Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-04 / 155. szám

AV /ÍK 0 VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 155. szám 1982. július 4., vasárnap Ára: 1,40 forint AZ MSZMP SZEG Megint aratunk A

kkor szép a búza. amikor érik. Akkor a legszebb. Szépnek mondjuk akkor is. amikor kikel. és látszik a sora. akkor is. amikor elhagyja tavaszi sárgaságát, akkor is. ha szárba szökik, de amikor az érő kalászok millióin futhat át a tekintet, még szebbnek látjuk. Pedig a színe rozsdás, a viharok megdöntötték, a boszorkányszelek összekuszálták. Termetre kicsi, kalásza legtöbbször kopasz. Az a szép benne, hogy megint van. Hallani naponta, mennyit változik a világ, ma már szinte nem is tudjuk, mikor kezdik és mikor végzik az aratást, öt-hat kombájnos fölül behemót gépére, és többet végez, mint a kaszakai apálós időben az egész falu. Fölcsörgetiük valamelyik téeszt. megkérdezzük, akit elöször érünk, és nem tudunk meg tőle semmit. Elindultak? Ö nem is tudja. Jól haladnak? Mostanában nem hallott róla. Hadd hozzam vissza mégis egv percre a gondolatot: arat az ország. Megint aratunk. Arat az. aki nem tette le addig tavaly a gépét, amíg ki nem javította. Arat az is. aki gyártotta vagy nem gyártotta az alkatrészt, és az is. aki időben beszerezte, illetve objektív nehézségekre hivatkozott. Az egyik jól arat. a másik rosszul. Természetesen arat az is. aki a kombájn ..ágyúcsöve" alá tartja teherkocsiját, és siet. hogv védett helyre jusson minden szem. Az is. aki közben elszórja. Aki vigyáz rá. hogy szellőzzön, jól száradion. és az is. aki az ebédet viszi kombájnosnak. műhelyesnek. Arat egy kicsit az is. akinek legutoljára a nagyapja vágta a rendet, hátán húzva a napot, ő maga már csak autóból vagy vonatablakból nézi a mostani nagv munkát, vagy odaül a tévé elé. és megnézi az évenként ismétlődő képsorokat. Elcsépelt képsorok az aratásról, mert anynyira egyszerű a művelet — látszólag! —. hogv nem tud mindig új képeket szülni az operatőr. Mégis nézi. Nosztalgiából talán? Ha más nem. költők szava burjánzik benne életről, kalászról, korgó gyomrú magyar parasztról, pirosló búzamagról, és hallomásból szedi a példát, hogy aratás végéig, cséplés befejeztéig. ha zsákba köthették a család fejadagját, nvugodtan néztek a tél elé. Régóta nincs bennünk aggodalom, mégis megállunk egy percre július fordulóján minden évben: aratunk. A részes aratásnak az a változata is beleködlik a múltba., liogy egy részét learattuk, a másik részét veszni hagytuk. A meggyet zötvogtetheti valaki úgy. hogy az út szélére is jut belőle, de ha búzát látunk aszfaltra szóródva, mindenki háborog. Ez is részes aratás. Még van belőle. "ÜSv aratunk, hoév összefogva- szidjuk, aki akadályozza az aratókat. Valami mindig adódik ' az alkatrészek körül. Mondhatjuk, könnyű volt régen, mert a takaros kasza, a kalapács, az üllő, a fenőkő és a sarló elég volt. most viszont ezerszámra kell az alkatrész. Hiába mondjuk, mert aratási mulasztásra nincs bocsánat. Ha ezer kell hozzá, akkor ezer legyen! L

ázba jövünk ilyenkor, csak a higgadt vérűek mondják, kár izgulnunk, mert eddig még mindig learattunk valahogy. Ez is bűnös higgadtság. mert ha a megérett gabonát néhánv nap aiatt nem vágják le. veszteség nélkül nem ússzuk meg Részes mulasztás, részes aratás. Akkorák a mai gépek, és olvan fürgék, ha egv kiáll a sorból, hatalmas táblán késik lábon a gabona. Ezt a veszteséget még mérni se tudjuk. Aratás ideién tisztelet adassék a iól aratóknak. De csak nekik! Horváth Dezső Nemzetközi környezetvédelem Ki üdül kedvezmény esen ? Elvek és gyakorlat Magyar javaslatok Hazaérkezett Varsóból az MTESZ küldöttsége. amely a szocialista országok műszaki-tudományos egyesületei vezetőinek tanácskozásán vett részt. A magyar delegáció a tanácskozáson több javaslatot tett a nemzetközi környezetvédelmi állandó bizottság további tevékenységére. amelyet több éve a hazai műszaki és természettudományi egyesületek szövetsége koordinál. Egyebek közt kezdeményezték hogy a bizottság dolgozzon ki olyan módszereket, amelyekkel feljavíthatok