Délmagyarország, 1982. július (72. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 72. évfolyam 154. szám 1982. július 3., szombat Ara: 1,80 forint AZ M S Z MP SZ EG E D VÁR OSI BI Z OTTS ÁG ÁNAK LAPJA Megemlékezés Szegeden Szövetkezők ünnepe Erőteljesen fejlődik a mozgalom Hódító úton a PEVA Egy építési eljárás meghonosodásáról Július első vasárnapján a világ különböző tájain, kisebb-nagyobb ünnepségeken emlékeznek meg a szövetkezeti mozgalom úttörőiről, alapítóiról. Hazánkban is hagyomány már, hogy ebből az alkalomból, .ennek az évfordulónak a jegyében — nemzetközi szövetkezeti nap — szómbavesszük a szövetkezeti mozgalom eredményeit és a mozgalom előtt álló lehetőségeket, feladatokat. Van mire emlékeznünk, hiszen hazánkban és a szocialista országokban bontakozott ki s találta meg legjobb formáját. cselekvőképességét ez a nemes mozgalom. Szerény keretek között köszöntötték tegnap, pénteken Tarjánban, n Kék Csillag étteremben a három szövetkezeti ágazat vezetői, képviselői a nemzetközi szövetkezeti napot. Az ünnepségen megjelent Papdi József, a megyei pórtbizottság titkára és Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a pártbizottságok, tanácsok munkatársai. a MÉSZÖV, KISZÖV és TESZÖV dolgozói. Molnár Lajos, a megyei párt vb tagja, a TESZÖV elnöke nyitotta meg az ünnepséget, s bevezetőjében utalt arra, hogy a három szövetkezeti ágazat vezetői, a koordinációs tanács hatáfozatának; szellemében szerény keretek között ünnepeljük az idei nemzetközi szövetkezeti napot.. Am a mezőgazdasági munkák sürgetnek, megkezdődött Csongrád megyében az aratás, ennek az ünnepnek épp a munka, a szövetkezeti összefogás a legfőbb eleme. Ezt követően Szabó Jánosné mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében emlékeztetett arra, hogy július első hetében köszöntjük a 60. nemzetközi szövetkezeti napot, idézve az 1923-rban meghirdetett szövetkezeti nap célkitűzéséből: „Legyen ez a nap hatásos hirdetője világszerte a szövetkezésnek, a társadalmi, gazdasági haladás, a világbéke megteremtése érdekében való összefogásnak". Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének halárdzata kimondja, hogy „a szövetkezés a lakosság jólétének javítására szolgáló hatékony intézmény". Így ajánlja világszerte alkalmazásra. Mindebből kiderült, hogy a szövetkezeti gondolat és megvalósítása a nemzetközi munkásmozgalom eszmei terméke. Éppen két év múlva lesz 150 esztendeje, hogy egy angliai kisvárosban 28 taggal megalakult a világ első szövetkezete. — Hazánkban a múlt század közepén kezdődött el a szövetkezetek térhódítása. Miként más országokban, nálunk is munkások, kisemberek voltak az úttörők, őket az a cél vezérelte, hogy megszabaduljanak a gazdasági és társadalmi elnyomatástól, a kizsákmányolástól. Az első igazi magyar munkásszövetkezet 1904-ben Budapesten jött, létre. Tevékenysége munkásmozgalmunkhoz kapcsolódott, ezért a Horthy-rendszer mind súlyosabban korlátozta, végül be is tiltotta. — A magyar szövetkezeti mozgalom azóta bontakozott ki igazán, fejlődött nemzetközileg is elismertté, amióta csaknem negyedszázados, a korábbi hibáktól mentes, következetesen szocialista szövetkezetpolitikónkat folytatjuk. 1980. októberében a Moszkvában megtartott Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége XXVII. Kongresszusa hosszú tátion is jelentősnek ítélte meg a szövetkezetek szerepét a gazdasági és a társadalmi életben. Mindenekelőtt a szocialista országokra érvényes ez a megállapítás, hiszen a népi hatalom messzemenően támogatja a szövetkezetek mozgalmi és gazdasági célkitűzéseinek megvalósulását. — A szövetkezeti mozgalom hazánk társadalmi, gazdasági életében megbecsült, általánosan elismert, fontos szerepet tölt be, társadalmi közvéleményünk megbecsüli és támogatja a szövetkezetek működését és gazdálkodását. Töretlen fejlődésük biztosítéka a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes irányvonala, szilárd agrárés szövetkezetpolitikája — mondotta többek között Szabó Jánosné. Köztudott, hogy az elmúlt év végén tartották a szövetkezetek kongresszusaikat. Ebből az alkalomból mindhárom ágazatban reálisan értékelték az elért eredményeket, a szövetkezetek fejlődését és