Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-25 / 173. szám

Vasárnap. 19*2. július 25, 3 11 lakosság közreműködésével Somogyi Károlyné felvétele Ásót és csákányt, mi több. légkalapácsot rasadtak Alsó­városon. a Hattyas sor lakói, hogv megvalósuljon rég óhaj­tott vágyuk, bevezethessék a lakásokba a gázt. A kivitele­zők. köztük a Szegedi Magas- és Mélvénítő Vállalat kapa­citás híján csak úgy vállalkozott a gáz bevezetésének elő­készítésére. ha a lakosság magára vállalja a segédmunkát. A Hattyas soron, a Nyíl utca és a Füzes utca közötti sza­kaszon lakók készségesen ajánlkoztak a közreműködésre, két-három nap alatt végeznek is feladatukkal. Ezután már felvonulhat a Dégáz. jó két hét alatt be is fejezik a munkát Felújítják a földalatti motorkocsijait Augusztusban megkezdik a millenniumi földalatti vasút motorkocsijainak általános főjavítását. A kocsik több­sége az 1973-as pályára ál­lítás óta 600 ezer kilomé­tert futott. A Ganz Villa­mossági Művek és a Ganz­MÁVAG készítette járművek a csaknem tízéves forgalmi tapasztalatok szerint jeles­re vizsgáztak, az eddig el­végzett időközi ellenőrzések is arról tanúskodnak, hogy jól sikerült konstrukciók. A megnövekedett utasforgalom szükségessé tette — a kis földalatti naponta 150 ezer utast szállít —, hogy a BKV 4 újabb motorvonatot ren­deljen, ezeket a gyártók 1983 végéig szállítják. Az általános főjavításkor — előre kidolgozott ütem­tervnek megfelelően —mind a 21 szerelvényt az utolsó csavarig szétszerelik, és szin­te új kocsit varázsolnak tíz­éves járművekből. A mun­kálatok évekig tartanak, hi­szen az általános főjavítást úgy oldják meg, hogy az utazóközönség csak a meg­szépült kocsik láttán sze­I rézzen tudomást a nagy munkáról. Miként az eddi­giek során, a főjavításkor is 17 szerelvény közlekedik egy időben a Vörösmarty tértől a Mexikói útig. (MTI) Á szakszervezetek a környezetvédelemért Csúcsforgalom: haltól kilencig A város kapujában különösen fontos rs Alszik a város. Reggel 6 óra van. Július 24. napján a Kossuth Lajos sugárút, az egyes villamos csörömpölé­sétől, buszok motorzűgásától zajos. Megint fülledt idő lesz, a kelő nap már mele­gít. A Napfény Szálloda és Üdülőközpontban időjárástól, napszaktól „függetlenül" zaj­lik az élet. Utánfutós, ros­kadozó csomagtartós autók kanyarodnak dolguk végez­tével az E 5-re. Egyik jobb­ra, másik balra fordul. S akik maradtak? Biciklivel kevésbé fárasz­tó körbekarikázni a 7,5 hektáros kempinget. Persze vigyázva az útra készülők csomagjaira, a reggelizni in­dulók kisebb-nagyobb cso­portjaira. Hánykor kelhet­tek ? A sátoros turista keve­set alszik. De frissek a fa­házak lakói is. Átrendezni a bőröndöt, leszedegetni a kötelekre teregetett ruhá­kat. feltenni a teavizet, ez a reggeli szertartás. Perc nyugtuk sincs a házi­gazdáknak. Büféseknek, por­tásoknak, pénzváltóknak, ta­karító asszonyoknak. Manga Gábor, portás három órá­nyit aludt az éjszaka. Kész­ségesen tolmácskodik. -1- a német, a francia, a szlovák és a szerb nyelv tudója so­hasem fáradt. Reggelizését szakítjuk félbe a kemping­büfé teraszán a nyugatnémet Klaus hazaspárnak. Jó ízű­en falatozzák a magyar Ro­yal sajtot, zsemlével. Ötödik