Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-06 / 156. szám

Kedd, 1982. július 6. Szerelmek, házasságok Múlt héten. miközben érzéketlen élettárs, az írói Benkő Péter diszkréten rámenős levéltárnoka és a hitves szerepében Szegedi Erika alakítása átgondolt, tartalmas. A Késői találkozás, mint címe elárulja, olyan szeredik személy, levéltári dol- lem története, mely sikeregozó. aki részint a közvéle- sebb házasságba torkollhatirodalmi nék annál, mi házasságok történeti köteléke jelen esetünkben hűség, igazság pecsétőrének külön-külön köti hőseinket, talárjában tesz föl kérdése- Vagyis hát meglehetősen ket az özvegynek, s pergeti szokványos sztori, hiszen változatlan hevességgel zaj- státus külsődleges. csillogó lott a futballgála, férfi és nő cafrangjain önmagát süttebonyolult kapcsolatrendsze- tő-kúráló feleség. A sztori rénék lehetséges variánsai- bonyolítása persze más. ból elevenedtek meg törté- Aleksander Scibor-Rylskinél netek a képemvőn. A len- tudniillik belép egy harmagyei Aleksander SciborRylski forgatókönyvéből Gaál Albert rendezett tévé- mény, részint az játékot (Kényszerzubbony), tudat, a holnapi Noéi Coward színművéből pedig angol tévéfilmet vetítettek (Késői találkozás) nem először, másodszor, s vissza" a múltat, fényt derít- minden házasság annak a mint a műsorújság is tu- ve az írói kálvária olyan perspektívának látszatával datja. ez volt az úgynevezett stációira, miről hivatalos pa- vagy valóságával terhes (s hosszabb változat. Ugyanez a tévéújság beharangozójában ..nálunk sajnos alig ismertnek" jegyzi Aleksander Scibor-Rylskit, ami legföljebb féligazság, mert aki csak féltucat lengyel filmet látott, találkozott nevével akár mint forgatókönyvíró. akár mint rendező. S ez a munkája sem olyan alma, mely meszsze esne a mifelénk sem népszerűtlen lengyel lélektani filmek fájától, sőt. hamar fölismerhető, hogy arról pottyant elibénk. ..Az író röntgenképet vetít Antal, akarva-akaratlanul kibökve téma és földolgozás véletlen (véletlen?) hasonlóságát egy olyan darabbal, mit merő véletlenségből volt alkalmam olvasni. látni. Pár hónapia a kecskeméti kamaraszínházban ment Zám Tibor Pokoljárása, az író kisregényéből (Túl a poklon), s a párhuzamok valóban döbbenetesek. Hogyan teheti tönkre, száműzheti pótcselekvések, kivált az alkoholizmus tornácára a gondolkodó elmét, a szellemi munka fölkent papját egv pírok nem tudnak, nem ez a kérdés. látszatával akarnak tudni, nem tudhat- vagy valóságával), hogy az nak. Kimondva-kimondatla- félsikerű, s létezik nálánál nul is azzal a szándékkal, sikeresebb változat, mással, hogy közhelynek tetszik, a (Lásd Miskolczi Miklós: látszat olykor csal, komo- Színlelni boldog szeretöt, lyan venni mégsem árt; sza- vagy mondjuk a világirodabad, sőt szükséges akár ál- lom jó kétharmada.) Csupán kulcsokkal fölpattintani hi- az a bibi. hogy ez a persvatalosan lezárt dossziéit em- pektíva. ha mondjuk megberi tragédiáknak. Mind- valósul(na). vajh rendelkezazonáltal maga a sztori ke- nék-e újabb, hasonló persvésbé meggyőző. Túlságosan pektívával — ez esetben hagyatkozik az alkotó em- tudniillik a pudding próbáber szuverenitásának hét- ja szükségeltetnék, vagyis a köznapi ésszel fölfoghatat- gyakorlat bizonysága, amely lan belső tartalmaira, amit most. fájdalom, nincs, elaz egyszeri halandó úgy marad. Hőseik mielőtt megmond: a zsenik világa meg- kóstolnák a puddingot, elMaső