Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-30 / 177. szám

4 Péntek, 1982. július 30. A bizalom forrásai Mostanában végighullám­zott az MSZMP pártbizott­Mgi cs pártvezetóségi szin­tű testületeiben az önelem­zes, a közös munkában a stílusnak és a módszernek a mérlegelése, a munkarend­ben meghatározott fegyelem boncolgatása. Mindezek ösz­szegzése után meghatároz­ták a tennivalókat is a Jö­vőre nézve. A többi között árról is döntöttek, hogy az alapszervezclekbcn szintén végezzenek hasonló felmé­rést. Nagy témakör ez. és sok összetevő tükrözi a tel­jes képet egy-egy választott politikai testület tevékeny­ségéről. Ezt tartva szem előtt beszélgettem Kónya Sándorncval, a Kenderfonó es Szövőipari Vállalat párt­bizottságának titkárával né­hány olvan jellemző vonás­ról. amely egyaránt sajátja az egyénnek és a testület­nek, ez esetben a választott tisztséget, betöltőknek, párt­bizottságuknak. Ennél a vállalatnál az MSEMP szervezeti felépíté­sében három gyári párt ve­zetőség áll Szegeden, köz­vetve. koordinációs alapon pedig a nagylaki, a pécsi, a kornádi gyáregység párt­szervei kötődnek ide. Az újszeged! szövő-, a szegedi kender-, a konfekció (volt juta)-gyárban 14 alapszer­vezet, 600 párttagot képvisel napjainkban. Sok ez vagy kevés? A gyáregységek dol­gozóinak létszámához viszo­nyítva elégséges, a gazdasá­gi és a politikai életben meghatározó. — Nem kényes kérdés meg kérdezni: a párttagok mindegyike kommunista? — Döntő többségük az ki­sebb részük, a fiatalok azzá nevelődnek — válaszolta a vállalati pártbizottság titká­ra. s a lakonikus rövidséget rögtön feloldotta: — Nemcsak a termelésben számithatunk rájuk, hanem a pártmunkában is. Hosszú evek óta tartó eredményes munkájuk nélkül vállala­tunk nem lenne ott, ahol ma áll. Minden területen ők erzik meg legjobban és leg­hamarabb. ha valahol szorít a cipő, ha a dolgok nem a megszokott kerékvágásban mennek. A hasonlat persze sántít, hiszen legtöbbször és sok helyen éppen a megszo­kottságából akarunk kilépni, például új szervezési mód­szerek megismerésével, al­kalmazásával és meghonosí­tásával. Másrészt: a pártta­gok — a pártonkívüliek isi — tisztességgel gyakorolják jogaikat az üzemi demokrá­cia fórumain és önmaguk­kal szemben is úgy követel­nek, hogv közben mérlegel­nek, informálnak és agitál­nak legjobb meggyőződésük szerint. — Ha ez így ran „lent", ekkor feljebb és „Iegfön­tebb" meffinkább érvénye­sül a cselekvéssel párosult szokimondas. Avagy válo­gatni kell a testületi tago­kat? — Bizonyos értelemben igen, de ezt a válogatást megteszik időben és követ­kezetesen a munkahelyeken, ahol ki-ki a saját munkájá­val, képzettségével. ráter­mettségevel bizonyít, hogy mire képes — mondotta Kónva Sándorné, majd hoz­zátette: — A különböző tisztségekbe így nézik, neve­lik ki maguknak a dolgo­zók a legmegfelelőbbeket, akiket bizalmukkal megtisz­telnek. Az út itt nálunk is nagyon termeszetes. Aki fia­talon idekötődik, az vinni • karja valamire. A közszel­lem, a hagyomány Itt olyan, mint a jó szél. Aki beleka­paszkodik, viszi magával. Akik ma nálunk különböző munkakörbon vezető beosz­tásúak, választott tisztség­viselők, azok Itt nőttek fel es példájuk vonzó az utá­nuk jövők számára is. Ha portrét akartam volna írni az előbbiek bizonyításá­ra. sok-sok modellt találnék a vallalatnál. elsőként éppen beszélgetőpartnerem, aki an­nak idején fiatal