Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-30 / 177. szám
4 Péntek, 1982. július 30. A bizalom forrásai Mostanában végighullámzott az MSZMP pártbizottMgi cs pártvezetóségi szintű testületeiben az önelemzes, a közös munkában a stílusnak és a módszernek a mérlegelése, a munkarendben meghatározott fegyelem boncolgatása. Mindezek öszszegzése után meghatározták a tennivalókat is a Jövőre nézve. A többi között árról is döntöttek, hogy az alapszervezclekbcn szintén végezzenek hasonló felmérést. Nagy témakör ez. és sok összetevő tükrözi a teljes képet egy-egy választott politikai testület tevékenységéről. Ezt tartva szem előtt beszélgettem Kónya Sándorncval, a Kenderfonó es Szövőipari Vállalat pártbizottságának titkárával néhány olvan jellemző vonásról. amely egyaránt sajátja az egyénnek és a testületnek, ez esetben a választott tisztséget, betöltőknek, pártbizottságuknak. Ennél a vállalatnál az MSEMP szervezeti felépítésében három gyári párt vezetőség áll Szegeden, közvetve. koordinációs alapon pedig a nagylaki, a pécsi, a kornádi gyáregység pártszervei kötődnek ide. Az újszeged! szövő-, a szegedi kender-, a konfekció (volt juta)-gyárban 14 alapszervezet, 600 párttagot képvisel napjainkban. Sok ez vagy kevés? A gyáregységek dolgozóinak létszámához viszonyítva elégséges, a gazdasági és a politikai életben meghatározó. — Nem kényes kérdés meg kérdezni: a párttagok mindegyike kommunista? — Döntő többségük az kisebb részük, a fiatalok azzá nevelődnek — válaszolta a vállalati pártbizottság titkára. s a lakonikus rövidséget rögtön feloldotta: — Nemcsak a termelésben számithatunk rájuk, hanem a pártmunkában is. Hosszú evek óta tartó eredményes munkájuk nélkül vállalatunk nem lenne ott, ahol ma áll. Minden területen ők erzik meg legjobban és leghamarabb. ha valahol szorít a cipő, ha a dolgok nem a megszokott kerékvágásban mennek. A hasonlat persze sántít, hiszen legtöbbször és sok helyen éppen a megszokottságából akarunk kilépni, például új szervezési módszerek megismerésével, alkalmazásával és meghonosításával. Másrészt: a párttagok — a pártonkívüliek isi — tisztességgel gyakorolják jogaikat az üzemi demokrácia fórumain és önmagukkal szemben is úgy követelnek, hogv közben mérlegelnek, informálnak és agitálnak legjobb meggyőződésük szerint. — Ha ez így ran „lent", ekkor feljebb és „Iegföntebb" meffinkább érvényesül a cselekvéssel párosult szokimondas. Avagy válogatni kell a testületi tagokat? — Bizonyos értelemben igen, de ezt a válogatást megteszik időben és következetesen a munkahelyeken, ahol ki-ki a saját munkájával, képzettségével. rátermettségevel bizonyít, hogy mire képes — mondotta Kónva Sándorné, majd hozzátette: — A különböző tisztségekbe így nézik, nevelik ki maguknak a dolgozók a legmegfelelőbbeket, akiket bizalmukkal megtisztelnek. Az út itt nálunk is nagyon termeszetes. Aki fiatalon idekötődik, az vinni • karja valamire. A közszellem, a hagyomány Itt olyan, mint a jó szél. Aki belekapaszkodik, viszi magával. Akik ma nálunk különböző munkakörbon vezető beosztásúak, választott tisztségviselők, azok Itt nőttek fel es példájuk vonzó az utánuk jövők számára is. Ha portrét akartam volna írni az előbbiek bizonyítására. sok-sok modellt találnék a vallalatnál. elsőként éppen beszélgetőpartnerem, aki annak idején