Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

(Csütörtök, 1 f)S2. július 22. 5 Torán Miközben a szabadtérin sze prózai dialógusokból áll javában zajlanak a nyitó- — tehát nem opera, a szó előadásnak, Kodály Háry hagyományos értelmében —, Jánosának próbái, hírt kap- ezért a szerepekre római szítunk egy másik Háry-elő- nészeket szerződtettek, akikadásról, Olaszországból. Az nek helyébe, ha énekelniük Inlerkoncert közvetítésével kellett, magyar operaénekemagyar művészek utaztak ki sek léptek, szegedi, fővárosi egy különleges összeállítású, operaházi és debreceni műhangversenyszerűen bemuta- vészek, hogy a hitelesség tott Háryra, Torinóba. okán természetesen magyar Az elmúlt héten kimerítő nyelven tolmácsolják Koelókészületek, napi két hcsz- dály muzsikáját. Háry Jászú próba után, úgy „ját- nos, a címszereplő Gyimesi szották el" Kodály daljáté- Kálmán volt, Örzse: Erese kát, hogy fele részben ola- Margit, Marci kocsis: Trészul, fele részben magyarul, fás György, a császárné: ruadásul azt sem mondhatni, Bajtay Horváth Ágota, Máhogy az olasz és a magyar ria Lujza pedig a Szegedközreműködők csak anj'a- röl elszármazott Jász Klára. nyelvükön szólaltak volna Az előadást szeptember elemeg, hiszen a torinói rádió jén megismétlik a torinói kitűnő kórusa és gyermek- nagyszínházban, melyet a kara például magyarul éne- rádió egyenesben közvetít, kelte a kórusszámokat. Mint s melyről felvételt készít az ismeretes, a darab nagy ré- ottani televízió is. Népművészeti továbbképzés Ünnepélyes diplomakioszr tással szerdán befejeződött Zalaegerszegen a TIT nemzetközi népművészeti nyári egyeteme. A július 12-én kezdődött kurzusnak nyolc országból nyolcvan, a népművészet és a magyar népélet iránt érdeklődő hallgatója volt. Az idén hetedik alkalommal megrendezett nyári egyetemen elsősorban a népi építészettel s a népi kismesterségekkel foglalkoztak. Előadás hangzott el egyebek között a kékfestő műhelyekről, a vászonhímzésről, a szűrkészítésről, a kályhás- és fazekasmesterségről. A nyáfi egyetem kapuzárásakor a diplomával együtt átnyújtották a résztvevőknek a jövő évi kurzus meghívóját és programját Á szegedi papucs A mester és társa (3.) A mesterség megkívánta a amely a domború hímzés besegítő kezet, és .így a feleség nyomását keltette, mindig hű társa volt a mes- Nyilassy Ferencné szegeternek a munkában. Nem- di hímző mondja el. Szegezedékeken keresztül rendsze- den az alsóvárosi zárdába hogy a gyermekeit saját keresetén tartsa, ismét előtérbe kerültek ezek az emlékek. és a nagy kézimunkaszeretet. így került a Szegerint a papucsos feleségét pa- járt iskolába, hol abban az di Papucsos Ktsz-hez, mint hímző, illetve tervező. A tía. pucsíejeket nemcsak hípucsos családból vette el. időben apácák tanítottak. Itt Dinasztiái voltak csak nem tanított egy kedves nővér mindenhol az országban, kézimunkát, és szerettette mezte. hanem gyermekkori ahol papucs készült. Szük- meg a kézimunkázást és és Nyilassy Sándorral térség is volt a két ember har- kislány korában mindig szí- tént rokoni érintkezés kapmonikus együttműködésére, vesen kézimunkázott, szóra- csán a festő sógor rajzolgahisz az asszony nemcsak a kozásból. De Alsóváros. Sze- tásai alapján tervezte a küháztartás vezetésében vette ged híres paprikás városré- lönböző stilizált virágokból | ki a részét, hanem nagyban sze volt. A lakosság nagy álló