Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-07 / 157. szám

Szerda, 1982. július 14. 5 5 Évzáró nélkül Mozaik az úttörőházból — Egyetlen okunk, hogy ken túl a város, s a járás valamiféle évzárót tartsunk, néhány községének gyereké­meglehetősen formális, és vei szorosabb kapcsolatot semmiképp nem munkánk kialakítanunk. Év elején ez tartalmi oldalához kancsó ló- volt a célunk, dik — kezdte a beszélgetést ' — Mit tartogattak a nyár­Zsivin Lászlóné, a szegedi úttörőház igazgatója. Hét­köznap. „rendezvénymen­tes" délelőttön találkoztunk. Csönd honolt a házban. A nyakkendős szokta a tábori életet. Terveink szerint au­gusztusban még hat turnust szervezünk, de ezeket már hétvégire. Péntek délután­tól v_;árnap estig a részvé­teli cú.i 150 forint lesz. Az úttörő vízitelepen első ízben láttunk vendégül 30 szarva­si csónakost. — Gondoltak-e az évkez­désre? — Természetesen. Tavaly házon kívüli újdonságokkal .jelentkeztünk, idén kapun belül kereskedtünk. Játszó­házat. alkotóházat indítunk, amelyeknek célia a gyere­kek aktív foglalkoztatása, a nem szakköri taroké is. Hogy mibő] válogathatnak a gyerekek, az legyen megle­petés. M. E. ra? — Először is 50 személy­nek elegendő úi kemping­felszerelést vásároltunk, amit szegedi kisdobosokkal némaságot kétpercenkénti már fel is avattunk. Az telefoncsörgés zavarta meg. egyetlen iskolás korosztály Szülők, pedagógusok, iskola- az alsó tagozatosoké, akik­igazgatók érdeklődtek, kér- nek rajtunk kívül más nem tek. közöltek. va"v éppen el- szervez nyári tábort. Ezt a búcsúztak, de például tá- nyarat rájuk „költjük". Rú­borból megérkezvén gyere- zsán állítottuk fel a víkend­kek is köszöntek, a vonalon táborunkat, eddig 112 kék­keresztül. — Tehát az iskolai és az üttörőév befejeztél-e gondol­tam, mikor formálisnak ne­veztem a mi évzárónkat. Mint a jó iskolák, mi sem hagyhatjuk magukra gyere­keinket nyáron. A bizonyít­vány kiosztása szinte felki­áltójelként figyelmeztet bennünket: itt a nyári nagy szabadság, ami emlékezetes élmények nélkül unalmassá válhat. Ezért kiyét.elesen most mi. felnőttek készül­tünk. s nem a diák. — Lássuk előbb mit si­került valóra váltani az ál­talunk is közzétett progra­mokból. — Újdonságaink, a házon kívüli rendezvényeink. a „Hajtás, pajtás!" és a „Be­mutatkozik az úttörőház" című kiállításaink népsze­rűek lettek. A „Haitás. pai­1ás!"-ról bebizonyosodott, ki­fejezetten lakótelepi játék. Míg a gyermeknaoon 150-en jöttek a Tisza-partra, addig például Tarjáiban, egv dél­utánunkon 800 gyerek is részt vett. A szakköröseink kevésbé látványos, de rend­szeres, folyamatos munkát végeztek. Eredmények? A versenyeken való részvéte­lük — már akik versenyez­hettek — nem lebecsülendői n keramikusok országos első helyet, a fotósok országos negyediket: szereztek. Egyre életrevalóbbak rádiósaink, hajó-repülő modellezőink. Szakácsaink csöndben főzö­getnek. (Nincs számukra versenyzési lehetőség.) A sakkot meglepően sok gye­rek megkedvelte. Arra gon­doltunk. a megye határain belül versenyt hirdetünk út­törőházi sakkosoknak. mert nz iskola színeiben vetélked­hetnek, de házunk kéovise­letében ők sem. Tájfutóink az úttörő-olimpián szerepel­tek sikeresen, az elsők kö­zött végeztek. Sokan elláto­gattak a hétvégi úttörőmo­zinkba, a mesedélelőttökre. míg a tévé nem kapcsolt. Összességében úgv gondo­lom. sikerült szakkörösein­Balatoni hajózás A MAHART halatoni ha­józási üzemigazgatósága ösz­szesítette az idei első fél­év forgalmi adatait. E sze­rint ebben az évben június végéig több mint egymiliió­százhuszónkétezer utas