Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-23 / 171. szám

Péntek, 1982. július 49. 7 kor a Móra Ferenc Mú- A könyvkötészet múltja zeum Kupolagaieriájauaii. és jelene. Kiállítás a Soszegedi ünnepi hetek Kodály: Háry János. Bemutató a Dóm téren, este fél 9 órakor. Szegedi Ipari Vásár és kiállítás. Munkahelyi környezetvédelem-kiállítás. A Marx téren, augusztus l-ig, naponta délelőtt 10-től délután 5-ig. Fritz Mihály és Szabó A tárlatot dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezetője nyitja meg. Művelődéselméleti nyári egyetem, MTA Biológiai Központ, július 29-ig. Gerle Margit kerámikus kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Anna Margit festőművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 29-ig. Mitsui Sen japán szobrászművész kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központ B galériájában, július 25-ig. Szemcreki Teréz kerámikus és Polgár Csaba Tamás szobrászművészek textiltervező kiállítása a kiállítása. Megnyitó ma, Guláesy Lajos Teremben, pénteken délután 5 óra- július 29-ig. mogyi-könyvtár olvasótermében, augusztus 20-ig. A tárlat ma, pénteken délután 6 órakor nyílik meg. Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester munkáit bemutató tárlat a Somogyi-könyvtár előterében, mától, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Közművelődési Palota. Naponta délelőtt 10-tőI este 6-ig. Ifj. Lele József néprajzi gyűjteménye. Tápé, Vártó u. 4. Nyitva kedd és péntek kivételévei délután 3tól 6-ig. ünnepi Hetek Nemzetközi ökölvívóverseny a Sportcsarnokban, július 25ig. Pest és Szeged deszkáin A Háry regénye Ha nem is teliesen a ma ismert formáióban — vál- játéka oedig énekesi teljetoztatásokkal, elhagyásokkal, bővítésekkel —. több mint sítményével is vetekedett'. Négy esztendővel később. 1966. július 23-án. új rendenevej ugyanis — alább olvashatóan azonosak. A színpadi Háry János, közönség, de a kritika sem Kodály. Paulini Béla és Har- fukarkodott az eUsmerésekÁlmok a világ közepén (A dómot szinte teljesen eltakarja a mesebeli világtérkép. E földgömb középpontjában a „Tiszán innen, Dunán túl" tenyérnyi Magyarorszaga, körülötte Garay obsitosának horizontjába férő világ Burkusor szagtól Majland harminckét tornyáig Nagyabony kéttornyú hazája, Vitéz Joannes Háry szülőföldje, a magunk köré kristályositott világ szép jelképe. A színpadon Békés András az utolsó ellenőrző körútját járja, mögötte aszszisztense, kezében Kodály Háryjanak rendezői példánya. Íme teljes a kép: 1982 nyarán, Kodály Zoltán születésének 100. esztendejében a szegedi dómszínpadra kerül a Háry János, mely „Erkel Ferenc két nemzeti klaszszikus alkotása, a Hunyadi László és a Bánk bán mellett:'. .' egyetlen olyan ma- jéhez. Olyan kérdések izgatgyar dalmú. .. , amely bejnu- tak, mint a magyar ember tatója óta lényegében állán- kapcsolata a nagyvilággal, dó műsordarabja első zenés mint egyén és közösség viszínházunknak". A Háry szín- szonya, mint az álmok és a padi históriájának Budapest realitás kölcsönhatása. Igyeutdn legfontosabb topográ- keztem átélni és átérezni fiai terepe éppen Szeged, azokat a gondokat, gondolalegföképp a szabadtéri, s a tokát és érzéseket, melyek színpadra állításban jelentős Kodályból a Háryn át szűszerep jutott Békés András- rődnek a XX. század utolsó nak.) harmadában élő emberhez. Az idén ünnepeljük Ko- — Az 1926-ban bemutatott dály Zoltán születésének Háry János több mint fél centenáriumát. évszázad múltán ismét