szemlélő hajlamos elfő- rad hát egy szirupos kései gadni híres emberek különc- love story. két kitűnő szíségeit. extravaganciáit, , ám nész elővezetésében. Sophia ha valaki azokat a körül- Lorentől meg Richárd ményeket elemzi, melyektől Burtori-tői. Szokatlanul fölfölmenthetőek a nagv em- tűnő. hogy Burton milyen berek hétköznapi botlásaik, profán tetteik alól, akkor nem lehet olyan elnéző, ellenkezőleg. könyörtelenebbnek kell lennie a tények fölsorakoztatásakor pro és kontra egyaránt. Máskülönben minden ostorcsapás a házasság pokoli^ bugyrairól közelíthetetlen. Tény a km. szakadnak egymástól — írja a dramaturg. Jánosi - iMml,. . .. „ „,,„ „„, . ~ . A tanulási esélykülönbségek csökkentése Napjainkban nem rit- se az egyetemi felvételekkán ta- nél, annyira túlhaladottá lálkozunk különböző néze- vált a szocializmus alaptekkel a társadalmi mobili- iainak lerakását követően, tás kérdésében. Az egyete- Ezért helyes volt pártunk mi-főiskolai felvételek ide- VIII. kongresszusának dönjén e kérdések különösen tése 1962-ben, amely kifelszínre kerülnek. Egyesek mondja: „Egységes szociaszerint újratermelődnek a lista társadalmunk kialatársadalmi esélykülönbsé- kulása és közoktatásunk gek, mások vitatják az szocialista fejlődése lehetőesélykülönbségek csökkenté- ve teszi és egyben megkösét szolgáló különböző tá- veteli, hogy az iskolai felmogatások jogosultságát, vételeknél is a jelöltek felEzért is elvi jelentőségű az készültsége, rátermettsége, MSZMP Központi Bizottsá- politikai és erkölcsi magaga 1982. április 7-i állásfog- tartása legyen a mérce, lalása: „Iskolarendszerünk Nincs szükség többé tanulegnagyobb történelmi ered- lóifjúságunk származás szeménye, hogy hozzájárult a rinti kategorizálására. A tetársadalmi egyenlőtlenségek hetséges munkás- és pacsökkentéséhez, társadal- rasztfiatalok továbbtanulását munk egészséges mobilitása- — ami művelődési politinak és nyitottságának meg- kánknak változatlanul fonőrzéséhez. Ezt mutatja az tos része — nem a szociális is, hogy az elmúlt évtized- korlátozások mechanikus alben némiképp növekedett a kalmazásával, hanem a fizikai dolgozó rétegek gyer- szükséges politikai, anyagi, mekeinek aránya a felsőok- szociális és nevelési feltétatási intézmények hallgatói telek biztosítósával, az alközött (miközben a hallga- kotó és nevelő munka fejtólétszám nőtt), jóllehet e lesztésével kell elérni." rétegek aránya a társadalmi szerkezet változása következtében mintegy 5 százalékkal csökkent. Mindez nem jelenti azt, A döntés helyességét két évtized tapasztalatai • bizonyítják. * Ezáltal is gazdagodott a népi-nemzeti egyhogy az iskola hiánytalanul feg- A fejlődés velejarojateljesítette, illetve teljesí- kent azonban ellentmondateni tudja a művelődési ®°k ,1S keletkeztek. A szarenerváltan, kívülről igyekszik partnere lehni a most is csodálatos Sophiának (föltehetően több kritikával kezelte a szüzsét). Vonatok között címmel játszották már e darab rövidebb változatát. Magam nem láttam, de lákörnyezetén. nevezetesen az tatlanban is úev hiszem, az élettárson csattan, netán az lehetett a jobb. .. is. mety rajta méltánytalan. — Nikolcnyj István ' ORIUTOSRTTU O ./TOE 1 II rádiófigyelő Mándy Iván butikja Aki a halhatatlansággal ra az ablak melletti utolsó kacérkodik, kacérkodhat a halállal is; üzeneteket küldhet az utókornak levélben, telefonon, bárhogy. De micsoda kaland ez? Zelk Zoltán, amikor élete