kompozíciókat, s vitte a hozzájárult magának a pa- része paprika termeléssel fog pucsosnak is a munkájához, lalkozott. maga * papucs készítéséhez belterjes és értékesítéséhez is. Egy- számított, és így ezeknek a azután a rajz vonalában sű egy mesternél több inas és termelőknek a jövedelme rűn vékony tűvel átszúrkállegény is volt. ezekre főzni nagyobb volt. mint a közönkellett. A céh előírása volt. séges földműveseknek. Ez a hogv az inas köteles segéd- jólét megmutatkozott a rukezni a mester háztartásá- házkodásükban is. Sokkal ban is. A papucsosné. ahogy színesebb, gazdagabb volt. A A valóság talaján A művelodéselméleti nyári egyetem elé papucsfejekre. Szegeden és már akitor ez megrajzolták a sablonpapírgazdálkodásnak ''a a mintát, ezt a mintát ták, később szúrógépet használtak. íey az elkészült sablont azután ráfektették az anyagra, és úgynevezett viserrel (ami tulajdonképpen az inasok és legények szólí- paprikatermelők szívesen egv ragadós fehér vagy kék porfesték) a dörzsölőpárna segítségével (kerek filcpárna) papíron átdörzsölése sotották. majszterné vagy hordták a papucsot. úgy gazdasszony, bizony ezen munkához, mint más alkaltúlmenöen vitte a hetikre a makkor. A paprikaszedés papucsot eladni. Az orszá- után Szeged Alsóváros szín- rán az átszúrkált lyukakon gos vásárokra a mester pompássá vált. A felfűzött keresztül az anyagra került, ment. de a hetipiacokra a paprikafüzéreket a házak sablonon levő rajznak megpapucsosné járt. Itt nem- végén és az amitouson. vagy felelő rajzot adott. Ezt köcsak az eladás volt a felada- éppen a külön épített paprita. Egyik-másik híres kofa kaszárítókban szárították. A rált szesszel volt, eladtak azok mindent, paprikafűzéshez, vagy -ha- — lefújták, még annak is. aki csak néze- sításhoz az asszonyok. Iá lödni ment a piacra, hanem nvok szebbnél szebb napú- Az anyagot hímzőrámára az eladott papucsra a dísz csókban mentek. Ezek a szép feszítették, és a sablon szefelvarrása. ami abból állt, papucshímzések mindig rint hímezték. Kalocsán ma hogv egv vagy két sor sza- megmaradtak az emlékezeté- is a rajzot az íróasszonyok lagot berüssölt (apró ráncok- ben. maid később. mikor (pingálóasszonyok) rajzolják vetően az anyagot denatu- spiritusszal és ezzel az anyagon a rajz átrögzítődött. sógorságba került Szeged hí- az anyagra, és a varróaszres- festőjével, Nyilassy Sán- szony varria ki a mintát. dórral ki nagy előszeretet- Ezek az íróasszonnyal viléj?tel festette a paraszti élet- szerte hírnévnek örvendeképeket. Ezeken a kéneken nek. ott vannak a klállításoa lánvok lábán szebbnél kon. Mezőkövesd híres bőrszebb papucsok láthatók. Ez munkák vidéke, a papucsfeA papucsosné hímezte tele a két érintkezés — az utób- jeket a szűcsök hímezték re. . . _ U: V, — /. 1 n TP-ol, m . g— ba szedett, és azt a felső szélénél rávarrta a fejre) a cérnát, mivel a szalagot öszszeráncdlta arany zsinórral fedte — ez volt a zsinórozás. — Az ő keze alól kerültek Vi a papucsfejhímzések. a fejeket szebbnél szebb stilizált virágokkal. Hogy hol tanulta? Hát már otthon a szülői háztól, mely rendszerint ugyancsak papucsos ház volt. Mikor mór nem győzte egymaga a hímzést, kialakult eav külön ipar a hímzők. vagv ahogy néha nevezték a papucsos virághímzőké. A papucs dísze volt ez a hímzés. Ezektől váltak a papucsok annyira kedveltekké. Hisz. a színes népi hímzéssel gazdagon díszített ruhákhoz ugyancsak