Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

Szerda, 1982. július 14. 5 5 Évzáró nélkül Mozaik az úttörőházból — Egyetlen okunk, hogy ken túl a város, s a járás valamiféle évzárót tartsunk, néhány községének gyerekémeglehetősen formális, és vei szorosabb kapcsolatot semmiképp nem munkánk kialakítanunk. Év elején ez tartalmi oldalához kancsó ló- volt a célunk, dik — kezdte a beszélgetést ' — Mit tartogattak a nyárZsivin Lászlóné, a szegedi úttörőház igazgatója. Hétköznap. „rendezvénymentes" délelőttön találkoztunk. Csönd honolt a házban. A nyakkendős szokta a tábori életet. Terveink szerint augusztusban még hat turnust szervezünk, de ezeket már hétvégire. Péntek délutántól v_;árnap estig a részvételi cú.i 150 forint lesz. Az úttörő vízitelepen első ízben láttunk vendégül 30 szarvasi csónakost. — Gondoltak-e az évkezdésre? — Természetesen. Tavaly házon kívüli újdonságokkal .jelentkeztünk, idén kapun belül kereskedtünk. Játszóházat. alkotóházat indítunk, amelyeknek célia a gyerekek aktív foglalkoztatása, a nem szakköri taroké is. Hogy mibő] válogathatnak a gyerekek, az legyen meglepetés. M. E. ra? — Először is 50 személynek elegendő úi kempingfelszerelést vásároltunk, amit szegedi kisdobosokkal némaságot kétpercenkénti már fel is avattunk. Az telefoncsörgés zavarta meg. egyetlen iskolás korosztály Szülők, pedagógusok, iskola- az alsó tagozatosoké, akikigazgatók érdeklődtek, kér- nek rajtunk kívül más nem tek. közöltek. va"v éppen el- szervez nyári tábort. Ezt a búcsúztak, de például tá- nyarat rájuk „költjük". Rúborból megérkezvén gyere- zsán állítottuk fel a víkendkek is köszöntek, a vonalon táborunkat, eddig 112 kékkeresztül. — Tehát az iskolai és az üttörőév befejeztél-e gondoltam, mikor formálisnak neveztem a mi évzárónkat. Mint a jó iskolák, mi sem hagyhatjuk magukra gyerekeinket nyáron. A bizonyítvány kiosztása szinte felkiáltójelként figyelmeztet bennünket: itt a nyári nagy szabadság, ami emlékezetes élmények nélkül unalmassá válhat. Ezért kiyét.elesen most mi. felnőttek készültünk. s nem a diák. — Lássuk előbb mit sikerült valóra váltani az általunk is közzétett programokból. — Újdonságaink, a házon kívüli rendezvényeink. a „Hajtás, pajtás!" és a „Bemutatkozik az úttörőház" című kiállításaink népszerűek lettek. A „Haitás. pai1ás!"-ról bebizonyosodott, kifejezetten lakótelepi játék. Míg a gyermeknaoon 150-en jöttek a Tisza-partra, addig például Tarjáiban, egv délutánunkon 800 gyerek is részt vett. A szakköröseink kevésbé látványos, de rendszeres, folyamatos munkát végeztek. Eredmények? A versenyeken való részvételük — már akik versenyezhettek — nem lebecsülendői n keramikusok országos első helyet, a fotósok országos negyediket: szereztek. Egyre életrevalóbbak rádiósaink, hajó-repülő modellezőink. Szakácsaink csöndben főzögetnek. (Nincs számukra versenyzési lehetőség.) A sakkot meglepően sok gyerek megkedvelte. Arra gondoltunk. a megye határain belül versenyt hirdetünk úttörőházi sakkosoknak. mert nz iskola színeiben vetélkedhetnek, de házunk kéoviseletében ők sem. Tájfutóink az úttörő-olimpián szerepeltek sikeresen, az elsők között végeztek. Sokan ellátogattak a hétvégi úttörőmozinkba, a mesedélelőttökre. míg a tévé nem kapcsolt. Összességében úgv gondolom. sikerült szakköröseinBalatoni hajózás A MAHART halatoni hajózási üzemigazgatósága öszszesítette az idei első félév forgalmi adatait. E szerint ebben az évben június végéig több mint egymiliiószázhuszónkétezer utas