lányként került ide a szövődébe. A gépről lekerült termékeken a szövéshibákat javította, varrta ki hosszú éveken át, most pedig — sok gyakor­lati pártmunka és politikai főiskolai végzettség után — mint választott tisztségvise­lővel a bizalom forrásairól beszélgettem vele. — Vajon elég inditék-e különböző jellegű képvise­lethez csak a bizalom, a példamutatás, az emberi tartás, vagy kell hozzá vala­mi más is, mondjuk tudatos készség az aktiv közéleti szereplésre? — Való igaz, hogy a régi értelemben véve nem alap­vető érdekellentétben kell a dolgozók mellé állni — folytatta a gondolatot Kó­nya Sándorné —, viszont az 6 szavukat hallatni mai gondjainkról, eredményei­ket láttatni, problémákra irányítani a figyelmet, testü­leti üléseken több mint kö­telesség. egyéni és közösségi érdek egyaránt Jó vitakész­ségű kollektívával öröm dolgozni, s e tekintetben párt­bizottságunk, amelynek két­harmad része munkás, pél­damutató, hasonlóképpen végrehajtó bizottsága és a különböző munkabizottságok is. Olykor persze előfordul, hogy részletkérdésekben ösztönözni kell a vélemé­nyek kimondására. Hasznos tehát a rákérdezés, a kész­tetés a lehetőségek felisme­résére, az azokkal való gya­korlásra, hiszen azoknak a véleményére, akaratára, se­gítségére van szükségünk úi és új feladatok megoldásá­ban, akik küldték őket, akiknek a bizalmát élvezik. A tekintéllyel szerzett bi­zalom tehát így válik köte­lességgé, közérdeket szolgá­ló aktivitássá. Szólni, beszél­ni, véleményt mondani kö­zös dolgokban felelősség is. Nem lehet ölhetett, üres kézzel ülni, hiszen az okos cselekvések korszakát éljük mikrokozmosznyi területen is, mint amilyen ez a válla­lat is az országhoz mérve. — Stílus, módszer és mo­rál. Ebből a gondolatkörből indultunk el beszélgetésünk elején és aligha léptük át azzal a tudattal, hogy min­den mezőt érintettünk, és nem maradt mögöttünk fe­hér folt. Itt a vállalati pártbizott­ság irányító munkájában a hangsúly a pártvezetősége­ken van. Ennek fontos ele­me a rendszeres, és folya­matos titkári értekezlet, a gazdasági és politikai élet mozgására irányuló, azt elemző taktikai megbeszélés, döntésekhez javaslatok elő­készítése, az ellenőrző poli­tikai munka módszereinek, stílusainak egyeztetése a si­keresség érdekében. A köl­csönös tájékoztatásnak ezt a módszerét a közvetlenség is erőssé teszi, szembesíteni lehet a dolgokat egymással, hiszen egyazon témához kapcsolódhat 1 egy másik, harmadik és sokadik, a té­nyek és következtetések nem merülnek el egymástól. Anélkül, hogy erre példát kerestem volna csak gon­dolatban, szinte elém top­pant Az előre megbeszélt idő­pontnál jóval hamarabb ér­keztem az újszegedi szövő­gyárba, ahol a vállalati pártbizottság is működik. Az előzetes megbeszéléskor úgy vettem ki Kónya Sán­dorné szavából, hogy a kér­déses napon nem foglalják le, nem szólítják el más te­endők és „ráér" interjú alannyá is lenni. Tévedtem. A nem üzemrészben dolgo­zók reggel fél hétkor kez­denek. Hét órától már tit­kári megbeszélést tartott A témába jó lett volna bele­csöppenni, mert nem keve­sebbről volt szó: az alap­szervezetek értékeljék terü­letükön a gazdaságpolitikai munkát úgy, hogy annak elemzését és összegzését pártbizottsági ülésre lehes­sen előterjeszteni. Íme. tes­sék bizonyítani önállóságot, ki-ki a saját módszereivel vizsgálódjék, hiszen ahány munkaterület, annyi sajátos­ság, sablont, kész