illett a szép hímzett papucs. Különösen a fiatalok közt volt aztán nagy igénye a szépen hímzett papucsoknak. Divatba jött előbb a sokácok lakta területen. maid később más területen is. a pillangós papucs. mely különleges hímzést igényelt. Az egri Rozália-kápolna leletei között is akadnak hímzett papucsok. Ezek tulajdonképpen a tűfe=tés formái — ezzel a módszerrel nemcak pillangókat hímeztek ki. hanem egyéb ábrákat is. Használtak flittert és gvöngyöt ls. Az ezüst fonal szálaira szorosan felcsavarták a gyöngyöt. maid kihúzták a szálat. így a drótot kihúzva szép forma keletkezett. bi annál is inkább, mert sógor. Nyilassy Sándor még ra,zolt is elő részére papuosfei hímzésmintákat — mély benyomást tett, ez megmaradt. Mikor arra szorult. mekbe. Ezek ma éooúgy. mint a kalocsai pingálók a népművészet mesterei. Dr. Talpai Emil (Következik; És akkor jött a gyáripar.) Meghirdetett címe szerint gétől, fölkészültségétől. És a közoktatás és a közmű- ugyanez vonatkozik az újvelődés kapcsolatát vizs- ságolvasóra is, aki érdeklőgálja a ma kezdődő műve- désétől, műveltségétől íüglődéselméleti nyári egye- gően szelektál nemcsak az tem. Régi fölfedezés, hogy újságok és folyóiratok köközoktatásunk és közműve- zött, de azokon belül is, kilődésünk egymásra hatása, választja a tájékozódását együttműködése sikerekkel .segítő cikkeket és energiát és kudarcokkal egyaránt áldoz megértésükre — vagy táplálta a magyar kultúrát, mindezt nem teszi. Sokszor erősítve és gyöngítve is ér- hallani, panaszkodunk a tékeit. Beszélni hát erről a tájékoztatásra, mert lassú, témakörről sokan tudnának, töredezett; de jóval ritkábmár csak a személyes ta- ban hallani olyan beszélgepasztalat alapján is. Hiszen tést, ahol a résztvevők ottha valaki nézőként értette- honosán mozognak örvennül ül a film után, olvasó- detesen gazdagodó folyóiraként meredten bámul a va- taink között, tallóznak tárlamiféle szövegeket hordo- sadalom-kulturánk jelenézó papírra, rémülten csodál- ben. Pedig mindezt lehet, ja a halálos fenyegetésű nem kell hozzá különleges élenjáró technikát, egyszó- adottság, ritka tehetség, val nem érti környezetét, Mindössze egyetlen tulajakkor megtapasztalja ok- donság kell a művelődés tatás és művelődés szakadé- eredményes gyakorlásához, kait. ezt pedig régi szóval úgy Könnyű mondani, hogy jelöljük: tudni vágyás. S bezzeg ennek nem kéne valószínűleg ez a legfontolennie, csak nagyop nehéz, sabb feltétel, aminek csírászinte lehetetlen megcsinál- ját még az iskola olthatja ni, legalábbis tömegmére- belénk, hogy megerősítését tekben. Pedig elengedhetet- gyakoroljuk egész életünklen, hogy csökkenjék a tá- ben, ha! Mert minek is távolság iskolai tananyag és gadni, távolról sem általáéletismeretek között, mert nos ez a megszállottság, ellenkező esetben a tanított hiszen kifogás is, indok is tudás fölösleges tudálékos- adódik bőséggel, amiért kodássá válik. Aki felnőtt éppen most és én nem olvafejjel tanult, s az utóbbi há- sok, nem figyelek. kikaprom évtizedben majd mind- csolok, bezárulok. Pálcát töregyikünk tett ilyet hazánk- ni ki merne, a körülméban, az tudja, hogy az el- nyek ismeretének híjóval, sajátítandókat bizony nem hiszen nem könnyű, legfölártott volna megrostálni a jebb csábító mások megszükségesség nevében. Pél- ítélése — felelősséggel, dának okáért így épül egy- £s most szépeket lehetne másra közoktatás és