meghatározták a mozgalom előtt álló feladatokat. Ennek szellemében működnek Csongrád megye szövetkezetei is. Megyénkben a mezőgazdasági szövetkezetek árbevétele és teljesítményértéke tavaly meghaladta a 10 milliárd forintot, és ez 1980-hoz viszonyítva 12 százalékos növekedést jelent. A két főágazat közül az állattenyésztés fejlődött nagyobb arányban. Egyes cikkekből tovább nőtt az export, s fejlődött az alaptevékenységen kívüli tevékenység is. Az eredményes gazdálkodást többek között a takarékos költséggazdálkodás is javította. A mezőgazdasági szövetkezetek nettó nyeresége 958 millió forint volt, amely az előző évinél 28 százalékkal kedvezőbb. A megye ipari szövetkezeteinek szerepe a lakosság el, látásában, a hiánycikkek körének szűkítésében, a külkereskedelemben és a nagyvállalatokkal folytatott kooperációban tovább nőtt. Tavaly 3,8 milliárd forint termelési értéket produkáltak, amely 12 százalékkal haladja meg az előző évi bázisszintet, és több mint négy százalékkal a tervezettet. Egyben ez az ütem meghaladja a szocialista ipar átlagát is. A növekedésen belül az ipar és a szolgáltató ipar dinamikusabban, míg az építőipar lassabban növekedett. Folytatódott a termékszerkezet korszerűsítése is. A megye fogyasztási szövetkezetei dinamikus fejlődésükkel szintén hozzájárultak a népgazdaság előtt álló feladatok megoldásához. Törekedtek az áruellátás javítására, bolti forgalmuk 12.6 százalékkal nőtt. A bolti kiskereskedelem és vendéglátás a megyei forgalomból 32 százalékos részarányt képvisel. Az Áfész-ek tavaly 10.7 százalékkal növelték árbevételeiket, s 174 millió forint nyereséget realizáltak, amely az előző évinél 2,6 százalékkal volt magasabb. Mindhárom szövetkezeti ágazatra jellemző a rugalmas és eredményes gazdálkodáson kívül a közművelődés és a tömegsport-mozgalom támogatása is. Mind megyénkben, mind országszerte abban a szilárd meggyőződésben emlékezhetünk a nemzetközi szövetkezeti napra, hogy erre a mozgalomra hosszú távon nagy és felelősségteljes szerep vár, s a szövetkezők, a mozgalomban dolgozók, ha jó munkájukkal rászolgálnak, ezután is élvezhetik társadalmunk erkölcsi és anyagi megbecsülését. A nemzetközi szövetkezeti nap alkalmából Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést kapott Sümegi László, a kisteleki „Egység" Afész igazgatósági tagja, Pálfi Sándor, a Tápéi Takarékszövetkezet felügyelő bizottságának elnöke, Oláh Sarolta, a csanádpalotai Áfész Tüzép-telepvezetője. A kitüntetéseket tegnap, pénteken Szegeden a MESZÖV-székházban adták át. Képünkön: az első szegcdi FEVA-alagútzsaluzatos technikával épülő ház látható Az országot járva, hamar felfedezhetjük, hogy Eger belvárosában az új épületek rendkívül tetszetősek, észtéikusak. Dobó kapitány hős városával azért példálóznék, rríert a legékesebb bizonyíték arra, hogy az alagútzsáluzatós technológiával milyen szép dolgokat lehet produkálni a modern építészetben. A PEVA, merthogy rövidítve ezt az eljárást így hívják, különösen alkalmas a belvárosi rekonstrukcióra, tömbök változatos beépítésére. Egyébként ez a technológia — ami tulajdonképpen nem más, minthogy a helyszínen betonból „öntik", építik fel a házat — elnevezését a feltalálók nevének kezdőbetűiből kapta. És hogy Eger Algériától nincs messze, azt ialán a következő példával lehetne érzékeltetni: az afrikai országban több ezer lakás ezzel az eljárással készült, és a magyar építészet szellemi exportját is dicséri ez a tény. Körülbelül egy évtizede, hogy a PEVA hazánkban ismertté vált és évekkel ezMunkavédelmi ellenőrzések Fokozott munkavédelmi ellenőrzésekkel segítik elő az aratásnál a balesetek megelőzését és a betakarításban részt vevők szociális ellátását. A MEDOSZ központi munkavédelmi felügyelete valamennyi állami gazdaság és termelőszövetkezet figyelmét felhívta az egészséget szolgáló szabályok szigorú betartására, s 300-nál több munkavédelmi ellenőr járja az aratási helyeket a gyakorlati végrehajtás nyomonkövetésére. Az első tapasztalatok kedvezőek. Az üzemek döntő többsége a balesetelhárítással kapcsolatos feladatokat eleve beépítette a betakarítási technológiákba. Ez azért is fontos, mert az elmúlt években ugyan 15—20 százalékkal csökkent