Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-10 / 160. szám

10 Szombat, 1982. július 10. Befejeződtek a magyar-francia hivatalos tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) ország himnusza, maid a francia államiő Kádár Já­nossal elhaladt a dísz­zászlóalj előtt.' Ezután az elnök és kísé­retének tagjai elbúcsúztak a magyar kózeleti vezetőktől, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. Az ünnepség végén a zászlőalj díszmenettel tisztelgett Fran­cois Mitterrand, Kádár Já­nos és Losonczi Pál előtt. Az Országház előtti ünne­pélyes búcsúztatás után a vendégek gépkocsikba száll­tak és — vendéglátóikkal együtt — a Ferihegyi repü­lőtérre hajtattak. Kádár Já­nos és Losonczi Pál itt szí­vélyes szavakkal, kézfogás­sal elköszönt a magyaror­szági hivatalos látogatását befejezett Francois Mitter­lundtól. A légikikötőben — ahol magyar és francia nemzeti lobogókkal övezet­ten „Jó utat kívánunk ked­ves francia vendégeinknek!" felirat díszítette a homlok­zatot — a különgéphez kí­sérték a Francia Köztársa­ság elnökét, aki kíséretével együtt nem sokkal 19 óra után elutazott a magyar fő­városból. Francois Mitterrand Tisztelt első titkár úr! sek nem választanak el ben­Tisztelt elnök úr! hünkeV Eddig azonban a Hölgyeim és uraim! kérdések felszínén mozog ­Mindenekelött arról sze- tunk, most a valóságnak retnék szólni, mennyiremeg- megfelelően kezeljük őket. ragadott az a szívélyesség, Árucsere-forgalmunk mesz­amellyel a magyar nép fo- s/e' van a kívánatos szint­gadott bennünket. Korai len- tói. s remélem, hogy nő­ne még megfogalmazni lá- veIni akarjuk és fogjuk azt. togatásom minden tanulsá- Ennek érdekében gyakoria­gát, hiszen erről lesz alkal- tiasabb, konkrétabb ipari és mam nyilatkozni a délutáni kereskedelmi együttműködé­sajtóértekezleten. Annyit s' formákat keresünk, olyan azonban már most elmond- módszereket, amelyek job­hatok, hogy egy bátor és ha" megfelelnek a vállalatok tiszteletre méltó néppel ta- igényeinek. Kulturális kap­lálkoztam. olyan emberek- csolataink eddig is élén­kéi, akiket nagyra becsülök, kebbek voltak, de ezen a Még jobban érzem annak területen is még sok a ten­nivaló. A franciáknak fel kell fedezniük, vagy újra fel kell fedezniük — nekem szükségességét, hogy új len­dületet adjunk a francia— magyar kapcsolatoknak. Magyarország és Francia- alka)™m ország között az idő az el­múlt több mint ezer év­ben, a viszontagságok és a volt ma délelőtt — a ma­gyar kultúra gazdagságát, eredetiségét, erőteljességét. a látogatás ténye tanúsítja. Egyetértek ázzál is, amit elnök úr a nemzetközi hely­zetről, gondjainkról és tö­rekvéseinkről mondott. Olyan bonyolult helyzetben élünk, amelyben a felelős embe­reknek megfontoltan kell szólniuk és cselekedniük minden kérdésben. Az is tény, hogy mi, franciák és magyarok, egy világrészen élünk: Európában. És ami­kor arról beszéltünk, hogy egy szilárdabb békéért küz­dünk Európában, akkor ez azt is jelenti, hogy a világ­békéért, egy biztonságosabb világért vb küzdünk. És amikor ezt tesszük, meggyő­ződésünk, hogy népeink tö­rekvéseinek. létérdekének te­szünk eleget. E két nap során, amit együtt töltöttünk, még pon­tosabban és jobban megis­mertük országaink hivatalos álláspontját a nemzetközi kérdésekben. Van néhány — nem is kevés, és nem kis fon­tosságú — nemzetközi kér­dés, amit azonos módon íté­lünk meg, másokat hasonló­an, és vannak kérdések, amikben eltér az álláspon­tunk. De hadd hangsúlyoz­zam a legfontosabbat: a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országos békés egymás mellett élésében, egy szilár­dabb békéért való küzde­lemben egyetértünk. És le­het, hogy e két nap alatt ta­lán már kicsit segítettünk