köz- irkálni a tudás adta naművelődés, a köznapok vi- gyobb mozgási lehetőségről, lógóban. Persze ezernyi más amelynek nyomón nehezülő területen is megmutatkozik gazdasági viszonyaink kökapcsolat.uk, politikai tájé- zepette is szabadabban, csekozottságunktól egészen lekszünk, hiszen könnyebéletmódunkig terjedő ská- ben látjuk meg lehetőségeián- inket, sőt szerencsés esett. Manapság a rádiót hall- ben akár világunk közvetgatni, a TV Híradót fíxye1- len változás irányait is. ni. fölér egy folyamatos és Hogy ettől a szép szövegáltalános továbbképzéssel, tői eltekintek, annak oka amelynek eredményessége abban van, hogy egyrészt nagy mértékben függ a százszor is elmondták már, hallgató-néző előképzettsé- másrészt áokkal könnyebb ezeket az elvárásokat megfogalmazni, mint akár töredéküket valóra váltani. A XI. Művelődéselméleti Nyári Egyetem azt ígéri, nem elvont, és ezért aligha ellenőrizhető, életidegen dogmákkal tömi hallgatóit, hanem valóságos viszonyainkat választva kiindulópontnak, jut el következtetéseihez. Természetesen fölvetődik a kérdés, milyen hatást tud gyakorolni egy ilyen összejövetel, a választott témakör problémáinak tényleges megoldósára, a nehézségek ellenében. Jogos kérdés, ha válaszolni jóval nehezebb is. Azért okoz gondot a válasz, mert vajon hogyan lehet mérni egy beszélgetés hasznát, egy előadás értelmét? Semmiképpen nem az elhangzott szavak számóval, a szónoki kifejezések szépségével. Viszont a hatás mégis létrejöhet, ha kapcsolatba kerül előadó és hallgató, a közös gondolat, a közös eszmék hullámhosszán, aminek bizonyítékaként mindez tükröződik a cselekedetekben, esetünkben megmutatkozik a művelődéspolitikai gyakorlatban. Kis lépésekkel, de közelíthetünk a kívánt állapothoz, amely a 80-as évek követelményeihez jobban igazodó közművelődési és közoktatási viszonyokat jelöl. Mindehhez még azt ls hozzá kell tenni, hogy ez a mostani a tizenegyedik öszszejövetel, tehát sokakat, mint régi kedves ismerőst üdvözölhetünk Szegeden, remélve, hogy a korábbiakkal való elégedettségük hívta őket ismét városunkba. Akik pedig először vesznek részt az egyetemen alkalmasint tapasztalni fogják, hogy a TIT Csongrád megyei Szervezete hasznos időtöltésre, pihenéssel egybekötött ismeretszerzésre hívta őket Szegedre. Tráser László Ü! új film Ltó-tt/i íM-öjj, Színes, szinkronizált ja- motorozás. Pontosabban a pán film. Juzuru Szaszaki motocross. Megszálottként regényéből írta: Kan Sad- „keni-vágja" a futamokat, a zsi és Akiko Tanaka. Fény- típusokat, a köbcentiket, a képezte: Josihiro Jamaza- versenyzőket, a motorverseki. Zene: Kentaro Haneda. nyek minden színét, ízét. Rendezte: Iieicsi Ozava. tán még szagát is. Kérdés: Főbb szerenlők: Juniesi Isi- a hozzá hasonló fickókon da. Miuki Kumagai, Dzsod- kívül (ugyan mennyien lezsi Nakoda. hetnek?) vajon kiknek is ^ ajánlható a tiszteletre mélKezdetnek engedtessék tó világcég, a Honda e love meg egy teljeséggel szub- storiba göngyölt reklámjektív elmefuttatás: van ne- filmje? kem egy, boldogult külvá- Mert Keicsi 0zava férc„ rosi ifjúságomból származó műve minden, csak nem Tábor cukorbeteg gyermekeknek észséges életmódot tanulnak Ezen a nyáron Sopronban gyermekek háromheti me- életre. A Leányfalun és Titáboroznak a cukorbeteg nüjét, adagját. A táborban szakürtön rendezett táborokgyermekek. Hetven 10—14 megtanítják őket, melyik ban tapasztalták: ha