vet­te igénybe a vízi járműve­ket (személyhajót, kompot), ezen kívül a kompok száz­harmincnyolcezer-három­száz gépjárművet is szállí­tottak a két part között. Eb­ből több mint negyvennégy­ezer volt a külföldi rend­számot viselő gépkocsi. A forgalom egy-két szá­zalékkal nagyobb volt, mint tavaly hasonló időszakban. Zöldségfélék olcsóbban Bár már júliust írunk, még mindig meglehetősen drága a zöldség. Az eladók azonban a vevőért is kény­telenek megküzdeni. Az egészséges konkurrenciát szolgálja az is, hogy mától a Zöldért nem szerződéses boltjaiban a színes új bur­gonya kilóját 6,60-ért a pa­radicsom kilóját pedig 12 fo­rintért vásárolhatjuk meg. Kiállítási napló jelet hagyni Nemrégiben egy szobrász- boldogságot vagy szorító bá­művész arról beszélt, hogy natot. már kisgyermek korában mindenhová rajzolt: Ujjával a porba, tégladarabbal a ház falára, akácvesszővel a sár­ba. Ez eszembe juttatta egy csorvási naiv íestónő szava­it: „Kis cselédként rajzol­tam ahová csak tudtam, tésztacsináláskor az elsimí­tott lisztbe, kukoricatörés­kor a szép színű tök héjá­ba, néha még tüskével a lá­bam szárára is." De hát mi, mindannyian nem éltük-e át ez| a közlési, lejegyzési, megőrzési vágyat? Biztos vagyok, hogy igen. Nincs olyan gyerek, aki ne firkált volna falra, kerítésre, ne vé­sett volna szívet-monogra­mot iskolapadba, fakéregbe. A „jelet hagyni" ősi ösztöne ez. Hogy képe maradjon a bennünk lezajló események­nek, hogy formát nyerjen gondolatunk és érzésünk, hogy másokban is fölidéz­hessük a bennünk feszülő Vasutasok fotókiállítása A közelgő 32. vasutasnap Kovács Lajos tiszteletére a Vasutasok vasútvillamosítást (Mezőtúr) bemutató Szakszervezete szegedi te­rületi szakszervezeti bizott­sága, a vasutas művelődési ház és az igazgatóság fotó­köre pályázatot hirdetett az­zal a céllal, hogy lehetősé­get adjanak a vasutas tósoknak környezetük képével, a szegedi üzem­főnökség .különdíját pedig Csikesz Gábor (Szeged, KÜF) A Tizenhatodik órá­ban című képével nyerte el. Általános témában I. díjat fo- Varga Imre (Kecskemét), be- II. díjat Szabó József (Kis­mutatására. A pályázatot két kunhalas), III. díjat Nagy­kategóriában — a vasutat és pál Ferenc (Szentes, Építési a vasutasok munkáját, éle­tét bemutató, illetve álta­lános témában — hirdették meg. A szegedi vasútigazgatóság ^e^détótán sTrakor első vasutasnapi fotopalya­zatára 22 fotóstól 265 fe­hér-fekete és 10 színes ksp érkezett, melyből az orszá­gos zsűri 116 képet foga­dott el. A legsikeresebb fel­vételeket, munkákat díjaz­ták. A vasúti témakörben legjobb eredményt Nagy Jó­Főnökség) érdemelte ki. El­ismerő oklevélben két fotós részesült. A pályázat képeit ma, az SZVSE Sportcsarnokban megnyíló fotókiállításon mu­tatják be. A kiállítást dr. Lugosi József, a területi szakszervezeti bizottság tit­kára nyitja meg. Ekkor ad­ják át a díjakat. A kiállítás szerda délután, zsef (Szeged .igazgatóság) ér- továbbá pénteken a vasutas­demelte ki a vasutat be- napi ünnepség ideje alatt, mutató képkollekciójáért, II. majd azt követően július 12­díjat Szabó József (Kis- tői 31-ig a MÁV Petőfi Sán­kunhalas). III. díjat Varga dor Művelődési Házban te­Imre (Kecskemét) kapott. Az kinthető meg naponta 10— Igazgatóság szb-különdíját 18 óra között. Ezek jutottak - eszembe Mitsui Sen. hazánkban élő japán szobrászművész kiál­lításának plakátja előtt. Hisz a falragaszon japán írásje­lek invitálnak a Bartók Bé­la Művelődési Közuont B Galériájába. Az előcsarnok­ban megismétlődnek ezek a számunkra oly titokzatos, szinte műalkotás jellegű je­lek. Bent