napjukat töltik a kemping­ben. Üticéljuk Görögország, de mint mondták, ripsz­ropszra nem lehet itthagyni a várost. Bognár Pál és ba­rátja kétezer forinttal és a diákigazolvánnyal gazdál­kodhat kéthetes országjáró túrájukon. Gimnazisták. Még tellett nekik két strapabíró kerékpárra, kisebb sátorra. Vásárosnaménytől a Tisza­mentén jöttek, csötörtökön értek ide. Ügy találják, a mienk a legnagyobb kem­ping, olcsó a szállás. és diák­igazolványaikat is elfogadták szó nélkül. Nem úgy, mint Csongrádon... Beköszönnek a portára, Csicsnének, Bajá­ra indulnak. Csicsné Bánki H. Lenke 1975 óta dolgozik a. kempingben. Pecsétek, számlák, borítékok, kulcsok, útlevéltartók toronyosulnak íróasztalán. Az idegennek mindez ' kiismerhetetlen káosz. Neki, a gyakorlott szakembernek, akkurátus rend. Ságváris gimnazisták segédkeznek — gyakorolhat­ják az angolt. „... a világon minden kap­ható" — olvasom a vásár­lók könyvében a miskolci dr. Glázer Károlyné bejegy­zését. Véleménye a már em­lített büfére vonatkozik. A büfések. Vörös Zoltán, Kal­már János, Lebák János ve­zetésével nagy munkában vannak. Jöjjek később be­szélgetni, mondják, most nem érnek rá. Sürget a szendvics, figyelni kell a rántottára, hozzák az üres üvegeket, százszámra, viszik a sört, a csokoládét, a ciga­rettát. a papírzsebkendőt. „Kevés a jegünk, tíi táblát kértünk, ötöt hoztak" — kiáltják utánam. A közelmúltban elkészült szálló fehér falai ragyog­nak a napfényben'. Kényel­mesebbek az ott lakó ven­dégek. Már akik lehetik. Az ipari vásár kiállítói nem. időben elindulnak a Marx térre. Vendégvárás, vendéglátás. Nem könnyű a szezonban. Az ideiről Vas Györggyel. az üdülőközpont vezetőjével beszélgettünk. Szombat reg­gelre virradóra gyorsmérleg is készült az éjszakáról. Ti­zenhatan érkeztek a szál­lodába, 170-en a motelbe, 220-an a kempingbe. Ügy 9 óráig, 384 vendég köszönt el. Mindhárom egységben 90 százalékos a „telítettség". — Ezren vagyunk — mondja mosolyogva az üdü­lőközpont vezetője. — Meg­szoktuk már a nagy forgal­mat, mint ahogy bennünket is egyre jobban megszoknak a Szegedre látogató turisták. Itt, mindhatnám, a vároS kapujában, különösen fontos, hogyan fogadjuk az átuta­zókat, a nálunk maradókat. Ha mi nem vagyunk udva­riasak, szolgálatkészek, el­megy a kedve Szegedtől a vendégeknek. A Dorozsmai úti kemping nemcsak új szállodával ked­veskedik a turistáknak, új­donsága a Szeged Tourist­nak a megrendelő lappal el­látott leporello, amelyet minden látogató kézhez kap. A magyar és német nyelven íródott, megrendelő segítsé­gével már a jövő évi sze­gedi üdülésükről gondoskod­hatnak, akik visszavágynak. Kilenc óra elmúlt. Elindult első útjára a városnéző autóbusz, lélegzethez jutnak a házigazdák. Gyors telefo­nokat váltanak a központtal, bekapják a reggelit, a bü­fések széket raknak az ajtó­ba, takarítanak. A tölgyek alatt kellemes hűvös van, a kemping többi részében egyre elviselhetetlenebb a hőség. Ezt is megszokták. Fél órás pihenő után ké­szülődnek a délutáni csúcs­forgalom fogadására. Mag Edit Az utóbbi évtizedékben kiszélesedett az emberi ösz­szefogás környezetünk vé­delméért. A gyors ütemű technikai haladás erőtelje­sen