ruhát egyikre sem lehet ráhúzni. luődl Ferenc Számítógép az autóban A gépkocsi története az 1700-as évek második felé­ben kezdődött Még jóval a vasút megszületése előtt gondoltak arra, hogy a gőz erejét az országúti közle­kedés szolgálatába állítsák. A francia Cugnot volt az első, aki 1769-ben „gőzsze­keret" épített. A primitív háromkerekű alkotmányt ál­lóhengeres gőzgépe négy sze­méllyel terhelten 4 km-es óránkénti sebességgel moz­gatta. De a gép ily lassú járás mellett is sok bajtoko­zott, embereket gázolt el, falakat döntött be, és csak­hamar felhagytak a vele va­ló kísérletezéssel. A benzinmotoros gépko­csi születése a múlt század 80-as éveire esik, úgyhogy nemsokára százéves évfor­dulók következnek. 1885-ben Gottlieb Daimler motor­kerékpárját és négykerekű gépkocsiját benzingáz—leve­gő keverékkel működő mo­torra] szerelte fel. Az első Daimler-gépkocsi 16 nélkü­li fogatra emlékeztetett, a hátsó ülés alá szerelt más­fél lóerős, egyhengeres mo­torral. Daimleren, valamint a német Benzen és Maybachon kívül elsősorban a franciák buzgólkodtak az új talál­mány tökéletesítésén, így De Dion, Bouton, Panhard, Peugeot, Bollée, Levassor stb. 1894-ben a Párizs— Rouen közötti utat órán­kénti 21 kilométeres átlag­sebességgel tették meg gépi­kocsival. Ezredfordulónkon, 1901-ben, a Párizs—Berlin távolságot már óránként 74 kilométeres átlagsebességgel utazták be gépkocsin. Napjainkban az olajválság miatt kissé válaszút előtt áll az autózás. Ismét kí­sérleteznek elektromos, fa­gázos és alkoholos meghaj­tású motorokkal. A kénye­lem és a biztonság azon­ban elsőrendű szempont ma­radt az olajválság korában is. A BMW típusokba pél­dául fedélzeti mini számí­tógépet szerelnek. A kom­puter, menet közben adato­kat szolgáltat a gépkocsi út­vonalával kapcsolatban. Szá­mokban adja meg a min­denkori pontos időt, a se­bességet, az indulás óta be­futott távolságot, az úticé­lig hátralevő távolságot, és a gépkocsi üzemével kapcso­latos egyéb adatokat. A kazahsztáni gazdaságokban Lézeres agrotechnika A haszonnövények termés­hozamát hektáronliént 3—4 mázsával növeli az a lézer­berendezés. amelyet Ka­zahsztánban néhány gazda­ságban alkalmaznak. A lé­zersugár földművelésben va­ló felhasználására az elmé­leti alapokat és a gyakorlati ajánlásokat a Kazah Állami Egyetem mellett működő Biofizika Tudományos-ter­melés' Egyesülésben dolgoz­ták ki. Az egyesülés vezetője VtkWr Injusin -professzor, a biológiai tudományok dok­tora. — A lézer energiájának felhasználása a földművelés­ben a biorezonensz — a fo­tonimpulzussal besugárzott növények valamennyi élet­funkciójának hirtelen akti­vizálódása — jelenségén ala­pul — mondotta Viktor In­jusin az APN tudósítójának. — A lézersugár ..indító me­chanizmusként" hat, s akti­vizálja magának a sejtnek a potenciális erőforrásait. A kazahsztáni gazdasá­gokban működő lézerek im­már érzékelhető gazdasági eredményeket hoznak. Így a köztársaság fővárosa. Al­ma Ata közelében levő egyik kolhoz földjein a berende­zés egyetlen eljárás során eze-hektárnyi kukoricave­tést kezel a virágzás idősza­kában. Egv másik berende­zés ugyanezen gazdaság ön­tözőrendszerének csatorná­jában szünet nélkül besugá­rozza a vetések öntözésére szolgáló vízáramlást. Eköz­ben a víz megváltoztatja fi­zikai-kémiai tulajdonságait, ösztönzi a hasznos mikrofló­ra élettevékenységét. Mind­két módszer lényegesen