a teremben pedig, a szobrok között, olyan ter­mészetesnek tűnik a nem geometrikus nonfiguráció jeltörekvéseinek kőbe, fém­be, fába fogalmazott sora, hogy eszünkbe sem jut kér­dezni. Azonnal és feltétel nélkül elfogadjuk ezeket a jelszobrokat. S mindegyik előtt pontosán megfogalmaz­zuk jelentését: a születés, a mártíromság. a barátság, a szerelem. a szabadság, a re­pülés plasztikába sűrített gondolatát. Mitsui Sen Tokióban szü­letett 1939-ben, ott végezte el a képzőművészeti főisko­lát. Művészetének tovább­fejlesztéséhez olaszorszí"i tanulmányútja adott újabb inspirációkat, s jó néhány éve Magyarországon élve teljesíti ki ezt a Zen-budd­hizmussal rokonítható, misz­tikus szimbólumokban fo­galmazó plasztikát. Az anyag tisztelete, a szép for­mák dicsérete, az emberi tartalmak legvégsőkig hán­tott szimbóluma, a finom vonalvezetés jellemzi szob­rászatét. Mitsui Sen plaszti­kai világa ez? távoli tái. egy sajátos filozófia és egy egzo­tikus nép üzenete. mely termékenyítőleg hathat a kortárs magvar plasztika nonfiguratív, de emberköz­pontú törekvéseire. T. L. A tanulási esélykülönbségek csökkentése A fÍ7ÍküÍ dols°z6k ey®­IlLlnul mekei egyete­mi továbbtanulásának kér­déskörével valószínűen még hosszú ideig foglalkoznunk kell. E munkát azonban nö­vekvő mértékben befolyá­solja az osztályok és réte­gek, a fizikai és a szellemi munka közeledése, a szocia­lista népi nemzeti egység minőségi mutatóinak — egyebek között a műveltség­gel is összefüggő — fejlődé­se. A pedagógusoknak nagy a felelőssége abban, hogy jól felismerjék egy-egy gyer­mek adottságát, tehetségét. E téren a pedagógia, pszi­chológia fejlődése számos új elemmel gazdagította a pályairányítást. pályavá­lasztást. amelyeket jól kell tudni hasznosítani, ezek azonban nem nélkülözhetik a pedagógusi tapasztalat sze­repét a , tehetségfeltárásban, -felszínrehozásban, a pálya­irányításban. Ma még nin­csenek és valószínű, hosszú ideig nem lesznek meg a feltételei annak, hogy min­den fiatal pályairányulási, pályaválasztási szándéka tel­jesüljön. Figyelembe keli venni ugyanis a társadalmi igényeket, hiszen a szocia­lista társadalmunkban a munkaerő teljes foglalkozta­tottságához szükséges a pá­lyairányítás tervezése, meg­valósítása. A pályairányítás fejlődése mellett is találko­zunk még a tehetség elkal­lódásának veszélyével. A társadalom törekszik lehető­séget teremteni a pályakor­rekciókra. Gimnáziumi érettségivel is lehet valaki szakmunkás, a szakmunká­sok közül pedig többen ta­nulnak a felsőoktatásban. Vagyis, a társadalmi igé­nyek, a tehetséggondozás és á iiépésségfejles'ztés optimá­lis összhangjára kell töre­kednünk, amely a fejlődés során ugyancsak a kommu­nista társadalomban jut el a teljes összhang helyzetébe. A periagópsok szere­pe meg­különböztetett a képesség­fejlesztésben és a tehetség­gondozásban. Tények és ta­pasztalatok bizonyítják, hogy pedagógusaink jól élnek az oktatás-nevelés javuló kö­rülményeivel. Ezek a körül­mények azonban ma még nem optimálisak. Ilyen eset­ben döntően a nevelőre vár az a feladat, hogy amennyi­re lehet,, pótolja a tárgyi vagy családi körülmények hiányait. Egy-egy tanulmá­nyi vagy szakmai verse­nyen. különböző pályázatok során, vagy a felsőoktatási intézmények felvételi vizs­gáin nem mindig a legjobb körülmények között tanuló gyermekek szerepelnek a legjobban. Ez azt is mutat­ja, hogy a pedagógusi mun­ka. illetve a tanulók szorgal­ma. a szülői hatás jelentős előrevivő erkölcsi tényező, amelyre minden körülmé­nyek között építenünk kell. Ennek során szükséges a társadalmi