Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-29 / 176. szám

4 Csütörtök, 1982. július 29. postaláda társszerzőnk az olvasó talt. egyetértésével támogat- ba. átai várják a híreket a va meg munkatársunk véle- viziclrkuszról, és persze a ményét a cirkuszügyben. S művészek szegedi bemutat­bozzáteszi: a cirkuszműfaj kozását is. Környezetvédő észrevételek Ha a csaj ad tartós vendégfogadásra rendezkedik be. fisszebb húzódik, átszervezi megszokott életrendjét. Tudo­másul veszi, hogv örökös tagjainak szűkösebb hely jut az asztalnál, es ha nem is feledi azokat, saját ügyeiről keve­sebbet. beszél, inkább a vendéget faggatja. így vagyunk niost mi is — az ünnepi hetek idején lapunkban több he­lyet adunk a vendégjárás eseményeinek, s a ..háziak", társszerzőink megértését, kérjük, ha megszokott helyéről, a vasárnapi lapból kimozdítjuk Postaládánkat is. Az ezúttal csütörtökön megjelenő levelezési rovat persze maid visz­szafoglalta „felségterületét", ha eljön az ideje, a nyár vége De most már munkára! Kezdjük a mai válogatást egv Pécsről érkezett kirándulócsoport szegedi emiekeinek íöl­idczésevel. s egy eszrevétel közreadásával. A második legszebb... Emiitettük a bevezetőben, hogy pécsi a levélíró. Csűri Tibor, a Kossuth Lajos utca 10-ből. Ezt azért szüksé­ges Ismételnünk, hogy olva­sóink értsék, mire vonatko­zik az idezendö levél egy kitétele, tudniillik, hogy Sze­ged az ország második leg­szebb városa. Levélírónk nyilván saját városát, Pé­cset tartja az elsőnek a szépségversenyben... „Kirándulni voltunk az önök szép városában. Mara­dandó, kellemes emlékkel tértünk haza. Való igaz, hogy Szeged az ország má­sodik legszebb városa. Gyö­nyörű házaival, tereivel és természetesen kedves lakói­val. Ezúton fejezzük ki el­ismerésünket Szeged város vezetőségének és lakóinak. Kár, hogy Pécsről regge­lenként csak eau héten két­szer indul gyorsvonat Sze­gedre. Holott többen is jön­nének, ha minden reggel volna gyorsvonat, és rövi­debb menetidővel,'" Híradás Ambrózfa/váról Csclovszki Cyörgy, Amb­rózfalva nyugalmazott ta­nácselnöke községük leg­utóbbi hónapjainak esemé­nyeit, gyűjtötte egy csokorba. „Tavaszi és nyári időben alig látni egy-egy embert a falvak utcáin. Dologidő van. A határban, a kertekben rengeteg a munka. amit időben el kell végezni. Egy­két idősebb ember, gyermek az. akivel találkozni lehet. Kivételek azonban akadnak. Nem tudom, máshol ls így van-e, de falunkban például hagyomány a május elsejei felvonulás. Az utóbbi évek­ben kissé megcsappant az érdeklődök, a menetben ha­ladók száma. Tenni kellene valamit, hogy a régi. igazán szép, színpompás felvonulá­sok megismétlődjenek — vetődött fel a gondólat jog­gal mindazokban, akik falu­jukat magukénak érzik. A gondolatot tett követte. A közelgő ünnep tisztele­tére Időben megkezdődött a készülődés. Az eredmény nem maradt el. Hatalmas tömeg — kis falunkhoz vi­szonyítva — színpompás felvonulás, melyet gazdagí­tottak a pitvaros! táncszak­kör és pávakör tagjai is. Anyák napi rendezvénye­inken az óvodában és áz Is­kolában mintegy 100—130 édesanyát, nagymamát kö­szöntöttek gyermekeink csokraikkal, ajándékaikkal. S amiért valójában mind­ezektől most bes/élek. az az 9 tény. hogy rendezvényeink In.