nö­veli a terméshozamot, és csökkenti a kukorica beérésé­ne:< idejét. Impulzosos lézerberende­zések segítségével néhány gazdaságban a vetés előtt 15—20 nappal tömegesen ke­zelik az ültetőanyagot. Ez az eljárás észrevehetően meg­növeli a vetőanyag csírázó­képességét. és vegyszerek alkalmazása nélkül megtisz­títja a vetőanyagot a gabo­naüszög spóráitól, amely olykor a termés 20 százalé­kát is elpusztítja. Szabá­lyozza továbbá a növények bioenergetikai tartalékait, ami lehetővé teszi hasznos tulajdonságaik célirányos megjavítását, példának oká­ért a répa cukortartalmának növelését. A zöldségek fedett talajo­kon való termesztésének új lézeres módszereit ma már a szovhozok melegházaiban is alkalmazzák. Itt minden négyzetméterről átlagban másfél kilogrammal több zöldséget szednek, mint a be nem sugárzott területekről. Az állattenyésztő gazda­ságokban az embriók foton­feltöltő módszereinek és a növendékállatok lézeres ke­zelésének bevezetése révén a szárnyasoknál a kikelés! mennyiséget 3 százalékkal, a növendékállatok megóvá­sát pedig 4 százalékkal si­került növelni. Vitalij Dtmajev kertbarátoknak Néhány szó a hajtásritlcífásról A zöldségválogatás — ha.1­tásválogatásnak is nevezik — a zöldmetszés fogalomkö­rébe tartozik, és a gyümölcs­fa vegetatív szerveinek el­távolításával jár együtt. A zöldmunkák időpontja különböző a vegetáció folya­mán. alapjában véve azon­ban három időszakra cso­portosítható. Az első a rügyfakadást követően. ta­vasszal van, ez a hajtásvá­logatás és hajtásvisszacsí­pés időszaka. A következő a nyár derekára esik, elekor kerülhet sor a haitások rit­kítására. A harmadik a nyár utolján van. a vegetáció csökkenésének kezdetén. a lombhullás előtt. Mostanában a nyár köze­pétől esedékes hajtásritkí­túst kell elvégezni. Az inten­zív művelésmód — sövény, kurcsúorsó stb. — esetében a hajtásnövekedés rendkívül intenzív, a mesterséges ko­ronaalakítás hatására erőtel­jes a vízhajtásfejlődés, melynek következtében a korona belső része, miután a fénytől el van zárva, fel­kopaszodik. A hajtásváloga­tás során elsősorban a víz­hajtásokat kell eltávolítani, de a besűrűsödött korona­részből is ki kell vágni a hatások egy részét úgy. hogy a telies koronarészt érje a napfénv. A késői éré­sű gyümölcsösök esetében a ritkítás kisebb mértékű, mi­vel a vízhajtások kivételével mindenütt van termés. A zöldválogatás során a ha.itásvégeket nem célsze­rű visszavágni, mivel a nö­vény fejlődése még nem állt meg. és visszavágás ese­tén újabb hajtások fejlődné­nek, melyek már nem tud­nak a rajtuk levő rügyeket beérielni, és télen elfagyná­nak Ezt a műveletet au­gusztus végére, szeptember e'ejere kell halasztani. Zöld­válogatáskor. nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a növénynek vetetatív felületre (lombfelület) szük­sége van. A gyümölcsfák alvászemzése Az alvószemzés a gyümölcs­fák legelterjedtebb szaporí­tási módja. Az alanyra he­lyezett szem abban az év­ben hajt ki, az áttelelést kö­vetően tavasszal indul faka­dásnak. Az alanyt ez eset­ben a növekedés második időszakában. a második nedvkeringés alatt szemez­zük be. tehát július közepé­től szeptember közepéig. Az alanyt a szem/és megkezdé­se előtt legalább 10 nappal elő kell készíteni. Ez abból áll. hogy a szetnzés Helye körül egv tenyérnyi dara­bon a tüskét, hajtást éles kacorral. vagy késsel eltá­volítjuk. hogy a szemzés végrehajtását