felhívta a figyelmet a i termelőtevékenység környe­zetszennyező hatására. Tisz­tában kell lennünk azzal, hogy viharos gyorsasággal rontjuk életfeltételeinket. Is­meretes, hogy a Miniszter­tanács a környezetvédelmi törvény végrehajtásának in­tézkedési tervéről szóló ha­tározatában felkérte a szak­szervezeteket, hogy „a kör­nyezetvédelmi célkitűzések megvalósítása érdekében te­kintsék állandó, jelentős feladatuknak az emberi kör­nyezet védelméről szóló jog­szabályok végrehajtásának elősegítését, tegyék meg a feladatkörükbe tartozó in­tézkedéseket. működjenek együtt a végrehajtáson mun­kálkodó állami szervekkel, és fordítsanak figyelmet tag­jaiknak a környezetvédelem­be történő bevonására", A téma horderejét úgy le­hetne érzékeltetni, hogy ide­je volna „felporszívózni" a földgolyót, annyi szemetet, port, piszkot és környezeti ártalmat halmozott föl ed­dig az emberiség. Sajnos, fogynak az oxigént termelő erdők, szennyezettek a fo­lyók vizei, elpusztul ben­nük az élet. sok vegyszert szórunk szét a földön, por­ral. korommal és sokféle mérgező, fertőző anvaggal szennyezett a levegő. Ezt a folyamatot, ha megszüntetni nem is tudjuk, lassítani mindenképpen szükséges. Mégpedig úgy, hogy kör­nyezetvédő tevékenységünk megtervezett, szervezett és a tértWészet törőényeivel, moz­gásával összKángban le­Miért foglalkoznak a kör­nyezetvédelemmel a szak­szervezetek? Jól felfogott ér­dekből. A szakszervezetek három évtizedes munkakö­rülményt javító tevékenysé­ge során javaslataival, in­tézkedéseivel, jogszabályok alkotásával szolgálta és szol­gálja ma is az ember vé­delmét. Ez a tevékenységünk nemcsak a munka kultu­ráltságának növelését. a munka környékének rende­zettségét szolgálja, hanem a lakóhelyi környezetvédelmet is magában foglalja. A lakóhelyi és a munka­helyi érdekvédelem elvá­laszthatatlan. Nem lehet csak az egyikkel foglalkoznunk, a másikkal meg nem. Az em­berről való gondoskodáshoz tartozik a munka- és kör­nyezetvédelem. Mi adott ösz­tönzést a környezetvédelem­nek a szakszervezeti mun­káhan? A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1978 áp­rilisában irányelveket adott ki a szakszervezetek kör­nyezetvédelmi szerepére és feladataira. Bevezetőjében leszögezte: „a környezet­szennyezést reálisan létező és egyre növekvő veszély­nek kell tekinteni. amely­nek leküzdése érdekében összehangolt tervszerű és nagvon céltudatos tevé­kenységre, számottevő anya­Pályaépítés — éjszaka A nagy melegben éjszaka dolgoznak a vasútvonalakat felújító, karbantartó jászkis­éri MÁV-munkabrigádok. A gépláncok csak este láthat­nak hozzá a pálya hibáinak kijavításához a Budapest— Maglód közötti vasúti fő­vonalon. A villanyfényes műszak oka. hogy a korsze­rű, hegesztett vasúti sínek egymástól való távolságának és szintbeli helyzetének sza­bályozása csak pontosan meghatározott levégőhőmér­sékleten történhet. Az elő­írás sínfajtáktól függően 20 —25 Celsius-fok közötti hő­mérsékletet engedélyez. az ettől való eltérés a vágány­kivetődés veszélyét rejti magában. A dolgozók a nyári idényben a folyamatos éjszakai munkáért munka­bérük harminc százalékát kapják pótlékként. A Budapest—Maglód vo­nalról a munka