körülmények, a társadalmi igények, követel­mények megfelelő iskolai adaptációja és ehhez alko­tó pedagógiai önállóság biz­tosítása. A felsőoktatásnál marad­va. az esélvtényezőket más összefüggésben is érdemes megnézni. Ami a nemek szerinti összetételt illeti, nagv változásokat hozott az utóbbi negyedszázad.. Ma több mint minden második hallgató nő. Ez megfelel a nemek demográfiai arányá­(V Ösztöndíjasok Kétszázötven magyar ösztöndíjas kezdi meg egvetémi tanulmányait szeptemberben az európai szocialista orszá­gokban — többségük a Szovjetunióban. Az ösztöndíiasok kedden ünnepélyes esküt tettek, s az elkövetkező hetek­ben nyelvtanfolyamokon vesznek részt, majd beiratkoznak 1 a fogado országok különböző egyetemeinek I. évfolyamára. nak. Az összkép azonban mást mutat, ha a teljes dip­lomások nemek szerinti ösz­szetételét nézzük. Nappali tagozaton a friss diplomások valamivel több mint fele nő, 1955-ben még csupán 40 szá­zaléka volt. Az esti, levelező tagozaton 15 évvel ezelőtt a friss diplomások egyharma­da volt nő, ma már 60 szá­zaléka. Mindkét tagozaton különösen egyes pályák — oktatásügy. egészségügy, igazságügy stb. — túlzott el­nőiesedése okoz mind több gondot. A probléma valószí­nű soktényezős. Szerepet játszik egyes pályák anyagi elismerése, a pályairányítás stb. De az előzmények már a középiskolában megjelen­nek. Ma a gimnáziumok ad­ják a felsőfokú utánpótlás több mint kétharmadát, ahol pedig az érettségizettek közel kétharmada nő. Ért­hető hát, ha egyes felsőfo­kú intézményekben — meg­felelő pontszámok esetén — szívesebben vesznek fel fiú­kat. A művelődéspolitika ls ösztönöz, a nemek egészsé­ges arányának megteremté­sére a felsőoktatásban: tud­va azt is, hogy ez hosszú folyamat, hiszen a nők számaránya csak olyan mér­tékben csökkenthető a femi­nizált pályákon, amilyen mértékben más területeken növelhető. A társadalmi egyenlőségre törekvés nagy vívmánya ugyanis, hogy a hők felsőoktatásban demog­ráfiai arányuk szerint ré­szesülnek. Ez egyébként ma még ugyancsak a szocialista országokra jellemző, a fej­lett tőkés országokban még ma is a nők részvétele a fel­sőoktatásban lényegesen ala­csonyabb, mint számará­nyúk a népességen belül. A munkakúlturális kövétélmé­nyek mind több pályán le­hetővé teszik a női diplomá­sok munkáját.. Gondoljunk arra, hogy két évtizede a mezőgazdaságban még alig dolgozott női diplomás, hi­szen a körülmények ezt nem tették lehetővé. A mai mezőgazdaság számos terü­letén viszont már olyanok a körülmények. amelyek nem károsak a női szerve­zetre. A jövő útja tehát: a nemek jelenlegi arányának megtartása mellett, fokozatos átcsoportosulásra számítha­tunk a diplomás pályákon, a képzés lehetséges üteme szerint. A pátyázók azonosak. Amint a szak­munkásképzésben, úgy a diplomás pályákon is van­nak kedvelt és kevésbé ked­velt szakmák. Ez megmutat­kozik a jelentkezők közül felvettek számarányában is. 1980-as adatok szerint né­hány szakterületen a követ­kező képet látjuk: a művé­szeti főiskolán minden hete­dik jelölt esélyes, a böl­csész- és jogi pályákon, a ta­nárképző főiskolákon min­den negyedik-ötödik, az or­vosi és agrártudományi egyetemeken minden har­madik, a mezőgazdasági, az egészségügyi. a gazdasági, a közgazdasági főiskolákon minden második. Ugyanak­kor a műszaki egyetemeken, főiskolákon, a tanító- és óvó­nőképző intézetekben a je­lentkezettek közel kéthar­•mada felvételt nyer. Ez utóbbi esetben joggal szól­hatunk a szűk merítési le­hetőségekről is. A felsőokta­tási intézmények jogos me­rítési igényeinek növelése is hozzájárul a