Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-01 / 152. szám

<J Csütörtök, 1982. július í. Sós Györgyné kiliofetése Sós Györgynét, az MSZMP 5CB politikai munkatársát több évtizedes, eredményes munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából az Elnöki Ta­nács a Szocialista Magyar­országért Érdemrenddel tün­tette ki. A kitüntetést szerdán, teg­nap a KB székházában Né­meth Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a KB titkára adta át. Je­len volt Karakas László, a Központi Bizottság osztály­vezetője. ipari szeminárium Háromnapos ipari szemi­nárium kezdődött szerdán Miskolcon, a Nehézipari Mű­szaki Egyetemen a hazai kohászati, gépipari, élelmi­szeripari és más ipari üze­mek, kutatóintézetek, egye­temek és főiskolák több mint háromszáz szakembe­rének részvételével. A je­lenlevők az energiagazdál­kodás és energiafelhaszná­lás kérdéseiről tanácskoz­nak. Belső ellenőrzés a téeszekben Segítőtárs, nem fizetett ellenség! A Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tegna­pi, szerdai, dr. Kakuszi László elnökletével megtar­tott ülésén a TESZÖV El­lenőrzési Irodájának munká­járól és a mezőgazdasági szövetkezetek belső ellenőr­zésének helyzetéről tájéko­zódtak a MNEB tagjai, össze­gezték a népi ellenőrzési bi­zottságokhoz érkezett közér­dekű bejelentések és pana­szok intézésének tapasztala­tait is. A megyei NEB ülé­sén részt vett Kovács János, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezetője, Szeberényi Sándor, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint Szűcs László, a TESZÖV Ellenőrzési Iroda vezetője is. A megyei NEB 1975 óta több alkalommal is vissza­tért a belső ellenőrzés vizs­gálatához. E folyamat része­ként tájékozódtak most a termelőszövetkezeti ellenőr­zési rendszer sajátosságairól, megállapítva: a belső ellen­őrzés viszonylag rövid múlt­ra tekint vissza, s ez hatás­sal van a szakmai színvo­nalra, a káderhelyzetre, az A lottó jutalomsorsolása A lottó június havi tárgynyereménycinek sorsolását 1982. június 29-én. kedden tartották. A jutalomsorsoláson a 26. heti szelvények vettek részt. Az alábbiakban közöljük a szegedi totó-lottó körzeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt szelvé­nyeknek a számát és a nyereményt. 3 296 675 g 3 668 707 t 44 911 942 o 78 296 001 r 3 308 301 n 3 680 333 u 55 671 805 P 78 301 814 u 3 314 114 o 3 686 146 n 55 677 618 t 78 342 505 t 3 331 553 n 3 691 959 m 78 011 164 n 78 354 131 i 3.337 366 t, 3 703 585 n 78 016 977 r 78 359 944 o 3 354 805 k 3 7Ö9 398 o 78 034 416 s 78 377 383 m 3 360 618 g 3 715 211 o 78 046 042 m 78 383 196 t 3 372 244 n 3 721 024 u 78 063 418 t 78 389 009 o 3 378 057 o 3 726 837 o 78 069 294 n 78 394 822 r 3 395 496 o 3 732 650 u 78 075 107 g 78 406 448 P 3 407 122 j 3 738 463 u 78 080 920 j 78 412 261 s 3 412 935 1 3 744 276 u 78 086 733 n 78 418 074 t 3 430 374 g 3 750 089 h 78 092 546 n 78 423 887 u 3 436 187 t 3 755 902 u 78 098 359 P 78 429 700 u 3 465 252 u 3 761 715 i 78 104 172 r 78 464 578 p 3 471 065 h 3 767 528 j 78 109 985 t 78 482 017 k 3 476 878 P 3 773 341 u 78 121 611 i 78 487 830 r 3 482 691 r 3 779 154 u 78 127 424 u 78 493 643 r 3 488 504 k 3 784 967 u 78 133 237 o 78 505 269 a 3 494 317 h 3 790 780 u 78 139 050 u 78 511 082 s 3 500 130 1 3 802 406 u 78 144 863 i 78 534 334 n 3 511 756 g 3 814 032 m 78 150 676 1 78 540 147 i 3 523 382 n 3 819 845 o 78 162 302 m 78 545 960 k 3 529 