vége felé már örökös kórházlakó volt, állítólag megfogalmazta asztalt, s megindultságában emlékbeszédekre készül. És addig sem hal meg az ember, amíg az ellenségei emlékeznek rá, sőt változatlanul olyannak tartják, mint életében: ellenségnek. Miaz lyenek ebben a rádiójátékéletművéhez illő nekrológo- ban ellenégei ennek a Zsámkat. Nem olvashattuk őket. b°ki ' Jánosnak? Pontosan Mándy Iván még ennél is olyanok, mint Mándy Iván tovább ment. Kedves hőse, Zsámboki János — gyaníthatóan az író maga, mert a költészet szonyítva alanyi műfaj, s Mándy prózista létére költőibb sok tucat rövidebb sorokat rovó kortársánál — váratlanul, tragikus hirtelenséggel megellenségei lehetnek. Pitik az íróhoz képest, múló senkik az író örökkévalóságához vijobb játékait írja a rádiónak, s teszi ezt már évtizedek óta, s csak azt sajnálom, hogy ezek a rádiós remekművek iszonyúan egyszeriek, elhangzanak, és sokuk elfelejtődik. A mai, kisvállalkozásos világban azért tennék valamit: beszereznék vagy nemtudomhányezer kazettát, fölvenném Mándy összes rádiójátékát, (ha megvolnának az archívumban), s nyitnék egy hangjátékbutikot Mándyból. mazási kategorizálás eltörlését követő első évtizedben a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya nagymértékben lecsökkent; 1972ben 38 százalék volt, ezt folyamatosan emelkedett. Igaz, eközben csökkent a fizikai dolgoaz "átlagosnál zók számaránya a keresők másrészt a tár- között, de nem ilyen mértékben, hiszen még tíz étivel ezelőtt is a foglalkoztatottak ' háromnegyedét r"adesélyegyenlőtlenségek vagy az indulásnál fennálló társadalmi-kulturális hátrányok csökkentésében rá háruló funkciókat. Egyrészt az átlagok jelentős szóródást mutatnak: a gimnáziumok- °v„oea ban és az egyetemeken a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya alacsonyabb sadalmi-kulturális hátrányokkal induló, tanulmányaikbari elmara4ó, családi környezeti problémákkal tal<küzdő gyermekek felzárkózCsakhát. Ahogy CsempeAz író szellemes fintorral Pempének, Csengő-Bengőbünteti meg őket. Egyetlen mondattal elintéz egy Leót például. Nem mondja ki, hogy Leo Leo kinek, Fabulyának és a többieknek sincs pénzük, nincs nekem sem. Nekik és Mándynak vagyonuk van csak, múlhatatlan létük. Én, a halandó, csak tisztelegni tudok. Petri Ferenc hal. Ez a Hang a telefonban csoda, pedig a pesti állatcímű rádiójáték nyitánya, kert tábláján egy kisgyerek Zsámboki hangja beleszorul is elolvashatja... Félmona telefonba. datok, telefoncsörgések, Groteszk szituáció, abszurd csöndek; egy mikrovilág félhelyzet? Egyik sem. Mándy mondatai, telefonjai, csönd- $zársomlvón Iván dramaturgiája szerint lei- És Mándynál ez a mik- * határozott ponthatár fölött a fizikai dolgozók gyermeA munka eredményeként mostanára a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya 42—45 százalék közötti a felvettek soraiban, miközben a foglalkoztatottak körében a fizikai dolgozók mintegy 70 száez az egyetlen természetes rovilág a világegyetem maga. lehetőség. Az ember nem Hogy mitől? Nem tudom hal meg, amíg a tárgyai őr- pontosan. Talán az a bizozik; amíg egy narancshéj a nyos Leo nevű kritikus tudhamutartóban emlékezik rá, ja a dolgok ellenkezőjét is... amíg Borbásné a Barbara Én csak azt tudom, hogy presszóból fenntartja számá- Mándy talán örök idők legKisgrafikai tárlat Pécsett országos kisgrafi- román kisgrafika barátok is kai tárlat nyílt vasárnap, ott voltak