fiatal lányként került ide a szövődébe. A gépről lekerült termékeken a szövéshibákat javította, varrta ki hosszú éveken át, most pedig — sok gyakorlati pártmunka és politikai főiskolai végzettség után — mint választott tisztségviselővel a bizalom forrásairól beszélgettem vele. — Vajon elég inditék-e különböző jellegű képviselethez csak a bizalom, a példamutatás, az emberi tartás, vagy kell hozzá valami más is, mondjuk tudatos készség az aktiv közéleti szereplésre? — Való igaz, hogy a régi értelemben véve nem alapvető érdekellentétben kell a dolgozók mellé állni — folytatta a gondolatot Kónya Sándorné —, viszont az 6 szavukat hallatni mai gondjainkról, eredményeiket láttatni, problémákra irányítani a figyelmet, testületi üléseken több mint kötelesség. egyéni és közösségi érdek egyaránt Jó vitakészségű kollektívával öröm dolgozni, s e tekintetben pártbizottságunk, amelynek kétharmad része munkás, példamutató, hasonlóképpen végrehajtó bizottsága és a különböző munkabizottságok is. Olykor persze előfordul, hogy részletkérdésekben ösztönözni kell a vélemények kimondására. Hasznos tehát a rákérdezés, a késztetés a lehetőségek felismerésére, az azokkal való gyakorlásra, hiszen azoknak a véleményére, akaratára, segítségére van szükségünk úi és új feladatok megoldásában, akik küldték őket, akiknek a bizalmát élvezik. A tekintéllyel szerzett bizalom tehát így válik kötelességgé, közérdeket szolgáló aktivitássá. Szólni, beszélni, véleményt mondani közös dolgokban felelősség is. Nem lehet ölhetett, üres kézzel ülni, hiszen az okos cselekvések korszakát éljük mikrokozmosznyi területen is, mint amilyen ez a vállalat is az országhoz mérve. — Stílus, módszer és morál. Ebből a gondolatkörből indultunk el beszélgetésünk elején és aligha léptük át azzal a tudattal, hogy minden mezőt érintettünk, és nem maradt mögöttünk fehér folt. Itt a vállalati pártbizottság irányító munkájában a hangsúly a pártvezetőségeken van. Ennek fontos eleme a rendszeres, és folyamatos titkári értekezlet, a gazdasági és politikai élet mozgására irányuló, azt elemző taktikai megbeszélés, döntésekhez javaslatok előkészítése, az ellenőrző politikai munka módszereinek, stílusainak egyeztetése a sikeresség érdekében. A kölcsönös tájékoztatásnak ezt a módszerét a közvetlenség is erőssé teszi, szembesíteni lehet a dolgokat egymással, hiszen egyazon témához kapcsolódhat 1 egy másik, harmadik és sokadik, a tények és következtetések nem merülnek el egymástól. Anélkül, hogy erre példát kerestem volna csak gondolatban, szinte elém toppant Az előre megbeszélt időpontnál jóval hamarabb érkeztem az újszegedi szövőgyárba, ahol a vállalati pártbizottság is működik. Az előzetes megbeszéléskor úgy vettem ki Kónya Sándorné szavából, hogy a kérdéses napon nem foglalják le, nem szólítják el más teendők és „ráér" interjú alannyá is lenni. Tévedtem. A nem üzemrészben dolgozók reggel fél hétkor kezdenek. Hét órától már titkári megbeszélést tartott A témába jó lett volna belecsöppenni, mert nem kevesebbről volt szó: az alapszervezetek értékeljék területükön a gazdaságpolitikai munkát úgy, hogy annak elemzését és összegzését pártbizottsági ülésre lehessen előterjeszteni. Íme. tessék bizonyítani önállóságot, ki-ki a saját módszereivel vizsgálódjék, hiszen ahány munkaterület, annyi