a kimerült termőtalajok, s e munkába fokozottan vonják be a tagországok környezetvédelmi egyesületeinek szakembereit is. Javasolták továbbá, hogy a bizottság elemezze a környezeti ártalmakat, s adjon módszertani segítséget a nagyvárosokban egyre elviselhetetlenebb zajok hatásainak kiküszöbölésére. Harmadik témaként az energiahordozók ésszerű felhasználását segítő módszerek kidolgozását javasolta a magyar küldöttség. ' hangsúlyozva, hogv sok még a kiaknázatlan lehetőség az úgynevezett megújítható — például napés szél- — energiák hasznosításában. A tanácskozáson elfogadták a magyar javaslatokat, s a nemzeközi környezevédelmi állandó bizottság napirendjére tűzte a témák kidolgozását. A tanácskozáson újabb állandó bizottságot hoztak létre annak érdekében hogy a KGST országok műszaki egyesületeinek munkáját koordinálja a mikroelektronika elméletének és gyakorlatának fejlesztésében. (MTI) Évről évre egyre többen jutnak el a szakszervezeti és a vállalati üdülőkbe. Megduplázódott 1960-hoz képest — s ma már majdnem másfél milliónyi — a kedvezményesen üdülők száma. Az erre fordított . állami összkiadás egyébként meghaladja a négymilliárd forintot; s ennek a roppant összegnek a beutaltak mindössze 21—22 százalékát térítik meg. S bár 1980-ban a térítési díjakat emelték, ennek ellenére a beutaltakat napjainkban jóval kisebb költséghányad terheli, mint húsz évvel ezelőtt. Az üdülni vágyókat egyre több üdülő, s ezekben egyre több — a korábbiakhoz képest „komfortosabb" — szoba várja. Az üdültetésből a vállalatok és a szövetkezetek ma már jóval nagyobb részt vállalnak, mint a SZOT. Ennek megfelelően a vállalatokat terhelő üdültetési költségek egyre magasabbak. Ügy is fogalmazhatunk, hogy a kedvezményes üdültetés egykori kizárólagos gazdája, a SZOT egyre inkább megosztja az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és persze a költségeket is a munkáltatókkal. Mindez semmit sem vál+ toztat a lényegen: 1960-ban a lakosság mindössze öt százaléka üdült kedvezményes térítés ellenében. Í980-ban már majdnem IS százalék. De nemcsak a „hagyományos" üdülőkben, hanem úgynevezett kereskedelmi szálláshelyeken, különböző bérleményekben, külföldi csereutak révén, s meganynyi egyéb módon és formában is lehet kedvezményesen üdülni. Ezért ez a 12 százalékos arány a valóságban inkább 16—17 százalék. Kikből tevődik össze ez a 16—17 százalék? A kedvezményes üdültetés — a szociálpolitika alapcél- , ját nézve — elsősorban azoknak hivatott anyagi támogatást nyújtani, akik családi és anyagi helyzetük miatt másként nem juthatnak pihenésmás üdülési, pihenési formák mellett döntenek. Elvileg ez logikusnak látszik, ám a gyakorlat mást mutat. A Gazdaságkutató Intézet — pontos adatokkal illusztrált — megállapítása szerint, minél magasabb az egy főre jutó családi jövedelem, annál gyakoribb a kedvezményes üdültetés igénybevétele; vagyis a szociálpolitikai alapelv ez esetben nem működik szándékolt funkciójának megfelelően. Azoknak a családoknak a zöme (majdnem 90 százalék), amelyekben az egy főre jutó jövedelem az 1000 forintot nem haladja meg, még sohasem üdült kedvezményes térítés ellenében, 6,4 százalékuk pedig az elmúlt öt évben mindössze egyszer vett igénybe ilyen beutalót. Ahol pedig az egy főre jutó családi jövedelem 4500 forint felett van — s ez már a magas jövedelműek kategóriája —, a családok 40 százaléka nem üdült még kedvezményes térítés ellenében, viszont több mint negyven százalékuk az utóbbi öt évben többször is. A kedvezményes üdülésre jogosító beutalójegyek többsége ezek szerint nem a szociális helyzetük miatt rászojultaknak,, hanem —.