vette igénybe a vízi járműveket (személyhajót, kompot), ezen kívül a kompok százharmincnyolcezer-háromszáz gépjárművet is szállítottak a két part között. Ebből több mint negyvennégyezer volt a külföldi rendszámot viselő gépkocsi. A forgalom egy-két százalékkal nagyobb volt, mint tavaly hasonló időszakban. Zöldségfélék olcsóbban Bár már júliust írunk, még mindig meglehetősen drága a zöldség. Az eladók azonban a vevőért is kénytelenek megküzdeni. Az egészséges konkurrenciát szolgálja az is, hogy mától a Zöldért nem szerződéses boltjaiban a színes új burgonya kilóját 6,60-ért a paradicsom kilóját pedig 12 forintért vásárolhatjuk meg. Kiállítási napló jelet hagyni Nemrégiben egy szobrász- boldogságot vagy szorító báművész arról beszélt, hogy natot. már kisgyermek korában mindenhová rajzolt: Ujjával a porba, tégladarabbal a ház falára, akácvesszővel a sárba. Ez eszembe juttatta egy csorvási naiv íestónő szavait: „Kis cselédként rajzoltam ahová csak tudtam, tésztacsináláskor az elsimított lisztbe, kukoricatöréskor a szép színű tök héjába, néha még tüskével a lábam szárára is." De hát mi, mindannyian nem éltük-e át ez| a közlési, lejegyzési, megőrzési vágyat? Biztos vagyok, hogy igen. Nincs olyan gyerek, aki ne firkált volna falra, kerítésre, ne vésett volna szívet-monogramot iskolapadba, fakéregbe. A „jelet hagyni" ősi ösztöne ez. Hogy képe maradjon a bennünk lezajló eseményeknek, hogy formát nyerjen gondolatunk és érzésünk, hogy másokban is fölidézhessük a bennünk feszülő Vasutasok fotókiállítása A közelgő 32. vasutasnap Kovács Lajos tiszteletére a Vasutasok vasútvillamosítást (Mezőtúr) bemutató Szakszervezete szegedi területi szakszervezeti bizottsága, a vasutas művelődési ház és az igazgatóság fotóköre pályázatot hirdetett azzal a céllal, hogy lehetőséget adjanak a vasutas tósoknak környezetük képével, a szegedi üzemfőnökség .különdíját pedig Csikesz Gábor (Szeged, KÜF) A Tizenhatodik órában című képével nyerte el. Általános témában I. díjat fo- Varga Imre (Kecskemét), be- II. díjat Szabó József (Kismutatására. A pályázatot két kunhalas), III. díjat Nagykategóriában — a vasutat és pál Ferenc (Szentes, Építési a vasutasok munkáját, életét bemutató, illetve általános témában — hirdették meg. A szegedi vasútigazgatóság ^e^détótán sTrakor első vasutasnapi fotopalyazatára 22 fotóstól 265 fehér-fekete és 10 színes ksp érkezett, melyből az országos zsűri 116 képet fogadott el. A legsikeresebb felvételeket, munkákat díjazták. A vasúti témakörben legjobb eredményt Nagy JóFőnökség) érdemelte ki. Elismerő oklevélben két fotós részesült. A pályázat képeit ma, az SZVSE Sportcsarnokban megnyíló fotókiállításon mutatják be. A kiállítást dr. Lugosi József, a területi szakszervezeti bizottság titkára nyitja meg. Ekkor adják át a díjakat. A kiállítás szerda délután, zsef (Szeged .igazgatóság) ér- továbbá pénteken a vasutasdemelte ki a vasutat be- napi ünnepség ideje alatt, mutató képkollekciójáért, II. majd azt követően július 12díjat Szabó József (Kis- tői 31-ig a MÁV Petőfi Sánkunhalas). III. díjat Varga dor Művelődési Házban teImre (Kecskemét) kapott. Az kinthető meg naponta 10— Igazgatóság szb-különdíját 18 óra között. Ezek jutottak - eszembe Mitsui Sen. hazánkban élő japán szobrászművész kiállításának plakátja előtt. Hisz a falragaszon japán írásjelek invitálnak a Bartók Béla Művelődési Közuont B Galériájába. Az előcsarnokban megismétlődnek ezek a számunkra oly titokzatos, szinte műalkotás jellegű