ább folytatódták. Közel másfél hónap leforgása áiatt töbLször Is megmozdult köz­ségünk lakossága. Folvtat­natorr. a sort az igen sikeres béke-barátság tábortűzzel, mcvel az általános Iskola tanulói és a KISZ-esek együtt rendeztek. A műsort adó gyermekekkel együtt Visszhang Egv korábbi Postaládánk­JWm Generációk harca cím­mel közzétett levélhez kap­étv-ljti a maga véleményét egy. két gyermekét felnevelt édesanya. Szenvedélyes so­miból. a háládatlan ifjúkat elítélő levelébf — teljes egyetértésünk hangsúlyozá­sával — egyetlen gondrtlat­sort emelünk ki: „Azt mond­ják 8 fiatalok, azért kell so­ka* dolgozniuk, mert sok a nyugdíjas. Most sokan va. CVunk? Amikor dolgozni kellett; a háború utan a ro. mokból újjáépíteni az orszá­got akkor nem voltunk so­kan?..." Abban azért biza­kodunk. hogy levélírónk is iuc/a: az, effajta vélemény nem általános a fiatalok között. Mi úgy hisszük. a húsz harmincévesek többsé­ge tudja, mit köszönhet az eiőlte járó generációnak, s m'vel tartozik — a hálán kí­vül is. Kelemen Gábor a Zsitva sorról lapunk július 20-1 szá­mának MACIVA-kodunk? című írásához fűzi gondola. A Búzavirág utcában. Pe­tott'elepen már régebben felbontottak egy járdasza­kaszt. s azóta is sárban cap­iatnak az arrajárók. mert a helyreállítás elmaradt — Írja levelében Kovács Mi­hály. a Dalos utca 8-ból. A Duna utcából Kónya Sándor ugyancsak a petőfi­telepiek nevében teszi szó­vá. hogy a városrész Fő te­réről a korábban elszállított konténert nem pótolták más szemétlerakó alkalmatosság­gal. Nos. a városi tanács vb építési és közlekedési osztá­lyának munkatársai tájékoz­tatása szerint a konténer visszakerül a petőfitelepi Fő térré. s lesz még három o'yan terület is. ahová a környék lakói szemetet, háztartási lomot, illetve föl­det hordhatnak a szabály­sértés veszélye nélkül. Ez.ek a szemétlerakóhelyek ugyan­is körülkerített, táblával is megjelölt területek lesznek. A Jakab Lajos utca 16-ból írt levelet S. J.-né, aki azt kéri a városgazdálkodási vállalat illetékeseitől, hogy lehetőleg ne a lakóházak nyitott ablakai alá és virá­goskertjeikbe álljanak be a szeméttel megtöltött kocsik­kal. Nyáron még egészségre is ártalmas ez a parkolási mód. Két fiatal, iskolás, Sava­nya Béla és Kondorost And­rás példamutató buzgalmá­ról tudósít levelében Balog László, a Fésű utca 3-ból. Építési törmelék csúfította a ház környékét, mígnem egy este a két fiatalember ren­det tett, elhordta a törme­léket. Csak azt nem értjük, miért kellett a két ifjú se­gítőkészsége. miért nem a szemetelő építők takarítot­ták el munkájuk végeztével a hulladékokat? Faültetők prémiuma minden jelenlevő egy aka­rattal nyilvánította: Békét akarunk! A következő napon a ne­velók. szülők, szocialista bri­gádok ég a KISZ-fiatalok gazc ag programmal kedves­kedtek a gyerrqekeknek. Az uzsonnán, .ajándékokon túl kerekpár-, rgjz-, szlalom-, görkorcsolyaversenvek vol­tak Népes szurkolótábor lel­kesítette az apróságokat. Nem sokkal később nem­zetiségi találkozó volt Pit­\ ároson, melyen falunk kíil­aöttsége is részt vett. A csehszlovák művészek után a pávakör tagjai szórakoz­tatták a jelenlevőket. Június 19-én már kora reggel szerszámokkal gyüle­kezett a falu apraja, nagy­ja. Az egész napos társadal­mimunka-akcióban résztve­vők lelkesedését még az Időnként meg-megeredő eső sem tudta elfojtani. Az ered­menv is büszkén hirdeti: Ambrózfalva lakossága kész tenni községe érdekében. Június 21-én újabb jelen­tős említésre méltó ese­niery. véradás volt a falu­ban . 