is a jó ügyért. Maga a látoga­tás is bizonyítja, hogy a ke­let—nyugati kontaktusok működnek, érdemi módon lehet tárgyalni egymással és megértésre törekedni. Ezért nekem úgy tűnik, hogy bi­zonyos nemzetközi kérdések­ben — ilyen például a hel­sinki folyamat' továbbvitele, a madridi tanácskozás ered­ményes befejezése — együtt is tudunk dolgozni, föllépni. Más fontos nemzetközi kér­désekben, — nekem úgy tű­nik —, ha nem is együtt, de külön-külön tudunk tevé­kenykedni egyazon célért: egy békésebb világért Népeink között rokonszenv él, kölcsönös az érdeklődés egymás iránt, a két ország közt nincsenek vitás kérdé­sek, s így kapcsolataink to­vábbi fejlesztésének jók a feltételei. Megállapodtunk a kontaktusok bővítésében a legkülönbözőbb területeken. Ha a további találkozók so­rán is a mostani gyakorla­tot követjük, s jó légkörben, nyíltan, reálisan, konkrétan foglalkozunk a kérdésekkel, az eredmények nem fognak elmaradni. Szeretném elnök urat biztosítani, hogy kor­mányzatunk. a magyar tár­sadalom különböző erői eb­ben a szellemben fognak az ön látogatásának a befeje­zése után is foglalkozni kap­csolatainkkal és a mindkét felet érdeklő nemzetközi kér­désekkel. Befejezésül sok sikert kí­vánok elnök úrnak, kormá­nyának, Franciaországnak, a francia népnek szociális tö­rekvéseik megvalósításában, és — ami a legfontosabb — ahhoz is, hogy az Önök né­pe békében élhessen, dolgoz­hasson, alkothasson, és mun­kájának gyümölcsét békében élvezhesse. Végezetül Kádár János Francois Mitterrand, a fran­cia vendégek egészségére, a francia nép boldogulására, a magyar—francia barátságra és a békére emelte poharát. távolság ellenére is olyan l^en szó b irodalomról, a szálakat szőtt, amelyek le- >lövészetről, vagy akol­hetővé teszik hogy értsük. . . , egymást, sőt, egyMrtlsfc"-'*14****^, "í*"*0™1 a jussunk. Népeink Ijagyomá- ™aSyar ™vek francia nye ­tikai es társadalmi rend­nemzetközi szerüket tekintve különböz­nyozni fogjuk egy új fran­cia intézet felépítésének íe­vetségi rendszerekhez tar­toznak. Mindez nem aka­dálya, hanem éppen indo­ka annak, hogy szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat. nek, s államaink eltérő sző- bp^gét Budapesten. Biz­tosak vagyunk abhan. hogy magyar barátaink, akik jól ismerik a francia kultúrát, ezen a téren is el akarják mélyíteni a kapcsolatokat. BMMjBMBMB WMÍ Első úr! Elnök ügy véljük, eljött az ide- országukból azzal a bizako­je annak, hogy közösen épít- fással 6s meggyözödcssel tá­sük a jövőt. Tárgyalásain- Vozom, hogy a népeink kö­kön ennek útját alakítót- ^t, kapcsolatok fejlesztése tuk. A Kádár János úrral, a e;őtt nagy lehetőségek tá­Magyar Szocialista Muhkús- rullak íeL Ezek kihasználá­párt Kozponti Bizottságának hazatérésem után figye­elsö titkárával és Losonczi lemmel fogom kisérni. SvfiSfn m^S Befejezésül ismételten el ziil rV y + szeretném mondani, hogy az szelések bizonyították: a két A„„ _A,„ ország előre tud haladni ezen az úton. Népeinket a Önök országa mély benyo­mást tett rám. Honfitársai . büszkék lehelne!-, arra, amit világ nemzete, kozott. bé- ö fl megvalósítot­ke és megértés eszméi ve- , . ® bérlik A macvarok és a tók Én ls vállalom azt. Imit A maíyarolt ^ a Alphonse de Lamartine ragasz- 1848.ban írt az önök nem_ 6za­test­franciák egyaránt kodnak az élő Európa gon- fé k bátorságáról dolatához. Országaink eb- bml«igs7eretetri jl és ben a szellemben fogadták ^ szelleméről, el a helsinki záróokmányt és tartják tiszteletben előírá­sait. Francois Mitterrand vé­gezetül emelte poharát Ma­gyarországra, a magyar nép Minisztereink és más ma- jövőjére a jelenlevők egesz.,­gas beosztású személyisége- ségére és — magyar nyel­Ink találkozóikon megálla- veri