az aratásoknál a balesetek száma, de még mindig sok a sérülés. Ezek többnyire elkerülhetők a mozgó-forgó alkatrészek megfelelő védőborításával, a szállításoknál, a gépindításoknál pedig a fokozott figyelemmel. Még ma is gyakori, hogy a kombájnosok nem tartják be az előírt négyórás munkaciklusokat, ritkábban váltják egymást, továbbvezetik a gépet, pedig a fáradtság növeli a balesetveszélyt. ~ Tovább javul a szociális ellátás. Valamennyi üzemben naponta legalább egyszer biztosítják az aratóknak a meleg ételt, s megemelt adagokkal pótolják a nehéz munka közben elvesztett kalóriát. Minden nagyüzem köteles védőitalról is gondoskodni. Sokhelyütt zuhanyzókkal, asztalokkal felszerelt kocsik járnak az aratógépek nyomában, hogy pihenéskor a tisztálkodás és a kulturált étkezés feltételeit megteremtsék. A legtöbb helyen a nyújtott műszakban dolgozó aratók gyermekeinek elhelyezéséről is gondoskodnak. Gyakran az óvodák, bölcsődék nyitvatartási rendjét az aratási munkamenethez igazítják, máshol külön üdülőtábort szerveznek a gyerekek számára. (MTI) előtt sző volt szegedi meghonosításáról is. Tervezők, építészek örömmel várták, IÍORV ily módon folytassák nagyobb tempóban a megyei városok központjainak {•ekonstnikcióiát. Már köztudb'tt", hogy a belvárosok újiáébítéséliez. a foghíjak beépítéséhez nem lehet a hagyományos, régi technológiát felhasználni,, mivel nincs annyi munkáskéz, hogy tégláról téglára rakva. utcák, kerületek szülessenek újjá. Az ,is köztudott, hogy a szép belváros képéhez a panel sem illik egyelőre. Valamilyen oknál fogva azonban a PEVA „lekerült a napirendről", majd két évvel ezelőtt Nóvák István, a CSOMITERV neves építésze megbízást kapott, hogy dolgozza ki az alagútzsaluzatos lakóépületek fejlesztési programtervét. És ma Szegeden, az Április 4. útján sétálva, tanúi lehetünk az új építészeti eljárás meghonosodásának. Ebben az utcában, a 7. szám alatt a CSOMIÉP munkásai öntött betonból készítik az első szegedi PEVA-lakóházat. Hogy mit tud ez a technika? Nóvák István azért dicséri ezt az építési eljárást, mert: szabadon formálható a homlokzat, változatosan lehet a ház külső és belső részét kialakítani. Így egy színesebb. élénkebb városképet kapunk. és az új épületegyütteseket is könnyebben lehet igazítani egy-egy város sajátos arculatához. A PEVA kiválóan alkalmas különleges tömbök megformálására, olyan házak építésére, amelyek tíem szürkék, jelleg teIsnek. Boldizsár Sándor, V CSOMÍÉP .igazgatója is dicséri ezt a technikát. Mint kivitelezőnek, a legfontosabb szempontja: olcsóbb, mint a panel, vagy az univázszerkezetes építkezés. Azonkívül nem mellékes körülmény a munkaerőgondokkal küszködő vállalatoknál, hogy az alagútzsaluzatos építkezésnél kevesebb kőműveskézre van szükség. Ugyanis nem kell vakolni, a falak felhúzása után elkezdődhet a tapétázás. PEVÁ-val építik majd a kisteleki. deszki, sándorfalvi és balástyai iskolát, és erre a technológiára tervzetek Csongrádon 80, Vásárhelyen pedig 40 társasházlakást. Most már úgy tűnik. a hosszú várakozás után szűkebb pátriánkban is hódító útjára indul az új építési eljárás. Pillanatnyilag csak az okoz gondot, hogy a megyei rendszergazdának. a CSOMIÉP-nek — ha lehet így fogalmazni — 3—10 millió forintja hiányzik. hogy nagyobb mennyiségű zsaluzatot beszerezzen és ezt az építési módot a megye több településén népszerűsítse. H. M. Exportszerződés Egymillió dollárt érő korszerű megmunkálóközpontot adott el a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat NSZKbeli képviseleti vállalata, a BERMA egy nyugatnémet gyárnak. Méreteit tekintve ez az eddigi legnagyobb berendezés, amelyet a szerszámgépeket exportáló külkereskedelmi vállalat valaha is határainkon túlra küldött. A megmunkálóközpontot a Szerszámgépipari Művek esztergomi marógépgyára készíti, és a szerződés alapján 12 hónapon belül átadják az úgynevezett mozgóportálos berendezést. A mostani exportszerződés azért is jelentős, mert jelenleg még meglehetősen kevés európai szerszámgépgyár kínál a piacon hasonló nagy teljesítményű, korszerű megmunkálóközpontot. Az exportügylet figyelmet keltett az európai piacon, és a szakemberek várják a jövő évi üzemi bemutatkozást. (MTI) I