41 véradó adta önként az életet adó vért a rászoru­lóknak. A véradóállomás igazgató főorvosa örömmel verte tudomásul, hogy az utóbbi időben nemcsak sza­porodik. de fiatalokkal is gyarapszik az ambrózfalvi véradók száma. Üres hát valóban a fa­lu? Nem látni embert az ut­cán? Mennyi-mennyi kivé­tel van lám. amikor meg­élénkül az utca. élet költö­zik a kihaltnak tűnő falu­ba. Érdemes és kell mind­ezekről beszélni. Kicsi a falunk, kevés ember lakja, de az a kevés közös célo­kért együtt mozdul, cselek­szi.' Már tavaly szóvá tettem a faültetés „szegedi válto­zatát", minek következté­ben az Északi városrészben igen sok suháng nem eredt meg. A kiásott gödrök mel­lett három napig aszalták a tűző napon a suhángokat. Gondoltam, olyan gazdagok lettünk hirtelen, hogy meg se kottyan a városnak új csemetéket vásárolni. Gyarló ésszel arra is vete­medtem, hogy olyasmit kép­zeljek el, ami kézzel fog­ható. Ha már nem eredtek meg a fák, akkor ezeket valakinek meg kellett volna jelölnie, hogy eltávolítsák, hogy helyükre újakat ültesse­nek, most tavasszal. Hogy is merészeltem Ilyesmit gon­dolni! Nem jelölte azt meg senki, nem ásták ki, nem ültettek helyettük új fákat. Ami pedig a faültetés módját illeti, nincs benne semmi ördöngösség. Aki nem hiszi, sétáljon el a gedói általános iskolához! Glédá­ban sorakoznak ott a 11—13 éves napközis fiúk által, irányításom mellett elültetett tuják. Közülük mind kihaj­tott. Pedig csak úgy csinál­tuk, ahogy engem annak idején tanárom tanított. Hogy a faültetés végre rendben menjen, az egyes brigádok prémiumát az el­ültetett és kihajtott fák függvényében állapítanám meg. Még arra is vetemed­nék, hogy megtéríttetném az elültetett, de ki nem hajtott fák árát. . . — írja Zala­vári József, a Csongrádi su­gárút 66/A-ból. Levélírónk másik észre­vételével is egyetértünk: az urológiai szakrendelők és a laboratóriumok „ügyfelei" mindig szégyellősen takar­gatják, ami abban a bizo­rivos pohárban, ne adj-isten, kémcsőben van. Egyetlen aj­tó vagy ablak a rendelő, a laboratórium és a W. C. kö­zött — igen, ez a megoldás, mint azt egynémely helyen már fel is fedezték. • r ej lektor Figyelmeztető számok ^rendeződés a baíesetokozók sorrendjében Válaszol az illetékes A Csongrád megyei Ven­déglátó Vállalat kereskedel­mi osztályvezetője, Dornbach Péter arra a kérdésre vá­laszolt, miért kókuszos a marcipán. „A marcipán va­lóban cukorból és mandu­lából készül. De mert a mandula beszerzése korláto­zott és ára is lényegesen magasabb, mint a kókuszé, marcipánkészítményeinkhez ezért használunk kókuszt. A jövőben ezt termékeinken feltüntetjük." Egy levélírónk panasza nyomán a DÉMASZ vezetői intézkedtek: a tarjáni zá­portározó körrlyékén a meg­rongált biztosítékokat kicse­rélték. Dr. Dóczy Istvántól, a Kő­bányai Sörgyár szegedi ki­rendeltségének vezetőjétől tudjuk: a jelenlegi sörpa­lackozási technológiával nem fordulhat elő, hogy az egyik üvegbe sört, a másikba vi­zet töltenek. A „turpisságot" másutt kell tehát keresni. Tanácsa: ha a vevő vizet talál egy üvegben, a követ­kező palackot felbontás nél­kül cseréltesse vissza a bolt­ban. Perszé, még így is veszít a vevő: a sörárban vett víz értékét. Még június 11-én kifogá­solta egyik munkatársunk a Debrecen étterem magas italárait. Az Alföldi Vendég­látó Vállalat igazgatója — megköszönve az észrevéte­leket, — személyesen intéz­kedett: a kisfröccs ma nyolc, a nagyfröccs 15 forint, sör 16 és 30 forint közötti áron kapható. összeállította: Pálfy Katalin Diszkóbusz Ajánlom a következő so­rokat az örökké elégedet­len, a Volán-emblémán is csomót kereső. önhibáju­kon kívül tömegközleke­dőkké vált útitársaimnak. Valamikor réges-régen egy rendelet látott napvi­lágot, miszerint a tömeg­közlekedési járműveken rádiót hallgatni, énekelni, labdázni, fűre lépni csak fülhallgatóval vagy ultra­hangon szabad. Ez a rádiózok széles tá­borát