Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-28 / 175. szám

Szerda, 1982. július 28. 5 Búcsú Dobó Szilvesztertől Ismét meghalt egy ember, akinek három évtizedes munkája nyomát immár visszavonhatatlanul magán viseli a szegedi járás. Különösen Mórahalom nagyközség köszönhet sokat a Homokkultúra Szakszövetkezet napokban elhunyt elnökének. Sokgyermekes kisparaszt családból származott. Agronómussá küzdötte föl fnagát, (19&l-től a korszerű mezőgazdaság egyik előretolt bástyáján. a mórahalmi gépállomáson dolgozott. Három évig agronómus, újabb négy esztendőn át főagronómus volt. 1957-től 60-ig a helyi áfész főagronómusa, 60-tól 64-ig a mórahalmi Vörös Október Tsz főagronómusa volt. 1964-ben lett a Haladás Szakszövetkezet főmezőgazdásza, 1970-ben pedig elnöke, ö lett az egyesített Homokkultúra Szakszövetkezet vezetője is. Sokoldalúan képzett szakember, messzire tekintő politikai vezető volt, számos társadalmi funkciót viselt. Haláláig az MSZMP szegedi járási bizottságának tagja, a mórahalmi községi pártbizottság tagja, a nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának tagja, a tanács társadalmi elnökhelyettese volt. Egy időben a Csongrád megyei TESZÖV elnökhelyettesi tisztét is ellátta. Tevékenységét számos kitüntetés hitelesíti. Dobó Szilveszternek nagy érdemei vannak abban, hogv a Szeged környéki tanyavilág a szocialista társadalomban is megtalálta önálló' arculatát; sikerrel ötvözte a korszerű termelési módszereket a hagyományos paraszti szorgalommal, meggyökereztette, életképessé tette a szakszövetkezeti formát. A járási és községi pártszervek, a nagyközségi tanács, a téeszszövetség kiváló elvtársát, munkatársát gyászolja személyében, a község lakói vezetőjüket, barátjukat. A Homokkultűra Szakszövetkezet saját halottjának tekinti Dobó Szilvesztert. Mórahalmon temetik holnap, csütörtökön délelőtt 10 órakor. szegedi ünnepi hetek Sze<redi Ipari Vásár és Kiállítás. A Marx téren, augusztus l-ig, naponta délelőtt 10-től este 7-ig. XXIII. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc .Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában szeptember 20igJózsa Bálint szobrászművész Uiállftáse a November 7. Művelődési Házban, augusztus ,14-lg, naponta délelőtt 10 és este 7, vasárnap délelőtt 10 és délután 4 óra között. Erdélyi János könyvművészeti kiállítása a Technika Házában, augustzus 5ig, naponta délelőtt 10-től este 6-ig. Fiatal népművészek kiállítása a Juhász Gyula Művelődési Központban. If j. Csiszár József fazekas, Schmidt Sándor népi iparművész és Virágvölgyi Márta szőnyegszövő kiállítását július 28-án, délután 4 órakor Tóth János, az Országos Népművelési Intézet igazgatóhelyettese nyitja meg. Megtekinthető; augusztus 3-ig. Mővelődéselméleti nyári egyetem, MTA Biológiai Központ, július 29-ig. Fritz Mihály és Szabó Tamás szobrászművészek kiállítása a Móra Ferenc Múzeum Kupolagalériájában. Gerle Margit keramikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Anna Margit festőművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 20-ig. Szemereki Teréz keramikus és Polgár Csaba textiltervező kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, július 29-ig. A könyvkötészet múltja és jelene. Kiállítás a Somogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester munkáit bemutató tárlat a Somogyi-könyvtár előterében, augusztus 20ig. Szeged múltja és jelene, jövője. Kiállítás a szegedi Várban. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete: Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Szegedi Galéria; Lucs-gyüjlemény; Hunok, avarok, magyarok; Buday György-kiállítás. Naponta délelőtt 10-töl este 6-ig. Paprikamúzeum. A Mihályteleki művelődési otthonban (Vörös Hadsereg útja 50.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó utca 4. Nyitva kedd és péntek kivételével délután otól 6 óráig. Mennyit ér a diploma? Nemzeti érték A Délmagyarország vitacikkeit olvasva, úgy tűnik, hoigy a hozzászólok inkább a jelenségeket és nem ezeknek okait fogalmazzák meg. Hiányoznak % megoldáshoz vezető vélemények is. Ha igazán előbbre akarunk lépni ezen a téren, a kérdést így is fel kell tennünk: miért ér ennyit a diploma nálunk, amennyit ér? Kik a felelősek ezért? A diploma értékét három oldalról vizsgálhatjuk. Menynyit ér a diploma az egyénnek? Itt főleg a prezstízs és anyagi problémák a meghatározók. Mennyit ér a diploma a szakmának? Ez már a tudomány-gyakorlat színvonal kérdése. A szakmai eredmények, mutatók milyenek az országban az európai. vagy a világszínvonalhoz viszonyítva? A meghatározó kérdés: mennyit érnek a diplomák egy adott társadalomnak, jelen esetben a mi szocialista tásadalmunknak? Végső soron minden diploma haszna — össztársadalmi. A diploma is nemzeti érték, és minden diploma any-nyit ér amennyire egy társadalmi rendszernek szüksége van rá és értékeli. Az, hogy mennyit ér egy diploma és egy diplomás, csak társadalmi megbecsülés eredménye lehet. Annak ls kell. hogy legyen, mert minden diploma társadalmi szükségletek kielégítésére hivatott. A diploma össztársadalmi szakmai igény is. egy diplomás: magasan képzett szakember. A „magasan"-ban benne van a hivatástudat, aY önkéozés stb. A hivatástudat sem más. mint a munkához való viszony, a munkamorál egyik magasabb formája, önmagában semmit sem ér, eredmények nélkül. mint „tudati tényező". Ezeknek az eredményeknek értékei pedig nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülésre tarthatnak igényt. Nem a diplomát és a hivatástudatot kell megfizetni, hanem az ezekkel járó munkához és eredményekhez való társadalmi viszonyt! Ezt js azért, mert ez a viszony sokkal progresszívebb a többi munkaviszonyoknál! Elgondolkoztató ez a „mennyit ér a diploma?" vita nálunk a tudományos szocializmusban, ahol a tudomány termelóerővé válásáról beszélünk, és a mi társadalmi rendszerünk magasabbrendűségében hiszünk. Mert valljuk, hogy a fejlődésnek nincsen más alternatívája, mint a szocializmus. Felvetődhet a kérdés: kell-e a szocializmus építéséhez diploma. diplomás, felépíthető-e a szocializmus diplomák és diplomások nélkül? Annyira fontos-e a szocializmus egészének a diploma és a diplomás, mint azt mi diplomások hisszük? Vagy csak elhitetni akarjuk? A 45-ös földosztók sem voltak diplomások! Az is figyelemre méltó, hogy a „mennyit ér a diploma?" vitához gyakorlatilag csak diplomások szólnak hozzá! A nem diplomásoknak vajon mennyit érhetnek a diplomák és a diplomások? Nem itt kellene keresni a jelenség egyik meghatározó lényegét is? A társadalom oldaláról próbálom nézni ezt a kérdést „diplomás elfogultsággal" a nem diplomások szemében. Én a diplomát egy magasan kvalifikált szakember bizonyítványának tartom. Ezekre a szakemberekre minden modern társadalomnak szüksége van, és