tette hozza — a francia pították, hogy vitás kérdé- —magyar barátságra. Kádár János váJaszbeszéde Elnök Ür! Hölgyeim és Uraim! Barátaim! Köszönöm Mitterrand el­nök úr meleg szavait, mind­azt, amit népünkről mon­dott. Pohárköszön tőjének megállapításaival egyetértek, s ezért röviden tudok szólni. Ez alkalommal is megköszö­nöm elnök úrnak, hogy mun­katársaival együtt Magyar­országra látogatott, s szeret­ném itt is hangsúlyozni, hogy a látogatást jelentős ese­ménynek tartjuk. A rendel­kezésünkre álló időt jól hasznosítottuk, tárgyalásaink intenzívek voltak, s alkalom nyílott arra is, hogy Önök bepillantást nyerhessenek a magyar nép életébe. Külön köszönetet mondok a megbeszélések nyílt, őszin­te, érdemi, baráti jellegéért és légköréért. A program vége felé járva már elmond­hatom:- e látogatás — amely elé mi nagy várakozással te­kintettünk — elérte célját, betöltötte szerepét. Mély meggyőződésem, hogy elnök úr mostani magyarországi látogatása új lendületet fog adni a magyar—francia kap­csolatoknak. Az erre irányu­ló törekvéseinket most több alkalommal világosan és fél­reérthetetlenül kinyilvánítot­tuk. Elnök úr szavaiból ki­éreztük, hogy francia rész­ről komoly a szándék, s ezt ország-világ előtt legjobban A Duna Intercontinental Szállóban rendezett nemzet­közi sajtókonferencián Fran­cois Mitterrand nyilatkoza­tában — mint mondotta — bizonyos mérleget vont két­napos magyarországi láto­gatásáról, amelynek ered­ményeit politikai szempont­ból a következő napok, he­tek és hónapok fogják meg­mutatni. Elmondta, hogy a magyar vezetőkkel megvi­tatták a kétoldalú kapcso­latokat, s a tárgyalásokon a nemzetközi helyzet egyes kérdéseiben egyetértés mu­tatkozott, másokban a vé­lemények eltértek egymás­tól. Hangoztatta, hogy a két­oldalú kapcsolatokat vitás kérdések nem terhelik, de a kapcsolatok nem elég ak­tivak. Ezeket fel akarjuk lendíteni. Erre korábban különböző kísérletek történ­tek, de az eredmények nem voltak valámi . ragyogóak.' Magyar részről hosszú idő óta érdeklődés Vdh a fran­cia kultúra, jránt. Francia részről is-'meg'akarjuk te­remteni a lehetőséget a ma­gyar kulturális élet jobb megismertetésére. Arra tö­rekszem —- és a velerii levő' rrijniszterek is azon dol-' goztak —, hogy Francia­ország megtegye a szüksé­ges erőfeszítéseket a ter­melési-műszaki együttmű­ködés fejlesztésére. Az sem közömbös. hogv mi a véleményünk a világ dolgairól. Különböző társa­dalmi. politikai és katonai rendszerhez tartozunk. de vannak közös érdekeink is. Mindegyikünk a békét akar­ia szolgálni, s a maga tá­borában igyekszik keresni a béke és a kollektív bizton­ság útját a madridi érte­kezleten. a többi nemzet­közi fóromon, kiváltképpen ENSZ-ben. Eszmecseréink kifoHedtek az eurónai problémákra, az enyhülésre, a békés egv-nás mellett élésre, a leszerelés­re. az eröegvensúlv kérdé­sére. Nem állítom. hogv mindenben egyetértettünk, de azt hiszem, hogy alapo­sabban megismertük egymás véleményét. Beszéltünk másról is, pél­dául a Közel-Keletről, olyan kérdésekről, amelyek a kö­zös érdeklődés középpontjá­ban állnak, konfliktusokról, amelyek súlyosbodnak és összeütközésekhez vezethet­nek. A nemzetközi intéz­ményeknek fontos szerepük van e konfliktusok feloldá­sában. Azzal az érzéssel hagyom el Budapestet és Magyaror­szágot. hogy a magyar ve­zetőkkel, s mindenekelőtt Kádár Jánossal, az MSZMP KB első titkárával —, aki­vel harmadízben volt alkal­mam találkozni — olyan kapcsolat született, amely lehetőséget ad hasznos kez­deményezésekre. Kádár János bevezető nyi­latkozatában kijelentette: nagy várakozással tekintet­tünk e látogatás elé. s most a befejezőjéhez/, közeledve meg szeretném monda nf, hogy .várakozásaink