pörölycsapásként ér­te, s bár akadtak még re­nitenskedők, rövidesen ga­tyába rázták őket a kerék feletti ülésen. S csendesek lettek a bu­szaink, lehetett beszélget­ni, esetleg szundikálni. Azonban égy teljesén új szolgáltatással az ilyen unatkozó; lusta utasokat végre magukhoz térítik, s ez így helyes. Ugyanis azo­kon a hangszórókon, me­lyeken eddig csak a ;,kocsi belseje még teljesen üres" és egyéb vezényszavak pattogtak, most zene szól, vagy izgalmas mezőgazda­sági riport, esetleg vízál­lásjelentés, s mindez olyan hangerővel, hogy a tohonya, álomszuszék Utas még véletlenül se tudjon megszunnyadni, vagy gon­dolataiba merülni. S en­nek még egv óriási előnye is van: mert kérem, van­nak olyan egyedül utazók, akik beszélgetést provokál­nak teljesen ismeretlenül, felszínes, felesleges fecse­gésre kényszerítve a mel­lettük ülőket, hát ők most kapnak a szájukra. Éljen a diszkóbusz! Csak azért aggódom, mert mi lesz. ha egyszer valakinek egy ké­nyelmés íróasztal mellett az á gondolata támad, hogy az. új szolgáitatásért 2énés felárat számolhatná­nak. Ormos Gábor Elkészült az első félév közúti baleseteinek megyei statisztikája, ami részadatai alapján jó alkalmat ad köz­lekedésünk legutóbb felme­rült, tehát ma is legélőbb problémáinak elemzésére. Tavaly ilyenkor — az 1980. évi adatokhoz viszonyítva — elég jelentős. 10,7 szá­zalékos eredményjavulásról számolhatunk be. Ezúttal vi­szont — most már 1981 számadataihoz hasonlítva — az állapítható meg, hogy ki­sebb mértékben ugyan, de felfelé ível a baleseti gra­fikon mutatója: 283 emberi sérüléssel végződő baleset történt. 2,5 százalékos nö­vekedést hozva. A számok részletei mu­tatnak a kedvező és ked­vezőtlen tendenciákat is. Mindenképpen javulásnak értékelhető, hogy 29,2 szá­zalékkal csökkent a halá­los balesetek száma. Ugyan­akkor több baleset követ­kezménye lett súlyos (6,3 százalékkal) és könnyebb (4,8 százalékkal), nyolc napon belül gyógyuló sérülés. A balesetokozók között a korábbi évekhez képest bi­zonyos átrendeződés tapasz­talható. Lényegesen keve­sebb karambolt okoztak pél­dául az autóbusz- és sze­mélygépkocsi-vezetők, bar az utóbbiak részesedési ará­nya még mindig túlságosan magas. A segédmotorosok és kerékpárosok okozta balese­tek viszont szaporodtak, és többször voltak okozók a gyalogosok is. Meglepő és figyelmeztető ugyanakkor, hogy a teherszállító jármű­vek vezíétőí is egy' híján megduplázták tavalyi ka­ramboljaik számát. E tény­ből mindenképpen le kel­lene vonni a megfelelő ta­nulságokat a hivatásos so­főröknek, de az őket fog­lalkoztató vállalatoknak is. Az egyes gazdálkodó egysé­gek például jobban ösztö­nözhetnék dolgozóikat a balesetmentes közlekedésre, hiszen az emberek sérülés­és a járművek karambolos javítás miatti kiesése igen jelentős gazdasági vesztesé­geket is eredményez. Foko­zottabb gondot kellene for­dítani a hivatásos gépjár­művezetők szakmai tovább­képzésére is. E célra példá­ul az Autóközlekedési Tan­intézet és a közlekedésbiz­tonsági tanácsok is megfele­lő tematikájú anyaggal áll­nak rendelkezésre. Csak él­ni kellene a lehetőséggel. • A leggyakoribb baleseti ok továbbra is a személygépko­csi-vezetők és a segéd motor­kerékpárosok helytelen se­besség-megválasztása, vala­mint más járművek haladá­si elsőbbségének figyelmen kívül hagyása. Az előbbi fe­lelőtlenségre, gyakran erő­szakos járművezetési stílus­ra vezethető vissza, míg az utóbbi figyelmetlenségen kí­vül szabályismereti hiányos­ságra és az úgynevezett ru­tinból vezetés problémájára. Szabálytalan előzésekkel