szinnagy Háry álmainak hírvivője, János rokonszenves figurája. Annak az erős ér- az „Ös-Háryn". természetezelmi kötődésnek, hazaszeretetnek, szimpatikus közösségi magatartásnak típusa, mely minden hibája, emberi gyengesége, irracionalizmusa ellenére is szeretetre méltó példakép, vagy legalábbis elgondolkoztató példa lehet mindannyiunk számára. Az előadás végén a hatalmas Háry-térkép előtt az öreg obsitos vitéz egyedül áll a színpadon. Egyedül a világgal szemben (?), ellen (?). Mint ahogy valamenynyien magunk köré kristályosítjuk a glóbuszt, mint ahogy valamennyien saját nézőpontunkból ítéljük meg A rendező: Békés András a világot. Ezt az utolsó pil- hogy aztán 1928. január 10lanatot készíti elő a ren- én megifjodva térhessen az dezés, a színpadkép, a dísz- vissza, immár a nagyszabáíél évszázada tündököl hazai színpadokon Kodály Zoltán daljátéka, a Háry. Az alábbiakban, hogv pályafutásának csupán csak azon állomáshelyeinél időzünk, melvekről az zesben került vissza a dómÁllami Operaház, valamint Szeged színházi és szabadtéri színpadra a Háry. S új címdeszkái mesélnek, tán nem tévedünk önkénves Dárhuza- szereplővel is. azzal a Melis mokba, nem követünk el durva és méltánytalan hasonlító- Györggyel, akivel ma este sokat. A különböző premierek istápolóinak. szereDlöinek megint találkozik a publiritkán kum. Szinetár Miklós elképzelése szerint a darab cselekménye a nép fantáziájában kei életre, s ez határozta meg Varga Mátyás díszleteinek koncepcióját, karakterét is. Komlóssy Erzsébet örzséje, valamint a Lukács Miklós vezette előadásokon kitűnően játszó fesztiválzenekar olyan sikerre vitte a művet, hogy hamarosan megint műsorra kellett tűzni. Időközben azonban meghalt a szerző: 1967-ben az egész világ gyászolta Kodály Zoltánt. Két évre rá. 1969. július 19-én. gyakorlatilag az előző, kimagasló művészi sikerű produkciót ..újították föl" a terén. a Játékok nyitányaként — Lukács Miklós vezényelt, a rendező Szinetár megint, s mindössze két lényeges változás történt, a díszletező Fülöp Zoltán volt. örzse pedig. először Moldován Stefánia, az Operaház tőlünk elszármazott kitűnősége. Ugyanez a stáb vitte diadalra 1970-ben is Kodály remekét a szegedi fesztiválon. Akkor is nyitódarabnak szánták iúlius 26-án. a premier előtt még fölavatták a Mester domborművét. Vlgh Tamás alkotását a panteonban. ahol megjelent Kodály özvegye, s Üjfalussu József tartott emlékbeszédet — az előadást azonban elmosta az eső. A két nappal, későbbi sányi Zsolt közös munkája, először Hevesi Sándor kezeihez került, a Nemzeti Színházhoz. Inkább prózai dialógusok uralták, ám énekes számai túlságosan igényesnek látszottak drámaszínészeknek. nem beszélve a partitúráról, mely valósággal kiáltott után. A hírneves színházi szakember. Hevesi, átengedte tehát a Radnai Miklós igazgatta Operaháznak, ahová Kodály máris igazított sen a muzsika iavára. ígv zajlott le — rendkívüli fényességek. protokoll. siker közepette — az ősbemutató 1926. október 16-án. A karmester Rékai Nándor, a rendező Márkus László, a címszereplő dr. Palló Imre volt. akinek tín legnagyobb alakításaként kísérte végig életét a nagvotmondó obsitos. Érdemes még ideírni a díszlettervező Oláh Gusztáv nevét. előiön még. Kodály a bemutatót követő banketten sem rejtette véka alá. további fazonigazításokra készül; 12 előadás után egy évre levették Háryját a műsorról. kel. Nyolc esztendővel később. 