195 s 3 825 658 u 78 168 115 P 78 557 586 n 3 535 008 i 3 831 471 f 78 173 928 t 78 563 399 P 3 540 821 k 3 837 284 g 78 179 741 1 78 569 212 s 3 546 634 g 3 843 097 r 78 185 554 s 78 575 025 t 3 552 447 P 3 848 910 s 78 191 367 r 78 580 838 u 3 569 886 j 3 883 788 s 78 197 180 t 78 592 464 h 3 575 699 n 3 889 601 s 78 202 993 t 78 598 277 u 3 581 512 n 3 895 414 u 78 208 806 t 81 487 338 k 3 587 325 n 3 901 227 t 78 214 619 u 81 493 151 o 3 598 951 s 3 912 853 u 78 220 432 g 81 504 777 g 3 604 764 r 3 930 292 o 78 232 058 k 81 510 590 t 3 610 577 r 3965170 t 78 237 871 P 81 516 403 r 3 616 390 r 3 976 796 i 78 243 684 u 81 522 216 U 3 628 016 r 44 667 796 s 78 255 310 h 81 528 029 u 3 633 829 i 44 673 609 u 78 261 123 u 81 533 842 u 3 639 642 m 44 679 422 g 78 266 936 i 81 557 094 m 3 645 455 3 651 268 r 1 44 685 235 m 78 278 562 1 81 562 907 s 3 657 081 s 44 691 048 o 78 284 375 P 81 568 720 g 3 662 894 s 44 900 316 u 78 290 188 P 81 574 533 1 A gvorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: a — Vásárlási utalvány (1000 Ft): b — Wartburg Limousine típusú személygépkocsira utalvány: c — Skoda 120 L típu­sú személygépkocsira utalvány: d — Polski-FIAT 126p típu­sú személygépkocsira utalvány: e — Orion Hi-Fi torony (42 300 Ft): f — Videoton Hi-Fi torony (35-900 Ft): g —Szí­nes televízió (30 000 Ft): h — Szerencseutalvánv (30 000 Ft): i — Otthon lakberendezési utalvány (25 000 Ft): i — I oar­cikkutalvánv (25 000 Ft): k — Zenesarok-utaivánv (20 000 Ft): 1 — Automata mosógép (12 900 Ft): m — Televízió (10 000 Ft): n —Vásárlási utalvánv (10 000 Ft): o —Vásár­lási utalvány (9000 Ft): n — Vásárlási utalvánv (7000 Ft): r _ Vásárlási utalvánv (5000 Ft): s — Vásárlási utalvánv (4000 Ft): t — Vásárlási utalvány (3000 Ft): u — Vásárlási utalvánv (2000 Ft). * A nyertes szelvényeket 1982. július 25-ig kell a totó­lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok vagy a nosta útján a Sportfogadási és Lottó Igavgatésáv címére (Budapest V., Münnich Ferenc u. 15. 1875) eljuttatni. A gvorslista közvetlenül a sorsolás után készült, eset­leges hibák előfordulhatnak, amiért olvasóink szíves elné­zését kérjük. erkölcsi és anyagi megbe­csülésre. A tsz-ekben a ve­zetésnek még nem vált szer­ves részévé az ellenőrzés, a vezetők olykor szükséges rossznak, fizetett ellenségnek tartják a belső ellenőrt, ahelyett, hogy segítőtársul fogadnák, s bevonnák egye­bek között a döntések elő­készítésébe. Zavarólag hat a szövetke­zetekben, hogy nincs meg­felelő munkamegosztás a tulajdonosi ellenőrzés, a bel­ső ellenőri tevékenység, a folyamatba épített ellenőr­zés és a revizori iroda mun­kája között. A TESZÖV El­lenőrzési Irodája e felada­tok elhatárolását vizsgálatai előzetes koordinációjával te­szi zökkenőmentesebbé, s az­zal, hogy általános ellenőr­zéseit az egyes téeszek sa­játosságaihoz hangolja. E törekvés az 1982-es év ellen­őrzési tervének kidolgozása­kor már érvényesült, s az iroda egyebek között a belső ellenőrök szakmai tovább­képzésével is segítette a té­eszeket. Erre szükség is van: évente 10—15 százalékos a fluktuáció, mely szemlélet­beli okokra, a belső ellen­őri munka még nem kellő elismertségére vezethető vissza. MTESZ­negbeszélés Az MTESZ országos el­nöksége szerdán Fock Jenő elnökletével ülést tartott. Egyebek közt megvitatták és elfogadták á" szervezet 1982—86 közötti időszakra kidolgozott cselekvési prog­ramjai. Fordulat, menet