sajátosság, sablont, kész ruhát egyikre sem lehet ráhúzni. luődl Ferenc Számítógép az autóban A gépkocsi története az 1700-as évek második felében kezdődött Még jóval a vasút megszületése előtt gondoltak arra, hogy a gőz erejét az országúti közlekedés szolgálatába állítsák. A francia Cugnot volt az első, aki 1769-ben „gőzszekeret" épített. A primitív háromkerekű alkotmányt állóhengeres gőzgépe négy személlyel terhelten 4 km-es óránkénti sebességgel mozgatta. De a gép ily lassú járás mellett is sok bajtokozott, embereket gázolt el, falakat döntött be, és csakhamar felhagytak a vele való kísérletezéssel. A benzinmotoros gépkocsi születése a múlt század 80-as éveire esik, úgyhogy nemsokára százéves évfordulók következnek. 1885-ben Gottlieb Daimler motorkerékpárját és négykerekű gépkocsiját benzingáz—levegő keverékkel működő motorra] szerelte fel. Az első Daimler-gépkocsi 16 nélküli fogatra emlékeztetett, a hátsó ülés alá szerelt másfél lóerős, egyhengeres motorral. Daimleren, valamint a német Benzen és Maybachon kívül elsősorban a franciák buzgólkodtak az új találmány tökéletesítésén, így De Dion, Bouton, Panhard, Peugeot, Bollée, Levassor stb. 1894-ben a Párizs— Rouen közötti utat óránkénti 21 kilométeres átlagsebességgel tették meg gépikocsival. Ezredfordulónkon, 1901-ben, a Párizs—Berlin távolságot már óránként 74 kilométeres átlagsebességgel utazták be gépkocsin. Napjainkban az olajválság miatt kissé válaszút előtt áll az autózás. Ismét kísérleteznek elektromos, fagázos és alkoholos meghajtású motorokkal. A kényelem és a biztonság azonban elsőrendű szempont maradt az olajválság korában is. A BMW típusokba például fedélzeti mini számítógépet szerelnek. A komputer, menet közben adatokat szolgáltat a gépkocsi útvonalával kapcsolatban. Számokban adja meg a mindenkori pontos időt, a sebességet, az indulás óta befutott távolságot, az úticélig hátralevő távolságot, és a gépkocsi üzemével kapcsolatos egyéb adatokat. A kazahsztáni gazdaságokban Lézeres agrotechnika A haszonnövények terméshozamát hektáronliént 3—4 mázsával növeli az a lézerberendezés. amelyet Kazahsztánban néhány gazdaságban alkalmaznak. A lézersugár földművelésben való felhasználására az elméleti alapokat és a gyakorlati ajánlásokat a Kazah Állami Egyetem mellett működő Biofizika Tudományos-termelés' Egyesülésben dolgozták ki. Az egyesülés vezetője VtkWr Injusin -professzor, a biológiai tudományok doktora. — A lézer energiájának felhasználása a földművelésben a biorezonensz — a fotonimpulzussal besugárzott növények valamennyi életfunkciójának hirtelen aktivizálódása — jelenségén alapul — mondotta Viktor Injusin az APN tudósítójának. — A lézersugár ..indító mechanizmusként" hat, s aktivizálja magának a sejtnek a potenciális erőforrásait. A kazahsztáni gazdaságokban működő lézerek immár érzékelhető gazdasági eredményeket hoznak. Így a köztársaság fővárosa. Alma Ata közelében levő egyik kolhoz földjein a berendezés egyetlen eljárás során eze-hektárnyi kukoricavetést kezel a virágzás időszakában. Egv másik berendezés ugyanezen gazdaság öntözőrendszerének csatornájában szünet nélkül besugározza a vetések öntözésére szolgáló vízáramlást. Eközben a víz megváltoztatja fizikai-kémiai tulajdonságait, ösztönzi a hasznos mikroflóra élettevékenységét. Mindkét módszer