megéves leány és fiú, akik ételből mennyit fogyaszt- felelően táplálkoznak és élanyagcsere-zavaraik miatt hatnak, naponta hányszor nek. a cukorbeteg gyermekek, nem vehetnek részt más tá- étkezzenek, mit kell tenniük akkor sokkal kevesebb inborokban, augusztus 5. és 24. akkor, ha rosszul érzik ma- zulint igényelnek, jól érzik között megismerhetik a tá- gukat, mikor és hogyan ad- magukat, zavartalanul fejborozás örömeit. Éppen úgy ják be maguknak az inzu- lödnek, ugyanolyan fizikai játszhatnak, sportolhatnak, lint. Mindezeket az ismere- és szellemi teljesítményre kirándulhatnak, mint a töb- leket nem előadásokon, ha- képesek, mint a többi gyerek. bi táborozó, a programjaikat, nem beszélgetés, étkezés, Az eisd táborozás költséaz étkezésüket azonban fő- fózőcskézés, diétás vetélke- geit a Magyar Diabetes Tárleg a szakorvosok szervezik dők közben sajátítják el- saság és az Egészségügyi meQ- Az 1. számú gyermekklini- Minisztérium, a tavalyi és A Semmelweis Orvostudo- ka Baría Lajos professzor az idei táborozást főleg tármányi Egyetem 1. számú kezdeményezésére ^ éppen sadalmi szervek, a szocialista gyermekklinikájának diabe- azért szervezte meg három brigádok anyagi támogatása tesszel foglalkozó munka- évvel ezelőtt az általuk révén fedezték. A következő közössége, valamint az Élei- gyógykezelt és ellenőrzött évtől — a tervek szerint — mezés- és Táplálkozástudo- cukorbeteg gyermekek tábo- a SZOT gondoskodik a cumányi Intézet szakorvosai, rozását, hogy segítsen fel- korbeteg gyermekek táborodiétásnővérei írták elő e készülniük a teljes értékű zásáról is. (MTI) barátom, akinek mindene a érdekfeszítő. Eredendő laposságán túl a művészkedő képek sora (lassított felvételek, természetesen), a magasra fröccsenő sár, a néző agyában idővel megbolydult méhrajhoz hasonlóan zúgó motorcsodák látványa, a motocross ismertetőnek is beillő, végeérhetetlenül elnyújtott versenyrészletek — íme, a körítés. Ami pedig a szereplőket, ama "bizonyos „emberi tényezőt" illeti, a primitív meseszövésnél, és a szokatlanul gyönge, infantilis szinkronnál csak „jellemrajzuk" idegesítőbb. Például a peches ifjú motorosé, Teijié. Aki szegény annyira szerencsétlen, hogy még azt is hagyja: felcsípje őt egy észvesztően naiv, enyhén sznob és hiszteroid mandulaszemű leányzó. Kettejük motorbőgéssel kellőképpen illusztrált szerelmi románca a versenyfilmek szuperkliséjével, a mindenáron történő győzni akarással vegyülve veszi a szó szoros értelmében vett buktatókat, a néző meg eközben csak hón áhítozva várja, győzzön már végre ez az eszelős Honda-gyerek, találjanak szíve hölgyével végre boldogan egymásra (végtére is mindenki olyan partnert kap, amilyet megérdemel) — s mehessünk haza, még ebben a kánikulában is. Így is történik. Teiji győzelme ugyan csak erkölcsi természetű, de sebaj, annál könnyzacskóingerlőbb az egész. A Honda-cég meg így is, úgy is jól jár. Már említett, egykori kültelki haverommal annak idején (hatvanas évek közepe) igencsak kedveltük a Beach Boys-e gyüttes slágerét a Hondát. Nem nosztalgia: mennyivel jobb ez a háromperces kis zenemű ennél a másfél órás unalomgerjesztésnél, összehasonlíthatatlan. Így hát remélhető, hogy több társával együtt feltehetően motocross-őrült barátom sem „eszi meg" a japán filmipar e legújabb, igen könynyedén nélkülözhető darabját. ö ugyanis ehhez — már elég régi motoros. Domonkos László