befejezése után a gépláncok a Buda­pest—Szob közötti vasúti pá­lyára vonulnak. gi eszközök felhasználására és széles körű társadalmi összefogásra van szükség". Cselekvésre ösztönzött ben­nünket a SZOT munkavé­delmi osztályának ajánlása a „Rendet, tisztaságot má­jus l-re" akció országos be­indításával 1979-ben. Ez a Hazafias Népfront és az Or­szágos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hivatal éves akciósorozatának egy része. Eddig is voltak tisz­tasági akciók, mint például a „Tiszta udvar. rendes ház!", a „Tiszta. virágos varosért, községért!", az „Egy üzem, egy park" ak­ció. hogy csak néhányat em­lítsünk. Persze, aki a „Ren­det, tisztaságot május l-re" akciót az egyébként fontos köztisztasági mozgósító ak­cióra szűkíti, le. figyelmen kívül hagyja a mögötte meg­húzódó, tartalmat. céljain­kat Alapvető követelmény, hogy az üzemekben a kör­nyezetvédelmi tennivalók tervezettek, és ne kampány­jellegűek legyenek! Újítá­sokkal, környezetkímélő tech­nológiák bevezetésével, hul­ladékhasznosító eljárásokkal szüntessenek meg embert és környezetet károsító kosz­forrásokat ! Aligha kell bizonyítani, hogy a környezetvédelem jó­részt a lakóhelyen kezdődik és a munkahelyeken vég­ződik. A meglevő jó péi­dák és akciók kedvező ta­pasztalatai adtak bátorsá­got ahhoz, hogy egy szak­szervezeti környezetvédelmi kiállítást rendezünk a mos­tani Szegedi Ipari Vásáron. A HÓDGÉP. a KSZV. a Ké­ziszerszámgyár, a Nagyalföl­di Kőolaifúró Vállalat, a 1ÍÖDIK.ÖT. a BÉG. a gyufa­gyár tevékenységében mu­í tat kőzik meg/hogy csak né* hányat említsünk; a jó irá­nyú elindulás a kulturált munkahelyi körnvezetalakí­tás Ezt bizonyítják a por­tájukról készült színes fény­képek is. Természetesen a munkavé­delem felelőssége itt is meg­mutatkozik. Az ember—gép —üzem harmonikus együt­tese az, amely megelőzi a baleseteket, az egészségkáro­sodást. A szociálpolitikai és a munkavédelmi tervfejezet része a környezetvédelem. Csaknem 400 millió forintot költenek a vásárhelyi Ál­lati Fehérje Feldolgozó Vál­lalat beruházására, s remél­hetőleg a bűztelenítő rend­szer előnyeit a környéken élők érzékelik majd. A SZOT külön oklevéllel jutalmazza azokat a kollek­tívákat. amelyek ebben az akcióban kiemelkedő ered­ményeket érnek el. Az idén megyénkben nem kevesebb, mint 80 munkahely pályáza­tát és „portáját" vizsgál­tuk meg. Az első hét kol­lektíva SZOT-oklevelet, az első három (FÉG makói gyá­ra. Szegedi Gyufagyár, Szen­tesi Kórház) az SZMT Kör­nyezetvédelmi Vándordíját vette át. Többeket . ösztön­zésül. serleggel jutalmaz­tunk. Az elmúlt három év tapasztalatait összegezve megállapíthatjuk, hogy az i akció az alapszervek és bri­I gádok munkája révén moz­I galommá változott. A leg­ihasznosabb, amit elérhetünk: a kedvező munkahelyi kör­nyezet és környék szépü­lése. változása. Nem beszél­ve arról, hogy amiért az ember maga dolgozik, arra jobban is vigyáz. A szakszervezetek hagyo­mányos szerepe mindenek­előtt a szemlélet formálá­sában, nevelésében van. El­sődleges feladatunk, hogy az emberek gondolkodásába vi­gyünk egy helyes környe­zetvédelmi szemléletet. Azon dolgozunk, hogy állandó és jelentős feladatként kezel­jék az