lényegesen növeli a terméshozamot, és csökkenti a kukorica beéréséne:< idejét. Impulzosos lézerberendezések segítségével néhány gazdaságban a vetés előtt 15—20 nappal tömegesen kezelik az ültetőanyagot. Ez az eljárás észrevehetően megnöveli a vetőanyag csírázóképességét. és vegyszerek alkalmazása nélkül megtisztítja a vetőanyagot a gabonaüszög spóráitól, amely olykor a termés 20 százalékát is elpusztítja. Szabályozza továbbá a növények bioenergetikai tartalékait, ami lehetővé teszi hasznos tulajdonságaik célirányos megjavítását, példának okáért a répa cukortartalmának növelését. A zöldségek fedett talajokon való termesztésének új lézeres módszereit ma már a szovhozok melegházaiban is alkalmazzák. Itt minden négyzetméterről átlagban másfél kilogrammal több zöldséget szednek, mint a be nem sugárzott területekről. Az állattenyésztő gazdaságokban az embriók fotonfeltöltő módszereinek és a növendékállatok lézeres kezelésének bevezetése révén a szárnyasoknál a kikelés! mennyiséget 3 százalékkal, a növendékállatok megóvását pedig 4 százalékkal sikerült növelni. Vitalij Dtmajev kertbarátoknak Néhány szó a hajtásritlcífásról A zöldségválogatás — ha.1tásválogatásnak is nevezik — a zöldmetszés fogalomkörébe tartozik, és a gyümölcsfa vegetatív szerveinek eltávolításával jár együtt. A zöldmunkák időpontja különböző a vegetáció folyamán. alapjában véve azonban három időszakra csoportosítható. Az első a rügyfakadást követően. tavasszal van, ez a hajtásválogatás és hajtásvisszacsípés időszaka. A következő a nyár derekára esik, elekor kerülhet sor a haitások ritkítására. A harmadik a nyár utolján van. a vegetáció csökkenésének kezdetén. a lombhullás előtt. Mostanában a nyár közepétől esedékes hajtásritkítúst kell elvégezni. Az intenzív művelésmód — sövény, kurcsúorsó stb. — esetében a hajtásnövekedés rendkívül intenzív, a mesterséges koronaalakítás hatására erőteljes a vízhajtásfejlődés, melynek következtében a korona belső része, miután a fénytől el van zárva, felkopaszodik. A hajtásválogatás során elsősorban a vízhajtásokat kell eltávolítani, de a besűrűsödött koronarészből is ki kell vágni a hatások egy részét úgy. hogy a telies koronarészt érje a napfénv. A késői érésű gyümölcsösök esetében a ritkítás kisebb mértékű, mivel a vízhajtások kivételével mindenütt van termés. A zöldválogatás során a ha.itásvégeket nem célszerű visszavágni, mivel a növény fejlődése még nem állt meg. és visszavágás esetén újabb hajtások fejlődnének, melyek már nem tudnak a rajtuk levő rügyeket beérielni, és télen elfagynának Ezt a műveletet augusztus végére, szeptember e'ejere kell halasztani. Zöldválogatáskor. nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a növénynek vetetatív felületre (lombfelület) szüksége van. A gyümölcsfák alvászemzése Az alvószemzés a gyümölcsfák legelterjedtebb szaporítási módja. Az alanyra helyezett szem abban az évben hajt ki, az áttelelést követően tavasszal indul fakadásnak. Az alanyt ez esetben a növekedés második időszakában. a második nedvkeringés alatt szemezzük be. tehát július közepétől szeptember közepéig. Az alanyt a szem/és megkezdése előtt legalább 10 nappal elő kell készíteni. Ez abból áll. hogy a szetnzés Helye körül egv tenyérnyi darabon a tüskét, hajtást éles kacorral. vagy késsel eltávolítjuk. hogy a