jelek. Bent a teremben pedig, a szobrok között, olyan természetesnek tűnik a nem geometrikus nonfiguráció jeltörekvéseinek kőbe, fémbe, fába fogalmazott sora, hogy eszünkbe sem jut kérdezni. Azonnal és feltétel nélkül elfogadjuk ezeket a jelszobrokat. S mindegyik előtt pontosán megfogalmazzuk jelentését: a születés, a mártíromság. a barátság, a szerelem. a szabadság, a repülés plasztikába sűrített gondolatát. Mitsui Sen Tokióban született 1939-ben, ott végezte el a képzőművészeti főiskolát. Művészetének továbbfejlesztéséhez olaszorszí"i tanulmányútja adott újabb inspirációkat, s jó néhány éve Magyarországon élve teljesíti ki ezt a Zen-buddhizmussal rokonítható, misztikus szimbólumokban fogalmazó plasztikát. Az anyag tisztelete, a szép formák dicsérete, az emberi tartalmak legvégsőkig hántott szimbóluma, a finom vonalvezetés jellemzi szobrászatét. Mitsui Sen plasztikai világa ez? távoli tái. egy sajátos filozófia és egy egzotikus nép üzenete. mely termékenyítőleg hathat a kortárs magvar plasztika nonfiguratív, de emberközpontú törekvéseire. T. L. A tanulási esélykülönbségek csökkentése A

fÍ7ÍküÍ dols°z6k ey®IlLlnul mekei egyetemi továbbtanulásának kérdéskörével valószínűen még hosszú ideig foglalkoznunk kell. E munkát azonban növekvő mértékben befolyásolja az osztályok és rétegek, a fizikai és a szellemi munka közeledése, a szocialista népi nemzeti egység minőségi mutatóinak — egyebek között a műveltséggel is összefüggő — fejlődése. A pedagógusoknak nagy a felelőssége abban, hogy jól felismerjék egy-egy gyermek adottságát, tehetségét. E téren a pedagógia, pszichológia fejlődése számos új elemmel gazdagította a pályairányítást. pályaválasztást. amelyeket jól kell tudni hasznosítani, ezek azonban nem nélkülözhetik a pedagógusi tapasztalat szerepét a , tehetségfeltárásban, -felszínrehozásban, a pályairányításban. Ma még nincsenek és valószínű, hosszú ideig nem lesznek meg a feltételei annak, hogy minden fiatal pályairányulási, pályaválasztási szándéka teljesüljön. Figyelembe keli venni ugyanis a társadalmi igényeket, hiszen a szocialista társadalmunkban a munkaerő teljes foglalkoztatottságához szükséges a pályairányítás tervezése, megvalósítása. A pályairányítás fejlődése mellett is találkozunk még a tehetség elkallódásának veszélyével. A társadalom törekszik lehetőséget teremteni a pályakorrekciókra. Gimnáziumi érettségivel is lehet valaki szakmunkás, a szakmunkások közül pedig többen tanulnak a felsőoktatásban. Vagyis, a társadalmi igények, a tehetséggondozás és á iiépésségfejles'ztés optimális összhangjára kell törekednünk, amely a fejlődés során ugyancsak a kommunista társadalomban jut el a teljes összhang helyzetébe. A periagópsok szerepe megkülönböztetett a képességfejlesztésben és a tehetséggondozásban. Tények és tapasztalatok bizonyítják, hogy pedagógusaink jól élnek az oktatás-nevelés javuló körülményeivel. Ezek a körülmények azonban ma még nem optimálisak. Ilyen esetben döntően a nevelőre vár az a feladat, hogy amennyire lehet,, pótolja a tárgyi vagy családi körülmények hiányait. Egy-egy tanulmányi vagy szakmai versenyen. különböző pályázatok során, vagy a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáin nem mindig a legjobb körülmények között tanuló gyermekek szerepelnek a legjobban. Ez azt is mutatja, hogy a pedagógusi munka. illetve a tanulók szorgalma. a szülői hatás jelentős előrevivő erkölcsi tényező, amelyre minden körülmények között építenünk kell. Ennek során