az eseményen, részeként annak a kétnapos A találkozó alkalmából ortalálkozónak. amelyen a szágos kisgrafikai pályázakisgrafika művelői és gyűj- tot hirdettek. A pályázatra tői vettek részt. A magya- beküldött félszáz mű legjarokon kívül csehszlovák, vát láthatták az érdeklődök jugoszláv, olasz, osztrák és a kiállításon. Színházat avattak Színházat, avattak vasár- Ma már idegenforgalmi látnap a Villány közelében ványosság. emelkedő Szársomlyó-he- Az idei nyáron átfogó kigyen. A XV. nemzetközi állításrendező és körnvezetszobrász szimpozion „épí- formáló munka kezdődött a tette" kőszínház részét al- 442 méter magas hegy déli kotja a híres szoborparknak, lejtőjén. Ennek során hozAz avató előadáson Hetényi ták létre a hegy oldalában a János koreográfus Kezek cí- szabadtéri színházat. Faramű táncjátékát mutatták be gott mészkőtömbökből féla Pécsi Balett tagjai. körívű, lépcsőzetes nézőteMint ismeretes: 1968 óta retés előtte köralakú tánctenemzetközi szobrász alkotó- ret képeztek ki. Az amfitelep működik a süveg ala- teátrumban kétszáz nézőnek kú dél-baranvai heeven. A van helye, szobrász szimpozionnak ne. A Szársomlyó-hesv szép vezett nyári találkozókon a fekvésű színháza elsősorban meghívott hazai és külföldi a Pécsi Nyári Színház kaművészek nagyméretű kő- maraelőadásainak ad helyet, plasztikákat faragnak ki. s Egyúttal fóruma — „üléscserében a vendéglátásért a terme" — a szobrász szimhelyszínen hagyják azokat, pozion tagjainak. A hetvenes-években mind tatásában csekély előreha- intenzívebben kibontakozott ladást sikerült, elérni." munka sokirányú volt. MegNézzük a fejlődés néhány növeltük a fizikai dolgozók számszerű mutatóját. 1938- gyermekei számarányát a ban a foglalkoztatott lakos- gimnáziumokban, ahonnan a ság több rtiint 95 százaléka felsőoktatási utánpótlás több fizikai dolgozó volt, gyer- mint kétharmada indul el. mekeik a felsőoktatásban Különböző szakkörökkel, 3,5 százalékot képviseltek, tanfolyamokkal a felső- és Indokolt volt tehát a fel- a közoktatás dolgozói, egyeszaba^ulás után a társadal- temi hallgatók is segítették mi igazságtalanság fokoza- a fizikai dolgozók gyermetos csökkentését a művelő- kei szellemi képességeinek dés területén egyebek kö- kibontakozását. Á felvételikzött adminisztratív eszkö- nél érvényes korábbi abzökkel is elősegíteni. Ez szolút sorrendet a relatív szülte a társadalmi katego- ponthatár váltotta fel, ami rizálás bevezetését a fel- azt jelenti, hogy egy megsőoktatási felvételiknél a fordulat éve után. Ennek következetében is, 1950-ben már közel minden máso- kei elsőbbséget élveznek, dik elsőéves hallgató munkás-paraszt gyermek volt. Számarányuk 1955-ig tovább nőtt. és meghaladta az 56 százalékot, majd 1960ra 50 százalékra alakult. Eközben a kereső lakosság körében a fizikai dolgozók számaránya 80—83 százalékRA WSIFTFONT indokolt volt f?ekdt képviselnek. Az adatok Csongrád megyeben is általában megfelelnek az országos mutatóknak, de jelentós hullámzás figyelhető meg. így, amíg 1980-ban az elsőéves hallgatók mintegy fele fizikai dolgozó gyermeke volt. ez a számarány 1981-re 43 százalékra csökkent. Jelentós a szóródás az egyes felsőoktatási intézmények között is: a József Attila Tudományegyetemen (39 százalék), a Szegedi Orvostudományi Egyetemen (34 százalék), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (45 százalék), az Élelmiszeripari Főiskolán (53 százalék) és