Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-24 / 172. szám

4 Szombat, 1982. július 24. szegedi ünnepi hetek Verdi: A trubadúr. Be­mutató a Dóm téren, este fél 9 órakor. Szegedi Ipari Vásár és kiállítás. Munkahelyi kör­nyezetvédelem-klállitás. A Marx téren, augusztus l-ig, naponta délelőtt 10-től dél­után 5-ig. Frltz Mihály és Szabó Tamás szobrászművészek kiállítása a Móra Ferenc Múzeum kupolagalériájá­ban. Művelődéselméleti nyári egyetem, MTA Biológiai Központ, július 29-ig. Gerle Margit kerámikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-lg. Anna Margit festőmű­vész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ­ban. július 29-ig. Mitsui Sen japán szob­rászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 25-lg. Szemereki Teréz kerá­mikus és Polgár Csaba textiltervező kiállítása a Gulácsy Lajos Teremben, július 29-lg. A könyvkötészet múltja és jelene. Kiállítás a So­mogyi-könyvtár olvasóter­mében, augusztus 20-ig. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmes­ter munkáit bemutató tár­lat a Somogyi-könyvtár előterében, augusztus 20­ig­A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Szegedi Galéria; Lucs-gyű.j-emény: Hunok, avarok, magyarok; Buday György-kiállítás. Naponta délelőtt 10-tői, este 6-ig. Szeged múltja és jelene, jövője. Kiállítás a szegedi Várban. Paprikamúzeum. A ml­hályteleki művelődési Ott­honban (Vörös Hadsereg útja 50.). Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó u. 4. Nyitva kedd és pén­tek kivételével délután 3­tól 6-ig. ünneni Hetek Nemzetkö­zi Ököl vívó verseny a Sportcsarnokban, július 25­ig. Azucena és Manrico avagy az elhivatottság A rendező monológja (Mikó Andris a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik Legfoglalkoztatottabb művé­sze. 1959-ben, a Játékok fel­újításának első esztendejé­ben 6 állította színpadra a nyitódarabot, Erkel Hunyadi I-aszló című operáját. Azóta gyakori vendég a dóm előtti színpadon. Az idei szezon­ban Verdi remekét, A tru­badúrt nendezi. Az olasz nyelvű előadás pikantériája, hogy Mikó András néhány hónappal ezelőtt foglalkozott a darabbal; ugyancsak olasz nyelven az Operaház is föl­újitotta. Ilyen rövid idő alatt kétszer újrafogalmazni, újraértelmezni igencsak iz­galmas feladat. Különösen a mostani esetben, amikor az Erkel színházi produkciót meglehetősen sok kritika ér­te; o két szereposztásból mindössze két név azonos; a körülmények is igencsak különbözőek.) — Természetesen vannak rokonvonások és erőteljes különbségek az Erkel szín­házi Trubadúr és a szegedi szabadtéri között. Amikor a rendező foglalkozni kezd egy darab színpadra állításá­nak gondolatával, mindig az újraértelmezést keresi, az új motívumok, eddig rejtett szépségek után kutat A két előadás legfontosabb azonos­saga, hogy mindkét helyszí­nen Verdi igazságát igyek­szünk fölmutatni, azt a mű­vészi üzenetet, melyet min­den alkalommal tisztábban, egyértelműbben kell megfo­galmazni. A rendezés mód­jában persze lehetnek kü­lönbségek, eltérések. Ezt nagyban befolyásolja a kör­nyezet a helyszín, az al­kalom, a szereposztás, a színpadkép stb. A szegedi Dóm tér teljesen egyedi, speciális környezet Én nem­csak szurkolója, de lassan negyedszázada alkotó része­se. tevékeny tagja vagyok annak a művészi stábnak, amely színházat varázsol a Dóm térre. Ügy gondolom, hogy az Erkel színházi Tru­badúr-előadást sok ponton joggal érte bírálat. A szűkös körülmények között nem tudtuk kibontani és egyér­telműen bemutatni elkép­Toronyzene a tanács­házán Az ünnepi heteken vasár­nap esténként, kilenctől íél tizig toronvzenét iátszanak a városi tanácsháza teteiéről. Július 