a jövőben egyre nagyobb szüksége lesz. A szakmát elhagyó diplomásokkal egy társadalom sem nyer. haszna csak a szakmát elhagyó diplomásnak van. Az ipari, tudományos társadalmakban a szocialista társadalmakban a diploma egyre jobban nélkülözhetetlen lesz. de értéke csak akkor realizálódik, ha eredményt produkál, hasznot hajt, amit a társadalom jól megfizet. Minél jobban megfizeti, annál több hasznot hajtanak a diplomák és a diplomások egy társadalomnak! A megoldás: döntés! Döntsünk, hogy mit csináljunk tovább diplomásainkkal? Először meg kellene változtatnunk társadalmunk ..diplomás szemléletét"; másodszor értékeinek megfelelően becsülni és becsültetni a diplomát és a diplomást, mint szakembereket; a megfelelő feltételek megteremtésével társadalmilag hasznos és kvalifikált eredményeket követelni tőlük, és ezeket a kvalifikált eredményeket kvalifikáltan js dotálni! Dr. Veress Sándor Karnevál Mikor szórakozik a karnevál résztvevője? Igazából, ha maga is részese a produkciónak. Ám különösen nem rövidül, ha számára csupán a néző szereposztása jut. De csak akkor, ha olyan látványosságban van része, ahol kedvére tapsolhat, nevethet, véleményt alkothat S miért is ne tetszene a szegedi a tizenhatodik, a fiataloké? A volánosoké, a délépeseké, az összes nagyüzemben dolgozó KISZ-esé, valamint a húsz-harminc tagot számláló alapszervezeteké. Mint például a cipőgyáré. a nyomdáé. Már valamennyi — több mint harminc — produkció elemei készen várják a végső öszszeállítást. Arra ugyanis az utolsó pillanatban kerül sor, július 31-én. a kora délutáni órákban. A nézők — szokott helyükön. a rakpart lépcsőin — ejószöv Madách Tr^gefijaj^-Í nak mai korra adaptált -neit 1 á ttaa tják*.-ezután. a>CH>r-i be Tükör darabjait, amelyek remélhetően egységes egészszé illeszthetők, végül pedig A Hetet. A „részek" műfajukat tekintve — humor, talán groteszk — harmonizálnak, s megfelelnek a karnevál kritériumainak is. Korcsmá.ros György, a Madách Színház rendezője, ősztől a szegediben is vendég-dirigens. a felvonulás művészeti vezetője gondoskodik róla. A produkciók szombaton délután 5 órakor „gördülnek" a Juhász Gyula utcából a Lenin körútra, onnan a rakpartra, majd vissza a Lenin körútra, az Áradj téri célig. 1*1 —* I W* 1 Leonóra és Manrico A héten még két alkalommal játsszák a Dóm téren Verdi népszerű operáját, A trubadúrt. Remélhetően kedvezőbb éghajlati viszonyok közepette, mint amilyen tizenkilenc évvel ezelőtt várt a szegedi játékokon akkor debütáló „trubadúristákra", s aminő folytatásra, esős második előadásra kárhoztatott az idei nyitódarab stábja. a Háry Jánosé. Pénteken másodszor lépnek közönség elé az idei operabemutató közreműködői, s vasárnap este már búcsúznak is. Képünkön a két főszereplő, Leonóra: Tokody Ilona, az Állami Operaháznak egykor a szegedi konzervatóriumban nevelkedett fiatal szopránja, és Manrico: Vlagyiszlav Pjavko, a híres-nevezetes Bolsoj, a 'ityőszfivai N ágy színház ugyancsak ifjú tenoristája. Kárpáti, Melis Hangverseny a Dómban Aki megszokta, mint. e sorok írója, hogy" a város művészeti rendezvényei (jelesül a koncertek) holmi fölvett sznobériából, idétlen figyelmességből, sohasem a meghirdetett időpontokban, hanem emberemlékezet óta jó negyedórás késéssel kezdődnek — a hétfői orgonaesten pórul járt alaposan. Pontban nyolckor ugyanis elkezdődött a hangverseny. Nem emlékszem, énekelt-e