úgymond — az anyagilag tehetősebbeknek jut. Akkor pedig hogyan értelmezzük a kedvezményes üdültetés kapcsán a szociálpolitikai alapelveket? Talán úgy, hogy az üdültetés kedvezményes díjait alapvetően a családi jövedelmek nagysága szerint határoznánk meg. A Gazdasággkutató Intézet ennek értelmében javaslatot dolgozott ki. Ennek lényege, hogy a létminimum körüli jövedelmi kategóriában — nagyjából az 1400 forint, illetve ennél alacsonyabb egy főre jutó családi jövedelem esetén — akár ingyenes is legyen az üdültetés, de a nagyobb jövedelmeknél fokozatosan emelkedjék a térítési dijak összeget. A skála végpontján, a 6000 forintos egy főre jutó családi jövedelemhányadnál a térítési díj és az üdültetés önköltsége között már nem lenne különbség. E magas jövedelmi kategóriába tartozók tehát, lényegében önköltséges alapon üdülhetnének. Hangsúlyozzuk, hogy egyelőre semmiféle döntésről vagy akár a kérdés hivatalos napirendre tűzéséről nincs szó. Figyelemre méltó azonban a Gazdaságkutató Intézet javaslatának szelleme, amely szigorúan szociális indítékú, habár természetesen vitatható pontjai is vannak. Nem zárja ki viszont a kedvezményes üdültetés esetenkénti — jó munkáért, kiemelkedő munkahelyi eredményekért és miegyebekért kijáró — jutalom jellegét. Elképzelhető, hogy a munkáltatók, nagyon indokolt esetekben, egyszemélyi elbírálás alapján átvállalják az üdülési díj kisebb-nagyobb hányadát vagy éppen a teljes összegét. Nem automatikusan, nem eleve a díjakba beépítve, hanem személyenként nyújtott — és társadalmilag ellenőrzött — egyszeri anyagi kedvezményként. A Gazdaságkutató Intézetben egyébként azt is kiszámolták, hogy ilyen rendszer működtetésével csökkenne a költségvetési teher, amellett, hogy a szisztéma megfelelne szociálpolitikai céljainknak. Vértes Csaba a határ Medárd idén úgy ért bennünket," hogy nem jár a nyomában negyvénnapos eső, és az aszály veszedelme is elmúlt egy időre. Apránként esik egy kicsi, legtöbbször annyi csak. amennyi éppen kell. elűzve egyúttal a fullasztó kánikulát is. Ilyen körülmények között szépen fejlődnek a növények a ha-' tárban. Behozni való persze 1 még mindig van, a későn induló tavasz mulasztása ittott még érezhető. A gyümölcsök közül eddig jól fizetett az eper, a meggy, a cseresznye, a málna is, árulják már a legkorábbi őszibarackot is. Az a nagy riadalom, ami télen az ólmos esők után támadt — több héten át jégpáncél vette körül a rügyeket, igen nagy termésveszteség szokott következni utána — szerencsénkre eddie alaptalan volt. bár az őszibarack néhány fajtája föltehetően emiatt ígér kevesebbet. Kimondottan szépek a szőlőültetvények. a virágzás utáni termésbecslések kedvezőek. A kertészeti és szántóföldi kultúrák közül egyre inkább a zöldségfélékre terelődik a várakozó, figyelem. A mostani, szinte beosztás szerint váltakozó eső és iá idő ezeknek kedvez talán legjobban. A piacra járó emberek az árak ütemes mérséklését várják ettől az időtől, és a kereskedelemtől. Jól fejlődik a kukorica és a többi takarmánynövény is. A szénagyűjtők ugyan nem szeretik az alkalmi esőket se. de nagv panaszra eddig nekik se lehet okuk. Jól mondták tavasszal a termelők: amit az időjárás elrontott, neki kell azt jóvá tennie. Aranyigazság, de az ellenkezője is igaz szokott lenni. Környezetünket szerencsére a jégesők eddig elkerülték. • hez. El kell ezt fogadnunk. ! még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a népesség különböző rétegein belül merőben mások az üdülési szokások. Más a helyzet az aktív keresők nél, s más a nyugdíjas házaspároknál, más a sokgyermekeseknél, s megint más a gyermeknélkülieknél. Meghatározó tényező a lakóhely és a lakás minősége, de az is, hogy valaki egyáltalán pihenéssel, üdüléssel óhajtja-e eltölteni évi rendes szabadságát vagy inkább — anyagi kényszerűség, vagy más okok miatt — különmunkával pénzt keres ez idő alatt. Befolyásolja az üdülési szokásokat a csalállok egy főre jutó jövedelmi helyzete. Azt gondolhatnánk, hogy azok a családok, ahol alacsony az egy főre jutó jövedelem, igénybe veszik — mert vehetik — a kedvezményes üdültetést, és fordítva: ahol több jut a jövedelemből egyegy családtagra, ott inkább Benzinkút épül a Szíjregi úton Nagy László felvétele A föld alatt ö( üzemanyagtartály és öl kútoszlop az előtető alatt — 6.8 millió forint értékű munka végére tesznek hamarosan pontot a Szegedi Magas- és Mélyépítőipar! Vállalat dolgozói. Az AFOR ú.i benzinkútiánál. a 43-as ül mellett, a Szöregi uton a nyár veg® felé már „itathatnak" az autósok