szükséges a társadalmi körülmények, a társadalmi igények, követelmények megfelelő iskolai adaptációja és ehhez alkotó pedagógiai önállóság biztosítása. A felsőoktatásnál maradva. az esélvtényezőket más összefüggésben is érdemes megnézni. Ami a nemek szerinti összetételt illeti, nagv változásokat hozott az utóbbi negyedszázad.. Ma több mint minden második hallgató nő. Ez megfelel a nemek demográfiai arányá(V Ösztöndíjasok Kétszázötven magyar ösztöndíjas kezdi meg egvetémi tanulmányait szeptemberben az európai szocialista országokban — többségük a Szovjetunióban. Az ösztöndíiasok kedden ünnepélyes esküt tettek, s az elkövetkező hetekben nyelvtanfolyamokon vesznek részt, majd beiratkoznak 1 a fogado országok különböző egyetemeinek I. évfolyamára. nak. Az összkép azonban mást mutat, ha a teljes diplomások nemek szerinti öszszetételét nézzük. Nappali tagozaton a friss diplomások valamivel több mint fele nő, 1955-ben még csupán 40 százaléka volt. Az esti, levelező tagozaton 15 évvel ezelőtt a friss diplomások egyharmada volt nő, ma már 60 százaléka. Mindkét tagozaton különösen egyes pályák — oktatásügy. egészségügy, igazságügy stb. — túlzott elnőiesedése okoz mind több gondot. A probléma valószínű soktényezős. Szerepet játszik egyes pályák anyagi elismerése, a pályairányítás stb. De az előzmények már a középiskolában megjelennek. Ma a gimnáziumok adják a felsőfokú utánpótlás több mint kétharmadát, ahol pedig az érettségizettek közel kétharmada nő. Érthető hát, ha egyes felsőfokú intézményekben — megfelelő pontszámok esetén — szívesebben vesznek fel fiúkat. A művelődéspolitika ls ösztönöz, a nemek egészséges arányának megteremtésére a felsőoktatásban: tudva azt is, hogy ez hosszú folyamat, hiszen a nők számaránya csak olyan mértékben csökkenthető a feminizált pályákon, amilyen mértékben más területeken növelhető. A társadalmi egyenlőségre törekvés nagy vívmánya ugyanis, hogy a hők felsőoktatásban demográfiai arányuk szerint részesülnek. Ez egyébként ma még ugyancsak a szocialista országokra jellemző, a fejlett tőkés országokban még ma is a nők részvétele a felsőoktatásban lényegesen alacsonyabb, mint számarányúk a népességen belül. A munkakúlturális kövétélmények mind több pályán lehetővé teszik a női diplomások munkáját.. Gondoljunk arra, hogy két évtizede a mezőgazdaságban még alig dolgozott női diplomás, hiszen a körülmények ezt nem tették lehetővé. A mai mezőgazdaság számos területén viszont már olyanok a körülmények. amelyek nem károsak a női szervezetre. A jövő útja tehát: a nemek jelenlegi arányának megtartása mellett, fokozatos átcsoportosulásra számíthatunk a diplomás pályákon, a képzés lehetséges üteme szerint. A pátyázók azonosak. Amint a szakmunkásképzésben, úgy a diplomás pályákon is vannak kedvelt és kevésbé kedvelt szakmák. Ez megmutatkozik a jelentkezők közül felvettek számarányában is. 1980-as adatok szerint néhány szakterületen a következő képet látjuk: a művészeti főiskolán minden hetedik jelölt esélyes, a bölcsész- és jogi pályákon, a tanárképző főiskolákon minden negyedik-ötödik, az orvosi és agrártudományi egyetemeken minden harmadik, a mezőgazdasági, az egészségügyi. a gazdasági, a közgazdasági főiskolákon minden második. Ugyanakkor a műszaki egyetemeken, főiskolákon, a tanító- és óvónőképző intézetekben a jelentkezettek közel kéthar•mada felvételt nyer. Ez utóbbi esetben joggal szólhatunk a szűk merítési lehetőségekről is. A felsőoktatási intézmények jogos merítési