szemzés végrehajtását ne akadályozza. Azért kell a tisztítást korábban elvégezni, hogy a metszés során beálló nedvkeringési zavarok a szemzés Idejére helyreálljanak. Az alanyt túlzott mértékben nem szabad megtisztítani a hajtásoktól, mert a tápanyagtorlódás következtében a berakott szem ebben az esetben még kihalt de beérni már nem tud. télen elfagy. Magról vetett alanv esetében a szemet lehetőleg a földhöz közel kell elhelyezni, hogv az lehetőleg az északi oldalra, a széllel szembe ke-öljön, a frissen berakott «- net a tűző nan ne szárítsa ki. és a szél a fejlődő hajtást ne oldalirányból érje. Az idősebb fák szemzése már csak a koronában történhet. ott. ahol erre a célra alkalmas hajtás van. Szemzéskor az alanyt a művelet helyén rongydarabbal tisztára és szárazra töröli ük A kiválasztott helyen az alany héját T-alakú metszéssel felhasítjuk. Előbb a felső vízszintes vágást készítjük el. és abból középen kiindulva lefelé meghuzzuk a függőleges metszést. Azután a kés pengéjével a héját jobbra és balra kissé felfeszítjük. Fontos, hogy az alany megfelelő nedvkeringésben legyen, ennek az a jele. hogy a héja megfelelően elválik, ha nem, ne kísérletezzünk a szemzéssel. Többszöri öntözés hatására a nedvkeringés megindulhat. és később el tudjuk végezni a szemzést. A munkafolyamat további részében kezünkbe vesszük a szemzőhajtást, úgy hogy az éles kést a szem alá he. lvezve egyetlen vágással lemetsszük a szemet; annyira, hogy csak a szem feletti héjrész tartsa. Ezt követően a szem felett keresztvágást végzünk, közben két ujjunk közé szorítjuk a levélnyelet. Ügyeljünk arra. hogy a szemet minél kevesebb .farészszel vágjuk le, és a szemlapot ne sértsük meg! A kiválasztott helyen az alany héját atinyira félfeszítjük a kés pengéjével, hogy a szem alsó hegyes rásze beférjen, utána kézzel nyomiuk lefelé. így a metsz, lap közvetlenül az alany farészéhez simul, s levegő nem kerül a metszési felülethez. Ezután a berakott szemet raffiahánccsal vagy vékony fóliacsíkkal szorosan bekötözzük. A kötözést alulról kell kezdem, és a szem fölött befejezni. A szem feletti szorosabb kötés sem okoz gondot, mert azt tavasszal úgy ls eltávolítjuk. A kötés során a szemet szabadon kall hagyni, ellenkező esetben megsérül és befullad. A szemzés sikerét tíz nap múlva már érzékelhetjük. Ha a szemzés él. a szem lapja megtartja színét, nem ráncosodik össze. A levél, nyél elbarnul, és kis érintésié a szemlapról lepattan. Ha a szem megfeketedik, a szemlap barnulni kezd és ráncos, a levélnyél elszáradj de érintésra nem válik le, a szemzés elpusztult. Előfordulhat. ha nem megfelelő a kötözés, hogy a szem kifordul. Ez is sikertelen szemzés (Az eredménytelen szemzést még pótolhatjuk; ha az alany adja a héját.) Az év hátralevő részében a szemzés külön ápolást nem igéméi. Ha az alany a későbbiek folyamán még erősen növekszik. 18—20 nap múlva a kötést fel kell lazítani és újra kell kötni. A tél beállta előtt az alanyokat kissé feltöltjük ügy. hogy a szem is föld alá kerüljön ez megvédi a szemet a téli kifagyástól. Kora tavasszal az alanyokat a megeredt szemzés felett 10—15 centiméterre visszavágtuk, a megmaradt kötéseket felvágjuk. az alany rügyeij ki tördel lük. a megeredt hajtást a biztosító csaphoz kötjük, hogy a szél ki te törje. Dr. Tóth Mihály megyei fökertész