ne akadályoz­za. Azért kell a tisztítást korábban elvégezni, hogy a metszés során beálló nedv­keringési zavarok a szem­zés Idejére helyreálljanak. Az alanyt túlzott mérték­ben nem szabad megtisz­títani a hajtásoktól, mert a tápanyagtorlódás követ­keztében a berakott szem ebben az esetben még ki­halt de beérni már nem tud. télen elfagy. Magról vetett alanv esetében a sze­met lehetőleg a földhöz kö­zel kell elhelyezni, hogv az lehetőleg az északi oldalra, a széllel szembe ke-öljön, a frissen berakott «- net a tűző nan ne szárítsa ki. és a szél a fejlődő hajtást ne ol­dalirányból érje. Az idősebb fák szemzése már csak a koronában történhet. ott. ahol erre a célra alkalmas hajtás van. Szemzéskor az alanyt a művelet helyén rongydarab­bal tisztára és szárazra tö­röli ük A kiválasztott he­lyen az alany héját T-alakú metszéssel felhasítjuk. Előbb a felső vízszintes vágást ké­szítjük el. és abból közé­pen kiindulva lefelé meg­huzzuk a függőleges met­szést. Azután a kés pengé­jével a héját jobbra és bal­ra kissé felfeszítjük. Fontos, hogy az alany megfelelő nedvkeringésben legyen, en­nek az a jele. hogy a héja megfelelően elválik, ha nem, ne kísérletezzünk a szem­zéssel. Többszöri öntözés ha­tására a nedvkeringés meg­indulhat. és később el tud­juk végezni a szemzést. A munkafolyamat további ré­szében kezünkbe vesszük a szemzőhajtást, úgy hogy az éles kést a szem alá he. lvezve egyetlen vágással le­metsszük a szemet; annyira, hogy csak a szem feletti héjrész tartsa. Ezt követően a szem felett keresztvágást végzünk, közben két ujjunk közé szorítjuk a levélnyelet. Ügyeljünk arra. hogy a sze­met minél kevesebb .farész­szel vágjuk le, és a szemla­pot ne sértsük meg! A kiválasztott helyen az alany héját atinyira félfe­szítjük a kés pengéjével, hogy a szem alsó hegyes rá­sze beférjen, utána kézzel nyomiuk lefelé. így a metsz, lap közvetlenül az alany farészéhez simul, s levegő nem kerül a metszési felü­lethez. Ezután a berakott szemet raffiahánccsal vagy vékony fóliacsíkkal szorosan bekötözzük. A kötözést alul­ról kell kezdem, és a szem fölött befejezni. A szem fe­letti szorosabb kötés sem okoz gondot, mert azt ta­vasszal úgy ls eltávolítjuk. A kötés során a szemet sza­badon kall hagyni, ellenkező esetben megsérül és beful­lad. A szemzés sikerét tíz nap múlva már érzékelhetjük. Ha a szemzés él. a szem lapja megtartja színét, nem ráncosodik össze. A levél, nyél elbarnul, és kis érin­tésié a szemlapról lepattan. Ha a szem megfeketedik, a szemlap barnulni kezd és ráncos, a levélnyél elszáradj de érintésra nem válik le, a szemzés elpusztult. Előfor­dulhat. ha nem megfelelő a kötözés, hogy a szem kifor­dul. Ez is sikertelen szem­zés (Az eredménytelen szemzést még pótolhatjuk; ha az alany adja a héját.) Az év hátralevő részében a szemzés külön ápolást nem igéméi. Ha az alany a ké­sőbbiek folyamán még erő­sen növekszik. 18—20 nap múlva a kötést fel kell la­zítani és újra kell kötni. A tél beállta előtt az alanyo­kat kissé feltöltjük ügy. hogy a szem is föld alá ke­rüljön ez megvédi a szemet a téli kifagyástól. Kora ta­vasszal az alanyokat a meg­eredt szemzés felett 10—15 centiméterre visszavágtuk, a megmaradt kötéseket felvág­juk. az alany rügyeij ki tör­del lük. a megeredt hajtást a biztosító csaphoz kötjük, hogy a szél ki te törje. Dr. Tóth Mihály megyei fökertész

Next

/
Thumbnails
Contents