1938. július 24-én került színpadra ismét a Háry Szegeden, immár a szabadtéri játékokon. Kállai kettős címmel megint új betétszámmal gazdagította Kodály a partitúrát, egyenesen a Marci kocsis szerepét alanagyzenekar kító Kiss Ferenc számára, aki Palló Imre oldalán aratott fergeteges sikert a Rubányi Vilmos dirigálta előadásokon. És további két kiválóság adta még névjegyét a produkcióhoz, a rendező Nádasdy Kálmán, valamint a díszlettervező Fülöp Zoltán. Maga a szerző csupán a második előadásra tudott jönni. Kárpáti Aurél pedig így kezdte kritikáját a Pesti Naplóban: ..A Háry remekmű. S az marad szabadtéren is." A felszabadulás után először talpraállt magyar színház. a szegedi Nemzeti. 1946. október 19-én a Háryval indította második szezonját. A kezdeményező karmester Vaszy Viktor, a rendező Abonyi Tivadar, s a főszerepeket Szabady Istvánra mee Turján Vilmara osztják, akik ettől fogva sokáig a szegedi operajátszás elsőszámú csillagai, a telet, a muzsika, a koreográ- sű szimfonikus nyitannyal.4 rerfitő törzseárda elévíílhe • fia minden részlete. Annak NapóleorfT v.sC-lü-m" dalával.*®B ffflÉfö mffii. 'KS S'ÍS a hátborzongató, mégis csor a Csaszájr^ÍR,lSWria Lujza*«,r«na»óeia*-anraendiiian+ kiÍM. dálatos fölismerésnek döbbe- Gyújtottam gyertyát kórus- jadva az Operaház csak "s^iT iwfla. TáWTi netét, mely életünk kalan- kíséretes kettősével és más 1950 december 16-án űiitotdozásai útán mégiscsak meg új számokkal. kell, hogy fogalmazódjon Az Operaház után Szeged bennünk: „Inkább nézem az szabad királyi városi színabonyi kettőt, / Mint Maj- háza mutatta be a darabot Oláh landban azt a harminckét- 1930. november 12-én. Sziktöt." Álmodunk a világ kő- lay Jenő rendezésében. Fridi zepén, a tenyérnyi Magyar- Frigyes vezényletével, a címta föl a daljátékot. Gusztáv rendezésében — melyről csak annyit, mézesmázos dekorációi inkább az ötvenes évek kultúrpolitikájára semmint Oláh művészetére vallanak. Az időközországon. Évezredes nagy ól- szerepben Tolnay Andorral. ben feloszlatott szegedi ooemaink vannak, s a költőtől , a színlapot böngészve vét jól tudjuk, az álmok rrm név szúr szemet, örzse az a hazudnak. Csak sikerüljön Patkós Irma. akinek a ma— Húsz évvel ezelőtt, Ko- re kerül, s a négy szegedi megőrizni ezeket az ágyúk gVar filmeken nemrég csodály Zoltán 80. születésnap- előadáson közel húszezren jára mutatta be a Szegedi láthatják. Szabadtéri Játékok a Háry — Énnek a Háry-rendezéJánost. melyet akkor, 1962- semnek lényege, hogy csak ben először rendeztem — itt és most érvényes. Erre mondja Békés András. — a színpadra, erre az alkaAz évforduló programoknak lomra, ezekkel a közreműmindig van valamiféle szo- ködökkel képzeltem el. S rító hatása, görcsös igyeke- hiába ajánlották volna, hogy zele, s ebből következő fé- rendezzem meg az ország kező hatása. Ilyenkor mindig más színpadán, valószínűleg tökéleteset, teljeset igyekszik visszautasítottam volna. A nyújtani az ember, s ha ezt legelső rendezői ötletem .eha feladatot kívülről kapja, hez a helyszínhez kötődött, gyakran erőszakolttá válik a s ehhez kapcsolódik a sehol produkció. Ügy érzem, ne- másutt meg nem teremthető kem szerencsém van. Húsz díszlet, szereposztás, szceniéwel ezelőtt is volt mon- ka — és sorolhatnám. Háry danivalóm Kodályról is, János a magyar nép törtéHárvról is, a hazaszeretetről neti tudatának mesealakja, is. S most is szerencsésen Tyll Eulenspiegel, Müncegybeesik, hogy az eltelt két hausen báró, János vitéz évtized alatt összegyűlt ta- és Petruska rokona — igazi pasztalataimat