igényeinek növelése is hozzájárul a gimnáziumi tanulók számarányának tervezett kis mértékű növeléséhez, de javítanunk kell a pályairányító munkát is. De érdekes képet ad a 18—22 évesek jelenléte a felsőoktatásban lakóhely szerinti területi megoszlásban. E korosztály 8.8 százaléka tanul a felsőoktatásban. Van olyan megye, ahol ez az arány 5,7 százalék. míg a megyék között a le®, magasabb nálunk: 10,4 százalék. Itt azonban jelentős az eltérés Szeged és a megye többi területe között. Míg a szegedi lakhelyű e korosztálybeliek 14,9 százaléka tanul, ugyanez a megye többi területén 8,1 százalék, vagyis az országos alatti. Ugyanakkor itt sem feledhetjük a fejlődés tendenciáját, hiszen ez esetben is az esélykülönbségek fokozatos csökkenéséről van szó. Szerepet játszanak ebben a családi törekvések is. Amíg a szellemi dolgozók nagy többsége gyermekét szellemi pályára szánja — és a megye szellemi dolgozóinak közel kétharmada Szegeden él —, addig különösen falun nem ritka, hogy a gyermekek csunán 10—15 százalékát tervezik a szülők taníttatni egyetemen, főiskolán. A falu és a város közeledése — amely sok területen óriási lépésekkel halad — e téren is fokozatosan meghozza gyümölcsét. Hl pmhpri képességgel és ML ClilUbll tehetséggel való egészséges gazdái1"-"4 ás mindenekelőtt társadalmi érdek. A Pedagógiai Lexikon szerint „a képesség valamely cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke; tehetség". A tehetség pszichológiai értelemben azt jelenti, hogy valaki egy tevékenységben vagy tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb teljesítményre képes. A tehetség egyaránt magában foglalja a szellemi és a fizikai munkára való alkalmasságot. Ezt azért kell hangsúl-ozni. mert a közvéleményben a tehetségfogalom helytelenül leszűkült a szellemi pályák körére. Márpedig tehetsége vagy valamely hivatáshoz az átlagosnál jobb adottsága minden egészségesen fejlett tanulónak van; az egyiknek ahhoz, hoey elsősorban szellemi. a másiknak, hogy elsősorban fizikai munkát végezzen. A társadalom mindinkább afelé törekszik, hoey a végzett munka szerint értékeljünk a társadalmi munkamegosztásban vállalt vagy kapott feladat telicn'tésének szintje alapján. A jövőben a tehetségek értékelését ebből a szemszögből is napirenden kell tartani, és fellépni az olyan nézetek ellen, amelyek mechanikusan leszűkítik a tehetséget a szellemi pályák körére. Azt is látnunk kell, hosy a szellemi és a fizikai munka közötti különbség csökkenése is segíti ezeket a törekvéseket. A

fnjfptf szocialista tár•ÖJ'.CII sadalom ' az osztályok és a rétesek közeledésének foh-amatában realizálódik, amelynek során fokozatosan csökkennek az osztályjellegű különbségek. csökken a fizikai és a szellemi munka közötti különbség, csökkennek a településviszonyból adódó különbségek és más tényezők. Az osztályok és a rétegek közeledése a szocialista építőmunka egész időszakát átfogó folyamat. A felszabadulástól napjainkig e folyamat nagy ereörr.ír ei realizálódtak, olyanok, mint az államosítás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Több területen azonban c<"»k megkezdtük a munkát annak érdekében, hop" a felnövekvő ifjúság esélykülönbségei csökkenjenek. és előbbre léníünk azon az úton. amelyen a "ital oályairányulása mindjobban megfelel egyéni adottságainak, valamint a társadalmi igényeknek. Nevelőm unkánk a szocialista társadalmi viszonyok fejlődésihez nagymértékben hozzá az egyéniség sokoldalú kibontakozásának segítségével. Koncz János