25-én és augusztus 1-én a vasutasok fúvószene­karénak kamaraegyüttese szólaltat meg Bach-. Pur­cell-. Corelll-. Offenboch". Hidas- és Farkas-műveket. Maros vári Attila vezetésével. A további augusztusi vasár­napokon Ormándlakv Péter dirigálásával a Munkásőr fú­vószenekar játszik. Mikó András zelósünket. Az itteni nagy tér az előadás előnyére vál­hat. Ezt segíti Forray Gábor díszletkom pozíciója, mely vetített képekkel kapcsolja össze a nyolc képet — így lehet folyamatos, nem szét­töredezett az előadás —, de víziószerűségével, irraciona­lizmusával elindítja a néző­ket a fantázia világába, rá­kényszeríti őket az asszociá­lásra. — Egyetlen mű ilyen kö­zeli két színpadra állítása kapcsán gyakran megfogal­mazódik a kérdés, mennyire mondhat újat, eredetit és érdekeset a rendező. Erre van egy történetem. Auszt­riában dolgoztam. Igen nagy sikerrel rendeztem egy ope­rát. Annyira megtetszett a szakembereknek, hogy föl­kértek, csináljam meg újra, de másképp. Mondanom sem kell, hogy az előadásnak nem volt sikere. Rá kellett jön­nöm, hogy egyetlen munká­nak sem szabad úgy neki­fogni, hogy az eddigiektől eltérő legyen a produkció. Igaz, hogy az önismétlés a ml mesterségünkben nagy veszély, mondhatnám azt is, hogy elkerülhetetlen. Mégis tisztességesebbnek tartom a mindenáron való változta­tásnál. A mostani produkció­ban a víziószerűséget szeret­ném hangsúlyozni, jelezve, hogy A trubadúr világa ab­szurd, s ennek irracionaliz­musa teszi manipulálhatóvá a szereplőket. — Lassan negyedszázada köt erős köldökzsinór a sza­badtérihez. Számomra soha nem feledhető vállalkozás az újrakezdés Hunyadi László­ja. Tény, hogy az első év­tizedben varázsa volt a sza­badtéri játékoknak, presztí­zse, magas művészi színvo­nala, óriási vonzereje. Szinte természetes, hogy ennyi idő alatt átalakult, megváltozott A város megszokta, a nyári színházat sok más kulturá­lis és tudományos program kíséri, szinte hozzánőtt része lett életének. Művészi szem­mel ez nem mindig jó, de természetes. Nem lett a Sze­gedi Szabadtéri Játékok se Bayreuth, sem Salzburg, de fesztivál lett, hazai nyári za­rándokhely. Az előadások vesztettek ünnepélyességük­ből, de tömegvonzásukból nem. S én mindig megható­dom, ha a zsúfolt nézőteret látom. A kultúra kedvelése, a művészetek igénye, a szín­házi élmény iránt vágy és figyelem a szegedi estéken nyilvánvaló. És nem lehet teljesen rossz az a vállalko­zás, amelyet 24 esztendeje sok ezer ember folyamatos és megújuló érdeklődése kí­sér. A tömeg számára ezek az előadások egyszerre meg­indító és Inspiráló hatásúak. Van ereje, művészi kisugár­zása. Életképessége mindig legyőzi a felmerülő problé­mákat. (A Szegedi Szabadtéri Já­tékok legnagyobb sikereit eddig mindig a nagy nem­zeti művek, a népoperák je­lentették. Erkel és Verdi muzsikája maradandó él­ményt nyújtott azoknak is, akik ezen a hatalmas néző­téren találkoztak először operamuzsikával. A „színház népstadionja" azonban nem nélkülözheti a látványt, a lenyűgöző díszleteket, az iz­galmas fényhatásokat, a pompás jelmezeket, s külö­nösen nem a művészi igaz­ságot, az élmény tisztítótü­zét. Mikó András pályája, operarendezői munkássága garanciája ezeknek a vállal­kozásoknak.) T. L. Bár az óra már este fél 7 körül iár, a hŐ6ég mégis szinte elviselhetetlen. A Ro­yal-szálló hallja néptelen, szinte remeg a levegő. A trubadúr ma esti premier­jének főszereplői, a két szovjet vendégművész űev érkezik, hogv Vlagyiszlav Pjavko ironikus ..hóladna. hóladna" felkiáltással rogv le az egvik a melegtől szin­te ragadós fotelba. Hóladna, hóladna. azaz — „hideg" van. * — Csak ez a plusz 33 fo­kos hideg kellemetlen kissé. Bár ma már mintha vala­micskét fölmelegedett volna az idő ... Amúgy semmi baj. — Ha így van. próbáljuk függetleníteni magunkat a „hóladnától". amennyire le­het. Legalábbis amig eddia megtett művészi pályájáról beszél. — Szibériai vagyok. Krasznojarszkban születtem. Norilszkban iártam iskolá­ba. Katonakoromban. egé­szen nontosan tiszti iskolás­ként találkoztam először a Moszkvai Nagyszínház tár­sulatával. 