épp e cente- népi hős, akinek alakjában, náriumon kamatoztathatom, kalandjaiban, tetteiben sűrűSokszor kértek már közben, södik a nemzet vágya hogy rendezzem meg ezt a rekvése, kudarcai és sikeművet, de mindig kitértem rei. Az elmúlt évtizedekben toviskoszorúja között is. dálhattuk színészi föltámaMint Hárynak Napóleon, s dását. s udvari lakaiként ezt nekünk korunk fegyverei a (honnan ismerős?) nevet közepette.) Tandi Lajos olvasni: Svéd Sándor. Az előadást melegen fogadta a Előadások a müvelődéselméleti nyári egyetemen Szegeden, az MTA Bioló- rány Ferenc, a SZOTE tangiai Központjának nagytér- székvezető egyetemi tanára mében tegnap, csütörtökön tart előadást. Az esti progdélelőtt az ünnepélyes meg- ram Kodály Háry Jánósányitót követően megkezdődtek a XI. művelődéselméleti nyári egyetem előadásai. Elsőként dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osz,tö" tályvezetője tartott előadást a központi téma — Közoktatás és közművelődés — nak megtekintése a szabadtérin. elsősorban a feladat elől. Most úgy is Háry János volt már nevet- kapcsolatának mondhatnám, elébe mentem séges nagyotmondó, mese- oktatáspolitikai a fölkérésnek. Van monda- illusztráció álnépi hős. sajról. Ezt követően Csorna nivalóm. rendezői elképze- Ügy érzem, igazi arcának Gyula, az Országos Pedalésem. s az alkalom is ki- felmutatása, korunk Háry- gógiai Intézet osztályvezetővételes. Ügy érzem, eljutot- képének kialakítása a köte- je szólt az integrált müvetam e mű lényegéhez, s ez lességünk. Véleményem sze- lödési- intézmények kialaa fölismerés felszabadította rint az obsitos mi vagyunk, A elkövetkezendő napokban a résztvevők előadásokat hallgathatnak többek között a kulturális alapellátás kérdéseiről, az iskolarendszerű felnőttoktatás és , a közművelődés összekapasr> csolásának szükségességéről, ratársulat ..maradványaiból" azért t°l!ett egy újabb Háryra 1953. február 27-én. hiszen itt maradt Szabadv István. operistaként társtalanul bár abban a produkcióban, melvet azért rtem kisebb szakember, mint Paulusz Elemér vállalt a karmesteri pultnál s örzseként kitűnt — prózaszínész partnerei mellől — a későbbi legendás onerettnrimadonna is. Iván MargitKodály nyolcvanadik születésnapját mi mással köszönthette az Operaház, mint a Háryval. Forray Gábor díszleteiben a rendező Békés András mértéktartóan stilizált színpadi megoldásokkal keltett figyelmet az 1962. december 16-i premieren. s a következő előadásokon. ahol két-két címszereplőnek meg örzsének tapsolhatott a publikum: Palócz Lászlónak és Radnay Györgynek, illetve Házy Erzsébetnek és a Szegedről korábban fölkerült Komlóssy Erzsébetnek. Még ezt megelőzően, 62 nyarán, fölhangzott a dalmű a szegedi iáaz iskolában alkalmazható tékokon. ugyancsak Békés oldott művelődési formák- András rendezésében. Kóroról: a közoktatás és közművelődés emberi tényezőiről, p — kulásáról, irányítási problé- fpinntfnHatáshon bennem a szorongató érzé- magyarok, akikkel éppúgy máiról, tartalmi és jogi kér- a lelno"°Klalds|jansekeL oldott légkörben kezd- megesik, hogy kicsinységünk- déseiről. Délután a nyári hettem munkához. Sokszor ben nagyot álmodunk, Garay egyetem mintegy 300 halltalálkoztam Kodállyal, mű- János mesealakjával. Évszá- gatója Szeged nevezetesséveit — a Háry mellett meg- zados közösségi tapasztalat geivel ismerkedett, rendeztem a Székelyfonót és sűrűsödik ebben a hősben, Ma, pénteken három előa Psalmus Hungaricus szín- aki kalandjainak álmodása, adás hangzik