasabb vállalati magatartást, az információk gyors továbbítása, a munka összehangolása • révén Sz. I. . 1 v