közben > Évadzáró társulati ülés a színházban Tegnap tartotta a szegedi színház évadzáró társulati ülését a Zenés Színházban. Az elnökségben toalalt helyet Vass László, a városi pártbizottság munkatársa. Bányainé dr. Birkás Mária, a városi tanács elnökhelyettese és dr. Dobóczky Károlyné. az SZMT titkára is. Az elmúlt évad ér­tékelésére Pál Tamás főzeneigazgató vállalkozott (minthogy köztudomásúan az ö vezetésével indult a szezon, s csak me­net közben mondott le igazgatói megbízatásáról, mely ere­dendően mostantól járt le). A korábbi évek gyakorlatá­tól eltérően. Pál Tamás a hónapok kronologikus sor­rendjében elemezte a színház egészének művészi munkáját. Nehézségek és örömök köze­pette teljesítették feladatukat — hangoztatta. A szeptem­berben bemutatott Shakes­peare-drámának, a Cymbe­line-nek sorsa már a kivá­lasztáskor eldőlt, igazi sikert nem aratott, bár nagy mű­vészi tettnek számít. Az ope­rarészleg Újvidéken először játszotta Vántus István Aranykoporsó ját, s tavalyról hozta át Verdi operáját, a Simon Boccanegrát Az októ­beri prózabemutató, Fratti bűnügyi komédiája, a Nagy trükk, nem hozta azt az „ope­rett"-sikert, melyet a prog­ramok kidolgozásakor szán­tak neki; az operettrészleg viszont eljátszotta a Mayát, az opera pedig olaszul és ma­gyarul mutatta be Puccini. Toscáját. megerősítve a tár­sulat jó hírnevét, előnyös po­zícióit; a művet azóta is si­kerrel vitték színre Szegeden és az ország más városaiban. Novemberben Bibbiena Ca­landriája végre a várt forró fogadtatásra talált, minek régóta szurkoltak a színhá­ziak, s a prózatársulat is ké­pességeinek legjavát tudta adni benne. Az operisták Puccini Bohéméletét újítot­ták föl. Decemberre jutott Gorkij drámájának, a Zifco­ué/cnak hazai ősbemutatója. Mind a darab,, mind az elő­adás — Pál Tamás értékelé­se szerint is — az évad leg­jéTiértizŐbb" pródukci'óia volt. Uj film oraés Színes, japán, föliratos ka­tasztrófafilm. Irta.: Kaneto Sindo. Kép: Rokuro Nisigaki, Jakesi Jamamoto. Speciális effektusok: Tcrujosi Nakano. Zene: Tosiaki Csusima. Ren­dezte: Kendzsiro Omori. Fő­szereplők: Hirosi Kacsuno, Tosijuki Nagasima, Jumi Ta­kigava, Kajo Macsuo. A film eredeti cime 7.9-es földrengés. Hogy ez milyen erősségű geológiai mozgás le­het, azt elképzelni sem tud­juk. Arra a percnyi rémü­letre viszont emlékszem, amikor néhány évvel ezelőtt egyszercsak megmozdultak lakótelepi otthonom falán a képek, s mire kinéztem az erkélyről, már jó néhányan lerohantak pizsamában, gye­rekükkel karjukon, rémült tekintetekkel. Pedig ez a földmozgás a Richter-skálán bizonyára messze elmaradt a japán film 7,9-es rémláto­másától. Nem hiszem, hogy lehet nagyobb katasztrófa, mint egy városokat romba döntő földrengés, amikor el­szabadulnak az elemek, tűz és víz képtelen egymást ki­oltani, épületek kártyavár­ként omlanak össze, s egy­szerűen megnyílik lábunk alatt a talaj. Ezt a tragikus rémláto­mást festi a mozivászonra ez a film, a tán legdivatosabb áramlat egyik középszerű al­kotása. A monstre kalandok, a szex és horror után a nem­zetközi filmdivat új jelensé­ge a mindannyiunkban rej­tőzködő valóságos félelem­és rettegéscsírákat pattintja föl. A Földrengés Tokióban című filmnek tulajdonkép­pen csak a második fele a katasztrófa megidézése. Három jól elkülöníthető szerkezeti részből épül a tör­ténet. Az első harmadában még azt is hihetnénk, hogy komoly etikai, erkölcsi kér­dések foglalkoztatták az