el. Természetpadi változatát — jónéhány fantáziájának mesevilága so- tudományi ismeretek és felalkalommal állítottam szín- rán képzeli el azokat a tör- nőttoktatás címmel dr. "terepeOlyan kérdések is szóba SK"*," t vi= vas ismeretterjesztés. Előállások hangzanak el múzeum és iskola, levéltár és iskola, üzem és iskola lehetséges együttműködéséről, kölcsönpadra. Most nem elsősorban téneteket, amelyekét a való- Székely Sándor kandidátus, hatásáról. Az utolsó előadás di András vezényletével. Szabadv Istvánnal. Mátyás Máriával. Maleczku Oszkárral. Palánkay Klárával. Rösler Endrével a főbb szerepekben. S hogy Szabady Istművészi személyiségéhez nőtt a Háry. bizonyságul álljon itt lapunk kritikusának. Ökrös Lászlónak véleménye: ..talán összes szerepei közül az a nagy zeneköltő müveivel ságban szeretett volna átélni, foglalkoztam a fölkészülés Diadalmaskodni a világon, a városi pártbizottság titká - pedig közoktatás és közmű- eg-vik legjobbat nyújtotta ra: Társadalompolitikai is- nelödés együttműködésének ezen a forró hangulatú esőimmel során, hanem ismereteimet, legyőzni Napóleont, egy szál meretek, politikai és felnőtt- és fejlesztésének emlékeimet rendezgettem, s karddal vitézkedni a harcigyekeztem minél közelebb mezőn, érvényt szerezni a kerülni Kodály életéhez, szegények igazának, sikerrel szelleméhez. gondolkodás- eligazodni a hatalmi viszotávlatait tén. és teljesen megérdemeld r. Csikós Bizonyára sok ten ara„a éIete egyik leg. .. , . . _,.. ,. erdeklodot vonz majd 1üli- „ , ujsagiro; Tortene- us szerdán a 3 Kr}tika nagyobb sikerét. Szépen, stíoktatás József lem tudomány és közműve- című művelődéspolitikai fo- húsosán énekelt, hangja kimódjához, magyarság-eszmé- nyok között. A kis népek lődés címmel pedig dr, Bá- lyóirat ankétja. tűnőén érvényesült, színészi a változatosság bizsergető igénye szülte az ötletet a kockázatos vállalkozáshoz. mellyel 1975. augusztus 9-én vonult föl a stáb Giricz Mátyás tulajdonképpen drámaként rendezte meg a Háryt. s a mü nagyreszt ellenállt a kísérletnek, mégha a címszerepben Bessenyei Ferenc minden tőle telhetőt el is követett az énekes föladatok megoldására — őszintén szólva félsikerrel. Szalalsu István dirigált. örzseként Házy Erzsébet igyekezett menteni a menthetőt. Mindenesetre a Háry János azóta hiányzott nemcsak a dómszínpadról, de a szegedi színházból is. Fölújította viszont az Operaház. 1979. november 4-én. az egykori legendás szegedi szabadtéri címszereplővel. Melissel. akiről Till Géza írja: ..ha eeváltalan létezik 6zerep és előadó tökéletes egymásra találása, akkor az ennek a zseniális művésznek ebben az alakításában százszázalékosan sikerült". így érkezünk a ma esti fesztiválpremierhez. Ahol megint a legendás triász viszi a prímet. Kórodi András karmester. Békés András rendező és Melis Györav címszereplő. A díszleteket Fehér Miklós tervezte. n ielmezeket Váfjó Nelly. a koreográfus Barkóczy Sándor, a karvezető Molnár László, örzseként debütál Mészöly Katalin, Moldován Stefánia ezúttal a Császárné. Marci kocsis Szalma Ferenc. Ferenc császár Mentes József. Mária Luiza Kovács Erzsébet. Ebelastin lovag Kalocsay Miklós. Napóleon Horesnyi László. A fontosabb szerepekben még Fodor Zsókát, Harmath Andreát. Vass Gábort. Kovács Jánost és Király Leventét látjuk, a szólótáncos Erdélyi Sándor. Ami tehát a társulatot illeti. minden garantált ahhoz. hogv Kodálv Háryja folytassa sikersorozatát Sze. ged világot jelentő deszkáin. Nikolényi István