az Allatorvostudományi Egyetem állat-egészségügyi karán (49 százalék), az Orvostovábbképző Intézet Egészségügyi Főiskola védőnőképző karán (70 százalék). Elsősorban szellemi, dolgozók körében merül fel a kérdés: Vajon a fizikai dolgozók gyermekeinek támogatása nem érinti-e hátrányosan a szellemi dolgozók gyermekeit? A különböző támogatások nem a szel£ mennyire a felszabadulást követően a származási kategorizálás bevezetélemi dolgozók gyermekei ellen. hanem a fizikai dolgozók gyermekei mellett vannak. A szellemi dolgozók gyermekeinek esélyhátrányairól — mint társadalmi jelenségről — akkor beszélgetnénk, ha a felsőoktatásban nagyobb lenne a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya, mint a szülőké a kereső lakosság köreiben. Erről azonban távolról sincs szó. hiszen, mint a fenti adatokból kitűnik, a szellemi dolgozók gyermekei még mindig közel kétszer olyan arányt képviselnek a felvettek köreiben (55—57 százalék), mint a szülők a keresők között (30 százalék). Az adatok azt is mutatják, hogy bizonyos szóródással, de az értelmiség gyermekeinek mintegy háromnegyede értelmiségi pályára kerül. mechanikus azonosságra törekedni rövid távon irreális dolog volna. A folyamat többgenerációs jellegű. A szocializmus nem tűzheti ki közeli programként az esélyazonosságot, ez a kommunizmus programja lesz. Ma még azonban a családok, a lakóhelyek anyagi, szociális, kulturális körülményeiben figyelemre méltó eltérések vannak. Ezek csökkentését szolgáljók az oktatásügy fejlesztésére fordított erőfeszítések — ismeretesen a VI. ötéves terv során kiemelt programok között szerepel az általános iskola fejlesztése. Mégis egyértelműen számolni kell azzal, hogy vannak, és még jó ideig lesznek — ha csökkenő mértében }sr, — hátrányos be/yzetíj gyermekek, akiknél á tehetséggondozás és ltápeisságf e.i lesztés „k ülönösen jelentős pedagógiai erőfeszítést igényel. Érdemes idézni ezzel kapcsolatban a Szovjetunió néhány jellegzetes mutatóját is. 1970-es statisztikai adatok szerint a munkásparasztok számaránya az összes keresők között mintegy 77 százalék, gyermekeik az egyetemen mintegy 47 százalékot képviselnek. A kereső lakosság 23 százalékát kitevő szellemi dolgozó gyermeke ad ja az összes felsőfokú iskolai hallgató 53 százalékát. A

fÍ7ÍlfaÍ dolgoztok gyerIMtliai mekeivel való foglalkozás a közvéleményben esetenként — helytelenül — keveredik a hátrányos helyzetűek segítésének fogalmával. Márpedig a kettő nem azonos kategória. A fizikai dolgozók kategóriája politikai kategóriát jelent, a hátrányos helyzet szociális tényező. A fizikai dolgozók életkörülményeinek fejlődése következtében a többségnél nem beszélhetünk hátrányos helyzetről, vagy csak részbeni elemként említhetjük meg (például a szülők felkészültségének következtében nem tudnak gyermeküknek segíteni a tanulásban). Ugyanakkor a szellemi pályán dolgozók gyermekei is lehetnek hátrányos helyzetűek. A művelődéspolitikának itt az a feladata, hogy egyaránt segítse a fizikai dolgozók gyermekeit és a hátrányos helyzetűeket, a segítés módját azonban szinte minden esetben egyénenként kell kialakítani, rrfindenkor törekedve arra, hogy ahol indokolt, legyen külön odafigyelés, „támogatás", de az soha se legyen bántó. Jószándékú törekvések járhatnak negatív következményekkel, ha a módszert roszszul választjuk meg. Koncz János (A cikk befejező részét a holnapi számunkban közöljük.) i I