emberek a környe­zetvédelmet. Nem lehet, hogy a párt, a tanács és a szak­szervezetek inspirálására so­kan dolgoznak társadalmi munkában a lakóhelyi kör­nyezet szépítésén, de saj­nos, sokan az ablakból né­zik. Milyen eredmények szü­lettek eddig a környezet vé­delmében? Felismertük és hangsúlyozzuk a téma fon­tosságát! Ez az első lépés. A SZOT-elnökség felkéré­sére valamennyi ágazati, iparágai szakszervezet és minden SZMT az irányelvek alapján pontosította saját feladatait. Elnökségünk 1973 novemberében tárgyalta Csongrád megye környezet­védelmi helyzetét és meg­fogalmazta, mit kell tenni­ük a területi szakszervezeti szerveknek és bizottságok­nak. összekapcsoltuk a mun­kavédelmet a környezetvéde­lemmel. Nem kell bizonyí­tanunk, mennyivel jobb ren­dezett, tiszta, egészséges munkahelyen dolgozni, fü­ves. parkosított városrész­ben lakni. Elértük, hogy szervezeit oktatásokban, tisztségviselők képzésében a környezetvédelmi ismeretek is szerepelnek. E téren erő­södnek kapcsolataink szá­mos szervezettel, intézmény­nyel. Ez hasznára válik kör­nyezetformáló munkánknak. Mit várunk a jövőben a környezetvédelem területén? Azt. hogy munkánk legyen állandó, tudatos és ne kam­pányjellegű. Arra van szük­ség, hogy az illetékes szak­szervezeti és gazdasági szer­vek a kezdeményezést. jő tapasztalatokat örömmel ve­gyék és terjesszék. Az ipari vásár tulajdon­képpen' a "termékek bemu­tatásává adv lébWKfcégef. hof gvan kerül 'íde árkörnyezet­védelem? i/é'déo soron nem lehetnek idegenek a témá­tól a gyártási körülmények. Ellenkezően: alapelv. hogy új beruházások csak a szük­séges környezetvédelmi lé­tesítményekkel. illetve be­rendezésekkel együtt va­lósíthatók meg. Meglevő te-bneléeiáknál folyamatosan kell átállni körnve7etS7env­rvező hatások kiküszöbölé­sére A szakszervezetek az állami irányításban dolgo­zókat a vállalati, szövetke­zeti és intézménvi vezető­ket a tudománvok képvi­selőit arra hívja fel hogy még naevobb felelősséggel feilesszék a környezetvéde­lem ügvét. Az Országos Környezetvé­delmi és Természetvédelmi Hivatal környezetvédelmi in­tézete külön autóbuszban el­helyezett műszerekkel sze­repel a kiállításon. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézete a számos ku­tatási eredményei közül be­mutatja az úgynevezett fe­kete dobozt, amely alkalmas az ember környezetében le­vő ártalmak (légszennyező anyagok, zaj, hő, vibráció, sugárzás stb.) mérésére. a kapott adatok feldolgozásá­ra. adott esetben egy riasz­tási rendszer kiépítésére. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete pedig a szak­mák sajátos ártalmainak vé­dekezési módját mutatja be. Tudjuk, hogy ma még so­kan a környezetvédelmet di­vatnak, a munkavédelmet szükséges rossznak tartják. Szeretnénk a kiállításunkkal ízelítőt adni az üzemi mun­ka eredményeiről a társada­lom és az egyén felelősségét még hangsúlyozottabbá ten­ni. Az emberi környezet megóvása csak társadalmi összefogásunk eredménye le­het. Bárhogyan szemléljük is — a lényege: a dolgozó em­ber védelme, ezért is ajánl­juk és hívjuk, várjuk a vá­sár látogatóit, tekintsék meg a bemutatót. Dr. Ágoston József SZMT vezető titkár

Next

/
Thumbnails
Contents