1959 júliusában. Mario del Monaco vendég­szerepelt a Carmenben. Iri­na Arhinovával. Ez volt az első. a legelső találkozásom a komoly zenével, az operá­val. a Nagyszínházzal — és Irinával is. A hadseregének­karában szólóénekes voltam annak Ideién, utána még tíz évig tanultam zenét. — Az első „zenei rande­vú" tette tehát elhivatottá az énekesi válva iránt? — No. nem ilyen egysze­rű a dolog. Anyám mesélte, hogv gyerekkoromban, a há­ború ideién, amikor félkör­be gvűlve hallgatta a nép a póznára szerelt rádióhang­szórót. én mindig összegyűj­töttem a gyerekeket, és kö­zöltem velük, most pedig a rádióban fellép Pjavko. a Szovjetunió érdemes művé­sze. Azután végigénekeltem a repertoáromat. A szom­szédasszonyok közölték is anyámmal: Nyina. ha lehet, kapcsold már ki a saját rá­diódat. mert már unjuk... Hát így kezdődött — A folytatás? — A színművészeti főis­kola zen«—fakultá­sát 1960 és 1965 között vé­geztem. maid a Nagyszínház tagja lettem. Pályázat ré­vén 300 ielentkezőbői hatun­kat vettek fel. Az első nagv szerep dátuma 1968 Pinker­tont énekeltem a Pillangó­kisasszonyban. Ezután Olasz­ország. kétéves tanulmány­út következett, a belgiumi nemzetközi versenven tenor­ban első. a Grand Prix-n harmadik hely. 1970-ben Moszkvában a Csajkovszkij­versenyen ezüstérem. Nehéz felsorolni, mi mindent éne­keltem azóta: például And­rej Hovanszkijt a Hovans­csinából. a carevieset a Bo­risz Godunovból. Radameszt az Aidából... és még sok mást. Legutóbb két modern operában léptem fel Scsed­rinnek Gogol Holt lelkek cí­mű művéből írott operájá­Nosztalgia­járat Két lovat fogtak parádés­kocsi elé. ezzel váriák i.'áb­ban. a szabadtéri játékok ideién, minden szombaton és vasárnap, délelőtt 10-től dél­után 5-ig, a nosztalgiára haj­lamos vendégeket a Klauzál téren. A Szeged Tourist friss szolgáltatására ugyanott le­het iegvet váltani, ahol a vá­rosnéző panorámabuszra. Há­rom útvonalon kocognak a lovak. A legrövidebb kör a Belvárost érinti, 20 percig tart. a leghosszabb körút (másfél órás) résztvevőit Új­szegedre is ..elröpítik". A nosztalgiaiárat első utasa ausztrál házaspár volt. Irina Arhipova és Vlagyiszlav Pjavko ban Nozdorovot alakítottam. Scsedrin külön nekem írta a szerepet, érdekes, nehéz, szép munka volt. Sosztako­vics Katyerina Izmajlova című művében pedig Szer­gej szerepét énekeltem és játszottam. — Sokfelé járt? — Minden szocialista or­szágban. továbbá az Egye­sült Államokban. Spanyol­országban. Angliában. Fran­ciaországban. Argentínában. Hollandiában ... — Manricót alakítja A trubadúrban. Milyen a vi­szonya ehhez a karakterhez? — Otthon Erhardt Fischer rendezte Verdi művét. úgy. hogv figyelembe vette az én hanganyagomat is. Ebből következik, hogy Manrico mindig robbanásra kész. változékony jelleme igen közel áll hozzám. Fischer azt mondta: „olyannak kell lenned, mint Gerard Phi­lippe a Fekete tulipánban. Olyan könnyednek. olyan mozgékonynak, olyan robba­nékonynak. És közben per­sze — megfelelő szinten énekelni /is a szerepedet". Ezért tetszik ez a feladat... — Es Szeged, hogyan tet­szik? — Az az első benyomá­som: nem igaz. hogy ez egy kisváros. Az utcák nagyvá­rosiasak. gyönyörűek a te­rek. a Dóm tér csodálatos, a színpadi méretele lenyűgö­zők. Jó. fegyelmezett