teljesül­tek. Országaink "különböző szövetségi"'' rendszerekhez tar­toznak, s ezért különösen fontosnak. jónak tartom, hogy itt és most Kelet- és Nyugat-Európa közjött egy sikeres találkozás történt. — Arrti a magyar—francia kapcsolatokat illeti: magyar részről elhatározott a szándék — miként benyomásaink sze­rint a francia kormányzat ré­széről is az —, hogy a kapcso­latoknak minden területen lendületet adjunk. Ez rnég a politikai kapcsolatrendszerre,, is vonatkozik: bizonyos kon­zultációkra a jövőben is gon­dolunk, hogy elevenek le­gyenek a kontaktusaink. Nagy reményeket füzünk a magyar—francia gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez; ér­dekeltek vagyunk ebben, mert országunk' adottságai­ból következik. hogy mi Nyugat-Európa államaival is élénk és fejlődő gazdasági kapcsolatokat kívánunk. Amint Mitterrand elnök úr is említette, a mggyar— francia kapcsolatok terüle­tén bizonyos történelmi le­maradást látunk, amit sze­retnénk magunk részéről be­hozni. Abban is megállapod­tunk, hogy ezt ne csak most, e nagyon fontos látogatás idején nyilvánítsuk ki ünne­pélyesen, hanem a látogatást követően, a hétköznapokon se sajnáljuk az erőfeszítést, a munkát, hogy az itt elgon­doltak, fejlesztési terveink valósággá váljanak. — A francia kultúra iránt magyar részről, mint száza­dok óta mindig, most is nagy és élénk érdeklődés van. Szeretnénk az eddigi hely­zethez képest előrelépni a turizmus területén is. Bízunk abban, hogy ezek az elgon­dolások megvalósulnak, a magunk részéről készek is vagyunk mident megtenni ennek érdekében. — Természetesen foglal­koznunk kellett nemzetközi kérdésekkel. Megállapítot­tuk, hogy bizonyos nemzet­közi kérdésekben azonos, má­sokban közelálló nézeteket vallunk, és megint más kér­désekben — eltérő álláspon­tot képviselünk. E tekintet­ben számunkra a legfonto­sabb: egyetértünk abban, hogy Európában béke és biz­tonság legyen. A megbeszé­lések során mindkét fél ki­jelentette, hogy ezért és ilyen értelemben kíván dol­gozni. A Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai több kez­deményezést tettek, amelye­ket mi üdvözlünk és támo­gatunk. A tárgyalások hívei vagyunk, s ennek megfele­lően együtt üdvözöltük — sikert kívánva — a Genfben megkezdődött tárgyalásokat. Ugyancsak szót váltottunk — ahogy az elnök úr em­lítette — a közel-keleti helyzetről is. Ami bennün­ket illet: mint minden po­litikai: kérdés* megoldásánál, itt is annak hívei vagyunk, hogy—az érdekeltek tárgya­lások útján rendezzék a vi­tás kérdéseket. A magunk részéről ezt szeretnénk elő­mozdítani. — Befejezésül: azt kívá­nom, hogy itteni tárgyalá­saink szellemében erősödje­nek és fejlődjenek Magyar­ország és Franciaország sok­irányú kapcsolatai. Kádár János — kérdé­sekre válaszolva — egyebek között elmondotta: — A két ország politikai kontaktusáról szólva már cé­loztam arra, hogy a kor­mány, a Külügyminisztérium rendszeres kapcsolatot tart, hogy konzultálhassunk az időszerű kérdésekről és ál­láspontunkat összehangolva együtt, vagy egy iránybah dolgozzunk. Nem akarok részletekbe bocsátkozni, pél­dát azonban mondok. Elha­tároztuk. hogy együttes erő­feszítéseket tészünk annak érdekében, hogy a mindket­tőnk által nagy jelentőségű­nek tartott helsinki folya­matban ne következzék be törés, és a madridi talál­kozó megfelelő, a helsinki folyamatot továbbvivő ha­tározattal fejeződhessék be. Mitterrand francia köztár­sasági elnök a kétoldalú ikapcsolatokra és a nemzet­közi helyzetre vonatkozó kérdésekre válaszolt. Azzal a döntésével kapcso­latban. hpgy Magyarország­ra látogatott, hangsúlyozta: ezt jó pol'tikai lépésnek te­Wntv mert olyan országot keresett fel. amely eredeti, hasznos politikát valósít