al­kotókat. Olyan, valóban je­lentős és korunkban mind nagyobb szerephez jutó prob­lémák, mint a tudomány és politika felelőssége, az em­beri döntések előkészítésének fontossága és az emberi kap­csolatok legintimebb szférá­jának ellentmondásai. Aztán egyszercsak megmozdul a föld Tokióban, s hosszú időn át a félelmetes, hátborzon­gató képsorok tanúi lehe­tünk. A hősök egyik része a felhőkarcolók magasában re­ked, másik részük a föld alatti alagút rendszerében. A megmenekülés reménye — a film harmadik harmada — oly távoli és parányi, mint egy fényévmilliókra levő csillag. Ám az ember azért ember, hogy „küzdjön és bíz­va bízzon", sose adja fel a reményt. Így aztán a négy főszereplő közül — egyikük élete árán — hárman meg­menekülnek. Ám csak az életüket őrizhették meg: kö­rülöttük a romba dőlt, lán­gokban álló metropolis ... Nem véletlenül került az a'kotók közé a speciális ef­fektusok készítőjének neve. Valóban lehetett dolguk a makettkészítőknek, pirotech­nikusoknak, operatőröknek. S mégis: a történet sutasága, a szereplők merev, primitív játéka megfoszt bennünket ap azonosulás lehetőségéből. Így aztán legfeljebb megborzon­gunk a katasztrófa félelme­tes kénsorai láttán, rle nem ére'zük azt a felelősséget, errelv mindannyiunkat ter­hel kis és nagv földlökése­ink elkerülése érdekében. T. L. itt mutatkoztak meg a Ruszt József vezette társulat lehe­tőségei; árnyalt színpadra ál­lítás, kitűnő alakítások stb. Ugyanakkor ez a premier je­lentett fordulópontot is a színház életében, bár nem egészen azzal az előjellel, amellyel várták, ellenkezőleg. A társulat belső feszültségei mindinkább napirendre ke­rültek, megfagyott a levegő, a színházon belül és kívül. Ennek dacára Kálmán Imre operettjének, A montmartre-i ibolyának bemutatója sike­res volt, s ezekben a hetek­ben újították föl az ifjúsági bérletben Erkel Ferenc Bánk bánját is. Ruszt József lemondása, valamint a műszaki feltéte­lek további romlása olyan krízist okozott, hogy új irányt kellett szabni a szín­ház működésének. Január­ban és februárban ezért a próza nem is tudott bemu­tatót tartani, az operatársu­lat pedig Nyugaton turnézott Verdi Johannájának olasz nyelvű előadásaival, az elő­zetesen fölfokozott várakozá­soknak is eleget téve. A ked­vezőtlen körülmények dacá­ra is megcsillantotta képes­ségeit a balett, a Show című összeállítás minőségi előrelé­pés a lassacskán megújhodó műhely történetében. A szín­ház vezetésében bekövetke­zett strukturális változások után márciusban máris bizo­nyította a prózatársulat, ér­tékes produkcióval képes le­küzdeni a belső válságot. Urbán Ernő Uborkafáját vittek színre, mely később a minisztérium nívódíját is el­nyerte. Ugyanakkor bebizo­nyította az előadás, a jövő­ben magabiztosabb, szilár­dabb lehet a saját, belső ér­tékelésük, nem kell feltétle­nül a külső megítélésekre tá­maszkodniuk. Ugyancsak márciusban vitték színre, s ugyancsak minisztériumi ní­vódíjat kapott az operisták Nabuccója Tipikusan olyan darab, mely nem a moziszín­ház szűkös színpadviszonyai közepette játszható el iga­zán, mindazonáltal volt any­nyi művészi erő, ahogy a fő­zeneigazgató fogalmazta, „struccpolitika" a társulat tagjaiban, hogy a mostoha feltételek mellett is „oda tudták tenni", kitűnő pro­dukcióvá avatták. Március­ban Verdi Traviátáját újítot­ták föl. Áprilisban Vaszy Viktor emlékének adóztak Verdi Requiemjének kon­certszerű két előadásával, a próza pedig Paso ön is