a közelmúltban itt, a fogadalmi templomban Melis György, az Operaház kiválósága. Azt viszont mindenki tudja, minap a szomszédos dómszínpadon osztatlan sikert aratott a Háryval. S határozottan állíthatom, a feszOlcsó, gyors Garázs panelekből Boldog az ember, ha kocsit vehet, de az örömmel nyakába szakad a gond is. Hiszen az autót védeni, óvni kell, garázsban tartani, melyhez jó lenne olcsón, gyorsan, akár félkész állapotban is hozzájutni. Így töprengett Nagy Sándor, Szabóné Tolnai Zsuzsanna, Rosztos Zoltán és Kispál István, amikor kidolgozták egy gyorsan szerelhető, előregyártott vasbeton garázs tervét, melyet újításként nyújtottak be a Szegedi Magas- és Mélyépítőipari Vállalathoz. A vállalat vezetése jónak találta az ötletet, gz újítást elfogadta. Annál is inkább, mert szerzői gondos piackutató munkát végeztek, tényekkel, előrendelésekkel tudták bizonyítani, a garázsra szükség van, türelmetlenül várja a lakosság. Ez a garázs korszerű, esztétikus és nem drága. Szeged területén felálítva, készre szerelt állapotban, ajtó nélkül. 30 ezér 900 forint. A hozzávaló ajtót az Alföldi TÜZEP biztosítja, 4 ezer, illetve 7 ezer forintba kerül, a kiviteltől függően. A leendő tulajdonosok a megrendelésen kívül csak 15 centiméter tömörített kavicságyról keli gondoskodnia. Erre kerül először az aljzatelem, utána az oldalpanelek, majd a födémpanel. A garázs szereléséhez mindössze fél óra szükséges. Üjabb fél óra, míg felkerülnek az ajtók, s már védett helyre is kerülhet a kocsi. Ha aztán a pénztárca engedi, jöhet a tetőszigetelés. Kialakítható sorgarázsként is, amely főleg lakótelepek környékén kedvező, ahol a tömeges igény és a helyszűke miatt más beépítés nem célszerű. Előnye ennek a garázsfajtának az aljzatelem olyan kiképzése, meiy lehetővé teszi a szerelőakna hozzáépítését. Az újtipusú garázs (képünkön) megtekinthető a szegedi vásáron is. Szúnyog Csaba Az ipari vásáron látható tivál-igazgatóság régóta szorgalmaz egyfajta (e hasábokon is sürgetett) óhajt, öszszekötni kellemeset a hasznossal; ha már rangos művész érkezik Szegedre, annak szabadtéri játékaira, léphessék töl másutt is, mondjuk pódiumon, koncerten, előadóesten. A kívánság nem maradt írott malaszt. Tavaly az Ivan Szuszanyin címszerepe mellé a Muzsikáló udvar fölötti tanácsteremben rendezték meg Jevgenyij N'yesztyerenko dalestjét, most meg Melis énekelhette el (a Tiszán innen, Dunán túl és más Kodályszámok után) Bach és Beethoven dalait, Hándel Largóját. Ugyanoly igéző szépséggel, zengőn, a mostohának vélt akusztika dacára átható torűséggel, tisztán, miként ffír méterrel odébbról hallottuk, a színpadról. Kárpáti József orgonajátéka váltazatlanul stílusos, ökonomikus, meggyőzően hat a dóm hangszerpiramisán, amiképpen korábban hallottuk. Programja is ideülő (Bach: Dór toccata, Kodály: Orgonamise, Reger: f-möll introduction és passacaglia), gazdag repertoárjából föltehetően nem véletlenül megválogatott. Más előadóművészekkel szemben tudnillik a jó orgonista nem utolsósorban a hangszertapasztalatairól ismerszik. Kárpáti elegánsan kerüli el a regisztrálás olyan szélsőségeit, melyek látszólag hatásvadászó effektusokkal takarják, szorítják háttérbe a muzsika belső tartalmait, s a dinamikai adagolása is ízléses, gondos. Merthogy manuálisan eljátssza a műveket, ha kell, bravúros technikával, Ilyen nagyságrendű művésznél már evidens. N. L l i