gimnáziumi ta­nulók számarányának terve­zett kis mértékű növelésé­hez, de javítanunk kell a pályairányító munkát is. De érdekes képet ad a 18—22 évesek jelenléte a felsőoktatásban lakóhely szerinti területi megoszlás­ban. E korosztály 8.8 száza­léka tanul a felsőoktatás­ban. Van olyan megye, ahol ez az arány 5,7 százalék. míg a megyék között a le®, magasabb nálunk: 10,4 szá­zalék. Itt azonban jelentős az eltérés Szeged és a me­gye többi területe között. Míg a szegedi lakhelyű e korosztálybeliek 14,9 száza­léka tanul, ugyanez a me­gye többi területén 8,1 szá­zalék, vagyis az országos alatti. Ugyanakkor itt sem feledhetjük a fejlődés ten­denciáját, hiszen ez eset­ben is az esélykülönbségek fokozatos csökkenéséről van szó. Szerepet játszanak eb­ben a családi törekvések is. Amíg a szellemi dolgozók nagy többsége gyermekét szellemi pályára szánja — és a megye szellemi dolgo­zóinak közel kétharmada Szegeden él —, addig külö­nösen falun nem ritka, hogy a gyermekek csunán 10—15 százalékát tervezik a szü­lők taníttatni egyetemen, főiskolán. A falu és a város közeledése — amely sok te­rületen óriási lépésekkel ha­lad — e téren is fokozato­san meghozza gyümölcsét. Hl pmhpri képességgel és ML ClilUbll tehetséggel va­ló egészséges gazdái1"-"4 ás mindenekelőtt társadalmi érdek. A Pedagógiai Lexi­kon szerint „a képesség va­lamely cselekvésre, teljesít­ményre való alkalmasság, illetve ennek mértéke; te­hetség". A tehetség pszicho­lógiai értelemben azt jelen­ti, hogy valaki egy tevé­kenységben vagy tevékeny­ségkomplexumban az átla­gosnál magasabb teljesít­ményre képes. A tehetség egyaránt magában foglalja a szellemi és a fizikai mun­kára való alkalmasságot. Ezt azért kell hangsúl-ozni. mert a közvéleményben a tehetségfogalom helytelenül leszűkült a szellemi pályák körére. Márpedig tehetsége vagy valamely hivatáshoz az átlagosnál jobb adottsá­ga minden egészségesen fejlett tanulónak van; az egyiknek ahhoz, hoey első­sorban szellemi. a másiknak, hogy elsősorban fizikai mun­kát végezzen. A társadalom mindinkább afelé törekszik, hoey a vég­zett munka szerint értékel­jünk a társadalmi munka­megosztásban vállalt vagy kapott feladat telicn'tésének szintje alapján. A jövőben a tehetségek értékelését ebből a szemszögből is napiren­den kell tartani, és fellépni az olyan nézetek ellen, ame­lyek mechanikusan leszűkí­tik a tehetséget a szellemi pályák körére. Azt is lát­nunk kell, hosy a szellemi és a fizikai munka közötti különbség csökkenése is se­gíti ezeket a törekvéseket. A fnjfptf szocialista tár­•ÖJ'.CII sadalom ' az osztályok és a rétesek kö­zeledésének foh-amatában realizálódik, amelynek so­rán fokozatosan csökken­nek az osztályjellegű kü­lönbségek. csökken a fizikai és a szellemi munka közöt­ti különbség, csökkennek a településviszonyból adódó különbségek és más ténye­zők. Az osztályok és a ré­tegek közeledése a szocialis­ta építőmunka egész idősza­kát átfogó folyamat. A fel­szabadulástól napjainkig e folyamat nagy ereörr.ír ei realizálódtak, olyanok, mint az államosítás, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése. Több területen azonban c<"»k megkezdtük a munkát an­nak érdekében, hop" a fel­növekvő ifjúság esélykü­lönbségei csökkenjenek. és előbbre léníünk azon az úton. amelyen a "ital oá­lyairányulása mindjobban megfelel egyéni adottságai­nak, valamint a társadalmi igényeknek. Nevelőm unkánk a szocialista társadalmi vi­szonyok fejlődésihez nagy­mértékben hozzá az egyéniség sokoldalú kibonta­kozásának segítségével. Koncz János

Next

/
Thumbnails
Contents