lehet gyilkos című krimijével vég­re beváltotta azokat a remé­nyeket, melyeket szántak ne­ki. Műszaki okokból májusra maradt a Sztambul rózsájá­nak bemutatója, igazi ope­rettsikerrel. s Mozart operá­jának. a „Szöktetésnek föl­újítása mellett ősbemutatót is produkált az opera. Szönyi Erzsébetnek. Szakonyi Károly darabjára készült Adáshibá­ját. Az előadásokat virtuóz­nak mondta Pál Tamás. Az elmúlt évek gyakorlatá­nak megfelelően Csanádi Géza, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője is közölte a színhá­zat fönntartó tanács vélemé­nyét az elmúlt szezonról. Megállapításainak summáza­ta: a nehézségek dacára is eleget tett a színház — az el­várásoknak. Nagy László igazgató mielőtt a jövő fel­adatairól szólt volna, az át­szervezéssel kapcsolatos sze­mélyi változásokat jelentette be (így azt, hogy a művészeti titkárságot ismét Horkits Er­zsébet vette át), s fölolvas­ta az új tagok névsorát. A már ismeretes prózai tago­zatvezető. főrendező Sándor János mellett Kecskemétről igazolt Szegedre Rágó Iván, Kovács Zsolt, Goda Márta. Kaposvárról jön Galkó Ben­ce és Kaskó Erzsébet, Pécs­ről Dobos Kati és Zágoni Zsolt. Kátó Sándor Békéscsa­báról. Szűcs András a MA­FILM-tőL Seres Gabi a Vi­dám Színpadtól. Szirmai Pé­ter a József Attila Színház­ból, Papp Eva a Vígszínház­ból írt alá szerződést, Hollai Kálmán „szabadúszó" volt. Minthogy a rendezői kar ki­ürült, vendégművészekkel oldják meg a föladatokat, közülük két név biztos. Korcsmáros Györgyé és Csi­szár Imréé. A balettkarból hárman távoztak, s egy szó­lótáncos jött. Barát Ibolya. Az Próza. Behan roly Shakespeare: Sok hűhó sem­miért, Kocsis István: A ko­rona aranyból van. Zenés bemutatók. Schubert: Három a kislány, Maugham—Nádas —Szenes: Imádok férjhez menni; Burkhard: Tűzijáték. Lehár: Luxemburg grófja. Opera. Stravinsky: A csalo­gány és Petrovics Emil: Ly­sistraté (egy műsorban). Puccini: Manón Lescaut, Verdi: Don Carlos, Rossini: A sevillai borbély, Bellini: Puritánok (Verdi Requiem­jéhez hasonlóan koncertsze­rű előadásban). Szegeden vendégszerepel az Újvidéki Balett. s az operatársulat fölújitja a Toscát, a Nabuc­cót. a Lammermoori Luciát és a Pillangókisasszonyt A bérletezés megkezdődött, fo­lyamatosan lehet igényelni a különböző típusú bérletkár­tyákat. N. L új évad programja. Goldoni: Mirandolina. A túsz. Szakonyi Ká­Hongkongi paróka. * Értékesítés, beszerzés közösen — A termelőszövetkezetek értékesítő, beszerző és szol­I gáItató közös vállalatának | áruforgalma az alapítástól leitelt négy év alatt csak­nem megkétszereződött, de ha a szolgáltatásokat is be­számítjuk. az összforgalom két és félszeresére emelke­dett — hangzott el a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsának szerdai elnöksé­gi ü!lésén. ahol áttekintették a TSZKER eddigi munká­ját. Rámutattak: a vállalat alapításával az volt. a cél. amit ez idő alatt el is ér­tek. hogy a nagy. önelszá­molású mezőgazdasági egy­ségek munkáját összehan­golják, az egyes területi köz­pontok közreműködésével megszervezzék az áruforgal­mat, szolgáltatásaikkal se­gítsék a tagszövetkezetek termelését, jobb anyag- és áruellátását. A TSZKER-t 960 termelő­szövetkezet hozta létre, ma 1195 tagja van. s így tevé­kenységében az ország kö­zös gazdaságainak csaknem 90 százaléka érdekelt. A vállalat működésének anya­gi alapját a tagszövetkeze­tek vagyoni betétek össze­adásával teremtették meg. f t

Next

/
Thumbnails
Contents