a szervezés, a munkában az illetékesekkel kitűnő a kap­csolat. Látszólag aoró, lé­nyegtelennek tűnő dolgokból alakul ki az igazi művészet. Például abból, hogvha a sze­repben tőrt a másik olda­lamra akarom helyezni, ter­mészetes. hogv két napon belül elintézik, megcsinál­ják. Ez a jó hangulat alap­ja. A többi — az elhivatott­ságé. * Irina Arhipova érkezik közben. A iugoszlávlai Ohridból. a fesztiválról érkeztünk mind­ketten Szegedre. Személy szerint életpálvámmal kap­csolatosan is hosszú útról tudok beszámolni, Moszkvá­ban születtem. építészeti főiskolát végeztem, maid ze­neművészetit is. Utolsó hall­gatói éveimben gvőzött meg véglegesen az éneklés szere­tete. Miközben zenét tanul­tam. végig énítészként dol­goztam. Tizenkét moszkvai épületet terveztem, például az egyetem f'zikai és kémiai tóboratóriumait is a Veréb­hegven. A konzervatórium után az Uraiba, a szverd­lovszki operához ker;i'tem. aranyérmes lettem Varsó­ban, s másfél évad után már a Balsojban énekeltem. a Carmenben debütálva 1956­ban. Később szinte évente kaptam nagy mezzoszoprán szerepeket, többek között Leopold Stokowskival és Mario del Monacóval léptem fel. Az első szovjet énekes­nő voltam, akit Olaszország­ba hívtak olaszul énekelni a Carment. Ezután az első külföldi olasz nyelvű ven­dégszereplésem éppen Buda­pesthez fűződik. Persze, hogy a Carmen. Simándy Józseffel. Két éve a Margit­szigeten énekeltem Azuce­nát. a Szovjet Kulturális Napokon pedig (Vlagyisz­lavval együtt) Amneriszt az Aidában. Akkor kötöttem barátságot Tokody Ilonával. akivel most külön öröm a találkozás itt, a Dóm téren. A jó kórus tagjai közül is többen emlékeznek még rám. s bár régen találkoz­tunk. nagyon jó tudni, hogy annyi év után most is ,.for­mában vagyok". — Ennyi év. merrefelé telt el? — Afrika és Ausztrália kivételével minden földré­szen megfordultam. Európá­ban csak Spanyolországban nem jártam. Elénekeltem a szovjet-orosz zene szinte tel­jes repertoárját és persze Bachot. Brahmsot. Haydnt. Schubertet. Schumannt és így tovább. — Azucena tehát jól is­mert szerep..; — Tizenkét éve találkoz­tunk először Franciaország­ban. A Carmen után a ked­vencem. Külön története van: Fischerrel, a rendező­vel összevesztem, mert nem értettünk egyet a szerepér­telmezésben. Afféle ..vagv én. vagv ő"-helyzet alakult ki kölcsönösen. A francia la­pok ezt írták: ..énekesnőt koronáztunk ebben a szerep­ben". Otthon aztán Fischer elment az igazgatóhoz: ..le­mondom a rendezést. ha Arhipova nem fogadia el ezt a szerepet", lgv hát ki­békültünk. ö belátta, hogv igazam volt. én beláttam, hogv királynő koronával és anélkül mit is ielent. Lon­donban a Covent Garden­ben voltam Azucena. Buenos Airesben vele az. első szov­jet énekesnő. Azt hiszem igen ielentőc részben érte is kantam a Lenin-díjat 1978­bán ... Nemsokára 8 óra. az Idő­iárásfronton a helvz«t váüo. zatlan. Azucena és Mrt'tó azaz Arhlnova és Piavko búcsúzkodik. Monológia'k után kulcsszó marad az em­berben: p'hi—atostsóo. Domonkos László Anna-napi búcsú Algyön Hagyomány már. hogv An­na-nao táián néni együttesek részvételével színes, látvá­nyos búcsút rendez Alevőn az Adv Endre Művelődési Ház. Holnap vasárnap ismét sor kerül erre a népszerű prog­ramra. A házigazda szerepét vállaló algyői Pávakör meg­hívta az ecsédi. az öregcser­tői, a madocsai, az egyházas­kozári. a gvöngvösoroszi é« a mezőtűri népi együttest A csoportok vasárnap délulán V órakor tartanak bemutatót a búcsütéren. maid fél 5-től Algyő főutcáián menettánc lesz. A hét népi együttes gá­laműsorát a művelődési házban rendezik meg 5 órá­tól. amelyet búcsúbál követ.

Next

/
Thumbnails
Contents