meg. amelynek lakossága eredményeket ér el. ahol a kormány és a lakosság 1ól megérti egvmást. Azt hi­szem. mondotta. Franciaor­szágnak érdemes közelebb kerülnie ehhez a világhoz, amelv olyan régóta távol van töle. amelyet túlságosan kevéssé ismert eddig. Szélesebb érielemben — mondotta — mindig is igye­keztem fenntartani Francia­ország dialógusát a kelet­európai országokkal, és az a véleményem, hogy noha nem .mindenben értünk egyet. Franciaországnak fenn kell tartania a párbeszédet minden kelet-európai or­szággal. Az elnök erőteljesen állást foglalt a tárgyalások, konk­rétan a szovjet—amerikai stratégiai tárgyalások siker­re vitele mellett. Ez közös érdeke a résztvevőknek és a többi országoknak is. Itt az erőegyensúlyról van szó. amit nehéz meghatározni, de ha a tárgyalás nem lenne sikeres, megvalósulnának a már mindkét fél által be­jelentett tervek újrakez­dődne a fegyverkezés és túl­fegyverkezésbe csapna át. Francois Mitterrand ugyanakkor megiegvezte: a biztonság, az eröegvensúlv nem indulhat ki abból, hogv egyik vagy másik ország le­építi biztonsági erejét. Egy­részt szilárdságra van ".ük­ség. másrészt nagy eltökélt­ségre, hogy a tárgyalások si­kerre vezessenek. Az újságírók kérdést tet­tek fel a szovjet—francia vi­szonyról, egy szovjet—fran­cia csúcstalálkozó lehetőségé­ről is. A francia államfő hangsúlyozta, hpgy állandó párbeszéd a Szovjetunióval, külügyminiszteri szinten, va­lamint legfelsőbb szintű üze­netváltásokkal — éppen most kapott üzenetet Brezs­nyevtől, jegyezte meg. Utalt a közös szovjet—francia űr­repülésre, a kereskedelmi kapcsolatokra. Mitterrand ugyanakkor a legfelsőbb szin­tű, jelképes tartalmat is hordozó találkozó eddigi el­maradását az olyan nézetel­térésekkel indokolta, mint amilyenek Lengyelországgal és Afganisztánnal kapcsolat­ban állnak fenn. Leszögezte azonban: Franciaország tu­datában van annak, hogy a Szovjetunió az európai és a világegyensúly döntő fontos­ságú tényezője, ezért a két fél döntésétől függ, niikor alkalmas az idő a találko­zásra, Európa érdeke mikor indokoli-: a közvetlen tárgya­lást. nézetegyeztetést. Kérdés hangzott el a liba­noni helyzetről is, Mitter­rand elnök ezzel kapcsolat­ban részletesen ismertette a legutóbbi napokban a Biz­tonsági Tanácsban és más fórumokon tett francia dip­lomáciai lépéseket, állást foglalt Libanon függetlensé­ge. szuverenitása, integri­tása mellett. Franciaország azt kívánja, hogy Izrael vo­nuljon ki. hagyja el Liba­nont, ami pedig a közvetlen jelent illeti, hagyja el Bej­rútot. és Libanon ne legyen küldföldi hadseregek manő­vereinek színhelye. A francia részről a Biztonsági Tanács­ban benyújtandó javaslat, amelyen Egyiptommal együtt dolgozik, a harcoló felek visszavonulására irányul, hogy Bejrút megmenekülhes­sen. hogy ne kerüljön sor vérfürdőre Nyugat-Bejrút­ban és Libanon más terüle­tein. Amellett, hogy ismét hangsúlyozta, Franciaország elismeri Izrael állami létét, Francois Mitterrand állást foglalt amellett is. hogy a palesztinok kapjanak sa.1át hazát Ciszjordániában, mivel minden népnek joga van a hazára. Izraelnek, éppen most, amikor katonai sikert ért el, meg kellene értenie ezt a történelmi szükségsze­rűséget, olyan megoldást kell elfogadnia, amely lehetővé teszi, hogy a palesztinok ne csak életüket, de harci be­csületüket is megőrizzék, mert a katonai siker önma­gában nem nyújt tartós megoldást — fejtette ki a francia államfő. A sajtókonferencia végén ismét Kádár Jánoshoz intéz­tek kérdést: — Hogyan hatotta át a magyar—francia tárgyaláso­kat a béke megőrzéséért, az államok közötti kapcsolatok fenntartásáért érzett közös felelősség ? — Teljes mértékben — hangzott a válasz.

Next

/
Thumbnails
Contents