a gépjárműpark „erősebb nemét" irányító teherautó­sok okozták a legtöbb bajt. Utóbb az erőszakos jár­művezetői gyakorlat leg­szembetűnőbb példájaként emlegetik a forgalomirányító jelzőlámpák környékén le­zajló, gyakran hajmeresztő szabálytalanságokat. Ma már mindennapos jelenség, hogy az autósok sőt a nagy terhe­ket szállító járművezetők sem lassítanak a zöld jel­zés után megjelenő sárga fényre, nem állnak meg. hsriém gázt ádnak. fg.V Herrt= egyszer belerohannak az el­lenkező irányban, már sza­bad jelzést kapó jármű­vekbe. Az idén éppen meg­háromszorozódott a jelző­lámpák piros jelzésén átha­ladó járművezetők okozta balesetek száma. Még egy tény, amin nem lehet „átlapozni": az ittasan közlekedők — zömükben személygépkocsi-vezetők és kismotorosok — 37 százalék­kal okoztak több karam­bolt. mint a tavalyi első félévben. Megállapítható, hogy a megye baleseti helyzetének alakulására továbbra is a szegedi városi közlekedés a meghatározó, ahol viszont 11.2 százalékkal több ka­rambol volt, mint tavaly. Szentesen és környékén csökkent legjelentősebben — 25.6 százalékkal — idén a balesetek száma, míg a me­gye többi területén általá­ban változatlan a helyzet. A baleseti grafikon már említett 2,5 százalékos emel­kedése azt mutatja, hogy összességében nem változott megyénkben a közúti köz­lekedés biztonsága, ami ta­valy egyébként kedvezőbb képet mutatott az országos átlagnál. Ám, a felsorolt tények alapján továbbra is lesz bő­ven tennivaló a KBT me­gyei és városi-járási szer­vezeteinek, aktívahálózatá­nak, a gépjárművezető-kép­zéssel, -továbbképzéssel fog­lalkozóknak. autósoknak, mo­torosoknak, gyalogosoknak; mindannyiunknak. • K. Zoltán olvasónk a Ref­lektor szerkesztő, bizottf$ga cfmére írt levélet a Csong­rád megyei KÖzTékedéábiz­tonsági Tanácshoz. Tr.ja ben­ne: személygépkocsival rend­szeresen szállít árut után­futóval, olykor tetőcsomag­tartón is. Ismerősei figyel­meztették, a nagy rakomány miatt megbírságolhatják. Kérdése: mennyi árut szál­líthat, és milyen módon? — A járművek terhelhe­tőségét és a rakomány el­helyezését a 23/1975. (XII. 31.) KPM számú rendelet ha­tározza meg. Ezek szerint a motoros üzemű jármű ter­helhetőségét önsúlya, fékei­nek jellemzői, a kormány­szerkezet rendszere és a gu­miabroncsok teherbírása alapján kilogrammban kell meghatározni. Személygép­kocsi esetén például egy személy súlyát 68 kilo­grammal lehet számításba venni. A poggyászsúly sze­mélygépkocsi esetén a szál­lítható személyenként 10 ki­logramm. így az autó ter­helhetősége a forgalmi en­gedélyben megjelölt szál­lítható személyek súlyának. Illetve poggyászsúlyának az összessége. A rakományt a járművön, vagy annak belsejében úgy kell elhelyezni, hogy a köz­lekedés biztonságát, vala­mint a személyi és vagyon­biztonságot ne veszélyeztes­se Személygépkocsi tete­jén csak tetőcsomagtartóra lehet rakományt elhelyezni. Tetőcsomagtartó igénybe vé­telekor a rakodás magassá­ga nincs meghatározva, de a nehezebb rakományt a jármű stabilitása miatt min­denképpen az utastérbe, vagy a csomagtérbe kell el­helyezni. A tetőcsomagtartó megrakásakor azonban meg­változik a jármű menettu­lajdonsága. az ilyen áru­szállításhoz megfelelő veze­téstechnikai ismeretekre van szükség, s mindenekelőtt: óvatosságra. At utánfutó­val történő szállítás több mindentől függ. így például a vonó gépkocsi műszaki adataitól, fékrendszeré+ől s a vdnt utánfutó fékrend­szerétől is. Pontosabb vá­laszt csak részletesebb le­írása alapján adhatunk. Zrínyi Péter I »

Next

/
Thumbnails
Contents